Feed aggregator

(Actualisé-2)

Két jármű bemutatására és egy országos program meghirdetésére került sor kedden a DanubeTruck Magyarország Kft. Hunyadi János úti telepén. A tesztprogram keretében két haszongépjárművet lehet kipróbálni, melyek előnye, hogy sűrített földgázzal (CNG) működnek, így gazdaságosabb és környezetbarát megoldást nyújtanak a fuvarozóknak.

tovább

When Jean-Claude Juncker took office last year as President of the European Commission he claimed that Europe had a problem – it was chronically under-investing in its critical infrastructure. The long lag in economic growth following the financial crisis and the fiscal pressure felt by most European countries since have contributed to an investment gap of up to €370 Bn below Europe’s current potential – compounding the economic malaise of the continent and reducing, in turn, Europe’s foundation for economic growth in the future.

Luckily however, Juncker didn’t just identify the problem but made finding a solution to it the headline priority of his first year in office. Enter the EU Investment Plan (#InvestEU for you Twitter addicts, and better known as the ‘Juncker Plan’) which proposed to mobilize €315 Bn in investment finance over three years along with a range of initiatives to improve the general investment environment in Europe. The centerpiece of the Plan was the creation of the European Fund for Strategic Investment (the EFSI) which would work within the European Investment Bank to leverage and direct the seed capital for the €315 Bn target towards the most efficient projects Europe has to offer.

We might then all have a cause to celebrate this week, as EU Finance Ministers reached a quick agreement on the structuring legislation for the EFSI yesterday. But before anyone uncorks the champagne, we should take stock of the obstacles the Juncker Plan still faces – as the road between yesterday’s agreement and filling Europe’s yawning investment gap is a very long one indeed.

Challenges Ahead for the Juncker Investment Fund

It is firstly worth noting that the political process to establish the EFSI Investment Fund is not actually complete. European Member States, having now reached an agreement, will now have to negotiate with the European Parliament on a common position before EFSI can enter European law – something which needs to happen before the summer break (this is, by all means, an extremely tight timeline for the European legislative process).

The bigger challenges, however, might lie outside of the political process, as it’s a very poorly kept secret that the European money mobilized for the Fund is nowheres close to its €315 Bn target – it’s actually just €21 Bn.

All the rest has to come from leverage and co-investment, which can’t be done by legislative decree.

The first step will be for the EIB to leverage the €21 Bn three times to €63 Bn. This is, of course, very achievable for an institution with the expertise and creditworthiness of the EIB.

The trickier bit is co-investment. In short, the remaining funds (fully €252 Bn) will have to come from public and private investors who decide to invest alongside the EIB in specific projects supported by EFSI (a process that will look something akin to the graphic below).

To give you an idea of the scale of the challenge, France and Italy, Europe’s second and fourth largest economies respectively, just this week committed to co-investing €8 Bn each in EFSI projects undertaken in their countries. That still leaves another €236 Bn of funds entirely unidentified at this stage.

What about the private sector?

It’s clear enough to everyone involved that the private sector is going to have to step up and take advantage of historically low interest rates by investing more in infrastructure. But how can we convince them to actually do that in time?

The answer to this is not so much in the Fund itself, but the broader Plan. You didn’t forget that the Plan was bigger than just the Fund, did you? Crucially, it is.

The ‘Juncker Plan’ includes a range of initiatives meant to substantially improve the environment for infrastructure and other investment in Europe. This includes creating a European Infrastructure Pipeline and Infrastructure Advisory Hub, both meant to enhance the transparency and investability of infrastructure as an asset class for large institutional investors (think pension funds and insurers).

Initiatives like the infrastructure pipeline are crucial innovations as one of the biggest roadblocks for private sector investment in infrastructure has been the lack of deal-flow and past performance data in many countries. This is mostly the case because infrastructure is traditionally seen as a public good with no steady record of private sector involvement in funding its creation. A European-level pipeline of identified projects would help investors plan their investment allocations over time and give them more information to consider increasing their exposure to infrastructure in general.

This maybe sounds easier than it will actually be. In practice, private investors often plan their investment allocations years in advance and have to balance those decisions within a diversified strategy that relies on carefully made decisions about risk appetite and the financial instruments used for investment.

In this context, it’s important that public sector officials develop a strong understanding of how private investors make their decisions and what they need in order to co-invest in EFSI-type projects. The skepticism demonstrated by some EU countries over the infrastructure pipeline (now made optional by the Council’s agreement for countries to participate in) is an example of just such a disconnect that could risk the Plan’s ability to attract private interest.

Overall however, the Juncker Plan has been proposed by the Commission and initiated into the European legislative process in record time. The need for such an initiative is clear, and this has been reflected in the high priority attached to it by almost all Member States and political groups in the EU. The quick process of establishment though, highlights the need to make sure we get things right the first time. Recognizing the role the private sector will have to play in this and considering how best to ensure that this actually happens is therefore perhaps as urgent as the Plan itself.

Scott Martin

Az interjú szerzője szerint Simicska ezt nem az ujjából szopta, ráadásul Orbán neki köszönheti az ellenzéki évek alatti nyugodt...

(Actualisé)

There is a significant and largely untapped opportunity behind the convergence of Interoperable Open Architecture (IOA) and the Internet of Things (IoT), according to Geoff Revill, a consultant and technology evangelist at Market Altitude. There has been a fundament

Russian BAZ-6402 Tractor Truck

Le mardi 10 mars, en Côte d'Ivoire, Simone Gbagbo a été condamnée à 20 ans de prison ferme pour "attentat contre l'autorité de l'Etat et participation à un mouvement insurrectionnel". Le procureur avait requis une peine de dix ans. Prisonnier de la CPI à La Haye, son mari, l'ancien président Laurent Gbagbo sera, quant à lui, jugé en juillet prochain pour "crime contre l'humanité".
A quelques mois des élections présidentielles, leurs partisans dénoncent une justice à sens unique susceptible de souffler sur les braises d'un conflit ethnique non éteint.
Lors des élections présidentielles de 2010, nordistes et Baoulé s’étaient alliés pour chasser le Bété Laurent Gbagbo et ses partisans sudistes du pouvoir. A l’issue d’un vote ethnique, Alassane Ouattara fut élu au second tour (décembre 2010) avec près de 55% des voix. Laurent Gbagbo s'étant proclamé vainqueur, durant quatre mois le pays fut plongé dans le chaos[1]. Puis, à la fin du mois de mars 2011, une offensive nordiste appuyée par la France fut déclenchée et Laurent Gbagbo se trouva assiégé dans sa résidence d’Abidjan. Le lundi 11 avril 2011, les hélicoptères français réduisirent ses derniers défenseurs cependant que des éléments à terre ouvraient le chemin aux forces d’Alassane Ouattara. Mis au pouvoir par l’ancien colonisateur, ce dernier fut considéré comme illégitime par les 46% d’Ivoiriens qui avaient voté pour Laurent Gbagbo lors du second tour des élections présidentielles. Depuis, le processus de réconciliation auquel s'était engagé Alassane Ouattara n’ayant pas été  réalisé, le pays est toujours coupé en deux. Tous les problèmes demeurent donc et ils sont d’abord ethno-politiques. Tant que cette réalité ne sera pas prise en compte le pays sera au bord du précipice. En dépit du "miroir aux alouettes" qu'est la croissance du PIB.

Bernard Lugan
10/03/2015

[1] Voir à ce sujet mon livre Afrique, la guerre en cartes, pages 158-165. 

Seit Beginn des Jahres 2015 hat die Hanns-Seidel-Stiftung in der südafrikanischen Nelson Mandela Stiftung einen renommierten Projektpartner mit einem panafrikanischen Mandat. Am 3. März 2015 lud die Hanns-Seidel-Stiftung zu einer Podiumsdiskussion in Brüssel ein, über die Frage, wie das Vermächtnis Nelson Mandelas am besten erhalten werden könne und welche unterstützende Rolle europäische Partner dabei spielen könnten.

A kérdés, jogos hogy egy KKV milyen költségekre számíthat egy keresőoptimalizálási kampány alkalmával. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Evenich Andrást a kulcsszo.hu SEO szakértőjét aki már 2005 óta van a szakmában, hogy szerinte milyen anyagi ráfordítás az amivel,  a Google keresőben jó helyezéseket és kellő számú látogatói forgalmat tudunk elérni egy közepesen nehéz témakörben.

Mielőtt a részletekbe mennénk érdemes a költségek oldaláról másképpen nézni azokat. A hosszú évek alatt azt látom, hogy a keresőoptimalizálás mint folyamat egy olyan része az internetes jelenlétnek mely az egyik legjobb vevő és bevétel szerző forrás. Befektetés és nem költség ami hosszútávon képes a sokszorosát visszahozni egy KKV vállalkozás számára. Természetesen ehhez az is kell, hogy az elvégzett keresőoptimalizálás szakszerű legyen és jól felépített, és célzott az adott területre.

Vannak feladatok melyeket csupán 1-2szer szükséges elvégeznünk és vannak amiket havi rendszerességgel ajánlatos megtennünk.

Szerencsére egy pl: 12 hónapos SEO kampány jól megtervezhető és azok díjazása is pontosan kiszámítható. Így a vállalkozások számára is könnyen beépíthető az egyéb marketing pénzügyi részébe.

A következő kalkulációk abban az esetben érvényesek ha valamennyi munkafolyamatot egy keresőoptimalizálással foglalkozó céget bízunk meg.

SEO audit
Az egyik legfontosabb lépés, a jelen helyzet felmérése, a weboldalunk állapota a Google és a felhasználók szempontjából. Itt technikai és tartalmi felmérés történik, amivel felszínre jönnek azok a hiányosságok, esetleg veszély források melyekről a vállalkozó nem is tudott. Általában egy ilyen elemzés legalább 4-5 A4-s oldalt jelent de nem is a terjedelem számít ha nem annak tartalma.
Díja: 20.000,-Ft-tól kezdődik. Az ár függvénye az oldal jellegéből adódik, pl: csak egy kis vállalkozás aki villanyszereléssel foglalkozik akkor, kb. ebből az összegből meg is kaphatja ezt a szolgáltatást, de egy webáruház vagy egy ingatlan értékesítéssel foglalkozó rendszer már jóval e feletti árral kalkulálhat. A díjban csak elemzés és nagyon jó esetben a megoldási javaslatok is szerepelnek de a weboldal módosításért külön kell fizetni a fejlesztőknek.
Ezt a holnap elemzést elég egyszer elvégezni, ezért ez egy egyszeri költség Önnek.

Link audit
Ez is egy egyszeri szolgáltatás mely a weboldalunkra mutató linkek elemzéséből áll. Linkprofil elemzésnek is szoktuk nevezni, aminek az elsődleges célja a kártékony linkek kiszűrése, mivel azok veszélyt jelentenek a weboldalunk számára és jó tőlük minél hamarabb megszabadulni.
Az árazásnál leginkább a weboldalunkra mutató linkek száma határozza meg mert ez egy majdnem manuális munkát jelent.
A piaci ára 10.000,-Ft -tól indul (egyszeri költségnek felel meg)

Most azok SEO szolgáltatások következnek amit folyamatosan havonta célszerű végezni

Link fejlesztés ismertebb néven linképítés
Talán ez a része a holnapok keresőoptimalizálásának ahol nem biztos, hogy kellene spórolunk. Mivel a nem szakszerű módon végzett munkával nagyobb kárt lehet végezni, mint azt hinnénk. Gondolom senki sem szeretné elveszíteni azokat már megszervezz pozíciókat a Google-ból amikkel rendelkezett? Az olcsó és fekete kalapos linképítési módszerekkel sajnos ez benne van, hogy a Google Pingvin algoritmusa büntetni fogja holnapunkat. Itt arra ajánlatos figyelnie, hogy a Google irányelvek szerint történjen a link gyarapodása, amivel a vállalkozásának jó hírnevét a Brand-jét is képes lesz növelni.
Egy ilyen linképítési kampány legalább havi 40.000,-Ft -os tételtől kezdődnek.

Tartalom fejlesztés
Ezt a részt több részre bontanám, mivel nem csak blog cikkek írásából állhat mint azt sokan gondolják. Új tartalmak létrehozásával az elsődleges cél a relevancia a weboldalunk témájának erősítése, hogy a Google azt mondhassa, hogy igen ez a weboldal pl: ingatlan értékesítéssel foglalkozik és nem cipő eladással. A tartalom lehet egy új termék oldal vagy értékesítési oldal, esetleg szolgáltatásunk landing page, de lehet egy jól megírt blog bejegyzés is.
Itt most csak egy blog bejegyzés díját tudunk kb. meghatározni mely 0,6 – 1,-Ft /karakterrel számolhatunk. Egy cikk általában 2500 karaktert tartalmaz. A havi cikkek szám legalább 4-8db-ot érdemes számolnunk.

Közösségi oldalak kezelése
Ma már a közösségi oldalakon való jelenlét is fontos része a keresőoptimalizálásnak. A napi rendszerességű postolás szükséges a rajongóinkkal való kapcsolat tartáshoz, szakértő státuszunk erősítéséhez. Magyarországon a Facebook az ahol igazán nagy tömegeket tudunk elérni de azért a Google plus-t és a Twittert sem hagynám ki ebből csak kevesebb időt és pénzt szánnák rá. Vannak olyan témakörök amiben még a Pinteres oldal is kiváló látogatói forrásunk lehet, főleg női témakörökben és ott ahol portékánk vizuálisan jól bemutatható, pl. lakberendezés, utazás.
Havi 20 post elhelyezés esetében / közösségi oldal, olyan 30-40.000,-Ft körüli összeggel számolhatunk.

Mit csináljunk ha nem szeretnénk havonta ennyit fizetni?
Nincsen más hátra magunknak kell elvégezni a fenti feladatokat. Igen és ehhez szükséges az a tudás ami nélkül nem kezdhetünk hozzá. Vannak tanfolyamok ahol az alapokat megtanulhatjuk vagy SEO blogok ahol keresőoptimalizálási tippeket olvashatunk, a kulcsszó blogja is ezek közé tartozik ahol gyakorlati tudást kaphatunk. A tapasztalatot sajnos mindenkinek magának kell megszereznie. A kérdés az, hogy Önnek erre van-e ideje és kedve vagy inkább kiadja ezeket a feladatokat szakértő SEO-s számára.