Magyarország jó szomszédként, erejéhez mérten mindent megtesz Ukrajna és Kárpátalja támogatásáért – jelentette ki a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak koordinálásáért felelős kormányzati biztosa csütörtökön Budapesten.
Grezsa István a Tandem 2016 elnevezésű, Kárpátalján készített szociológiai felmérés bemutatása alkalmából mondott köszöntőt. Hangsúlyozta: Kárpátalja, ma a világban élő magyar kisebbség legérdekesebb területe.
Hozzátette: a kutatásra azért volt szükség, mert az Ukrajnát sújtó háború miatt ma a magyar közösségek közül a kárpátaljai a legveszélyeztetettebb.
Mint a legtöbb kárpátaljai magyarlakta településen, úgy Badalóban is az 1990-es évek elején állítottak emléket az 1944 őszén sztálini lágerekbe elhurcolt áldozatok tiszteletére. 72 éve 150 badalói lakost vittek el, úgymond háromnapos munkára, akik közül 88-an már soha többé nem térhettek vissza szeretteikhez.
Az elmúlt közel negyedszázad alatt az idő vasfoga bizony alaposan megkoptatta az 1993-ban emelt emlékművet, amelyről már több helyen lehullottak a márványlapok, s az emlékmű talapzata is felújításra szorult. Erre végül az idén került sor, egy pályázat révén sikerült majdhogynem eredeti állapotába visszaállítani az emlékművet, annak talapzatát, sőt, még térköveket is lerakni az emlékhelynél. A felújítás során keletkezett rengeteg építkezési törmelék és szemét kihordását, illetve az emlékműnek helyet adó Mártírok emlékparkja kerítésének újrafestését sikerült közösségi munka keretében megszervezni, amelyben részt vettek a polgármesteri hivatal, az óvoda, a családorvosi rendelő munkatársai, gyülekezeti tagok, a KMKSZ helyi aktivistái és mások.
November 13-án került sor a Mártírok emlékparkjának újbóli felavatására, amikor ünnepi istentisztelet keretében Sápi Zsolt helyi református lelkipásztor hirdette az igét.
Az igehirdetést követően Jakab Lajos helyi családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd arról beszélt, hogy ezen a napon azokra a mártírokra emlékezünk, akik 72 évvel ezelőtt a magyarságukért és hitükért estek áldozatul, és a mai nemzedék szent kötelessége, hogy ápolja ezen áldozatok emlékét.
Nagy Petronella, a Beregszászi Magyar Konzulátus konzulja beszédében arra tért ki, hogy a helyi közösségeknek fontos feladatuk az, hogy megőrizzék, és rendszeresen ápolják azoknak az embereknek az emlékét, akik egykoron áldozatul estek a sztálini önkénynek.
Dr. Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke felidézte, hogy 1944-ben a kárpátaljai magyar férfiak többségének nem volt lehetősége mérlegelni, itt kellett hagyni a szeretteiket. Ellenben ma egyfajta választás előtt áll a kárpátaljai magyarság, a helyben maradást vagy a jobb életkörülmények miatti kivándorlást illetően, és ezt a harcot nekünk, helyben kell megvívni. Beszédében példaként említette a nemrég elhunyt Gulácsy Lajos nyugalmazott püspök urat – aki 1978 és 1982 között négy éven át szolgált lelkipásztorként Badalóban (a szerk.) –, aki amellett, hogy minden mérlegelés nélkül kitartott hite és nemzete mellett, még több száz lágertársának is lelki támasza volt.
Köszöntötte még az egybegyűlteket Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka, valamint Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Tanács elnöke.
Az eseményen Ferenci Attila, a Beregszászi Magyar Színház színművésze Wass Albert A bujdosó imája című versét szavalta el, a helyi általános iskola tanulói pedig az alkalomhoz illő verseket és énekeket adtak elő.
A kegyeletteljes megemlékezésen részt vett Szalai Imre, Badaló polgármestere, Csoma Zoltán, Badaló testvértelepülésének, Szatmárcsekének a polgármestere, Balog Zoltán, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke, valamint Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke.
A Szózat eléneklését követően a vendégek és a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet.
Az emlékmű felújítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete támogatta.
(tamási)
Kizárt, hogy Donald Trump elnökké választása után az Egyesült Államok felmondja a NATO -t, arra azonban jó esély van, hogy határozottabban követelje európai partnereitől a katonai kiadások növelését – mondta a Kossuth Rádióban Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Oroszország valóban jelent némi fenyegetést Európára, de az orosz elnök reálpolitikus, nem akarja teljesen elrontani a viszonyát a kontinens nyugati felével.
Nem valószínű, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök lazítana az észak-atlanti katonai szövetségen, mert a NATO legalább annyira amerikai érdek, mint európai. Az pedig kizárt, hogy Trump felmondja a NATO-t. Ha ezt esetleg meg is tenné, annak át kellene még mennie a képviselőházon, a szenátuson és a legfelsőbb bíróságon – mondta a 180 percben Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
A biztonságpolitikai szakértő szerint arra azonban jó esély van, hogy az új elnök a katonai kiadások növelését határozottabban fogja követelni európai partnereitől, ahogy azt a kampányában is megmondta.
Kaiser Ferenc hozzátette, az Egyesült Államok régóta hangsúlyozza, hogy számára elfogadhatatlan a terhek elosztása. Míg ugyanis Amerika a büdzséjének több mint 3 százalékát költi hadseregre, az európai NATO-államok nagy része csak 1-1,2 százalékát. A kivételek közé tartozik Nagy-Britannia, valamint az egymás ellen fegyverkező Görögország és Törökország.
A szakértő hangsúlyozta, az tehát kizárt, hogy Amerika felmondja a NATO-t, márpedig egy esetleges közös európai hadseregnek csak ekkor lehetne komolyabb szerepe. Hozzátette, ha felállna egy ilyen erő, akkor a legtöbb érintett európai országnak egyből közel duplájára kellene emelnie a hadi kiadásait. Olyan képességeket kellene ugyanis megteremteni, mint a például műholdas felderítés, hírközlési, parancsirányítási rendszerek, a stratégiai szállítókapacitás, valamint új repülőgépeket, hajókat kellene szolgálatba állítani.
Kaiser Ferenc arról is beszélt, szerinte Oroszország valóban jelent némi fenyegetést Európára, de Vlagyimir Putyin orosz elnök reálpolitikus, és nem akarja teljesen elrontani a viszonyát a kontinens nyugati felével. Oroszország a saját szűkebb érdekszférájában igyekszik biztosítani a befolyását, és Trump elnök első nyilatkozatai alapján erre alatta nagyobb esélye lesz, mint volt az Obama-kurzus idején.
Megjegyezte, hogy csak a nagyobb európai NATO-tagállamok népessége kétszerese Oroszországénak, a nemzeti összterméket tekintve pedig majdnem négyszeres fölényben vannak, míg a fegyveres erejük nagyjából azonos szinten van – azonban ehhez hozzáadva a szintén NATO-tag Törökország haderejét, Oroszország már jelentős hátrányba kerül.
Az MPA nemzetközi pályázatot hirdet magánszemélyek részére mobil eszközzel készült fotók kiállítása, díjazása és eladása céljából.
A pályázatra csak telefonnal/tablettel készült fotókkal lehet nevezni.
Kategóriák:
Építészet & design
Fekete-fehér
Digitálisan manipulált művészet/Fotóillusztráció
Tájkép
Makró/Részletek
Természet & vadvilág
Emberek
Sajtófotó
Portré
Sötétség
Utazás & kaland
Csendélet
Önarckép
Sziluett
Utcakép
Közlekedés
Visual FX
Víz/Hó/Jég
Fotóesszé
Egy képet maximum 2 kategóriában lehet nevezni.
Nevezési díj:
1 kép esetén 20 $
3 kép esetén 30 $
6 kép esetén 50 $
15 kép esetén 100 $
Fotóesszé kategória: 30 $
Díjazás:
Fődíj: 3000 $
Kategóriagyőztesek: MPA csomag + MPA vándorkiállítás, ahol lehetőség nyílik a képek eladására (a profit 50%-át kapja a kép készítője)
Fotóesszé kategória győztese: 500 $
Határidő: 2016. december 4.
Levélben fordult Jurij Baulinhoz, Ukrajna Alkotmánybíróságának (KSZU) elnökéhez Brenzovics László parlamenti képviselő. A magyar honatya arra kéri az alkotmánybírát, hogy ne nyilvánítsák alkotmányellenesnek és ne helyezzék hatályon kívül a jelenlegi, a kisebbségek számára kedvező nyelvtörvényt.
A magyar honatya levelében emlékeztet, hogy a 2012-ben Az állami nyelvpolitika alapjai címmel elfogadott törvény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a közigazgatási és önkormányzati szervekben az ukrán mellett azokon a regionális nyelveken folyhassék az ügyintézés, amelyeket az adott régió lakosságának legalább 10 százaléka beszél. Brenzovics László rámutat: a jogszabály alapján Kárpátalja megyében és annak egyes járásaiban a magyar is regionális nyelvvé lehetett.
Nemrég ismertté vált, hogy a KSZU bírói kollégiumának végzése nyomán megindult az eljárás a törvény kapcsán még 2012 júliusában, képviselők egy csoportja által benyújtott alkotmányossági beadvány ügyében. Folyamatban van a téma előkészítése a testület november 17-ére kitűzött plenáris ülésén e tárgyban rendezendő nyilvános meghallgatásra.
„Veszélyesnek tartjuk a helyzetet, mivel amennyiben a törvényt alkotmányellenesnek ismerik el, és hatályát veszti, Ukrajnában megszűnik a nyelvi jogokkal kapcsolatos kérdések szabályozása, ami egy sor negatív következménnyel fog járni – mutat rá a magyar képviselő. – Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy ne mondják ki az említett haladó törvény alkotmányellenességét, hiszen azt az európai szabványoknak és jogi normáknak megfelelően, azok alapján fogadták el. Hiszen egy olyan jogszabályról van szó, amely jelentős jogokat biztosít az Ukrajna lakosságának 20 százalékát kitevő nemzetiségi kisebbségek számára” – áll egyebek mellett a levélben.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél az eset kapcsán rámutatnak, hogy a törvény alkotmányossági vizsgálatát kezdeményező 57 parlamenti képviselő mindenekelőtt éppen a regionális nyelvekre, illetve az azokhoz kapcsolódó nyelvhasználati jogokra való tekintettel szeretné elérni a jogszabály hatályon kívül helyezését, mivel indoklásuk szerint ezek a normák „diszkreditálják az ukrán nyelv jelentőségét és státuszát” államnyelvként, illetve ellentétesek az Alaptörvény idevágó cikkelyeivel. Az alkotmányossági beadvány aláírói szerint ugyancsak probléma, hogy a nyelvtörvény elfogadása a hatályos jogszabályok megsértésével történt.
Ezenkívül kifogásolják azt is, hogy miközben 18 ukrajnai nemzetiségnek előjogokat biztosít a nyelvtörvény, a többiek számára (koreaiak, grúzok, csuvasok, vietnamiak stb.) nem adja meg ezeket a lehetőségeket. Végül ugyancsak alkotmánysértő a beadvány aláírói szerint, hogy a törvény szabályozási jogkörrel ruházza fel az önkormányzatokat „a nyelvi szférában”, miközben az Alkotmány erre kizárólag törvények révén ad lehetőséget.
A nyelvtörvényt támadó beadvány aláírói között több szélsőjobboldali és radikális politikus nevére bukkanhatunk, amilyen például Oleh Ljasko, a nevét viselő Radikális Párt elnöke, Oleh Tyahnibok, a Szvoboda elnöke, vagy Irina Farion, az utóbbi párt vezetőségi tagja. Ugyanakkor több jelenlegi kormánypolitikus is ellátta kézjegyével a dokumentumot, köztük Ruszlan Knyazevics, aki legutóbb a Petro Porosenko Blokkja párt színeiben lett parlamenti képviselő, s napjainkban a Rada igazságügyi és igazságszolgáltatási bizottságának elnöke, de említhetnénk Lilija Hrinevicset, a másik kormánypárt, a Narodnij Front politikusát, jelenlegi oktatási minisztert is.
„Meggyőződésünk, hogy a jogállam, az országon belüli stabilitás és a béke megteremtésének alapja az ukrán polgárok alkotmányos jogainak biztosítása, a törvényi követelmények megfelelő végrehajtása és a nemzetiségi kisebbségek védelme, jogaiknak az európai normákkal megegyező bővítése” – zárul Brenzovics László levele.
Brenzovics László kedden Kijevben találkozott Valerija Lutkovszkaja ombudsmannal, akit arra kért, hogy képviselje a nemzeti kisebbségek érdekeit az Alkotmánybíróság előtt.
hk
Ezzel pedig milliók életét tennék kényelmesebbé és biztonságosabbá.
Érdekes napelemet fejlesztett ki egy arizonai startup, amely az elektromos áram termelése helyett a tiszta víz előállítására helyezi a hangsúlyt. Az alternatív felhasználási mód talán még az eredetinél is fontosabbá válhat, hiszen ezzel sok millió ember életét könnyíthetik meg.
A Zero Mass Water néven futó vállalkozás egy egyetemi professzor ötlete alapján indult el, aki szerint a víz valóban a jövő egyik (ha nem a) legfontosabb áruja lesz. Ezen elgondolás mentén egy olyan módosított napelemet állítottak elő, amely az elektromos áram helyett inkább vizet termel, mégpedig egy speciális anyag hozzáadásával, amely a párát gyűjti össze, majd pedig bocsátja rendelkezésünkre. A mechanizmusban semmi új nincs, a légkondicionálók elterjedésével ez már csaknem minden háztartásban jelen van, az új napelem azonban kifejezetten erre helyezi a hangsúlyt, felkészülve a szárazabb és elmaradottabb régiókban várható kihívásokra.
A víz kinyerését követően ez egy szűrőn megy át, a megtisztítást pedig kalcium és magnézium hozzáadása követi, hogy minél közelebb legyenek a csomagolt víz ízéhez és pH-értékéhez. Naponta mintegy 5 liter tiszta vizet állíthatunk így elő, mégpedig kizárólag a napenergia révén, vagyis nem leszünk a hagyományos áram-, illetve vízszolgáltatókra és azok hálózatára utalva. A cég már korábban megkezdte a Source névre keresztelt napelemek forgalmazását, ezekből az USA délnyugati, kifejezetten szárazabb részén, Mexikóban, Jordániában, valamint Ecuadorban is adtak már el néhány példányt, vagyis létező termékről van szó, amely belátható időn belül elterjedhet.
A karbantartás az illetékesek szerint rendkívül egyszerű, ezt szinte bárki elvégezheti, az egyetlen követelmény pedig az adalék ásványok újratöltése lesz.
Utasregisztrációs rendszer felállítására tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság, amelynek értelmében kizárólag vízummal vagy előzetes elektronikus beutazási engedéllyel (ETIAS) léphetnének be harmadik országbeli állampolgárok az Európai Unió területére.
Az Egyesült Államok által 2009-ben bevezetett elektronikus utasregisztrációs rendszerhez (ESTA) hasonlóan az ETIAS-on keresztül benyújtott kérelmek elbírálása is díjköteles lenne, a brüsszeli testület által bemutatott tervezet szerint ez 5 euróba kerülne 18 éves kor felett, alatta ingyenes lenne.
A javaslat szerint az engedély – amelynek kérelmezése mindössze tíz percet venne igénybe, és amihez csupán érvényes úti okmányra lesz szükség – ötéves időszakra és többszöri beutazásra lenne érvényes.
Regisztrációra azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak lenne szükségük, akik vízummentesen utazhatnak be a schengeni övezet tagállamaiba. Kivételt jelentenének azonban az unió egységes belső piacához hozzáférő országok polgárai.
A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a rendszer keretében gyűjtött információk a vízummentes utazók biztonsági ellenőrzéseinek megerősítését szolgálják. Ez elősegíti az unió külső határainak hatékonyabb igazgatását és a belső biztonság javítását, ugyanakkor megkönnyíti a jogszerű beutazást a schengeni határokon keresztül.
Az automatizált rendszer – az alapvető jogok és a személyes adatok védelmének maradéktalan tiszteletben tartása mellett – előzetes ellenőrzéseket fog végezni annak eldöntése érdekében, hogy kiadják vagy elutasítsák-e az Európai Unióba való beutazási engedélyt. Ennek eredményeképpen az utasok megbízható korai tájékoztatást kaphatnak majd, így lényegesen csökkeni fog azon esetek száma, amikor a határon megtagadják valakitől a belépést.
“Határaink biztosítása és polgáraink védelme prioritást jelent számunkra. Az ETIAS lehetővé teszi a vízummentes kérelmezők adatainak keresztellenőrzését a többi rendszerünkkel. Az ETIAS ugyanakkor egyszerű, gyors, olcsó és eredményes eszköz lesz” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos azon véleményének adott hangot, hogy a rendszer létrejöttével “helyére kerül a határigazgatásunk hiányzó láncszeme, amely kapcsolatot teremt migrációs és biztonsági politikáinkkal, valamint javítja a schengeni térségbe való belépést a vízummentes utasok legalább 95 százaléka számára”. Hozzátette: “Európa nyitottsága így nem válik a biztonság kárára”.
Julian King a bizottság biztonsági unióért felelős tagja pedig úgy vélekedett, hogy az ETIAS “a problémás egyének kiszűrése és beutazásuk megakadályozása révén erősíteni fogjuk Európa belső biztonságát”.
Újságírói kérdésre válaszolva a bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy az ETIAS felállítása mintegy 220 millió euróba kerülne, az éves működési költség pedig 85 millió euró körül lenne, ami azt jelenti, hogy pénzügyi szempontból önfenntartó rendszerrel számolnak, amely fedezni fogja a saját működési költségeit.
Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő (EP-) később közleményben reagált a bizottsági bejelentésre, amelyben leszögezte, csak abban az esetben támogatható a javaslat, ha a rendszerből származó bevétel jelentős részét az európai turisztikai célpontok népszerűsítésére, a turizmus marketingjére fordítják.
“Egy ilyen intézkedés potenciális turistákat tántoríthat el a beutazástól, így a turisztikai szakma oldaláról minimumkövetelés, hogy ha ez a javaslat valósággá válik, akkor a bevétel jelentős részét turizmusmarketingre fordítsák” – fogalmazott Ujhelyi, az EP közlekedési és turisztikai bizottságának alelnöke.
Az idén első alkalommal rendeznek – az európai mintához hasonló – karácsonyi vásárt Técsőn december 15. és január 20. között. A rendezvény főszervezője Ivan Palinkas, egy kreatív reklámügynökség igazgatója, támogatója pedig a Técsői Városi Tanács – adta hírül a transkarpatia.net hírportál november 15-én.
A karácsonyi falut a járási kultúrház mellett, a Posta téren felállított ünnepi fenyőfa körül rendezik be. A vásár lámpásokkal feldíszített faházikóiban különleges ajándékokat, újévi díszeket, különböző gasztronómiai ínyencségeket valamint forró italokat vásárolhatnak a látogatók. Az említett programok mellett színes kulturális eseményekkel, a többi között helyi betlehemes előadással várják az érdeklődőket.
Azok a vállalkozók, valamint kereskedelmi cégek képviselői, akik részt szeretnének venni a rendezvényen az alábbi telefonszámon jelentkezhetnek: 097-748-25-35.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Kárpátalja.ma