Határon túli magyar portálok összesített hírei

A múlt héten a Városi Könyvtárban ismertették az Amerikai Egyesült Államok új betelepülési vízumprogramját, melynek során az érdeklődők a konzulátus munkatársaitól tájékoztatást kaphattak az aktuális DV-2017 vízumprogramról, és arról, hogy hogyan kell felkészülniük az interjúra, továbbá a belgrádi amerikai konzulátus egyéb tevékenységeiről is. A bemutatón a belgrádi amerikai konzul is részt vett.

Ismeretlen elkövetők hétfőn este hatalmas mennyiségű kőolajat, illetve kőolaj-származékot engedtek a nagykikindai csatornarendszerbe.

Csillagászok hétfőn bejelentették, újabb bizonyítékokat gyűjtöttek be lehetséges gőzoszlopok jelenlétéről a Jupiter Európa holdján. Az eredmények megkönnyíthetik az élet utáni kutatást a hold jeges felszíne alatt rejlő meleg, sós óceánban.

A Hubble-űrteleszkóp először 2012 második felében kapott lencsevégre 200 kilométer magas vízgőzoszlopokat az Európa déli pólusánál. A hír izgalmas volt az asztrobiológusoknak, mivel azt sugallta, hogy egy robotszonda leszállás nélkül talán mintát vehet a hold globális óceánjából.

A 2012-es megfigyelést azonban sokáig nem sikerült megismételni. A hétfői bejelentés szerint viszont végre ismét lencsevégre kapták a jelenséget.

A William Sparks vezette kutatócsapat a baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézetben, bő 15 hónapos időtartományban tízszer vetette be a Hubble-t ilyen céllal. Háromszor sikerrel is jártak, méghozzá 2014 januárjában, márciusában és áprilisában szúrták ki a jelenséget.

Spark szerint az oszlopok valódinak tűnnek, mindennek ellenére az ismételt észlelést még nem nevezte egyértelmű megerősítésnek. Az újonnan bejelentett észlelésekre akkor került sor, amikor az Európa elhaladt a Jupiter előtt a Hubble perspektívájából, és a vízgőzoszlop anyaga mintha blokkolta volna az óriásbolygóból érkező ultraibolya fényt.

Sparks magyarázata szerint a megfigyelések az ikonikus teleszkóp képességeinek határán vannak, ezért óvatosan kell fogalmazni. A Hubble-adatok elemzése maga is komplex folyamat, ami megmagyarázza, hogy a kutatócsapat miért csak most, bő két évvel a megfigyelés után tette közzé az adatokat.

Az Európát a Naprendszer egyik legígéretesebb jelöltjének tartják az élet hordozására a Földön kívül. Globális óceánjában kétszer annyi víz lehet, mint az összes földiben. Az óceán viszont rendkívül hideg és kemény, ismeretlen vastagságú jégkéreg alatt rejtőzik. Míg a fúrás nem lenne éppen egyszerű, a vízgőzoszlopok mintavételezése már kivitelezhetőbb.

Sparks szerint, ha az oszlopok valóságosak, sokkal könnyebb hozzáférést engednek az alant nyugvó óceánhoz, anélkül, hogy át kellene fúrni a több kilométeres jeget. A megerősítés érkezhet majd a James Webb-űrteleszkóptól, amelynek infravörös szeme 2018 után rávetülhet az Európa lehetséges vízgőzoszlopaira.

Az Európa átmérője 3100 kilométer, némileg kisebb Holdunknál. Ha sikerül megerősíteni az eredményeket, a Naprendszer második holdja lesz, ahol vízgőzoszlopokat figyeltek meg. 2005-ben a NASA Cassini űrszondája hasonló jelenséget kapott lencsevégre a Szaturnusz Enkeladusz holdján.

A Földön az élet mindenhol megtalálható, ahol víz, energia és tápanyagok vannak, ezért a kutatókat különösen érdekli minden hasonló jellegzetességeket felvonultató hely a Naprendszerben. A tanulmányt a The Astrophysical Journal folyóirat fogadta el közlésre.

A kutatók 1979-ben a Voyager-ikrek megfigyelései révén jutottak először arra a következtetésre, hogy a jeges Európa felszín alatti óceánt rejteget. Később a jupiteri rendszert 1995 és 2003 között szemügyre vevő Galileo mágneses mezőt észlelt, amelyet valószínűleg a hold mélyén található sós, globális óceán gerjesztett.

Jelenleg két további Európa-missziót terveznek. A NASA űrszondája a 2020-as évek közepén indulna, több mint 40 közeli randevút céloz a holddal, és valószínűleg mintát is vesz, ha összetalálkozik a vízgőzoszlopokkal.

A Jupiternek 67 ismert, és sok, nevet még nem kapott apró holdja van.

Robbantásos merényletet követtek el hétfő este egy mecsetnél és egy kongresszusi központnál a németországi Drezdában, nem sebesült meg senki - közölte kedden a helyi rendőrség.

Szombaton a Muzslyai Petőfi Sándor MME könyvtártermében a Sziveri János Művészeti Színpad tagjaival és más irodalomkedvelőkkel találkoztak a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának képviselői.

Több mint háromszáz kiállító érkezik tizenkét országból az idei, holnap megnyíló LORIST gyűjtőnevű halászati, vadászati és sportfelszereléseket bemutató kiállításra és testvérrendezvényeire – hangzott el az eseményt beharangozó hétfői sajtókonferencián.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusának kezdeményezésére Miskolcon, Debrecenben, Budapesten, Érden és Kassán is megtekinthették az érdeklődők a Keresztmetszet – válogatás a kortárs kárpátaljai képzőművészek alkotásaiból című kiállítást. A tárlat most visszaérkezett Ungvárra – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál.

A kezdeményezés célja, hogy a szomszéd országokban is megismerjék a kárpátaljai kortárs képzőművészek legnépszerűbb munkáit. Az alkotók különböző nemzedékekhez és művészeti egyesületekhez tartoznak, s eltérő művészeti ágakat, műfajokat és stílust képviselnek.

A projekt 2016 elején indult útnak. A kiállítás, mely legutóbb a kassai Kultúrparkban kapott helyet szeptember 10. és 25. között, most visszatért Ungvárra.

A harmincnál is több képzőművész közel hetvendarabos kiállítását – élőzenés kíséret mellett – szeptember 27-én közép-európai idő szerint 14.00 órakor nyitják meg a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal átriumában.
Kárpátalja.ma

Kárpátalja.ma

A rendelkezésre álló adatok szerint Vajdaságban 13 százalékkal nőtt a turisták száma, tette közzé ma a turizmus világnapja alkalmából a Szerbiai Turisztikai Szervezet.

Robert J. Wilson amerikai rendező és drámaíró nyitotta meg vasárnap este az 50. BITEF nemzetközi színházi fesztivált Belgrádban.

Nem a terhességmegszakítást reklámozza, hanem a döntés nehézségét mutatja be a 24 hét című dokumentarista játékfilm – mondta el Carl Gerber, a budapesti Szemrevaló filmfesztiválon látható német alkotás forgatókönyvírója az MTI-nek adott interjújában.

Anne Zohra Berrached filmrendező filmje az október 1-jéig tartó filmfesztivál keretében látható szeptember 29-én a Művész moziban.
“Elsősorban azoknak a nőknek kíván hangot adni a film, akik hasonlóan nehéz döntést hoztak meg életük során. Ezek a nők ugyanis hallgatnak, nem beszélnek a velük történtekről, szégyellik azt. Szólhat a film azonban azoknak a nőknek is, akik Down-szindrómával született gyereket nevelnek, nekik a döntés másik oldalát mutatja be” – mondta el Carl Gerber.
A Lipcsében játszódó történet főszereplője, a Julia Jentsch által megformált Astrid Lorenz közkedvelt stand up humorista, aki párjával és egyben menedzserével (Bjarne Mädel) várja második közös gyermekét. A terhesség 24. hetében azonban kiderül, hogy a magzat Down-kóros, így komoly döntés elé kerülnek: megtartják-e a babát, vagy megszakítják a terhességet. A pár, miután ellátogat egy Down-szindrómás gyerekekkel és felnőttekkel foglalkozó csoportba, úgy dönt, hogy betegségével együtt vállalják a gyermeket. Ekkor azonban újabb tragédiával kell szembesülniük, mert a magzaton a komoly, beavatkozás-sorozatot igénylő szívbetegség jelei mutatkoznak, ami tovább fokozza a helyzet súlyát.
Az idei, 66. Berlin Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) egyetlen német versenyfilmje felkavaró, az érzelmekre ható, nehéz témát dolgoz fel, ennek megfelelően megosztó is. Gerber szerint “alapvetően pozitív a fogadtatása, de természetesen a téma kényessége miatt sokak számára érzékeny, vagy egyenesen provokatív a filmnek mind a formája, mind az üzenete”.
A forgatókönyvíró emlékeztetett: a Berlinálén, a premier után egy nő a “késői magzatelhajtás reklámfilmjének” nevezte a 24 hetet. Kiderült, hogy az éles kritikát megfogalmazó nő szintén világra hozott egy Down-szindrómával diagnosztizált babát, emiatt úgy érezte, a film provokálja és azt üzeni, hogy “el kellett volna vetetnie gyermekét”.
“A célunk az volt, hogy bemutassuk, milyen szenvedésen mennek át a nők egy ilyen lépés választásakor. Láttatni akartuk, hogy milyen nehézségekkel és fájdalmakkal jár a döntés meghozatala, amit éppen ezért tiszteletben kell tartani és el kell fogadni” – fejtette ki a forgatókönyvíró. Hozzátette: nagyon sok energiát fordítottak arra Anne Zohra Berrached rendezővel, hogy mindenképpen a döntés megértését mozdítsák elő a nézőben, ne pedig egyik, vagy másik vélemény felé irányítsák.
“Az írásnál kiemelt feladatnak tartottam, hogy mindkét helyzetet meg lehessen érteni, mindkét szereplővel, a baba megtartása mellett érvelő Markussal és a magzat elvetetése felé hajló Astriddal is azonosulhasson a néző. Ezért sem használtunk sok zenét a filmben és a kamerával sem igyekeztünk manipulálni. Vannak közeli felvételek, de nem túlzóan sok, hogy megmaradjon a visszafogottság is” – emelte ki Gerber.
A film elkészítése előtt és közben is rengeteg kutatómunkát végzett a rendező és a forgatókönyvíró. A szakterületen dolgozó orvosok, abortusz előtt álló nőknek és pároknak segítséget nyújtó pszichológusok, valamint szülésznők is részt vettek a munkában. A film autentikusságát, a jelenetek és a beszélgetések életszerűségét erősítendő a benne szereplő szakemberek valódi orvosok, szülésznők, pszichológusok. Természetesen késői magzatelhajtást már átélt, vagy hasonló helyzetbe került párokkal is folytattak beszélgetést: de mindössze két olyan párral sikerült felvenni a kapcsolatot, akik hajlandók voltak beszélni az őket ért traumáról.
Gerber elmondása szerint annak ellenére, hogy tudták, Európa országaiban többnyire hasonló a késői magzatelhajtásra vonatkozó törvény, úgy vélték, elsősorban Németország-specifikus filmet készítenek és várakozással néztek elébe, hogyan fogadják a történetet külföldön. Magyarországon a terhesség megszakítása – a magzatnál talált genetikai eltérés esetén – gyakorlatilag a 24. hétig történhet meg, Németországban a “fájások kezdetéig” – fogalmazott a forgatókönyvíró.
A film eljutott olyan országokba, például Mexikóba is, amelyekben legfeljebb a harmadik hónapig végeznek el ilyen beavatkozást. Az erősen keresztény szellemű országban heves és az európaitól jelentősen eltérő, sokkal bonyolultabb vitákat generált a drámánk – mondta Gerber.
A 24 hét Carl Gerber első nagyjátékfilmje. Főiskolai évei alatt könyvei alapján több díjnyertes rövidfilm is készült, elbeszéléseit A szem vizsgálata és Első első címmel adta ki a Primero kiadó. 2012-ben a török határ közelében vezetett filmes workshopot szíriai menekült gyermekek számára, és dramaturgja volt az itt készült, A fény földje című filmnek. 2013 óta performanszok dramaturgja. 2015-ben Berlinben több kulturális és nyelvi workshopot szervezett menekült fiatalok számára.
A magyar mozik közönsége a Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös szervezésében zajló Szemrevaló filmfesztivál után a Cirko Film forgalmazásában október 13-tól láthatja a filmet.

Istenben, és az örök életben hívő temeriniek, szerdán, szeptember 28-án nagy szeretettel és ragaszkodással emlékeznek meg Vondra Gyula (1908–1966) egykori temerini esperesplébános halálának ötvenedik évfordulójáról.

A vasárnapi boszniai szerb köztársaságbeli népszavazáson a szavazóurnákhoz járult polgárok 99,81 százaléka szavazott arra, hogy január 9-ét a szóban forgó entitás napjaként ünnepeljék – jelentette be tegnap a népszavazás lebonyolításával megbízott köztársasági választási bizottság. A boszniai Szerb Köztársaságban 1.219.399 polgár rendelkezett szavazati joggal, 680.116-an adták le voksukat...

Az újvidéki óvodák többsége október elsejétől új szabályokat alkalmaz, életbe lép az úgynevezett flexibilis napi ritmus, amelynek köszönhetően többek között személyre szabott órarendet alakíthatnak ki a szülők és gyermekeik számára.

Ezt Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter közölte, hozzátéve, hogy a módosítások elfogadása előtt konzultálni fognak a gazdák képviselőivel. A szaktárca által kidolgozott javaslatok közül a legfontosabb, hogy ezután legtöbb 50 hektár földet vásárolhatnak a hazai és külföldi magánszemélyek egyaránt. A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége nemrég azt közölte, legkevesebb 2 millió hektár termőföld van külföldi tulajdonban.

A rendőrség tetten érte a marosvásárhelyi ortopéd orvost, miközben 800 eurót kapott egy pácienstől. A nyomozó hatóságok beszámolója szerint a páciens júliusban közúti balesetet szenvedett, amelyet követően megműtötte az illető orvos. A beavatkozásért összesen 1000 eurót kért saját maga, az altató orvos és a rezidens orvosok számára. Közölte azt is, hogy egy második műtétre is szükség lesz, és ennek elvégzését attól tette függővé, hogy megkapja-e az első beavatkozásért kért pénzt. A nyomozás eddigi eredményei szerint az orvos arra ösztönözte a páciensét, hogy adjon el javakat vagy akár a házát is annak érdekében, hogy ki tudja fizetni a műtétért kért összeget. Az ortopéd orvost 24 órára őrizetbe vették.

Nem kell többé huzatos tantermekben ülniük a diákoknak az Arany János Általános Iskola oromi épületében, ahol mintegy nyolcvan ablakot és két ajtót cserélnek ki négymillió dináros tartományi támogatásból.

– Az előző tanévben kiírt pályázatot és a kirándulásokat követően igazán jók voltak a visszajelzések. Ezt az ötletet továbbgondoltuk, és a 2016/2017-es tanévben a harmadik és negyedik osztályos tanulókat szeretnénk teljesen díjmentesen különböző helyszínekre eljuttatni.

18-го вересня у Карачинському греко-католицькому ліцеї ім. О.Стойки святкували не тільки відкриття навчального року, а й відкриття нового спортивного залу, басейну й гуртожитку.

На святкуванні навчально-церковного закладу, який діє вже тринадцять років, були присутні вчителі ліцею, близько ста студентів та члени їхніх сімей, а також вшанували всіх своєю присутністю: Міністр людських ресурсів Угорщини Золтан Балог, заступник Міністра освіти і науки Павло Хобзей, єпископ Мукачівської греко-католицької єпархії Мілан Шашік, Генеральний консул Угорщини у місті Берегово Ендре Саліпскі, депутат українського парламенту, а також голова Закарпатського угорського культурного товариства («KMKSZ») Ласло Брензович та голова Спілки угорських педагогів Закарпаття Ілдіка Орос. Крім них у заході взяли участь багато керівників та представників церкви, освіти та громадських організацій Закарпаття.

Новий навчальний рік почався відповідно до традиції зі священної літургії, яку провів Ференц Демко, протоієрей Берегівської окружної єпархії, а потім співав хор Греко-католицького теологічного інституту ім. Святого Афанасія.

Наприкінці церемонії єпископ Мілан Шашік передав нагороду керівнику ліцею ім. О.Стойки Єневу Товту і призначив вікарієм Ференца Демка. Після цього всіх привітала з новим навчальним роком директор ліцею Віта Мадяр.

Свято продовжилося на подвір’ї ліцею, де Єнев Товт підбив підсумки, пов’язані з будівництвом, а також подякував спонсорам за допомогу. Уряд Угорщини зробив внесок у сумі 291 мільйон форинтів, окрім цього будівництво підтримала Угорська рада єпископів, Мукачівська греко-католицька єпархія, Греко-католицька метрополія, Паннонголмське бенедиктинське абатство та багато громадських меценатів.

Після виступу керівника ліцею на сцену вийшов Золтан Балог, який порівняв з “неможливою місією” боротьбу за виживання угорців, що залишилися жити за кордонами Угорщини, додавши:

„… нам дуже важливі закарпатські угорці, і дуже важливо, щоб угорці, українці не стали мігрантами, щоб не стали біженцями, а справувалися на своїй рідній землі.”

На святі виступив Павло Хобзей, заступник Міністра освіти і науки, який визнав, що Уряд України на даний час не підтримує церковні та приватні навчальні заклади. Пан Хобзей подякував Уряду Угорщини за підтримку закарпатських шкіл.

Далі настало традиційне перерізання стрічки, яке здійснили Золтан Балог, Павло Хобзей та Мілан Шашік, а потім єпископ Мілан освятив новобудову.

Церемонія відкриття нової будівлі продовжилася у спортивній залі, де Ласло Брензович та греко-католицький пастир Іштван Мароші привітали гостей тостами, чим подія і завершилася.

Аніта Мароші
Kárpátalja.ma

Az esetet szeptember 24-én délelőtt észlelték a Rákóczi utca egyik házában. A lángok mintegy 50 ezer hrivnyás kárt okoztak az épületben – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál.

A tűz következtében leégett 72 négyzetméternyi tetőszerkezet, valamint több háztartási gép és bútor is tönkrement.
A baleset okát még vizsgálják.

Kárpátalja.ma

A belga igazságszolgáltatáshoz fordul 16 liege-i muzulmán diáklány, mert szeptember óta iskolájukban tilos a fejkendő viselése – írta az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán.

A Liege környéki középiskola (HEPL) vezetésének döntése értelmében minden “hivalkodó” vallási jelkép viselése tilos, beleértve a muzulmán fejkendőt is.

Eric Lemmens, az iskola ügyvédje szerint a fejkendő viselése feszültséget teremt az iskola muzulmán és nem muzulmán diákjai, de gyakran még az erősebben, illetve a kevésbé radikális muzulmán diákok között is, amely mérgező légkört teremt az oktatásban. A tilalom célja a viták és feszültségek elkerülése a tanulás érdekében.

“Ha pedig valaki a jelképek elleni hadviseléstől tartana, az iskola visszautasítja, hogy egy vallás bármilyen formában ráerőltesse értékeit és elveit másokra” – fogalmazott Eric Lemmens.
A diákok véleménye szerint az általános tilalom ellentétes a szólás- és a vallásszabadság eszméjével. A fiatal lányok szerint a fejkendőjük nem üzenet, hanem a személyiségük szerves része.

Luc Misson, a diákok ügyvédje úgy vélekedett, hogy az ilyen hozzáállás csak kiélesíti a társadalomban jelen lévő feszültségeket és elősegíti az iszlám és a terrorizmus összemosását.
“A fejkendők iskolai viselésének engedélye inkább segítene elkerülni a súlyosabb összeütközéseket” – fogalmazott az ügyvéd.

A tájékoztatás szerint az iskola diákönkormányzata szeptember közepén aláírásgyűjtésbe kezdett a fejkendők viselése mellett. Alig egy hét alatt 5400 aláírást gyűjtöttek össze a kérvény benyújtásához.

A belga közszolgálati televízió és rádió szeptember elején arról tájékoztatott, hogy a liége-i középiskolák legtöbbjének felső tagozataiban betiltották a fejet és a hajat takaró vallási jelkép viselését szeptembertől.

A beszámoló szerint a tanév megkezdése előtt bevezetett szigorítás azért volt indokolt, mert a lányok egy része nem tartotta be az iskolai szabályokat. A diákok legtöbbje ugyanis, ha a vallási és az iskolai szabályok között kell dönteniük, inkább a vallási előírásoknak engedelmeskednek. Az iskola muzulmán fiataljainak nagy része megbélyegezte, és nem tisztességes lányoknak nevezte a szabályokat betartókat elfogadhatatlan nyomást gyakorolva rájuk – idézte beszámolójában a Marie-José intézet vezetőjének indoklását a televízió.