Robbanásszerűen terjednek az Android elleni kártevők, ezért fokozottan kell védeni az ilyen operációs rendszerrel működő készülékeket – közölte a G Data vírusvédelmi cég.
A tájékoztatás szerint 2011-ben csupán négyezer kártékony kódot fedeztek fel a biztonsági cégek, 2013-ra már milliós nagyságrendről beszéltek, napjainkban pedig már naponta 9 ezer új androidos kártevő jelenik meg. A cég ezt az Android népszerűségével magyarázza, amely már a világ vezető internetes operációs rendszerévé vált.
A G Data a növekvő vírusveszély miatt az andoridos telefonokra vírusvédelmet, a vállalatok számára pedig vírusvédelmet tartalmazó mobileszköz-menedzsment szoftvert javasol.
Az 1985-ben alapított G Data kiberbiztonsági vállalat jelenleg mintegy 400 embert foglalkoztat és 9 országban tart fönn önálló képviseletet. A céget emellett további 90 országban több ezer minősített szakértő képviseli, Magyarországon 2012 óta van jelen.
Pakisztánban a legnehezebb a keresztények helyzete, a vallási kisebbség tagjai folyamatosan életveszélyben vannak – mondta Maróth Miklós orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja péntek reggel az M1 aktuális csatornán.
Az orientalista elmondta, Pakisztánban úgy tartják, ha valaki ismeri a próféta tanításait, de nem tiszteli, akkor kigúnyolja Mohamedet, ami halálbüntetést von maga után.
A többi iszlám országgal kapcsolatban megjegyezte, a muzulmán felekezetek megosztottsága komoly konfliktusokkal jár, de mind a síiták, mind a szunniták egyetértenek abban, hogy a kereszténység egy veszélyes kisebbség.
“Ennek ellenére, ha a kereszténység megmarad a Közel-Keleten az azért lehetséges, mert a muzulmánoknak egy csoportja valóban békés és toleráns, és próbálja az együttélést megalapozni” – fűzte hozzá.
A korábban közölteknél sokkal több, legkevesebb 90 szélsőséges fegyveres halt meg Afganisztánban az amerikai hadsereg legerősebb nem nukleáris bombájának első bevetésében – közölte szombaton egy helyi tisztviselő.
Pénteken az afgán védelmi minisztérium az állította, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet legkevesebb 36 harcosa halt meg. A dzsihadisták szócsövének számító Aamák hírügynökségen keresztül az IÁ viszont cáfolta, hogy a támadás halottakat vagy akár sebesülteket követelt volna a soraikból.
Eszmail Sinvar, annak az Acsin nevű körzetnek a kormányzója, amelyben az óriásbombát ledobták, szombaton azt mondta, hogy a dzsihadista szervezet 92 harcosa halt meg a légicsapásban. A robbanásban a fegyveresek három föld alatti alagútja megsemmisült. Egy másik tisztviselő, a tartományi kormányzó szóvivője szerint ugyanakkor az IÁ 90 emberét vesztette el.
Az amerikai hadsereg csütörtökön első ízben vetette be a GBU-43 típusú MOAB bombát, amely “minden bombák anyjaként” is ismert. A 10,3 tonna súlyú, GPS-irányítású bomba a legnagyobb pusztító erejű nem nukleáris harceszköz az amerikai hadsereg arzenáljában.
Kozma Imre atya, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai szeretetszolgálat elnöke szerint érdemes elgondolkodni a nagyszombat csendjében, hiszen a húsvét nem pusztán a legnagyobb ünnep, sokkal inkább maga az ünnep.
Valójában minden keresztény ünnep a húsvétból ered, így ez szolgál minden más ünnep alapjaként – fogalmazott Kozma Imre az M1 Ma reggel című műsorában.
Az ünnep hangulatának átéléséért meg kell szabadulnunk azoktól a terhektől és bűnöktől, amelyek rátelepednek az emberi kapcsolatainkra. Ebben a kontextusban a bűn azt jelenti, hogy az ember csak önmagával foglalkozik, magával van elfoglalva, önző, mi több, csak magára gondol. A húsvét ünnepe, a szeretet ünnepe, pontosan ezt a kapcsolatot kívánja rendezni.
A szerzetes szerint annak ellenére, hogy individuumok vagyunk, egy közösség tagjai is vagyunk, egy közösségben és egymással szoros kapcsolatban élünk. Húsvét pontosan az emberi kapcsolatokat rendezi, Krisztus is ebben mutatott példát.
A húsvét előtti készülődés rendszerint ezt célozza: közösség szervezódik a finom ételekkel teli asztal körül, jó lenne ha mindannyian egymásra találnánk.
Kozma Imre szerint a szeretet azt jelenti, hogy az ember elajándékozza az életét. Nem a miénk az életünk, azért kaptuk, hogy egymás életét teljesebbé tegyük. Ez csak akkor lehetséges, ha a másikra gondolunk. Jézus Krisztus élete pontosan ezt illusztrálja, hiszen ő az életével és a halálával fejezte ki az Isten szeretetét.
Az élettel kapcsolatosan nem valamiféle túlvilági jutalomra kell gondolni, hanem a hit gyümölcsére, vagyis arra, hogy mi, emberek egymásért vagyunk. A szerzetes véleménye szerint rá kell döbbennünk arra, hogy beleszerettünk ebbe a világba, de az Isten talán kicsit másfelé is szeretne minket fordítani. Az embernek nem pusztán el kell gondolkodnia önmagáról és az értékeiről, de ezeket osztogatnia is kell a közössége tagjai között.
Állami tulajdonú ingatlanok egyházaknak történő ingyenes átadása érdekében nyújtott be törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter április 12-én.
Javaslata szerint az Egri Főegyházmegye tulajdonába kerülne egy egri pincerendszer, amelyet kulturális és hitéleti feladatokra hasznosítana, két esztergomi ingatlant pedig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kapna meg oktatási célokra.
Szintén oktatási célból jutna hozzá egy miskolci ingatlanhoz az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, míg egy budapesti, IV. kerületi ingatlan egy részét nevelési, oktatási, felsőoktatási feladatainak ellátása érdekében kapna meg a Don Bosco Szalézi Társasága.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus is hozzájutna egy ingatlanhoz Budapest VIII. kerületében, a Múzeum utcában. A várhatóan szeptember 1-jétől hatályba lépő jogszabály ezen eleme a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek körébe tartozik, ezért annak elfogadása minősített többséget igényel.
A húsvét a keresztény világ egyik nagy ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Mióta világ a világ, az emberek megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. Amikor húsvétra készülünk, nemcsak a feltámadásnak, hanem az újjászületésnek is örvendünk.
Az ünnephez igen sok népszokás kötődik, valamint elterjedtek a húsvéti jelképek is. Ez utóbbiak közül legnépszerűbb és legismertebb a hímes tojás, melyet egykor előszeretettel készítettek a lányos házaknál. Húsvét nagyhetén ismerjük meg részletesebben eme jelkép eredetét! Talán így többen kedvet kapnak a hímeskészítéshez.
A tojás ősi termékenységszimbólum, szinte minden népnél fellelhető: a születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avar kori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
A tojásnak fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a színezésük, díszítésük ugyancsak régi korokra nyúlik vissza.
Ha az egyszerű festett vagy színezett tojásokat nézzük, akkor a legnépszerűbb szín a piros, ez napjainkban is így van. Ennek magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. Eredetileg növényi alapanyagokból nyerték a színt. A tojásokat vízbe áztatott hagymahéj levében főzték meg. Az eleinte egyszerű tojásokat később már különböző mintákkal díszítették. Növényi leveleket kötöttek rá, aztán mártották a hagymahéj vörös levébe. A díszítés másik módja a viasszal való festés. Ilyenkor a megolvasztott méhviasszal rajzolták meg a mintákat, mely azonnal száradt. A díszített tojást festékbe mártották, de a viasszal festett részek megtartották eredeti színüket.
Vidékünkön, Kárpátalján ma is találkozunk a fentebb leírt technikákkal. Gyakori nálunk a hagymahéj levében főzött tojás, melyet viasszal festenek meg előzőleg, de levelet is kötnek rá, vagy színezés után savval visszamaratják, esetleg éppen karcolják. Az utóbbi két technika leginkább a Bereg-vidéken terjedt el.
Külön említést érdemel az a viaszos technika, melyet vidékünkön még ma is alkalmaznak az egykori Ugocsa megyében lévő Salánkon. A megfőzött tojásokat megfestik viasszal, majd bekenik fényes porral. Az aranyszínű por csak a viaszos részre fog ráragadni, a tojás többi felülete tiszta marad. Ezzel a technikával a viaszos minta még inkább kiemelkedik.
Említésre méltóak a Nagydobronyban festett hímesek. A tojásokat oldószerbe kevert ételfestékkel festik meg, majd vékony, kihegyezett pálcikára tekert, vattából készült ecsettel festenek rá mintákat. Igazi különlegességnek számítanak az itt készített színes tojások. A salánki viaszos tojás, valamint a nagydobronyi hímes tojás bekerült a Magyar Értéktárba is.
A hímesek elkészítése nem kevés időt igényel, ám ezek nélkül nem ünnep az ünnep. Egykor szinte minden lányos háznál készültek hímesek, melyeket leggyakrabban a nagymama vagy az édesanya festett. Ma már egyre ritkábban találkozunk ezekkel. Pedig így, ünnep előtt már maga a festés, a tojások elkészítése is valódi élményt jelent, melyet nem helyettesíthet az üzletekben tucatjával kapható csokiutánzatok megvásárlása.
Gál Adél
Kárpátalja.ma
Egyháziak és világiak vitték a keresztet a világ számos térségének képviseletében a római Colosseumnál tartott keresztúton nagypéntek este, amelyet Ferenc pápa a mai világ “bűneit” felsoroló imával zárt le.
Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke vitte elsőként a keresztet a Via Crucis keresztútján. Ezt követően az egyes stációknál egy háromfős római család, egy kerekesszékes beteg ápolói kíséretében, majd egy Rómában tanuló lengyel egyetemista lány és egy olasz diáklány, ezután pedig Riminiből egy házaspár vette át a keresztet.
Őket a további stációknál indiai, majd Burkina Fasóból és Kongóból érkezett szerzetesnők, Egyiptomból, továbbá Portugáliából jött világiak követték, majd egy kolumbiai és egy francia család vitte a keresztet. A tizenkettedik stációnál egy kínai fiatalember és egy kínai lány, a tizenharmadiknál szentföldi szerzetesek, egy pap Argentínából, egy pedig Izraelből, majd az utolsó stációnál ismét Agostino Vallini bíboros.
A Colosseum előtti tér teljesen megtelt a Via Crucist követő tömeggel. Ferenc pápa a Colosseummal szemközti Palatinus-domb teraszáról követte a stációkat, amelyek ott értek véget. A tizennégy állomáson elhangzott meditációk megírását az idén a pápa Anne-Marie Pelletier francia biblikus teológusra bízta. Ő az ötödik nő, aki a Colosseumnál elhangzó szöveget írta.
Anne-Marie Pelletier elmondta, hogy a meditációk szövegében a mai világ fájdalmait akarta kifejezésre juttatni.
A keresztút végén Ferenc pápa imát mondott, amelyben az elárult, megkínzott és keresztre feszített Jézushoz fordulva szégyennek nevezte, hogy a mai világban életünk részeivé váltak a pusztítás és erőszak felvételei, közöttük az elsüllyedt hajóké is.
Szégyennek nevezte, hogy nap mint nap ártatlan nők, gyermekek és migránsok vérét ontják, és azokét, “akiket bőrük színe miatt, etnikai hovatartozásukért vagy Jézusba vetett hitükért üldöznek”. Szégyennek nevezte a felelősség előli megfutamodást, az igazságtalansággal szembeni hallgatást, “az adni lusta, az elszakítani gyors” kezeket.
Ferenc pápa szégyennek nevezte az egyház testét megsebző és botrányt keltő püspököket és papokat. Hangsúlyozta, hogy az egyháznak az “emberiség sivatagjában kiáltó szónak” kell lennie. Megemlékezett az erőszak, a közöny és a háború miatt életüket veszítő emberekről.
Látható volt a biztonság
A Via Crucis keresztútját páratlan biztonsági intézkedések kísérték.
A Colosseumot és a vele szomszédos Forum Romanumot pénteken délután lezárták a turisták előtt. Az olasz főváros ókori központját, a Colosseum és a Circus Maximus közötti területet gyalogos övezetté változtatták, kitiltották a járműveket, a tömegközlekedési eszközöket és a motorokat is.
A területet bombaszimatoló kutyákkal ellenőrizték, a turisták és hívők között civilbe öltözött biztonsági emberek vegyültek el. A Colosseum feletti légteret is lezárták, valamint az ókori amfiteátrumra néző római dombokat és utcai teraszokat, amelyekre tavaly még beengedték a zarándokok tömegét.
A keresztúton részt vevő több ezer embert egyenként vizsgálták át a Colosseumot övező biztonsági kapuknál. A korábbi gyakorlattal ellentétben a hatósági erők most nem tartották magukat diszkréten távol a szertartás helyszínétől, hanem páncélos járművek és gépfegyveres katonák mintegy gyűrűbe fogták a tömeget.
Ingyenesen letölthető okostelefonos kétéltű- és hüllőhatározó alkalmazást készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület.
Az Android és iOS rendszereken futó kétéltű- és hüllőhatározó alkalmazás a Magyarországon előforduló 17 kétéltű és 18 hüllő faj terepi azonosításához nyújt segítséget 41 színes illusztrációval, 12 béka hangjával és részletes fajleírásokkal – olvasható az MME szerdai közleményében.
A két szervezet második közösen fejlesztett alkalmazása azoknak készült, akik kezdők, de tudni szeretnék, hogy milyen kétéltűt vagy hüllőt láttak a kertben, a vízparton vagy az erdőben. A határozást megkönnyíti, hogy az alkalmazás akár már egy kiválasztott határozójegy alapján megmutatja a lehetséges fajokat, de további szűkítésre is van mód, például alakjuk, színük és a megfigyelt élőhely alapján.
Az egyes fajok adatlapján a rövid fajleírás mellett a latin és angol név, a rendszertani besorolás és természetvédelmi érték is megjelenik, az adatlap alján található link segítségével pedig az MME oldalán elérhető, Magyarország kétéltűi és hüllői című oldalra juthatnak el a felhasználók. Itt a fajokról bővebb leírások és állományadatok olvashatók, valamint videókat és fotókat is találhatnak az érdeklődők.
Az alkalmazás lexikon funkciója azokat segíti, akik csak ismerkedni szeretnének a fajokkal, játékokkal pedig a megszerzett tudás tesztelhető is.
Az ingyenes alkalmazás iPhone-ra és androidos készülékekre is letölthető.