A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) idén rendezi meg az első nem olimpiai számok világbajnokságát, amelyen nők és férfiak már egymás ellen is versenyezhetnek. Az esemény célja, hogy az ötkarikás játékokról lemaradó sportolók számára ne június elején érjen véget a szezon. A helyszín a Szeged melletti Maty-éri pálya lesz.
A vb-n – július 10-12-én – minden olyan számot megrendeznek, amelyeket más síkvízi vb-ken is, kivéve az olimpiai versenyszámokat.
“Nagyon izgalmasak lehetnek versenyzői és nézői szempontból is a mix-versenyszámok. Kajakban és kenuban négyesben és párosban 500, illetve 200 méteren indulnak a koedukált egységek. Azt gondolom, az ICF részéről megvan a törekvés arra, hogy később ezek az olimpiai programba is bekerüljenek, úgyhogy ez egy fontos főpróba lesz” – idézte a Magyar Kajak-Kenu Szövetség honlapja Vaskuti Mátét, a vb versenyigazgatóját.
A tavalyi, szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokság az ICF spanyol elnöke, Jose Perurena Lopez szerint olyan verseny volt, amelynél ebben a sportágban nem lehet jobbat rendezni.
“Eddig minden szegedi verseny kiemelkedő színvonalon zajlott le, ez idén is így lesz. Ráadásul ezúttal a televíziós közvetítés kamerái ismét a nézői oldalra költöznek, így az osztószigetet teljesen át tudjuk adni a csapatok számára. További előny, hogy a tavalyi bővítések után az idei versenyre parkolási szempontból a pályához közelebb tudjuk majd engedni a nézőket, és a résztvevőket is. Szeged belvárosából a szokásoknak megfelelően indítunk szurkolói buszjáratokat, valamint a sportolóknak shuttle-buszokat is” – tette hozzá Vaskuti Máté.
Jegyeket a versenyre március végétől lehet majd rendelni, fizetni csak a döntős napokon, szombaton és vasárnap kell.
Olena Zelenszkaja egészséges táplálkozási projektet kíván bevezetni az ukrán iskolákban azáltal, hogy a tanulók napi étkeztetésében megemelné a tej- és tejtermékek adagját – írta az UNIAN hírügynökség február 1-én.
Az ukrán tejtermelők szövetsége üdvözli a firstlady tervét. A nyilatkozat szerint a program jó hatással lesz az iskolás gyermekekre, mivel egy pohár tej fedezi a napi kalcium- és D-vitamin adagjukat.
A szervezet megjegyezte, hogy ez a tejágazatnak is segíteni fog a tejtermékek iránti megnövekedett kereslet miatt.
Az ehhez hasonló tejprogramok a világ 80 országában jól működnek.
Az elgondolás Zelenszkajában a cserkaszi oktatási intézményekben tett látogatásakor ötlött fel decemberben.
Kárpátalja.ma
Húsz évvel ezelőtt, 2000. január 31-én történt a Tisza egyik legnagyobb ökológiai katasztrófája.
Ezen a napon a Romániában található Szamos folyó felső folyásának vízgyűjtő területén működő, aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányavállalat gátja átszakadva közel 100.000 köbméter cianiddal és nehézfémekkel szennyezte előbb a Lápost, majd Szamost.
Az ár február 1-12-e között a Tiszát is elérte, ami hatalmas pusztítást végzett a folyó élővilágában.
A Magyar Országgyűlés a 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
Kárpátalja.ma
A Magyar Tudomány című folyóirat 2020. évi 2. (februári) számában Nyelv és tudomány – határokon innen és túl címmel olvasható tematikus összeállítás, melyet a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársainak tanulmányai alkotnak. A blokkot Péntek János és Csernicskó István állította össze és szerkesztette vendégszerkesztőként.
A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat a Magyarországgal szomszédos országokban működő hat nyelvészeti kutatóműhely (a romániai Imre Samu Nyelvi Intézet, a szlovákiai Gramma Nyelvi Iroda, az ukrajnai Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, az ausztriai és szlovéniai területeket lefedő Imre Samu Nyelvi Intézet, a szerbiai Verbi Nyelvi Kutatóhely, valamint a horvátországi Glotta Nyelvi Intézet) alkotja, célja pedig, hogy a együttműködésben kutassa és írja le a külső nyelvi régiók magyar nyelvi változatainak jellemzőit, az ott élő nyelvközösségek sajátos, a többségi nyelvközösségek dominanciája következtében kialakult aszimmetrikus kétnyelvűségét, reflektáljon a nyelv- és oktatáspolitikai változásokra. A kutatóhálózat tagjai közötti együttműködés egyik legfrissebb példája a Magyar Tudományban most megjelent összeállítás.
Péntek Jánosnak a tematikus blokk előtt olvasható, a magyar nyelvészek között kialakult szoros szakmai együttműködés előzményeit ismertető bevezetője után négy tanulmány következik.
Benő Attila, Juhász Tihamér és Lanstyák István közös írása a Termini Kutatóhálózat egyik legnagyobb szakmai programját, a Termini magyar–magyar szótár és adatbázis–t mutatja be.
Ezt követően Csernicskó István arra keresi a választ tanulmányában, hogy Magyarország és szomszédjai egyaránt csatlakoztak a legfontosabb európai kisebbségvédelmi dokumentumokhoz, miért maradhattak fenn a 21. század elején is a nyelvpolitikai, nyelvi jogi problémák ebben a térségben.
Kolláth Anna tanulmánya a muravidéki nyelvi helyzet legmeghatározóbb elemeinek bemutatására törekszik a közoktatás középpontba helyezésével.
Sorbán Angella munkája a nyelv és a munkaerőpiac közötti összefüggésekről szól, és a munkaerő-piaci stratégiáknak a nyelvhasználattal összefüggő aspektusait elemzi.
Bár a tematikus összeállításban érintett kutatási témák és problémák természetesen nem érintik, nem érinthetik a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózaton belül folyó összes kutatási kérdést, a Magyar Tudományban közölt írások ízelítőt adnak a különböző országokban dolgozó magyar nyelvészek és kutatóműhelyek közötti együttműködés jellegéről, irányairól.
A Magyar Tudomány aktuális számában a nyelvészeti tematikus blokkon túl is találhatnak érdekes írásokat.
A terebesfejérpataki (Gyilove) határátkelőnél megvesztegetésen értek egy határőrt – adta hírül a mukachevo.net hírportál.
A férfi kartononként 60 dollárt, összesen 500 dollárt kapott a csempészektől, akik dohányárut vittek volna át az ukrán-román határon.
A rendőrség eljárást indított az ügyben. A korrupcióval vádolt férfi tettéért 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
Kárpátalja.ma
Valamelyest gyorsítja az agy öregedését a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás – állapították meg amerikai kutatók.
A Los Angeles-i Dél-kaliforniai Egyetem tudósai mesterséges intelligencia segítségével vetettek össze agyi felvételeket dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokkal, eredményeiket a Scientific Reports című tudományos folyóiratban mutatták be.
Az ismert, hogy bizonyos életmódbeli szokások összefüggésben állnak meghatározott agyi területek felgyorsult leépülésével, de az távolról sem tisztázott, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás milyen hatással van az agy egészének öregedésére – írták a kutatók, akik Arthur Tonga vezetésével a brit biobankban lévő teljesagy-felvételeket vizsgálták, amelyekhez megvannak az érintettek életmódbeli szokásai is.
Az amerikai kutatók a 17 308 MRI-felvétel 30 százalékát használták fel ahhoz, hogy mesterséges intelligencia segítségével statisztikai modellt állítsanak fel, és az algoritmust megtanították a vizsgált egyének relatív agyi életkorának megállapítására. A relatív agyi életkor azt mutatja meg, hogy egy vizsgált személy agyának kora milyen mértékben tér el kortársai agyának átlagos korától, vagyis azt, hogy az agy fiatalabb vagy öregebb a vizsgált egyén tényleges életkoránál. Az algoritmus segítségével azután a kutatók megállapították a vizsgálatban szereplő személyek további 70 százalékánál is az agy relatív életkorát.
Az agyi teljesítményteszteken az alacsonyabb agyi életkorú emberek jobban szerepeltek, mint a magasabb agyi életkorú kortársaik.
Arthur Toga csapata úgy találta, hogy a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak kicsiny, de statisztikailag kimutatható hatása van a relatív agyi korra. Eszerint évente pótlólagosan 0,03 évvel, azaz mintegy 11 nappal öregszik az agya annak, aki naponta vagy majdnem naponta elszív egy doboz cigarettát. Minden gramm alkohol, amelyet az ember naponta elfogyaszt, éves szinten 0,02 évvel, vagyis mintegy hét nappal növeli a relatív agyi kort.
A kutatók nem találtak arra utaló jeleket, hogy az alkoholfogyasztásnak az agyra gyakorolt hatása befolyásolná a dohányzás agyra gyakorolt hatását, vagy fordítva.
A kutatók elismerik, hogy a vizsgált összefüggések nem különösebben jelentősek, de megjegyzik, hogy csupa normális agyfunkcióval rendelkező ember agyi öregedését hasonlították össze, és korlátozott agyi funkciójú egyének bevonása esetén egyértelműbb eredményt is nyerhettek volna.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban részt vevő országok kockázati osztályozásán Ukrajnát a 7. csoportból a 6.-ra emelte – közölte Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnök február 1-én Telegram-oldalán.
„Mostantól kezdve az Ukrajnával és az ukrán vállalatokkal kapcsolatos összes kockázat egyre kisebb lesz – alacsonyabb lesz a biztosítási költség, alacsonyabbak lesznek kamatlábak (a hitel értéke ~ 0,5-1% -kal csökkent), továbbá meghosszabbodnak hitelkeretek és limitek” – írta a miniszterelnök.
Kifejtette: a szintlépés hosszú távú finanszírozást nyit meg a középvállalkozások számára.
„A kormány továbbra is arra törekszik, hogy az ukrán gazdaság hatékony és versenyképes legyen” – olvasható Honcsaruk közleményében.
A teljes lista itt tekinthető meg.
Kárpátalja.ma
Két poltavai férfi tévedt el a rahói Csornahorán január 31-én – tudatta a PMG hírügynökség.
Az 1996-os és 1997-es születésű turisták a Pop Iván hegycsúcs és a Balcatul-völgy között vesztették el
szem elől az útvonalat.
A mentőegység 4 órán át kereste az eltűnt fiatalokat. Éjfélkor sikeresen megtalálták őket.
Az egyik férfinál erős hőemelkedést észleltek, őt a helyszínen elsősegélyben részesítették. A beteg azóta
jobban van, kórházi kezelésre nem volt szüksége.
Kárpátalja.ma
Elhunyt 92 éves korában Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte az MMA szombaton az MTI-vel.
Tornai Józsefet péntek éjjel Budapesten érte a halál, a Kossuth-díjas alkotót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti – olvasható a közleményben.
Az MMA méltatása szerint Tornai József a magyar kultúra “bartóki vonulatának” jeles képviselője volt, akinek életét, gondolkodását és művészetét minden korban az igazság, az emberi autonómia, a nemzeti és egyetemes kultúra iránti elkötelezettség vezérelte. Életművét az egyén, a nemzet és az emberiség sorskérdéseit a kozmikus egészben vizsgáló, igazságkereső ön- és világismerettel, mély filozófiai tartományok érintésével megfogalmazó költői és esszéírói alkotások jellemzik.
Tornai József Dunaharasztiban született 1927. október 9-én. Tágabb családja révén ismerkedett meg gyerekkorában az igazi, kisalföldi paraszti világgal. Középiskolai tanulmányait Budán végezte, ott került közelebb a magyar irodalomhoz, valamint itt barátkozott Juhász Ferenccel. Tanárai közé tartozott Gyergyai Albert is.
Az 1947 és 1961 közötti években alakította ki a katolicizmustól elforduló, panteizmusnak nevezhető szemléletét, Kant, Spinoza, Spencer, a brahmanizmus és a buddhizmus volt rá hatással. Világnézete miatt 1948 után nehezen talált állást. Betanított munkás, majd akkordbeíró lett a Csepel Vas- és Fémművekben. Kettős életet élt: a napi munka után verseket írt, olvasott, képezte magát.
Tornai Józsefnek 1955-ben jelentek meg első versei az Új Hangban és a Magyar Csillagban. Az 1956-os forradalom idején egy illegális lap szerkesztésében vett részt, de a szerencsének köszönhetően a megtorlást elkerülte. 1959-ben megjelent első önálló verseskönyve, a Paradicsommadár, ettől kezdve irodalmi tevékenységéből élt.
Az 1962 és 1972 közötti évtized költészete kialakulásának ideje, ekkoriban került közeli barátságba Csoóri Sándorral, Hernádi Gyulával, Gyurkó Lászlóval és másokkal. Az 1962-ben megjelent második kötete, az Égigérő föld már jól mutatta azt a fajta modernséget, amit a költő az ősi és a modern szintéziskísérletének nevezett. Ennek összefoglalója volt az 1970-ben napvilágra jutó első válogatott kötete, A bálványok neve.
Az 1970-es évektől folyamatosan jelentek meg szépirodalmi és esszékötetei, valamint műfordításai. 1984-ben adták ki egyik legolvasottabb művét, a Vadmeggy című vallomásos esszéket szerelemről, házasságról.
A Csoóri Sándor vezette népi ellenzéki csoporttal együtt részt vett a különféle aláírási akciókban, egyik alapítója volt a rendszerváltás meghatározó pártjának, a Magyar Demokrata Fórumnak. 1992-ben az Írószövetség elnökének választották, melynek három évig volt vezetője. 1998-ban két könyve jelent meg: a Minden, ami virágzik (költemények), és A kiűzetés modern formái (esszék), melyekért Arany János-díjjal jutalmazták. A legutóbbi évekig folyamatosan jelentek meg vers- és esszékötetei, műfordításai. Az utolsó nagy öregek egyike a Csillaganyám, csillagapám címmel kiadott összegyűjtött verseinek 2011-ben megjelent negyedik kötete után minden évben újabb kötettel lepte meg a költészet szerelmeseit. 2012-ben A semmi ellen, 2013-ban az Éjfél, 2014-ben a Hirdetve törvényt, 2015-ben a Vízesések robaja, 2016-ban a Világtojásban, 2017-ben az Ó, kettős ember, 2018-ban pedig a Sár lesz a gyémánt című könyve jelent meg a Gondolat Kiadónál.
Tornai József 2012-től volt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja., ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2014-ben lett a nemzet művésze. 2015-ben az egyetemes és egyéni létértelmezés terén kifejtett humanista meggyőződésű költői és esszéírói munkásságáért, valamint a magyar és világirodalomi hagyományok egyesítésében kifejtett öt évtizedes pályafutása elismeréseként kapta meg a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját.
Ungvár, Munkács, Beregszász és Perecseny után Rahón is szüneteltetik február 3-tól az iskolai oktatást az influenzajárvány miatt– írta a mukachevo.net február 1-én.
A terv szerint két hétig lesznek zárva a rahói tanintézetek. Az oktatást február 14-én indítják újra.
Kárpátalja.ma
Elmarad a február 17. és 23. között Magyarországra tervezett keménypályás női tenisztorna.
A magyar szövetség (MTSZ) szombaton arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ellehetetlenült a Budapestre, majd Debrecenbe meghirdetett verseny. Hozzátették, a torna meghiúsulása nagy kárt okoz a magyar női teniszezőknek, akiknek felkészülésként szolgálhatott volna a hazai rendezésű, áprilisi Fed Kupa-döntő előtt.
Az MTSZ közölte, a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kormányakaratnak megfelelően Magyarország évente WTA-tornának adjon otthont.
Hitel a vállalkozóknak, német vasúttársasággal való partnerség, új 200-as, elektronikus személyi igazolvány – ezek várnak ránk februárban.
Idén február 1-jétől indul a kis- és középvállalkozások támogatási programja, amely a terv szerint évente 5-9%-os hitelt nyújt. „Jelenleg nagy problémák vannak a hitelezéssel. Teljes mértékben meg kell változtatni a szabályozási rendszert” – mondja Alexander Ohrimenko közgazdász.
Február 5-én ír alá megállapodást Ukrajna a német Deutsche Bahn vasúttársasággal. „Mindenekelőtt befektetéseket és partnerséget akarunk. A Deutsche Bahn egyedülálló tapasztalattal rendelkezik az ilyen projektek irányításában, és valójában az európai hatékonyság szinonimája” – jelentette ki Olekszij Honcsaruk miniszterelnök.
Ukrajna Nemzeti Bankja február 25-én hozza forgalomba az új 200 hrivnyás bankjegyet. Stílusában követi az új 20, 100, 500 és 1000 hrivnyást. A tervezők megtartották az eredeti színét, méretét és alapvető képeit annyi változtatással, hogy Leszja Ukrajinka portréját áthelyezték a bankjegy közepére, amely eddig a jobb oldalon volt látható. Szakértők szerint az új bankjegyet nehezebb lesz hamisítani.
A hónap végéig tervezik bevezetni az elektronikus személyi igazolványokat. A digitális dokumentumot ugyanúgy használhatjuk majd, mint kézzel fogható elődje.
A szökőévnek köszönhetően a februári hónap 29 napos. Az utolsó téli nap szombatra esik, tehát ebben a hónapban 9 szabadnap és 20 munkanap lesz.
Kárpátalja.ma
Egy bontómunkás meghalt, amikor Szentpétervárott idő előtt összeomlott egy sportkomplexum tetőszerkezete január 31-én.
Az esetről drónfelvétel készült, amelyen látszik, hogy az épületen dolgozók közül egy férfi éppen átvágja a Peterburgszkij sport- és koncertcsarnok fém tartószerkezetét, majd a stadion hirtelen összeomlik – írja a BBCNews. A férfi futni kezdett a biztonságot jelentő darukosár felé, ám nem érte el azt.
A 29 éves férfi holttestét később találták meg a törmelék között. Az áldozat egyike volt annak a négy alkalmazottnak, akik fémkábeleket vágtak a stadion bontása közben. Alekszej Anikin, a szentpétervári vészhelyzeti minisztérium vezetője elmondta, a másik három dolgozó életben van, a nyomozók kihallgatták őket.
A Peterburgszkijt 1980-ban nyitották meg, koncertek és különféle sportesemények helyszíne volt. A bontást a felújítás részeként végezték, ugyanis itt rendezik a 2023-as jégkorong-világbajnokságot.
A jó megjelenés és ápolt külső az igényes hölgyek, na és persze az urak jelzője. Egy szép frizura pedig újjávarázsolja viselőjét. Nos, ehhez van egy szakma, amely generációk óta töretlen népszerűségnek örvend. Férfiak és nők egyaránt szívesen választják, és úgy tűnik, hogy nem véletlenül. Fodrásznak lenni trendi. De mit is jelent konkrétan?
Ha azt mondjuk, hogy a fodrász feladata a hajvágás, fésülés, göndörítés, nagyon leegyszerűsítjük a munkáját. A fodrász egy jó frizurával vendégének jó érzést, önbizalmat ad. Pszichológus és társalkodó is egyben, nem csak a vendég fejét, hanem a rigolyáit is ismeri. Ügyes kezű, begyakorlott, tele van ötletekkel, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a vendége ízléséhez, és még sorolhatnánk az elvárt tulajdonságokat.
Ezúttal a szakma egyik képviselőjével, Szűcs Mariannával beszélgettem.
– Gyerekkori álom a fodrászat?
– Igen, mindig ez volt a tervem. Már gyerekkoromban gondoltam arra, hogy fodrász szeretnék lenni. Erre van is egy kedves történetem. Annak idején anyukám néha elküldött nagymamámmal a városba sétálni, akinek olyankor azt mondtam, hogy le kell vágatni a hajam. Ő csak nézett, mert neki anyukám nem mondta. De, hát ha kell, menjünk be egy fodrászatba. Ott pedig olyan frizurát vágattam, amilyet éppen kedvem tartott. Ezt két-háromszor eljátszottam. Anyukám persze nem örült. Ugyanezt csináltam a magyarországi rokonoknál is. Tehát minden lehetséges módon a fodrászat közelébe akartam kerülni.
– Hogy sikerült elérni?
– Sok mindent ki kellett próbáljak, míg a fodrászatig visszajutottam. Az élet nem engedte meg, hogy olyan egyszerűen valóra váljon ez a tervem.
– Hogy érted?
– Beregszászi lakosként az általános iskola után nem sokkal elmentem Magyarországra egy vegyipari szakközépiskolába tanulni. Ezt végül nem fejeztem be, mert közben rájöttem, hogy nem az én világom. A fodrászat viszont továbbra is ott motoszkált a fejemben. Még dolgoztam egy ideig Magyarországon, majd rászántam magam, hogy hazajövök, és újra megpróbálom a fodrászatot. De miután Beregszászban ismét egy fodrász mellett tanultam, éreztem, hogy nekem ez kevés. Ezért újra elmentem Magyarországra. Nyíregyházán dolgoztam és egy mesterfodrász tanított.
– Mennyire volt hasznos a mesterfodrász mellett eltöltött idő?
Nagyon sokat tanultam mellette. A színkeveréstől kezdve a térlátásig mindent megmutatott, mindent elmagyarázott, ami szükséges, hogy megértsem a szakmát. Olyan részletekre mutatott rá, hogy hogyan választjuk ketté a hajat, melyik irányba emeljem a tincset, hogyan kell vágni pontosan és helyesen stb. Egyszerű praktikák ezek, ám szükségesek. Akkor kezdtem el még jobban megszeretni a szakmát, s ezt követően jöttem haza. Ungváron szereztem hivatalosan is diplomát. S azóta ez a munkám, a mindennapom.
– Mennyire támogatott a család a fodrászat iránti terveidben?
– Édesanyám és keresztszüleim jobban szerették volna, ha elvégzem a vegyipari szakközépiskolát, de nem szóltak bele, hogy mást választottam. Látták, hogy ebben érzem jól magam. A párom is teljesen támogat engem. Sőt, sokszor ő visz a továbbképzésekre, úgyhogy már félig-meddig ő is belelát a fodrász létbe.
– Milyen gyakran jársz továbbképzésre?
– Nyíregyházára járok, általában ősszel és tavasszal. Mivel ott tanultam, rengeteg fodrász ismerősöm van, akik szólnak, ha adódik valamilyen képzési lehetőség. Fontos, hogy nyissunk az új dolgok felé. Nem eshetünk abba a hibába, hogy mindent tudok, vagy vannak jól bevált termékeim, amit használok. Hiszen nem feltétlenül az a jó. Nyitni kell, kipróbálni mást is, hogy a vendégeinknek megfeleljen.
– Hány éve vagy fodrász?
– Tíz éve. De nem szoktam számolni. Erre is a minap hívták fel a figyelmemet a kollégák.
– Nem unalmas, hogy minden nap ugyanazt kell csinálni?
– Egyáltalán nem. Ez egy olyan szakma, amiben mindig tudunk és kell is fejlődni, mindig rejteget valami újat. Nem lehet unatkozni.
– A hajvágás vagy frizurakészítés rengeteg talpalást igényel. A lábaid hogy bírják ezt?
– Sokan panaszkodnak, hogy fáj a lábuk, de nekem nem. Nem vagyok fáradt sem. Napközben valahogy nem figyelek ilyesmire. Csak a nap végén érzem néha, hogy hullafáradt vagyok. Jól érzem magam egész nap a munkámban. Főleg amikor esküvői nap van, és egyik frizura jön a másik után… Még ha két frizura hasonló is, akkor sem egyforma, mert két különböző ember viseli. Arra figyelek mindig, amit csinálok.
– Akkor mégis jól választottál…
– Úgy gondolom, igen. Nem unom, szeretettel csinálom. Ha nyitott vagy az új dolgokra, még érdekes is lesz a szakma. Érdekességből és kihívásból pedig van bőven.
– Mi volt eddig a legextrémebb frizurád, amit meg kellett csinálni?
– Volt egy ombre frizura (francia eredetű szó, mely színátmenetes festést jelent – a szerk.), amit egy kedves ismerősöm kért tőlem. A színátmenet a rózsaszínből indult kéken át a zöld színig. Elég volt elkészíteni, de ez a kedvencem.
– Ki visel ilyen hajat?
– Egyik állandó vendégem kérte, aki maga is egy egyéniség, egy művészlélek, és lényeg, hogy tudja viselni az ilyen frizurát is.
– Milyen frizura az, amit szívesebben csinálsz?
– A kontyot, vagy általában véve az alkalmi frizurát. Mint mondják, a haj, a frizura öltöztet. A kontyok esetében elsődleges szempont, hogy milyen ruhát visel majd a vendégem. Lényeges továbbá az, hogy mi az ő világa. Mert olyan frizurát kell készítenem, amiben majd jól érzi magát, amit szeret. Sokszor rám bízzák a kontyot, de még nem volt olyan, hogy ne tetszett volna az elkészült frizura a vendégnek. Sőt, volt olyan vendégem, aki teljesen elhatárolódott a kontytól, de kis rábeszélésre megcsináltuk. Aztán pedig ő maga kérte egy másik alkalommal. Ez annak az eredménye, hogy olyan frizurát, adott esetben olyan kontyot készítettem, amiben jól érezte magát. Mi a vendégért vagyunk, és boldog vagyok, ha elégedetten mennek ki tőlem.
– A frizura a fodrászt is minősíti. Igazam van?
– Teljes mértékben. Számtalanszor utólag is megkérdezem a vendégeimtől, hogy tartott-e az előző frizura, vagy konty? Mert hiába alakult ki már egyfajta rutin, akkor is szeretem tudni, hogy tényleg tartós volt-e.
– Te nőket és férfiakat is nyírsz. A legelején nem féltél attól, hogy belevágsz a hajba és nem úgy sikerül, ahogyan szeretted volna?
– Szerintem az elején mindenkiben benne van a félsz. Amikor hajat kezdünk vágni, alapból izgulunk. Ez olyan, mint a fogorvosnál: úgyis ki kell húzni azt a fogat, amit ki kell. Tehát le kell vágni a hajat vagy így, vagy úgy. A lényeg, hogy a vendég ne lássa vagy érezze, hogy izgulok, mert képzeld, mit érezne ő akkor? Igazából még most is előfordul, hogy ha 2-3 hétig nem dolgozom – ilyesmi ritkán történik – utána, ha újra hajat vágok, valahogy mindig jobban figyelek.
– Hány vendéged van egy nap általában?
– Ez teljesen változó. Attól függ, hogy mit kell csinálni. A hajvágás egy félóra, viszont egy tartós hajegyenesítés már három óra, póthajat levenni vagy visszarakni több mint négy órába telik. Ezért igyekszem a vendégeimet úgy beírni, hogy változatos legyen.
Férfi vagy női hajakat szeretsz jobban vágni?
Nagyon szeretek férfi hajakat vágni, de mindig úgy igyekszem, hogy három férfi frizura után jöjjön egy női hajvágás. Kell egy kis átmenet.
– Minden nap dolgozol?
– Három szabadnapom van egy héten. Az általam használt termékeket Magyarországon vásárolom, s a szabadnapok azok, melyeken be tudom szerezni. Illetve volt egy időszakom, még a nyíregyházi tanulás után, amikor heti egy napot Magyarországon dolgoztam. Ezt körülbelül két évig csináltam, aztán a kiszámíthatatlan határ miatt abba kellett hagynom.
– A családnak is te vagy a fodrásza?
– Ez nem teljesen így van. Édesanyám ragaszkodik hozzám, viszont a páromra nincs időm. Ő egyedül vágja magának a haját géppel. Az öcsém pedig a kolléganőmhöz jár általában, mert ő sosem iratkozik be, nálam pedig teljesen be van táblázva minden nap. És első a vendég, akinek nem mondhatom, hogy várjon.
– A te hajadat ki csinálja?
– A fodrásznak frizurája soha nincs, ezért nekem sem. De a kolléganők szokták befesteni, megcsinálni, ha szükséges. Amúgy általában nekem az összefogott haj a mindennapi frizura.
– Mi a jó a fodrász szakmában?
– Érdekes, kihívásokkal teli és rengeteg emberrel találkozunk. Vannak állandó vendégeim, de persze ez nem jelenti azt, hogy ők mindig lesznek. Egyesek elmennek, újak jönnek, cserélődnek. S pont ez az érdekes benne.
– Azt mondják, csak hinnünk kell az álmainkban, és ragaszkodni a terveinkhez, elképzeléseinkhez. Te ezt tetted. És helyesen. Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert kívánok!
Gál Adél
Kárpátalja.ma
Folytatódnak a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett tantárgyi vetélkedők a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Február elsején földrajból és természetrajzból mérhetik össze tudásukat a kárpátaljai diákok.
Az esemény megnyitóján Fodor Éva, a KMPSZ módszertani központjának vezetője köszöntötte a résztvevőket.
A vetélkedő menetét és szabályzatát Papp Géza, a verseny szakmai felelőse, és egyben a zsűri elnöke ismertette.
A verseny időtartama a versenydolgozatok kézhez kerülésétől számítva 90 perc. A feladatok megoldásához tollat és számológépet használhatnak a versenyzők, mobiltelefont és egyéb segédeszközöket nem vehetnek igénybe.
A megmérettetés célja „Kárpátalja magyar iskoláiban tanuló gyerekek közötti egészséges versenyszellem kialakítása és objektív megmérettetés” illetve „kiemelkedő teljesítményre való ösztönzés”.
A földrajzversenyen általános- és középiskolások, illetve a líceumok és gimnáziumok 7–11. évfolyamos diákjai, a természetrajz-vetélkedőn az 5-6. osztályosok vehetnek részt.
Idén a természetrajzversenyre 115-en neveztek be, amiből 102-en – ebből 59 5. osztályos és 43 6. osztályos – tanuló vett részt. Földrajzversenyre összesen 155-en regisztráltak, ebből 128-an – 7. osztályból 43-an, 8. osztályból 33-an, 9. osztályból 23-an, 10. osztályból 18-an, 11. osztályból 11-en–jelentek meg.
A tanulmányi vetélkedők eredményei jövő hét folyamán jelenik meg a KMPSZ honlapján.
Szabó Kata
Kárpátalja.ma
A Kárpátaljai Hidrometeorológiai Központ adatai alapján február elsején ködös időjárással
számolhatunk. Az éjszakai hőmérséklet 3°C és – 2°C között mozog, a hegyekben 0°C-t mérhetnek.
A hónap második napján helyenként eső, a hegyvidéken havazás várható, éjszaka 3-8 °C, nappal 5-10°C közötti hőmérséklettel. A hegyekben éjjel körülbelül 0 °C-ra, nappal pedig 1-3°C-ra lehet
számítani.
Kárpátalja.ma
A tüdőgyulladást okozó új koronavírus áldozatainak száma 259-re nőtt, míg és csaknem 12 ezerre növekedett a fertőzötteké szombatra virradóra Kínában – közölte a CCTV kínai állami televízió a Nemzeti Egészségügyi Bizottság adataira hivatkozva.
Országosan összesen 2102 fővel 11 791-re emelkedett a fertőzöttek száma. A Nemzeti Egészségügyi Bizottság péntek reggeli adatai szerint országosan 213-an hunytak el a fertőzéstől.
Az újabb 46 halálesetből 45-öt a járvány gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartományból jelentették. Az elmúlt egy nap folyamán Hupejben tovább terjedt a vírus, további 1347 fertőzöttet regisztráltak, számuk így péntek estig 7153-ra nőtt a tartományban. A tartományi székhelyen Vuhanban eddig összesen 192 ember halt meg a vírustól.
A tartomány gyakorlatilag karantén alatt áll, területén közlekedési zárlatot rendeltek el, ennek ellenére – a Reuters hírügynökség tudomása szerint – utazók kis csoportjai nem tesznek eleget a hatósági korlátozásoknak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította csütörtökön az új koronavírus által Kínából indult járványt. Világszerte több mint száz fertőzést fedeztek fel több mint húsz további országban.
„A béke egy mosollyal kezdődik.”
Teréz anya
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Janovics Jenő (Ungvár, 1872. december 8. – Kolozsvár, 1945. november 28.) Színigazgató. Mérnöknek készült, de aztán inkább a színiakadémiát végezte el. 1894-ben Miskolcon kezdte a pályáját. 1895-ben Temesváron Krecsányi társulatánál volt hősszerelmes színész. 1896-ban a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1897-től rendezője lett. 1902-1905 között a szegedi, majd1905-től a kolozsvári színház igazgatója volt. Igazgatóként felvirágoztatta a kolozsvári színházat, önállóvá tette műsorát, sok erdélyi író művét játszatta. 1918 után az erdélyi magyar színészszövetség elnöke volt. Nagy érdemeket szerzett a magyar filmgyártás beindításában is. Több esztétikai és színháztörténeti cikket írt.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Megindul az első villamos próbajárata Budapesten (1887).
Sára Sándor operatőr, rendező (1933) Kossuth-díjas művész születése.
Ezen a napon született 1925-ben Bozsik József labdarúgó, az Aranycsapat tagja.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
KELJ FEL, ÉS PRÓBÁLD MEG ÚJRA!
„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézsaiás 41:10)
A sikerhez két dologra van szükség: 1) Megfelelő emberekre. Néha az első lépés ahhoz, hogy kikerüljünk a csüggesztő környezetből, ha olyan embereket keresünk, akik felemelnek. Ha negatív beállítottságú ember társaságában vagy, aki folyton kétségbe van esve és aggódik az élete felől, akkor a beszélgetésetek után te magad is könnyen borúlátó leszel. A társaság, amelyben forogsz, vagy felemel, vagy lenyom. Pál azt írta: „lsten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével” (2Korinthus 7:6) Neked is szükséged van egy Tituszra, és neked is Titusszá kell válnod valaki számára. A Biblia azt mondja: „egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét” (Galata 6:2). 2) Megfelelő szemléletmódra. Az értékesítők több mint fele azért sikertelen, mert nem mennek vissza az ügyfélhez másodszor vagy harmadszor. Körülbelül 58%-uk megáll egyetlen látogatásnál; 25% két látogatás után áll le; 15%-uk három látogatás után adja fel. Az a 12%, aki újra és újra visszatér, az összes értékesítés 80%-át mondhatja magáénak. Te tartozz ehhez a csoporthoz! Ne törődj bele a kudarcba, kelj fel, és próbáld meg újra! Isten segíteni fog (ld. Filippi 1:6). E. Stanley Jones teológus és misszionárius mondta: „Ha az élet beléd rúg, legalább előre lendítsen!” Ne fogadd el a vereséget! Ne feledd, azért kapod majd a jutalmat, amit elvégeztél, nem azért, amibe belekezdtél! Néha a karikán lévő utolsó kulcs nyitja a zárat, ezért kérj Istentől erőt a kitartáshoz egészen a győzelemig!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Marchiai Szent Jakab, áldozópap
Híres ferences népszónok. 1393-ban született. Sienai Szent Bernardin tanítványa volt. Előbb hazájában, Olaszországban küzdött a fraticelliek ellen, majd a Szent Ferenc Rend reformátoraként működött. A pápa megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Magyarországra Kapisztrán Szent János halála után érkezett, 1457-ben. Boszniában mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a husziták ellen. Erdélyt és Csanád megyét igehirdetőként járta végig. 1476-ban halt meg Nápolyban.
Híres ferences népszónok. 1393-ban született. Sienai Szent Bernardin tanítványa volt. Előbb hazájában, Olaszországban küzdött a fraticelliek ellen, majd a Szent Ferenc Rend reformátoraként működött. A pápa megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Magyarországra Kapisztrán Szent János halála után érkezett, 1457-ben. Boszniában mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a husziták ellen. Erdélyt és Csanád megyét igehirdetőként járta végig. 1476-ban halt meg Nápolyban.
bacskaplebania.hu
Vekerdy szerint a jelenlegi társadalomban “bámulatos a nemtudás”, akár ha a világháborúkat tekintjük is. Arról beszélt, hogy nincs kontinuitás: a gyerekek nem tudják, hogy mi volt a szüleikkel, azt meg végképp nem, hogy a nagyszüleik hogyan éltek. Szerinte ma már nincs családi legendárium, és a folyamatos rohanás miatt nem tudjuk megosztani egymással, hogy mi mikor és hogyan volt.
E sorok olvasása után pattant ki a szikra és határoztam úgy, hogy összegyűjtök néhány nagyszülő, dédszülő, ükszülő vagy szépszülő igaztörténetet. Ezekből a történetekből kollégáimmal egy 3 korcsoportnak megfelelő tanuló olvasókönyvet alkotunk meg.
A hatalmas érdeklődésnek köszönhetően a “Dédimama mesél…” című történetírói pályázati felhívásunkat az alábbi kategóriákra bontottuk:
a) A történelmi Magyarország területén élő gyermekek nagyszüleinek, dédszüleinek visszaemlékezései
b) A Diaszpórában élő magyar gyermekek nagyszüleinek, dédszüleinek visszaemlékezései
Célunk, hogy a könyvsorozat rövid történeteiből a Diaszpórában élő magyar gyermekek és a külföldi magyar iskolák számára egy olyan tankönyvsorozatot tudjunk elkészíteni, melyet a hétvégi iskolákban tematikusan, alkalmanként vagy rendszeresen is használni tudnak. A meséket, történeteket szókártyákkal és feladatlapokkal egészítjük ki.
Tananyagainkban fontos szerepet kap a kreativitás és az élménypedagógia. A tankönyvsorozatunk 3 korcsoportra oszlik: 10 év alatti, 10+ és 14+. A pályázatot írhatja gyermek, szülő vagy nagyszülő, de mindenképpen igaz történetnek kell lennie. Minden pályaművet beküldő kap egy példányt a kötetből. Ez a könyvsorozat egy nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy saját felmenőink történeteit összegyűjthessük. Ezáltal együtt eredhetünk gyökereink, hagyományaink nyomába.
Várjuk a Te családod történetét is.
Ha felkeltettem az érdeklődésedet, akkor legyél Te is részese egy könyv születésének!
A pályaműveket 2019. november 1. és 2020. január 15. között várjuk a wurzburgimagyariskola@gmail.com e-mail címre, lehetőleg Word-dokumentumban.
Feladatlapok felelős szerkesztője: Pappné Lakatos Hajnalka, gyakorló iskolai vezetőtanár és főiskolai mentortanár (BGYTF, ELTE, Würzburgi Magyar Iskola)
Grafikai felelős szerkesztő: Kiss Luca, graffikus (Bristoli Magyar Iskola)
https://www.facebook.com/events/941060342913198/
Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz és magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, valamint Bem hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.
A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint bemutatja, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudást a térképre vitt leletekből származó információk.
Török Petra főigazgató-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal figyelmeztetés arra, hogy milyen gyors ütemben semmisül meg az egykori csatatér, milyen rossz állapotban vannak a hozzá kapcsolódó emlékhelyek, emlékművek.
Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy egy ilyen jellegű kutatás igazolhatja az eddigi tudást, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen keveset tudunk Petőfi Sándor halálának körülményeiről, az összecsapás történetéről.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója felidézte a kutatás kezdeteit és elmondta, hogy a fehéregyházi és segesvári környéknek jelentős régészeti potenciálja van.
Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemnek három emblematikus csatája volt, a segesvári ütközeten kívül a muhi és a mohácsi csata. Mint mondta, Segesvár nagy vesztesége elsősorban nem az elvesztett csata, hanem a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének elvesztése. Kitért arra is, hogy a kamaratárlat a nagy költő teljes életpályáját, valamint a Petőfi-kultusz rétegeit bemutató két másik kiállítás között található, sok információt és tudást nyújtva.