Felakasztotta magát a Linkin Park énekese, Chester Bennington – adta hírül a TMZ.
A 41 éves énekes holttestét egy lakásban találták meg, a Los Angeles megyei Palos Verdes Estates településen.
A TMZ szerint Bennington évek óta drog- és alkoholproblémákkal küzdött. Korábban már beszélt arról, hogy gondolkodott öngyilkosságon, mert gyerekkorában egy idősebb férfi molesztálta.
Chester közeli barátja volt Chris Cornellnek, a Sound Garden és az Audioslave énekesének, aki szintén felakasztotta magát idén májusban. Ma lett volna Cornell 53. születésnapja.
A Linkin Park nyitotta meg június 27-én, a jubileumi, 25. VOLT Fesztivált Sopronban. Az amerikai rockzenekar Meteora című albuma a zenei történet egyik legnagyobb alternatív albuma lett.
A Mexikói-öbölben megtalálható Escarpia laminata nevű csőféreg 300 évig is élhet, ezzel az egyik leghosszabb élettartamú élőlény a Földön. A valaha élt legöregebb állat 507 éves volt.
1000 és 3300 méteres mélységben él a világ egyik leghosszabb élettartamú állata – írja az Index. Az Escarpia laminata nevű csőféreg egy gerinctelen élőlény, amely nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerfenéken, és életét egy csőben éli le a tengerfenéken. Lakhelyéről mindössze tapogatóit dugja ki, hogy táplálékot szerezzen.
Fél évezrednél is tovább élt egy állat
A kutatók 356 csőférget gyűjtöttek össze az öböl különböző pontjairól, majd – mivel keveset tudtak róluk – elkezdték meghatározni a korukat. Az eredeti élőhelyükhöz hasonló körülmények között tartották őket, majd elkezdték meghatározni a növekedési ütemüket, ehhez pedig hozzávették a halálozási és szaporodási rátájukat is, hogy egy populációs-szintű szimulációt végezhessenek. Ezek alapján egy 50 centiméter hosszú csőféreg 202 éves, átlagosan pedig 100-200 évig élnek. Azonban vannak köztük olyanok, amik jóval tovább, akár 300 évig is elélhetnek.
A közöttünk élő, szárazföldi állatok körében ilyen élettartamot még nem értek el. A valaha volt legidősebb dokumentált szárazföldi gerinces egy 177 éves galápagosi óriásteknős volt, míg a legtovább élő emlős címe egy 211 éves grönlandi bálnáé. A kutatás vezetője szerint ugyan a csőférgek élethossza kiemelkedő, mégsem ők a rekorderek: a leghosszabb életet élt, általunk ismert állat egy 507 éves sellőkagyló.
Kamil Raichl (1895-1971) cseh főiskolai tanár és felesége, Blaženy 1938-ban tett körutazást vidékünkön. Kirándulásuk során ellátogattak Ungvárra, Uzsokra, Kőrösmezőre, Rahóra és a Felsőszinevérre. A fent látható felvétel a Szinevéri-tó partján készült. A többi kép itt tekinthető meg.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Pénzügyi segítség nyújtása a határon túli magyar nyelvű közoktatásban résztvevő, kiemelkedően tehetséges 6–11. évfolyamos (közép- vagy általános iskolában), szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára. A pályázat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Nemzeti Tehetség Program támogatásával kerül meghirdetésre.
(Pályázat kódja: NTP-ADY-M-17)
Pályázók köre
A pályázatot a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban részt vevő, magyar nemzetiségű, 6–11. évfolyamon (közép- vagy általános iskolában) tanuló, kiemelkedően tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, mint magánszemély adhatja be, ösztöndíj támogatás céljából.
A pályázaton igényelhető támogatás összege, formája, mértéke
a) Javasolt támogatás összege: 100.000,- Ft –nak megfelelő UAH/fő a 2017/2018. tanévre.
b) A támogatás vissza nem térítendő támogatás. Az ösztöndíj összegének folyósítása egyszeri átutalással történik.
A támogatandó pályázatok száma Kárpátalján 23 fő.
A pályázat feltétele, követelményei
Pályázatot kizárólag olyan a fentiekben leírt tanuló nyújthatja be, aki
1) kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkezik
a./ jó, jeles vagy kitűnő tanulmányi átlagot ért el a 2016/2017. tanévben,
b./ megyei 1-2., országos 1-4. vagy nemzetközi versenyen 1-8. helyezést ért el a 2016/2017. tanévben,
c./ a tehetségpont a pályázót kiemelkedő tehetségnek tartja, erről igazolást és ajánlást állít ki;
2) szociálisan hátrányos helyzetű, nagycsaládban él, árva, félárva, a szülő egyedülálló, szülő tartósan beteg vagy rokkant, illetve a fronton vagy háborúban harcol, a gyerek rokkant vagy beteg, valamint olyan családi körülmény, amely miatt a családja az átlagosnál rosszabb szociális körülmény között él, így zavartalan tanulása veszélyeztetve van.
Benyújtandó dokumentumok
A pályázatnak az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia három eredeti és egy másolati példányban:
· Pályázati adatlap;
· Iskolalátogatási igazolás
· A pályázó nyilatkozata;
· Család összetételről, valamint szociális helyzetről szóló igazolás;
· A 2016/2017. évi év végi bizonyítvány hitelesített fénymásolata;
· Amennyiben van megyei vagy országos, vagy nemzetközi verseny (a 2016/2017-es tanévre vonatkozólag) eredményéről kiállított oklevél másolata, vagy egyéb, ezt igazoló dokumentum (egyszerű fénymásolat is elfogadható, amennyiben a pályázat benyújtásakor felmutatják az eredeti dokumentumot);
· Amennyiben van, a Tehetségpont által a pályázóról kiállított igazolás, ajánlás, amely részletesen bemutatja a pályázó eddigi eredményeit, és tartalmazza a tehetséget bizonyító egyéb igazolásokat (pl. kiállítás, koncert, újításért járó diploma, nemzetközi sportviadal);
· Nyilatkozat szociális helyzetről: az iskola igazgatója vagy a magyar nyelvű tagozat vezetője vagy az osztályfőnök által kiállított, szociális helyzetet igazoló nyilatkozat.
A pályázatot magyar nyelven, példányonként összefűzve kell benyújtani!
Figyelem! Hiánypótlásra nincs lehetőség!
A pályázat benyújtásának módja és helye
A pályázat papír alapon, határidőben történő benyújtása a pályázat érvényességi feltétele, három eredeti és egy másolati példányban, nem postai úton kell eljuttatni az alábbi címre:
“GENIUS” Jótékonysági Alapítvány
Beregszász, Kossuth tér 6. 90202 tel.: 00380314142968
fax: 00380314123462, agora@kmf.uz.ua, www.genius-ja.uz.ua
A pályázatokat 2017. szeptember 1-től lehet benyújtani.
A pályázat benyújtásának határideje: 2017. szeptember 22. 16.00 óra
A pályázathoz csatolandó dokumentumok IDE kattintva letölthetőek.
A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egy csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.
Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.
Románia nem fogadja el a kisebbségek kollektív jogait, ezért porosodik a parlamentben 12 éve a – kulturális autonómiát is előirányzó – kisebbségi törvény tervezete, magyarázta a frakcióvezető. Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.
A tavaly decemberi választásokon megerősödött RMDSZ-frakció a szociálliberális kormánykoalícióval folytatott parlamenti együttműködéstől remél előrelépést a kisebbségi jogalkotásban, de ezt néhány óra leforgása alatt képes megakasztani egy magyarellenes hisztériakeltés, amint történt a legutóbbi kormányválság alkalmával – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye.
Kifejezte meggyőződését, hogy “ott kell ülni az asztalnál”, ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szintjén mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. Pásztor István fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az “akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait. A parlamenti képviselettel rendelkező Most-Híd vegyespárt által elfogadtatott kisebbségi kulturális alapról úgy vélekedett: részeredményeket elfogadni maximumként és “tapsolni hozzájuk” nem szabad.
Az MKP elnöke fontos előrelépést remél az európai kisebbségvédelem terén az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel, a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéstől, amelynek aláírásgyűjtési kampányából ígérete szerint az MKP is kiveszi majd részét.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően a kárpátaljai magyarság “indult” a legjobb helyzetből, mára viszont a kisebbségi jogok többségének nem tud már érvényt szerezni és azokat a – főleg az elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.
A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát “ukránosító” tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni – részletezte a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott “túl fogékonynak” a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.