Biztonságpolitika

Afganisztán sorsát hosszú távon meghatározó lépéseket fogalmazott meg február végén Ashraf Ghani, Afganisztán elnöke.

Régóta terítéken vannak az esetleges béketárgyalások a tálibokkal, azonban eddigiekben a hiányzott a megfelelő platform a tárgyalások megkezdéséhez. Az ország számára több szempontból is fontos lenne megállapodásra és békére jutnia a radikális iszlamista mozgalom tagjaival. Egyrészt, az ország biztonsági helyzete a tálibok által elkövetett támadások miatt kaotikus állapotban van. Másrészt, Pakisztán már régóta szorgalmazza a két fél közötti béketárgyalások megkezdését, így ez talán enyhülést hozhat Afganisztán és Pakisztán közötti nézeteltérésekben is. Ugyanezen a konferencián Ghani felajánlást tett a tálibok felé, hogy elismeri a csoportot, mint legális politikai párt. Ez a felajánlás Ghani szerint a kezdő lépcsőfoka lehet a több mint 16 éve dúló konfliktus lezárásának.

Ez a megnyilvánulás jelentősnek nevezhető Ghani részéről, aki a múltban rendszeresen terroristának és lázadóknak nevezte a tálibokat. Habár korábban már felajánlotta, hogy tárgyalásokba bocsátkozna a tálibok kisebb csoportjával, akik elfogadnák a békét, a tárgyalások mégis kudarcba fulladtak. Az USA 2001-es beavatkozásának köszönhetően a tálibokat eltávolították az ország vezetéséből. A beavatkozás után a harc, hogy visszakerülhessenek a hatalomba, egyre vérsebbé vált. A mozgalom vezetői felajánlották; ha visszakerülhetnek az ország vezetésébe, akkor tárgyalásokba kezdenek az Egyesült Államokkal, de Kabullal nem voltak hajlandók tárgyalni.

Az elnök javaslatai között szerepelt egy azonnali tűzszünet a két fél között, továbbá szó esett a foglyok szabadon engedéséről is, valamint egy új választás kiírásáról és alkotmányos felülvizsgálatról. Ghani azt is felajánlotta, hogy segítséget nyújt a reintegrációban, valamint a szankciók megszüntetésében. Mindezt abban az esetben, ha a tálibok felszámolják az erőszak alkalmazását, elismerik az afgán kormányt és tiszteletben tartják a jogállamiságot.

Ghani ajánlatát természetesen az USA sem hagyta kommentár nélkül. A bejelentés talán csak növelni fogja azt a szakadékot, ami Kabul és Washington között keletkezett. Az év elején Donald Trump bejelentette, hogy Washington nem hajlandó tárgyalásokba kezdeni a tálibokkal, az általuk folytatott folyamatos támadások és erőszak alkalmazása miatt.

Míg az USA ellenzi a béketárgyalásokat, addig Pakisztán örömmel fogadta a tárgyalások megkezdését, amit a szomszédos ország már régóta szorgalmazott. Kabul sűrűn megvádolta azzal Pakisztánt, hogy támogatja a tálibokat, de a szomszédos Pakisztán ezt végig elutasította, sőt többször is kihangsúlyozta, hány pakisztáni állampolgár életét oltották ki a mozgalom tagjai. Ghani felismerve a diplomáciai támogatás és nyomás előnyét, békejobbot nyújtott Pakisztán felé. Az elnök úgy fogalmazott a február végén megrendezett kabuli konferencián: „Készek vagyunk elindítani a tárgyalásokat Pakisztánnal és elfelejteni a múlt keserű eseményeit”.

A jelenleg megfogalmazott javaslatok elfogadásánál és a tárgyalások megkezdésénél már nehézségékbe is ütköztek. A kormány kikötése volt, hogy a békefolyamat bármelyik részében nők is részt vehetnek. Azonban a tálibok az iszlám fundamentalista értelmezése alapján a nőket másodrangú polgárként kezelik, így amíg nők is részt vehetnek a tárgyalásokban, a tálibok távol fognak maradni a tárgyalóasztaltól. Ghanira hárul a kényes feladat, miszerint valahogy puha lépésekkel rá kell bírnia a tálibokat a tárgyalásokra, miközben nem veszíti el jó hírnevét az ország liberális, nyugati szövetségesei között.

Az ország számára sorsdöntő lehet a tálibokkal történő megegyezés. Az afgán lakosság túl sokat szenvedett már a mozgalom tagjai által alkalmazott terror miatt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az az éhségsztrájk, ami a napokban vette kezdetét. Több tucat afgán állampolgár csatlakozott az éhségsztrájkhoz, amivel céljuk, hogy felhívják a figyelmet a Helmand tartományt érő folyamatos erőszakra. Olyan erőszakos cselekményekre, mint ami március 23-án történt a tartomány fővárosában, mikor is egy autóba rejtett bomba robbant fel a sportpálya mellett, ezzel megölve több mint 20 embert. A merénylet nem sokkal a békatárgyalások bejelentése után következett be. Egyelőre az afgán kormány nem reagált sem a sztrájkra, sem a támadásra, aminek következménye lehet, hogy egyre több dühös és reményvesztett állampolgár fog az utcákra vonulni a jövőben, annak érdekében, hogy kifejezze elégedetlenségét.

PESCO

Mérföldkő a CFSP-ben

Március 6-án az Európai Tanács elfogadta a PESCO első 17 közös projektjét, amivel az EU védelmi együttműködése új fázisába lépett. A projektek három kategóriába sorolhatók: kiképzés és közös gyakorlatok, műveleti területek, és összhaderőnemi képességfejlesztés. Szerepel közöttük közös eszközök fejlesztése, missziós kiképzőközpont felállítása, a tengeri jelenlét és megfigyelés erősítése, valamint közös kibervédelmi adatbázis és gyorsreagálású csapatok felállítása.

PESCO és EDF

A PESCO-t (Permanent Structured Cooperation) 2017. december 11-én hozta létre az Európai Tanács 25 tagja azzal a céllal, hogy egy integrált, szerződésalapú védelmi együttműködési felületet biztosítsanak a tagállamok számára. Alapvetéseit tekintve leginkább a NATO Smart Defence programjához hasonlít. A PESCO legfőbb döntéshozója és felügyelője a Tanács, azonban az egyes projekteket érintő kérdésekben a résztvevő tagállamok határozhatnak. Az eddig meghirdetett 17 projekt mellé még idén újabbak csatlakoznak, illetve júniusban döntenek konkrét irányítási-szabályozási kérdésekről az egész PESCO-t illetően.

Az EDF (European Defence Fund – Európai Védelmi Alap) 2017. nyarán jött létre a védelmi eszközök közös gyártásának és fejlesztésének támogatására. Az Alapba 2020-tól 5,5 milliárd eurót különítenek el, amely legalább három tagállam közös fejlesztési projektjeire használható fel. Az alap célja egy összehangolt védelmi iparág kialakítása, amivel – becslések szerint – akár 100 milliárd eurót takaríthatnának meg a tagállamok éves szinten. Ugyanakkor az EDF minden projektnek maximum 20%-át finanszírozza, a maradékot a résztvevő tagállamoknak kell fizetniük – a PESCO esetében azonban a költségek 30%-a finanszírozható az Alapból.

Frederica Mogherini sajtótájékoztatójában külön figyelmet szentelt annak, hogy az EU kollektív biztonságát garantáló lépések sosem a NATO – vagy egyéb – védelmi szervezetek rovására, hanem annak kiegészítéseként jönnek létre. Az Unió nem katonai szövetség, a védelempolitikai együttműködés kialakítása tehát nem a NATO konkurrenciájaként jön létre, hanem a tagállamok együttműködésének és hatékonyságjavításának eredményeképpen. A PESCO egyik kiemelt programja az európai katonai mobilitás javítása, ami a két szervezet közös vállalása: lényege, hogy Európában hatékonnyá tegyék a szövetséges csapatmozgásokat.

Márciusi közlemények és csúcstalálkozók

Március 22-én az Európai Tanács következtetéseket fogadott el a március 4-én Salisburyben elkövetett merénylettel kapcsolatban. A kiadott közleményben az Európai Tanács a leghatározottabban elítélte az eseményt, és felajánlotta segítségét az Egyesült Királyságnak a nyomozás lefolytatásához. Súlyos biztonsági problémának tartja, hogy Oroszország áll a merénylet hátterében, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak meg kell erősíteni a vegyi, radiológiai, biológiai és nukleáris támadásokkal szemben a védelmi képességeit, és mélyíteni kell ezen a területen a tagállamok közötti és a NATO-val való együttműködést. Ezenkívül a hibrid fenyegetések kezelése is kiemelten fontos, például a kiberkérdések, a stratégiai kommunikáció és az elhárítás területén.

Március 26-án a bulgáriai Várnában EU-Törökország vezetői szintű találkozót rendeztek Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, és a bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov fogadták a török elnököt, Recep Tayyip Erdogant. Megállapodás született a migrációs együttműködés folytatására; az EU vezetői jelezték, hogy az Unió hajlandó további támogatásokat tenni a menekültek helyzetének javítása érdekében. Törökország szíriai beavatkozásával kapcsolatban azonban az EU aggodalmát fejezte ki, különösen a török ellenőrzés alatt álló Afrín régiót illetően. Az EU felkérte Törökországot a polgári lakosság védelmére, valamint a humanitárius segélyek célbajuttatásának segítésére. Szintén aggályokat fejeztek ki jogellenes földközi-tengeri és égei-tengeri török tevékenység miatt, emlékeztették Törökországot arra, hogy köteles a kapcsolatok normalizálására és a jó kapcsolatok fenntartására, valamint kiálltak Ciprus mellett. Hangsúlyozták azt is, hogy tagjelöltként Törökországnak kötelezettsége a demokratikus alapjogok biztosítása. Az EU felkérte Törökországot, hogy működjön együtt az Európa Tanáccsal a jogállamiság védelme érdekébe.

Bojko Boriszov, Donald Tusk, Recep Tayyip Erdogan és Jean-Claude Juncker Várnában / Forrás: eeas.europa.eu

Szankciók

A Tanács 2018. március 12-én hat hónapra meghosszabbította az ukrajnai események miatt bevezetett Oroszország elleni szankciókat, így a korlátozó intézkedések 2018. szeptember 15-ig vannak hatályban. Az „Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések” miatti szankciók a következőkre vonatkoznak: vagyoni eszközök befagyasztása, utazási tilalom, 150 személy és 30 szervezet.

Az orosz gazdaság bizonyos ágazatait érintő gazdasági szankciók 2018. július 31-ig vannak érvényben, míg a Krím és Szevasztopol területére vonatkozó – azok jogellenes annektálása miatt bevezetett ­intézkedések 2018. június 23-ig.

Március 19-én a Tanács további négy, a szíriai rezsimhez köthető személyt vett fel a szankciós listájára: egy magasrangú katonai vezetőre és három tudósra terjesztették ki a korlátozásokat. Mindegyiküknek szerepe lehet a civilek ellen bevetett vegyi fegyverek fejlesztésében és alkalmazásában. Ezek a lépések összhangban vannak az EU-nak azon politikájával, amelynek értelmében fel kíván lépni a vegyi fegyverek terjesztése és felhasználása ellen.

EU a világban

Közel-Kelet

Március 6-án az Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és az EU humanitárius segítségnyújtásáért és válságkezelésért felelős biztosa, Hrisztosz Sztilianidesz nyilatkozatott adtak ki a kelet-gútai eseményekkel kapcsolatban. A közleményben kiemelték, hogy a damaszkuszi kormány és szövetségeseik a 30 napos tűzszünet életbeléptetésére felszólító 2401-es ENSZ BT határozat ellenére tovább folytatták az offenzívájukat. Bár a beszámoló pozitív lépésként ismerte el a segélyszállítmányok beengedését a területre március 5-én, a dokumentum azt is kiemeli, hogy a kormányerők több szükséges orvosi felszerelést is eltávolítottak a szállító konvojról; ezzel a lépésével a szíriai kormány nyíltan megsértette a nemzetközi humanitárius jogot. Végezetül kiemelték, hogy az Európai Unió folytatni fogja a munkát a BT határozat teljeskörű végrehajtásának az érdekében.

Március 15-én Federica Mogherini nyilatkozatott adott ki a szíriai eseményekkel kapcsolatban. Kiemelte, hogy bár az ország egész területén humanitárius krízissel kell szembenézni, a helyzet különösen rossz Kelet-Gútában, Idlibben és Afrínban. A főképviselő nyilatkozatában újra felszólította a harcban álló feleket, hogy tegyenek eleget a 2401-es BT határozatban szereplő tűzszünet betartására. Továbbá szólt az asztanai folyamatot garantáló hatalmakhoz (Iránhoz, Oroszországhoz és Törökországhoz), hogy tegyenek eleget a megállapodásban foglalt feladataiknak. A dokumentumban az Unió leszögezte, hogy a konfliktust nem lehet katonai úton megoldani.

Az Európai Unió 50 millió eurónyi támogatást jelentett be a libanoni biztonsági szektor számára március 15-én Rómában, mely jól mutatja az Unió elkötelezettségét Libanon biztonsága mellett. A csomag keretében biztosított 50 milliós támogatásból 46,6 millió eurót fordítanak a jogállamiság előremozdítására, a fennmaradó összegből pedig a terrorizmus elleni közdelem erősítését és a reptéri védelmet kívánják biztosítani. Az új csomag része annak a hosszú távú elköteleződésnek, melynek keretében 2006 óta az EU 85 millió eurót biztosított a közel-keleti ország biztonsági helyzetének a javítására.

Közép-Ázsia

Március 9-én Brüsszelben hatodik alkalommal tartották meg az EU-Tadzsikisztán Együttműködési Bizottság találkozóját. A tárgyalásokon a két fél megerősítette, hogy tovább erősítik a kapcsolataikat az EU-Tadzsikisztán partnerségi és együttműködési megállapodás keretében. A találkozó lehetőséget biztosított a feleknek a véleménycserére az EU új közép-ázsiai stratégiájával kapcsolatban is: az Unió és Tadzsikisztán egyetértett abban, hogy közösen folytatják a munkát az afganisztáni békefolyamatok támogatásában. Az EU ugyanakkor kritikát is megfogalmazott Tadzsikisztánnal szemben; elsősorban a tádzsikisztáni civil társadalom egyre szűkülő lehetőségeit emelete ki.

Március 27-án az üzbegisztáni Taskentben tartott Afganisztán- konferencián részt vett Federica Mogherini, az Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője is. Az ülés során a főképviselő többek között megbeszélést folytatott Ashraf Ghani afgán elnökkel. Mogherini hangsúlyozta, hogy az EU támogatja az afgán elnöknek a tálibok felé intézett átfogó békeajánlatát, illetve kiemelte, hogy az Unió továbbra is jelentős pénzügyi és politikai támogatást fog nyújtani az afgán gazdasági és társadalmi fejlődés előremozdítása érdekében.

Posztszovjet térség

Március 16-án Federica Mogherini kiadta a Krím-félsziget négy éve tartó orosz megszállásával kapcsolatos EU nyilatkozatot. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is jogellenesnek tartja a Krím Oroszország általi annektálást. Azt is kiemelte, hogy Brüsszel kitart Ukrajna szuverenitása és területi integritásának sérthetetlensége mellett, illetve felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt négy évben jelentősen romlott a félszigeten élő kisebbségek (tatárok, ukránok) jogi helyzete. Március 19-én az Európai Külügyi Szolgálat által közétett nyilatkozat kiemeli, hogy az EU nem ismeri el jogszerűnek a Krím-félszigeten is megtartott március 18-ai orosz elnökválasztást, hiszen eleve a félsziget Oroszországhoz való csatolását is illegitimnek tartja.

Brexit

Március elején az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk találkozott Theresa May brit miniszterelnökkel Londonban. A megbeszélés célja a Brexit-tárgyalások előmozdítása volt. Több fontos téma mellett szóba került  Észak-Írország jövőbeli helyzete is. Ezt követően Tusk március 7-én jelentette be a tárgyalás eredményeit és egy 16 pontból álló iránymutatás-tervezetet bocsátott ki. A tervezetben az egyetlen lehetséges jövőbeli modellnek az Unió és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozását jelölte meg. Tusk a javaslatban megemlíti a terror elleni küzdelem és a légi közlekedés területein történő további együttműködés fontosságát, illetve felkérte az Egyesült Királyságot az uniós K+F programokban való részvételre a kilépést követően is.

A tervezetet az Európai Tanács elnöke megküldte a többi 27 tagállam állam- és kormányfőinek, melyet azok az Európai Tanács (50. cikk) március 23-i ülésén el is fogadtak. A jövőben ez a döntés határozza meg az uniós tárgyalódelegáció céljait a Brexit-tárgyalások során. Ezt megelőzően az Általános Ügyek Tanácsába (50. cikk) megtárgyalták a kilépés első szakaszát lezáró megállapodást, melyet március 20-án el is fogadtak a miniszterek. A megállapodás a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra és a kilépés egyéb körülményeire vonatkozik. Ezzel megkezdődhet a tárgyalás második szakasza, melynek során az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatot kell kialakítania a tárgyaló feleknek. Az EU hangsúlyozta, hogy a “lehető legszorosabb partnerségre törekszik” a kilépő britekkel, azonban ehhez az Egyesült Királyságnak is megfelelő partnerségi magatartást kell képviselnie. 

https://static.council-tvnewsroom.eu/4485dc2a-2d13-11e8-badd-bc764e092fac/21-03-18-118602-EUCO-Clip_on_Brexit_PRV.mp4

Forrás: consilium.europa.eu

Partnerkapcsolatok

2018. március 2. – A NATO elhatárolódik Putyin „elfogadhatatlan” fenyegetőzéseitől (Sánta György)

Vlagyimir Putyin orosz elnök március elsején mutatta be a legújabb stratégiai nukleáris fegyvereit, amelyeket kifejezetten a különböző NATO védelmi rendszerek ellen fejlesztettek ki. Ezeket a fegyvereket úgy reklámozza az orosz védelmi minisztérium, mint halhatatlan szuperfegyverek, amelyek minden védelmen áttörnek.

Erre reagált a NATO amikor kijelentette, hogy az ilyenfajta fenyegetőzés elfogadhatatlan és agresszív, emiatt a szövetség folytatni fogja az Oroszország elleni, elrettentésre alapuló politikáját, habár az erős fellépés ellenére mindig nyitott marad a tárgyalásokra.

2018. március 13. – Orosz fegyverzet-ellenőrök látogatása Észtországban (Rácz-Nagy Judit)

Észtország orosz fegyverzet-ellenőröknek mutatta be a térség átláthatósági kötelezettségek teljesítésének jelenlegi állapotát a Bécsi Dokumentum keretein belül. A 2011-ben kötött megállapodás 57 EBESZ tagállam közt a katonai átláthatóságot hivatott elősegíteni a  kölcsönös bizalom, közös államok közti éves ellenőrzések alapján, különös tekintettel a be nem vallott hadi képességekre, eszközökre és az ezeket érintő tevékenységekre, gyakorlatokra.

2018. március 14. – A NATO elítélte a Salisbury-ben történt idegmérges támadást (Petróczki Márk)

Az Egyesült Királyság tájékoztatta az Észak-atlanti Tanácsot arról, hogy a március 4-én, Salisbury-ben alkalmazott idegmérget Oroszország gyártotta, és nagy valószínűséggel ő is felelős a használatáért. A NATO ezután elítélte a támadást, ami a Szövetség alapítása óta az első példa volt egy idegméreg ilyetén alkalmazására a NATO területén belül. Így a NATO felszólította Oroszországot, hogy válaszolja meg a britek kérdéseit és segítse őket a nyomozásban.

2018. március 15. – A főtitkár éves jelentése (Petróczki Márk)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár idén is közzétette éves jelentését. A jelentés szerint a tagállamok betartották vállalásukat, így majdnem 5%-kal növekedtek a NATO védelmi kiadásai, így több felszerelést vásárolnak és nagyobb erőt fektetnek a NATO-missziókba a tagállamok. A jelentésben többek között szó esik a NATO és Oroszország közti feszült viszonyról és az abból fakadó NATO-lépésekről.

2018. március 18. – A NATO változásokat akar a júliusi csúcstalálkozón az orosz mérgezési ügy után (Sánta György)

Jens Stoltenberg a Die Welt nevű német napilapnak adott interjújában mesélt a NATO jövőbeli terveiről. A

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO-nak készen kell lennie arra, hogy bármikor fellépjen az egyre agresszívabb és kiszámíthatatlanabb orosz külpolitikával szemben. Továbbá a főtitkár elvárja, hogy a NATO-tagállamok átgondolják az Oroszországgal szembeni politikájukat, mivel az orosz doktrínákban egyre nagyobb szerepet kapnak a nukleáris fegyverek, így a júliusi csúcstalálkozón fontos döntéseket kell majd hozni a Szövetség jövőjével és védelmi képességeivel kapcsolatban.

Külön hangsúly volt Oroszország legújabb cselekedetein, amelyek a főtitkár szerint a Nyugat destabilizálására irányulnak. Erre példa az orosz ex-kettősügynök és lányának megmérgezése az Egyesült Királyságban a hónap elején. Habár Oroszország tagadja, hogy bármi közük is lett volna a mérgezéshez, Stoltenberg szerint az ilyen akciók beleillenek abba a mintába, amelyet az orosz külpolitika kapcsán figyeltek meg. Ezért is figyelmeztette Oroszországot a főtitkár, hogy a NATO mindig készen áll arra, hogy megvédje magát bármilyen támadás ellen, így az oroszoknak nem szabad elbízniuk magukat.

Végül Stoltenberg arról beszélt, hogy a hibrid hadviselés lehet az egyik témája a NATO-Oroszország Tanács következő ülésének, ahol reményei szerint eredményes tárgyalásra kerül majd sor az orosz diplomatákkal.

2018. március 27. – A NATO válaszlépései a Salisbury-ben történt idegmérges támadásra (Petróczki Márk)

A Salisbury-ben történt támadás 14-i elítélése után a NATO és partnerei további válaszlépésekre kötelezték el magukat Oroszországgal szemben, mivel az oroszok továbbra sem állnak konstruktívan az eset kivizsgálásához. Eddig 140 orosz diplomatát utasítottak ki a tagállamok és partnerek, Stoltenberg pedig további 7 személyt küldött el Oroszország NATO-ban résztvevő missziójától, majd lekorlátozta a résztvevők számát maximum 20-ra. Ennek ellenére a NATO elhivatott szeretne maradni az Oroszországgal való együttműködés felé, így a következő NATO-Oroszország Tanács ülését nem halasztják el.

Törökország számára nem az ellenségei, hanem leginkább a szövetséges országok jelentenek fenyegetést - áll egy török lap beszámolójában.

Tovább olvasom

Ukrajnából származó hírek szerint átadták a2011-ben megrendelt 49 darab T-84 Oplot-T harckocsik közül az utolsónak elkészült példányokat is.  Az első öt T-84-es még 2011 novemberében került az ázsiai országba. A tavalyi évben többször is szóba került, hogy Thaiföld felmondja a megrendelést, mivel a gyártó az időközben kitört fegyveres konfliktusnak köszönhetően nem volt képes tartani a szerződésben vállalt szállítási határidőket. Ugyanis a harckocsikat 2014 végéig kellett volna leszállítani a megrendelőnek, de 2016 végéig csak 20 darab került átadásra. A gyártó hibájából fennálló elmaradás miatt a szerződés módosításra került, így az új időpont 2017 októberére módosult, de 2015-ben egyetlen egy T-84-es sem készült el.

Továbbá az átadott T-84-es harckocsik képességei messze elmaradtak attól, mint amit a gyártó ígért. Minden jel arra mutatott, hogy a T-84 Oplot nem fog a megrendelt darabszámban szolgálatba állni, így Bangkok más megoldás után volt kénytelen nézni. Ez pedig nem lett más, mint a kínai VT-4-es, vagy más néven MBT-3000. Ezt a harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT-1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul.

Március hónapban átadásra kerültek az első Leonardo BC55 BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalik a Brit Királyi Légierő számára, így várhatólag hamarosan hadrendbe állónak lehet majd tekinteni. Az eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.

A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni. Az „átcsomagolt” BC218 BriteCloud integrációjának lehetőségeit jelenleg vizsgálja a királyi légierő a Eurofighter Typhoon vadászbombázóin. A 2x1x8 collos méretű, hasáb alakú önvédelmi eszközzel 2017-ben hajtották végre az első vetési próbákat egy dán F-16-os segítségével.

Február hónapban sikeresen lezárultak a HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) fedélzetén, helikopterekkel végzett próbák. Ezekben két Merlin Mk.2 és két Chinook Mk.5 vett részt és a különféle időjárási körülmények közötti fel-és leszállások során alkalmazandó eljárásokat tesztelték segítségükkel. A forgószárnyasok átlagosan napi 10 órát repültek, az Atlanti-óceán néha igen zord időjárási körülményei között. A fedélzeten uralkodó széljárásra is nagyobb figyelmet fordítottak, hiszen a felépítményt a tervezők két részre bontották, így annak igazolása, hogy ez az elrendezés kedvezőbb feltételeket teremt légieszközök számára, szintén kiemelt fontosságú volt.

A beszámolók alapján az osztott sziget kedvező hatást gyakorolt a fedélzet feletti légáramlatokra. A teljes felszereléssel ellátott tengerészgyalogosok helikopterekhez történő eljutása is a próbák részét képezte, amik során megállapítást nyert, hogy az ajtók, lépcsők kialakítása nem gátolja a katonák mozgását. Szintén kipróbálásra került az üzemanyag utántöltő rendszer is. Ennek újdonsága az, hogy a hajótest mindkét oldalán lehetőség nyílik a hajó és légieszközei számára is az ellátóhajóból történő utántöltésre.  Az év vége felé a HMS QUEEN ELIZABETH az Egyesült Államok keleti partjához fog hajózni, ahol a Lockheed Martin F-35B Lightning vadászbombázó első leszállására is sort kerítenek. Az elmúlt 12 hónap során szimulátorban már több 1000 landolást végeztek a brit hordozó fedélzetén. Az virtuális térben végzett próbák során felhasználták a hajóról származó mért adatokat is a minél nagyobb valósághűség érdekében.

Akár 2030-on túl is alkalmazható marad, növekednek képességei és mégis kevesebbe fog kerülni, mint egy újonnan gyártott Brimstone 3-as levegő-föld rakéta. Ez bizony az MBDA - mely az Airbus (37,5%), a BAE Systems (37,5%) és a Leonardo (25%) tulajdonában van - Brimstone 2 CSP (Capability Sustainment Program) rakéta jellemzői lesznek a gyártó szerint. Ezt a változatot a már legyártott fegyverekből hozzák létre 400 millió font (563 millió dollár) értékben, mégpedig úgy, hogy a radaros/félaktív lézeres önirányító egységet, a Vulcan rakétamotort, valamint a MBDA Németországban működő leányvállalata, a TDW által kifejlesztett többfunkciós robbanófej változatlanul marad. Lecserélésre került a robotpilóta, az kormányokat mozgató rendszer, a fedélzeti számítógép memóriája, valamint a fedélzeti akkumulátor is. Ez utóbbi 30%-al magasabb kapacitása a gyártó szerint 20%-os hatótávolság növekedéssel jár együtt. Az új rakéta gyártását a MBDA még ebben az évben szeretné elkezdeni a Bolton mellett létesített gyárában.

Spanyolországban a jövőbeli pilótaképzés lehetőségeit kezdték el vizsgálni. A jelenleg is használt C-101-es flotta pótlására akár turbólégcsavaros kiképzőgépek is szóba jöhetnek. Jelenleg a Beechcraft T-6 Texan II és a svájci Pilatus PC-21-es került megemlítésre, amelyek megfelelnének a légierő elvárásainak. A stafétabot átadását a repült órák és a hátralévő üzemidő tekintetében 2020 elejére teszik a szakemberek. A régi C-101-esek üzemidő hosszabbítására is lenne lehetőség, azonban az, hogy ez kifizetődő megoldás lenne, még nem egyértelmű. Az Airbus is kopogtat a spanyolok ajtaján, meglepő módon egy új fejlesztésű kiképzőgéppel, ami várhatólag 2030 körül állhatna majd szolgálatba. Az átmeneti időben a spanyolok akár bérelhetnének képzési lehetőséget is külföldön, vagy csak repülőgépeket a hazai képzéshez. Kicsivel később válna időszerűvé az ENAER T-35 Pillán és a sugárhajtású F-5-ök utódjának a keresése is.

Harci gépek tekintetében akár további 50 Eurofighter Typhoon is rendszeresítésre kerülhet, hiszen a 87 darabos mennyiség helyett beszerzett 73 darab Eurofighter darabszáma kevés. A várható feladatok ellátására 103 példány lenne elégséges, de további 10-20 gép is megvásárlása is szóba jöhet a politikai, gazdasági tényezők alakulásától függően. Némileg segíthetné a kiadások csökkentését, ha Spanyolország Németországgal közösen vásárolna a típusból. Ugyanis, míg a spanyolok az F/A-18 Hornet, addig a németek a Panavia Tornado 2020 és 2030 között időszerűvé váló pótlására alkalmas repülőgépet látnak a Typhoon-ban. A fejlesztő országokból érkező megrendelésekre szükség lenne az exportképesség fenntartása okán, hiszen a jelenlegi megrendelések teljesítése után, nagyjából két év múlva a gyártósor bezárásra kerülhet.

Március 20-án már az első külföldi útját teljesítette a francia légierő Lockheed Martin C-130J Super Hercules teherszállító repülőgépe. A tavaly december 22-én átadott típus első külföldi útja az Afrikában található Mali-ba vezetett, ahová személyeket és teherárut egyaránt szállított, közel a maximális terhelhetőség határáig.

Törökország hazai építésű, partraszállást támogató helikopter-hordozója, a spanyol a JUAN CARLOS I tervei alapján készülő TCG ANADOLU (L-408) várhatólag 2019 februárjában kerül majd vízre és várhatólag 2021-ben lép majd szolgálatba. A Sedef Shipbuilding Inc. Isztambulban lévő hajógyárában 2016 óta épülő egység jelen pillanatban 90%-os készültségi állapotban található. A modern hajóépítési technológiával, vagyis másutt legyártott elemekből összeállított 232 méter hosszú, 32 méter széles ANADOLU 68%-ban hazai ipar által előállított összetevőkből készül el.

Törökországi források szerint, hamarosan megszülethet az első exportmegrendelés az AgustaWestland licence alapján készített TAI T-129 ATAK harci helikopterre. Az olasz felmenőkkel rendelkező forgószárnyas iránt Pakisztán mutat jelentős érdeklődést. Iszlámábád igényeinek és követelményeinek megfelel a gép, így tárgyalásokat kezdtek a gyártóval.  Ezek hamarosan, akár az elkövetkező hónapokban, de talán már néhány héten belül le is zárulhatnak, így akár egy 30 darabos megrendelést is szerezhetnek a törökök a TAI gyártmányára. Ankarában sem szeretnének semmi akadályt gördíteni a pakisztáni TAI T-129 ATAK harci helikopterek beszerzése elé.

Éppen ezért egy 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet biztosítanának partnerük számára, amiből futnál néhány alkatrész helyi előállításának megvalósítására is. Nem nehéz kitalálni, hogy a Turkish Aerospace Industries a Pakistan Aeronautical Complex (PAC) üzemében képzeli el a gyártás lebonyolítását. A tavaly augusztusban hatalomra került új pakisztáni miniszterelnök, Shahid Khaqan Abbasi - aki maga is pilóta - már a tavaly év vége felé ki is próbálta körülbelül fél órás repülés során a T-129 ATAK-ot törökországi látogatása alkalmával. Pakisztáni részről kijelentették, szeretnék minél hamarabb eredménnyel lezárni a tárgyalási folyamatot és a lehető leghamarabb megkezdeni a T-129 ATAK rendszeresítését.

Katar légiereje a 2015 májusában megrendelt 24 Dassault Aviation Rafale vadászbombázó mellé a héten érvényesítette a szerződésben lévő opciót is. Ennek köszönhetően további 12 francia repülőgépet szereznek be.

Indiai segítséggel tovább erősödhet Afganisztán Mil Mi-24 Hind flottája. Új-Delhi ugyanis az eddig átadott négy gép mellé továbbiakat is szállítását is tervbe vette. Ugyanis nemrégiben négy újabb példányt Fehéroroszországból vásároltak meg és ezeket nagyjavítás után fogják átadni az afgán haderő számára, néhány hónapon belül. India ezeken felül azon is munkálkodik, hogy az eddig már afgán tulajdonba került orosz forgószárnyasok és szállító repülőgépek közül amennyit csak lehetséges javítással, vagy felújítással újra repülőképes állapotba hozzanak.

Pakisztánban hamarosan elkezdik az első PAC/AVIC JF-17/FC-1 Thunder Block III-as vadászbombázó tesztelését. Kínai-pakisztáni együttműködésben gyártott típus régebbi, Block I-es és Block II-es változataival eddig már a pakisztáni légierő négy repülőszázadát látták el. Legutóbb épp a múlt hónapban jelentették be, hogy a 28. Phoenix repülőszázad megkapta hatodik Block II-es JF-17-ét. A típusból eddig csak Mianmar (16 darab) és Nigéria (3 darab) rendelt, az Azerbajdzsán kormányával folytatott tárgyalások folyamatban vannak, míg Szaúd-Arábia és Egyiptom érdeklődését eddig nem sikerült megrendelésekre váltani. Pakisztáni megrendelésre még 12 Block II-es fog elkészülni, majd 2019 végétől, vagy 2020 elejétől már elkezdik az első 50 darab Block III-as előállítását is. A korszerűbb pilótafülkével és jobb avionikával is ellátott Block III-as Thunder-ekbe a kínai Nanjing Research Institute of Electronics Technology (NRIET) által kifejlesztett és 2016-ban bemutatott KLJ-7A AESA antennájú rádiólokátor kerül beépítésre, megnövelve ezzel a felderítési távolságot és a zavarvédelmet is. A gyártó elmondása szerint a KLJ-7A beépíthető lesz a Block I-es és II-es JF-17-ekbe is.

Indiában igencsak nagy vargabetűket tesz az Arjun harckocsik fejlesztési és továbbfejlesztési programja is. A tavalyi év vége felé úgy tűnt végképp vége a programnak és letesznek az Arjun harckocsik nagyobb mennyiségben történő rendszeresítéséről, ugyanis már lassan el fog indulni egy 1770 harckocsi beszerzését eredményező program. A szovjet/orosz T-72-ek utódjának szánt járművel szemben követelmény a hazai gyártás, a több alváltozat (műszaki, önjáró tarack, hídvető stb.) megléte, az elkövetkező 40-50 év során el nem avulás, a percenként 6-8 lövés leadására képes 120, vagy 125 milliméteres löveg, amelyből irányítható rakéták is indítható, valamint a nagyjából 50 tonna körüli tömeg. Éppen ez utóbbi elvárás volt amit sikerült a döntéshozókkal elfogadtatni, vagyis a továbbfejlesztett Arjun Mk II-es tömege elfogadhatóvá vált akár 68 tonnásan is.

Ennek köszönhetően a tavalyi évben prognosztizált hét évvel későbbi hadrendbe állítás időpontja is előrébb kerülhet. Akkor ugyanis úgy tűnt, hogy az elvárások miatt jelentősen át kell tervezni a páncéltest és a torony szerkezetét, továbbá a védelmi szint megtartása mellett új, könnyebb páncélzat alkalmazása is szükségessé válna a harckocsi 68,6 tonnás tömegének csökkentése érdekében. Éppen a páncélos nagy súlya az, ami leginkább a döntéshozók nemtetszését kiváltotta az idestova 35 éve futó fejlesztési és gyártási program legutóbbi lépésének eredményeként. Igazán elfogadható eredményt pedig ideje lenne felmutatni, hiszen több száz T-72-es harckocsi cseréje pár éven belül időszerűvé fog válni és erre mi sem lenne jobb megoldás, mint egy hazai ipar által gyártott páncélos.

Az Arjun harckocsi Mk I-es változatából 124 példány került rendszeresítésre két páncélos ezred a (43. és a 75. kötelékében), míg a továbbfejlesztett Mk II-es változatból szintén alig több mint 100 darabos megrendelésre van remény. Ezzel szemben az orosz T-90-es változataiból majd 1000-es nagyságrendű beszerzésről beszélnek. A problémákat tetézte, hogy 2015-ben újra alacsony szintre zuhant a helyi fejlesztésű Arjun MK I-es harckocsik hadrafoghatósága. A 124 páncélost, akárcsak pár évvel ezelőtt, ismét a kevés cserealkatrész döntötte le lánctalpáról. A helyzet megváltoztatásra már 2016 áprilisának végén felállítottak egy bizottságot, de a páncélos jó hírének ez az eset sem tett jót. Az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott LAHAT páncéltörő rakéta integrációs programját az Arjun Mk II-es harckocsik esetében szintén felfüggesztették három évvel ezelőtt. A 13 kg-os LAHAT a harckocsi lövegéből indítható útnak és félaktív lézeres irányítással vezérelhető a maximum 8 km-re lévő célba. A továbbfejlesztett Arjun Mk II-es harckocsival végzett próbák során a 16 nagyobb és 56 kisebb változtatást felvonultató páncélossal mintegy 60%-os eredményt értek el. A legtöbb hiányosság a löveg tűzvezető rendszerében és az izraeli eredetű LAHAT csőből indítható páncéltörő rakétánál volt.

A lövések pontosságának növelését helyben orvosolják, azonban a LAHAT indítását követően megmaradó nagy mennyiségű füst esetében a gyártó, az Israel Aerospace Industries segítségét próbálták meg igénybe venni. Pótlására három éven belül terveztek kifejleszteni egy hasonló képességekkel bíró rakétát, amiről nem sokat hallani a sajtóban. Meg kell jegyezni, hogy Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun Mk II-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun Mk II-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása csak a C-17-es Globemaster III-asok segítségével valósítható meg. Mindezek miatt a 124 MK I-es mellett nem is olyan rég még csak 116 MK II-es beszerzésével számoltak Új-Delhiben.

Az Arjun Mk II-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartották, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható. Az egyik ilyen a thermobarikus lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktív páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktív páncélzat + Trophy rendszer + aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az Mk II-esek felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.

A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az Mk I-es 72 km/h-s végsebességhez képest az Mk II-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az Mk I-es és talán majd az Mk II-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálják orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot.

Nem kizárt, hogy még a nyár beköszönte előtt kifut a tengerre Kína első teljesen saját maga által megépített repülőgép-hordozója a CV-17 SHANDONG (TYPE 001A). Bár több forrás sem tartja kizártnak, hogy a hajó mégsem a SHANDONG nevet viseli majd, mivel az utóbbi időben felröppentek a Wei Wen, Shi Lang, sőt a Tajvan nevek is. Az azonban az utóbbi időben világhálóra felkerült fotók alapján kijelenthető, kétségtelen tény, hogy a hajógyárban igencsak az építés végén tartanak. Ugyanis az elmúlt hetekben lebontásra került a felépítményt eddig körbeölelő állványrendszer és láthatóvá váltak a rádiólokátorokat rejtő burkolatok, sőt a hajtóművek kikötői próbáinak első részét is elvégezték. A 2013 novemberében építeni kezdett és 2017. április 26-án vízre tett Type 001A jelölésű egység esetében több változtatást is eszközöltek az Ukrajnától beszerzett hajóhoz képest, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajója építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, bár ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában.

Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING 24 gépes állományával szemben. A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is.

Hamarosan újra elindulhat a Fülöp-szigeteken a harci helikopterek beszerzése. A 230 millió dollárosra becsült bevásárlásra esélyes a török TAI T-129 ATAK, az orosz Mil Mi-35 és a kínai CAIC Z-10 is.

Ausztráliában a Boeing CH-47F Chinook szállítóhelikopter támogatási képességét vizsgálták meg partraszállások alkalmával. A flotta BAY-osztályú HMAS CHOULES (L100) partraszállító hajóján végezték el a próbákat, igen változékony időjárási körülmények között, Queensland partjainál. Az ezen hajóosztályról végzett biztonságos személy és teherszállítási feladatokat garantáló üzemeltetési korlátok minél pontosabb meghatározásához 206 felszállás során 66 órát töltött a tandemrotoros típus a levegőben. A tesztek igen kiterjedtek voltak, az éjszakai körülmények közötti éjjellátóval történő repülések mellett, a fedélzet felett lebegés közbeni üzemanyag felvételt is gyakorolták a helikopteren és a hajón szolgáló katonák.

Ezen a héten Németországba érkezett a Lockheed Martin tulajdonában lévő Sikorsky új fejlesztésű helikoptere, a CH-53K King Stallion egyik példánya. Az Atlanti-óceánt története során első alkalommal egy Boeing C-17 Globemaster III-as belső terében leküzdő nehézhelikopter a következő hónapban megrendezésre kerülő Berlini légi kiállításon lesz majd látható a nagyközönség számára.  Az áttelepülés nem csak a majdani légishow miatt történt, ugyanis a típussal szeretnék elnyerni Berlin kegyeit is, ugyanis a németek egy nehéz szállítóhelikopter-típust keresnek pár éven belüli rendszeresítésre. Így a döntéshozásban érdekelt katonák első kézből szerezhetnek tapasztalatot a King Stallion képességéről. Másrészt ez a szolgálatba állításhoz szükséges egyik teszt is volt, ami a típus légi szállíthatóságát is bizonyította, a Sikorsky cég szakemberi általi lebonyolított szállításhoz történő előkészítéssel be-majd kirakodással és újra repülésre képessé tétellel.

Újabb próba sikeres végrehajtásával került közelebb a szolgálatba állításhoz a Lockheed Martin F-35C Lightning II hordozófedélzeti vadászbombázója. Március. 17 és 21. között ugyanis a VFA-125 Rough Raiders és a VFA-101 Grim Reapers repülőszázadok gépei, valamint légi és „földi” személyzetei a NIMITZ-osztályú USS ABRAHAM LINCOLN (CVN 72) repülőgép-hordozón vendégeskedtek. Ezen időszak során nappali és éjszakai körülmények között 140 leszállást hajtottak végre, de a majdani mindennapi körülmények között vizsgálták a típus üzemeltetését segítő automata logisztikai információs rendszert, az ALIS-t is. Ezen tesztidőszak sikere kézzelfogható közelségbe hozta a C variáns 2019-es pénzügyi évre tervezett korlátozottan bevethető minősítésének elnyerését.

Argentína az Egyesült Államokból kíván alkatrészetek beszerezni McDonnell Douglas A-4AR Fightinghawk vadászbombázói számára. A dél-amerikai országban megrendezendő G20-as csúcstalálkozó légterének biztosításában főszerepelt játszanának az idős, de pár éve korszerűsített Fightinghawk-ok. Azonban az ország évek óta tartó nehéz gazdasági helyzete alaposan rányomta bélyegét a repképességre, ennek köszönhetően jelenleg mindössze 4 A-4AR képes a felszállására. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni Buenos Aires-ben az USA-ból történő alkatrészvásárlással.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-23ML

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Aermacchi MB-339CD

Boeing Vertol MH-47G Chinook

Szuhoj Szu-22M4

Boeing F-15SA Eagle

Eurofighter CE-16 Typhoon

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Panavia Tornado ECR

PZL-Okecie PZL-130TC-1 Orlik

Lockheed Martin F-22A Raptor

Dassault Mirage F1B

Boeing KC-135T Stratotanker

AgustaWestland AW-159 Wildcat HMA.2

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Antonov An-26

McDonnell RF-4C Phantom II

Hawker Siddeley Buccaneer S2.B

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Airbus A321-231

Iljusin Il-87 Aimak

 

Ukrajnából származó hírek szerint átadták a2011-ben megrendelt 49 darab T-84 Oplot-T harckocsik közül az utolsónak elkészült példányokat is.  Az első öt T-84-es még 2011 novemberében került az ázsiai országba. A tavalyi évben többször is szóba került, hogy Thaiföld felmondja a megrendelést, mivel a gyártó az időközben kitört fegyveres konfliktusnak köszönhetően nem volt képes tartani a szerződésben vállalt szállítási határidőket. Ugyanis a harckocsikat 2014 végéig kellett volna leszállítani a megrendelőnek, de 2016 végéig csak 20 darab került átadásra. A gyártó hibájából fennálló elmaradás miatt a szerződés módosításra került, így az új időpont 2017 októberére módosult, de 2015-ben egyetlen egy T-84-es sem készült el.

Továbbá az átadott T-84-es harckocsik képességei messze elmaradtak attól, mint amit a gyártó ígért. Minden jel arra mutatott, hogy a T-84 Oplot nem fog a megrendelt darabszámban szolgálatba állni, így Bangkok más megoldás után volt kénytelen nézni. Ez pedig nem lett más, mint a kínai VT-4-es, vagy más néven MBT-3000. Ezt a harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT-1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul.

Március hónapban átadásra kerültek az első Leonardo BC55 BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalik a Brit Királyi Légierő számára, így várhatólag hamarosan hadrendbe állónak lehet majd tekinteni. Az eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.

A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni. Az „átcsomagolt” BC218 BriteCloud integrációjának lehetőségeit jelenleg vizsgálja a királyi légierő a Eurofighter Typhoon vadászbombázóin. A 2x1x8 collos méretű, hasáb alakú önvédelmi eszközzel 2017-ben hajtották végre az első vetési próbákat egy dán F-16-os segítségével.

Február hónapban sikeresen lezárultak a HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) fedélzetén, helikopterekkel végzett próbák. Ezekben két Merlin Mk.2 és két Chinook Mk.5 vett részt és a különféle időjárási körülmények közötti fel-és leszállások során alkalmazandó eljárásokat tesztelték segítségükkel. A forgószárnyasok átlagosan napi 10 órát repültek, az Atlanti-óceán néha igen zord időjárási körülményei között. A fedélzeten uralkodó széljárásra is nagyobb figyelmet fordítottak, hiszen a felépítményt a tervezők két részre bontották, így annak igazolása, hogy ez az elrendezés kedvezőbb feltételeket teremt légieszközök számára, szintén kiemelt fontosságú volt.

A beszámolók alapján az osztott sziget kedvező hatást gyakorolt a fedélzet feletti légáramlatokra. A teljes felszereléssel ellátott tengerészgyalogosok helikopterekhez történő eljutása is a próbák részét képezte, amik során megállapítást nyert, hogy az ajtók, lépcsők kialakítása nem gátolja a katonák mozgását. Szintén kipróbálásra került az üzemanyag utántöltő rendszer is. Ennek újdonsága az, hogy a hajótest mindkét oldalán lehetőség nyílik a hajó és légieszközei számára is az ellátóhajóból történő utántöltésre.  Az év vége felé a HMS QUEEN ELIZABETH az Egyesült Államok keleti partjához fog hajózni, ahol a Lockheed Martin F-35B Lightning vadászbombázó első leszállására is sort kerítenek. Az elmúlt 12 hónap során szimulátorban már több 1000 landolást végeztek a brit hordozó fedélzetén. Az virtuális térben végzett próbák során felhasználták a hajóról származó mért adatokat is a minél nagyobb valósághűség érdekében.

Akár 2030-on túl is alkalmazható marad, növekednek képességei és mégis kevesebbe fog kerülni, mint egy újonnan gyártott Brimstone 3-as levegő-föld rakéta. Ez bizony az MBDA - mely az Airbus (37,5%), a BAE Systems (37,5%) és a Leonardo (25%) tulajdonában van - Brimstone 2 CSP (Capability Sustainment Program) rakéta jellemzői lesznek a gyártó szerint. Ezt a változatot a már legyártott fegyverekből hozzák létre 400 millió font (563 millió dollár) értékben, mégpedig úgy, hogy a radaros/félaktív lézeres önirányító egységet, a Vulcan rakétamotort, valamint a MBDA Németországban működő leányvállalata, a TDW által kifejlesztett többfunkciós robbanófej változatlanul marad. Lecserélésre került a robotpilóta, az kormányokat mozgató rendszer, a fedélzeti számítógép memóriája, valamint a fedélzeti akkumulátor is. Ez utóbbi 30%-al magasabb kapacitása a gyártó szerint 20%-os hatótávolság növekedéssel jár együtt. Az új rakéta gyártását a MBDA még ebben az évben szeretné elkezdeni a Bolton mellett létesített gyárában.

Spanyolországban a jövőbeli pilótaképzés lehetőségeit kezdték el vizsgálni. A jelenleg is használt C-101-es flotta pótlására akár turbólégcsavaros kiképzőgépek is szóba jöhetnek. Jelenleg a Beechcraft T-6 Texan II és a svájci Pilatus PC-21-es került megemlítésre, amelyek megfelelnének a légierő elvárásainak. A stafétabot átadását a repült órák és a hátralévő üzemidő tekintetében 2020 elejére teszik a szakemberek. A régi C-101-esek üzemidő hosszabbítására is lenne lehetőség, azonban az, hogy ez kifizetődő megoldás lenne, még nem egyértelmű. Az Airbus is kopogtat a spanyolok ajtaján, meglepő módon egy új fejlesztésű kiképzőgéppel, ami várhatólag 2030 körül állhatna majd szolgálatba. Az átmeneti időben a spanyolok akár bérelhetnének képzési lehetőséget is külföldön, vagy csak repülőgépeket a hazai képzéshez. Kicsivel később válna időszerűvé az ENAER T-35 Pillán és a sugárhajtású F-5-ök utódjának a keresése is.

Harci gépek tekintetében akár további 50 Eurofighter Typhoon is rendszeresítésre kerülhet, hiszen a 87 darabos mennyiség helyett beszerzett 73 darab Eurofighter darabszáma kevés. A várható feladatok ellátására 103 példány lenne elégséges, de további 10-20 gép is megvásárlása is szóba jöhet a politikai, gazdasági tényezők alakulásától függően. Némileg segíthetné a kiadások csökkentését, ha Spanyolország Németországgal közösen vásárolna a típusból. Ugyanis, míg a spanyolok az F/A-18 Hornet, addig a németek a Panavia Tornado 2020 és 2030 között időszerűvé váló pótlására alkalmas repülőgépet látnak a Typhoon-ban. A fejlesztő országokból érkező megrendelésekre szükség lenne az exportképesség fenntartása okán, hiszen a jelenlegi megrendelések teljesítése után, nagyjából két év múlva a gyártósor bezárásra kerülhet.

Március 20-án már az első külföldi útját teljesítette a francia légierő Lockheed Martin C-130J Super Hercules teherszállító repülőgépe. A tavaly december 22-én átadott típus első külföldi útja az Afrikában található Mali-ba vezetett, ahová személyeket és teherárut egyaránt szállított, közel a maximális terhelhetőség határáig.

Törökország hazai építésű, partraszállást támogató helikopter-hordozója, a spanyol a JUAN CARLOS I tervei alapján készülő TCG ANADOLU (L-408) várhatólag 2019 februárjában kerül majd vízre és várhatólag 2021-ben lép majd szolgálatba. A Sedef Shipbuilding Inc. Isztambulban lévő hajógyárában 2016 óta épülő egység jelen pillanatban 90%-os készültségi állapotban található. A modern hajóépítési technológiával, vagyis másutt legyártott elemekből összeállított 232 méter hosszú, 32 méter széles ANADOLU 68%-ban hazai ipar által előállított összetevőkből készül el.

Törökországi források szerint, hamarosan megszülethet az első exportmegrendelés az AgustaWestland licence alapján készített TAI T-129 ATAK harci helikopterre. Az olasz felmenőkkel rendelkező forgószárnyas iránt Pakisztán mutat jelentős érdeklődést. Iszlámábád igényeinek és követelményeinek megfelel a gép, így tárgyalásokat kezdtek a gyártóval.  Ezek hamarosan, akár az elkövetkező hónapokban, de talán már néhány héten belül le is zárulhatnak, így akár egy 30 darabos megrendelést is szerezhetnek a törökök a TAI gyártmányára. Ankarában sem szeretnének semmi akadályt gördíteni a pakisztáni TAI T-129 ATAK harci helikopterek beszerzése elé.

Éppen ezért egy 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet biztosítanának partnerük számára, amiből futnál néhány alkatrész helyi előállításának megvalósítására is. Nem nehéz kitalálni, hogy a Turkish Aerospace Industries a Pakistan Aeronautical Complex (PAC) üzemében képzeli el a gyártás lebonyolítását. A tavaly augusztusban hatalomra került új pakisztáni miniszterelnök, Shahid Khaqan Abbasi - aki maga is pilóta - már a tavaly év vége felé ki is próbálta körülbelül fél órás repülés során a T-129 ATAK-ot törökországi látogatása alkalmával. Pakisztáni részről kijelentették, szeretnék minél hamarabb eredménnyel lezárni a tárgyalási folyamatot és a lehető leghamarabb megkezdeni a T-129 ATAK rendszeresítését.

Katar légiereje a 2015 májusában megrendelt 24 Dassault Aviation Rafale vadászbombázó mellé a héten érvényesítette a szerződésben lévő opciót is. Ennek köszönhetően további 12 francia repülőgépet szereznek be.

Indiai segítséggel tovább erősödhet Afganisztán Mil Mi-24 Hind flottája. Új-Delhi ugyanis az eddig átadott négy gép mellé továbbiakat is szállítását is tervbe vette. Ugyanis nemrégiben négy újabb példányt Fehéroroszországból vásároltak meg és ezeket nagyjavítás után fogják átadni az afgán haderő számára, néhány hónapon belül. India ezeken felül azon is munkálkodik, hogy az eddig már afgán tulajdonba került orosz forgószárnyasok és szállító repülőgépek közül amennyit csak lehetséges javítással, vagy felújítással újra repülőképes állapotba hozzanak.

Pakisztánban hamarosan elkezdik az első PAC/AVIC JF-17/FC-1 Thunder Block III-as vadászbombázó tesztelését. Kínai-pakisztáni együttműködésben gyártott típus régebbi, Block I-es és Block II-es változataival eddig már a pakisztáni légierő négy repülőszázadát látták el. Legutóbb épp a múlt hónapban jelentették be, hogy a 28. Phoenix repülőszázad megkapta hatodik Block II-es JF-17-ét. A típusból eddig csak Mianmar (16 darab) és Nigéria (3 darab) rendelt, az Azerbajdzsán kormányával folytatott tárgyalások folyamatban vannak, míg Szaúd-Arábia és Egyiptom érdeklődését eddig nem sikerült megrendelésekre váltani. Pakisztáni megrendelésre még 12 Block II-es fog elkészülni, majd 2019 végétől, vagy 2020 elejétől már elkezdik az első 50 darab Block III-as előállítását is. A korszerűbb pilótafülkével és jobb avionikával is ellátott Block III-as Thunder-ekbe a kínai Nanjing Research Institute of Electronics Technology (NRIET) által kifejlesztett és 2016-ban bemutatott KLJ-7A AESA antennájú rádiólokátor kerül beépítésre, megnövelve ezzel a felderítési távolságot és a zavarvédelmet is. A gyártó elmondása szerint a KLJ-7A beépíthető lesz a Block I-es és II-es JF-17-ekbe is.

Indiában igencsak nagy vargabetűket tesz az Arjun harckocsik fejlesztési és továbbfejlesztési programja is. A tavalyi év vége felé úgy tűnt végképp vége a programnak és letesznek az Arjun harckocsik nagyobb mennyiségben történő rendszeresítéséről, ugyanis már lassan el fog indulni egy 1770 harckocsi beszerzését eredményező program. A szovjet/orosz T-72-ek utódjának szánt járművel szemben követelmény a hazai gyártás, a több alváltozat (műszaki, önjáró tarack, hídvető stb.) megléte, az elkövetkező 40-50 év során el nem avulás, a percenként 6-8 lövés leadására képes 120, vagy 125 milliméteres löveg, amelyből irányítható rakéták is indítható, valamint a nagyjából 50 tonna körüli tömeg. Éppen ez utóbbi elvárás volt amit sikerült a döntéshozókkal elfogadtatni, vagyis a továbbfejlesztett Arjun Mk II-es tömege elfogadhatóvá vált akár 68 tonnásan is.

Ennek köszönhetően a tavalyi évben prognosztizált hét évvel későbbi hadrendbe állítás időpontja is előrébb kerülhet. Akkor ugyanis úgy tűnt, hogy az elvárások miatt jelentősen át kell tervezni a páncéltest és a torony szerkezetét, továbbá a védelmi szint megtartása mellett új, könnyebb páncélzat alkalmazása is szükségessé válna a harckocsi 68,6 tonnás tömegének csökkentése érdekében. Éppen a páncélos nagy súlya az, ami leginkább a döntéshozók nemtetszését kiváltotta az idestova 35 éve futó fejlesztési és gyártási program legutóbbi lépésének eredményeként. Igazán elfogadható eredményt pedig ideje lenne felmutatni, hiszen több száz T-72-es harckocsi cseréje pár éven belül időszerűvé fog válni és erre mi sem lenne jobb megoldás, mint egy hazai ipar által gyártott páncélos.

Az Arjun harckocsi Mk I-es változatából 124 példány került rendszeresítésre két páncélos ezred a (43. és a 75. kötelékében), míg a továbbfejlesztett Mk II-es változatból szintén alig több mint 100 darabos megrendelésre van remény. Ezzel szemben az orosz T-90-es változataiból majd 1000-es nagyságrendű beszerzésről beszélnek. A problémákat tetézte, hogy 2015-ben újra alacsony szintre zuhant a helyi fejlesztésű Arjun MK I-es harckocsik hadrafoghatósága. A 124 páncélost, akárcsak pár évvel ezelőtt, ismét a kevés cserealkatrész döntötte le lánctalpáról. A helyzet megváltoztatásra már 2016 áprilisának végén felállítottak egy bizottságot, de a páncélos jó hírének ez az eset sem tett jót. Az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott LAHAT páncéltörő rakéta integrációs programját az Arjun Mk II-es harckocsik esetében szintén felfüggesztették három évvel ezelőtt. A 13 kg-os LAHAT a harckocsi lövegéből indítható útnak és félaktív lézeres irányítással vezérelhető a maximum 8 km-re lévő célba. A továbbfejlesztett Arjun Mk II-es harckocsival végzett próbák során a 16 nagyobb és 56 kisebb változtatást felvonultató páncélossal mintegy 60%-os eredményt értek el. A legtöbb hiányosság a löveg tűzvezető rendszerében és az izraeli eredetű LAHAT csőből indítható páncéltörő rakétánál volt.

A lövések pontosságának növelését helyben orvosolják, azonban a LAHAT indítását követően megmaradó nagy mennyiségű füst esetében a gyártó, az Israel Aerospace Industries segítségét próbálták meg igénybe venni. Pótlására három éven belül terveztek kifejleszteni egy hasonló képességekkel bíró rakétát, amiről nem sokat hallani a sajtóban. Meg kell jegyezni, hogy Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun Mk II-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun Mk II-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása csak a C-17-es Globemaster III-asok segítségével valósítható meg. Mindezek miatt a 124 MK I-es mellett nem is olyan rég még csak 116 MK II-es beszerzésével számoltak Új-Delhiben.

Az Arjun Mk II-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartották, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható. Az egyik ilyen a thermobarikus lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktív páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktív páncélzat + Trophy rendszer + aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az Mk II-esek felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.

A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az Mk I-es 72 km/h-s végsebességhez képest az Mk II-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az Mk I-es és talán majd az Mk II-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálják orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot.

Nem kizárt, hogy még a nyár beköszönte előtt kifut a tengerre Kína első teljesen saját maga által megépített repülőgép-hordozója a CV-17 SHANDONG (TYPE 001A). Bár több forrás sem tartja kizártnak, hogy a hajó mégsem a SHANDONG nevet viseli majd, mivel az utóbbi időben felröppentek a Wei Wen, Shi Lang, sőt a Tajvan nevek is. Az azonban az utóbbi időben világhálóra felkerült fotók alapján kijelenthető, kétségtelen tény, hogy a hajógyárban igencsak az építés végén tartanak. Ugyanis az elmúlt hetekben lebontásra került a felépítményt eddig körbeölelő állványrendszer és láthatóvá váltak a rádiólokátorokat rejtő burkolatok, sőt a hajtóművek kikötői próbáinak első részét is elvégezték. A 2013 novemberében építeni kezdett és 2017. április 26-án vízre tett Type 001A jelölésű egység esetében több változtatást is eszközöltek az Ukrajnától beszerzett hajóhoz képest, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajója építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, bár ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában.

Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING 24 gépes állományával szemben. A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is.

Hamarosan újra elindulhat a Fülöp-szigeteken a harci helikopterek beszerzése. A 230 millió dollárosra becsült bevásárlásra esélyes a török TAI T-129 ATAK, az orosz Mil Mi-35 és a kínai CAIC Z-10 is.

Ausztráliában a Boeing CH-47F Chinook szállítóhelikopter támogatási képességét vizsgálták meg partraszállások alkalmával. A flotta BAY-osztályú HMAS CHOULES (L100) partraszállító hajóján végezték el a próbákat, igen változékony időjárási körülmények között, Queensland partjainál. Az ezen hajóosztályról végzett biztonságos személy és teherszállítási feladatokat garantáló üzemeltetési korlátok minél pontosabb meghatározásához 206 felszállás során 66 órát töltött a tandemrotoros típus a levegőben. A tesztek igen kiterjedtek voltak, az éjszakai körülmények közötti éjjellátóval történő repülések mellett, a fedélzet felett lebegés közbeni üzemanyag felvételt is gyakorolták a helikopteren és a hajón szolgáló katonák.

Ezen a héten Németországba érkezett a Lockheed Martin tulajdonában lévő Sikorsky új fejlesztésű helikoptere, a CH-53K King Stallion egyik példánya. Az Atlanti-óceánt története során első alkalommal egy Boeing C-17 Globemaster III-as belső terében leküzdő nehézhelikopter a következő hónapban megrendezésre kerülő Berlini légi kiállításon lesz majd látható a nagyközönség számára.  Az áttelepülés nem csak a majdani légishow miatt történt, ugyanis a típussal szeretnék elnyerni Berlin kegyeit is, ugyanis a németek egy nehéz szállítóhelikopter-típust keresnek pár éven belüli rendszeresítésre. Így a döntéshozásban érdekelt katonák első kézből szerezhetnek tapasztalatot a King Stallion képességéről. Másrészt ez a szolgálatba állításhoz szükséges egyik teszt is volt, ami a típus légi szállíthatóságát is bizonyította, a Sikorsky cég szakemberi általi lebonyolított szállításhoz történő előkészítéssel be-majd kirakodással és újra repülésre képessé tétellel.

Újabb próba sikeres végrehajtásával került közelebb a szolgálatba állításhoz a Lockheed Martin F-35C Lightning II hordozófedélzeti vadászbombázója. Március. 17 és 21. között ugyanis a VFA-125 Rough Raiders és a VFA-101 Grim Reapers repülőszázadok gépei, valamint légi és „földi” személyzetei a NIMITZ-osztályú USS ABRAHAM LINCOLN (CVN 72) repülőgép-hordozón vendégeskedtek. Ezen időszak során nappali és éjszakai körülmények között 140 leszállást hajtottak végre, de a majdani mindennapi körülmények között vizsgálták a típus üzemeltetését segítő automata logisztikai információs rendszert, az ALIS-t is. Ezen tesztidőszak sikere kézzelfogható közelségbe hozta a C variáns 2019-es pénzügyi évre tervezett korlátozottan bevethető minősítésének elnyerését.

Argentína az Egyesült Államokból kíván alkatrészetek beszerezni McDonnell Douglas A-4AR Fightinghawk vadászbombázói számára. A dél-amerikai országban megrendezendő G20-as csúcstalálkozó légterének biztosításában főszerepelt játszanának az idős, de pár éve korszerűsített Fightinghawk-ok. Azonban az ország évek óta tartó nehéz gazdasági helyzete alaposan rányomta bélyegét a repképességre, ennek köszönhetően jelenleg mindössze 4 A-4AR képes a felszállására. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni Buenos Aires-ben az USA-ból történő alkatrészvásárlással.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-23ML

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Aermacchi MB-339CD

Boeing Vertol MH-47G Chinook

Szuhoj Szu-22M4

Boeing F-15SA Eagle

Eurofighter CE-16 Typhoon

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Panavia Tornado ECR

PZL-Okecie PZL-130TC-1 Orlik

Lockheed Martin F-22A Raptor

Dassault Mirage F1B

Boeing KC-135T Stratotanker

AgustaWestland AW-159 Wildcat HMA.2

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Antonov An-26

McDonnell RF-4C Phantom II

Hawker Siddeley Buccaneer S2.B

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Airbus A321-231

Iljusin Il-87 Aimak

 

A V4sight visegrádi SOF gyakorlat VIP-napjára mentünk ma Szolnokra, de a folyamatban lévő fejlesztésekről és beszerzésekről tudtunk, elsősorban képi információkat szerezni.

Jó pár éve látjuk már az amerikai segélyből kapott ROVER terminált a szolnoki ERICS és különlges JTAC-ek cuccai között, de olyat, hogy idehaza használták is volna, még nem. Így amikor a gyakorlat dinamikus bemutatóján a kőevő irányító srácnál feltűnt a stelázsiszínű videojáték, gyanakodni kezdtünk...

...és az érkező Gripenek Liteningjei (végre-valahára) igazolták is várakozásainkat, hasuk kontúrján immár felfedezhető a DL (lesugárzó) antenna...

....van zsákodban minden jó :-)

Először láthattuk a Zlin Z-143LSi-t is...

...bár javítsatok ki, de én itt semmiféle FLIR előbeépítést nem bírok felfedezni, ami miatt ezeket a sportrepülőgépeket - legalábbis előlegben - felderítőnek lehetne nevezni.

A tegnap, március 28-án aláírt licenszszerződés keretében az Arzenál által összeszerelendő (illetve 2019 januárjától állítólag gyártandó) Ceska Zbrojovka fegyverek molinói...

...illetve az igazi vasak egymás mellett: P-09 pisztoly, Scorpion Evo 3, majd az 5,56-os és 7,62-es BREN 2.

Az átláthatóságot mellőzve kiválasztott fegyvercsalád példányai már egy ideje tesztelés alatt állnak az MH és a "társszervek" részéről. Itt a BREN 2 valszeg 5,56-os változatával dolgozik a lőtéren az egyik operátor.

A BREN 2, itt a különlegesek által felkészített, a V4sight gyakorlat demójába bevont tartalékosok egyikének kezében.

Scorpion Evo 3 géppisztoly, jól látszik a keskeny, 9mm-es tár.

Az Egyesült Államokból segélyként kapott/vásárolt (nem kívánt rész törlendő) 12 darab Polaris MRZR-4 könnyű terepjáró egyik példánya az MH 2. VBÁKRD pk-val és a hm-mel.

Az ügyeletes sasszem szúrta ki Csőrike II-t. Hát nagyon úgy tűnik, hogy a tervekkel szemben ez gép egyelőre nem indul a Reptárba, krónikus fődarabdeficitben szenvedve...

Zord

 

A Silk Way West azerbajdzsáni légitársaság csaknem kétéves szünet után visszatér a budapesti repülőtérre, és Boeing 747-8-as típussal újraindítja menetrend szerinti cargo járatait.

A napokban már lehetett olvasni híreket arról, hogy a horvát kormány hamarosan döntést hozhat a vadászgép beszerzés ügyében. Nem is kellett sokat várnunk, 2018. március 29-én, csütörtökön megerősítették a hírt, mely szerint F-16-osok érkeznek déli szomszédunk légierejébe.

Tagadhatatlan, hogy Kína jelenléte Afrikában bár nem újszerű, az ázsiai ország az utóbbi időben rohamosan növeli befolyását a fekete kontinensen. A hidegháború idején Kína elsősorban ideológiai úton és a közös gyarmati múlt által próbált kapcsolatokat kiépíteni Afrikával, azonban ezt mára felváltották az üzleti érdekek és egy pragmatikus magatartás. A nagyszabású folyamatot azonban számos kritika éri, és sokan beszélnek új kolonizációról. Jelenleg Kína a kontinens legnagyobb kereskedelmi partnere, illetve nagyban támaszkodik az afrikai piacokra, a természeti erőforrások folyamatos áramlása pedig elengedhetetlen a hazai termelés fenntartása érdekében. Az afrikai erőforrások Kína általi behozatala változatos; kiterjed például az olajra, a vasércre, a fára és a rézre. Kína ipari termékeket exportál, fejleszti az infrastruktúrát, közvetlen külföldi befektetéseket és milliárd dolláros hiteleket bonyolít le, mindezt természetesen az erőforrásokhoz való széleskörű hozzáférésért cserébe. Csak 2014-ben a kereskedelem értéke meghaladta a 200 milliárd dollárt. Ráadásul a kínai külföldi segélyek több mint felét Afrika kapja. Ez gyors és látható eredményekkel jár, valamint a nyugati befektetőkkel szemben Kína nem követeli meg az emberi jogok tiszteletben tartását, ami számos afrikai ország szemében vonzóbb alternatívává teszi.

Kétélű penge

A kínai gazdasági aktivitással foglalkozó írások általában két csoportba sorolhatók. Az egyik tábor szerint Kína kiszipolyozza Afrikát, és a látszólag előnyös kereskedelmi szerződések, gazdasági egyezmények valójában csupán Kína érdekeit tartják szem előtt, míg a fekete kontinens hosszú távú érdekei és lehetőségei sérülnek. Gyakori kritika például, hogy a helyi lakosok alkalmazása helyett Kína a saját állampolgárait foglalkoztatja a kormány által finanszírozott infrastrukturális beruházások esetén, holott Afrikában jelentős a munkanélküliség, így az embereknek nagy szükségük lenne tapasztalatra és jövedelemre. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a kínai olcsó áruk elárasztják az afrikai piacokat, ezzel nehéz helyzetbe hozva a helyi termelőket. Gyakran lehet bírálatokat hallani olyan iparágakról is, amelyekben kínai vállalatok afrikai munkavállalókat foglalkoztatnak. A Human Rights Watch állításai alapján, a kínai tulajdonú rézbányák a zambiai munkásaikat túldolgoztatják, nem biztosítanak biztonságos munkakörülményeket, a panaszkodókat pedig megfenyegetik.

A másik megközelítés sokkal inkább üdvözli Kína növekvő gazdasági befolyását, és Afrika felemelkedésének a garanciáját látja a feltörekvő ázsiai országban. Ezzel párhuzamosan természetesen elutasítja az előbbi álláspontot, miszerint egy új gyarmatosításról és kizsákmányolásról lenne szó. Szerintük ugyanis ez a narratíva egyrészt nyugati szempontokon alapul, másrészt azon, hogy a nyugati országok egy riválist látnak Kínában. Valamint a déli kontinensnek elengedhetetlen egy hatékonyabb infrastruktúra a fejlődéshez, ásványkincsek tekintetében pedig sokkal többet termelnek, mint amennyit fel tudnának használni, így a cserével mindkettő fél jól járhat.

A gazdaságon túl

Kína mint a világ egyre nagyobb politikai befolyással bíró szereplője elismerésre és elfogadásra törekszik, különösen az olyan nemzetközi intézményekben, mint az ENSZ és a WTO. Kína vezetői igyekeztek erősíteni a különböző afrikai országokkal fennálló politikai kapcsolatokat, hogy elsősorban a világpolitika nyugati szereplőivel szemben hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket. Afrika 54 országból áll, ez az ENSZ-en belüli szavazásokkor különösen értékessé teheti a kontinenst és az afrikai kapcsolatokat. Kína a hagyományos diplomáciára is nagy hangsúlyt fektet. Az afrikai vezetőkkel rendszeresen magas szintű csúcstalálkozókat szervez, és magas rangú kínai politikusok is számos látogatást tesznek a kontinensen; a kínai külügyminiszter első tengerentúli útja minden évben egy afrikai országba vezet. A nyugati országoknak figyelniük kell az afrikai kapcsolataikra, ugyanis a jövőben egy egyre jelentősebb versenytársra számíthatnak Kína személyében

Muhammadu Buhari nigériai elnök és XI Jinping kínai elnök egy aláírási ceremónián, Peking 2016.

Összefoglaló

Afrika korábbi kolonizációja számos szörnyűséggel járt, többek között elnyomó rendszerek fenntartásával, véres lázadásokkal, lappangó konfliktusokkal és a kontinens tartós lemaradásával. Sokak szerint ez nem csupán a múlt, és bár más keretek között, de a történelem újra megismételheti önmagát. Azonban most nem európai országok, hanem a dinamikusan növekedő Kína lesz a gyarmatosító. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű, hiszen, bár Kína egy percig sem téveszti szem elől a saját érdekeit, nem avatkozik be az afrikai országok belügyeibe, illetve jelentős erőforrásokat fordít a fekete kontinens fejlesztésére. Európa érdeke egy stabil és gyarapodó Afrika, reméljük, hogy a kínai jelenlét ennek megvalósulását segíti és nem pedig hátráltatja majd a jövőben.

Két évvel ezelőtt a légiforgalmi irányításról, a rádiókapcsolat felvételét elmulasztó közforgalmi repülőgépekről és az azonosításukról készülő cikkek írása során, miközben fényképeket kerestem az illusztrációhoz, szembesültem azzal, hogy a polgári repülőgépes archívumom reménytelenül elavult. A frissítés nem volt sürgős, így ennek is köszönhető, hogy csak a napokban látogattam ki a ferihegyi repülőtérhez, hogy egy átmozgató jellegű spottingolással lencsevégre kapjam egy péntek délelőtt forgalmát. A helyszín a 31R (jobb) pályaküszöb közelében magasodó spotter domb volt. 

A török ULS Airbus 310-es kargó gépe Isztambul felé indul rakományával.

A reggeli szűrt fényben érkezik az izraeli Up Boeing 737-ese.

A bolgár Cargo Air B737-400-asa egy alig több mint félórás belgrádi útvonalhoz gurul ki.

A török Pegasusnál ugyanazok a színek álltak rendelkezésre, mint a Cargo Air-nél.  

Megjött a kis francia, vagyis az Air France A318-asa.

Az Air Dolomiti karcsú Embraer ERJ-195-öse taxizik a felszálláshoz.

A kargó gépek reggelét a légcsavaros-gázturbinás Saab 340-es zárja. Úti célja Temesvár.

A holland Transavia 737-ese áll fel a pályára.

A görög Blue Bird B737-300-asa máltai lajstrommal repül.

UNICEF logóval díszített EasyJet Airbus 319-es.

A váróponton az Aegean A320-asa vár a sorára.

Finnair Airbus 319-es a 31R küszöb felett.

A Wizzair gépek az üzemelés kezdete, 2004 óta viselik ezt a festésmintát. 

Ezen a Wizz Airbus 320-ason az első változathoz képest már helyet cseréltek a színek.  

A napi számtalan Ryanair egyike.

A Lufthansa A320-as törzsének tetején a fedélzeti internet szolgáltatáshoz szükséges műholdas kapcsolattartás antennáját rejtő burkolat dudorodik.

A szlovén Adria Airways CRJ-900-asa mögötti szélzsák oldalszelet jelez a pálya földet érési zónájánál.

Pratt & Whitney PW1100G hajtóművekkel repülő A320neo.

A ČSA OK-PET lajstromú A319-ese a SkyTeam ezüst színében.

Qatar Airways A320-as Dohából.

Az izraeli Israir A320-asa.

Ugyanazok a színek, de más a dizájn ezen a svájci lajstromban lévő Easy A319-esen, mint a fenti, UNICEF logós gépen. 

Türelmes várakozás amíg a  következő leszálló után szabad lesz a pálya. 

Érkezik az Emirates Dubaj-Budapest járatának Boeing 777-ese.

Földet érnek a tripla hetes főfutóinak hátsó kerekei.

Barátian alacsony árakat ígér a Jet2 B737-800-asának ezüst törzsén olvasható felirat.

A Hollandiához tartozó Aruba szigetén lajstromozott privát Airbus 319CJ.

Juan Sebastian Elcano az elsők között volt, akik körülhajózták a Földet, miután 1522-ben, hároméves távollét után Magellán flottájának maradékával (és Magellán nélkül) visszaérkezett Spanyolországba. A neves felfedező és hajós képmása a Norwegian Boeing 737-800-asának vezérsíkjáról tekint vissza.  

Olasz színek és ír lajstrom az Alitalia Airbus 320-asán.

A lengyel kormányzati repüléseket a LOT-tól bérelt Embraer ERJ-175-ösökkel (is) végzik.

A Qatar Airways kargó ágazatának Airbus 330-asa.

A Wizzair A321-ese várja a színes orrú géptestvér leszállását.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Két évvel ezelőtt a légiforgalmi irányításról, a rádiókapcsolat felvételét elmulasztó közforgalmi repülőgépekről és az azonosításukról készülő cikkek írása során, miközben fényképeket kerestem az illusztrációhoz, szembesültem azzal, hogy a polgári repülőgépes archívumom reménytelenül elavult. A frissítés nem volt sürgős, így ennek is köszönhető, hogy csak a napokban látogattam ki a ferihegyi repülőtérhez, hogy egy átmozgató jellegű spottingolással lencsevégre kapjam egy péntek délelőtt forgalmát. A helyszín a 31R (jobb) pályaküszöb közelében magasodó spotter domb volt. 

A török ULS Airbus 310-es kargó gépe Isztambul felé indul rakományával.

A reggeli szűrt fényben érkezik az izraeli Up Boeing 737-ese.

A bolgár Cargo Air B737-400-asa egy alig több mint félórás belgrádi útvonalhoz gurul ki.

A török Pegasusnál ugyanazok a színek álltak rendelkezésre, mint a Cargo Air-nél.  

Megjött a kis francia, vagyis az Air France A318-asa.

Az Air Dolomiti karcsú Embraer ERJ-195-öse taxizik a felszálláshoz.

A kargó gépek reggelét a légcsavaros-gázturbinás Saab 340-es zárja. Úti célja Temesvár.

A holland Transavia 737-ese áll fel a pályára.

A görög Blue Bird B737-300-asa máltai lajstrommal repül.

UNICEF logóval díszített EasyJet Airbus 319-es.

A váróponton az Aegean A320-asa vár a sorára.

Finnair Airbus 319-es a 31R küszöb felett.

A Wizzair gépek az üzemelés kezdete, 2004 óta viselik ezt a festésmintát. 

Ezen a Wizz Airbus 320-ason az első változathoz képest már helyet cseréltek a színek.  

A napi számtalan Ryanair egyike.

A Lufthansa A320-as törzsének tetején a fedélzeti internet szolgáltatáshoz szükséges műholdas kapcsolattartás antennáját rejtő burkolat dudorodik.

A szlovén Adria Airways CRJ-900-asa mögötti szélzsák oldalszelet jelez a pálya földet érési zónájánál.

Pratt & Whitney PW1100G hajtóművekkel repülő A320neo.

A ČSA OK-PET lajstromú A319-ese a SkyTeam ezüst színében.

Qatar Airways A320-as Dohából.

Az izraeli Israir A320-asa.

Ugyanazok a színek, de más a dizájn ezen a svájci lajstromban lévő Easy A319-esen, mint a fenti, UNICEF logós gépen. 

Türelmes várakozás amíg a  következő leszálló után szabad lesz a pálya. 

Érkezik az Emirates Dubaj-Budapest járatának Boeing 777-ese.

Földet érnek a tripla hetes főfutóinak hátsó kerekei.

Barátian alacsony árakat ígér a Jet2 B737-800-asának ezüst törzsén olvasható felirat.

A Hollandiához tartozó Aruba szigetén lajstromozott privát Airbus 319CJ.

Juan Sebastian Elcano az elsők között volt, akik körülhajózták a Földet, miután 1522-ben, hároméves távollét után Magellán flottájának maradékával (és Magellán nélkül) visszaérkezett Spanyolországba. A neves felfedező és hajós képmása a Norwegian Boeing 737-800-asának vezérsíkjáról tekint vissza.  

Olasz színek és ír lajstrom az Alitalia Airbus 320-asán.

A lengyel kormányzati repüléseket a LOT-tól bérelt Embarer ERJ-175-ösökkel (is) végzik.

A Qatar Airways kargó ágazatának Airbus 330-asa.

A Wizzair A321-ese várja a színes orrú géptestvér leszállását.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Lengyelország újabb M-346-os kiképzőgép vásárlást fontolgatott, amiből máris valóság lett, ugyanis aláírták a szerződést további négy példányra.

Budapestre érkezett a világ egyik legkorszerűbb, kanadai fejlesztésű sugárhajtású utasszállító repülőgépe! Az airBaltic színeiben repülő Bombardier CS300-as a mai naptól a Budapest-Riga útvonalon közlekedik, heti három alkalommal, éves szinten 13 000 plusz ülőhelyet kínálva a magyar és a lett főváros között.

A Szíriai Demokratikus Erők egy magas rangú képviselője szerint az Egyesült Államok megkezdte egy katonai bázis építését a Deir Ez-Zor tartományban, hogy ellenőrzés alá vonhassa az ország legnagyobb olajtartalékát.

Tovább olvasom

Március 23-a volt a magyar ejtőernyőzés centenáriuma. Katonai és civil összefogásban három helyszín hat rendezvényén emlékeztek meg az utódok a magyar katonai és polgári ejtőernyőzés 100. évfordulójáról.

A Wizz Air, Európa egyik leggyorsabban növekvő légitársasága elindította legújabb járatait a norvégiai Stavangerbe és a görög fővárosba, Athénba

Szaúd-Arábia fővárosára lőttek ki ballisztikus rakétákat a húszi lázadók - Az amerikai rakétavédelmi rendszer ismét kudarcot vallott; két Patriot rakéta célt tévesztett, az egyik lakott területen csapódott be.

Tovább olvasom

Feladatokban zsúfolt, sikeres évet tudhatnak maguk mögött az MH Légijármű Javítóüzem dolgozói. A kecskeméti alakulatnál tartott évértékelő és feladatszabó értekezleten Bozóki János ezredes, az alakulat parancsnoka foglalta össze 2017 szakmai tapasztalatait, s határozta meg a 2018-ra vonatkozó elvárásait.

Az „Iszlám Állam” elleni küzdelem egyik nagy újdonsága volt a terrorszervezet által bevetett „mini légierő”. A drónok alkalmazása bizonyítja: az ellenség is halad a korral, és ismeri a megfelelő beszerzési forrásokat.