Az elmúlt héten megyénk szinte valamennyi határ menti településén nagy érdeklődést váltott ki a külföldi állampolgárok Ukrajna területén való tartózkodására vonatkozó szabályzat betartása.
Olena Tracsukot, a Csapi Határőrosztag szóvivője nyilatkozott az ügy kapcsán.
– Nem lépett hatályba új törvény, nincs szó semmilyen újításról. Gyakorlatilag Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2012. február 12-e óta hatályos 150. számú határozatáról van szó, amely a külföldiek Ukrajna területén történő tartózkodásának rendjét szabályozza. Az egyetlen dolog, ami megváltozott, az az, hogy kiiktatták az emberi tényezőt. A határőrök mostanáig is ellenőrizték, hogy a határt átlépő személy az előző fél év folyamán összesen hány napot töltött az országban. Nemrég gépesítették a folyamatot, és most egy számítógépes program számolja a napokat. Abban az esetben, ha az említetett időszakban a tartózkodás meghaladta a 90 napot, kiutazáskor adminisztratív eljárás keretén belül az állampolgárok adómentes minimáljövedelme (17 hrivnya) 30–50-szeresének megfelelő összegű, azaz 510-től 850 hrivnyáig terjedő pénzbírságot szabnak ki a túltartózkodás mértékétől függően. A szabály belépéskor is érvényes, aki a megengedettnél több napot tartózkodott külföldön, attól megtagadják a belépést, ám ilyenkor nem szabnak ki bírságot.
A szóvivő azt is elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban 89 esetben indítottak adminisztratív eljárást és 53 838 hrivnya összegben szabtak ki bírságot.
A határőrosztag munkatársa azt is elmondta, van lehetőség arra, hogy amennyiben az illető személy különböző, igazolható okok miatt (betegség, betegápolás, terhesség, szülés, gépjármű meghibásodása, családegyesítés stb.) 90 napnál hosszabb ideig kénytelen külföldön tartózkodni, erre engedélyt kapjon. Az erről szóló kérvényt az Állami Migrációs Szolgálat területileg illetékes alegységének vezetőjéhez kell benyújtani a szükséges okiratok ukrán nyelvű fordításával. Ezt a határidő lejártát megelőzően nem hamarabb, mint 10 és nem később, mint 3 munkanappal tehetik meg.
Mellesleg azonos követelmények vannak érvényben a schengeni övezet országaiba utazó ukrán állampolgárokkal szemben is. Ez akkor sem változott, amikor bevezették a vízummentességet Ukrajna és az Európai Unió között.
– Az EU területére beutazni szándékozó, biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 2017. június 11-től a külső határok átlépésekor mentesülnek a vízumkötelezettség alól, de az ukrán állampolgárok esetében továbbra is fennáll a 180 nap időtartam alatt maximálisan 90 napos tartózkodási idő betartásának kötelezettsége, az esetleges túltartózkodás szabálysértésnek minősül – hívta fel a figyelmet Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja a vízummentesség életbe lépése alkalmából június elején tartott sajtótájékoztatón.
Brenzovics László, a Legfelső Tanács képviselője, a KMKSZ elnöke képviselői interpellációt intézett Nazarenko V. O.-hoz, az Ukrán Állami Határőrszolgálat elnökéhez, melyben a hozzá forduló magyar állampolgárokra hivatkozva kéri, hogy a határőrszolgálat munkatársai tanúsítsanak humánus bánásmódot a határon átkelő külföldiekkel szemben, vezetőként hozzon meg minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi a beutazás megtagadásának elkerülését a fent említett esetekben.
Ukrajna határellenőrzésről szóló törvénye 8. cikkelye értelmében a külföldiek számára akkor engedélyezett a határátlépés, ha rendelkeznek érvényes útlevéllel, van vízumuk, amennyiben mást nem ír elő a törvény, bizonyítani tudják utazásuk célját és elegendő pénzösszeg áll rendelkezésükre. Az említett törvény más feltételt nem tartalmaz a határátlépést illetően. Így a külföldiek beutazásának megtagadása alaptalan és törvénytelen. A határőrszolgálat munkatársai alaptalanul hivatkoznak a Belügyminisztérium 2015.07.20-án kelt 884. számú rendeletére, amely ellentmond a magasabb szintű jogforrásnak, a törvénynek.
Az Ukrajna Állami Határőrszolgálatáról szóló törvény értelmében az említett intézmény tevékenysége az emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok betartásán alapul, az illetékes szervek és azok munkatársai kötelesek tisztelni az emberi méltóságot.
Rehó Viktória
Július 18-án a déli órákban bejelentés érkezett a huszti tűzoltóságra, miszerint a Velététől (Велятино) nem messze lévő szeméttelepen tűz ütött ki – írja a zak-kor.net hírportál.
A helyszínre azonnal kiérkeztek a huszti és a viski tűzoltóság munkatársai, hét tűzoltó és két speciális jármű oltotta a tüzet. Körülbelül fél óra alatt sikerült megakadályozni a tűz továbbterjedését, ezt követően még másfél órát dolgoztak a tűz teljes eloltásán.
A tűz 0,5 hektár területen semmisítette meg a szemetet. Keletkezésének oka valószínűleg emberi gondatlanság lehetett, a tettes ismeretlen.
Bejelentés érkezett a szolyvai rendőrkapitányságra egy helyi paptól, miszerint ismeretlen személyek az éjszaka közepén letörték a templom melléképületéről a lakatot, elloptak egy fűnyírót, s más, építkezéshez szükséges felszereléseket.
A bűnügyi osztály munkatársai megtalálták a tettest, egy 17 éves szolyvai fiút, akinek már nem először gyűlik meg a baja a törvénnyel. A fiú elmondta, hogy hol rejtette el az ellopott tárgyakat, így azt visszaszolgáltatták a tulajdonosnak.
Az ügyben büntetőeljárás indult, folynak a tárgyalást megelőző vizsgálatok – írja a pmg.ua hírportál.
Ismeretlenek szerdán este agyonlőttek egy férfit Kijevben. Az eset a Csernyihivszka metrómegálló melletti bevásárlóközpont parkolójában történt, valamivel 23 óra után – jelentette az Ukrajinszka Pravda és az UNN hírügynökség.
Az előzetes információk szerint az elkövetők gépkarabélyból és pisztolyból adtak le mintegy tizenöt lövést. A mentők gyorsan a helyszínre értek, de már nem tudtak segíteni az áldozaton, aki a Kijiv Operativnij portál szerint egy 40-45 éves férfi.
A helyszínen készült fotókon látható, hogy az elkövetők a tetthely közelében eldobták fegyvereiket. A gyilkosok az utcán várakozó gépkocsival menekültek el ismeretlen irányban.
Az ügyben megindult a nyomozás, a rendőrség egyelőre nem kommentálta az esetet.
2017. július 27-én 10.00-tól a Szenti István Egyetem munkatársai tájékoztatót tartanak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával közösen meghirdetett kertészmérnök, mezőgazdasági mérnök és élelmiszeripari mérnök szakokról.
A tájékoztató helyszíne: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Vác terem.
9,34%-kal nőtt az újonnan létrehozott külföldi tulajdonú vállalatok száma az első félévben, a tavalyi év azonos időszakához képest – tájékoztat az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal. A közel 3 ezer új vállalat alaptőkéje 18,1 millió dollár, ami 7,72%-os csökkenést jelent 2016 január – júniusához képest. 1991 után 2007-ben alapult a legtöbb vállalat, akkor 15 ezret jegyeztek.
A Környezetvédelmi Alap Ügyvezetősége 376 igénylést hagyott jóvá a Roncsautó programban, 19-et a Roncsautó plusz programban és több mint ezer támogatási kérést a Zöld Ház programban – tájékoztat az Agerpres hírügynökség közlemény alapján. A jogi személyek listája melyeknek jóváhagyták a támogatást a www.afm.ro honlapon található meg. Az idei költségvetés a Roncsautó programra 180 millió lej, a Roncsautó Plusz programra pedig 45 millió lej. A programot májusban hirdette meg a Környezetvédelmi minisztérium.
A napenergiát is felhasználják egyes vonatok működtetésére Indiában, Újdelhi környékén már fel is szerelték a napkollektorokat az első szerelvény tetejére.
A napenergiával a szellőzőrendszert, a világítást és az információs kijelzőket működtetik. Felhős idő esetén akkumulátorra kapcsolják ezeket a berendezéseket, csak végszükségben használnak dízelmotort.
A napkollektorok felszerelésével szerelvényenként évi 21 ezer tonna dízelolajt takarítanak meg, csökkentve a káros anyag-kibocsátást – közölte az indiai államvasutak szóvivője.
A szóvivő szerint az elkövetkező fél évben legalább négy további vasúti szerelvényen helyeznek el napelemeket.
Indiában a vasút a fő közlekedési eszköz nagyobb távolságokon, a vonatokon naponta 23 millió ember utazik.
Négy százalékos hányaddal India a világ harmadik legjelentősebb káros anyag-kibocsátója.
A Forsa közvélemény-kutató intézet tegnap bemutatott felméréséből kiderül, hogy Németországban tovább nőtt népszerűsége Angela Merkel kancellárnak. Az intézet vezetője szerint csoda kellene ahhoz, hogy Martin Schulz ledolgozza a kialakult hátrányát. Amennyiben a németek közvetlenül választhatnának kancellárt, 52 százalék Angela Merkelre szavazna, ami 1 százalékpontos növekedés heti szinten. Martin Schulz változatlanul 22 százalékon áll, hátránya 30 százalékpont. – tájékoztat az MTI.
Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjra a 2017/2018-as tanévben magyarországi felsőoktatási intézmények nappali munkarendű
felvételt nyert ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű hallgatók számára.
A pályázati kiírás tartalmát az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együttműködve dolgozza ki, és a pályázatot a Beregszászi Agora Információs Központ és az ELTE lebonyolítói közreműködésével hirdeti meg.
További mellékletek IDE kattintva érhetőek el.
17 százalékkal nőtt az első félévben az új járművek értékesítése a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte tegnap az autógyártók és -importőrök egyesülete. A növekedés annak köszönhető, hogy februártól a kormány eltörölte a környezetvédelmi illetéket, emiatt jelentősen olcsóbb a használt autók forgalomba helyezése.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki azon román állampolgárok figyelmébe, kik Bosznia-Hercegovinában tartózkodnak vagy oda készülnek utazni, hogy az ország középső és déli régióit vegetációtüzek sújtják. A hatóságok tűzoltóautókkal és helikopterekkel próbálják megfékezni a lángokat. A szaktárca a www.meteoalarm.eu oldalt ajánlja az utazók figyelmébe, valamint a Călătoreşte în siguranță applikációt is, mely által tájékozódhatnak az érvényben lévő figyelmeztetésekről.
A 16 hajóból álló PET-armada hatalmas mennyiségű szemetet gyűjtött össze az V. PET-kupán. A csapat idén a Tisza Dombrád – Tiszalök közötti szakaszát járta be ártéri hulladékok után kutatva. A közösségnek közel 8 tonnányi PET-palackot és egyéb hulladékot sikerült bezsákolnia. Ennek több mint fele, 4500 kilogramm, leválogatott és újrahasznosításra alkalmas.
A kezdeményezéshez csatlakozó bodrogi csapat 4 nap alatt 679 kilogrammal járult hozzá a sikerhez. A hulladék partra szállítását a PETényi Szemétevő Szeméthajó segítette – írják közleményükben a szervezők.
A PET-kupa csapata a versennyel a Tisza folyamatos, Romániából, Ukrajnából és hazánkból a folyóba kerülő szennyezettségére kívánja felhívni a figyelmet. A távlati cél nemzetközi együttműködés az ismétlődő PET-palack-áradat megállítására és a Tisza mellékfolyóinak kitisztítására.
Az idei jó teljesítmény köszönhető az előzetes hulladékmonitoringoknak, a rekordszámú hajónak és önkéntesnek, valamint a PETényi Szemétszedő Szeméthajó hathatós szemétszállító közreműködésének.
„A verseny messzemenőkig beváltotta a hozzá fűzött reményeket a bodrogi takarítókülönítmény, a Zöld Kör és a kárpátaljai Papilio Természet- és Környezetvédelmi Egyesület csatlakozásával. Azt is hatalmas sikerként könyveltük el, hogy a szelektált hulladék jelentős része újrahasznosul. Jövőre még több párhuzamos környezettisztító akciót szeretnénk szervezni és segítenénk a szennyezés forrásánál.” – idézte a közlemény Hankó Gergelyt a PET-kupa projektvezetőjét.
A közlemény szerint az év eleji jeges árral érkező hulladékáradat nyomait hónapok óta takarítja a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG), de még így is rengeteg palack maradt a kalózok számára. A két szervezet közösen szervezte a Kupa előszedését, amikor is a vízügyes kollégák egy frekventált helyre vitték az önkénteseket, hogy ott szedjék meg a hajóépítéshez szükséges palackok egy részét.
A PET-kupa ötletgazdája, a Természetfilm.hu Egyesület elnöke és a PETényi Szemétevő Szeméthajó megálmodója, Molnár Attila Dávid elmondta: „Ezalatt a kalandos, vidám, ugyanakkor fárasztó hét alatt a verseny 250 résztvevője összesen 140 köbméter, azaz 1000 zsáknyi hulladéktól tisztította meg a Tiszát.”
Először történt meg a folyami mikroműanyag mérése is a PET-kupa életében.
Térköves burkolatú járdát építettek a csíkszeredai Nagyrét utca északi oldalán. További járdaszakaszokat újítanak fel a Szentlélek, a Müller László és a Decemberi Forradalom utcákban, a Testvériség sugárúton, a Pacsirta és Lendület sétányokon, valamint a Szabadság téren. A munkálatot a polgármesteri hivatal megbízásából a nyári útkarbantartások részeként végezik.
Kárpát-medence-szerte 65-70 új óvoda létesülhet, és 265 óvoda megújulhat a magyar kormány külhoni óvodafejlesztési programjának első ütemében – mondta Grezsa István kormánybiztos a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésén szerdán. Jelezte: szeretnék, ha a program folytatódna. Kiemelte: a magyar anyanyelvű óvodásokat szeretnék a programmal támogatni, s egyúttal az a céljuk, hogy a magyar kisiskolások számát növeljék. A program 60 ezerben jelöli meg a lehetséges érintettek számát.
Kitért az egyházak szerepére is, jelezve: stratégiai partnerek voltak az előkészületek során. Grezsa István közlése szerint a megszólított stratégiai partnerek minden nemzetrésznél nagy volumenű forrásokat megmozgató elképzeléseket fogalmaztak meg.
A kormánybiztos elmondta, első ütemként 17,1 milliárddal indították el az óvodafejlesztési programot. Ennek fele a történelmi egyházak lebonyolításában zajlik, a másik fele világi lebonyolítókat von be a programba. Erdélyé a legnagyobb forrás, amelyet szorosan követ a Felvidék, csak itt közel kétszáz olyan település van, ahol a lakosságszám indokolná, de nincs magyar óvoda.
Jelezte: szeretnék a kormány elé terjeszteni a program folytatását, amely már a tömbmagyar területeket is érinthetné. A stratégiai partnereket felkérték az újabb programelemek kialakítására.
Grezsa István reményét fejezte ki, hogy a program nagyon komoly nemzeti identitást képző erő lesz a jövőben.
Burus-Siklósi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke kiemelte: az óvodák, bölcsődék, és az itt folyó programok megerősítése előrelépést hozhat a magyar iskolákba történő belépés terén is. A bővítések, felújítások mellett fontosnak tartotta a szakmai-módszertani tevékenység megerősítését. Játszóterek, óvodaudvarok mellett oktatási terek kialakítását is javasolták – idézte fel. Hozzátette: a következő napokban el is indulhatnak a különböző fejlesztések.
Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyház egyházkerületi tanácsosa azt mondta: aki kétségbe vonja egy ilyen program létszükségletét, nem lát tovább a következő napnál. A program gyümölcsét tíz év múlva arathatják le, ez most még “bimbózó” alakban van. A bölcsőde, óvoda az a szint, ahol a gyermek megtanulja magyarul a meséket, tulajdonképpen itt kezdődik az élete – fogalmazott. Hangsúlyozta: nagyon kell a magyar bölcsőde, óvoda, s ez a program óriási lehetőség.
Farkas Zsolt, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közigazgatási tanácsosa kiemelte: a program segítséget jelenthet az elvándorlás, illetve elrománosodás mérséklésében, megállításában is.
Ha a lehetőség biztosított, van magyar nyelvű óvoda, bölcsőde, a családok kétszer is meggondolják, hogy elhagyják-e az adott települést – vélte.
Közölte: náluk két helyen rövid időn belül megkezdődhet az építkezés, s a továbbiak is megvalósulhatnak 2018-ban.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: fontos szerepet játszik a Délvidéken is az óvodafejlesztés, ezért nagy elszántsággal fogadták a kezdeményezést. A fejlesztések közül kitért többek között arra, hogy hat óvodai szórványközpontot alakítanak ki, ezek mikrobuszokat is kapnának, s három szórványóvodát támogatnak. Minden településen, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, magyar óvodai sarkokat alakítanak ki, és szeretnének Szabadkán gyakorlóóvodát létrehozni – jelezte a jövőbeni tervekről.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta: kutatást indítottak, az óvodáskorúak demográfiai prognózisai mellett a beiratkozási trendeket is elemzik, s kitérnek az óvodaválasztási attitűdre.