Az ALDE társelnöke az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban azt nyilatkozta, az általa vezetett alakulat alkotmánymódosító javaslatot tervez benyújtani a parlamentáris köztársaságra való áttérés, a család meghatározásának tisztázása, illetve a regionalizáció kapcsán is. Úgy fogalmazott, a jelenlegi törvényhozás ezt elmulasztotta megtenni, noha a 2012-es választásokat követően volt egy szolid parlamenti többség, amely megvalósíthatta volna ezt a projektet. Elmondta, az ALDE volt az első párt, amely felkarolta és vállalta, hogy támogatni fogja a Koalíció a Családért alkotmánymódosító kezdeményezését, amely a család alkotmányos meghatározásának módosítására vonatkozik. Hozzátette, az ALDE célul tűzte ki, hogy áprilisig lehessen lezárni az alkotmánymódosító népszavazás kiírásához szükséges procedúrákat, közli az Agerpres.
Mihai Fifor, a PSD Országos Tanácsának elnöke tegnapi, Aradon tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a Cioloş-kormány a Boc-modellt követve folytatja az egészségügyi rendszer tönkretételét. A kórházak menedzsmentjét szabályozó sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban a PSD-s politikus azt mondta, semmiképpen nem az állampolgárok, hanem a nagy külföldi gyógyszervállalatok érdekeit tartja szem előtt, tájékoztat az Agerpres. Szerinte a kormányrendelettel Dacian Cioloş kabinetje azt akarja elérni, hogy idegen menedzserek jöhessenek be az egészségügyi intézményekbe. Ezzel szemben a PSD-nek részletesen kidolgozott terve van az egészségügyi rendszert illetően, amelynek középpontjában a páciens érdekei állnak.
Márton Árpád Kovászna parlamenti képviselő és Benkő Erika képviselőjelölt tegnapi sajtótájékoztatójukon arra hívták fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben egyre fokozottabb a médiában tapasztalható magyarellenes uszítás. Úgy vélik, ésszerű és egyértelmű szabályozásra van szükség az audiovizuális törvény tekintetében, amely érinti mind a hagyományos audiovizuális sajtóban, mind az online felületeken megjelenteket, hogy adott esetben megfelelő bírságokat róhassanak ki az elkövetőkre. A jelöltek törvénymódosítást kezdeményeznek erre vonatkozóan.
A Gyermekeink jövője a tét! című dokumentum szerint az RMDSZ Maros megyei új parlamenti csapata többek között arra vállalkozik, hogy megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy a magyar nyelv hivatalos legyen ott, ahol a magyarok többségben élnek, hogy lehessen magyarul is ügyet intézni minden olyan településen, ahol a lakosság legalább egytizede magyar. A Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult helyzet elfogadhatatlannak tartják és sürgetik annak rendezését, úgy vélik, egyetlen kisebbségi iskola működését sem veszélyezteti az állam valamelyik intézménye. Olyan törvényes keretek megteremtésére vállalkoznak, amelyek révén több magyar embert kerülhet vezető beosztásba. Az észak-erdélyi autópálya megépítését, vagy az orvosok külföldre történő elvándorlásának megakadályozását is prioritásként kezelik. Szorgalmazzák továbbá a hosszú távon kiszámítható mezőgazdasági támogatásokat és a mezőgazdasági területek birtokviszonyainak rendezését 2020-ig.
A Felcsíki Önkormányzati Fejlesztési Társulás és a regionális víz- és csatornaszolgáltató Harvíz Rt. közös projektjéből létrehozott állomás a Csíkmadaras határában lévő Sósréten már nyár óta működik A létesítmény az országban az egyetlen ilyen jellegű, több önkormányzat összefogásával megvalósult projekt. A 27 millió lej értékű befektetés az öt felcsíki község – Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkdánfalva, Csíkmadaras – 16 ezres lakosságát, illetve közintézményeit, cégeit hivatott kiszolgálni.
Idén a Sebes völgyéből hozzák a 25 méter magas lucfenyőt, amely kevesebb mint 1000 lejbe kerül, tájékoztatta a Marosvásárhelyi Rádiót az önkormányzat illetékese. A díszkivilágításnak december 6-án estétől örülhetnek a helyiek, másnap, azaz december 7-én, nyitják meg a ligeti korcsolyapályát, amely február végéig működik.
Ezt ma erősítette meg rádiónknak Peti András, a repülőtér igazgatótanácsának vezetője. Egyelőre a következő két hétig Kolozsvárról indulnak és oda is érkeznek a marosvásárhelyi járatok a kifutópálya állapota miatt. Múlt hónap végén a légügyi hatóság ellenőrzést tartott a marosvásárhelyi reptéren, majd arra kötelezte a vezetőséget, hogy tegye közzé a legfrissebb adatokat a kifutópályáról. Ebből az derült ki, hogy a kifutópálya nem bírja meg azt a terhelést, amelynek kiteszik a légitársaság gépei. Peti András azt mondta, ezeket az adatokat csaknem egy évvel ezelőtt nyilvánosságra kellett volna hozni.
„A Wizz Air légitársaságnak október 31-én jutott tudomására, hogy esetleg a kifutópálya tartószerkezete nem bírná meg a repülőket. Ez azért érdekes, mert ez a tanulmány már 2015 decemberében elkészült, és a reptér régi vezetősége nem csak hogy tudott róla, hanem kötelességet is vállalt, hogy fogja tájékoztatni a légitársaságokat, nemcsak a Wizz Airt, hanem mindenkit, tehát gyakorlatilag 2015 decemberében kellett volna nyilvánosságra hozni azokat az adatokat, amelyeket én azonnal közöltem, hiszen számomra az utasok biztonsága a legfontosabb.”
Peti Andrást, a marosvásárhelyi repülőtér igazgatóját hallották. A repülőtéren október elején javításokat végeztek, ezért a légikikötő új szakfelmérést rendelt, amelynek szerdán kézbesített eredményei szerint fogadhatja a nagyobb gépeket. Ettől függetlenül, a reptér vezetősége tudatában van, hogy a kifutópálya teljes felújításra szorul, és ezt a jövő év első felében szeretnék megvalósítani, a munkálatok a becslés szerint 77 millió lejbe kerülnének. A megyei önkormányzat sajtóközleménye szerint az e havi tanácsülésen napirenden lesz a repülőtér kifutópályájának újjáépítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány. Tekintettel arra, hogy a nemrég elfogadott szállítási mesterterv az országban egyedüliként a marosvásárhelyi repülőtér esetében korlátozza az európai uniós alapok lehívását, a tervezett beruházásokat saját erőből valósítja meg a megyei tanács bankkölcsön felvételével.
Ezt a Költségvetési Tanács elnöke, Ionuţ Dumitru nyilatkozta egy konferencián, amelyen az euróövezethez való csatlakozás feltételeit vázolták. Hozzátette, óriási a különbség e városok és az ország szegény vidékei között, és e különbségek csak mélyültek az utóbbi években. A 2200 lejes júniusi nettó átlagjövedelem csak a fővárosban, Ilfov, Kolozs és Temes megyékben volt magasabb, de 17 megyében 1600 lej alatti volt. Összegzésként az hangzott el, hogy a különböző régiók közötti eltéréseket mérsékelni kell, mielőtt az ország az euróövezetbe kerül.
A 30 hektáros vagy annál kisebb erdős területek magán vagy jogi személy tulajdonosai kérhetik az ingyenes védelem a kormány közleménye szerint. Az intézkedéssel az illegális fakivágást szorítanák vissza. Az őrzést a 2008-as erdészeti törvény írja elő, de eddig nem alkalmazták. A kormányhatározat szerint az összeget azoknak az erdészeteknek utalják, amelyek szerződéssel vállalják az erdős területek őrzését. A csaknem 250 millió lejes keretet mintegy 2 millióan vehetik igénybe a 2016-2020-as időszakban. Az intézkedés mintegy 580 ezer hektár területet érint.