A Pro Arte–Munkács Társadalmi Egyesület harmadszor szervezte meg nemzetközi kőszobrásztáborát, ezúttal a beregszentmiklósi várkastély udvarán, közvetlenül a Latorca partján.
A tábor szervezője, Matl Péter munkácsi szobrászművész tudósítónknak elmondta, hogy az idei tábor elnevezése: Híd a kultúrák és a nemzetek között, különlegessége pedig az, hogy ez a szimbolikus híd átível Kárpátalja határain, hisz a készülő köztéri szobrok közül kettőt Galíciában, egyet pedig a jelenlegi Magyarországon állítanak majd fel, a kárpátaljai helyszínek mellett. Elmondta, hogy a művésztábort az interneten hirdették meg, és a világ különböző országaiból 20 pályamű érkezett be. Az anyagi lehetőségek miatt a jelentkezők közül – elismert művészettörténészek segítségével – öt művészt választottak ki, akiket meghívtak Beregszentmiklósra. A szobrászművészek között van az indiai Dzsammu és Kasmír államból érkezett Chander Parkash, a Lengyelországból érkezett Ryszard Litwiniuk, valamint két magyarországi művész, a budapesti Drienyovszki János és a szekszárdi Ruppert János, valamint Kárpátaljáról ifj. Hidi Endre. A minden esetben hidat szimbolizáló modern szobroknak május 20-ig kell elkészülniük, végül a galíciai Sztarij Szambor és Szkole, a kárpátaljai Alsóverecke és a tábornak helyet adó Beregszentmiklós, valamint a magyarországi Tarpa kap köztéri szobrot. A galíciai helyszíneknek is van magyar vonatkozásuk, mondta el Matl Péter, hisz Sztarij Szamborban volt a málenykij robotra hurcolt magyar férfiak egyik gyűjtőtábora, ahol legalább négyezer magyar és német deportált vesztette életét, ők ott vannak eltemetve jeltelen tömegsírokba. Szkoléban nemrég újítottak fel egy nagy magyar katonatemetőt, azóta találtak még egyet, ahol további ötven katona van eltemetve. Tarpát mint helyszínt pedig azért választották, mert a korábbi kárpátaljai kőszobrásztáborokban készült művekből a Beregszászi járás falvaiban kialakult szoborutat ki szerették volna terjeszteni a történelmi Bereg vármegye Magyarországhoz tartozó falvaira is. A galíciai helyszíneken és Alsóvereckén május 20-án lesz a szobrok ünnepélyes leleplezése, a nagy távolságok miatt a beregszentmiklósi várkastély udvarán és Tarpán erre csak május 21-én kerül majd sor.
A szobrásztábort Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatja az idén, és nagyon hálásak a budapesti Indiai Kulturális Központ munkatársainak, akik segítettek az indiai szobrász utazásának megszervezésében.
Chander Parkash a Kárpátalja hetilap szerkesztőségének ottjártakor két elemből álló kompozícióján dolgozott, ennek részeként egy 2,5 méteres homokövet faragott. A szobor közepén lévő környílásba a Kárpátok hegyeit és kővirágokat farag, a közepét pedig fémrúdra függesztett kőharangok fogják díszíteni. Chander Parkash elmondta, hogy az észak-indiai Dzsammu és Kasmír államból érkezett, ahol művészeti tanulmányait a Dzsammui Művészeti Akadémián kezdte, majd mester fokozatot Baroda városában szerzett. Huszonöt éve foglalkozik szobrászattal. Elmondta, nagyon hálás a magyar és ukrán vendéglátóknak, hogy elhozhatta Ukrajnába is a művészetét. A lehetőséggel a Facebookon találkozott, beadta a pályázatát, és nagyon örült a meghívásnak. Körülbelül 15 éve jár rendszeresen külföldi szimpóziumokra, de ebben a térségben még nem volt korábban. A készülő műve kapcsán kiemelte: nemcsak fizikai, hanem mentális híd is létezik. Ezt jól bizonyítja, hogy különböző országokból érkezett művészek a beregszentmiklósi szobrásztáborban egymást inspirálva tudnak ugyanarról a témáról beszélni békésen.
A varsói Ryszard Litwiniuk egy hatalmas tölgyfából és kőből készülő befejezetlen hidat álmodott meg. A szervezőknek sikerült megvásárolniuk az egykor Beregszász központjában állt Lenin-szobor talapzatát alkotó márványlapokat, ezt az anyagot is felhasználja művéhez.
A szekszárdi Ruppert János elismert autodidakta szobrászművész, aki korábban a pécsi Pannónia Rajz- és Animációs Stúdió rajzolója volt, de még a ’80-as években a szobrászat felé fordult. Műve egy 1956-ot idéző lyukas zászlóra emlékeztet első látásra. A művész elmondta, hogy a kőtömb a bányában nem egészen úgy hasadt el, ahogyan szerette volna, emiatt most improvizálnia kell, hisz vékonyabb lett a kőlap. Ugyanakkor ezáltal jobban érvényesül a szabad formaalkotás, de asszociatív módon mégis benne lesz a híd az elkészülő műben.
Drienyovszki János egy tojás alakú formát alakított ki, a másik kőtömbből is hasonló lesz, érintkezési pontjukon pedig elhelyez egy Beregszászból hozott csiszolt márványlapot, amelyben tükröződni fog a két tojás. A mű kapcsán elmondta: „Ha kapcsolatot akarunk építeni, akkor fókuszálnunk kell egy pontra. Mindegy, hogy mekkora a különbség, ha egy pontban meg tudunk egyezni, az sikerre visz.”
A nagydobronyi ifj. Hidi Endre homokkőből két, egymást ölelő stilizált alakot formáz, amelyek egyben egy hidat is alkotnak.
A szobrok egyike sem didaktikus realisztikus mű, mindegyik alkotás ad lehetőséget az emberi fantáziának a továbbgondolásra. A művek a modern szobrászat formavilágát tükrözik, ugyanakkor a művészek gazdagítják azt a saját kultúrájukra jellemző formákkal is.
A művészteleppel egyidőben a várkastélyban megtekinthető Matl Péternek a kárpátaljai magyar lakosság 1944-es deportálását idéző „Po pjáty” kiállítása. A művészek minden érdeklődőt szívesen látnak a táborukban délelőtt kilenc óra és délután öt között, akik látni szeretnék, hogy hogyan készül egy kőszobor. A várkastélyba ellátogató turisták közül sokan érdeklődtek már eddig is a művésztelepen folyó munka iránt. Matl Péter elmondta még, hogy szombaton (május 13.) magyar idő szerint 17 órától a várkastély nagytermében tartanak egy előadást, ahol a tábor munkájában részt vevő művészek bemutatják az alkotásaikat, valamint beszélnek életükről, művészetükről.
Badó Zsolt
A Közmédia Duna és M5 csatornája idén tavasszal üde csokrot nyújt át nézőinek izgalmas, művészi igénnyel készült filmalkotásokból. A remek mozik valódi kikapcsolódást ígérnek, egyaránt szépítve meg a hétköznapi és hétvégi estéket.
A közmédia nézői a tavaszi időszakban estéről estére moziélményt nyújtó alkotásokkal szépíthetik meg estéiket.
Nyár elejéig, csütörtök esténként az M5 csatornán, a Woody Allen-sorozat keretében a kiváló rendező, író és színész alkotásait tekinthetik meg hétről hétre. A rövid bevezető után a Hollywoodi történet című alkotás következik, forgatókönyvét és rendezését is a kiváló szakember jegyzi. 2002-ben a Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje a volt, s írója, főhőse, és rendezője, Woody Allen, életműdíjat kapott. Ez a fergeteges paródia a filmesek hóbortos életéről szól. A főbb szerepekben: Woody Allen (Val Waxman), Téa Leoni (Ellie), George Hamilton (Ed), Treat Williams (Hal Jaeger), Peter Gerety (pszichológus), Mark Rydell (Al Hack) látható (M5, 2017.05.18., 21.05 és 21.10.).
A Hideg napok Bácskában játszódik, 1942. januárjában, a Cseres Tibor művéből készített filmalkotást Kovács András rendezte 1966-ban. A magyar honvédség főtisztjei a szerb partizánok felkelésétől tartva razziát rendeltek el a vidéken, melynek során szerb és zsidó polgárokat lőttek a Dunába. Előtűnik az örök kérdés: mennyiben tehető felelőssé a katona, aki parancsot hajt végre? Kiváló színészek sora játssza a szerepeket, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Szilágyi Tibor, Szirtes Ádám. A női szerepeket többek között Bara Margit, Vass Éva, Psota Irén és Horváth Teri alakítja. (M5, 2017.05.19., 21.10).
Vasárnap este a Fehér pokol című mozi rendkívül izgalmas világba kalauzolja a nézőt. A 2011-ben készült kalandfilmet Joe Carnahan rendezte, aki főszereplőjével, Liam Neesonnal már előző akciófilmjében, A szupercsapatban is együtt dolgozott. John Ottway (Liam Neeson) Alaszkában dolgozik, a feladata, hogy megölje azokat a farkasokat, amelyek veszélyt jelentenek az olajfúró állomás munkásaira. Egy másik helyszínre tartva, a munkáscsoport repülőgépe lezuhan a hófedte vadonban. A túlélők hamarosan rájönnek, hogy a civilizációtól elzárva teljesen magukra vannak utalva. Megkezdődik a kis csapat küzdelme az életben maradásért (Duna, 2017.05.21., 22.20).
A Templom a dombon – egy profán ima a békéért – szerb–szlovén filmdráma, egy nagyjátékfilm a délszláv háború utóhatásairól. Napjaink egyik legméltatottabb szerb szerzője, Srđan Golubović ezúttal klasszicizáltan, méltóságteljesen dolgozza fel hazája traumáját. A háborús drámák kelléktárát használja – igaz, a véres csaták bemutatása helyett végig az emberi sorsokra, a karakterdrámára összpontosít (szemelvény Szabó Ádám kritikájából). A mozi rendezője, Srđan Golubović többek között elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál – Ökomenikus Zsűri Díját, továbbá a Szarajevói Filmfesztivál – a legjobb rendezőnek járó Közönségdíját is (M5, 2017. 05. 28., 21:20).
MTVA
A napfényt használják olyan kémiai reakcióra, amellyel a szén-dioxidot alakítja át tüzelőanyaggá a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, a Janáky Csaba vezette kutatócsoport a folyamatban döntő szerepet játszó foto-elektródok működésének optimalizálásához talált új módszert – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a szegedi, manchesteri és texasi kutatók eredményeit bemutató cikk a napokban jelent meg a Journal of the American Chemical Society című folyóiratban.
A napfény mint megújuló energiaforrás fölhasználásának és a szén-dioxid hasznos termékké alakításának környezetvédelmi és gazdasági jelentősége vitathatatlan – hangsúlyozta Janáky Csaba, az SZTE adjunktusa.
Az MTA-SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoportot vezetője kutatásaikat magyarázva kifejtette, egy napelemet megvilágítva elektron-lyuk párok keletkeznek, ezeket “kiszedve” áramot termelnek. A szegedi tudósok által használt rendszerbe a napfény hatására létrejönnek ugyan az elekton-lyuk párok, de azokat nem nyerik ki elektromos áram formájában, hanem egy kémiai reakcióhoz használják föl, szén-dioxid átalakítására valamilyen hasznos termékké. A kutatás célja olyan foto-elektródokat találni, amelyek a jelenlegieknél lényegesen jobb hatásfokkal végzik el ezt a folyamatot.
A természet inspirálja Janáky Csaba kutatócsoportjának munkáját: foto-elektródjaikban elválasztották a fényelnyelés, a töltéshordozók transzportjának és magának a kémiának, azaz a katalízisnek a funkcióját. E három szakasz közül a középsőre fókuszálva arra keresték a választ, hogy miként lehet a töltéshordozókat hatékonyan elvezetni
Három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy foto-elektród hatékonyan működjön. Az egyik, hogy nyelje el a napfény jelentős részét. A második: a napfény megvilágítás eredményeképpen létrehozott töltéshordozóknak – amelyek elektronok és lyukak – a vándorlása megvalósuljon az elektródban. A harmadik feltétel, hogy miután odaért az oldat-elektród határfelületre az elektron, reagáljon a szén-dioxiddal, azaz képes legyen azt átalakítani. Ezért olyan összetett elektródokat kell előállítani, amelyekben mind a három feladatért külön-külön komponens a felelős.
Az SZTE munkatársai által kialakított rendszerben a napfénnyel való megvilágítás hatására, a réz-oxidban létrejövő töltéshordozók vándorlása, transzportja akkor javítható, ha nem a réz-oxidban kell megtenniük ezt a viszonylag hosszú utat, hanem egy jól vezető hordozón, amire egy először általuk vizsgált szén-módosulatot, a háromdimenziós szerkezetű grafénhabot találtak a legalkalmasabbnak.
A kutatók azt vizsgálták, milyen következményekkel jár, ha növelik a töltéshordozók transzportjának sebességét és ezáltal a hatásfokát. A szegedi kutatók igazi újítása az, hogy számszerűsíteni tudták ezeket a hatásokat, így arra is módszert kínálnak, hogy miként lehet racionálisan tervezni egy összetett foto-elektródot.
Két játéknap után már csak Szerednye szerepel hibátlan mérleggel a megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában, míg az ifjúságiaknál még négy csapat mondhatja el magáról, hogy 100%-os.
A 2. forduló eredményei (zárójelben az ifjúságiak eredménye): Szerednye–Irhóc 4-0 (0-2), Ungvári FC–Rahói Kárpáti 4-1 (0-2), Huszti Obolony–FC Polena 0-2 (3-1), Ilosvai Buzsora–Minaj 1-1 (0-2), Dolhai Borzsava–Nagyszőlős 1-2 (0-1).
A felnőtteknél Szerednye áll az élen 6 ponttal, míg a fiataloknál Minaj, Irhóc, Nagyszőlős, és a Huszti Obolony hibátlan.
(jéel)
Két előadásra és nyílt beszélgetésre kerül sor a jövő héten a Kassai Magyarok Fóruma és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szervezésében Kassán, illetve Szepsiben.
Május 16-án, azaz kedden 17:00-tól a Márai Stúdióban a Kassai Magyarok Fóruma polgári társulás nyilvánosság elé tárja a közelmúltban elvégzett kassai nyelvhasználati felmérésének eredményeit. Az esemény bevezetőjében Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője tart előadást „Lehetőségeink és jogaink“ címmel. Emellett a kassai szervezetek is lehetőséget kapnak arra, hogy kötetlen formában mutassák be terveiket. A KMF minden érdeklődőt szeretettel vár, azokat is, akik, csak később tudnak csatlakozni.
Egy nappal később Szepsiben 17.00 órai kezdettel a Magyar Házban kerül sor egy másik előadásra, mely hasonló témakörben valósul meg, a helyi civil szervezetek problémái és kérdései kerülnek terítékre.
Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke ma Bukarestbe látogatott. A parlamentben Európa jövőjéről tartott beszédében elmondta, hogy az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusba nem kell újabb kritériumokat bevinni és kijelentette: Romániának “el kell foglalnia megérdemelt helyét az Európai Unió keblében és a schengeni övezetben”. Az EB elnök szerint Románia “jelentős erőfeszítéseket tett” az elmúlt tíz évben a korrupció visszaszorítására és az MCV lezárása mélyebb együttműködést jelent. Elmondta, támogatja a román hatóságokat abban, hogy az elért fejlődés visszafordíthatatlan legyen. Hangsúlyozta, hogy a román társadalom két legfontosabb célkitűzése az igazságszolgáltatás függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása kell legyen. Az EB elnöke ma találkozik az államfővel és a kormányfővel is – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.