Határon túli magyar portálok összesített hírei

A program célja a Kárpát -medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére; gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre.

Az ösztöndíjat elnyert fiatal könyvtárosok feladatai:
– 20 perces bemutatkozó prezentáció készítése;
– az Országgyűlés működésének, a különböző parlamenti szervezetek munkájának megismerése;
– az Országgyűlési Könyvtár feladatainak, működésének megismerése;
– gyakorlati részvétel a könyvtári munkafolyamatokban;
– önálló csoportmunka, egy könyvtárszakmai kérdés feldolgozása;
– a magyarországi könyvtári rendszer megismerése;
– írásos beszámoló készítése az egy hónapos munkáról.

Az ösztöndíj keretében 2017. szeptember 16. – október 15. között nyolc határon túli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban.

A nyertes pályázók az ösztöndíj időszaka alatt díjazásban részesülnek, melynek összege 250 000 Ft (bruttó). A nyertes pályázók részére utazási és szállásköltséget biztosítunk.

További részletek ITT.

A Beregszászi Városnapok keretében május 19-én átadták a felújított Hősök terét.

A térkövezett park új padokkal, lámpákkal és szökőkutakkal gazdagodott. Az ünnepélyes eseményre a rendezvénysorozat első napján került sor.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere Tarlós István, Budapest főpolgármesterének jelenlétében adta át a városlakóknak és vendégeknek a megszépült parkot.

 

Kárpátalja.ma

A nyugdíjreformról elkészített kormányzati törvényjavaslatban nem emelik a nyugdíjkorhatárt, ehelyett olyan tervet dolgoztak ki, amivel elérhető, hogy 7-10 év alatt egyensúlyba hozzák a nyugdíjkasszát – jelentette ki Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök pénteken a kijevi parlamentben ismertetve a kabinet tervezetét.

A kormányfő ugyanakkor utalt arra, hogy jelentős nyugdíjemelést nem tervez a kabinet. “Én is szeretném, ha 3 ezer vagy akár 5 ezer hrivnya (1 hrivnya körülbelül 10,6 forint) lenne a minimálnyugdíj Ukrajnában, de ez jelentősen növelné a nyugdíjalap hiányát. Most 140 milliárd hrivnya a hiány, ha ezt megszorozzuk hárommal, akkor több mint 400 milliárd hrivnyát kapunk, ami az ország költségvetésének 40-50 százaléka, ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem engedhető meg” – magyarázta Hrojszman utalva arra, hogy a kaszza hiányát jelenleg az állami büdzséből fedezik.

Ukrajna legnagyobb hitelezője, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik fő feltételül szabta a kölcsönök további folytatásának, hogy Kijev hajtson végre kardinális reformot nyugdíjrendszerében, beleértve a jelenlegi nyugdíjkorhatár emelését is. Az IMF elsősorban a nyugdíjkassza jelentős hiányának lefaragására vár megoldást Kijevtől, ugyanakkor azt is követeli, hogy a nyugállományba vonuló dolgozók méltó időskori ellátásban részesüljenek. Jelenleg Ukrajnában 1312 hrivnya, azaz kevesebb mint 14 ezer forint a minimális nyugdíj.

Andrij Reva szociális miniszter csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az IMF elégedett az ukrán kormányzati tervezettel, mindössze 2-3 technikai módosítást kezdeményezett a nyugdíjalap működése tekintetében.

A kijevi kormány szerdai ülésén hagyta jóvá a nyugdíjrendszer reformjának tervezetét, azonban még nem nyújtotta be a parlamentnek, hanem még az államfő alá rendelt reformügyi tanács elé terjesztette véleményezésre.

A kormányzat eddig nyilvánosságra hozott részletek szerint továbbra is 60 év marad a nyugdíjkorhatár Ukrajnában, viszont jelentősen és fokozatosan tovább emelik a nyugállományba vonuláshoz szükséges munkaviszonyban töltött évek számát. Eddig 15 év munkaviszony, és egyben nyugdíjjárulék-fizetés után mehettek nyugdíjba az ukránok. Az új nyugdíjtörvény életbe lépése után viszont jövőre már csak a legalább 25 évnyi nyugdíjbiztosítással rendelkezők vonulhatnak 60 évesen nyugdíjba. Ráadásul az ukrán kormány azt javasolta, hogy évente, vagyis 2028-ig egy-egy évvel emelkedjen a munkaviszonyban töltött kötelező évek száma, amíg el nem éri a 35-öt. Ugyanakkor legfeljebb öt évnyi járulékfizetési év utólag kiváltható meghatározott összegű pénz befizetésével, ami az aktuális egységes szociális hozzájárulás, valamint a minimálbér mértékétől függ. Ha például, most akarna valaki egy év járulékfizetési kimaradást kompenzálni, az a számítások alapján csaknem 17 ezer hrivnyába, azaz több mint 180 ezer forintba kerülne.

A 15-25 év között letöltött munkaviszonnyal rendelkezők – férfiak és nők egyformán – 63 évesen lesznek jogosultak a nyugellátásra. Ezt a korhatárt is egyébként tíz év alatt tervezik 25-35 év közöttire emelni. A 15 évnél kevesebb ideig járulékot fizetők 65 évesen válhatnak nyugdíjasokká, ez utóbbi viszont 2019 január 1-jétól lenne érvényben. Akinek pedig még 15 évnyi időtartamú munkaviszonya sem volt, az a 65. évének betöltése után majd úgynevezett szociális nyugdíjat igényelhet.

Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész a magyar történelem egyik legrejtélyesebb dinasztiájának, a Báthory családnak titkairól mesélt a 7. Ünnepi Könyvhéten. Közben arra is vállalkoztak, hogy a több fikciós munka témáját is képező történelmi tények mögé néznek, megpróbálva megfejteni a Báthory...

Végre itt a hétvége, be lehet húzni a féket, ki lehet engedni a gőzt! De hogyan? Mit tehetünk, azért hogy igazán pihentető legyen a hétvége? Sokan hétvégén pótoljuk be azt, amire hét közben nincs idő (mosunk főzünk, takarítunk, vagy befejezzük a munkahelyen félbehagyott projektet, elszámolást), netá...

Március végén több kutató kapott felkérést a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Nemzetiségi és Vallási Főosztályától, hogy május 18-án tartson előadást „A polgári társadalom szerepe az egység etnonacionális politikájának kialakításában egy többnemzetiségű régióban: alkotmányos és jogi aspektusok” (ukránul: Роль громадянського суспільства у формуванні етнонаціональної політики єдності у багатонаціональному регіоні: конституційно-правовий аспект) című konferencián.

A felkérésben az is szerepelt, hogy az előadók előre küldjék el a szervezőknek előadásuk írott, szerkesztett változatát, mégpedig abból a célból, hogy a szakmai tanácskozás idejére azok már kötetbe rendezve megjelenhessenek.

A meghívásra számos kárpátaljai és nem kárpátaljai tudós, társadalmi aktivista, szakértő mondott igent. Azonban május 18-án reggel arról értesítették őket, hogy az Ungvárra tervezett szakmai találkozó elmarad.

Hivatalos magyarázatot vagy indoklást ugyan nem adott senki sem arra, miért nem került sor a konferenciára, ám – ahogyan az ilyenkor lenni szokott – számos találgatás járja be Kárpátalját az okokról. Ezek között a leggyakoribb az, amely arról szól, hogy a rendezvényt Ukrajna Biztonsági Szolgálata, az SZBU tiltotta le, mert a konferenciára készült előadások gyűjteményét nem volt módjukban korábban ellenőrizni, hogy nem tartalmaz-e a kötet az állambiztonság szempontjából veszélyes publikációkat.

Nos, nem tudjuk, valóban így van, vagy sem. Az azonban tény, hogy ha ennek van alapja, akkor ez a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a tudományos kutatások szabadsága elleni erőszakos lépés, amely Ukrajna számos törvényével ellentétes; ha ez igaz, akkor ez bizony cenzúra, amelyről azt hittük, hogy a Szovjetunió megszűnésével eltűnt Ukrajnából.

Más jól értesültek úgy vélik, hogy a rendezvényre azért nem kerülhetett sor, mert május 18-án Ukrajna a krími tatárok elleni népirtásra emlékezik. Valóban, az idei május 18. nemcsak az ukrán hímzett népviselet nemzeti jelképpé váló darabja, a visivánka (вишиванка) május harmadik csütörtökjére eső napjával esik egybe, hanem a krími tatár népesség elleni genocídium emléknapjával is. Ám ez nem a konferencia elhalasztása, hanem éppen ezen a napon való megrendezése melletti érveket erősíti: az Európába törekvő Ukrajnában éppen ezen a napon célszerű a nemzeti kisebbségek közötti tolerancia, a polgári társadalom megbékélése témakörében szakmai párbeszédet kezdeményezni, azt bizonyítva, hogy soha többé nem fordulhatnak elő olyan borzalmak, mint 1944-ben.

Nem tudjuk tehát, miért nem tartották meg május 18-án a konferenciát. Ám úgy véljük, hogy Ukrajna és azon belül Kárpátalja nem térhet vissza azokhoz az időkhöz, amikor valaki csak úgy odaszól, és megtilthatja kutatóknak, társadalmi szereplőknek, szakembereknek, hogy elmondják véleményüket, kifejtsék álláspontjukat egy-egy fontos kérdésben. Ezért a Kárpátalja.ma hírportál felkínálja a lehetőséget a konferenciára meghívott előadók részére, hogy itt, honlapunk nyilvánossága előtt tegyék közzé előadásukat.

Meggyőződésünk ugyanis, hogy az európai integráció útján haladó 21. századi Ukrajnát nem a vélemények betiltása, hanem a nyilvánosság előtt zajló vita és szakmai párbeszéd viheti előre.

Kárpátalja.ma

Alig több mint másfél éve még arról számoltunk be, hogy Ausztráliában koalairtásba és áttelepítésekbe kezdenek, mert túlszaporodtak a világ legcukibb állatai, most viszont már szólnak a hírek, hogy a szigetország egyes területeiről teljesen eltűntek a koalák, és a tíz éven belüli kihalás fenyegeti őket.

A queenslandi Sunshine Coast-i Egyetem kutatóit megdöbbentette a koalák hirtelen, látszólag minden ok nélküli eltűnése az általuk megvizsgált Fraser Coast nevű régióban – írja az MTI.
Tizennégy éve még sok koala élt a területen, ahol idén egyet sem sikerült megpillantani.

„Amikor ilyen drámaian csökken egy populáció egyedszáma, legtöbbször meg tudjuk mondani, mi okozta a pusztulást. Itt nem volt semmilyen nyilvánvaló kiváltó ok” – mondta Anthony Schultz.

A területet betanított kutyákkal vizsgálták át, akik azt is kiszagolják, ha az előző hat hónapban járt ott egy koala. De a kutyák nem fogtak szagot, tehát jó ideje koalamentes a terület. Meglepte a tudósokat a kihalás ténye, ugyanis az ott elterülő állami erdők ideális élőhelyet biztosítanak a koaláknak.

Észak-Ausztrália egyes területein már tapasztalták helyi populációk kihalását, de délen a helyzet ezzel éppen ellentétes, ott a koalák néhol túl is népesedtek. A déliek különböznek az északiaktól, és Shultz szerint fontos lenne megőrizni a genetikai sokszínűséget.

Deborah Tabartot, az ausztrál koalavédő alapítvány igazgatóját nem lepte meg a kutatás eredménye. Szerinte a koalák a kipusztulás felé tartanak, és az az ország szerencséje, hogy még élnek állatok a vadonban.

Gruber Gyula nyugalmazott építészérnök a rendszerváltás évében települt át a magyarországi Szekszárdra, miután több, mint két évtizedig Kolozsvár neves szakembere volt. Az ő nevéhez fűződik például a Centrál áruház, a Belvedere szálló, az Ifjúsági Ház, a Megyei Rehabiltációs Kórház és számtalan tömb...

A szentendrei székhelyű Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezettel együttműködve a Magyar Honvédelem és a Hősök Napja alkalmából hely- és hadtörténeti kiállítást szervezett Beregszászban. A kiállítás helyszínéül a Rákóczi-főiskola főbejárati orsótere szolgál. A tárlat Puskás László Pál fotóművész katonasírokról készült képeivel a Vigyázók katonai kegyeleti tevékenységét, a kárpátaljai hadisírok felkutatása, megmentése és felújítása érdekében kifejtett munkáját dokumentálja az adott település bemutatásával.

Hangácsi István, a Vigyázók egyesületének elnöke, a szervezet rövid történetét ismertette megköszönve a támogatást a magyar honvédelmi tárcának illetve a helyi lakosoknak, akik nemzeti, felekezeti hovatartozástól függetlenül sok esetben ajánlják fel segítségüket a Vigyázóknak. Kovács Vilmos parancsnok, a magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviseletében kiemelte, hogy a honvédelem nem csak katonai ügy, hanem minden magyar ügye, hiszen minden család érintett valamelyik háborúban, amelyekre ezen a napon emlékezünk. Aláhúzta, hogy a munka, amit a Vigyázók végeznek kiemelkedő fontosságú, és nem csak a szervezet feladata, hanem minden magyar szent kötelessége. Szabó János konzul, Magyarország Ungvári Főkonzulátusáról megköszönte az egyesület munkáját, közölte, hogy a szervezet tevékenysége olyan szolgálat, amely kapcsolatot teremt a helyi lakosság és a kegyelet ápolása között, közelebb hozva hozzánk apáink, egykori védelmezőink hagyományát. A fotóművész, Puskás László Pál, meghatódottságát fejezte ki az eseménnyel kapcsolatban, kiemelve, hogy a munka, amit végeznek, hatalmas energiákat szabadít fel az egyesület tagjaiban. Hozzátette, minden kép egy történet, a múlt és a jövő közötti átmenetet képviseli, hiszen a múltról beszélünk, és a jövőnek dolgozunk.

A tárlatot az érdeklődők május 18 – június 30. között tekinthetik meg a Rákóczi-főiskolán.

Sponták Szabina

Kárpátalja.ma

Az Ungvári Nemzeti Egyetem idei szépségkirálynőjét május 17-én választották meg. A versenyre 250 diáklány nevezett, tizenheten kerültek döntőbe és szállhattak versenybe a koronáért.

A lányok színes ruhakollekciókban:  tervezői ruhában, ukrán nemzeti viseletben, fürdőruhában, valamint estélyiben léptek színpadra.

A zsűri döntése szerint a legszebbnek járó koronát Kszenija Bonka, az orvostudományi kar hallgatója nyerte el. Első udvarhölgynek Evelina Jager joghallgatót választották, őt pedig Krisztina Azarhova nemzetközi tanulmányok szakos hallgató követte.

Kárpátalja.ma

 Tegnapi ülésén elfogadta a marosvásárhelyi tanács azt a határozatot, amelynek alapján a vegyes tannyelvű iskolák belső tereiben kötelező kihelyezni a kétnyelvű, magyar és román feliratokat tartalmazó táblákat és ez elsősorban a polgármesteri hivatal feladata. Az intézkedést Radu Bălaş a Szabad Emberek Pártjának tanácsosa kezdeményezte. A tervezetet a POL 3 és az RMDSZ 10 igen szavazatával elfogadták. Dumitru Pavel nemzeti liberális tanácsos ellene szavazott, a többi román tanácsos pedig tartózkodott. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács a napokban 17 vegyes tannyelvű marosvásárhelyi tanintézetben állapította meg a nyelvi diszkrimináció tényét.

 Több mint ötezer szűrővizsgálatot és kezelést végeztek a héten Székelyföldön a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosai. A Hargita megyei orvosokkal, szakszemélyzettel és a megye vezetőivel további együttműködésről állapodtak meg – tájékoztatta az MTI-t Edvi Péter, az NGYSZ alapító elnöke. Megegyeztek többek között, hogy a beteg gyerekek terápiájára alkalmassá teszik a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ medencéjét. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosai évente kétszer utaznak Hargita megyébe, ahol a megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és egyéb gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a beteg gyermekeket – olvasható a Krónika hírportál összeállításában.

Mint ismeretes, az Újvidéki Felsőbíróság elsőfokú döntése elutasította a VaMaDiSz kérelmét arra vonatkozóan, hogy az Újvidéki Egyetem a hatályos jogszabályoknak megfelelően tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést a magyar diákoknak.

A román külügy irritált hangnemben reagált arra, hogy Navracsics Tibor EU-biztos Kolozsváron részt vesz a FUEN Kongresszuson. A politikus csattanós válasza és sok más érdekes információ (például, hogy hogy tanulta vissza a horváth nyelvet) a bonchidai Bánffy-kastély kávézónak kialakított bástyájában...

Orbán Viktor miniszterelnök elhibázott politika lépésnek nevezte az Európai Parlament Magyarországgal szembeni szerdai határozatát ma reggel a Kossuth Rádió műsorában. Szerinte valójában egy „Soros-jelentés” elkészítéséről van szó, hiszen létezik egy olyan, érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gondolatnak pedig részbeni finanszírozója, szervezője Soros György.  A miniszterelnök kijelentette:  a brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni.

Romániának 2017 végéig biztosított a kanyaró ellen védő vakcinatartaléka, ezen a héten 109 ezer dózist osztottak szét az országban – mondta ma Florian Bodog egészségügyi miniszter. Az Agerpres összeállításából kiderül, hogy a szaktárca vezetője az Egészségügyi Világszervezethez fordult kanyaróellenes oltóanyagért, és pozitív választ kapott, így egész évre biztosított lesz a szükséges vakcinamennyiség. Bodog szerint a jelenlegi helyzetet az váltotta ki, hogy az elmúlt években nem írtak alá hosszú távra szóló szerződéseket a vakcinák beszerzésére.

Kelemen Hunor szövetségi elnök köszöntötte Kallós Zoltán Europa Nostra díjas néprajzkutatót. Elmondta, hogy a díjazott a legnehezebb időkben sem menekült a kihívásoktól, Kallós Zoltán végezte a magyar nyelvterület legnagyobb népzenei gyűjtését. Navracsics Tibor az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint Kallós Zoltán életműve mutatja, hogy igenis gazdagabbá lehet tenni Európát. A díjat Maria Berza az Europa Nostra képviselője adta át tegnap. A kitüntetett április 5-én kapta meg a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerését, az Európai Unió Kulturális Öröksége díjat és a közönségdíjat is ő nyerte el.

Ma este kezdik a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampányát, mely támogatására 1 év alatt 1 millió aláírást kell összegyűjteni legalább 7 uniós országból.  Az eseményen részt vesz többek között Kelemen Hunor RMDSZ elnök, Vincze Loránt FUEN-elnök, Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

 Klaus Johannis államfő tegnap katasztrófának nevezte a kanyarójárványt és kijelentette, hogy a beoltás kötelezővé tételét támogatja. Szerinte az ötezer kanyarós megbetegedés az országban, és a betegség  26 halálos áldozata nem csak a jelenlegi egészségügyi miniszter és csapatának hibája, hanem a teljes rendszeré. Az államfő szerint tájékoztatási kampányokra van szükség a lakosság felé.

Costel Lupaşcu szociáldemokrata képviselő a romániai páciensek egyesületének képviselőivel folytatott megbeszélést arról a törvénytervezetről, amely jövedéki adót róna ki a magas cukortartalmú élelmiszerekre is. Ez az üdítőitalok drágulásához is vezethet. A befolyó összeget oktatásra, az egészségügyre vagy a zöldség- és gyümölcstermesztés támogatására lehet majd fordítani. Az adó bevezetése nagyon jó megoldás lenne a túlzott cukorfogyasztás megakadályozására, főleg a veszélyeztetett kategóriák esetében – állítják a megbeszélés résztvevői.