Február 24-én indul a külhoni magyar családi vállalkozások éve, a tematikus program részeként egyebek között kutatást terveznek és Kárpát-medencei körúton találkoznak a szakmai partnerekkel – közölte a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken az MTI-vel.
A Magyar Állandó Értekezlet 2016. december 1-jén zárónyilatkozatában döntött arról, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. A nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus év nyitórendezvényét február 23-25. között Balatonalmádiban tartja. A nyitórendezvény keretében külhoni és magyarországi családi vállalkozásokkal szeretnének gondolatot cserélni, továbbá lehetőséget teremteni a kapcsolatépítésre, a tapasztalatcserére.
A tematikus év programjai keretében a nemzetpolitikai államtitkárság olyan családi vállalkozásokkal szeretne foglalkozni, amelyekre az alábbi szempontok közül legalább kettő érvényes: két vagy több családtag tulajdonrésszel rendelkezik a vállalkozásban (akár házastársak, akár testvérek, akár leszármazottak) – a tulajdonosi jogok az alapító vagy annak közvetlen családtagjai birtokában vannak; a család tagjai részt vesznek a vállalkozás irányításában, jellemző a családtagok aktív bevonása a napi teendőkbe, a nem vezetői feladatokba is (legalább két családtag kizárólag ebben a cégben van foglalkoztatva), illetve a család ebből a tevékenységből él, vagy a vállalkozásból származó jövedelem jelentősen hozzájárul a család megélhetéséhez, többgenerációs a vállalkozás, vagy jelen van a szándék a generációs átörökítésre, a rövid távú profittermelés helyett a hosszú távú fenntartáson van a hangsúly vagy legalább öt éve működik.
A tematikus év keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet koordinálásával kutatást terveznek, feltérképeznék a külhoni magyar családi vállalkozásokat, problémáikat, összegeznék jellegzetességeiket. Kárpát-medencei körút keretében szakmai partnerekkel valamennyi külhoni magyar régióba konferenciákkal és workshopokkal látogatnak el 2017 márciusától.
Júniusban nyári továbbképzést szerveznek, amelyre egyaránt várják a külhoni magyar családi vállalkozások képviselőit és a fiatal vállalkozókat. A program során a jó gyakorlatok cseréjének érdekében magyarországi és külhoni családi vállalkozások együttműködésével rendezvényeket szerveznek – jelezték.
A hócsuszamlás miatt egyes útszakaszok járhatatlanná váltak a Técsői és Ökörmezői járásban – adta hírül a Depo.Zakarpattya hírportál február 2-án.
Három nagyobb lavina történt csütörtökön a déli órákban a kárpátaljai Neresznice (Nyéresháza, Alsóneresznice)–Széleslonka (Sirokij Luh) közötti útvonalon. A forgalmat lezárták, a közútkezelő vállalat técsői kirendeltsége megkezdte a több mint 500 köbméternyi hótorlasz eltakarítását.
Szintén három csuszamlás történt az Ökörmező–Alsókalocsa–Bustyaháza útszakaszon. Itt 35 köbméternyi hó zúdult az utakra. Az egyik útsávot lezárták, így egész csütörtökön akadozott a közúti forgalom.
Kárpátalja.ma
Kezdetét vette a Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és az Ukrajnai Állami Rendőrség Ungvári és Munkácsi Járőr Főosztályával együttműködésben meghirdetett közlekedésbiztonsági év.
A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára február 1-jén került sor az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola nagytermében, ahová meghívták a Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnázium, a 2. és a 8. számú középiskola felső osztályos tanulóit is. A nyíregyházi rendőrkapitányság részéről dr. Illés László r. alezredes, kapitányságvezető, Morvai Szabolcs c. r. alezredes, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője, valamint Andó Károly városi képviselő is részt vett az eseményen, melyet Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja nyitott meg. – Az elmúlt időszakban több mint ötvenezer kilométert utaztam Kárpátalján és Ukrajna-szerte. Személyesen tapasztaltam a közlekedési morál milyenségét, az utak állapotát, a közvilágítás hiányát stb. Ezen a helyzeten szeretnénk javítani ezzel az akcióval, amit az év folyamán több helyszínen is megrendezünk majd. – Mondta a főkonzul, és azt kérte a gyerekektől, hogy viseljék a kiosztásra kerülő láthatósági mellényeket.
Ezután Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese mondott köszönetet a szervezőknek, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Ukrajna történetében első ízben lehetünk szemtanúi annak, hogy a magyar állam 1, 5 milliárd hrivnyával járul hozzá az ukrajnai utak javításához. Ez szintén segíthet a balesetek számának csökkentésében. Ha legalább egy életet sikerül ezáltal megmenteni, már akkor megérte – összegezte mondanivalóját Viktor Mikulin.
– Az élet szép és jó, ha egészség van – osztotta meg gondolatait Bartha József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese. – De az ember gyarló is, s amíg egészséges, addig nem törődik ezzel a kinccsel, az egész világot akarja megszerezni, meghódítani. Amikor viszont károsul az egészsége, akkor csak egy dologra vágyik, de általában már lehetetlen visszafordítani az eseményeket. Ezt szem előtt tartva fontos, hogy ismerjük és betartsuk a közlekedési szabályokat. A jószomszédsági kapcsolatok is fontosak Ukrajna és még inkább Kárpátalja számára – folytatta a gondolatmenetet. – Hisz megyénkben béke honol és a nemzetiségek között egyetértés van, amit egyesek destabilizálni próbálnak a nyelvtörvénnyel. Ez a jószomszédsági kapcsolatokra is veszélyt jelent – figyelmeztetett a megyei tanács alelnöke.
Jurij Marcenisin, az ungvári és munkácsi járőrszolgálat vezetője felhívta a figyelmet a munkájuk során tapasztalt szomorú statisztikára: naponta átlag tíz balesetet regisztrálnak, és nem mindig a gépjárművezetők a felelősek, gyakran a gyalogosok szegik meg a szabályokat. Egy másik tény, hogy a sötét napszakban sötét ruhában haladó embert 10–15 méterről lehet csak észrevenni, míg fényvisszaverővel ellátott öltözetben 50–100 méterről is. Ebből következik, hogy a láthatósági mellény életeket menthet. Az őrnagy tájékoztatta a tanulókat az idén induló Iskolarendőrség programról is, melyet február 6-án az ungvári járási Kereknyében indítanak el, majd a 10-es iskolában is. A felvételi beszélgetésen, teszteken és egyéb megmérettetéseken sikeresen teljesítő diákok a rendőrökéhez hasonló egyenruhát kapnak, névre szóló jelvénnyel és tanúsítvánnyal. Eskütétel után felvehetik a szolgálatot egy iskolai mini rendőrségben. Ezenfelül tanfolyamokon is képezhetik magukat, majd az iskola befejezése után egyszerűsített felvételit tehetnek az ukrán belügyminisztérium felsőfokú tanintézményébe – tájékoztatott Jurij Marcenisin.
A rendezvényen 100 darab láthatóságot biztosító mellényt osztottak szét az iskolások között. Ezenkívül 150 darab láthatósági mellényt kaptak a járőrszolgálat munkatársai is. Az akció és a közlekedésbiztonsági év Dr. Grezsa István kormánybiztosnak, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának anyagi támogatásával valósul meg. Összesen ezer (500–500) darab láthatósági mellényt osztanak szét az ungvári és a beregszászi konzuli kerületben. A program keretében idén további kárpátaljai iskolákban is sor kerül hasonló balesetmegelőzési rendezvényekre.
Rehó Viktória
Kárpátalja.ma
Az előzetes tervek szerint 16 csapat részvételével február első hétvégéjén veszi kezdetét a megyei téli labdarúgókupa 2017-es sorozata.
Az A és a B csoport küzdelmeinek Szerednye ad otthont, a C csoport mérkőzéseit a huszti járási Izán rendezik meg, míg a D jelű kvartett helyszínét később jelölik ki.
Az A csoportban a címvédő Ungvári FC mellett Minaj, Munkács és Konzháza szerepel, míg a B csoportban a házigazda Szerednyén kívül még Nagyszőlős, az FC Polena és Újdávidháza kapott helyet.
A C csoportban is a hazai csapat, az Izai FC az egyik szereplő, mellette még a Huszti Obolony, a Viski FC, és a Felsőveresmarti FC képezi a többi indulót.
A helyszín kijelölésére váró D csoportba a Rahói Kárpáti, az Irhóci FC, a Gányai Inter és a Dombói Kárpáti kapott besorolást.
A csoportmeccseket követően a negyeddöntőket február 25-én, az elődöntőket március 5-én, míg a finálét március 12-én rendezik majd.
(tamási)
Az eset a munkácsi járási Pósaházán történt január utolsó hetében – tudósított a Holosz Karpat hírportál február elsején.
Alsóschönborn lakosai arról számoltak be, hogy a pósaházai (Pavsino, Pausching) óvodában több mint tíz gyermek betegedett meg, a rosszullétet hányás, hányinger, valamint hőemelkedés kísérte.
Szerhij Hajdaj, a Munkácsi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke alátámasztotta, hogy az eset valóban megtörtént az említett óvodában, ahol a tizennyolc növendék közül tizenkettőnél tapasztaltak mérgezési tüneteket, közülük kettőnek emelkedett meg a testhőmérséklete 37,2 fokra.
– Szerencsére a helyzet nem súlyos. Minden gyermeknek megadták a szükséges segítséget, és megfelelő oltásokkal biztosították a komolyabb baj megelőzését. A tünetek alapján felső légúti megbetegedésre, influenzára vagy ételmérgezésre is gyanakodhattunk. Vasárnap estére már mindegyik gyerek állapota kielégítő volt.
Hogy kiderítsék, mi okozta a rosszulléteket, a szakemberek megvizsgálták az ivóvizet, és ellenőrizték a felhasznált élelmiszereket. Az intézmény dolgozóit ugyancsak egészségügyi vizsgálatnak vetették alá. Az eredmények megszületéséig az óvoda zárva tart. A feltételezések szerint a gyerekek rosszullétét a húskészítmények okozhatták – jegyezte meg Szerhij Hajdaj.
Az adminisztráció vezetője ígéretet tett arra, hogy a vizsgálatok eredményeit hamarosan közzéteszik.
Kárpátalja.ma
A 32 éves Volodimir Zsilkin lett a Beregszászi Helyi Ügyészség (Beregszász, Beregszászi és Nagyszőlősi járás) új vezetője. A kinevezést Jurij Lucenko, Ukrajna főügyésze rendelte el – olvasható Ukrajna Főügyészségének honlapján.
Az újonnan kinevezett vezető 2007-ben végzett az Ungvári Állami Egyetemen,jelenleg Nagyszőlősön él. Dolgozott a megyei szerveknél is, jelenlegi pozícióját már többször is betöltötte (legutóbb elődje, Jurij Belamut lemondásakor).
Ezzel valamennyi kárpátaljai ügyészség új vezetőt kapott: a már említett Beregszászi Helyi Ügyészségen kívül az Ungvári Helyi Ügyészséget (Ungvár, Csap, Ungvári, Nagybereznai, illetve Perecsenyi járás) Dmitro Kirilenko, a Munkácsi Helyi Ügyészséget (Munkács, Munkácsi, Volóci és Szolyvai járás) Olekszandr Bratjuk, a Huszti Helyi Ügyészséget (Huszt, Huszti, Ökörmezői, valamint Ilosvai járás) Szerhij Zovdun, a Técsői Helyi Ügyészséget (Técső, Técsői, Rahói járás) pedig Stepan Zsovnyir fogja irányítani.
Kárpátalja.ma
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet a Kokas Banda szakmai koordinációjával meghirdeti az I. Kárpátaljai Népi Zenede 2017. évi alkalmait. A program tájékoztatónapja február 14-én lesz Beregszászban, a Rákóczi-főiskolán.
Kurzusok:
- hegedű;
- brácsa;
- nagybőgő;
- harmonika;
- népi ének;
- néptánc.
Korosztályi megkötés nincs. A szervezők kezdőket és haladókat egyaránt szeretettel várnak. Jelentkezési határidő: február 13.
Jelentkezés és további információ az alábbi elérhetőségeken:
személyesen a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet irodájában (Beregszász, II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének tetőtere);
e-mail: karpataljai.nepi.zenede@gmail.com;
szervezo@kmf.uz.ua;
telefon: 03141-4-24-35;
mobil: 099-37-26-240.
Pro Cultura Subcarpathica
Az elmúlt évben nem csupán súlyosbodott a keresztényüldözés mértéke, de a világ egyre több részéről érkeztek jelentések új, aggasztó sérelmekről – derült ki a nemrég nyilvánosságra hozott Open Doors USA amerikai szervezet jelentéséből, melyből kiderült, hogy a jelenség már szinte az összes kontinensen megjelent.
“A modern kor egyik legborzasztóbb üldözése folyik, megdöbbentő, hogy Open Doors 2016-os jelentésének ilyen mértékű növekedésről kell beszámolnia” – mondta a Fox Newsnak David Curry, a szervezet elnöke. A vezető elmondta, hogy az üldözés mértéke egyre súlyosabb, már szinte az összes kontinensen megjelent. Emlékeztetett, hogy Mexikóban nemrég 23 keresztényt gyilkoltak meg vallásuk miatt.
A csoport közelmúltban megjelent kiadásában a keresztények iránt tanúsított bánásmódjuk szerint rangsorolták az országokat. Az Open Doors arra hívta fel a figyelmet, hogy aggasztó mértékben nő a keresztényüldözésnek tekintett incidensek száma, és a helyzet egyre csak romlik.
Egy év alatt 90 ezer áldozat
A jelentés a CESNUR (Center for Studies on New Religions) aggasztó tanulmányát követi, melyből kiderült, hogy 2016-ban 90 ezer keresztényt öltek meg hitük miatt. További 600 millió keresztényt megfélemlítéssel tántorítottak el vallásuk gyakorlásától, testi sértéssel vagy halálos fenyegetésekkel.
Ezek a számok nem érik el az általunk ismert számokat – hívta fel a figyelmet Robert Nicholson, a Philos Project közel-keleti keresztények érdekképviseleti csoport vezetője. Nicholson szerint sok helyen a kereszténység felvállalása a legveszélyesebb dolog, ezek az emberek tehetetlenek, és védelemre szorulnak.
Az első tíz ország listáját Észak-Korea vezeti, de Szomáliában, Afganisztánban, Pakisztánban, Szudánban, Szíriában, Irakban, Iránban, Jemenben és Eritreában is a rendkívül veszélyes kereszténynek lenni.
Több mint 200 millióan vannak veszélyben
Az Open Doors jelentése szerint összesen 215 millió olyan keresztény él, akik az üldözés valamilyen típusával szembesülnek, de azt is kiemelik, hogy a becsült számok valószínűleg magasabbak a publikált értékeknél. A jelentést valószínűleg számos bírálat éri majd a magas számokért, de a szervezet elnöke szerint félreértelmezik az adatokat.
“A mi jelentésük konzervatívnak nevezhető, mivel csak azokat a bejelentett incidenseket tartalmazza, amiket ellenőrizni tudtunk” – mondta Curry a Foxnak, de bevallotta, hogy épp ezért valószínűleg több ezer “eseményt” nem tudtak rögzíteni, hiszen az emberek sokszor a családtagjaikkal sem osztják meg az elszenvedett sérelmeket.
Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaság és a magyar vállalatok érdeke, hogy minél hamarabb feloldják a szankciókat Oroszországgal szemben.
A külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában felidézte, két évvel ezelőtt, a szankciós időszak kezdetén úgy állapodtak meg a moszkvai vezetéssel, hogy magyar élelmiszeripari beruházásokat hajtanak végre Oroszországban, ennek keretében öt gyár épült vagy épül. Ha a “szankciós rezsim” véget ér, akkor a magyar élelmiszeripari alapanyagok, termékek könnyebben tudnak majd az orosz piacra jutni – fejtette ki Szijjártó Péter.
Hangsúlyozta: reméli, hogy minél hamarabb véget ér a szankciós időszak, mert az intézkedés gazdasági és politikai szempontból is megbukott, és túl sok kárt okozott a gazdaságnak. Jelezte: a magyar gazdaság 2013-hoz képest 6,5 milliárd dollárral (1859 milliárd forint) kevesebb értékű árut tudott exportálni a térségbe. Ez magyar vállalatok veszteségéből jön össze – mondta.
Szijjártó Péter a paksi atomerőmű-bővítésről azt mondta, hogy már csak a versenyjogi kérdést kell az unióval megvitatni, és semmilyen okot nem lát, amely miatt ne adná ki a közösség az engedélyt. Úgy fogalmazott, “nem korrekt” az unió részéről a késlekedés ebben az ügyben.
A tárcavezető azt is elmondta, hogy a paksi bővítés a legnagyobb gazdaságfejlesztési program, amely tízezer új munkahelyet hoz létre és Magyarország energiabiztonságát, az energia árának tartósan csökkenő szintjét szavatolja.
Szijjártó Péter a vízügyi cégek együttműködésével kapcsolatban azt mondta, a vízügyi klaszterben köztulajdonú és magáncégek is vannak, a Fővárosi Vízművek már meg is vetette a lábát az orosz piacon, közös konzorciumot alakítottak a cseljabinszki vízművel. Most a többi vízipari cég előtt is megnyílhat a lehetőség – tette hozzá.
Az ukrán helyzettel kapcsolatban elmondta, Magyarország, mint Ukrajna szomszédja, stabil és erős Ukrajnában érdekelt, de a minszki megállapodás betartásában nem tudtak előre lépni. A szankciós politika helyett másra van szükség, de ehhez Szijjártó Péter szerint az uniós állam- és kormányfők szintjén meg kellene vitatni a szankciók hatásait. Hangsúlyozta: antidemokratikusnak és elfogadhatatlannak tartják, hogy a szankciók jövőjéről “fű alatt” döntöttek az unióban.
Idén is meghirdeti március 15-i diákutaztatási programját a Rákóczi Szövetség magyarországi középiskolások számára, azzal a céllal, hogy a diákok a Kárpát-medence valamely határon túli településére utazzanak és ottani magyar társaikkal közösen ünnepeljenek.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a program célja, hogy minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki az utazások alkalmával a magyarországi és a határon túli magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között.
A programot idén is pályázati formában hirdette meg a szövetség, arra bármely magyarországi középiskola jelentkezhet február 27-ig elektronikus úton, a www.rakocziszovetseg.hu oldalon.
A pályázat feltétele, hogy egy határon túli település magyar középiskolájához látogasson el az utazó iskola csoportja és közösen ünnepeljenek március 15-én. Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhat a pályázat keretében, amelyhez a Rákóczi Szövetség – az utazásban részt vevő diákok számától függően – akár 200 ezer forint támogatást ajánl fel a sikeres pályázóknak, illetve igény szerint segít a fogadó iskola közvetítésében.
A Rákóczi Szövetség 1994 óta utaztat középiskolásokat március 15-e alkalmából. Diákutaztatási programjaiknak mára részét képezi a június 4-i nemzeti összetartozás napjához, illetve az október 23-i nemzeti ünnephez kapcsolódó program, amikor külhoni középiskolák is utazhatnak a Kárpát-medencében.
A múlt évben 361 Kárpát-medencei középiskola mintegy 13 ezer diákja kapcsolódott be a szövetség diákutaztatási programjaiba – írták.
Nagy közfelháborodást váltott ki a beregszásziak és a járásban élők körében, hogy a tervek szerint a Beregszászi és a Nagyszőlősi járások egyetlen kórházkörzetet alkotnának Nagyszőlős központtal. Amennyiben ez bekövetkezik, úgy Beregszászban csak az orvosi rendelő, valamint a járóbeteg-ellátás működne, minden egyéb esetben a szomszédos városba kellene utazni a beteg vagy sérült lakosoknak.
Beregszászi polgárok egy csoportja úgy döntött, kezükbe veszik az ügyet, ezért február 2-án aláírásgyűjtésbe kezdtek a beregszászi kórház megmaradásáért. A civilek a város polgármesteréhez, Babják Zoltánhoz fordultak, aki támogatta a kezdeményezést.
Darcsi Karolina képviselő asszony és a képviselői testület beadvánnyal fordult a Miniszteri Kabinethez és az egészségügyi tárcához, melyben kérik, hogy Beregszász központtal alakítsák ki a kórházi kerületet.
A hivatalos ügyintézés után meghirdették a lakosság körében az aláírásgyűjtés lehetőségét: aki szeretné, kézjegyével támogathatja a Beregszászi Járási Kórház helyben maradását.
A város és a járás lakói nem maradtak közömbösek. A gyűjtés híre rohamosan terjed az interneten és a lakosok körében egyaránt, így már az első napon több százan támogatták a kezdeményezést.
Aki úgy érzi, szívesen tenne ezért a közös és fontos ügyért, az február 5-ig a következő pontokon tudja aláírni az indítványt:
Beregszászi Járási Könyvtár (a Príma üzlet mellett, Hősök tere 7.) – február 3-án, pénteken 08:00-tól 16:00 óráig,
Fornetti kávézó, II. emelet (galéria) – február 4–5. (szombaton és vasárnap) 08:00-tól 13:00 óráig.
Kárpátalja.ma
A Lengyel Filmművészek Szövetségének (SFP) filmkritikusi szakosztálya a legjobb külföldi film kategóriában az Arany Filmszalagok elnevezésű elismerés különdíját ítélték oda Nemes Jeles László Saul fia című alkotásának – közölte az MTI-vel csütörtökön Barbara Hollender lengyel filmkritikus.
Hollender, a SFP kritikai részlegének elnöke, a filmítészeket tömörítő nemzetközi szervezet, a FIPRESCI alelnöke “rendkívül megrázó filmnek, az emlékezetért való kiáltásnak, nagy intő jelnek” nevezte Nemes Jeles László alkotását.
A koncentrációs táborról filmet készítve a rendező “az erkölcsre kérdez rá erkölcstelen idők közepette, kérdéseket tesz fel az emberektől elforduló Istenről, az emberiesség lényegéről” – fogalmazott a publicista.
Erdély Mátyás kamerája “azt rögzíti, ami a felvételeken egyébként nem látható: a félelmet, a megaláztatást, a kétségbeesést, a fájdalmat, és – ami talán a legfontosabb – a méltóság megőrzésére tett próbálkozást” – hangsúlyozta Hollender.
Az 1985-ben alapított Arany Filmszalagok különdíjával az SFP filmkritikusai a legjobb külföldi film kategóriában tüntették ki a magyar alkotást. Ebben a kategóriában a fődíjat Jim Jarmusch Paterson című alkotása érdemelte ki. A Saul fia mellett Charlie Kaufman Anomalisa című animációs filmjét is különdíjban részesítették.
A lengyel alkotások kategóriájában a fődíjat két film, Jan P. Matuszynski Ostatnia rodzina (Az utolsó család), valamint Wojtek Smarzowski Wolyn (Volhínia) című filmje nyerte el. Mindkét művet a legutóbbi, 41. Gdyniai Filmfesztiválon is díjazták. Az Oscar-díjas magyar film alkotói nevében az Arany Filmszalagok különdíját a hétfői varsói gálaesten a Saul fia lengyelországi forgalmazója, a Gutek Film képviselője veszi majd át.
John McCain amerikai szenátor levélben szólította fel Donald Trump elnököt Ukrajna támogatására a szerinte várhatóan egyre gyakoribbá váló orosz támadások ellenében.
A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának vezetője a közelmúltbeli orosz támadásokra és a szerinte “a jövőben bekövetkező Ukrajna elleni orosz agresszióra” hivatkozott, és arra sürgette az elnököt, hogy – a 2017-es pénzügyi évre biztosított felhatalmazással élve – gondoskodjon védelmi segítségről Ukrajnának, hogy “megvédhesse területét” Oroszország és a szeparatisták további határsértéseitől.
McCain később röviden a CNN hírtelevíziónak is nyilatkozott ugyanerről.
Januárban az arizonai szenátor Ukrajnában járt, Lindsey Graham dél-karolinai szenátorral együtt, s akkor ismét Oroszország elleni szigorú szankciókra szólított fel.
Csütörtökön az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette: lehetővé teszi, hogy amerikai cégek egyes tranzakciókat lebonyolíthassanak az orosz szövetségi biztonsági szolgálattal (FSzB), annak ellenére, hogy Barack Obama volt elnök szankciókat is foganatosított Moszkva ellen az amerikai elnökválasztási kampányba beavatkozó feltételezett hackertámadásai miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Budapesten megismételte azt az orosz álláspontot, amely szerint az ukrán vezetés a felelős a kelet-ukrajnai konfliktus elmúlt napokban bekövetkezett kiéleződéséért. Putyin azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy nem hajlandó betartani a konfliktus rendezéséről kötött minszki megállapodást, és úgy akar a nyugati országoktól újabb pénzügyi támogatást szerezni, hogy agresszió áldozataként tünteti fel magát.
Európában Magyarország fontos és megbízható partnere Oroszországnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott közös budapesti sajtóértekezleten csütörtökön.
Putyin elmondta, hogy a “tartalmas és eredményes” tárgyalásokon a gazdasági együttműködés fenntartásának és kiszélesítésének kérdései álltak középpontban. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi három évben felére csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, és visszaestek a beruházások is. Ez kedvezőtlen mindkét országnak, így áttekintették a kereskedelem és a befektetések aktivizálásának konkrét terveit.
Ennek jegyében a két ország erősíti az együttműködést az energetikai szektorban. Oroszország nagy jelentőséget tanúsít a paksi atomerőmű bővítésének. A két új reaktor megépítése 12 milliárd eurós beruházást jelent, ami tízezer új munkahelyet teremt Magyarországon – mutatott rá Putyin.
A kőolaj- és földgázipari együttműködést illetően kiemelte, hogy a Magyarországon felhasznált szénhidrogének jelentős része Oroszországból származik, és Magyarország megbízható tranzitországa a Nyugat-Európába irányuló orosz energiahordozóknak. A Mol magyar olajipari vállalat sikeresen részt vesz nyugat-szibériai kőolajlelőhelyek feltárásában és működtetésében, és arra készül, hogy növelje a kitermelést, amelynek szintje jelenleg évente 590 ezer tonna.
Az orosz elnök elmondta, hogy megállapodtak az ipari együttműködés fokozásáról a a technológia-intenzív ágazatokban. Az eredményeket sorolva megemlítette, hogy Oroszországban újítják fel a budapesti metrószerelvényeket, orosz és magyar vállalatok közösen indultak vasúti vagonok kiírására kiírt tenderen harmadik országban, magyar vállalkozások aktívan működnek Oroszország gyógyszeriparában és agráripari szektorában. A 19 magyarországi megye több mint 50 oroszországi közigazgatási egységgel alakított ki közvetlen együttműködést, amit támogat az orosz vezetés.
Putyin méltatta a kulturális, tudományos és oktatási téren kialakult együttműködést is, megjegyezve, hogy élénkül az orosz nyelv iránti érdeklődés Magyarországon.
A budapesti tanácskozáson szó esett európai és globális kérdésekről is. Az orosz elnök részletesen ismertette Moszkva álláspontját a kelet-ukrajnai eseményekkel és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Putyin elmondása szerint a magyar miniszterelnökkel egyetérttek abban, hogy erősíteni kell az együttműködést, egyesíteni kell az erőfeszítéseket a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.
“Egyetértettünk abban, hogy egyesíteni kell erőfeszítéseinket” – jelentette ki az orosz elnök, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti térség problémáinak megoldása hozzá fog járulni az európai migrációs válság enyhüléséhez.
Az ukrán helyzetet firtató kérdésre válaszolva Vlagyimir Putyin az ukrán vezetést tette felelőssé a kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért. Azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy nem hajlandó betartani a minszki megállapodást, és ő provokálta ki a válság mostani kiéleződését, aminek több oka is van. Putyin az okok között elsőként említette, hogy az ukrán vezetésnek pénzre van szüksége. Ezt a pénzt a nyugati országoktól igyekszik beszerezni, és ezért egy állítólagos agresszió áldozatként igyekszik feltüntetni magát.
Putyin hangsúlyozta azt is, hogy nézete szerint az ukrán gazdaság-, illetve szociális politika csődöt mondott. Ezért igyekszik elhallgattatni az egyre inkább teret nyerő ellenzéket, és erre ürügy a konfliktus kiélezése.
Az orosz elnök úgy vélte, hogy az ukrán vezetésnek nem áll érdekében a minszki megállapodásban foglaltak megvalósítása. Ezért keresi az ürügyet arra, hogy felmondhassa a megállapodást – fogalmazott Vlagyimir Putyin, aki szerint mindez hozzájárult a konfliktus fellángolásához.
Putyin kijelentette: arra számítanak, hogy a racionálisan gondolkozó erők Ukrajnában, illetve a világ más országaiban nem fogják hagyni, hogy ez a helyzet tovább éleződjön, éppen ellenkezőleg, rákényszerítik az ukrán vezetést a minszki megállapodás végrehajtására.
A gázszállítás kérdéséről szólva Putyin kijelentette, hogy Magyarország megbízható, fizetőképes, stabil partner, és az orosz földgáz “mindig 100 százalékosan és megbízhatóan” meg fog érkezni a magyar piacra. Rámutatott, hogy Magyarországra érkezhet földgáz az Északi Áramlat és a Török Áramlat gázvezetéken keresztül is, és nem kizárt az ukrán útvonal sem. Leszögezte, hogy Moszkva nem tűzött ki politikai célt arra vonatkozóan, hogy az orosz gáz ne Ukrajnán keresztül érkezzen, erre van lehetőség, ha ez az útvonal gazdaságilag kifizetődő és megbízható.
“Mi is érdekeltek vagyunk az együttműködésben. Keresni fogjuk a módját annak, hogy a gázszállítások megvalósuljanak. Szeretnénk politikamentessé tenni ezeket a kérdéseket, amelyek tisztán gazdasági jellegűek. Hangsúlyozom, hogy semmilyen irány nincs kizárva, Bulgária sem, amely engedett az Európai Bizottság nyomásának, de ha meggondolja magát, újra tárgyalhatunk az ügyről. De biztosítékokat szeretnénk arra nézve, hogy az orosz vállalatok nem fognak veszteségeket szenvedni nem megfontolt döntések miatt” – hangsúlyozta az orosz elnök.