Nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét Orbán Viktor magyar miniszterelnök, mert - mint mondta - "felülmúltuk a csatlakozásról szóló népszavazás eredményét". A kormányfő vasárnap, a kvótanépszavazás után a Fidesz-KDNP eredményvárójában, a Bálna Budapest épületében közölte: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismertek még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része...
Az ország tekintélyének a sport révén történő növeléséről szóló hamis elméletet, amelyről a múlt héten az érmekbe fektetett pénz kapcsán szóltunk, Szerbiában más téren is hitelesnek és indokoltnak tekintik. Például a nemzetközi versenyek rendezése terén. S ez nem is új keletű dolog, hisz még Jugoszláviában is érvényesnek számított. Ebből kiindulva kimondottan fontos volt példásan és nagystílűen megrendezni a versenyeket, mintha attól függne az ország és az egész lakosság jelene és jövője.
Igazán rangos versenyeket, Eb-ket és vb-ket az 1960-as évek elejétől rendeztek. Eleinte csak Belgrádban, hisz két éven belül volt ökölvívó-, kosárlabda- és atlétikai Eb, de ez csak bemelegítésnek számított, hisz nem épültek hozzájuk új létesítmények, hanem a vásárcsarnokban és a JNH Stadionban tartották meg az eseményeket. Tény, hogy Jugoszláviának nagyon kellettek a sportlétesítmények, s valahol kiötlötték, hogy nagy versenyek rendezésének örve alatt azokat meg lehet építeni, viszont akkor már az egész országot figyelembe vették, így a 70-es és 80-as években úszó-vb-re, kosárlabda-vb-re és -Eb-re, földközi-tengeri játékokra, asztalitenisz-vb-re, téli olimpiára és Universiadére – hogy csak a legfontosabbakat említsük – nemcsak a fővárosban, hanem Zágrábban, Ljubljanában, Splitben, Újvidéken és Szarajevóban közös erővel építettek, a szükséglet magyarázata pedig az ország nemzetközi tekintélyét növelő vendéglátás színvonalának irigységre méltó magassága volt. A színvonal valójában csak az itteni észjárás szerint volt nagyon magas, a vendégek pedig részben megmosolyogták az egészet, vagy még teljesen szükségtelennek is nevezték, viszont a vendégszeretet más megnyilvánulásai ellen nem volt kifogásuk. Vélhető, hogy a rendezés odaítéléséről döntők nem utasították vissza a kenőpénzt, és azt sem bánták, hogy betegre etetik és itatják őket, és rászokhattak a részükre rendezett „romantikus éjszakák”-ra is.
Az egyik legnagyobb túlzás a köztudatban csak SPENS-nek nevezett újvidéki Városi Sportközpont volt, amely évek óta már egy meglehetősen lerongyolódott építmény, amelynek esélye sincs, hogy önerőből tartsa fenn magát. A reprezentatív üzlethelyiségek zöme üresen kong, és csak idő kérdése, hogy a SPENS mikor válik elhagyott romhalmazzá. A világban ilyen sportközpontokat nem is építettek, és a sportlétesítményeket nem is tervezik 30 évesnél hosszabb időtartamra. Ha a dolgok továbbra is abban az irányban haladnak, ahogyan most, nem lehetetlen, hogy a SPENS is csak a placc miatt lesz értékes, valamilyen új, kisebb és gazdaságosabb csarnokok majd a külvárosban épülnek, ezt a helyet pedig a stadion helyével együtt majd üzlet- és lakóteleppé alakítják, mint ahogyan a nyáron eltűnt a szomszédságból a stadion segédpályája a teniszpályákkal együtt, amelyeknek a helyén grandiózus bevásárlóközpont épül.
Tavaly több mint 780 cég kedvezményesen kínálta portékáit a novemberben megtartott Internetes Vásárlás Napjaként számon tartott Dotcommerce Day nap keretében. 24 órán át, kizárólag interneten kedvezményesen és jórészt ingyenes szállítás igénybevételével lehetett rendelni különféle árucikkeket.
Véglegesítette a népszavazásra szombat éjfélig beérkezett levélszavazatok számát a Nemzeti Választási Iroda (NVI). A vasárnap reggeli adatok szerint a szombat délelőtt beérkezett levélszavazatok száma 814 volt, azóta azonban az NVI összeszámolta a szombat dél és éjfél között beérkezett levélszavazatokat is, így a végleges szombati adat 2330.
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap 17.30 óráig a szavazásra jogosultak 39,88 százaléka (3 185 343 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásában a világ harmadik legnagyobb szennyezőjének számító India vasárnap ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. Az erről szóló dokumentumot vasárnap adták át New York-ban az ENSZ illetékeseinek.
India azért választotta a ratifikálás napjának október 2-t, mert ezen a napon van Mahátma Gandhi születésnapja. India egykori vezetője szerint a lehető legkisebb ökológia lábnyomot kell magunk után hagynunk.
Az ökológiai lábnyom nem más, mint az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat.
India felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért.
Szeptember elején Kína és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – már ratifikálta a klímamegállapodást. A két országra esik a globális szén-dioxid-kibocsátás 38 százaléka.
A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Egyben ígéretet tettek, hogy folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt.
A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Jelenleg 61 ország írta már alá, vagy tett konkrét lépéseket a ratifikáció céljából. Együttes szén-dioxid kibocsátási arányuk 47,8 százalék.
Magyarország Európában elsőként ratifikálta a dokumentumot.
Ha egy személy erőszak áldozatává válik, ez akár egy életre szóló súlyos traumát okozhat. Itthoni közegben a szégyen, a félelem, továbbá a nem megfelelő társadalmi szerepvállalás miatt az áldozatok akár egész életükön át hallgatnak. A bántalmazás okozta sebekkel azonban igenis foglalkozni kell – mint már említettem a múlt hétvégi számunkban. Először is az illetőnek segítséget kell kérnie...
A szegedi kutatók a természetet másolva próbálnak CO2-ből napenergiával üzemanyagot készíteni.
Két, szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre álló alapanyagból – CO2-ből és napfényből – próbál üzemanyagot termelni egy szegedi kutatócsoport. A növények fotoszintézisét alapul véve az ipari szén-dioxid forrásokat szeretnék felhasználni erre a célra.
Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai, Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének adjunktusa a közelmúltban öt évre szóló, másfél millió eurós támogatást nyert el az Európai Kutatási Tanács pályázatán, ennek segítségével próbálják megtalálni a megoldást a CO2 átalakítására.
„Célunk tulajdonképpen a légköri széndioxid átalakítása napenergia segítségével valamilyen hasznos anyaggá, ami lehet tüzelőanyag, vagy más olyan vegyszer, aminek valós értéke van a piacon” – mondta el az M1 Minden Tudás műsorában.
A csapat nem napelemekkel állít elő elektromos áramot, hanem közvetlen kémiai reakciókat indítanak el elektród felületeken és a szén-dioxidot így alakítják át hasznos anyagokká.
A folyamat évtizedek óta közismert, a lényegi kérdés az, hogy miként lehet olyan hatásfokkal átalakítani a szén-dioxidot, hogy az gazdaságilag is jövedelmező legyen.
„Senki nem tudja azt, hogy pontosan mi az akadálya annak, hogy jó hatásfokokat érjünk el. Pont erről szól az ERC pályázat, hogy derítsük fel, hogy mik azok az okok, szisztematikus vizsgálatokkal, amiért nem sikerült eddig elérni ezeket a megcélzott hatásfokokat” – fejtette ki.
A laborban minden egyes kísérletnek értéke van, még annak is, amelyik esetleg zsákutcának bizonyul. Az is eredménynek tekinthető, ha a kör szűkül és valami kizárható.
Az alapkoncepció az, hogy nem egy adott anyagot keresnek, hanem azt, hogy több különböző anyagból, hogyan lehet tervezni összetett elektródokat, amelyek hatékonyan tudják a szén-dioxidot átalakítani.
Ha sikerül ezeket az anyagokat megtalálni és felhasználni, akkor nemcsak kevesebb szén-dioxidot bocsáthatunk ki, hanem hasznos, eladható termékeket is kapunk.
A levegőben nagyon kis koncentrációban van jelen a szén-dioxid, ezért nagyon nehéz hatékonyan átalakítani. A kutatócsoport most olyan forrásokra összpontosít, ahol nagy mennyiségben található meg a gáz, mint például egy erőmű vagy valamilyen ipari üzem kéménye.