Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Szív Központ az egyetlen olyan, bejegyzett önkéntes szervezet Szerbiában, amelynek elsődleges célja az öngyilkosság megelőzése. Tevékenységük 25 éves múltra tekint vissza, amely elsősorban a telefonhívásokon alapul. Emellett e-mail és chat útján nyújtanak lelki segítséget az év 365 napjában. Az idén tizenegyedik alkalommal vettek részt az Exit fesztiválon, ahol élőben nyújtanak lelki támogatást, emellett évente három-négy különböző utcai akciót is szerveznek. Nem volt ez másképpen szeptember 10-én sem, amikor is 2003 óta minden alkalommal a Nemzetközi Szövetség az Öngyilkosság Megelőzéséért kezdeményezésére, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével megemlékeztek az öngyilkosság megelőzésének világnapjáról.

Még tegnap este történt egy baleset a Belgrád és Niš közötti autóút Niš felé tartó szakaszán Begaljica közelében, amikor egy teherautóból hatalmas mennyiségű liszt került az aszfaltra...

Októberben dől el, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyásával januártól mekkora bérnövelésre számíthatnak a közszféra alkalmazottjai, és mennyivel több járandóságra a nyugdíjasok. A kormányfő néhány százalékos, vagyis eddig nem tapasztalt növelésről beszél.

A szaloniki fronton elesett szerb hősök emlékhelyénél Aleksandar Vulin kormányfő-helyettes ma kijelentette: az a szokás ilyen helyeken, hogy megígérik, soha többé nem lesznek háborúk, „Szerbia azonban nem adhatja a szavát erre Önöknek”...

Pénteken délelőtt tartotta 4. ülését a kishegyesi községi képviselő-testület az aktuális mandátumban. Az ülés elején két új képviselő letette az esküt, valamint megalakult a Szerbiai Szocialista Párt ellenzéki frakciója 6 képviselővel. Emellett új titkárt kapott a testület Kovács Dobó Lea személyében. A korábbi titkár összeférhetetlenség miatt lemondott posztjáról, azért volt szükség új kinevezésére.

A soros uniós elnökséget betöltő Szlovákia szándéka további tárgyalási fejezetek megnyitása hazánkkal mielőbb a csatlakozási tárgyalások folyamatában. A tervek szerint októberben már meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat az 5. fejezetről, mely közbeszerzésekkel foglalkozik, az év végéig pedig még legalább két további tárgyalási fejezetnek meg kellene nyílnia az Európai Unió és Szerbia között a szlovák elképzelés szerint...

Letartóztattak Beregszászban egy iráni férfiakból álló csoportot, amelynek tagjai egy pénzváltót raboltak ki a városban. Feltehetően már több bűncselekményt is elkövetett a csoport – írja a mukachevo.net hírportál.

Az első bejelentés egy építkezési boltból érkezett szeptember 26-án, ahol míg a csoport egy része elterelte az eladó figyelmét, addig valamelyikük 15 ezer hrivnyát vett el a kasszából.

Hasonló esetről számolt be az egyik beregszászi ékszerbolt egyik eladója szintén szeptember 26-án. Elmondása szerint az üzletbe délben két arab származású férfi tért be. Egyikük arra kérte az üzletben lévő pénzváltó munkatársát, hogy váltson be kisebb bankjegyekre egy 100 dollárost. Míg egyikük elvonta a pénzváltóban dolgozó személy figyelmét, addig a másik férfi 1400 dollárt vett ki a kasszából.

A rendőrség büntetőeljárást indított lopás ügyében. A tettesek büntetése akár 3 év szabadságvesztés is lehet.

A beregszászi rendőrség munkatársainak sikerült kézre keríteni a négy, 33 és 43 év közötti iráni állampolgárt. A tetteseket szeptember 27-én tartóztatták le az egyik szomszédos járásban. Járművükben rengeteg pénzt találtak: 57 ezer hrivnyát, 47 808 dollárt, 6330 eurót, 690 kanadai dollárt, 35 000 rubelt, 3 165 500 iráni riált, 1100 tengét, 250 indiai rúpiát és 100 lengyel zlotyt.

A tetteseket letartóztatták, jelenleg még folyik a vizsgálat, hogy elkövettek-e több bűntettet is a megye területén.

Éjfélig kell megérkezniük a Nemzeti Választási Irodába (NVI) a postán feladott levélszavazatoknak. A Magyar Posta a választási törvény előírása alapján a csütörtök éjfélig Magyarországon feladott vagy a szomszédos országok postáitól eddig átvett levélszavazatokat határidőre eljuttatja az NVI-hez.

A Kárpát-medencében több mint 250 középiskolában tevékenykednek a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezetei, ebből 15 Vajdaságban működik. Tagjaik közül csaknem 70 dél-magyarországi és vajdasági diák érkezett pénteken délután Törökbecsére, hogy részt vegyen a szövetség által szervezett vezetőképzőn.

Két nagy értékű lopott Van Gogh-festményt találtak meg az olasz hatóságok egy maffiaellenes rajtaütésen.

A festőállványra tett alkotásokat sajtótájékoztatón mutatták be pénteken Nápolyban. Axel Rüger, az amszterdami Van Gogh Múzeum igazgatója elmondta, hogy olasz nyomozók keresték meg a héten. Azt kérték, küldjön szakértőt, hogy megvizsgálja a festményeket.

A szakértők megállapították, hogy a két mű eredeti. ”Szükségtelen is mondani, nagy nap a mai, 14 évet vártunk rá. Reméljük, a képek mielőbb visszatérnek oda, ahová valók” – hangoztatta az igazgató a Sky TG24 olasz csatornán.

A Van Gogh viszonylag korai korszakából származó képeket 2002-ben lopták el az amszterdami múzeumból több más műalkotással együtt. A festmények egyike, az 1882-ben készült Zeegezicht bij Scheveningen egy tengeri tájképet ábrázol Scheveningennél, a másikon, a Hervormde Kerk te Nuenen című, 1884-ben készült kis méretű képen Van Gogh szülővárosának, Nuenennek a református temploma látható. A festő, akinek apja a közösség lelkésze volt, szüleinek ajándékozta a festményt.

A tolvajok annak idején éjszaka hatoltak be a múzeumba, és a fő kiállító teremből vitték el a két festményt, ahol egyébként Van Gogh-művek tucatjai láthatók.

Az olasz rendőrség pénteki bejelentése szerint a nápolyi maffia, a Camorra egyik nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó klánjától foglalták le a képeket.

A 14 éve eltűnt festményeket egy Nápoly környéki raktárban, Castellammare di Stabiában találták meg. A lopással gyanúsított banda több tagját már egy éve letartóztatták, az ellopott műkincsek azonban mindeddig nem kerültek elő.

Az amszterdami múzeum kurátora szerint a keretükből kivágott festmények csak kevéssé rongálódtak meg, alapvetően jó állapotban vannak. A tengeri tájkép bal alsó sarkából mintegy 5-ször 2 centiméteres felületen levált a festék, a másik vászonnak szélén fedezhetők fel kisebb sérülések. Nem tudni, hogy az elmúlt 14 évben hol tárolták a festményeket.

A hatóságok megemlítették a sajtótájékoztatón, hogy a képek hazajuttatására még várni kell, mert annak a nyomozásnak képezik részét, amellyel azt szeretnék megállapítani, a Camorra áll-e a műkincsrablás mögött, vagy ők később kerültek képbe.

Giovanni Salerno pénzügyi nyomozó elmondta, hogy a bűnszervezet kokainkereskedelmi ügyletei után kutatói kollégái értesültek arról, hogy a festmények a Camorra birtokában lehetnek. Kitért arra is, hogy amikor közismert műkincset lopnak el, általában olyan tolvajra gyanakodnak, akit magángyűjtő bízott meg, hiszen a legális műkincspiacon lehetetlen eladni őket.

Salerno hozzátette, hogy a kábítószer-kereskedelemből származó “óriási profit” birtokában a Camorra új befektetési lehetőségeket keres, ilyen lehet a lopott műkincs is. Az ember, akit a rajtaütéskor a raktárban találtak, egy szót sem szólt arról, hogyan kerültek oda a festmények.

A rendőrök a festményeken kívül mintegy 22 millió euró (6,8 milliárd forint) értékben foglaltak le földeket, villákat és lakásokat, sőt egy kisrepülőgépet is, amelyek Giovanni Colangelo és Filippo Beatrice ügyészek közleménye szerint két Camorra-vezérhez, Mario Cerronéhoz és Raffaele Imperialéhoz köthetők. Imperiale az Amato-Paganá-klánhoz áll közel, jelenleg külföldön, talán Dubajban tartózkodik, ahol építési vállalkozást működtet.

A Szerb Néppárt (SNP) tartományi bizottsága a szabadkai menekültközpont haladéktalan bezárását követelte a város polgármesterétől.

Múlt pénteki lapszámunkban számoltunk be arról, hogy felháborodtak az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének vezetői és az udvarhelyszéki polgármesterek, mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Székelyudvarhely választókörzetében nem helyi politikust, hanem az RMDSZ-szel paktumot kötő Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnökét, Biró Zsoltot akarta indítani a decemberi parlamenti választásokon.

A világ eddig ismert legmélyebb víz alatti barlangját fedezte fel a héten egy lengyel búvár és csapata a kelet-csehországi Hranice közelében.

Krzysztof Starnawski 1998 óta végez méréseket a hranicei szakadékban, amelynek pontos mélységéről azonban csak most kezdenek képet kapni a szakemberek.

A lengyel búvár 200 méterre merült alá kedden a szakadékban, majd speciális távirányítású robotot indított útjára, amely 404 méteres mélységig jutott. Az AP hírügynökségnek azt mondta, “a 21. század Kolumbuszának érezte” magát a rekordmélység elérésekor.

Starnawski a legutóbbi merülést részben finanszírozó National Geographic magazinnak kifejtette, a szakadék belsejének szokatlan formájából következtettek rá, hogy a barlang jóval mélyebbre nyúlhat. “A mini tengeralattjáró 404 méteres mélységig jutott le, ameddig a kábele tartott, és az útja során videofelvételt is készített” – mondta az expedíció egyik résztvevője.

A szakemberek évek óta kutatják a szakadékot és mindig egyre mélyebbre jutottak. Négy évvel ezelőtt elérték a 373, majd két évvel később a 384 méteres mélységet egy megnyílt átjáró, valamint egy mérőeszköz és egy távirányítású robot révén.

A szakértők szerint a 404 méteres mélység elérésével korántsem ér véget a szakadék vizsgálata, és a mérések valószínűleg tovább folytatódnak.

A kelet-csehországi Hranice közelében fekvő szakadék azonban mostantól büszkén viselheti a világ legmélyebb ismert víz alatti barlangjának címét. A szakadék bejáratánál lévő száraz rész 69,5 méter mélyen fut le a földbe. A képződménynél 1961 óta végeznek rendszeres tudományos célú alámerüléseket.

A világ legmélyebb ismert víz alatti barlangja eddig az olaszországi Pozzo del Merro elárasztott víznyelő volt a maga 392 méteres mélységével.

Törökország befejezte első afrikai katonai támaszpontjának felépítését és felszerelését. A bázis Szomália fővárosában, Mogadishuban van - írta meg a Sabah című helyi lap pénteken.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) adatai szerint 14 terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén, akiknek közük volt a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terrorcselekményekhez – jelentette be Majoros Csaba, a TEK Felderítési Igazgatóságának alezredese a szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Tizenhét napon keresztül vizsgálja és elemzi az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságának (EUCPT) tudományos szakemberekből álló konzultációs missziója az aknaszlatinai sóbánya környezeti hatásait, a környezetszennyezés és a katasztrófahelyzet megszüntetésének lehetőségeit, valamint a kősókitermelés újraindításának lehetőségét. A nyolc európai uniós tagállamból érkezett tizenhét szakember szeptember 19-én kezdte el a munkát a helyszínen, és ígéretük szerint október ötödikére készítik el a sóbánya környezeti hatásaival kapcsolatos szakmai jelentésüket.

A nemzetközi feltáró kutatás előzménye az volt, hogy januárban Ukrajna és Magyarország katasztrófavédelmi hatóságai egy független szakértői bizottság létrehozását kérték az Európai Bizottságtól és annak Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságától (EUCPT) a lehetséges, határon átnyúló környezeti problémák feltárása érdekében. A kérést követően még július elején Aknaszlatinára érkezett az EU ötfős polgári védelmi csapata, akik előzetesen felmérték a helyzetet és összeállítottak egy akciótervet, konkrétan leírva, hogy milyen kutatásokra és szakmai tevékenységre van szükség a bányaművelés környezeti hatásainak pontos feltárásához. Az akkor elkészült akciótervnek megfelelően állították össze a most Kárpátaljára érkezett geológusokból, hidrogeológusokból, bányamérnökökből és más kapcsolódó szakterületek szakembereiből álló szakértői csapatot, melynek munkájával kapcsolatban szeptember 23-án tájékoztatták hivatalosan a sajtót.

Az aknaszlatinai Speleocentr Hotelben megszervezett sajtótájékoztatón az Európai Bizottság főigazgatóságának képviselője, a Lettországból érkezett Edmunds Āķītis, valamint a konzultációs missziót vezető Terry Webb (Nagy-Britanniából) elmondták, hogy munkatársaikkal a küldetésük során értékelik majd a sóbánya okozta környezeti kockázatokat és a környezeti veszélyeztetettség mértékét, továbbá meghatározzák, miként lehet a veszélyes földtani jelenségeket korlátozni, illetve felvázolják a terület környezeti rehabilitációját megoldó stratégia fő irányait. A kutatómunkához mobil laboratóriumot és információs központot szereltek fel Aknaszlatinán.

A sajtótájékoztatón jelen volt Volodimir Pugacsov, Ukrajna Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma Élelmiszeripari Stratégiai-fejlesztési Osztályának igazgatóhelyettese, aki elmondta, hogy az általa képviselt minisztérium Ukrajna Környezetvédelmi Minisztériumával közösen létrehozott egy az aknaszlatinai helyzetet vizsgáló bizottságot, amelyben az ukrán kormány több más minisztériumának, a megyei és járási közigazgatási hivataloknak és a helyi tanácsnak a képviselői is helyet kaptak, továbbá a bánya felszámolását végző vállalat igazgatója. Az említett bizottság januártól több alkalommal is ülésezett, és összeállították azokat a szakmai anyagokat, amely alapján elkezdhette munkáját a felkért uniós szakértői testület.

Jurij Uhalj, Aknaszlatina polgármestere elmondta, hogy a bányásztelepülés lakossága abban bízik, hogy a nemzetközi szakértői misszió megtalálja végre a megoldáshoz vezető utat, és a katasztrófa sújtotta nagyközség újra olyan lehet majd, mint egykor volt.

Olekszandr Postuk, az aknaszlatinai sóbánya felszámolását végző vállalat igazgatója köszönetet mondott az európai uniós misszió kezdeményezőinek és résztvevőinek, akik segíteni igyekeznek a nehéz helyzetbe került településnek.

A külföldi szakemberek mellett a kutatómunkában részt vesz az Ukrán Tudományos Akadémia három kutatója, akik külföldi kollégáikkal együtt igyekeznek a sóbánya megsemmisülésének okait, illetve a lehetséges megoldásokat feltárni. Erről számolt be Jevgenyij Jakovlev, a műszaki tudományok doktora.

A sajtótájékoztató után Terry Webb és Edmunds Āķītis bemutatták az általuk kialakított munkaállomást, illetve bemutatták, hogy munkatársaik miként vizsgálódnak a sós vizű tavaknál, amelyekből korábban eltűnt a víz, de a bánya vízzel történő telítődése következtében újra megjelent.

Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere, az ukrán feltáró bizottság tagja tudósítónknak elmondta: „Szlatina jövőjét mi abban látjuk, ha újra beindulna a bányászat, illetve a településre régóta jellemző gyógyturizmus. Ha sikerülne újabb sóbányát nyitni, az nem csak a sókitermelés miatt lenne fontos. A mai kor népbetegsége az allergia, azt pedig a mi sóbányánkban lehetett a leghatékonyabban gyógyítani, amíg ez lehetetlenné nem vált a vízelöntés miatt.”

A konzultációs misszió tagjai vizsgálataik eredményeit és megoldási javaslataikat október ötödikén leteszik az asztalra. Kérdés, hogy ezek alapján sikerül-e megvalósítani a szlatinaiak álmát. Lesz-e újra működő bánya, és földalatti allergológiai kórház a településen?

Badó Zsolt

Ünnepélyes keretek között köszöntötték szombaton az idén beiratkozott hallgatókat az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán.

Aki várandósan reggeli rosszulléttől, hányingertől vagy hányástól szenved, annál kisebb a magzat elvesztésének a veszélye egy nagy létszámmal végzett friss amerikai kutatás szerint.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) kutatóinak új elemzése eredményezte az eddigi legerősebb bizonyítékot a két jelenség összefüggésére – idézte a Science Daily tudományos ismeretterjesztő portál a JAMA Internal Medicine című orvosi szaklapban megjelent cikket.
A tanulmányt a NIH Eunice Kennedy Shriver Országos Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Intézete (NICHD) és más intézmények kutatói készítették.
A terhességi hányinger és hányás általában reggel jelentkezik – ezért nevezik gyakran reggeli rosszullétnek – és a nap folyamán rendszerint elmúlik. A várandósok többsége az első négy hónapban éli át.
Oka ismeretlen, ám egyes kutatók szerint az a szerepe, hogy óvja a magzatot az ételekben és italokban lévő mérgektől és kórokozóktól.
“Elterjedt, hogy a hányinger egészséges terhességet jelez, ám nem volt elegendő jó minőségű bizonyíték, ami ezt a nézetet alátámasztotta volna. Kutatásunkban értékeltük azokat a tüneteket, amelyek a fogantatástól kezdve jelentkeztek és megerősítettük, hogy a hányinger és a hányás, valamint a vetélés kisebb kockázata összefügg egymással” – magyarázta Stefanie N. Hinkle, a kutatás vezetője, a NICHD epidemiológiai osztályának munkatársa.
A tudósok egy korábbi felmérés adatait elemezték. Ebben azt tesztelték, hogy napi kis adag aszpirin szedése megakadályozza-e a vetélést olyan nőknél, akik már elvesztettek egy vagy két magzatot.
A tesztben azoknak az adatait elemezték, akiknek pozitív lett a terhességi tesztje, ők 797-en voltak. A várandósság 2. hetétől a 8. hetéig minden résztvevő feljegyezte, hogy érzett-e reggel hányingert vagy hányt-e, majd az egész terhesség alatt havonta kérdőívet töltöttek ki a tüneteikről.
Az adatokat elemezve a kutatók észrevették, hogy korábbi tanulmányok nem tudtak ennyire részletes információval szolgálni a koraterhességi tünetekről. A legtöbb tanulmány a várandósság későbbi szakaszában vagy a vetélés után kérte a nőket, hogy emlékezzenek vissza a korábban átélt tünetekre.
A 797 nő közül 188 veszítette el a magzatát. A terhesség 8 hetéig a résztvevők 57,3 százaléka számolt be hányingerről, 26,6 százalékuk hányingerről és hányásról.
A kutatók azt találták, hogy ezeknél a nőknél 50-75 százalékkal kisebb volt a vetélés kockázata, mint azoknál, akik se hányingert, se hányást nem tapasztaltak.

A helyi parkolási szabályzat módosítására készül Gyergyószentmiklós önkormányzata. A leglényegesebb változtatás, hogy nem bilincselhetnék le a parkolójeggyel nem rendelkező autókat. Az új tervezet napokon belül közvitára kerül.
Kategória: Aktuális/Gyergyószék

Minden héten foglalkozásokat tart a harmincfős nyárádszeredai önkéntes tűzoltócsapat, amely igyekszik „bevonulni” a helyi lakosság tudatába, hogy szükség esetén ők is ki tudnak szállni egy-egy sürgősségi esethez, esetenként akár gyorsabban is.
Kategória: Aktuális/Marosszék