Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Krakkói szakmai találkozóra kapott meghívást a kárpátaljai magyar színház – olvasható a társulat Facebook-oldalán.

Az április 22–30. között rendezett fesztiválon színészeink a Remete és Hatujjú – Álomjáték Richard Bach, Viktor Pelevin és George Orwell művei alapján című előadással vesznek részt lengyelországi, ukrajnai és örmény társulatok mellett.
Az Oleg Melnyicsuk rendezte darabbal április 26-án 18:00 órától állnak színpadra.

Kárpátalja.ma

A megyeszékhelyen a Szakurafesztivál kéthetes programsorozatának keretében kétnapos borfesztivált tartottak a Bagolyvárban április 21-22. között. A másodszor megrendezésre kerülő fesztiválra 25 borász hozta el termékét. A pincehelyiségekben a szakura tematikát szem előtt tartva főleg rozé borokat kínáltak.

Olga Toicskina, a Sakura Wine fesztivál főszervezője érdeklődésünkre elmondta, hogy a fesztivál célja a minőségi borok bemutatása. Mivel Kárpátalja főleg a fehér- és rozé borok vidéke, ezeket válogatták össze.

– Nagyon sok a fehérbor, mivel megyénkben számos fehér szőlőfajta terem, olyanok mint a tramini, a rizling, a sauvignon, a leányka, a muscat. Szinte egész Ukrajna itt van, érkeztek Herszon és Mikolajiv megyéből, Odesszából, és természetesen számos termelő jött Kárpátaljáról. Van egy stand, ahol európai országok – Magyarország, Szlovákia, Moldávia, Spanyolország, Olaszország, Franciaország – borait mutatjuk be. Ezek főleg rozé borok, mert meg akartuk mutatni a különböző országok borait, hogy lássuk, mennyire függ a régiótól a rozé minősége. Szorosan együttműködünk a beszállítókkal, népszerűsítjük a szlovák és a magyar borokat, hiszen ezek az országok az Osztrák–Magyar Monarchia idején Kárpátaljával egy államhoz tartoztak. Nagyon szeretnénk megmutatni az őshonos fajtákat, a muscatot, az Irsai Olivért, a rizlinget, amelyek Ausztria vagy Magyarország területén teremnek, tehát azoknak nálunk is teremniük kell – hangsúlyozta Olga, aki egyébként Ungváron hangulatos boltot üzemeltet a történelmi városrészben.

A fesztivál egyik kellemes meglepetése volt, hogy kizárólag üvegben engedélyezték a borok értékesítését. A szervezők ragaszkodtak ahhoz, hogy műanyag palackban ne kerüljön eladásra nemes nedű. A borfogyasztás kultúrájára is figyelmet fordítottak. A kóstolás is üvegpohárban történt, a bejáratnál bohémia üvegpoharat vásárolhattak a látogatók, amelyet ízléses díszítéssel ellátott tarisznyával is kiegészítettek.

Egy másik érdekesség, hogy nem csupán minőségi borokat kóstolhattak és vásárolhattak a vendégek, de hozzá minőségi ételeket is. Úgyszintén a szervezők elképzelése volt, hogy az ételeket a borokhoz, a borokat pedig az ételekhez válogatták össze. A vendégeket valóban nem a fesztiválokon megszokott ételeket árusító sátrak várták, hanem kifinomult ételkülönlegességek, amelyek jól harmonizálnak a borokkal. Volt például roston sült vadhús, harcsa steak, és több más finomság. A sajt- és kolbászkészítők minőségi termékeiket népszerűsítették.

Tóbiás László, aki a Cimborák ungvári jótékonysági egyesület képviseletében második alkalommal vett részt, száraz fehérbort hozott. A munkácsi járási Pisztraházán (Pisztraljovo) működő Tóbiás-pincészet tramini, Bianka és muskotály fajtákból készít bort. A minőséget talán jól jellemzi, hogy vasárnapra az összes boruk elfogyott.

Katerinától, a Takado cég képviselőjétől megtudtuk, hogy japán elnevezésű boraik természetes gyümölcsízesítésűek és nincs hozzájuk hasonló, így nem csoda, hogy asztaluk előtt folyamatosan nagy volt az érdeklődés és a forgalom.

– Ötféle bort hoztunk: birs, szamóca, fehér és vörös szilva, valamint gránátalma ízesítésű szőlőbort. Mivel arra számítottunk, hogy a szilva és a gránát lesz népszerű, azért abból készleteztünk többet. De kiderült, hogy Ungváron másféle ízeket kedvelnek, a birs és a földieper bizonyult a legkeresettebbnek, ezek még az első nap elfogytak. Legközelebb többet hozunk belőlük – összegezte a fesztiválon szerzett tapasztalatait, és elmondta, először jöttek, de biztos, hogy nem utoljára.

A szervezők a gyerekekre is gondoltak: karamellkészítő mesterkurzusokon vehettek részt, és édességeket is árusítottak számukra. Tematikusan díszítették a pincét, fotózónákat alakítottak ki, hogy mindenki kedvére való környezetben készíthessen emlékfényképet. Ezenkívül koncerteket is tartottak, többek között fellépett a Cantus, a Nemzeti Rendőrség megyei főosztályának együttese, a Csalamada és a 308 együttes.

Rehó Viktória

“Ukrajna a reformok útjára lépett, és ebbe a folyamatba az oktatási törvény is beletartozik…”

Ahogy korábban hírt adtunk róla, kétnapos munkalátogatásra Kárpátaljára érkezett Marie Yovanovitch, az Amerikai Egyesült Államok ukrajnai nagykövete április 23-án.

A Kárpátalja hetilap részletesen beszámolt a nagykövet programjairól, s a diplomata álláspontjáról:

Hétfőn, április 23-án Ungváron a megyei tanács kistermében találkozott Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökével, Orosz Ildikóval, a KMPSZ elnökével és Gulácsy Gézával, a KMKSZ alelnökével. A zártkörű megbeszélésen jelen volt Anton Cooper, a nagykövetség politikai részlegének munkatársa.

Barta József üdvözölte az amerikai vendégeket és reményét fejezte ki, hogy pozitív benyomásokkal gazdagodnak Kárpátalján, amely minden évszakban szép, de ilyenkor különösen. Majd tájékoztatta őket a kárpátaljai magyarság helyzetéről, az elhíresült oktatási törvény negatív hatásairól.

– Van mivel büszkélkednünk, mert vannak sikereink és eredményeink, hiszen itt munkaszerető emberek élnek, akik számára a legfontosabb érték a békés égbolt és az egymás iránti tisztelet. De sajnos problémáink is akadnak, köztük gazdasági és migrációs jellegűek. Nem titok, hogy egész családok települnek külföldre jobb megélhetési lehetőségeket keresve. A megyei tanács képviselői testülete azon dolgozik, hogy maximálisan kihasználhassuk Kárpátalja földrajzi és geopolitikai adottságait, valamint az etnikai összetétel sajátosságait a közösségek fejlesztése és jobb életkörülmények megteremtése érdekében. Célunk nem csupán megállítani a gazdasági kivándorlást, de olyan feltételeket teremteni idehaza, hogy azok is visszaköltözzenek, akik elhagyták szülőföldjüket – mondta Barta József.

A találkozón úgyszintén szó esett a kárpátaljai magyarokat ért atrocitásokról, amelyek a közelmúltban történtek, és nem csupán a helyieket érintették negatívan, de egész Ukrajnát és a szomszédos országokat is megrázták. Szerencsére, a rendvédelmi szervek gyors reakciójának és összehangolt operatív munkájának köszönhetően ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak – emelte ki a megyei tanács alelnöke.

Az új oktatási törvényt illetően megyénk képviselői tájékoztatták az amerikai diplomatát mindazokról az intézkedésekről, tiltakozó nyilatkozatokról, javaslatokról, amelyeket a kárpátaljai magyarság megfogalmazott, és eljuttatott az illetékes szervekhez. Átnyújtottak a vendégeknek egy-egy angol–magyar nyelvű példányt mindazokból az okmányokból, amelyek az oktatási törvény kapcsán íródtak. Szó volt az esetleges megoldási lehetőségekről is.

A tárgyalást követően a kijevi amerikai nagykövet újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nagyon örül a lehetőségnek, hogy személyesen megismerkedhet Kárpátaljával. Mindig szívesen utazik Ukrajnában, és most talán a legszebb időszakban érkezett ide.

– Nagyon jó érzés volt végigsétálni Ungvár utcáin, találkozni a megye vezetőivel, a magyarság képviselőivel, és első kézből tájékozódni a kárpátaljai helyzetről. Az USA soknemzetiségű országként hatalmas tapasztalatokkal rendelkezik az emberek békés együttélésének biztosítása terén, és nagyon jól érzi, hogy a kormányoknak hasonló helyzetekben hogyan kell működniük – mondta Marie Yovanovitch. – Támogatjuk Ukrajnát az euroatlanti törekvéseiben, szorosan figyelemmel kísérjük az Európai Unióval határos nyugat-ukrajnai régió helyzetét, és a megye vezetőinek véleménye különösen fontos számunkra – hangsúlyozta a nagykövet, és búcsúzóul elmondta, hogy Kárpátalja olyan csodás vidék, hogy hamarosan újra eljön a családjával.

Az USA ukrajnai diplomáciai képviseletének vezetője ezt megelőzően találkozott Hennagyij Moszkallal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökével, és tájékozódott a megye gazdasági és társadalmi-politikai helyzetéről. Szó volt Kárpátalja sajátosságairól, arról, hogy az Európai Unió négy tagállamával határos, valamint az ezzel kapcsolatos, nemzetiségek közötti, migrációs folyamatokról, az idénymunkásokról stb. A felek érintették az olyan aktuális témákat, mint a decentralizáció, az új oktatási törvény alkalmazása Kárpátalján, valamint az orosz titkosszolgálat próbálkozásai, melyek nemzetiségi alapon kívánják destabilizálni a helyzetet.

– Kárpátalja eltér Ukrajna többi megyéjétől – emelte ki Hennagyij Moszkal. – Ez történelmi és földrajzi, valamint etnikai sajátosság, amelyet figyelembe kell venni.

A hivatalos megbeszélés után a kormányzó rövid városnézést iktatott be a programba a nagykövet asszony számára, amely során mesélt az épületek történetéről, utaztak a Kárpátalján egyedülálló páternoszteren, majd megnézték a virágzó szakurákat és a Népi téren a húsvéti tojásfa-kiállítást.

A nap második felében az Ungvári Nemzeti Egyetem tanáraival és diákjaival találkozott az amerikai nagykövet.

Április 24-én, kedden délelőtt Marie Yovanovitch Beregszászban is látogatást tett, ahol a járás vezetőivel, a KMPSZ elnökével, magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, oktatási intézmények vezetőivel találkozott.

Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a „KMKSZ”–UMP Beregszászi Városi Szervezetének elnöke és frakcióvezetője a találkozót követően elmondta, hogy a nagykövet megpróbálta meggyőzni a jelenlévőket, hogy Ukrajna a reformok útjára lépett, és ebbe a folyamatba az oktatási törvény is beletartozik.

– Hangsúlyoztuk azokat a problémákat, amelyek a kárpátaljai magyarságot érintik az oktatás területén. Elmondtuk a kifogásainkat, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság (VB) konkrét utasításai és véleményezése ellenére továbbra sem hajtja végre a Bizottság javaslatait. Elmondtuk azt is, hogy számos magyarellenes, illetve kisebbségellenes megnyilvánulás történt – erről egy brosúrát is átadtunk a nagykövet asszonynak. Furcsának tartjuk, hogy azzal próbált érvelni, hogy a magyarok a hibásak, ugyanis a magyarság elzárkózott, és nem hajlandó a minisztériummal tárgyalni. Hiába mondtuk el, hogy nem érdemi találkozóra hívtak, mert eleve nem az oktatási törvény 7. cikkelyéről lett volna szó. Mi nyitottak vagyunk, hiszen láthatta is, hogy itt van számos oktatási intézmény vezetője, a KMPSZ, a magyar érdekvédelmi szervezetek képviselői is. Maga a nagykövet asszony is meglepődött, hogy nyitottak vagyunk, de azt nem hiszi, hogy Kijev felé lennénk azok. Nem hiszem, hogy sikerült átadni neki azt, hogy sajnálatos módon Kijevben minket, a mi álláspontunkat nem akarják meghallani. Mindenesetre megkértük, hogy a kijevi döntéshozók felé a mi problémáinkat vessék fel, s mondják el azt, hogy mi készek vagyunk a tárgyalásra, valamint várjuk azt, hogy a VB javaslatait Ukrajnában végrehajtsák, s reméljük, hogy azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeket Ukrajna aláírt, illetve a saját alkotmányát a jövőben be fogja tartani, és sikerül az oktatási törvény alkalmazásának kezdetét is kitolni a VB javaslata szerint 2023-ig. Amennyiben ez megtörténik, sikerül majd olyan kompromisszumos megoldást kidolgozni a minisztérium vezetőivel, ami nem politikai, hanem szakmai kérdésként fogja kezelni az oktatást – mondta el Darcsi Karolina.

RV/BA

A kettős hélixnél bonyolultabb szerkezetet fedeztek fel most első alkalommal a tudósok az élő sejtekben. Ez a tudományos áttörésnek is tekinthető esemény arról árulkodik, hogy a genetikai kódrendszerünk szimmetriája komplexebb, mint eddig gondolták.

Az új szerkezeti felépítés megismerése révén biológiai funkcióink működését is jobban megérthetjük majd. A DNS szó hallatán eddig a legtöbbeknek a kettős hélix jutott eszébe, azonban ez úgy tűnik a jövőben változni fog. Ez a friss eredmény bizonyíték arra, hogy különböző DNS-struktúrák léteznek – minderről Daniel Christ ausztrál kutató beszélt.

Az új DNS-komponenst a tudósok i-motifként emlegetik. Létezését már az 1990-es évek óta sejtették, de eddig élő sejtben nem sikerült még azonosítani. Most Christnek és csapatának köszönhetően azonban fény derült arra, hogy a sejtekben természetes a jelenléte, így az bizonyos a szakemberek előtt, hogy hatással van az emberi sejtbiológiára.

Az i-motif egy négyszálú DNS csomó, amely csak egyike azoknak a DNS-szerkezeteknek, amelyek nem tartoznak bele a kettős hélix formába – minderről már Garvan Mahdi Zeraati, a tanulmány társszerzője beszélt. 2013-ban a tudósok egy antitest felhasználásával már értek el egy kisebb áttörést a sejtörökítőanyag vizsgálata során: akkor fedezték fel az emberi sejtekben a G-quadruplex (G4) DNS-t.

Az új vizsgálatok során Zeraati és munkatársai ugyanazt a technikát alkalmazták, mint a 2013-as kutatások során. Az úgynevezett IMab felhasználásával olyan antitesteket használtak fel, amelyek mindamellett, hogy felismerték, meg is kötötték az i-motifokat.

Zeraati elmondta, hogy külön izgalmas volt számukra, hogy látták, hogy a zöld foltok hol eltűntek, hol megjelentek. Így derült ki számukra, hogy ezek a szerkezetek feloldódnak, majd idővel újjáalakulnak. Bár még jó pár vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a tudósok megértsék az i-motifok működését, annyi bizonyos, hogy a sejt egy későbbi életszakaszában jelennek csak meg.

Sőt annak is nagy a valószínűsége, hogy a gének egyes folyamatainak be- és kikapcsolásával hozhatóak összefüggésbe. Sőt mi több az öregedési folyamatok menetében is közrejátszanak.

Tudományos körökben a felfedezés nyomán most az az uralkodó elgondolás, hogy ezek az alternatív DNS-formák fontosak a sejtekben lévő fehérjék számára a szabályozási funkciók miatt. De egyes tudósok kitartanak azon elgondolás mellett, hogy amennyiben ezek a szerkezetek nem alakulnának ki a sejtek egy-egy adott életszakaszában, az kóros következményekkel járni az egyed szervezetének egészére nézve.

Ha az élet citrommal kínál, fogadjuk el – ezek a gyümölcsök ugyanis rendkívül gazdagok C-vitaminban, folsavban és számos egyéb hasznos tápanyagban. Szervezetünkre gyakorolt pozitív egészségügyi hatásaiknak szinte se szeri, se száma.

A citrom eredeti származási helyére vonatkozóan csak találgatnak a szakértők, egyes feltételezések szerint talán Észak-Indiából indulva kezdett elterjedni a világban. A tengerentúlra Kolumbusz Kristóf vitte magával 1493-ban, mára pedig Kalifornia, Arizona, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Törökország, Ciprus, Libanon, Dél-Afrika és Ausztrália is az élbolyba tartozik a citromtermesztéssel foglalkozó államok rangsorában. Habár a savanyú citrusféle csúcsszezonja nyárra tehető, valójában egész évben megtalálható a boltok polcain. Magában fogyasztva nem mindenki szereti, nagyszerű alapanyag ugyanakkor ételek és italok ízesítéséhez is, a felhasználási lehetőségek tehát igen sokrétűek.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint egyetlen közepes méretű citrom egy átlagos felnőtt napi C-vitamin-szükségletének 40 százalékát képes biztosítani, miközben kalória- és szénhidráttartalma rendkívül alacsony. Jó forrása a folsavnak és a káliumnak, érdekesség ugyanakkor, hogy a gyümölcs valódi értéke nem csupán saját összetevőin alapul. Egy idén publikált tanulmány eredményei szerint például olívaolajjal, tejsavóval és túróval társítva a citrom mintegy 30 százalékkal képes növelni a sárgarépában lévő karotinoidok felszívódását. Ezek a hasznos, növényi eredetű vegyületek alapvetően nem hasznosulnak túl jól a szervezetben, azaz hiába eszünk meg viszonylag sok zöldséget, nehéz hozzájutnunk az ideális mennyiséghez.

Jóból is megárt a sok – tartja a szólás-mondás, amely a citromra is érvényes. A túlzásba vitt fogyasztás felerősítheti a reflux okozta panaszokat, a citromsav pedig hosszú távon károsíthatja a fogzománcot, elősegítve a fogszuvasodást. Mindemellett ezek a hátrányok eltörpülnek az egészségügyi előnyök mellett – lássuk, milyen téren támaszkodhatunk bátran a citrom hasznos tulajdonságaira!

Immunrendszer
Közismert, hogy a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitamin, avagy aszkorbinsav fontos szerepet tölt be azimmunrendszerműködésében azáltal, hogy stimulálja a fehérvérsejtek képződését, egyben védi is az antivirális anyagokat termelő immunsejteket. Ezen felül antioxidánsként a káros szabad gyökök megkötésével is hozzájárul egészségünk hosszú távú megőrzéséhez. Érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb állatfaj szervezete képes maga előállítani a számára szükséges C-vitamint, az emberi test azonban – hasonlóan a tengerimalacokéhoz – nem rendelkezik ezzel a kétségkívül hasznos funkcióval.

Szív- és érrendszer
Egy 2010-es kutatás szerint a folsav kis mértékben segíti a stroke prevencióját, míg a C-vitamin szívvédő tulajdonságairól egy 2015-ös amerikai tanulmány számolt be. A tudósok úgy vélik, hogy az aszkorbinsav mint antioxidáns támogatja a kardiovaszkuláris egészség megóvását, valamint szerepe lehet a “rossz” LDL-koleszterin szintjének csökkentésében is. Ugyancsak ez utóbbi folyamatban fejti ki hatását a citrom másik összetevője, a limonin. Egy 2007-es vizsgálat kimutatta, hogy limonin és E-vitamin napi rendszerességű alkalmazásával egyetlen hónap alatt 20-30 százalékkal csökkenthető a hiperkoleszterinémia.

Vesekövesség
Az összes gyümölcs közül a citrom és a lime rendelkezik a legtöbb citromsavval, ami igen előnyös a vesekövek elleni küzdelemben. Az enyhén savas kémhatású vegyület gátolja a kövesedést, illetve a már kialakult apróbb kövek lebontását is támogatja.

Terhesség
A várandósság során rendkívül fontos a kismamák megfelelő folsavellátottsága, a fejlődő embrió gerincét lezáró folyamat ugyanis csak e vitamin segítségével megy végbe zavartalanul. Habár a folsav jobban fel tud szívódni a mesterséges étrendkiegészítőkből, a kellő mennyiség beviteléhez táplálkozásunkkal is hozzájárulhatunk, beleértve például a citromfogyasztást.

Fogyókúra
A citrom remek eszközt jelent az ételek és italok alacsony kalóriatartalmú ízesítésére. Érdemes hozzátenni, hogy a citromhéj is rendkívül gazdag tápanyagokban, összedarabolva pedig salátákhoz, baromfi- és halételekhez is felhasználhatjuk, akárcsak smoothie-k és levesek készítésekor. Fontos azonban leszögezni, hogy az egyes divatdiéták által hirdetett képpel ellentétben a citrom sem varázseszköz a méregtelenítéshez és súlyvesztéshez.

A Tejútrendszer egyedülálló pontosságú, mintegy 1,7 milliárd csillag helyét meghatározó atlaszát mutatta be szerdán az Európai Űrügynökség (ESA). Az atlasz a Gaia európai űrtávcső megfigyeléseinek felhasználásával készült el.

Az adatok révén a csillagászok példátlan precizitással elkészítik a galaxis szerkezetének háromdimenziós, valaha megalkotott legrészletesebb térképét, amely várhatóan a 2020-as évek elejére készül el – írja honlapján a kutatásban résztvevő University College London (UCL).

A szerdán bemutatott eredmények alapot nyújtanak a csillagászat szinte valamennyi ágának kutatásaihoz. Segíthet megérteni, hogyan formálódott a Naprendszer, hogyan állt össze a Tejútrendszer, hol van a galaxisban a sötét anyag.

“A Gaia segítségével vizsgáljuk a Tejútrendszert csillagról csillagra – hol születtek, hogyan formálódtak, milyen a hőmérsékletük és a sugárzási sebességük. Közvetlen bizonyítékot szolgáltat a galaxis forgására és utat nyit további még részletesebb tanulmányok előtt” – mondta Mark Cropper, a UCL Mullard Űrkutatási Laboratóriumának a munkatársa.

Az adatgyűjtemény 1,7 milliárd csillagról, kvazárról, aszteroidáról és galaxisról tartalmaz információkat. Ezen belül 1,3 milliárd csillag távolságát, az égbolton való mozgását, fényességét és színét rögzítő adatot, 7 millió csillag sugárzási sebességére vonatkozó adatot, 100 millió csillag stelláris paramétereit, 550 ezer csillagnak az idő előrehaladásával bekövetkező változásait és 14 ezer aszteroida pontos pályaadatait regisztráló adatot tartalmaz.

A Gaia több száz európai mérnökből és kutatóból álló csapata nem sajátítja ki a megszerzett adathalmazt, hanem mások használatára alkalmas formában dolgozza fel és kalibrálja az adatokat.

A szerdán bemutatott adatokat a Gaia 22 hónapon át gyűjtötte. Az űrszonda további 6-7 évnyi működésre elegendő üzemanyaggal rendelkezik, és 10 évig képes dolgozni.

2013. december 19-én történt elindítása óta a Gaia a 100 ezer fényévnyi átmérőjű hatalamas csilalgrendszert kutatja, naponta 50 millió csillag valamennyi adatát rögzíti.

A lakosság útlezárással tiltakozik az utak állapota miatt a megye több pontján. Az Ökörmezői (Mizshirjai) járásban található Vízköz (Szojmi) mellett a helyiek lezárták az utat április 25-én a reggeli órákban – tudatta a mukachevo.net hírportál.

Az úttorlasz miatt szerda délelőtt két kilométeres sor alakult ki a faluba vezető úton. A tüntetőkön kívül rendőrök is vannak a helyszínen.

Mihajlo Burisin, az Ökörmezői Járási Tanács képviselője elmondta, hogy az említett útszakaszon nem először szerveznek tiltakozást a rossz minőségi út állapota miatt. Tavaly ebben a járásban a közeli Toronya (Toruny) határában demonstráltak.

A tüntetők mindaddig kitartanak, és tüntetni fognak, amíg nem kapnak érdemi választ a vezetőségtől az utak javításáról.

A Vízköz és Toronya települések közötti rossz út miatt több buszjáratot törölt az illetékes közlekedési vállalat – tudatta zakarpattya.net.ua.

Utcára vonultak a nagyszőlősi járási veréceiek (Verjace) is április 24-én – számolt be a mukahevo.net. A helyiek lezárták a falu közelében lévő egyik bányatóhoz vezető utat. Azt követelik a megyei közútkezelő társaságtól, hogy teljeskörűen újítsák fel az útszakaszt, s hogy a bányató-vállalkozásban érintettek jövedelmük legkevesebb öt százalékát fordítsák a falu fejlesztésére. Azt mondják, elegük van az állandó ígérgetésekből. Mihajlo Ruszanyuk, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetője ismét ígéretet tett a helyzet rendezésére.

Fotó: mukachevo.net

Részleges útlezárással tiltakoztak a beregszászi járási Guton is április 23-án, ahol a község lakói közösen léptek fel a szomszédos Izsnyéte határában lévő homokbánya kitermelése miatt megnövekedett teherforgalom ellen.

Kárpátalja.ma

Tényeket meghamisító az a dokumentumfilm, amely a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kezdetének negyedik évfordulójára készült, és néhány napja vetítették le az orosz televíziókban – írta a donyecki származású Denisz Kazanszkij ismert ukrán újságíró a Faceboook-oldalán közzétett elemzésében, amiből szerdán idézett részleteket az UNIAN hírügynökség.

Bírálatában Kazanszkij kiemelte, hogy a Rosszija 1 orosz állami televízió gondozásában készült, “Orosz tavasz. A kezdet” című filmben említést sem tesznek azokról az orosz állampolgárokról – Sztrelkovról, Borodajról -, akik felbujtóként kulcsszerepet játszottak a konfliktus kirobbantásában.

Igor Sztrelkov aktáját már 2014-ben nyilvánosságra hozta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), amiből kiderült, hogy valódi családi neve Girkin és valójában az orosz katonai hírszerzés ezredese. Az orosz állampolgárságú férfi kezdetektől irányította a 2014 tavaszán kirobbant konfliktusban a szakadár fegyvereseket. “Ismertté” azután vált, hogy az ő vezetése alatt foglalták el a szakadárok annak idején a Donyeck megyei Szlovjanszk városát. 2014 májusában Sztrelkov kikiáltotta magát a szakadár Donyecki Népköztársaság főparancsnokának. Néhány napra rá kinevezték őt a népköztársaság “védelmi miniszterévé”. 2014 augusztusában lemondott posztjáról, és visszatért Oroszországba.

A szintén orosz állampolgárságú Alekszandr Borodajt – aki a Kreml PR-embereként már a kelet-ukrajnai válság kirobbanása előtt ismert volt – a Donyecki Népköztársaság “miniszterelnökévé” nevezték ki 2014 májusában. Sztrelkovhoz hasonlóan szintén 2014 augusztusában mondott le posztjáról – átadva helyét a vezető tisztséget máig is betöltő Olekszandr Zaharcsenkónak -, majd úgyszintén visszatért Oroszországba.

Facebook-bejegyzésében Kazanszkij rámutatott arra, hogy az új orosz propagandafilmben kizárólag ukrán állampolgárságú, de “másodhegedűs”, mára már feledésbe merült szakadár vezetők nyilatkoznak, mint például Vjacseszlav Ponomarjov, Szlovjanszk egykori szakadár “polgármestere”.

Szlovjanszkot 2014 júliusában az ukrán fegyveres erők visszafoglalták a szakadároktól.

Az ukrán újságíró szavai szerint a filmben megszólalók azt állítják, hogy egyáltalán nem Ukrajna ellen harcoltak, hanem Ukrajna szövetségi állammá alakításáért, ami nyilvánvaló hazugság. “Elég megnyitni bármelyik, 2014-ben készült videót az interneten, hogy lássuk, hogyan szaggattak szét, tapostak meg ukrán nemzeti zászlókat (a szakadárok) – érvelt Kazanszkij.

Összegezve véleményét kijelentette, hogy a film a “dicsőséges” sztálini időket idézi, alkalmazva az akkori gyakorlatot, amikor a fotókból kiretusálták az arcát, az újságcikkekből kihúzták a nevét a hatalom számára kényelmetlenné vált személyeknek, mintha azok sohasem léteztek volna.

19. alkalommal tartottak lelkigyakorlatot a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület papfeleségei számára.

Az április 19–22. között megszervezett program helyszíne idén a beregszászi római katolikus Pásztor Ferenc Közösségi Ház volt.

A 2017 szeptemberében átadott zarándokház megfelelő kényelmet és csendet biztosított ahhoz, hogy a tisztelendő asszonyok – félretéve az egyházközségi és családi feladatokat, gondokat – néhány napra kikapcsolódhassanak, és lelkileg feltöltődhessenek.

Az idei lelkigyakorlaton Bodolóczki Emil mikóházi görögkatolikus pap tartott elmélkedéseket.

Emellett jutott idő az imádkozásra és a beszélgetésre is. Vasárnap a beregszászi görögkatolikus templomban megtartott magyar nyelvű szent liturgián vettek részt a papfeleségek, majd közös ebéddel ért véget a négynapos lelkigyakorlat.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A Gazprom nem hosszabbítja meg az orosz földgáz ukrajnai exportjáról szóló, jövő év végén lejáró megállapodást, ami azonban nem jelenti azt, hogy leállna az Európába exportált orosz földgáz ukrajnai tranzitja, utóbbiról egyeztetések kezdődtek – jelentette ki Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese.

Az orosz Gazprom és a Naftohaz ukrán gázvállalat 2009-ben kötött két szerződést: egyet az orosz földgáz ukrajnai exportjáról, egyet pedig az Európába szállított orosz földgáz ukrajnai tranzitjáról. Mindkét megállapodás 2019. december 31-ig szól. Idén március elején a Gazprom bejelentette, hogy megkezdte mindkét szerződés felbontását.

Ukrajna már több mint két éve nem vásárol földgázt Oroszországtól. Alekszandr Medvegyev egy berlini konferencián kedden azt mondta, hogy nem hosszabbítják meg az ukrán gázexportról szóló szerződést, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz tranzit gázszállítás Európába.

A Gazprom illetékese azt mondta, hogy „a tranzit kérdéséről még nem folynak tárgyalások, csak egyeztetések”. Alekszandr Medvegyev szerint az ukrán féltől most azt várják, hogy tegyen konkrét javaslatokat a tranzit mennyiségére és feltételeire.

A terroristák kezére játszik, hogy néhány ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével alkalmaz katonai erőt – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Szocsiban szerdán megnyílt nemzetközi biztonsági konferencia részvevőihez intézett üzenetében.

“A nemzetközi közösség néhány tagja mind gyakrabban igyekszik semmibe venni a nemzetközi jog általánosan elismert normáit és elveit, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével folyamodik katonai erő alkalmazásához, elutasítva a tárgyalásokat mint a nemzetközi viták megoldásának kulcseszközét” – hangzott Putyin üzenete, amelyet Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára ismertetett a fórum részvevőivel.

Az orosz elnök szerint az ilyen lépések politikai és társadalmi instabilitáshoz, a helyi konfliktusok és válságok felerősödéséhez vezetnek, valamint “a terrorizmus, a szélsőségesség, a transznacionális bűnözés erőinek kezére játszanak”. Leszögezte, hogy Oroszország a globális és a nemzetközi biztonság szavatolása érdekében kész többoldalú és kétoldalú alapon is együttműködni nemzetközi partnereivel.

Patrusev elmondta, hogy a szocsi tanácskozáson 118 ország és az ENSZ biztonságpolitikai szakértői, tisztségviselői – köztük miniszterelnök-helyettesek, elnöki tanácsadók és belügyminiszterek -, valamint diplomatái vesznek részt.

Ismeretlenek garázdálkodtak a Szolyvai Emlékparkban az április 24-ére virradó éjszaka – adta hírül Dupka György, a Szolyvai Emlékpark Bizottság felelős titkára Facebook oldalán.

A tettesek megrongálták a parkban elhelyezett térfigyelő rendszert, továbbá négy kamerát eltulajdonítottak. Dupka szerint a vandalizmus mögött nem áll magyarellenes motiváció.

Az előzetes felmérés alapján közel tízezer hrivnyás kár keletkezett.

Az esetet a Szolyvai Emlékpark Bizottság elítélte.

A helyreállítási munkálatokhoz a rendszert üzemeltető nagydobronyi számítástechnikai cég igazgatója felajánlotta segítségét. A jövőben rejtett kamerákat is elhelyeznek majd a park területén.

Az ügyben eljárást indítottak a szolyvai rendvédelmi szerveknél, akik kiemelten foglalkoznak az esettel.

Kárpátalja.ma

A beregszászi Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet, azaz a FRIGY április 18-i istentiszteletének keretében adták át az “Elfelejtve” program számára összegyűjtött adományokat.

A FRIGY, a Rákóczi-főiskolai HÖK (Hallgatói Önkormányzat), valamint a Kölcsey HÖK által közösen szervezett húsvéti jótékonysági akció során 13 000 hrivnya folyt be. Az átadáson jelen volt Sipos József, a KRISZ (Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet) elnöke, az “Elfelejtve” program egyik koordinátora, a projekt Nagyszőlősi Gyermekkórházat érintő részének felelőse, valamint Ráti Zsuzsanna, az Ungvári Járási Kórház hospice osztályának főnővére, az ungvári és szerednyei „elfelejtett” gyermekek ügyének szószólója. A program rövid bemutatása után Szanyi György lelkipásztor nyújtotta át az adományt.

Ezúton is szeretnénk megköszönni minden felajánlást, mellyel hozzájárultak a program támogatásához. Isten áldását kívánjuk életükre!

Tóth Krisztina
Kárpátalja.ma

Bakuban találkozik csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Curtis Scaparrotti, a NATO európai erőinek főparancsnoka, hogy megvitassa a szíriai helyzetet – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a két tábornok tárgyalni fog a NATO és Oroszország európai katonai tevékenységéről is. A TASZSZ orosz hírügynökség brüsszeli diplomáciai forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy Geraszimov és Scaparrotti megbeszéléseinek fő témája “az Oroszország és a NATO katonai tevékenységének esetleges helytelen értelmezéséből fakadó katonai incidensek megelőzése” lesz.

A moszkvai katonai tárca közölte, hogy a Bakuba érkezett Geraszimovot a nap folyamán fogadja majd Ilham Aliyev azeri elnök.

A Geraszimov-Scaparotti találkozó lehetőségéről az orosz médiában először Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese tett említést, a Kommerszant című napilap április 11-i számában megjelent interjújában.

Gottemoeller egyebek között arról beszélt, hogy a kiélezett feszültség ellenére a jelenlegi nemzetközi helyzet nem olyan, mint amilyen a hidegháború idején volt, egyebek között azért, mert a komoly nézeteltérések ellenére a felek között nyitva maradtak a kommunikáció csatornái. Emlékeztetett rá egyebek között a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár között a februári müncheni biztonsági konferencián létrejött találkozóra, valamint arra, hogy március 21-én Geraszimov és Scaparrotti telefonon egyeztetett egymással.

A NATO főtitkár-helyettese a kapcsolatok átláthatóságának és kiszámíthatóságának erősítését, a veszélyes incidensek megelőzését és a bizalomerősítést nevezte meg az orosz vezérkari főnök és az atlanti szövetség európai parancsnoka találkozójának témáiként.

Az ukrán parlament támogatásáról biztosította csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsák el a hivatalos eljárást egy Moszkvától független, saját, egységes ukrán ortodox egyház megteremtésére.

A határozati javaslatot a 450 fős törvényhozás 268 képviselője szavazta meg. Minden frakció támogatta, kivéve a Viktor Janukovics menesztett oroszbarát exállamfő egykori híveiből álló Ellenzéki Blokkot.

Porosenko kedden jelentette be, hogy aláírta azt a hivatalos megkeresést, amelyben I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökomenikus pátriárkát arra kéri, nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá. Az államfő ehhez kérte a törvényhozás támogatását.

Porosenko tájékoztatta a frakciókat a szavazást megelőző egyeztetéseken arról, hogy a kijevi patriarkátus minden püspöke aláírta az egyházi hierarchia azonos tartalmú megkeresését, amelyet saját levelével együtt kész eljuttatni a konstantinápolyi pátriárkához. A kezdeményezéshez csatlakozott az országban működő három ortodox felekezetből még egy: az ukrán autokefál ortodox egyház, a moszkvai patriarkátus viszont határozottan elutasította a kezdeményezést.

Az elnök szerint még soha ilyen közel nem került Ukrajna ahhoz, hogy saját önálló ortodox egyháza legyen. Reményét fejezte ki, hogy az ukrán egyház még idén, a Kijevi Nagyfejedelemség (Kijevi Rusz) megkeresztelésének 1030. évfordulóján megkapja az autokefál státust. Leszögezte ugyanakkor, hogy az egységes ortodox ukrán egyház nem válik állami egyházzá, a hívők továbbra is szabadon választhatják meg, mely egyházhoz csatlakoznak.

Kijevi híradások beszámolói alapján Porosenko nemrég tett isztambuli látogatása alatt találkozott Bartolomaiosz pátriárkával, és felvetette neki, hogy az ukrajnai ortodoxok többségének régi vágya egyházuk autokefállá válása.

Autokefáliát elvileg zsinat adhat, vagy magas rangú püspök, azaz pátriárka. Ezt az adott egyház vezetőinek és azon ország államfőjének kell hivatalosan kérvényeznie, amelyben működik. Az ortodox kereszténységben nem létezik a római katolikus egyház pápájához hasonló személyiség, aki a teljes egyházi szervezet csúcsán állna, a gyakorlatban viszont a konstantinápolyi ökomenikus pátriárka tölt be hasonló szerepet. Az autokefál egyházak vezetői nem tartoznak hierarchikusan másik egyházi autoritás alá.

Jelenleg Ukrajnában alapvetően két patriarkátusra – a moszkvaira és a kijevire – kettészakadt ortodox egyház működik, valamint egy jóval kisebb, a hívek kevesebb mint három százalékát tömörítő felekezet ukrán autokefál ortodox egyház elnevezés alatt. A moszkvai nem ismeri el a két másik függetlenségét, mindkettőt szakadárnak tekinti.

A kijevi patriarkátust 1992. június 25-26-án hozták létre az ukrán fővárosban tartott helyi zsinaton Filaret pátriárka vezetésével, akit ezért az orosz ortodox egyházban átokkal sújtottak. A kijevi patriarkátus ugyanakkor mára Ukrajna legnépesebb egyháza lett, a hívő lakosság csaknem 40 százaléka tartozik hozzá, míg a moszkvai patriarkátus a második helyen áll, kevesebb mint 30 százalékos aránnyal.

A két patriarkátus egymástól való függetlenné válása nemcsak egyházi, de politikai kérdés is Ukrajnában. A Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben Oroszországba menekült Janukovics exállamfő a moszkvai patriarkátus híve, elnöksége idején ez az egyház lényegesen nagyobb állami támogatást kapott, mint a kijevi. Míg a moszkvai patriarchátus hívei zömében Oroszországhoz húzó Nyugat-ellenesek, addig a kijevi patriarchátus híveinek nagy része politikai nézeteit tekintve a nemzetileg elkötelezett, az orosz befolyást ellenzők körébe tartozik. Az utóbbi időben a kijevi patriarkátus hívei több ízben vádolták meg a moszkvai patriarkátus papjait, hogy az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak, és támogatják a Donyec-medencei szeparatizmust.

Tavaly decemberben ismét fellángolt a vita a két patriarkátus között: az orosz ortodox egyház felszólította az ukrán ortodox egyház kijevi patriarkátusát, hogy térjen vissza a moszkvai patriarkátus irányítása alá. Filaret azonban azt üzente Moszkvának, hogy ez sohasem fog megtörténni.

Az 1868 áprilisában megtartott hajdúdorogi görögkatolikus nagygyűlés 150. évfordulójára konferenciát szervezett április 13-án a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport.

Egykor 33 egyházközség 220 képviselője vett részt Hajdúdorogon azon a nagygyűlésen, melyen megalakult az Állandó Végrehajtó Bizottság, mely célul tűzte ki a görögkatolikusok számára a magyar nyelv liturgikus használatát, magyar nyelvű egyházi és liturgikus könyvek kiadását, valamint egy önálló magyar görögkatolikus püspökség felállítását. Ez utóbbi 1912-ben valósult meg, amikor Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét, melyet X. Piusz pápa kanonizált. Ám a szertartások magyar nyelvű végzésére 1965-ig kellett várniuk a híveknek.

Kétségtelen, hogy az elért eredményekben nagy szerepet játszott az 1868-as hajdúdorogi találkozó.

Ennek állított emléket a nyíregyházi konferencia, melyet Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és dr. Végsheő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora nyitott meg köszöntőjével.

A délelőtti szekciót dr. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese kezdte meg A kiegyezés és következményei című értekezésével, melyben az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésről s annak a görögkatolikusokra gyakorolt hatásáról beszélt.

Ezt követően dr. Gárdonyi Máté egyháztörténész, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola előadója ismertette az egyház és az állam viszonyát a dualizmus (1868–1918) időszakában.

Dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezetője az 1868-as nagygyűlés megszervezésének és lebonyolításának történetét mutatta be.

Az ő témáját folytatta dr. Véghseő Tamás rektor előadása, melyben az egyháztörténész az 1868 és 1912 közötti korszakot elemezte.

dr. Véghseő Tamás (Fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola)

A délutáni szekció nyitóelőadását Nyirán János, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola docense tartotta meg A magyar nyelv liturgikus használatának igénye és elterjedése, avagy liturgia-fordítások a XIX. század második felében címmel.

Marosi István, a beregszászi Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főiskolai lelkésze a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 1896-os millenniumi ünnepségeken való szerepét idézte fel.

A folytatásban Godzsák Attila történész előadásának köszönhetően a hallgatóság a két világháború közötti korszak uniós mozgalmaiba nyerhetett betekintést.

Sárándi Tamás, a Maros Megyei Múzeum muzeológusa Észak-Erdély 1940-es visszacsatolásának görögkatolikusokra vonatkozó következményeiről beszélt.

Marosi István
(Fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola)

Végül Inántsy-Pap Ágnes, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatója szemléltette a görögkatolikus iskolarendszer fejlődését és Bányay Jenő káptalani helynök kultúrprogramját.

A szekciók végén a jelenlévők kérdéseket tehettek fel az előadóknak, valamint hozzászólhattak a hallottakhoz.

A konferenciát mások mellett megtisztelte jelenlétével dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke, Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke, dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, illetve dr. Ljubka Katalin, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője.

A konferencia előadásai az Athanasiana-sorozatban lesznek elolvashatók, illetve megtekinthetők a Görögkatolikus Médiaközpont YouTube-csatornáján.

Megállapította a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén.

E szerint a legtöbb érvényes levélszavazatot a Fidesz-KDNP kapta, 216 561-et, az LMP 2082-t, a Jobbik 2055-öt, az MSZP-Párbeszéd 1247-et, a Momentum pedig 1004-et.

Az április 8-i országgyűlési választáson a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben adhatták le szavazatukat az országos pártlistákra, ha előtte felvetették magukat a levélben szavazók névjegyzékére. Az Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint 378 449 választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékén.

Az NVI-hez 267 233 szavazási irat érkezett vissza, ebből érvényes 225 471 volt, ami a beérkezett szavazási iratok 84 százaléka. A szavazási iratokban 446 érvénytelen szavazólap volt, így az érvényes levélszavazatok száma 225 025.

Az elmúlt napokban a levélszavazatokat háromszor számlálták meg kézzel, majd ennek eredményét összevetették a szkennelés adataival. Az NVB a levélszavazatok kézi számlálását követően állapíthatta meg a levélben szavazás jogi – jogorvoslattal megtámadható – eredményét.

Patyi András, az NVB elnöke, az ülés egyik szünetében a sajtóképviselőinek elmondta: mintegy százötven kifogás érkezett az egyéni választókerületi eredményt megállapító döntésekkel szemben. Ezeket legkésőbb péntekig kell elbírálnia a bizottságnak.

Az NVB elnöke elmondta azt is, hogy a nemzeti választási rendszer ellen nem történt hackertámadás és egyetlen pillanatra sem állt le.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az ülésen elmondta: a választási informatikai rendszerrel kapcsolatos vizsgálat eredményére a parlamenti beszámolóban ki fog térni.

Az NVB az országos listás szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja majd meg a választás országos listás eredményét, legkésőbb április 27-én.

Az Ökörmezői járásban, Ökörmezőtől alig hét kilométerre – ott, ahol a Fehér-ág patak a Nagyágba torkollik – épült fel egykor Repenye (ukránul Repinne), más néven Ripinye települése.

A legenda így írja le a falu keletkezését: „Van annak már háromszáz éve is. Valahol Huszt alatt egy szegény ember elszökött az uraságától, rongyosan, mezítláb, semmije sem volt. Olyan messzire akart szökni, hogy a gazda szolgái ne találjanak rá. Akkoriban még nem voltak itt utak, hát a folyó mentén vándorolt. Az éjszaka egy réten érte, amikor már elhagyta Vízköz falut is. Nyugovóra tért hát azon a réten egy fűzfa alatt. Éjjel feltámadt a szél – a fűz pedig repegett, ropogott. »Rep, rep, rep.« Egész éjjel ezt hallgatta szegény, s nem tudott aludni. Amikor aztán reggel fölkelt, alaposan körülnézett. Megtetszett neki az a hely: megfelelő lesz egy kalyiba számára is. Az egyetlen akadály, hogy a fűzfa recseg-ropog. De hát ezen könnyen lehet segítni! Hamarjában ki is vágta a fűzfát.

– Na, most repegjél nekem! – mondta.

Felállította a kunyhót, s gazdálkodni kezdett. De az első éjszakát és a fűzfa recsegését, repegését nem feledte. Ezért aztán elnevezte azt a helyet Repenyének. Ezt a nevet kapta a későbbi falu is.” (Kárpátalja.ma)

Hogy tényleg így jött-e létre a falu, az talán már sohasem derül ki.

Mindenestre a régi okmányok szerint a 15. században a lipcsei (település a Huszti járásban, ukránul Lipcsa – a szerk.) földesurak, a Bilkei, Lipcsei, Bilkei Gorzó és Urmezei családok telepítettek kenézeket arra a helyre, ahol aztán kialakult Repenye.

Első írásos említése 1457-ből való, amikor is a Bilkeiek és az Urmezeiek pereskedtek érte.

A község görögkatolikus lakói több templomot is emeltek az évszázadok során. A visszaemlékezések szerint az első Isten háza a folyó partján állt, a második a falu közepén.

A ma látható templomot 1780-ban (más források szerint 1800-ban építették meg fenyőfából, s Szent Demeter tiszteletére szentelték fel. A hosszúhajós elrendezésű épület hármas, csökkenő magasságú, tömegtagolódású. A hajót a megkettőzött tornác a torony vonaláig övezi. A hajó bejárati része felett a tetőzet folytatásaként emelkedik ki a magas, négyzet alakú, galériás torony, mely sokszögű gúlasisakkal fedett.

Az egyházközség anyakönyvét 1818-tól vezették.

1851-ben Fényes Elek Magyarország geográfiai szótára című művében így ír a településről: „Orosz falu, Máramaros vmegyében, 441 gör. kath., 50 zsidó lak., anyatemplommal. Ezen határban van Gyilok nevü telep, egy szép dombon, 290 görög katholikus, 10 zsidóval, nem különben Szucha, 225 görög katholikus, 19 zsidóval, leánytemplommal. Erdejök kevés. F. u. a kamara, gr. Teleki, Pogány, Vasady, Csabay, Korda. s m. t. Ut. p. Huszt.”

A Pallas nagy lexikona 1891-ben újabb adatokkal szolgál: „Ripinye (Ripinnoje), kisközség Máramaros vármegye ökörmezői j.-ban, (1891) 1107 rutén és német lakossal.”

1910-ben 1626-an lakták a községet. A többség ruszinnak vallotta magát, ám jelentős német kisebbség is élt a településen.

1940-ben a falu lakosaiból 1750-en a görögkatolikus, 281-en a zsidó, 37-en az ortodox, hatan a római katolikus s ketten a református vallást gyakorolták.

A szovjet csapatok 1944. október 15-én érték el Repenyét. A Szovjetunió idején át akarták keresztelni a községet Virágosra, ugyanis a házak előtt szép virágoskertek voltak. Végül a falu lakói nem járultak hozzá a névváltozáshoz.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Idén különösen nagy az érdeklődés a Rákóczi Szövetséggel közösen meghirdetett kárpátaljai utazási program iránt, amelynek támogatását a kormány 25 millió forintról 30 millióra emelte – mondta Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért felelős kormánybiztos csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón.

Felidézte, hogy 2016-ban egy sajátos utazási programot indítottak, miután szembesültek azzal, hogy a kelet-ukrajnai háborús helyzet miatt lényegében eltűntek a magyar diákcsoportok Kárpátaljáról. Úgy döntöttek, hogy indítanak egy egyházi és nyugdíjas utaztatási programot: az elmúlt két évben több mint kétszáz utazócsoport buszköltségeihez járultak hozzá, és legalább tízezren jutottak el Kárpátaljára a program keretében, amelyet igazi sikertörténetként értékelt.

Jelezte: idén is meghirdették a programot, amely iránt váratlanul nagy érdeklődés mutatkozott, 150 csoport jelezte utazási szándékát. A korábbi évek 25 milliós forrását emelték, már 30 millióval támogatják az utazásokat.

Grezsa István kitért arra is: ma már Magyarország felől számítanak a legtöbb külföldi vendégre Kárpátalján és párhuzamosan a belföldi turizmus is bővül. Eddig a turistacsoportok mintegy 80-90 millió forintot hagytak ott a vendéglátó vállalkozásoknál, ezzel is hozzájárulva a magyarok szülőföldön való boldogulásához. A 2016-ban eltűnt turistákat lényegében sikerült “visszapótolni” – mondta.

Idegenvezetői tanfolyamot is finanszíroztak, és egyéb turisztikai fejlesztéseket is terveznek Kárpátalján – jelezte a kormánybiztos. Kiemelte: Kárpátalja teljesen biztonságos.

Grezsa István a sajtótájékoztatón megköszönte azt a munkát, amelyet a Minority SafePack aláírásgyűjtése során, az őshonos európai kisebbségek érdekében végzett a Rákóczi Szövetség.

Szintén köszönetet mondott azon kárpátaljai magyaroknak, akik a magyarországi országgyűlési választáson éltek szavazati jogukkal. Számításaik szerint nyolcszor többen voltak, mint négy évvel ezelőtt – jegyezte meg, hozzátéve: ez egyfajta lelki gát áttörését is jelenti, mert Ukrajnában a kettős állampolgárság nem megengedett.

A káprázatos csillaghullásban április 25-ig gyönyörködhetünk. A Lyridák-meteorraj a Thatcher üstökös törmelékéből jött létre, amelynek sűrűbb porfelhőjével mintegy hatvanévente találkozik Földünk. Ezekben az években a raj aktivitása óránként akár több százra is ugorhat. Erre az extra kitörésre azonban most még mintegy húsz évet kell várnunk.

Bár nehéz előre megsaccolni, hogy mikor várható a csillagzápor csúcspontja, de az eddigi számítások szerint az északi féltekén élők április 22-én vasárnap, a késő esti órákban „csíphetik majd el” a legtöbb hullócsillagot. Az EarthSky előrejelzése szerint 23-án, hétfőn hajnalban is érdemes lehet az égre tekinteni, ekkor óránként akár 10-20 meteor is felfénylik majd az égbolton, mielőtt elégne a légtérben.

A csillaghullást szabad szemmel is figyelemmel követhetjük. A távcsövek használatától most azért is érdemes eltekinteni, mert a hullócsillagok az ég valamennyi pontján feltűnhetnek.

Az üstököst A. E. Thatcher csillagász fedezte fel még a 19. század második felében, mely mintegy 415 év alatt teszi meg útját a Naprendszerünkben. Legközelebb előreláthatólag 2276-ban halad majd el a Föld mellett.

A Lyridák az egyik legrégebbi ismert meteorraj. A kínai csillagászok már időszámításunk előtt 687-ben úgy írtak róla feljegyzéseikben, mint a „csillagok csapadékáról”.

Igazán maradandó élményben akkor lehet részünk, hogyha olyan területet választunk megfigyelésünk helyszínéül, ahol minimális a fényszennyezés. De az időjárási viszonyokon is sok múlhat.