Európai Tanács hírei

2017. február 20., hétfő
10.15 Találkozó Mike Pence-szel, az Egyesült Államok alelnökével (tudnivalók a sajtó munkatársai számára)

2017. február 21., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2017. február 22., szerda
11.00 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

Az uniós nagykövetek ma olyan új szabályokat hagytak jóvá, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazájukban online tartalomszolgáltatásért fizető fogyasztók elérhessék azt akkor is, amikor az Unión belül egy másik országba utaznak.

Az előfizetett szolgáltatásokat járulékos költségek nélkül lehet elérni külföldről

Az új rendelet fokozni fogja a versenyképességet azáltal, hogy ösztönzi az innovációt az online szolgáltatások terén, és több fogyasztó számára teszi vonzóvá az ilyen szolgáltatásokat. A digitális egységes piaci stratégia egyik célkitűzése, hogy kiépüljön a digitális tartalmak és szolgáltatások valódi belső piaca.

A jogszabályt minden, díjfizetés ellenében nyújtott online tartalomszolgáltatásra alkalmazni kell majd. Az ingyenes tartalmakat közvetítő szolgáltatók, például bizonyos közszolgálati műsorszolgáltatók is kihasználhatják a rendelet előnyeit, amennyiben ellenőrzik, hogy előfizetőiknek melyik országban van a lakóhelye.

Az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok jelenleg abból fakadnak, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak – például audiovizuális alkotások vagy a kiemelt sportesemények – közvetítésére való jogosultság gyakran területi engedélyhez kötöttek. Az online tartalomszolgáltatóknak lehetőségük van arra, hogy csak bizonyos piacokon kínálják szolgáltatásaikat.

A határokon átnyúló szolgáltatás nem fog többletdíjjal járni.

A lakóhely szerinti tagállam azonosítása

Az új intézkedéseknek köszönhetően a polgárok külföldön is hozzáférhetnek a lakóhelyük szerinti tagállamban törvényesen megszerzett vagy előfizetett online tartalmakhoz, amikor szabadságon vagy üzleti úton vannak, vagy ha korlátozott idejű tanulmányok céljából tartózkodnak egy másik tagállamban.

A visszaélések elkerülése érdekében a szolgáltatók ellenőrizni fogják az egyes előfizetők lakóhely szerinti tagállamát. Erre az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kerül majd sor.

A szolgáltatóknak jogában áll majd, hogy megtagadják az online szolgáltatáshoz való hozzáférést, amennyiben előfizetőjük nem tudja bizonyítani, hogy melyik tagállamban lakik.

Az ellenőrzés módja észszerű, arányos és hatékony lesz, és egy erre szolgáló lista legfeljebb két elemét felhasználva fog megtörténni. Az ellenőrzés például a következők segítségével történhet: személyazonosító igazolvány, bankszámla vagy hitelkártya; a szolgáltatás nyújtásához szükséges készülék telepítésének címe; az előfizető által egyéb szolgáltatásokért fizetett felhasználási díj kifizetési igazolása; hivatalos számlázási vagy postacím; stb.

A szerzői jogok tulajdonosainak ugyanakkor arra is lehetőségük lesz, hogy a lakóhely ellenőrzése híján is engedélyezzék az általuk szolgáltatott tartalmak használatát.

Hatálybalépés

A mai határozat megerősíti a 2017. február 7-én a máltai soros elnökség és az Európai Parlament képviselői között létrejött ideiglenes megállapodást.

Ha a Tanács és az Európai Parlament hivatalosan is jóváhagyja a rendeletet, az új szabályok alkalmazása 2018 első félévében (kilenc hónappal az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően) kezdődik meg.

Háttérinformációk

Egyre jobban terjed a hordozható eszközök, például a táblagépek és az okostelefonok használata, és ez elősegíti az online tartalomszolgáltatások igénybevételét függetlenül attól, hogy a fogyasztó éppen hol tartózkodik.

A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény tapasztalható az iránt, hogy a tartalomhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak hazájukban, hanem külföldi tartózkodásuk során is hozzáférhessenek. Ezért fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek az egységes piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét.

A Tanács és az Európai Parlament képviselői 2017. február 14-én megállapodásra jutottak a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakpolitikai döntéshozatalba való bevonását ösztönző programról.

Két nem kormányzati szervezet – a Finance Watch és a Better Finance – pénzügyi támogatásban részesül majd azon tevékenységeik folytatásához, amelyek ösztönzik a fogyasztók és más végfelhasználók bevonását a döntéshozatalba. A program ezenfelül hozzá fog járulni a fogyasztók tájékoztatásához a pénzügyi ágazat szabályozását érintő kérdésekről.

„A szabályozókhoz hasonlóan a fogyasztók is képesek megítélni egy-egy pénzügyi termék vagy szolgáltatás megfelelőségét, és tevékenyen közreműködhetnek a szakpolitikai döntéshozatalban” – közölte Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter, a Tanács elnöke. „Ez az uniós szintű támogatási program az ilyen jellegű fogyasztói részvétel erősítésére törekszik.”

Az új programhoz egy 2011. évi kísérleti projekt szolgált alapul, amelynek az volt a célja, hogy a 2007–2008-as pénzügyi válságot követően helyreállítsa a fogyasztók pénzügyi ágazat iránti bizalmát.

A program a hatályba lépésétől a 2020. december 31-ig tartó időszakra jön létre, 6 millió eurós pénzügyi keretösszeggel.

A pénzügyi szolgáltatások fogyasztói a felhasználók széles körét jelentik, így ide tartoznak például a megtakarítással rendelkező magánszemélyek, a lakossági befektetők, a biztosítási kötvénnyel rendelkezők, a nyugdíjalapok tagjai és a hitelfelvevők.

Következő lépések

A megállapodást az elkövetkező napokban a Tanács nevében történő jóváhagyás céljából benyújtják az uniós nagyköveteknek. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy további vita nélkül fogadják el a javasolt rendeletet.

A társasági adózás uniós magatartási kódexével foglalkozó tanácsi munkacsoport élére új elnököt neveztek ki.

Az olasz Fabrizia Lapecorella 2017. február elején kezdte meg tevékenységét; megbízatása két évre szól. A csoport 2017. január 25-i ülésén nevezték ki, és az osztrák Dr. Wolfgang Nolzot váltja, aki 2009 óta volt a csoport elnöke.

A társasági adózás magatartási kódexe kritériumokat határoz meg annak megítéléséhez, hogy egy adózási intézkedés ösztönöz-e potenciálisan a káros adóversenyre. A gyakorlatban a kódex úgy érvényesül, hogy a tagállamok önkéntesen vállalják: azokra a rendelkezésekre, amelyek a kódex, illetve a tagállamok általi kölcsönös felülvizsgálat szerint károsak, moratóriumot alkalmaznak (nem vezetnek be ilyen új intézkedéseket), és leépítik a már hatályos ilyen rendelkezéseiket.

A magatartási kódex a Tanács által 1997 decemberében elfogadott következtetések formájában jött létre.

Új tevékenységek

A munkacsoport tevékenysége az utóbbi időben tovább bővült, többek között az alábbi területekkel:

• visszaélés elleni intézkedések;
• átláthatóság és információcsere a transzferárazás terén;
• közigazgatási gyakorlatok;
• a harmadik országokkal való kapcsolat.

Ezeken a területeken a résztvevők több olyan kezdeményezésről is megállapodtak, amelyek a puha jog körébe tartoznak, azaz van jogi jelentőségűk, de nem kötő erejűek.

A magatartási kód érvényesítése

A kódex gyakorlatban való érvényesítése a Tanács egyik hivatalos előkészítő szervének, a magatartási kódexszel foglalkozó, 1998-ban létrehozott csoportnak a feladata. Ennek munkáját több alcsoport segíti, melyek elnökét a soros elnökség adja. Jelenleg két alcsoport aktív: az egyik a harmadik országokkal foglalkozik, a másik a kódex 3. és 4. kritériumának egyértelművé tételével.

A csoport egyik fő feladata a közeljövőben az lesz, hogy véglegesítse az adóügyi szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét.

Ez a folyamat 2017. február 1-jén indult azzal, hogy levélben információ iránti megkeresést intéztek 92 EU-n kívüli országhoz, illetve területhez az európai uniós jegyzék összeállításának kritériumairól és folyamatáról szóló, 2016. november 8-i következtetésekkel összhangban.

Az átvilágítási folyamatot a magatartási kódexszel foglalkozó csoport végzi és felügyeli a Tanács Főtitkárságának támogatásával. Munkáját a Bizottság szolgálatai is segítik a folyamathoz szükséges előkészítő lépések megtételével.

Életrajz

Fabrizia Lapecorella az olasz Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium pénzügyi főigazgatója. Az OECD adóügyi bizottsága irányító testületének tagja és alelnöke, az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás átfogó keretrendszerének megvalósításával foglalkozó OECD-irányítócsoport tagja.

2014-ben, a Tanács olasz elnöksége során ő vezette a magas szintű adóügyi munkacsoport üléseit.

A Tanács 2017. január 27-én elfogadta a (KKBP) 2017/153 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. január 31-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió a tunéziai állami pénzeszközök 2011 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 48 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. január 28-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 23., 2017.1.28., 19. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

   

A Tanács 2016. december 19-én elfogadta a (KKBP) 2016/2315 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2017. július 31-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2016. december 20-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 345., 2016.12.20., 65. o.).

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2017. február 13-án úgy határozott, hogy aláírja az Unió és Afganisztán között kötendő partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodást. Az aláírásra 2017. február 17-én 18 óra 40-kor kerül majd sor Münchenben. A ceremónián részt vesz Asraf Gáni afgán elnök is; a megállapodást az Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, afgán részről pedig Eklil Ahmad Hakimi pénzügyminiszter fogja aláírni.

A partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodással létrejön az EU és Afganisztán közötti kapcsolatok új kerete, amely a 2016. október 4–5-i, Afganisztánról szóló konferencián meghatározott kötelezettségvállalásokra építve hivatalosan rögzíti azokat a vállalásokat, amelyeket az Unió a „megújulás évtizede” (2014–2024) keretében kíván teljesíteni Afganisztán fejlesztése érdekében.

A megállapodás tükrözi a jövőbeli partnerség alapelveit és feltételeit. Hangsúlyt helyez a rendszeres politikai párbeszédre, többek között az emberi jogi kérdéseket, és különösen a nők és a gyermekek jogait illetően. A megállapodás értelmében a felek kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építenek ki a gazdaság és a politika egyre több területén, különös tekintettel a következőkre: jogállamiság, egészségügy, vidékfejlesztés, oktatás, tudomány és technológia, valamint a korrupció, a pénzmosás, a terrorizmus-finanszírozás, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem leküzdésére irányuló intézkedések. A felek migrációs együttműködésről is megállapodtak, melynek alapja a 2016. október elején elfogadott EU–Afganisztán közös migrációügyi koncepció. Az együttműködési megállapodás lehetőséget nyújt a közös fellépésre az olyan globális kihívások terén, mint a nukleáris védettség, a nonproliferáció és az éghajlatváltozás.

A dokumentumot a felek „vegyes” megállapodásként írják alá és kötik meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie. Amíg minden tagállam meg nem erősíti a megállapodást, azt ideiglenes jelleggel fogják alkalmazni. Ez olyan intézkedések alkalmazását jelenti, amelyek az Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket érintenek, ideértve többek között a politikai párbeszédet, az emberi jogokat, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a fejlesztési, a migrációs és a regionális együttműködést, valamint a kereskedelmi és beruházási kérdések területén folytatott együttműködést.

2017. február 13., hétfő
14.00 Találkozó Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel és Christian Kern osztrák szövetségi kancellárral (sajtónyilatkozatok 14.30 körül)

2017. február 15., szerda
11.00 Találkozó Saulius Skvernelis litván miniszterelnökkel

2017. február 16., csütörtök
10.00 Találkozó Almazbek Atambajev kirgiz elnökkel

2017. február 20., hétfő
10.15 Találkozó Mike Pence-szel, az Egyesült Államok alelnökével

Az elnökség és az Európai Parlament képviselői között 2017. február 8-án ideiglenes megállapodás született egy olyan programról, amely a strukturális reformok tagállami végrehajtását segíti elő.

A program a hatályba lépésétől a 2020. december 31-ig tartó időszakra jön létre, 142,8 millió eurós pénzügyi keretösszeggel.

„Ez a program támogatni fogja a kormányokat gazdasági és irányítási struktúráik javításában. Újabb előrelépést jelent abba az irányba, hogy a tagállamok felkészültebbek legyenek olyan fontos reformok végrehajtására, amelyek végső haszonélvezői az európai polgárok lesznek.”

Ian Borg, a 2017. évi uniós elnökségért és az uniós alapokért felelős máltai parlamenti államtitkár

Az elkövetkező napokban jóváhagyás céljából benyújtják a megállapodást az Állandó Képviselők Bizottságának. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.

A Tanács és az Európai Parlament 2017. február 9-én ideiglenes megállapodást ért el a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló határozatot illetően.

A kulturális örökség a múlt által megannyi formában ránk hagyott források összessége: a műemlékek, lelőhelyek és hagyományok, a továbbadott tudás és az emberi kreativitás megnyilvánulásai, valamint a múzeumokban, könyvtárakban és archívumokban őrzött és fenntartott gyűjtemények mind-mind kulturális örökségünk részei.

E kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, és egyúttal erősítse az európai identitástudatot, ugyanakkor rá kíván világítani a kulturális örökséget érintő kihívásokra is: a digitális átalakulás hatására és az örökségi helyszíneket érő növekvő környezeti és fizikai nyomásra csakúgy, mint a kulturális javak tiltott kereskedelmére.

Az európai év keretében az Unió:

• szeretné népszerűsíteni a kulturális sokszínűséget és ezzel előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi kohéziót
• rá kíván mutatni arra, hogy a kulturális örökség gazdasági szempontból is hozzáadott értéket jelent a kulturális és kreatív ágazatok, és ezen belül is a kis- és középvállalkozások számára, valamint a helyi és regionális fejlesztés szempontjából
• hangsúlyozni szeretné, hogy a kulturális örökség az EU külkapcsolataiban is fontos elem, ideértve a konfliktusok megelőzését, a konfliktusok utáni megbékélést és a lerombolt kulturális örökség újjáépítését is.

Az európai évre elkülönített pénzügyi keret összege 8 millió EUR.

Az európai év lebonyolítását nemzeti koordinátorok fogják koordinálni, akiknek a Bizottság által összehívott ülésein megfigyelőként az Európai Parlament képviselői is részt vehetnek majd.

Mi, európaiak rendkívül gazdag kulturális örökség birtokában vagyunk, amely közös történelmi múltunkban gyökerezik. Örömmel tölt el, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően megemlékezhetünk erről az örökségről, és büszkék lehetünk közös európai identitásunk alapjaira.

Dr. Owen Bonnici máltai igazságügyi, kulturális és önkormányzati miniszter Következő lépések

A Coreper az egyik következő ülésén várhatóan jóváhagyja a megállapodást. Ezután a Coreper elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökének,

amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.

Így az új jogszabály hamarosan életbe léphet, és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak kellő idő áll majd rendelkezésére a szükséges előkészületek megtételére.

Háttérinformációk

A kulturális örökség európai évének gondolata 2014-ben merült fel elsőként: a Tanács a kulturális örökség részvételen alapuló kormányzására vonatkozó következtetéseiben ismertette az elképzelést. A kezdeményezés az Európai Parlamentben is nagy támogatást kapott, így a Bizottság 2016 augusztusára elkészítette vonatkozó javaslatát.

Erről a határozati javaslatról a Tanács 2016. november 22-én általános megközelítést fogadott el,

az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága pedig 2016. november 8-án szavazta meg a javaslatról szóló jelentését. Az intézmények december 9-én tartották az első háromoldalú egyeztetést a témában.

A máltai elnökség és az Európai Parlament február 7-én ideiglenes megállapodásra jutottak arról, hogy el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek a belső piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát.

A megállapodás – amelyet még mind a Tanácsnak, mind pedig az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie – lehetővé fogja tenni a fogyasztók számára, hogy akkor is hozzáférjenek a lakóhelyük szerinti országban általuk előfizetett vagy megvásárolt online tartalomszolgáltatásokhoz, amikor ideiglenesen az Unió egy másik tagállamában tartózkodnak.

„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is döntően hozzájárul ahhoz, hogy mindenki számára előnyös digitális egységes piacot teremtsünk.”

Christian Cardona, Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere

A tagállamok nagykövetei 2017. február 8-án jóváhagyták a nagykereskedelmi díjplafonokra vonatkozó megállapodást, melynek révén 2017. június 15-én Unió-szerte megszűnnek a kiskereskedelmi barangolási díjak. Az elnökség január 31-én jutott ideiglenes megállapodásra az Európai Parlamenttel a nagykereskedelmi szabályokról.

A barangolási díjak csökkentését célzó tízéves folyamat lezárul: a polgárok végre úgy utazhatnak majd Európa-szerte, hogy közben nem kell lemondaniuk az otthon megszokott kapcsolatról, sem pedig felárat fizetniük.

Azok az uniós határozatok, melyek előbb csökkentették, most pedig eltörlik a barangolási díjakat, a szolgáltatók közötti üzleti kapcsolatokat szabályozó jogszabályokon alapulnak. E szabályok többek között meghatározzák, hogy legfeljebb mekkora összegeket számíthat fel egyik szolgáltató a másiknak olyankor, amikor a fogyasztók egy másik uniós tagállamban telefonálnak, SMS-eznek vagy interneteznek.

Az új, a korábbinál lényegesen alacsonyabb díjplafonokat úgy határozták meg, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak a belföldi árak növelése nélkül. A kiskereskedelmi méltányos használatra vonatkozó feltételek és az új nagykereskedelmi szabályok együtt biztosítani fogják, hogy a barangolási díjakat tartósan fel lehessen számolni az EU-ban.

Dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere a következőket mondta: „A barangolási díjak megszüntetése jó hír minden európai számára. Örömmel tölt el, hogy a máltai elnökség segítségével sikeresen lezárult a dossziéval kapcsolatos munka. E jogszabályok nélkülözhetetlenek az európai digitális egységes piac kiteljesítéséhez. „Málta és az uniós tagállamok közösen ünneplik majd meg ezt az eredményt június15–16-án a Máltán megrendezendő „Digitális közgyűlés 2017” konferencián.”

Következő lépések

Először is el kell végezni a megállapodás tárgyát képező szöveg technikai véglegesítését. Ezután előbb a Parlament, majd a Tanács hivatalosan is jóváhagyja a szöveget (első olvasatbeli megállapodás).

A Parlament várhatóan áprilisban, a Tanács legkésőbb májusban fogja ezt megtenni. Erre nem feltétlenül a Távközlési Tanács keretében fog sor kerülni, a vonatkozó jogi aktust ugyanis bármelyik tanácsi formáció elfogadhatja.

Az elfogadott rendeletet mindkét intézmény aláírja. Erre a Parlament májusi, strasbourgi plenáris ülésén kerülhet sor. A rendeletet eztán kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd három nappal később hatályba lép.

Az új nagykereskedelmi szabályozásnak 2017. június 15-ig hatályba kell lépnie ahhoz, hogy a barangolásról szóló, 2015-ben elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat.

Az elfogadott díjplafonokról bővebb információkat a 2017. január 31-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács 2017. február 7-én végrehajtási határozatot fogadott el, melyben ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy rendkívüli körülmények esetén a tagállamok fenntartsák az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

A végrehajtási határozat 2017. február 11-étől alkalmazandó – amikor az előző határozat hatályát veszti –, és ettől a naptól Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb három hónapos időtartamon át indokolt fenntartania az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:

• Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon
• Németország a német–osztrák szárazföldi határon
• Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon
• Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon
• Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben

Az említett ellenőrzések fenntartásáról szóló döntést megelőzően a felsorolt tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk az érintett tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény.

A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan olyan mértékűre kell korlátozni, mely egyrészt ahhoz szükséges, hogy biztosítani lehessen a közrend, illetve a belső biztonság védelmét, másrészt ahhoz, hogy kezelni lehessen az irreguláris migránsok továbbutazásának továbbra is fennálló kockázatát.

Az ilyen ellenőrzéseket végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk, hogy az ellenőrzésekre továbbra is szükség van-e, és az ellenőrzések intenzitását az adott veszély mértékéhez kell igazítaniuk, illetve az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük. E tagállamoknak havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak és a Tanácsnak.

Háttérinformációk

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke értelmében a Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását egy vagy több tagállam határának teljes hosszán vagy egy szakaszán. A javaslatot a Bizottság a Tanácsnak nyújtja be, amely azt minősített többséggel fogadhatja el. A belső határellenőrzést legfeljebb hat hónapos időszakra lehet visszaállítani. Ez az időszak további hat hónapos időszakokkal meghosszabbítható összesen legfeljebb kétéves időtartamra.

A Bizottság a migrációs válsággal kapcsolatban 2016. május 4-én kijelentette, hogy úgy véli, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti körülmények továbbra is fennállnak, és ajánlást nyújtott be a Tanácsnak. Ezt azok a súlyos hiányosságok indokolták, melyeket az uniós külső határok bizonyos szakaszainak hatékony ellenőrzésében tapasztaltak, és melyek a schengeni övezet egészének működését veszélyeztették.

A Tanács 2016. május 12-én a leginkább érintett öt schengeni államnak (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) azt javasolta, hogy legfeljebb hat hónapos időtartamra tartsanak fenn arányos ideiglenes határellenőrzést az irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazásából fakadó súlyos veszély kezelése, illetve a közrend és a belső biztonság védelme céljából.

Az instabil helyzetre és az ezen népmozgások által leginkább érintett tagállamokban még mindig érzékelhető nyomásra való tekintettel a Bizottság 2016. november 11-én javaslatot nyújtott be, amelyben e tagállamoknak azt ajánlotta, hogy legfeljebb három hónappal hosszabbítsák meg az arányos ideiglenes határellenőrzéseket.

A Bizottság 2017. január 25-én tanácsi végrehajtási határozati javaslatot fogadott el, melyben az öt schengeni tagállamnak azt ajánlotta, hogy legfeljebb három hónappal hosszabbítsák meg az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

A Tanács 2017. február 7-én megállapította, hogy az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletjavaslatot a tagállamok nem támogatják egyhangúlag. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy egy legalább kilenc tagállamból álló csoport a szövegnek az Európai Tanács keretében történő megvitatását kezdeményezze, hogy ott még egyszer utoljára megpróbáljanak a javaslatról konszenzust elérni. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, mérlegelni lehet a megerősített együttműködés létrehozását.

„Az Európai Ügyészség 2009 óta szerepel a Szerződésekben. Ugyanakkor, ahogy azt az elmúlt hat és fél év is jól mutatja, a létrehozása érdekében tett erőfeszítések nem jártak sikerrel. Meggyőződésem, hogy a máltai elnökség kézzelfogható eredményeket fog elérni, ha továbbra is becsületes közvetítőként lép fel, elősegítve azt, hogy a részvételi szándékukat kinyilvánító tagállamok beindíthassák a megerősített együttműködést a máltai elnökség ideje alatt” – jelentette ki Owen Bonnici máltai igazságügyi miniszter.

A következő lépések és a követendő eljárás

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke szerint abban az esetben, ha a tagállamok nem támogatják egyhangúlag az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet, egy legalább kilenc tagállamból álló csoport kérheti azt, hogy a szöveget megvitatás céljából terjesszék az Európai Tanács elé. Ezt követően az Európai Tanácsnak legfeljebb négy hónap áll rendelkezésére arra, hogy megpróbáljon konszenzust elérni.

Abban az esetben, ha még ekkor sem sikerül konszenzust elérni, egy legalább kilenc tagállamból álló csoport kinyilváníthatja arra vonatkozó szándékát, hogy megerősített együttműködést kíván létrehozni.

Háttér

A vonatkozó rendelet célja az Európai Ügyészség létrehozása. Az Európai Ügyészség független uniós szervként jönne létre, amely bizonyos feltételek mellett jogosult lenne az uniós csalások és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények vonatkozásában a nyomozást és a vádhatósági eljárást lefolytatni. Az Európai Ügyészség keretében az uniós csalások elleni küzdelemben együtt valósulhatnának meg az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítések.

A Tanács megvitatta a líbiai helyzetet, majd következtetéseket fogadott el az országról.

2017. február 6., hétfő
12.30 Találkozó Ilham Alijevvel, Azerbajdzsán elnökével (± 14.40 sajtónyilatkozatok)

2017. február 7., kedd
10.30 Találkozó Igor Dodonnal, Moldova elnökével

2017. február 8., szerda
14.00 Találkozó Hashim Thaçival, Koszovó elnökével
15.00 Találkozó Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével

2017. február 9., csütörtök
16.00 Találkozó Volodimir Hrojszmannal, Ukrajna miniszterelnökével

Először is engedjék meg, hogy ismételten köszönetet mondjak Joseph Muscat miniszterelnöknek a Valletta gyönyörű városában rendezett újabb fontos és eredményes csúcstalálkozóért, amihez külön is szeretnék gratulálni. Nagy örömömre szolgál, hogy az afrikai partnereinkkel tartott 2015-ös, hasonlóan eredményes vallettai csúcstalálkozót követően ismét itt lehetek.

Ezennel rá is térnék a mai ülés eredményeire. Ülésünkön azonnali operatív intézkedésekről állapodtunk meg, amelyek várhatóan csökkenteni fogják az irreguláris migránsok számát és egyszersmind emberéleteket mentenek majd meg. Képzést, felszereléseket és támogatást fogunk biztosítani a líbiai parti őrség számára az embercsempészek tevékenységeinek megszüntetése, valamint a kutatási-mentési műveletek megerősítése érdekében. Gazdasági támogatást fogunk nyújtani líbiai helyi közösségek számára, helyzetük javítása és annak érdekében, hogy segítsük őket az ottrekedt migránsok elhelyezésében. Együttműködünk majd a Nemzetközi Migrációs Szervezettel annak elősegítésében, hogy a Líbiában tartózkodó migránsok közül minél többen térjenek vissza önkéntesen származási országaikba. E kiemelt intézkedések végrehajtásához további európai forrásokat bocsátunk majd rendelkezésre. Magától értetődő, hogy a felvázolt intézkedések végrehajtása során az emberi jogok, a nemzetközi jog és az európai értékek teljes körű tiszteletben tartása mellett, és az érintett szervezetekkel – köztük az UNHCR-rel és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel – szoros együttműködésben fogunk cselekedni.

Emellett úgy határoztunk, hogy támogatni fogjuk a Líbiával közvetlenül együttműködő tagállamok kétoldalú tevékenységeit. Éppen ezért üdvözöltük az olasz és a líbiai miniszterelnök által tegnap aláírt egyetértési megállapodást, amely újabb fontos és biztató jele annak, hogy hamarosan kedvező változások fognak bekövetkezni. Az Európai Unió tevékenységeivel is támogatni fogja Olaszországot és Líbiát. Ez közös felelősségünk.

Amint azt az imént már Joseph Muscat kollégám is említette, e sajtókonferenciát követően a 27-ek állam-, illetve kormányfőivel megvitatjuk majd az EU jövőjét, és megbeszélést folytatunk a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő római találkozónkról.

Ami azt illeti, az Európa jövőjéről folytatott megbeszélésünket már a munkaebéd során megkezdtük. A nemzetközi fejlemények rávilágítanak arra, hogy milyen fontos, hogy az EU erős szereplő legyen. A transzatlanti együttműködés a jövőben is abszolút prioritást élvez, ugyanis egészen mostanáig a szabad világ egyik alappillérét jelentette. Ugyanakkor azt is jól tudjuk, hogy a jelenlegi helyzetben nincs más választásunk, mint hogy újra bízzunk saját erőnkben.

Üdvözöljük és támogatjuk a máltai elnökség azon törekvését, hogy folytassa a munkát az EU átfogó migrációs politikájának valamennyi aspektusát illetően.

A fogyasztók által fizetett mobil barangolási díjakat nyárig eltörlik, amihez a maximális nagykereskedelmi barangolási díjak nagy mértékű csökkentése fog elvezetni. A Tanács elnöksége 2017. január 31-én előzetes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel a jelenleginél körülbelül 90%-kal alacsonyabb új nagykereskedelmi díjplafonokról. A nagykereskedelmi barangolás díjak reformja az utolsó ahhoz szükséges jogalkotási lépés, hogy a kiskereskedelmi barangolási díjak 2017. június 15-ével megszűnhessenek. Az informális megállapodást az uniós tagállamok és a Parlament plenáris ülése is meg kell, hogy erősítse.

A reform meghatározza, hogy a szolgáltatók legfeljebb mekkora összegeket számíthatnak fel egymásnak akkor, ha barangolási szolgáltatások nyújtása céljából igénybe veszik egymás hálózatait. Az új díjplafonokat kellően alacsonyan kell meghatározni ahhoz, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak a belföldi árak növelése nélkül. Ugyanakkor elég magasnak kell lenniük ahhoz, hogy a felkeresett országokban a szolgáltatók fedezni tudják költségeiket anélkül, hogy a belföldi kiskereskedelmi áraikat növelnék. Ezenfelül a díjplafonok a várakozások szerint lehetővé teszik a hálózatok folyamatos karbantartását és fejlesztését, hogy a fogyasztók mindenütt stabil kapcsolatot vehessenek igénybe Európában a legnépszerűbb nyaralóhelyektől a legeldugottabb térségekig mindenütt.

Mivel az adatforgalom az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt és várhatóan tovább növekszik, a reform döntő eleme az új adatforgalmi plafon. A barangolási díjak megszűnésével logikusan a külföldi adatforgalom is hirtelen megnő majd, mivel a fogyasztók nem lesznek rászorulva arra, hogy wifi-hotspotokat keressenek az olcsó internetezéshez.

Dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere a következőket mondta: „A máltai elnökség kiemelt prioritása volt, hogy gyorsan megállapodást érjen el a nagykereskedelmi barangolási díjakról. A mai döntés az utolsó a tíz évvel ezelőtt megkezdett folyamatban. Nyártól kezdve, bárhová is utazzon Európában, az európai polgár szabadon telefonálhat, sms-ezhet, internetezhet, egyszóval kommunikálhat. A többletdíj nélküli barangolás immáron valósággá vált.”

A nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások díjplafonjai

A megállapodás értelmében 2017. június 15-én az adatforgalom maximális nagykereskedelmi díja a mostani 50 EUR/GB-ról 7,7 EUR/GB-ra esik, majd szakaszonként tovább csökken: 2018. január 1-jétől a maximális díj 6 EUR/GB, 2019. január 1-jétől 4,5 EUR/GB, 2020. január 1-jétől 3,5 EUR/GB, 2021. január 1-jétől 3 EUR/GB, végül 2022. január 1-jétől 2,5 EUR/GB lesz.

Az adatforgalmi díjplafonok fokozatos csökkentése megfelel annak a várható tendenciának, miszerint a mobil adatszolgáltatások egyre nagyobb mértékű igénybevétele a fokozott méretgazdaságossággal, az új technológiákkal és a hatékony versennyel kombinálva az elkövetkező években csökkenteni fogja a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásának költségeit. Az elfogadott megközelítés a Bizottság által eredetileg javasolt 8,5 EUR/GB fix díjplafonhoz képest jelentősen alacsonyabb plafont határoz meg, ami azonban még mindig lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy az új, ötödik generációs (5G) mobilhálózatokba beruházzanak.

2017. június 15-től a hanghívások maximális nagykereskedelmi többletdíja 0,05 EUR/min helyett 0,032 EUR/min lesz. A szöveges üzenetek maximális díja üzenetenként 0,02 EUR helyett 0,01 EUR lesz.

A kiskereskedelmi méltányos használatra vonatkozó feltételekkel együtt az új díjplafonok biztosítani fogják, hogy a barangolási díjakat tartósan fel lehessen számolni az EU-ban.

A szabályokat kétévente felül kell vizsgálni

A Bizottságnak kétévente jelentést kell készítenie arról, hogyan működnek a gyakorlatban a szabályok, és adott esetben új díjplafonokra kell javaslatot tennie. Az első jelentést 2019. december 15-ig kell benyújtania.

Következő lépések

Az elnökség a megbeszélések eredményét az elkövetkező hetekben jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak. Az új szabályoknak 2017. június 15-ig hatályba kell lépniük, hogy a barangolásról szóló, 2015-ben elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat.

Tisztelt Kollégák!

A máltai találkozónk előkészítéseként, amelynek témája a 27 tagállamból álló Európai Unió jövője lesz, és az Önök közül néhány vezetővel folytatott megbeszélések fényében szeretném megosztani egy pár gondolatomat, amelyekkel véleményem szerint a többségünk egyetért.

Az Európai Unió pillanatnyilag veszélyesebb kihívásokkal néz szembe, mint a Római Szerződés aláírása óta bármikor. Három olyan kockázattal kell számolnunk, amelyre korábban még soha nem volt példa, legalábbis nem ilyen léptékben.

Az első a világban és Európa körül kialakult új geopolitikai helyzetből adódó külső kockázat. Az egyre erőteljesebben, és különösen a tengereken előretörő Kína – engedjék meg, hogy így fogalmazzak –, Oroszországnak az Ukrajnával és a szomszédaival szembeni agresszív politikája, háború, terror és anarchia a Közel-Keleten és Afrikában, amiben a radikális iszlám főszerepet játszik, továbbá az új amerikai vezetés aggasztó nyilatkozatai, mind rendkívül kiszámíthatatlanná teszik a jövőnket. Első alkalommal fordul elő az EU történetében, hogy az egyre inkább többpólusúvá váló külvilágban egyre többen lesznek nyíltan Európa-ellenesek, de legalábbis euroszkeptikusok. Az Európai Unió különösen a Washingtonban bekövetkezett változások miatt került nehéz helyzetbe, ugyanis az új adminisztráció megkérdőjelezni látszik az elmúlt 70 év amerikai külpolitikáját.

A másik kockázat belső és azzal áll összefüggésben, hogy az EU-ban magában egyre erősödnek az EU-ellenes, nacionalista, mind inkább xenofób érzelmek, a nemzeti egoizmus pedig az integráció vonzó alternatívájaként kezd feltűnni. A centrifugális tendenciák ráadásul az olyanok által elkövetett hibákból merítik erejüket, akik számára az ideológia és az intézmények fontosabbakká váltak, mint az emberek érdekei és érzelmei.

A harmadik kockázatot az Európa-párti elit lelki állapota jelenti. A politikai integrációba vetett hitt meggyengülése, a populista érvekkel való azonosulás, valamint a liberális demokrácia alapértékeinek a megkérdőjelezése egyre jobban a felszínre kerül.

Feszültséggel és konfrontációval terhes világunkban az európaiaknak tanúbizonyságot kell tenniük bátorságukról, eltökéltségükről és politikai szolidaritásukról. Ezek nélkül nem leszünk képesek fennmaradni. Ha mi magunk sem hiszünk saját magunkban, az integráció magasabb rendű céljában, akkor mások miért hinnének benne? Rómában meg kell újítanunk ezt a hitvallásunkat. Ma, a több száz millió lakosú kontinens-országok világában Európa országainak önmagukban csekély a befolyásuk. Az EU-ban ugyanakkor megvan az a demográfiai és gazdasági potenciál, amelynek köszönhetően a legnagyobb hatalmakkal szemben is egyenrangú partnerként léphet fel. Ezért az a legfontosabb, hogy a Rómában tartandó ünnepség keretében a 27-ek megmutassák, hogy készek az egységet megőrizni. Azt is kell mutatnunk, hogy ezt az egységet nem csak kényszerből, hanem szabad akaratunkból kívánjuk megőrizni.

Mutassuk meg, hogy büszkék vagyunk európaiságunkra. Ha úgy teszünk, mintha nem hallanánk azokat, akik az EU ellen szólnak, ha úgy teszünk, mintha nem vennénk észre az Unió ellenében, a jövőnk ellen hozott döntéseket, akkor az emberek nem fognak hazájukként tekinteni Európára. Nem kisebb veszélyt jelent, hogy így globális partnereink tiszteletét is elveszítjük. Semmilyen tényszerű okunk nincs arra, hogy Európa és az európai vezetők a külső hatalmak és irányítóik kedvében járjanak. Tudom, hogy a politikában tartózkodnunk kell attól, hogy túl sokat hivatkozzunk a méltóságra, mivel ez gyakran konfliktusokat és rossz érzéseket okoz. Ma azonban egyértelműen ki kell állnunk a méltóságunkért, az egységes Európa méltóságáért – függetlenül attól, hogy Oroszországgal, Kínával, az Egyesült Államokkal vagy Törökországgal folytatunk-e párbeszédet. Ezért legyünk elég bátrak ahhoz, hogy büszkék legyünk saját eredményeinkre, melyek a világ legjobb helyévé tették Európát. Legyünk elég bátrak ahhoz, hogy szembeszálljunk a demagógok állításaival, akik szerint az európai integráció kizárólag az elitnek kedvez és az átlagpolgárok csak a hátrányait szenvedik el, akik szerint az országok egymagukban jobban megállnák a helyüket, mint együtt.

A jövővel kell foglalkoznunk – az elmúlt hónapok konzultációi során ez a kérés hangzott el a leggyakrabban Önöktől. Semmi kétség: így is van. Ám soha, semmilyen körülmények között nem feledhetjük, mik voltak azok az okok, amelyek miatt 60 éve úgy döntöttünk, egyesítjük Európát. Sokszor halljuk, hogy az Európa megosztottságából fakadó múltbéli tragédiákkal már nem lehet érvelni, hogy az új nemzedékek már nem emlékeznek arra, mi ösztönözte az európai projektet. Ám a történelmi emlékezet hiánya nem teszi semmissé mindazt, ami miatt belekezdtünk ebbe a projektbe, és nem ment fel minket azon kötelességünk alól sem, hogy újra meg újra felidézzük az Európa megosztottsága okozta tragédiák tanulságait. Rómában ismét, határozottan ki kell mondanunk két alapvető, ám elfeledett igazságot: egyrészt azt, hogy azért választottuk az egységet, hogy elkerüljük az újabb történelmi katasztrófát; másrészt pedig azt, hogy az európai egység kora egyben a kontinens sokszázados történelmének legjobb időszaka is. Világosan ki kell jelentenünk: az Európai Unió szétesése nem a tagállamok valamiféle mitikus, totális szuverenitásának visszaállításához vezetne, hanem a szuperhatalmaktól, azaz az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és Kínától való nagyon is valóságos és tényszerű függésükhöz. Csakis együtt lehetünk igazán függetlenek.

Éppen ezért olyan határozott és látványos intézkedéseket kell tennünk, amelyek megfordíthatják a közhangulatot és újjáéleszthetik azt a törekvést, hogy az európai integráció a következő szintre lépjen. Ennek érdekében helyre kell állítanunk az európai polgárok külső és belső biztonságérzetét, valamint szociális és gazdasági jólétét. Ehhez az EU külső határainak határozott megerősítésére, a terrorizmus elleni küzdelemért felelős szolgálatok közötti fokozott együttműködésre és a határok nélküli térségben fennálló közrend védelmére, a védelmi kiadások növelésére, az európai uniós szintű külpolitika megerősítésére, továbbá az egyes tagállamok külpolitikáinak jobb koordinálására, és végül, de nem utolsósorban a beruházások, a társadalmi befogadás, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására, valamint a technológiai fejlődés és konvergencia nyújtotta előnyök kihasználására van szükség az euróövezetben és Európa-szerte egyaránt.

Az Egyesült Államok megváltozott kereskedelmi stratégiáját az EU előnyére kell fordítanunk úgy, hogy az érdekelt partnerekkel intenzívebben, de érdekeinket megvédve folytatunk tárgyalásokat. Az Európai Unió nem adhatja fel az olyan kereskedelmi nagyhatalomként betöltött szerepét, mely nyitott a világra, de egyúttal védelmet nyújt polgárainak és vállalkozásainak, valamint szem előtt tartja, hogy a szabadkereskedelem tisztességes kereskedelem. Határozottan ki kell állnunk a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend mellett is. Nem engedhetünk azoknak, akik meg akarják gyengíteni vagy bénítani a transzatlanti szövetséget, amely nélkül nem lenne többé béke és rend a világon. Ajánljuk hát amerikai barátaink figyelmébe saját jelmondatukat: együtt győzhetünk, megosztva elbukunk.