Határon túli magyar portálok összesített hírei

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a jövő vasárnapi kvótanépszavazáson eldől, hogy a magyarok „milyen erős kardot tudnak kovácsolni” a brüsszeli bürokratákkal szembeni küzdelemhez. A kormányfő az Origónak adott, csütörtökön megjelent interjúban hangsúlyozta: ő úgy szereti Magyarországot, ahogy van, és nem szeretné, ha külső parancsra ezt valaki megváltoztatná.

Németországban a mecklenburg-elő-pomerániai és a berlini tartományi választásokon elért siker után minden korábbinál magasabbra emelkedett az Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűsége egy pénteken ismertetett felmérés szerint.a jobboldal széle felé.

A hagyományokhoz híven Isten házában, a beregszászi református templomban tartotta tanévnyitó ünnepségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és annak Felsőfokú Szakképzési Intézete szeptember 23-án.

Az ünnepség Kárpátalja történelmi zászlóinak bevonulásával kezdődött, melyeket tárogatószóra a főiskola kuruc kori viseletbe öltözött hallgatói vittek be a templomba.

Elsőként Maksai Attila, a Beregszászi Református Egyházközség lelkipásztora, a főiskola lelkésze köszöntötte a jelenlévőket Isten igéjével Nehémiás könyvéből.

Nemzeti imádságunk és a főiskola himnusza, a Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori ének után köszöntötték a meghívott vendégeket.

Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora tanévnyitó beszédében a tanévzáró óta történt eseményekről, az új tanév feladatairól, s a 2016-os felvételi eredményekről számolt be. Beszédében elmondta, hogy a főiskolán további infrastrukturális fejlesztések mennek végbe: jó ütemben zajlik a szakképzési intézet beregszászi és nagydobronyi kollégiumának építése. A tervek között szerepel egy sportcsarnok és gyümölcstermesztési telep kialakítása. A rektor köszönetet mondott Buczkó Istvánnak, a Biológia és Kémia Tanszék professzorának a főiskolának ajándékozott Róna-havasok tövében lévő magashegyi üdülőért, ahol kutatásokra szánt bázist fognak kialakítani.
A főiskola rektora arról is beszámolt, hogy ebben az évben a munkaerőpiacon nagyon keresettek voltak a főiskola végzősei. Ez annak köszönhető, hogy Kárpátaljáról közel 200 pedagógus vállalt külföldön munkát, mintegy 80 pedagógusi állás máig betöltetlen.

Orosz Ildikó tanévnyitó beszédében bejelentette, hogy összesen 1081 hallgató, köztük BSc-képzésen 93 elsős kezdi meg a 2016/17-es tanévet a Rákóczi-főiskolán. A Felsőfokú Szakképzési Intézet öt szakján 90 elsős kezdi meg tanulmányait. Az Ukrajnában nem akkreditált magyarországi kihelyezett képzésekre összesen 64-en nyertek felvételt.
A rektor arról is beszámolt, hogy a főiskola fennállása óta először ösztöndíjban részesülnek az intézmény nappali tagozatos hallgatói. A levelező képzésben részt vevő hallgatóknak ezentúl nem kell tandíjat fizetniük.
Orosz Ildikó az elsősökhöz szólva megfogalmazta, hogy ők őrhelyen állnak, a magyar kultúra tüzét őrzik, ugyanis vállalták, hogy itthon maradnak, s nem választottak külföldi oktatási intézményt. Ennek tükrében a rektorasszony Márton Áron szavaival nyitotta meg a 2016/17-es tanévet: „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve.”

A rektori útravaló után az első évfolyamos hallgatók fogadalomtétele következett, majd kézfogással hivatalosan is az intézmény hallgatóivá avatták a gólyákat.

A II. RF KMF tanévnyitóján harmadik alkalommal nyújtották át a főiskola tudományos tanácsa által létrehozott Rákóczi-díjat, amely az önálló kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatás létrejöttének, a főiskola megmaradása és fejlesztése érdekében döntő szerepet vállaló személyek tevékenységének elismerése. A kitüntetésben azok a személyek részesülhetnek, akik erkölcsi kiállásuk, anyagi támogatásuk révén jelentősen hozzájárultak több ezer kárpátaljai magyar fiatal képzéséhez, ezzel is segítve boldogulásukat szülőföldjükön. A díjat minden évben két személy – egy anyaországi vagy külföldi és egy kárpátaljai – kaphatja. A főiskolai tanács határozatának értelmében 2016-ban a magyarországi díjazott Naszvadi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója; a kárpátaljai díjazott pedig Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiszteletbeli elnöke.

Naszvadi György egészségügyi okok miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, így köszöntő szavait Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja tolmácsolta.
Milován Sándor meghatódva köszönte meg a kitüntetést, s örömét fejezte ki, hogy Kárpátalján magyar tannyelvű felsőoktatási intézményt alapítottak, amely az évek során egyre nagyobbá nőtte ki magát.

Bocskor Andrea EP-képviselő köszöntője Dobos Sándor, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatójának tolmácsolásában hangzott el.

Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány és a KMKSZ elnöke kiemelte, hogy napjainkban nagyon fontos a kárpátaljai magyarság összefogása, s az ez ügyben kifejtett munka és küzdelem soha nem értelmetlen.

A beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték az intézmény valamennyi hallgatójára, tanáraira, munkatársaira és minden jelenlévőre.
Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar az Újvidéki Egyetem határozata alapján pótfelvételi eljárásban meghirdette az idei felvételik után fennmaradt szabad helyeit.

Áder János felszólalt az ENSZ-ben tartott vízügyi konferencián szerdán, s arra figyelmeztetett, hogy ha nem történik változás, akkor 15–20 éven belül vízválság várható.

A kvótareferendummal kapcsolatban tartottak lakossági fórumot ma este Zentán, a Kertek Helyi Közösségben, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete által életre hívott rendezvény vendégei Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, Erdély Lenke, a VMSZ tartományi parlamenti képviselője, valamint Fehér László és Újhelyi Nándor, a VMSZ Intéző Bizottságának tagjai voltak.

A Moszkvában élő és üzletelő Bogoljub Karić örömmel fogadta a hírt, hogy a belgrádi Felső Bíróság abszolút elévülés miatt beszüntette az ellene folytatott kettő büntetőeljárás közül az egyiket. Ezt az eljárást a Mobtelben elkövetett visszaélések miatt indították az üzletember ellen, aki tizenkét évvel ezelőtt Oroszországba menekült a szerbiai igazságszolgáltatás elől. Mivel az ügyészség még nem zárta le a szóban forgó ügyben a vizsgálatot, ezért egyelőre hatályban van a Karić ellen kiadott körözőlevél.

Ha érvényes és eredményes lesz a kvótareferendum, a kormány akár az alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Az UniCredit Bank jóvoltából a hétvégén, szombaton és vasárnap Szabadkán, szeptember 28-án és 29-én pedig Újvidéken lesz látható a Bajnokok Ligája megnyeréséért járó serleg, amellyel az érdeklődők le is fényképezkedhetnek. Szabadkán szombaton 13 és 20 óra között az UniCredit Bank előtt készülhet közös fotó a BL-serleggel, vasárnap pedig 10 és 21 óra között a főtéren állítják ki a serleget. A BL-serleg szeptember 13. és október 30. között Romániában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországon és Magyarországon lesz látható: az öt ország 16 városában lehet megcsodálni a legerősebb európai kupasorozat megnyeréséért járó trófeát. Szerbia két évfordulót is ünnepel az idén, hiszen 25 évvel ezelőtt a Crvena zvezda megnyerte a BL elődjét, a Bajnokok Európa Kupáját, 50 évvel ezelőtt pedig a Partizan döntőt játszott. Szerbiában Szabadkán és Újvidéken kívül még Belgrádban és Nišben tekinthetik meg majd az érdeklődők a BL-serleget. Szabadkán és Nišben a kétszeres BEK-győztes, Vladimir Jugović aláírását is begyűjthetik az autogramvadászok, Újvidéken és Belgrádban pedig Stevan Stojanović lesz az esemény reklámarca, s a fővárosba október 1-jén és 2-án még egy sztárvendég is érkezik, a brazil Cafú személyében, aki az Európai Labdarúgó-szövetség (UEA) nagykövete.

Friss tanulmány szerint Grönland jégtakarója gyorsabban olvad, mint ahogyan eddig hitték, mert a földkéreg alatt lévő földköpeny torzulásait nem vették figyelembe a tudományos számításokkor.

E jelenség miatt alábecsülték az évente megolvadt 20 milliárd tonnás jégtömeget – állapították meg tudósok, tanulmányuk a Science Advances tudományos folyóirat legutóbbi számában jelent meg.

Az újabb számítás szerint Grönland 2003 és 2013 között mintegy 2700 milliárd tonnányi jégtömeget veszített el a korábban becsült 2500 milliárd tonnával szemben, azaz 7,6 százalékkal többet a korábban véltnél – mondta Michael Bevis, az Ohiói Állami Egyetem földtudományi professzora, a tanulmány társszerzője.

“Ez eléggé szerény korrekció, ami nem változtatja meg a Grönland összes jégveszteségével kapcsolatos becslésünket, de a felfedezés következtében másképp látjuk azokat a helyeket, ahol veszteségek keletkeznek a sarki jégtakaróban” – magyarázta a kutató.

A földgolyó ezen vidékén a földkéreg lassan mozog északnyugati irányba. Negyvenmillió éve Grönland egy része forró magmaoszlop felett haladt el, amely megolvasztotta a most Izland alatt található földköpeny kőzeteit.

A legutóbbi jégkorszak idején a grönlandi jégtakaró sokkal nagyobb volt, mint jelenleg, hatalmas tömege alatt lassan benyomta a földkérget az alul lévő magmaoszlop által meglágyított földköpenybe.

Amikor a jégkorszak végén a jég nagy része elolvadt, a jégtakaró súlya jelentősen csökkent, és hagyta felemelkedni a földkérget, amelynek emelkedése most is folytatódik, míg a földköpeny kőzetei tovább mozognak Grönland alatt.

Amikor az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA GRACE műholdjai 2002-ben elkezdték mérni a Föld körüli gravitációs mezőt, a szakemberek tudták, hogy különbséget kell tenni a földkéreg alatti kőzetáramlás és az azt borító jégtömeg változásai között.

A műholdak műszerei azonban nem tudták megkülönböztetni a jég és a földkéreg alatti kőzetek tömegét – mutattak rá a kutatók. A matematikai modellezéskor e két paramétert pontosan figyelembe kellett venni.

Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy hamarosan tárgyalnak a Nemzetközi Valutaalappal, és ezt követően arra számítanak, hogy a legrövidebb időn belül megemelik a közszférában dolgozók fizetését és a nyugdíjakat.

Valentin Incko, az ENSZ bosznia-hercegovinai különmegbízottja bejelentette, hogy ha a Boszniai Szerb Köztársaságban vasárnap valóban megtartják a népszavazást, akkor az entitás politikai vezetőinek, illetve azoknak, akik a népszavazás megszervezésével bűncselekményt követtek el, szankciókkal kell számolniuk.

A megújult nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium avatása utáni napon került sor a Kárpát-medencei reformátusok iskolák közös tanévnyitójára. A nagyenyedi vártemplomban tartott istentiszteleten Szegedi László egyházkerületi missziói előadó hirdette az igét a harminchat református tanintézményből érkezett diáknak, valamint a nagy számban résztvevő helybéli gyülekezetnek.
Hosszú zászlósor állította meg Nagyenyed központjában a forgalmat néhány percre szeptember 18-án, vasárnap, amíg a nagyenyedi kollégiumból a Kárpát-medencei református iskolák képviselői átvonultak a vártemplomba. Gudor Botond nagyenyedi esperes liturgiai szolgálata után Szegedi László erdélyi generális direktor hirdette az igét a gyülekezetnek az 1Móz 6,9-22 alapján. Az özönvíz előtti bárka építés történetéből hét fontos tanulságot vont le. Az első, hogy Isten egy személyes valóság, hiszen csak azzal lehet járni, csak azt tegezzük, becézzük, aki személyes, élő valóság. Továbbá észre kell venni, hogy Noé vállalta a másságot. Mindenki másképpen gondolkodott, mindezek ellenére ő külön úton járt. A kollégisták ma Noé-csoportokként kisebbségben vannak. Vajon mind vállaljuk az Isten kisebbségéhez való tartozást? A történetből azt is megtanulhatjuk, hogy a hívő ember nem hivalkodik. Noé azt tette, amit Isten parancsolt neki. Az Istennel járó ember kincseket ment, Noé az élet teljességét mentette meg. Istennel ugyanakkor nem szenvedünk bezártságban, Noé tudott a bárkába bezárva is szabad lenni. Ma GPS nélkül alig merünk elindulni bárhova is, a bárkának azonban nem volt kormányosa. Isten vezette és tartotta az irányt. Noétól kitartást is tanulhatunk, addig kell a kijelölt úton mennünk, amíg Isten megszabja. Isten mindig tudja, hogy mikor, meddig kell menni. Noé első dolga pedig az volt, hogy amikor elhagyta a bárkát, oltárt épített, hálát adott Istennek, és nem a külsőségek határozták meg a hálaadását.
Igehirdetés után a köszöntő beszédek során Brendus Réka a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese, az iskola valamikori diákja személyes emlékei alapján elmondta, hogy a Bethlen Gábor kollégium a dél-erdélyi magyarság legfontosabb intézménye, ahova mindig jó visszatérni. Ahogy az iskola bennük nyomott hagyott, úgy hagytak ők is nyomot az iskola életében, és így kell a most felnövekvő nemzedéknek is nyomot hagynia majd.
Nagy Éva, a Tanügyminisztérium államtitkári kabinetigazgatója az értékek megőrzését, az összefogás fontosságát hangsúlyozta beszédében, a megőrzendő értékek közül az anyanyelvet emelte ki. Szerinte az anyanyelv és a hit összefonódik önazonosságunk tudatával.
Ábrám Tibor, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi alelnöke a magyar református összetartozás jelszavát, a jól ismert igét idézte fel: Isten nemzetsége vagyunk. Köszöntőjében több, a református egyház életében fontos eseményre emlékezett, amelyek a testvéri közösségvállalást erősítették. Ez a közösségvállalás mutatkozik meg abban is, hogy a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap adománygyűjtésének köszönhetően minden kilencedik osztályt kezdő diák Bibliát kapott ajándékba az iskolai évkezdéskor. Ábrám Tibor utalt a reformáció emlékév jubileumi honlapjára is, a reformáció.ma nem csak egy cím, hanem jelszó, kell nekünk reformáció pont ma, hogy az ünneplésünk ne merüljön ki az emlékezésben.
Az istentisztelet keretében adták át a Bethlen-díjat is, amelyet idén Popper Cserepes Zsófia, a Lórántffy Zsuzsanna Református Gimnázium nyugalmazott tanára, igazgatója kapott. A laudációban kiemelték: a díjazott hitvallása, hogy Isten minden gyermekben értéket teremtett.

Szöveg és fotó: Kiss Gábor

Igor Mirović tartományi kormányfő Pásztor István képviselőházi elnök és Miloš Vučević újvidéki polgármester, továbbá a tartományi kormány tisztségviselőinek és a parlamenti képviselőknek a jelenlétében pénteken ünnepélyesen felvonta a tartomány új, hagyományosnak nevezett zászlaját a meglévő két – eddigi vajdasági és szerbiai – mellé a tartományi kormány előtti téren. A rövid rendezvény kezdetén Miodrag Petrović szavalta el Laza Kostić Razgovor sa uvučenom srpskom zastavom u mađistratu novosadskom című költeményét, majd Željka Jelić adta elő Florika Štefan Zavičaj című versét.

Európa 29 államában 670 ezer szerbiai lakcímmel rendelkező személy él. Ez az állam lakosságának közel 10 százaléka. A legtöbben az EU valamelyik államában – elsősorban Németországban –, Svájcban és Norvégiában élnek. A felmérést egy niši civil szervezet készítette. Németországban 220 908 szerbiai, Ausztriában 186 807, Svájcban 78 092, Franciaországban 48 571, Olaszországban 43 811, Svédországban 6 776, Norvégiában 4 012, Dániában pedig 1563 szerbiai él.

Hozzáértők szerint a vízi után a vasúti szállítás a legolcsóbb. Lehet benne valami, hiszen a fejlett országokban a szállítmányozás e módja igen előkelő helyet foglal el a gazdaság infrastruktúrájában. Nálunk, mint tapasztalhatjuk, merőben más a helyzet. Szerbia vasúti hálózatának állapota szinte fényévekkel lemarad az európai mögött.

A Demokrata Párt szombaton, holnap választja meg a párt új vezetését. Az elnöki tisztségért négyen szállnak versenybe, Bojan Pajtić eddigi pártelnök, Dragan Šutanovac volt védelmi miniszter, Zoran Lutovac és Srboljub Antić. Az öt alelnöki tisztségre 12 jelölt van: Gordana Čomić, Nataša Vučković, Tamara Tripić, Miloš Džajić, Nada Kolundžija, Nađa Higl, Dragoslav Šumarac, Igor Salak, Dragan Domazet, Bogdan Tatić, Jovan Marković és Branislav Lečić.

Öt illegális bevándorlót fogtak el a határőrök járőrözés közben a haranglábi határátkelő közelében szeptember 21-én az esti órákban – adta hírül az ua-reporter.com hírportál.
A határsértők személyüket igazoló hivatalos okmányokat nem tudtak felmutatni a hatóságoknak, azonban négyen indiai állampolgárnak, egy pedig pakisztáninak vallotta magát.

Az illegális bevándorlókat a munkácsi határőrségre szállították.

Kárpátalja.ma

A megyei labdarúgó-bajnokságban a 19. forduló mérkőzéseit rendezték, és az élen állók közül az Ungvári FC és Nagyszőlős is nehezen tudott nyerni. Az ugocsai székvárosban elsősorban az ifjúsági csapatok találkozóján volt a nagy a tét, hiszen az első és második helyezett találkozott egymással. Végül, a vendég munkácsiak döntetlennel megőrizték vezető helyüket a tabella élén.

Eredmények (zárójelben az ifjúsági csapatok eredményei): Dolhai Borzsava–Huszti Obolony 1-0 (0-3), FC Polena–Déda 1-1 (9-2), Szerednye–Ungvári FC 1-2 (3-2), Minaj–Ungvári Spartacus 2-2 (0-3), Beregszász–Irhóc 2-1 (2-0), Nagyszőlős–Munkács 2-1 (1-1).

A felnőtteknél a 44 ponttal első Ungvári FC mögött a második Nagyszőlősnek 42, a harmadik Minajnak 36 pontja van.

A fiataloknál tovább tart a Munkács – Nagyszőlős versenyfutás: a listavezető Latorca-partiaknak 45, a második, de egy meccsel kevesebbet játszott Nagyszőlősnek 42 pontja van.

(felvégi)

Moszkva megvalósíthatatlannak és károsnak is tartja az atomfegyverek teljes betiltását célzó ENSZ-kezdeményezést – jelentette ki Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztériumnak a fegyverzetek elterjedésének megakadályozásával és ellenőrzésével foglalkozó főosztályának vezetője a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pénteki jelentése szerint.

Korábban az ENSZ-közgyűlés New Yorkban javaslatot fogadott el arról, hogy 2017-ben konferenciát hívjanak össze, amely az atomfegyverek teljes betiltására vonatkozó nemzetközi konvencióról tárgyalna.

“Teljesen nyilvánvaló, hogy sem Oroszország, sem más atomhatalom nem fog részt venni a konvenciót előkészítő tárgyalásokon. Az atomhatalmak nélkül pedig ez a kezdeményezés semmi gyakorlati jelentőséggel nem bír. Elméletben még kontraproduktív is lehet, mivel nemcsak hogy nem gyorsítja meg a nukleáris leszerelést, de bizonyos mértékben még akadályozhatja is azt. Az ilyen jellegű kezdeményezés nem vezet együttműködéshez, hanem eltávolodáshoz, sőt kibékíthetetlen ellentétekhez, ami nem válik hasznára a tömegpusztító fegyverek elterjedése visszaszorításának” – vélekedett Uljanov.

Az orosz tisztségviselő rámutatott: “Felmerül a kérdés, hogyan egyeztethető össze az atomsorompó-szerződés (NPT) – amely rögzíti, hogy az öt atomhatalom ellenőrzése alatt álló atomfegyverek törvényesnek minősülnek – az új egyezménnyel, amely ezeket betiltaná”. “Vagyis két párhuzamos jogrend keletkezne” – tette hozzá.

Uljanov hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció kész és hajlandó is fokozatosan csökkenteni nukleáris arzenálját, de csakis az atomsorompó-szerződés keretében. Emlékeztetett, hogy Oroszország és az Egyesült Államok atomarzenáljai a múlt század 50-es 60-as éveinek szintjére csökkentek.

Oroszország emellett saját területén kívül nem fog atomfegyvereket telepíteni más országokban – szögezte le Uljanov. Oroszország még az 1990-es években kivonta összes atomfegyverét a külföldi államok területéről, míg az Egyesült Államok esetében teljesen más a helyzet, fegyverei olyan államok területén vannak, amelyek nem minősülnek atomhatalomnak, így Hollandia, Németország, Belgium, Olaszország és Törökország területén – tette hozzá az orosz diplomata.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábbi javaslatára reagálva Uljanov elmondta: az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés még “nincs veszve”, de minőségében új megállapodásra van szükség. Hozzáfűzte: Moszkva a múltbéli rossz tapasztalatok miatt nem fogja magához vonni a kezdeményezést, de ha mások előállnak ilyen tervekkel, Oroszország kész a párbeszédre.

Frank-Walter Steinmeier augusztus végén új fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozását javasolta a NATO és Oroszország viszonyának javítása és Európa biztonságának erősítése céljából. A német külügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a jelenlegi fegyverzet-ellenőrzési rendszer szétesőben van, és Oroszország évek óta nem vesz részt az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés (CFE) végrehajtásában.