Ma kirepültek a Pumák a jövő héten kezdődő, Poznan-Krzesinyben sorra kerülő Tigristalálkozóra (NTM18). Köszönet annak, akit illet!
Zord
Régóta szerettem volna már elcsípni egy rendes mentőhelikopteres képet a Honvédkórház helipadjén. Ma a végtelen nagy ráérésnek, az ősi Raleigh biciklimnek, és a hosszú földi időnek hála sikerült. Persze úgy általánosságban sem árt fotózni a Légimentők bérelt osztrák madarait sem, hiszen ha jönnek a norvég saját példányok, búcsút lehet inteni nekik.
A Minyó méretére tervezett óriási helikopterleszállón egy olyan kis jószág, mint az EC135, elveszik. A középen álló forgószárnyút az utcaszintről csak éppen hogy látni lehet. A Róbert Károly körút felől ennyi látszott ma a HA-ECA-ból.
Ez már a Gömb utca felőli nézet. A nyugatias irányba leszállt gépet függeszkedés közben...
...ellépték balra...
...a kiemelkedés...
...és gyorsítás így már délkeleti irányba történt. Az EC135-ös aztán délnyugatias irányba, budaörsi bázisa felé távozott...
...amint azt az FR24 is tanúsította.
Zord
A vezérkar tudományos műhelye (HVK THK) a nemzeti ellenállóképességről (resilience) tart a napokban konferenciát a Stefánián. Mint minden ilyen rendezvényen, értékes és kevésbé érdekes előadások, hozzászólások váltogatták egymást, valódi saját gondolatok és copy-paste alapúak, megfelelési, egyéni tudományos előmeneteli célzatúak egyaránt - ebben a mostanság agyonhype-olt témakörben. Én ezért nem is untatnám az olvasókat a részletekkel, csupán egyetlen mozzanatot emelnék ki.
A konferencia plakátja. Jó választás. Nekünk a történelmi tapasztalatokból érdemes kiindulni. Különösen ami a nagyhatalmakat és a sokszor általuk finanszírozott nagy ideákat illeti.
Arról a pillanatról van szó, amikor az egyik vendéglátó feltette a kérdést, hogy mi a különbség a "comprehensive approach" ás a "hybrid warfare" között, és ezzel láthatóan hebegést-habogást váltott ki az atlanti szürkeállomány legjava körében. Amellett, hogy büszke volt, hogy egy magyar szájából hangzott el ez a kérdés, a "hallgatóság hallgasson" jegyében a LégierőBlogger természetesen csak ült és figyelt. Ehelyütt viszont röviden megosztanám gondolataimat erről a kérdésről.
A kérdésfelvetés szerintem teljesen jogos. A lényeg a perspektíva. A Nyugat széles körben elharapózott arrogáns, hipokrita látásmódjában amit "mi" csinálunk az "comprehensive approach", amit viszont geopolitikai riválisaink (a csúnya oroszok, kínaiak, irániak, de lassan mindenki, aki "más") az "hibrid hadviselés".
A magas valószínűségű konklúzió levonása ugyanakkor nem képzelhető el elfogult, az objektivitásra kísérletet sem tevő hozzáállással. Ha viszont ezt választjuk, nem hunyhatunk szemet az úgynevezett, mégoly elfuserált "comprehensive approach" égisze alatt történt lépések ellentmondásos, de inkább negatív eredménye felett, legyen szó Koszovóról, Afganisztánról, Irakról, Líbiáról és Szíriáról, stb. Arról, hogy az utóbbi évek legnagyobb konfliktusainak kiváltó okai között a Nyugat lépéseinek jelentősége és ezáltal felelőssége kimagasló. Arról, hogy a NATO-tag Magyarország legjelentősebb honvédelmi-belbiztonsági intézkedéssorozatát (Közös Akarat - nem kívánt belpolitikai felhangok törlendők) olyan történések kényszerítették ki, melyek – így a migrációs válság, a terrorizmus – szövetségünk vezető hatalmának elhibázott intervenciós politikájából fakadnak. Nincs mit szépíteni: miközben - az ilyen konferenciákon is - a régi (szovjet-orosz) ellenségkép felelevenítésén fáradoznak a hangadók, Magyarország és Európa valójában az Egyesült Államok ténykedésének áldozatává vált az elmúlt években.
Mit lehet erre mondani? Akinek ilyen barátai vannak, ellenségre nincs is szüksége?
Zord
A havas budaörsi repülőtérről írt februári bejegyzésben már tettem említést egy ritkaságról, a Kamov Ka-27 (NATO kód: Helix) haditengerészeti helikopter civil változatáról, a Ka-32-esről. 2004-ben három ilyen helikopter érkezett Magyarországra, de valószínűleg nem váltották be a hozzájuk fűzött üzleti reményeket, mert két év múlva eladták őket. Így amikor később ilyen helikopter dolgozott hazánkban, az már nem magyar lajstrommal repült.
Szokatlan látvány a Ka-32-es sor Budaörsön. A Kamov a koaxiális forgószárny-elrendezés mellett kötelezte el magát, amelynél nincs szükség faroklégcsavarra. A kék helikoptereken időjárásradar és a törzs mindkét oldalán dobozokba csomagolt, felfújódó úszótest van.
A HA-HSD-t a nyitott ajtó fölötti, behajtható, 300 kg teherbírású csörlővel is felszerelték. A Ka-32-esekbe két, egyenként 2225 lóerő tengelyteljesítményű Izotov TV3-117-es hajtóművet építettek; ezek kilemezelését kezdi az egyik műszaki.
Téli csendélet részben takart Ka-32-essel. A vibrációt csökkentő ingasúlyok csak az alsó forgószárnyon vannak.
Az egyik kék Kamov fej feletti panelje.
A gép orrát ponyva takarja, ezért van sötét a fülkében.
A tehertér padlója magasan, a mennyezet alacsonyan van, ezért a törzsben csak görnyedve lehet járni.
Hatlapátos forgószárny-készlet a helikopter mellett tárolva. A ponyva mögött nagyméretű plexi dudorodik, lehetővé téve, hogy a helikoptervezető lefelé, a teheremelés helyére is rálásson.
A gépen még az ukrán lajstrom van. A piros-fehér-zöld helikopteren már nincsenek úszótestek, csak a kiegészítő üzemanyagtartályok dudorodnak ki két oldalt. A főtartályok a padló alatt vannak.
Az ex UR-CBK magyar lajstroma HA-HSB lett. A négypontos futómű főfutóin látható az a lemez, amely elősegíti, hogy a helikopter a lazább talajon se süllyedjen meg.
A Hotel-Sierra-Bravo egy ködös őszi napon Budaörsön. Az óramutató járásával megegyező forgásirányú felső forgószárnyon egy madár pihen.
*
Ez a 2008 szeptemberi képsor a véletlennek köszönhető. A Széchenyi-hegy közelében járva figyeltem fel a szokatlan hangra. A fák takarásából kiérve láttam meg az adótorony felett dolgozó piros-fehér festésű, svájci lajstromú Ka-32-est. A nálam lévő apró zsebgéptől a borús időben ilyen képekre futotta.
*
Ha már a Ka-32-es típusnak haditengerészeti múltja van, legyen itt egy-két kép a katonai változatról és az elődtípusról is. A fotók 2005-ben, a belgrádi repülési múzeumban készültek.
A Ka-28PL (a tengeralattjárók elleni Ka-27PL exportjelzése) a belgrádi múzeum kültéri kiállításán. A típusból mindössze kettőt vettek a jugoszlávok 1987-ben és Splitnél üzemeltették azokat. A Helixeket a kétezres évek elején vonták ki a szolgálatból.
A bizarr külsejű előd, a Ka-25PL vagy ahogy a NATO-ban nevezték: Hormone. A típusból hatot szereztek be, ugyancsak a spliti tengeralattjáró-elhárítók számára. Az oroszokhoz 1989-ben nagyjavításra küldött két gép soha nem került vissza Jugoszláviába. A típus 1997-ig maradt rendszerben. Ez a múzeumi példány saját (forgó)szárnyán érkezett Belgrádba, a többi az 1999-es háborúban a földön semmisült meg.
Tengerentúli olvasóm fotója egy aktív Hormone-ról. A helikopter az Indiai-óceán felett repülve került lencsevégre 1974-ben. Fotó: Jeff Manthos
* * *
Fotó: Szórád Tamás
A havas budaörsi repülőtérről írt februári bejegyzésben már tettem említést egy ritkaságról, a Kamov Ka-27 (NATO kód: Helix) haditengerészeti helikopter civil változatáról, a Ka-32-esről. 2004-ben három ilyen helikopter érkezett Magyarországra, de valószínűleg nem váltották be a hozzájuk fűzött üzleti reményeket, mert két év múlva eladták őket. Így amikor később ilyen helikopter dolgozott hazánkban, az már nem magyar lajstrommal repült.
Szokatlan látvány a Ka-32-es sor Budaörsön. A Kamov a koaxiális forgószárny-elrendezés mellett kötelezte el magát, amelynél nincs szükség faroklégcsavarra. A kék helikoptereken időjárásradar és a törzs mindkét oldalán dobozokba csomagolt, felfújódó úszótest van.
A HA-HSD-t a nyitott ajtó fölötti, behajtható, 300 kg teherbírású csörlővel is felszerelték. A Ka-32-esekbe két, egyenként 2225 lóerő tengelyteljesítményű Izotov TV3-117-es hajtóművet építettek; ezek kilemezelését kezdi az egyik műszaki.
Téli csendélet részben takart Ka-32-essel. A vibrációt csökkentő ingasúlyok csak az alsó forgószárnyon vannak.
Az egyik kék Kamov fej feletti panelje.
A gép orrát ponyva takarja, ezért van sötét a fülkében.
A tehertér padlója magasan, a mennyezet alacsonyan van, ezért a törzsben csak görnyedve lehet járni.
Hatlapátos forgószárny-készlet a helikopter mellett tárolva. A ponyva mögött nagyméretű plexi dudorodik, lehetővé téve, hogy a helikoptervezető lefelé, a teheremelés helyére is rálásson.
A gépen még az ukrán lajstrom van. A piros-fehér-zöld helikopteren már nincsenek úszótestek, csak a kiegészítő üzemanyagtartályok dudorodnak ki két oldalt. A főtartályok a padló alatt vannak.
Az ex UR-CBK magyar lajstroma HA-HSB lett. A négypontos futómű főfutóin látható az a lemez, amely elősegíti, hogy a helikopter a lazább talajon se süllyedjen meg.
A Hotel-Sierra-Bravo egy ködös őszi napon Budaörsön. Az óramutató járásával megegyező forgásirányú felső forgószárnyon egy madár pihen.
*
Ez a 2008 szeptemberi képsor a véletlennek köszönhető. A Széchenyi-hegy közelében járva figyeltem fel a szokatlan hangra. A fák takarásából kiérve láttam meg az adótorony felett dolgozó piros-fehér festésű, svájci lajstromú Ka-32-est. A nálam lévő apró zsebgéptől a borús időben ilyen képekre futotta.
*
Ha már a Ka-32-es típusnak haditengerészeti múltja van, legyen itt egy-egy kép a katonai változatról és az elődtípusról is. A fotók 2005-ben, a belgrádi repülési múzeumban készültek.
A Ka-28PL (a tengeralattjárók elleni Ka-27PL exportjelzése) a belgrádi múzeum kültéri kiállításán. A típusból mindössze kettőt vettek a jugoszlávok 1987-ben és Splitnél üzemeltették azokat. A Helixeket a kétezres évek elején vonták ki a szolgálatból.
A bizarr külsejű előd, a Ka-25PL vagy ahogy a NATO-ban nevezték: Hormone. A típusból hatot szereztek be, ugyancsak a spliti tengeralattjáró-elhárítók számára. Az oroszokhoz 1989-ben nagyjavításra küldött két gép soha nem került vissza Jugoszláviába. A típus 1997-ig maradt rendszerben. Ez a múzeumi példány saját (forgó)szárnyán érkezett Belgrádba, a többi az 1999-es háborúban a földön semmisült meg.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Idén tavasszal tovább gyűrűzött a botrány az adatlopással vádolt Facebook és Mark Zuckerberg körül. Az adatokkal való jogszerűtlen visszaélés jelenlegi álláspont szerint 87 millió felhasználót érint, de ez a szám folyamatosan növekedhet. Valóban lehallgatja az embereket a Facebook? Milyen lépéseket szorgalmaz Zuckerberg az igen népszerű közösségi oldal kordában tartása végett? Összefoglaló cikk az elmúlt hetek történéseiről.
2018. áprilisában minden sajtóorgánum, közösségi oldal, médiahálózat Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatását kísérte figyelemmel. A Facebook botrány hátterében egy szervezett, szenzitív felhasználói adatokkal való visszaélés áll, melynek következtében a választások befolyásolását is elérhették politikai elemző szervezetek. 2018. márciusában a brit adatelemző, adatbróker és politikai tanácsadó cég a Cambridge Analytica egykori munkatársa, Christopher Wylie tényfeltáró dokumentumokat nyújtott át a The Guardian folyóiratnak és nyilatkozott a Channel 4 News oknyomozói műsorának. A nyilatkozatokból napvilágot látott az a tény, hogy a Facebook lehetőséget biztosított a Cambridge Analytica számára, hogy egy kvíz alkalmazáson keresztül felhasználók és azok ismerőseik szenzitív adataival éljenek vissza. A legelső beszámolók szerint 270 000 felhasználó adatait kezelték nem megfelelő módon, az azt követő közlemények szerint már 50 millió felhasználóról beszélhetünk. Mindeközben a Facebook hivatalos közleménye szerint nem kevesebb, mint 87 millió személy adatait használták fel jogszerűtlenül. Zuckerberg legutóbbi nyilatkozatában ennél is súlyosabb visszaélésekről beszélt, említése szerint közel kétmilliárd felhasználó publikus adatait adták át különböző harmadik felek részére. Mivel a ”thisisyourdigitallife” nevű appot 270 000 – főleg amerikai – felhasználó telepítette, és a korábbi adatkezelési szabályzatok lehetővé tették, hogy a program fejlesztői hozzáférjenek nem csak közvetlen az alkalmazást telepítők, de azok ismerőseinek adataihoz is, így az érintettek száma folyamatosan növekedhet. A The Guardian szerint a Cambridge Analytica által begyűjtött adatokat először a brexitről szóló népszavazás, illetve a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során használta fel a cég.
A képlet egyszerű, elegendő egy látszólag ártalmatlannak tűnő kvíz, vagy bármely figyelemfelkeltő alkalmazás és egy felhasználó. Ahhoz, hogy az alkalmazás teljes mértékben működhessen, jóvá kell hagyni bizonyos engedélyeket, legyen akár a névjegyzékhez való hozzáférés, vagy a közösségi az ismerős személyek listájához hozzáférés engedélyezése. Az adatlopásokhoz nagy mértékben hozzájárul a felhasználói biztonságtudatosság hiánya, és a legalapvetőbb emberi tényező: a kíváncsiság.
Az eset kapcsán végül 2018. április 11-én Mark Zuckerberget az Egyesült Államok Kongresszusához hívatták, ahol tíz órán keresztül, két napos bontásban kellett vallomást tennie szenátorok és jogászok előtt. A vezérigazgató beismerte, hogy éveken át nyitva hagytak egy kiskaput az adatkezelési szabályzatukban, amely következtében engedélyük és tudtuk nélkül történtek az adatlopások. Beismerő vallomása mellett minden felelősséget magára vállalt és elnézést kért a történtek miatt, majd hozzátette: teljes körűen ki fogják vizsgálni a Cambridge Analytica esetét. Emellett ígéretet tett, hogy a Facebook munkatársai a közeljövőben teljes mértékben törekedni fognak arra, hogy szűrjék az álhíreket, töröljék a kamuprofilokat, megszüntessék a valótlan híreket és gyűlöletkeltő bejegyzéseket terjesztő oldalakat. Az elmúlt hónapban a közösségi oldal monitorozása jóvoltából 135 Facebook és Instagram profilt és 138 Facebook oldalt szüntettek meg, amelyek üzemeltetője az orosz Internet Research Agency volt. Az említett szervezet ún. ”trollgyárként” tevékenykedik, amely során hatást gyakorolnak a politikai folyamatokra és ezáltal beleavatkozhatnak a választásokba. A jogsértő magatartás miatt az amerikai Igazságügyi Minisztérium vádat is emelt a szentpétervári székhelyű céggel szemben.
A kongresszusi meghallgatás második napján Zuckerberg közölte, hogy a magyarországi választások előtt is töröltek valótlan profilokat. Segítségükre egy új, mesterséges intelligenciával ellátott eszköz áll, amelyet a brazil, a mexikói, a pakisztáni és az indiai választások előtt is alkalmaznak majd.
Természetesen nem csak bizonyos elemző, kutató szervezetek rendelkeznek felhasználók adataival, hanem maga a Facebook is. A híres közösségi portál évek óta gyűjti az adatokat jóformán feltűnés nélkül. A #deletefacebook mozgalom és a Cambridge Analytica botrány miatt egyre több felhasználó törli a profilját, és az adatmentési hullám következtében egy nyilvánvaló tényre ismételten fel kell hívni a figyelmet. Abban az esetben, ha az okoskészülékeken a felhasználó jóváhagyja a Facebook számára, hogy a Messenger alkalmazás a telefonszám megadásával hozzáférjen névjegyzékéhez, SMS-eihez, akkor azokat a Facebook folyamatosan rögzíti és nyilvántartja.
Mark Zuckerberg megcáfolta azokat az elméleteket, miszerint a portál okoseszközök és számítógépek kameráin, valamint mikrofonjain keresztül lehallgatná, megfigyelné a felhasználókat. Feltehetőleg a közeljövőben minden figyelem továbbra is a Facebookra fog szegeződni, mivel az Európai Unió személyes adatok védelméről szóló, 2018. május 25-én hatályba lépő GDPR rendelete és a jogszabályban megfogalmazott szankciók is nagy nyomást fognak gyakorolni a közösségi oldal üzemeltetőire. Kérdéses, hogy gazdaságilag ez milyen módon fogja érinteni a céget, illetve, hogy kell-e szankciókra számítani, akár a cég, akár felhasználók körében is? Felvetődik továbbá a kérdés, hogy lesz-e egyáltalán nemzetközi törekvés, szabályozás az adathalász cégekkel szemben? Problémát jelent, hogy a megszerzett adatokat social engineering támadásokra is lehet alkalmazni, amely tovább növeli a kibertérben elkövetett bűncselekmények számát.
Az áprilisi események következményeként a Cambridge Analytica 2018.május elsejétől kezdve nem folytatja tovább működését. Közleményük szerint a bezárásának oka az ellene folyó médiahadjárat, amely miatt gyakorlatilag egyetlen ügyfele és beszállítója sem maradt.
Lektorálta: Fekete Csanád
Török politikusok szerint a NATO-n belül szakadáshoz vezethetnek azok a szankciók, melyeket az Egyesült Államok hozna Törökország ellen az Sz-400 orosz rakétakomplexum vétele miatt.
Az államfő szerint Törökország határozottan ellenáll a Nyugat azon törekvéseinek, hogy megpróbál válságot és instabilitást gerjeszteni a Balkán-félszigeten.
Korábban két alkalommal is ezt állította a sajtó, de utólag kiderült, hogy a húszi felkelők által indított ballisztikus rakétákat nem tudta elfogni a Patriot rakétakomplexum.
Palesztin-izraeli konfliktus
Kilenc év után újra összeül a Palesztin Nemzeti Tanács
A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) törvényhozó testülete többek között Izrael elismerésének felfüggesztését tűzte napirendre. A gyűlés meglehetősen megosztja a palesztin közvéleményt. Az ügy egyesek szerint fordulópontot jelenthet a palesztin politikában, míg mások csupán Mahmoud Abbas elnök politikai játszmájának tartják. A gyűlés legitimációját csökkenti, hogy a Nemzeti Front Palesztina Felszabadításáért párt bojkottálja az eseményt, a Hamasz pedig nem kapott rá meghívást. (angol, Al-Jazeera, 03.28.)
Az izraeli fegyverkereskedelem 41,5%-kal nőtt egy év alatt
A Védelmi Minisztérium által közzétett adatok szerint a 2016-os 6,5 milliárd dolláros fegyverexport 9,2 milliárd dollárra nőtt 2017-ben. Az ágazaton belül a legnagyobb növekedést a rakéták (köztük légvédelmi rakéták) exportja érte el, amely a megelőző évhez képest több mint 70%-os növekedést produkált. Ebben nagy szerepet játszhatott az Indiával kötött 630 millió dolláros, Barak 8 légvédelmi rendszerről kötött szerződés. (angol, The Times of Israel, 05.02.)
Libanon
Új, komplexebb választási rendszer Libanonban
Az új, arányos választási rendszerben a kisebb szereplők is esélyt kapnak a győzelemre a május 6-án tartandó parlamenti választásokon. A változtatások ellenére azonban a szektariánus felosztás továbbra is a politikai rendszer alapja maradt. (angol, Middle East Eye, 05.01.)
Libanoni hadsereg: Izrael elrabolt egy libanoni állampolgárt a határon
A libanoni hadsereg április 28-án, az NNA állami hírügynökségnek adott közleménye szerint, az izraeli határőrség elrabolta Nohad Dalit Shebaa városából (Shebaa hovatartozása vita tárgyát képezi Libanon és Izrael között). Később az izraeli hadsereg megerősítette, hogy rövid időre őrizetbe vett egy határt átlépő asszonyt, azonban még aznap visszatérhetett Libanonba. Az incidens tovább élezheti a feszültséget a szíriai polgárháborúban megerősödött Hezbollah és Izrael között. (angol, Middle East Monitor, 04.29.)
Törökország
Ha a jogszabályt a Bundestag megszavazza, akkor a törvény visszamenőleges hatállyal szüntetheti meg a fegyverszállításra vonatkozó jogi passzusokat. (angol, Independent, 04. 29.)
Az Európai Bizottság szerint Törökország egyre inkább messzebb kerül uniós csatlakozásától
A Bizottság jelentése szerint mérhető hanyatlás történt az igazságszolgáltatás, a közigazgatási reform, az alapvető jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága területén, mely negatív változtatások miatt jelenleg elképzelhetetlen újabb csatlakozási fejezetek megnyitása. (angol, Politico, 04.14.)
Erdoğan elnök bejelentette, hogy júniusban Törökországban választásokat tartanak
Az elemzők úgy vélik, hogy a választások lebonyolítása Erdoğan azon terveit erősítik, hogy még inkább bebetonozza saját hatalmát. A török gazdaság jól teljesítése elengedhetetlen, hogy az elnök fenntartsa hatalmi pozícióit, így a tavalyi 7,4%-os GDP bővülés igen kecsegtető, azonban a kétszámjegyű infláció és a felgyorsuló államháztartási hiány aggodalomnak is helyt ad. (angol, Politico, 04.18.)
Szíriai konfliktus
A török főváros adott otthont az április elején megrendezett államfői találkozónak, melyen Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdoğan török és Hasszán Rohani, iráni elnök vett részt. A találkozó során Szíria és a régió stabilitásának a fenntartása volt a legfőbb kérdés. Kiemelték az orosz és iráni katonai jelenlét fontosságát. Ezzel szemben az Egyesült Államok illegitimnek tekinti az orosz-török-iráni beavatkozást a régióban és az erre irányuló tárgyalásokat is. (angol, IRNA, 04.04.)
„Az együttműködés a győzelem kulcsa” – jelentette ki Javad Zarif, iráni külügyminiszter Moszkvában, utalva Irán és Oroszország stratégiai együttműködésére az Iszlám Állammal szemben. A külügyminiszter kiemelte Törökország szerepét is, ugyanis az asztanai békefolyamat az ankarai vezetés közreműködésével valósulhat meg. Április elején Rohani, iráni elnök megerősítette Irán stratégiai pozíciójának a fontosságát Szíria területén, kiemelve, hogy a béke záloga Szíriában a terrorszervezetek visszaszorítása, valamint új alkotmányos rend kialakítása. (angol, Farsnews, 04.28.)
Síita félhold
„Európa és Amerika közötti bármilyen nukleáris megállapodás érvénytelen” – mondta Ali Shamhani, az Iráni Legfelsőbb Biztonsági Tanács vezetője, egy Szocsiban megrendezett biztonsági konferencián. Továbbá kifejtette, hogy Irán nem fog új atomalkut kötni, valamint bármilyen ponton való módosítása annak, a 2015-ös keretmegállapodás hatályon kívül helyezését és megszűnését vonná maga után. Üdvözölte az Európai Unió erőfeszítéseit, melyek a tárgyalások folytatására irányulnak, viszont hibás lépésnek nevezte az Egyesült Államok kéréseinek kiszolgálását, mert ezzel szerintük Irán érdekeit sértik. (angol, Farsnews, 04.25.)
,,A jemeni helyzetet kizárólag politikai úton lehet megoldani”
Szaúd-Arábia téved, ha azt hiszi, hogy győzhet Jemenben – véli Javad Zarif, iráni külügyminiszter. Irán első számú diplomatája szerint a szaúdi vezetés elbizakodott és ennek az eredménye a helytelen külpolitikai lépések sorozata. Ebben nagy szerepe van az Egyesült Államok katonai támogatásának, valamint a technikai erőfölénynek. Ugyanakkor aláhúzta, Irán bármikor készen áll a diplomáciai közvetítésre a rijádi vezetés és Jemen között.
Sajtóértesülések szerint Szaúd-Arábia részéről állandóak a légicsapások déli szomszédjával szemben, melynek legfőbb elszenvedője a helyi lakosság. 2015 óta Jemenben van a világ legnagyobb humanitárius katasztrófája; megközelítőleg 17 000 gyerek halt meg a támadások és járványok során, valamint 22 millió jemeni él embertelen körülmények között. (angol, Farsnews, 04.23.)
Irán kész elkezdeni a fegyvergyártáshoz szükséges urán dúsítását
Négy nap leforgása alatt akár a 20%-os szintet is elérheti az iráni urándúsítás, amennyiben a nagyhatalmak a nukleáris megállapodás elvetése mellett döntenek, jelentette be Ali Akbar Salehi, az Iráni Atomenergiai Szövetség elnöke.
Irán a tavalyi év júliusától a nagyhatalmakkal való egyeztetés során kapott lehetőséget az urándúsító létesítményeinek a helyreállítására, valamint azok fejlesztésére. (angol, Farsnews, 04.21.)
Irakban tárgyalt Amir Hatami tábornok, Irán védelmi minisztere, Othman al-Ghanimi, iraki vezérkari főnök és Faleh al-Fayad, iraki védelmi tanácsadó. A találkozó során kiemelték a két ország között fennálló védelmi kapcsolatot, Hatami tábornok hangsúlyozta: a terrorizmus elleni küzdelem szilárd alapot biztosíthat egy kétoldalú szerződés létrehozásához a két ország között. Egy egységes és integrált Irak újjáépítése a régió biztonsága számára kulcsfontosságú, így kiemelt szerepet kaphat az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben. (angol, Farsnews, 04.19.)
Új szint az izraeli-iráni kapcsolatokban
Újabb állomásához érkezett a izraeli és iráni diplomácia mind katonai, mind politikai szempontból azt követően, hogy hétfőn Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök bejelentette: több ezer oldalas dokumentum került az izraeli hírszerzés kezébe, mely Irán nukleáris fegyverkezését, az Amad Programot fedi fel – adta hírül a Haaretz izraeli lap.
A Mehr News tudósítása szerint Amir Hatami tábornok, iráni hadügyminiszter, a Malek Ashtar Műszaki Egyetemen tartott beszédében az esetre reagálva hamis vádaknak nevezte az izraeli miniszterelnök kijelentéseit, mely része Donald Trump Iránnal szembeni forgatókönyvének. Kiemelte, Izrael az iszlám forradalom győzelme óta ellensége Iránnak.
A kialakult helyzet új megvilágításba helyezheti a nukleáris megállapodás újratárgyalását – mely két hét múlva lesz esedékes –, valamint dilemma elé állíthatja a Trump-adminisztrációt. (angol, Haaretz, 05.01., Mehr News, 04.30.)
Észak-Afrika
Növekvő feszültség Nyugat-Szaharában
Omar Hilale, Marokkó ENSZ-nagykövete április 2-án panaszt tett a Biztonsági Tanácsnak. A marokkóiak azt kifogásolják, hogy a Marokkó ellen gerillaháborút folytató Polisario Front fegyvereseket küldött a világszervezet által ellenőrzött nyugat-szaharai területekre. Az észak-afrikai ország ENSZ-képviselője gyakorlatilag megismételte Nasser Bourita, marokkói külügyminiszter azon kijelentését, amely szerint a Polisario nyugat-szaharai jelenlétét provokációnak értékelik. Hilale azt is hozzátette, hogy amennyiben a nemzetközi közösség nem lép a kérdésben, úgy Marokkó kénytelen lesz közbeavatkozni. (angol, al-Jazeera, 04.03.)
A líbiai kormány újabb hadművelete az Iszlám Állammal szemben
Április 3-án Fáíz Szarrádzs, a nemzetközi közösség által elismert líbiai kormány miniszterelnöke bejelentette a „Nation’s Storm” névre keresztelt terrorellenes hadműveletet. A katonai fellépés célja, hogy az Iszlám Állam még megmaradt sejtjeitől megtisztítsa Líbia északnyugati területeit. (angol, Libya Herald, 04.04.)
Április 11-én több egymásnak ellentmondó híresztelés jelent meg Khalifa Haftar tábornok egészségi állapotával kapcsolatban. Hugeux Vincent, francia újságíró egy Twitter-bejegyzésében biztos forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a veterán tábornok eszméletét vesztve a párizsi Val-de-Grace katonai korházban fekszik. A Haftar tábornokot támogató Líbiai Nemzeti Hadsereg szóvivője még aznap reagált a tábornok egészségével kapcsolatban felröppent hírekre. A későbbiekben azonban hadsereg szóvivője kénytelen volt elismerni, hogy a tábornok Párizsban van gyógykezelésen. Haftar egészségi állapotát illető különböző pletykáknak a tábornok április 27-i hazatérése vetett véget. (angol, France24, 04.11., France24, 04.19, al-Jazeera, 04.27.)
Sikertelen merénylet Nathouri tábornok ellen
Április 18-án Bengázi mellett robbantásos merényletet kíséreltek meg Abdel-Razeq Nathouri tábornok ellen. A Líbia keleti területeit uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg tábornoka sértetlenül megúszta a támadást. Ugyanakkor a robbantás következtében egy ember meghalt, egy pedig megsebesült. A Khalifa Haftar mögött álló Líbiai Nemzeti Hadsereg hároméves ostromot követően is csak a tavalyi évben tudta fennhatóságát kelet-líbiai városra kiterjeszteni. (angol, al-Jazeera, 04.18.)
A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron (Síita félhold, szíriai konfliktus), Banos Benjámin (Törökország).