Határon túli magyar portálok összesített hírei

Az általa eltulajdonított készülékről a Facebookra feltöltött képeivel bukott le egy telefontolvaj Kovászna megyében.
Kategória: Erdélyi hírek

A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért 2015 májusában indított „Erdélyi Gyógynövénykert- Vidéken élő hátrányos helyzetű személyek szociális integrálása fenntartható gyógynövénygyűjtés és feldolgozás által” elnevezésű, a Svájci-Román Partnerségi Alap támogatásával megvalósuló kétéves projektje ...

Majnek Antal munkácsi római katolikus püspök kéri, hogy aki teheti, adója 1%-val is segítse a Kárpátalján élő rászorulókat. A rövid videóüzenetben elmondja, hogy Ukrajnában, Kárpátalján a gazdasági helyzet változatlanul rossz, sok, illetve egyre több a rászorulók száma, akik külső segítség nélkül már az alapvető életkörülményeket sem tudják maguk számára biztosítani. A Munkácsi Római Katolikus Egyház szegényeket segítő programjait támogathatja, ha adója 1%-át felajánlja a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványnak, mely több mint 25 éve gyűjti a pénzadományokat az anyaországban, és továbbítja azt a határon túlra, – kizárólag Kárpátaljára.

Az adó 1% felajánlás lehetőségéről és mikéntjéről szóló információ.

A körömrágásról nem csak azért fontos leszokni, mert csúnya szokás, és rémesen néznek ki tőle a kezeink. Egészségünknek is sokféle módon árthatunk vele.

Fertőzések

A körömmel együtt sokan a bőrt is rágják, és ha bármelyikből túl nagy darabot harapnak le, a körömágy érzékeny bőre megsérülhet, szabad utat engedve a baktériumoknak és egyéb kórokozóknak, amelyekből a szánkban, illetve a nyálunkban többféle is található. A begyulladt körömágy nemcsak csúnyán kivörösödik, de igen fájdalmas is tud lenni. A nyál ráadásul kiszárítja a bőrt, így ha nem gyullad is be a körömágyunk, mindenképpen szálkás, érdes lesz.

Betegség

Kezünkre, ujjainkra rengeteg kórokozó tapad a mindennapokban még akkor is, ha rendszeresen mossuk. Ha pedig rágjuk a körmünket, akkor ezek mind-mind a szánkba, onnan pedig a szervezetünkbe kerülnek, nem beszélve a köröm alatt megtelepedett gombákról, baktériumokról. Így nagyon egyszerűen elkaphatjuk például a náthát, az influenzát, de akár egy komolyabb gyomorfertőzést is.

Benőtt köröm

A rágás felsérti a köröm és a bőr sejtjeit, ami miatt benőhet, vagy épp eldeformálódhat a körmünk, sokszor olyan mértékben, hogy azon kizárólag manikűrös tud már érdemben segíteni.

Pattanások, szemölcsök

Ha testünkön fertőző szemölcsök vannak, akkor hamarosan az arcunkra és a nyakunkra is jutni fog belőlük, ha rágjuk a körmünket – ez pedig egyáltalán nem szép látvány. Ez is egy újabb ok, hogy feladjuk ezt a rossz szokásunkat.

Fogproblémák

A rendszeres körömrágóknál sokkal gyakoribbak az íny-, illetve fogbetegségek is, mivel a fog felszínét nagy mértékben károsítja a “rágcsálás”, és az ínygyulladásra is hajlamosabbá tesz.

Herpesz

Az ajakherpesz a körömágy bőrét is megfertőzheti, sőt afféle ördögi kört kialakítva afertőzésa körömágyból újra visszakerülhet a száj környékére.

A CEU körüli vitára reagált felszólalásában Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes EP-képviselő április 27-én az Európai Parlament plenáris vitájában, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt.

Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Magyarország ellen az április elején elfogadott felsőoktatási törvény miatt, mely – szerintük – indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon.

A képviselő asszony beszédében kitért rá, hogy korábban a beregszászi főiskola oktatójaként tevékenykedett. Egy olyan tanintézményben, amelyet állandóan a korlátozások és a bezárás veszélye fenyeget ma is, mégsem kapott kiemelt szerepet az EU híradásaiban.

– Világosan látom, hogy a CEU körüli hírverés nem az akadémiai szabadságról, hanem kettős mércéről szól. Hol vannak akkor Önök, amikor a kisebbségi oktatási intézményekért kell harcolni Európában? Akkor miért nem emelik fel a szavukat, amikor egy alapvető szabadságjog csorbul? – tette fel a kérdést az EB vezetőinek Bocskor Andrea.

A kárpátaljai küldött hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény célja nem a CEU bezárása, hanem az oktatási jogok hátterének tisztázása, melyhez minden tagállamnak joga van. Bocskor Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett intézmények közül (28-ra vonatkozik a jogszabály – a szerk.) csak a Közép-Európai Egyetem tiltakozik a törvény ellen.

A képviselő véleménye szerint nem lehet cél a tömeg- és médiahisztéria generálása. Higgadt párbeszédre kell törekedni az ügyben, s a bizottságnak – az egyoldalú tájékozódás helyett – mindkét felet meg kell hallgatnia.

Kárpátalja.ma

A kormány a következő három évben 26 milliárd forintot fordít a zánkai és fonyódligeti Erzsébet-táborok fejlesztésére, így 2019-re megduplázódik a táborok kapacitása – mondta Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: 2017-ben hatodik éve rendezik meg az Erzsébet-táborokat, eddig közel 400 ezer gyermek számára tudtak kedvezményes, tartalmas üdülést biztosítani. Közlése szerint, idén százezer gyermek számára szeretnék biztosítani a kedvezményes üdülési lehetőséget, és már minden tábortípusra kiírták a pályázatokat, a jelentkezések a következő hetekben járnak le. Az államtitkár elmondta: az “ottalvós” táborokban Zánkán és Fonyódligeten napi többszöri ingyenes étkezést biztosítanak a gyerekeknek, a tartalmas programok mellett. Novák Katalin szólt arról is, hogy egyre népszerűbbek a napközis Erzsébet-táborok, ahol a gyerekek a lakóhelyükhöz közel, tartalmasan tudják eltölteni a nyári szünidő hétköznapjait. Emellett idén is folytatódik a kárpátaljai gyerekek táboroztatása. Hornyák Tibor, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány főtitkára elmondta: az idei táborokban számos újdonság lesz, az “Élménytáborban” a gyerekeknek tartalmas és sokszínű programot kínálnak, például kipróbálhatják magukat sárkányhajóban, hajókirándulásra illetve kalandparkba mehetnek, kézműves foglalkozásokat szerveznek nekik, és kulturális programokat. Az “Élménytábor plusz” az élménytáborok bővített változata, ahol a programok plusz tematikus foglalkozásokkal (például néptánccal) és edzésekkel (például öttusa) is kiegészülnek. Minden tábort tábortűz zár majd, és szerdánként az úgynevezett “Hősök napján” tűzoltóautókat, mentő- és rendőrautót próbálhatnak ki a gyerekek, és találkozhatnak katonákkal is – tette hozzá. Novák Katalin szólt az Erzsébet-táborok fejlesztéséről is. Mint mondta, “elég rossz” állapotban van a zánkai és fonyódligeti tábor, ezek felújítására 2019-ig 26 milliárd forintot fordítanak. A fejlesztések célja, hogy jobb körülmények között nyaralhassanak a gyerekek – mondta, hozzátéve, hogy a fejlesztések nyomán a táborok kapacitása tulajdonképpen megduplázódik. Hornyák Tibor ezzel kapcsolatban elmondta: Zánkán a meglévő épületeket felújítják és új épületet is építenek, Fonyódligeten pedig teljesen új épületeket építenek. Az építkezés 2018-ban és 2019-ben zajlik majd, a tervek szerint 2019 végére mindkét táborhely megújul. Megjegyezte: a tavalyi év forrásmaradványából Zánkán és Fonyódligeten is kiépítették a biztonsági rendszert, Zánkán kalandparkot alakítottak ki, sárkányhajót vásároltak, és felújították a szabadtéri játszótereket is. Jelezte: az ottalvós táborokban a gyerekek karszalagot kapnak majd, amelyen QR-kóddal azonosítják őket. Novák Katalin hangsúlyozta: a két tábor felújítását úgy ütemezték, hogy amiatt “egy év se maradjon ki”, vagyis zökkenőmentes lesz a táborozás. Hozzátette: a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy minél több gyermeknek tudjanak olcsó, ugyanakkor tartalmas lehetőséget kínálni a szünidő eltöltésére.

Sajtóközleményben reagált a VMSZ szabadkai helyi szervezete arra a határozatra, miszerint Szabadkán hat lakás épül a közeljövőben migráns családok elhelyezésére.

Kijev teljesen felkészült az Eurovíziós Dalfesztivál megrendezésére, az erre szánt forrásokat hatékonyan és gazdaságosan használták fel – jelentette ki Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök pénteken a versenynek otthont adó kijevi Nemzetközi Kiállítási Központban tett látogatásakor.

A kormányfő szavai szerint Ukrajna állta a szavát. “Voltak, akik kételkedtek abban, hogy Ukrajna képes lesz megrendezni a fesztivált. Megígértem, hogy felkészülünk és most mindenki a saját szemével láthatja, hogy Ukrajna mindent elvégzett, ami szükséges volt a verseny megrendezéséhez. Van egy gyönyörű termünk, színpadunk, egy csodálatos csapatunk, amelynek tagjai minden idejüket az előkészületekre fordították” – mondta, hozzátéve, hogy nem volt könnyű feladat, de mindent megtettek, hogy a hatalmas esemény megrendezhetővé váljon Ukrajnában.
Olekszandr Daniljuk pénzügyminiszter szavai szerint az Eurovíziós Dalfesztiválra a 2017-es állami költségvetésben 455,7 millió hrivnyát, azaz csaknem 5 milliárd forintot különítettek el.
Az Eurovíziós Dalfesztivál két elődöntője május 9-én és 11-én lesz, a döntő pedig 13-án.
A kijevi városvezetés tájékoztatása alapján a Nemzetközi Kiállítási Központ körüli parkban 3600 négyzetméternyi pázsitot és 775 négyzetméter fedett területet létesítettek. Az egy hónapon át tartó nagyszabású felújítási munkálatok alatt ezen felül 105 fát és 70 bokorból álló sövényt ültettek.
Az UNIAN hírportál pénteken arról számolt be, hogy egy 30 másodperces promóciós kisfilmet is készítettek a szervezők a versenyre. Ebben Ukrajna legszebb tájait mutatják be, látható benne a főváros, a Kárpátok, valamint az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félsziget is.
A filmben Shakirának az Állati nagy balhé (Zootropolis) című animációs filmben énekelt betétdalát adja elő egy kislány, Nasztya Bahinszka, aki néhány éve egy ukrajnai gyermekdalversenyen tűnt fel.
Az idei verseny szlogenje a Celebrate Diversity (Ünnepeld a sokféleséget!), szimbóluma pedig egy fekete-vörös, egyenként különböző formájú és mintázatú gyöngyökből álló nyaklánc.
A magyar versenyző, Pápai Joci a második elődöntőben adja elő Origo című dalát.

Idén ünnepli újraindulásának tizenötödik évfordulóját az Együtt irodalmi-kulturális-művészeti folyóirat. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának a lapja hosszú múltra tekint vissza. A kiadvány egy irodalmi önképzőkör folyóirataként működött, ungvári egyetemisták hívták életre 1965-ben. Kezdetben csak a diákság körében terjesztették, és mindössze négy-öt példány jelent meg belőle, melyeket még írógépen sokszorosítottak. Alapító főszerkesztője S. Benedek András volt. A szerkesztők között volt Balla Gyula, Füzesi Magda, Fodor Géza, Zselicki József, Vári Fábián László, Györke László, Ferenczi Tihamér, Kecskés Béla, Balogh Balázs és mások.

Kis idő múlva a lap egyre kedveltebb lett, az olvasótábor és a szerzői kör egyaránt bővült, így fél év elteltével már 150-200 példányra volt igény. Az irodalmi kör egyre jobban szélesedett, felolvasóesteket rendeztek a diákság körében. A szovjet hatalom ezt nem nézte jó szemmel, ezért az egyetemi pártbizottság 1967 nyarán betiltotta a folyóiratot. A fiatalok azonban nem hátráltak meg, 1967 őszén létrehozták a Forrás Ifjúsági Irodalmi Stúdiót, amelynek mentora Kovács Vilmos volt. 1971 nyarán ezt is betiltotta a hatalom. Ezek után jött létre a József Attila Alkotóközösség, mely az 1990-es évek elejéig működött.

A rendszerváltás után sem változott pozitív irányba a helyzet Kárpátalján. 1989-ben Balla D. Károly megalapította a Hatodik Síp című folyóiratot, de ez sem volt túl hosszú életű. A kiadvány 1998-ig jelent meg negyedévente.

A változás 2002 elején következett be, ekkor indulhatott újra az Együtt folyóirat az Ungváron 1965–1967 között működő szamizdat jogutódjaként. Ma magyar állami támogatással jelenik meg negyedévenként. Az Együtt újraindításának ötletét Nagy Zoltán Mihály, Dupka György és Vári Fábián László vetette fel.

A 2002 májusában újraindított kiadvány jelenleg a kárpátaljai alkotók egyetlen fóruma. Terjedelme 100–110 oldal. Eleinte évi négy lapszámmal, 2012-től kéthavonta jelenik meg. Az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke Vári Fábián László József Attila-díjas költő, folklórkutató, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának tagja. Munkájában aktívan segíti Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író, az Együtt korábbi főszerkesztője és Füzesi Magda költő.

Az Együtt lapigazgatója Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke.A szerkesztőbizottság tagjai ismert írók, költők, történészek: Csordás László, Bakos Kiss Károly, Zubánics László. A folyóirat szerkesztői fontos feladatnak tartják a fiatal tehetségek felkutatását és bemutatását az Együtt folyóiratban.

A tizenötödik születésnap alkalmából április 20-án a Beregszászi Járási Könyvtárban irodalmi rendezvényre került sor, ahol a szerzők és az olvasók együtt ünnepeltek.

 

Kárpátalja.ma

A Vásárhelyi Hírlapnak nyilatkozott egy szülő az ügyészségi kihallgatásról, aki elmondta, hogy kimért, hivatalos hangnemben zajlik a vallatás, viszont a kérdező ügyész hangneme szorongás keltő. A beszélgetésről videofelvétel is készül, és írásban is rögzítik a vallomást. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség folytatja a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba járó diákok szüleinek tanúként való kihallgatását a katolikus gimnázium alapításának körülményeivel kapcsolatban. A legfelsőbb Bírói Tanács keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelet a héten közölte, hogy nem tartja törvénytelennek, hogy az iskolában tanuló gyermekek szüleit is kihallgatja.

Gyilkosság áldozata lett csütörtökön este az ismert doroszlói vállalkozó, Holló Róbert.

 Középiskolásoknak szerveznek iskola tájékoztatót osztályfőnök és szakemberek bevonásával. A kezdeményezés célja a teljes mentalitásváltás a romániai társadalom minden szintjén – hangsúlyozta Csép Éva Andrea parlamenti képviselő. Nagyon fontos a fiatalok figyelmét felhívni arra, hogy melyek a családi, iskolai, párkapcsolati erőszak formái. Tájékoztatni kell őket arról, hogy hova lehet fordulni, ha ilyen helyzetbe kerülnek vagy ha ilyen esetet észlelnek környezetükben. A tervek szerint országos szinten 1500 fiatalt fognak megkeresni. A kampány Hargita, Maros és Kovászna megyében indul. Ezt megelőzően kétnapos képzést szerveznek pedagógusoknak és szakembereknek, akik saját megyéjükben tartják majd meg az iskolai tájékoztatókat és felkészítőket.

A Hargita Megyei Tanács tegnap jóváhagyta, hogy Tusnádfürdőn és Borszéken is külön hegyimentőbázist hozzanak létre.  Fekete Örs, a Hargita Megye Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának vezetője szerint ezekre amiatt van szükség, mert ezekre a településekre nehezen jutnak el a hegyimentők. A közszolgálat vezetője a Csíki Hírlapnak elmondta, hogy szeretnék a hargitafürdői, gyilkostói, madarasi-hargitai és maroshévízi bázisokat is fejleszteni, erről még tárgyalnak a tanáccsal.

Liviu Dragnea felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt képviselőházi elnök nemzetközi szinten keres jogorvoslatot. Ügyvédei az Európai Unió Bírósághoz, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak amiatt, mert a referendum ügyben hétfőn a román bíróság elutasította ítéletvégrehajtási kifogását. A PSD elnökét tavaly áprilisban, két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a 2012-ben szervezett Traian Băsescu akkori államfő leváltását célzó népszavazás tisztázatlan körülményei miatt.

A jobboldalt támogató demonstrálók tegnap betörtek a macedón parlamentbe, miután a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak. Az elégedetlen tüntetők szerint erre nem kaptak felhatalmazást. A parlamenti összetűzés során több baloldali képviselőt is megtámadtak, többen megsérültek és kórházba kerültek, többek között a Szociáldemokrata Párt elnöke is. Macedóniában decemberben tartottak parlamenti választást, viszont azóta sem alakult meg az új kormány, azóta is folyamatosak a demonstrációk.

Az EB az Európai Unió Bíróságán indít kivizsgálást Románia ellen, mert az ország nem tett eleget az unió által előírt hulladékgazdálkodási követelményeknek. Romániának még 2013-ban meg kellett volna vizsgálni az országos hulladékgazdálkodási tervét és a hulladékmegelőzési programot, ezt azonban nem tette meg. Az eljárást valójában már 2015-ben elindította az Európai Bizottság, tavaly pedig ismét felszólította az országot, hogy haladéktalanul pótolja a mulasztást. Románia továbbra is az utolsó az Európai Unió országai között hulladékgazdálkodás tekintetében. Tavaly például a lerakott települési hulladék aránya 25 százalék volt az unióban, Romániában ennek aránya 72 százalék.

A marosvásárhelyi vegyipari kombinát egyik berendezésének szerdai leállása nem szennyezte a megengedett értékek fölött a levegőt. Máté János, a Maros megyei környezetvédelmi őrség vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy a hivatal megvizsgálta a szennyezés mértékét, de nem találtak rendellenességet. A meghibásodott berendezés teljes mértékben automatizált, emiatt amikor jelezte a meghibásodást, részlegesen le is állt a rendszer. Szerdán piros gőz áramlott ki a vegyipari kombinátból mert az egyik berendezés meghibásodott.

 4-es fokozatú lavinaveszély van érvényben az 1800 méter fölötti hegyvidéki területeken, így most külön figyelmeztetést a Bucsecs-hegységben és a Fogarasi havasokban adott ki a Hegyimentő szolgálat és a meteorológiai intézet. A Bâlea-tó térségében hármas fokozatú lavinaveszély van érvényben, a tó környékén most is közel két méter vastag a hóréteg – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

Több mint 30 millió lejt utalt ki a kormány országos szinten négy új vér-, szövet- és sejtbank létrehozására. Az erdélyi mellett lesz még egy ilyen egészségügyi központ a fővárosban, egy Jászvásáron és egy Temesváron. Alina Petrescu kormányszóvívő tegnapi nyilatkozatából kiderül, hogy a kormány tegnap döntött véglegesen az egészségügyi központok megépítéséről és felszereléséről.

A komáromi férfi kosárlabdacsapat csapatkapitánya, Siniša Bilič nélkül is magabiztosan legyőzte Kassát a bajnokság elődöntőjének negyedik mérkőzésén. Richard Ďuriš együttese ezzel kiegyenlítette az összesített állást, így még minden nyitott a döntőbe kerülést illetően.