Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A nemzetiségek jogait szűkítő kormány-, illetve parlamenti döntésekről és kezdeményezésekről számol be a sajtó az utóbbi időben. A nyelvhasználatunkat, oktatásunkat fenyegető veszélyekről dr. Brenzovics László parlamenti képviselőt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét kérdeztük.

– Bizonyosan állíthatjuk, hogy nem félreértésről van szó, amikor arról ír mostanában a sajtó, hogy szűkíteni igyekeznek a nemzetiségek jogait?
– Sajnos egy egész sor kormányzati, törvényalkotási lépést említhetünk ezzel összefüggésben. Vegyük például Az állami szolgálatról szóló törvényt, amely idén lépett hatályba, s kimondja, hogy az állami alkalmazottak munka- és a közigazgatási hivatalok ügyintézési nyelve egyedül az ukrán lehet. Ugyanebben a szellemben fogant A felsőoktatásról törvény, amely úgy rendelkezik, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézmények tanítási nyelve kizárólag az ukrán, és csupán a nem állami vagy kommunális fenntartású intézményekben teszi lehetővé, hogy a kisebbségek nyelve legyen az oktatás nyelve. Az utóbbi napokban-hetekben két újabb, a kisebbségek számára fenyegetést jelentő kezdeményezésről érkezett hír. Az egyik Az oktatásról törvény tervezetének számunkra hátrányos módosítása, a másik, hogy kitűzték a nyelvtörvény alkotmányosságát kétségbevonó képviselői beadvány alkotmánybírósági tárgyalását, amelyre a napokban kerül sor.

– A készülő oktatási törvényről korábban összességében pozitívan nyilatkoztak a szakemberek, s azt első olvasatban már el is fogadta a parlament. Mi változott?
– Nemrég bizonyos „aktivisták” nyomására a szaktárca módosította a törvénytervezetnek a nemzetiségek nyelvén történő oktatás jogát biztosító 7. cikkelyt, s a módosítást képviselői indítvány formájában, melyet többek között a parlament elnöke is aláírt, benyújtották a törvényhozásnak. A módosított szöveg jelentős mértékben szűkíti a nemzetiségi jogokat, hiszen míg korábban Ukrajna Alkotmánya és az oktatási törvény egyértelműen garantálták a kisebbségek nyelvén való oktatás jogát, az új jogszabály már csupán jogot adna erre, azaz eltűnne a törvényi garanciavállalás. A jogszabály a jövőben csupán az államnyelv, azaz az ukrán mellett biztosítana lehetőséget az anyanyelven való tanulásra az állami és önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben, és csak azokon a területeken, „ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek”. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg nem létezik jogszabályi meghatározása annak, mit jelent a „kompakt tömbben élnek” kifejezés.

– Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
– Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a 7. cikkely módosítására vonatkozó javaslat ne emelkedjék törvényerőre. Ennek érdekében a KMKSZ kezdeményezésére levelet írtunk Ukrajna elnökének, amelyet jelentős ukrajnai kisebbségi szervezetek vezetői, parlamenti képviselők is aláírtak. A levél hatására a kö­zel­múltban tanácskozásra került sor az Oktatási és Tudományos Minisztériumban a kormányzat, a 7. cikkely módosítását kezdeményező nem kormányzati szervezetek és az ukrajnai nemzetiségek képviselőinek bevonásával. A tanácskozáson egyebek mellett részt vett Refat Csubarov parlamenti képviselő, a krími tatárok törvényhozó és önigazgatási szervének, a Medzslisznek az elnöke, valamint Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, kisebbségi jogi szakértő. A fórumon a kisebbségek képviselői egyértelműen megfogalmazták álláspontjukat, hogy a tervezett módosítás alkotmányellenes, és egyértelmű visszalépést jelent a nemzetiségi jogok tekintetében. Javaslatomra Lilija Hrinevics oktatási miniszter meghívást kapott a parlament emberi jogi és nemzetiségi kisebbségi bizottságának ülésére, ahol szintén kifejtettük, hogy a módosítási javaslat, amelyet a minisztérium magáévá tett, jelentős visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén, illetve sérti az Alkotmányt és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival is ellentétes. Bizottságunk a meghallgatás eredményeként úgy határozott, hogy levélben fordul az oktatási minisztériumhoz, valamint a parlament oktatási szakbizottságához, amelyben felszólítja a tárcát és a bizottságot, hogy ne támogassanak az Alkotmánnyal ellentétes, a meglévő kisebbségi jogokat szűkítő javaslatokat. Minap ukrajnai kisebbségi szervezetek vezetőivel együtt találkoztam Magyarország, Bulgária, Románia és Moldova kijevi nagyköveteivel, akiknek szintén előadtuk a nemzetiségi jogok szűkítésével kapcsolatos aggodalmainkat, illetve felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szóban forgó tervek ellentétesek az Ukrajna és az országaik közötti alapszerződésekkel, amelyek garantálják az itt élő kisebbségek számára az anyanyelvű oktatást. Ezen túlmenően is mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy felhívjuk az ország vezetőinek és a nemzetközi szervezeteknek a figyelmét arra, hogy egy ilyen szellemű oktatási törvény elfogadása igen jelentős visszalépés lenne a kisebbségi jogok terén, illetve veszélyeztetné az ország stabilitását és a nemzetiségek közötti békét.

– Mit lehet tudni a nyelvtörvény alkotmányossági felülvizsgálatáról?
– Emlékezetes, hogy Az állami nyelvpolitika alapjai címet viselő jogszabályt még 2012. július 3-án, azaz a Janukovics-éra idején fogadta el parlament, s 2013. augusztus 10-én lépett hatályba. A jogszabály egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hivatalos ügyintézés nyelve legyen az ukrán mellett az a nyelv, amelyet az adott régióban legalább a lakosság 10 százaléka beszél. Így Kárpátalja számos településén és több járásában regionális nyelvvé válhatott a magyar. A 2013–2014-es Majdan-tüntetések után a parlament egyik első határozatával megkísérelte hatályon kívül helyezni a törvényt, ám Olekszandr Turcsinov megbízott államfő és parlamenti elnök az erre vonatkozó határozatot nem írta alá. Nem sokkal később 57 parlamenti képviselő beadványt nyújtott be Ukrajna Alkotmánybíróságához (KSZU), amelyben kérték a nyelvtörvény alkotmányosságának a felülvizsgálatát. A beadvány tárgyalását az Alkotmánybíróság korábban több ízben elutasította, illetve elhalasztotta. Nemrég azonban ismertté vált, hogy november 17-én a KSZU megkezdi a beadvány tárgyalását. Rendkívül veszélyesnek tartom a helyzetet, hiszen amennyiben alkotmányellenesnek nyilvánítják a törvényt, hatályon kívül helyezhetik, miáltal megszűnik a nyelvi jogok szabályozása az országban, annak minden negatív következményével együtt. Emiatt be is jelentkeztünk az ominózus alkotmánybírósági ülésre, ahol megpróbáljuk kifejteni a kárpátaljai magyarság véleményét. Emellett levélben fordulunk az alkotmánybírósághoz, amelyben kérjük, hogy ne nyilvánítson alkotmányellenesnek egy olyan törvényt a testület, amely jelentős jogokat biztosít az Ukrajna lakosságának 20 százalékát kitevő kisebbségek számára.

Ukrajna együtt fog működni Donald Trumppal, miután hivatalossá válik, hogy ő nyerte az amerikai elnökválasztást – jelentette ki Dmitro Simkiv, Petro Porosenko ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője szerdán egy tévéinterjúban.

A tisztségviselő szavai szerint Kijevnek szüksége van arra, hogy növelje a világközösségben az Ukrajnával szövetséges országok koalícióját.

“Azon a szinten kell fejlesztenünk kapcsolatainkat (az Egyesült Államokkal), amelyen már évek óta tesszük. Ezért biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk a módját a jövőbeli együttműködésnek, attól függetlenül, milyen lesz az (amerikai) elnöki adminisztráció” – fejtette ki, leszögezve, hogy a kijevi vezetés kész együtt dolgozni Trumppal.

Olekszij Honcsarenko, a Porosenko elnök mögött álló parlamenti tömörülés frakcióvezető-helyettese viszont azon véleményének adott hangot, hogy Trump elnökválasztási győzelme után kiszámíthatatlanná válik a nemzetközi politika, beleértve Ukrajna és az Egyesült Államok kapcsolatait.

Az amerikai elnökválasztási kampány során több esemény is kétségeket ébreszthetett Kijevben afelől, hogy Trump elnökké választása esetén nem romolhat-e az ukrán-amerikai viszony. A republikánus elnökjelölt a kampány alatt olyan kijelentést tett, miszerint Vlagyimir Putyin orosz államfőt jobb vezetőnek tartja Barack Obama amerikai elnöknél. Emiatt hevesen bírálta őt Hillary Clinton demokrata elnökjelölt és stábja, a “Kreml bábjának” nevezve Trumpot.

Több ízben is felröppentek olyan híresztelések, hogy Trumpot – a Krím félszigetet önkényesen bekebelező és a kelet-ukrajnai konfliktusban kulcsszerepet játszó – Oroszország központi vezetéséből támogatják.

A The New York Times című tekintélyes amerikai lap augusztusban arról adott hírt, hogy Paul Manafort, Trump kampánymenedzsere több millió dollárt kaphatott a 2014-ben megbuktatott ukrán elnök, Viktor Janukovics pártjától, amelynek éveken át tanácsadóként dolgozott. Manafort neve ugyanis felbukkant az ukrán hatóságok által vizsgált, a Régiók Pártjának “fekete főkönyveként emlegetett” nem hivatalos dokumentumban. A kampánymenedzser ezután lemondott tisztségéről.

A műemléket november 8-án távolították el a helyéről. A város központi terét 1994 óta díszítette Munkácsy Mihály mellszobra – jelentette be a pmg.ua hírportált.

A bronzból, gránitból és andezitből készült alkotást a művész születésének 150. évfordulója alkalmából avatták fel annak az utcának a végén, amelyben a festő szülőháza állt.

Az eltávolításkor a mellszobor elvállott a talapzatától, és a földre esett.

Irina Kalij, a városi kulturális osztály vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a mellszobor helyére Szent Márton-szobor kerül, melynek alapkövét november 11-én teszik le ünnepélyes keretek között. A Munkácsy-szobor a művészeti iskola udvarában kap helyet.

Kárpátalja.ma

Vass Lajos-nagydíjban részesült a Kokas Banda valamint a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport 2016. november 5-én a „Hagyományos régiók, Régiók hagyománya” XI. Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjén.
A verseny kétévente kerül megrendezésre. Az idén Budapesten, a Csepeli Munkásotthonban versenyezhettek a továbbjutók két kategóriában: gyermek- és ifjúsági kategória (18 éves korig), valamint felnőtt kategória (18 éves kortól).

A rendezvény rendszerint három fordulóból áll, melynek döntőjén három fokozat érhető el:
Vass Lajos Nívódíj
Vass Lajos Kiemelt Nívódíj
Vass Lajos Nagydíj

Ebben az évben a döntőben 104 csoport, szólista versengett a Vass Lajos Nagydíj elnyeréséért, amiből 30 db került átadásra. Ezek közül kettőt a Kárpátaljai Népi Zenedében tevékenykedő Kokas Banda és a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport vehetett át.

Az ünnepélyes megnyitón a rendezvény fővédnöke Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, Közösségi Művelődési és Minisztériumi Főosztályának Főosztályvezető asszonya köszöntötte a jelenlévőket, majd Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára üdvözölte a résztvevőket.

Ezt követően kezdetét vette az egész napos verseny, melyet szakmai zsűri értékelt. A Kokas Banda kalotaszegi táncokkal, a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport pedig Maros menti énekekkel ejtette rabul a zsűrit és a nagyérdeműt. Fellépésüket és szakmai felkészültségüket a verseny legrangosabb elismerésével, vagyis Vass Lajos Nagydíjjal jutalmazta a zsűri.

A nap folyamán könyv- és kézműves vásár is várta az érdeklődőket. A rendezvény népzenei gálával zárult, amit a Vass Lajos Emlékplakett ünnepélyes átadása követett.
A Kárpátalja.ma szerkesztősége gratulál az elismeréshez!

Holozsi Imre
Kárpátalja.ma

Az év első kilenc hónapja alatt a Beregszászi Járási Kórház 103 dolgozója írta meg felmondólevelét – közölte a pmg.ua hírportál október 27-én.

A szakdolgozók hiánya a legnagyobb gondot a sürgősségi betegellátó, valamint a gyermekosztályon okozza.

– Kórházunkban ungvári és csapi egészségügyi dolgozók vállaltak munkát, a gyermekorvos pedig a Munkácsi járásból utazik be. Ők a hétvégi és az éjszakai ügyeleteket vállalták” – mondta Ivan Males, a kórház főorvosa.

A felmondások a határ menti területeken lévő kórházakban jellemzőek. A szomszédos Magyarország és Szlovákia, továbbá Csehország örömmel foglalkoztatja az Ukrajnából érkező egészségügyi dolgozókat, mivel ezekből az országokból a medikusok Németország, illetve Ausztria egészségügyi intézményeiben vállalnak munkát.

Kárpátalja.ma

Habár az Ung folyó medencéjében az utóbbi napokban lezúduló hatalmas csapadékmennyiség meghaladta az 1998-as vagy a 2001-es árvíz idején tapasztalt esőzés mértékét, már nem kell tartanunk katasztrófahelyzet kialakulásától – közölte a mukachevo.net hírportál november 8-án Vaszilij Manyivcsuknak, a Kárpátalja Megyei Hidrometeorológiai Központ igazgatójának nyilatkozatára hivatkozva.

A szakértő véleménye szerint az mentette meg Ungvárt az áradástól, hogy a csapadék hullámokban érkezett, így a víz szétoszlott, s a folyó korábbi vízszintje is alacsony volt.

A mára kialakul helyzetet figyelembe véve a tűzoltók megállapították, hogy elmúlt az árvízveszély megyénkben.

Kárpátalja.ma

Az egyházzene kedvelőinek ajánlja figyelmébe a Callixtus nevű YouTube-csatorna kínálatát az Aleteia hírportál.

Az egyházi ének, a gregorián, a liturgikus zene rajongói követik a Callixtus nevű YouTube-csatornát, ahol a nyugati és a keleti kereszténység hagyománya egyaránt jelen van. Az oldal a középkori musica sacra látványos gyűjteménye; 18 885 feliratkozójuk van, és eddig mintegy 12 milliószor tekintették meg valamelyik videójukat.

2008. decemberi indulásuk óta már több száz felvételt osztottak meg. Céljuk nem a pénzkeresés – a YouTube-csatorna nem termel számukra bevételt –, hanem az egyházi ének és előadóinak megismertetése.

Az egyházzene legszorosabb értelemben véve liturgikus zene: a liturgia saját szerkezetéből kifejlődött, azzal összhangban álló, elsősorban tisztán vokális zene, melyet a liturgia szerves részének tekintenek.

Az egyház hagyománya, az egyházatyák tanítása, a pápák nyilatkozatai, az egyházi rendelkezések és X. Piusz 1903-as Tra le solicitudini zenei motu propriója három követelményt határoz meg az egyházzene ismertető jegyeként:

– legyen szent (a liturgia tartalmával és formájával összhangban álló, a világias hangvételt elkerülő);

– legyen egyetemes (objektív jellegű, Isten igéjének és a liturgia üzenetének hordozására alkalmas, s nem egy egyén vagy csoport vallási élményének kifejezésében kimerülő);

– legyen művészileg értékes (akár egyszerűbb, akár komplikáltabb művészi formákat használ).

„Ezt az eszményt legtökéletesebben a gregorián ének hordozza, melyet épp ezért a római egyház (más zenék létjogosultságát nem tagadva) egészen sajátjának tekint, liturgiájában első helyre tesz, s minden más szent zene számára mintának állít – írja a Magyar katolikus lexikon. – Ugyanilyen helyet foglalnak el a keleti egyházakban hagyományos liturgikus zenéik (bizánci, pravoszláv, örmény stb. liturgikus ének).”

Az 1956-os forradalom leverésére emlékeztek a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban november 3-án, a szovjet megszállás hatvanadik évfordulójának előestéjén. A beregszászi társulat ez alkalomból Zelei Miklós új drámáját, a Hubertuszt vitte színre a budapesti Gózon Gyula Kamaraszínházzal közösen.

Az előadást a fiatal Berettyán Nándor, a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatója rendezte.

A történet Budapesten játszódik 1957-ben, illetve 1989-ben. A darab elején a csepeli martinász (vas- és acélipari szakmunkás – a szerk.) fiút, a mindössze 25 esztendőt élt Montág Ernő forradalmárt temetik. „Özvegyen” maradt menyasszonya, a 17 éves újpesti Kapás Juli bizalmába férkőzik egy papnak álcázott besúgó, így szereznek információkat a lánytól a még szabadon lévő forradalmárokról, hogy megtorolhassák szabadságharcos tevékenységüket. Közben kiderül, Montág Ernő helyett valaki mást temettek el, a fiú pedig külföldre menekült.

A konszolidációs mókaként meghatározott előadás hitelesen idézi meg azt az időszakot, amelyben a szocializmus politikai-gazdasági megszilárdítása érdekében minden eszközt szentesítettek. Az előadásban részletesen mutatják be a Júdás-világ gyötrelmeit, a lélekromboló taktikák sokféleségét és hatékonyságát, a félelem kultúrájának megteremtésére berendezkedett államvezetést. Montág Ernő temetését reszketőn, sietve végzik, a lüktető izgatottság betölti a színpadot. A fénnyel való elmés játék is fokozza a hatást: a lámpát a kiemelni kívánt szereplőre végig az állambiztonsági szolgálat pribékje irányítja a szimbolikusan a magasba helyezett emelvényéről.

A cselekmény lendületessége, a színészek intenzív játéka kitart végig, nem fakul. A dráma szatirikus-ironikus hangvétele, fanyar humora megannyi kidolgozott ötlet, szójáték révén érvényesül. A szomorú színpadi történések ellenére egyre inkább belemelegszünk a nevetésbe, s jólesőn veszünk elégtételt a Kádár Jánoson és a szocializmuson élcelődő, gúnyolódó korabeli anekdoták hallatán.

Az előadás a besúgó pálfordulásával, majd a Nagy Imre és társainak 1989-es újratemetéséről szóló, korabeli képsorokkal zárul. A videófelvétel végén a Szózat sorai csendülnek fel, a színészek ugyancsak éneklik Vörösmarty megzenésített költeményét. A beregszászi bemutatón a közönség felállva, meghatódva csatlakozott az énekléshez. A teltházas előadás végén a közönség vastapssal jutalmazta a látottakat.

Az előadás díszletét Sebők Júlia tervezte, a darab producere Szabó Ágnes. A főbb szerepekben Balogh Mariann, Ferenczi Attila, Kacsur András és Szabó Imre látható.

A Hubertuszt legközelebb november 15-én és december 13-án játsszák Beregszászban 17.00 órai kezdettel (a jegyrendelésről bővebben itt olvashat). 2017. január 22-én, a magyar kultúra napján Ungváron mutatják be, a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színház nagytermében.

Kárpátalja.ma

Ma hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, amely azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.
Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia – október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.

Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – Kína és az Egyesült Államok – ratifikálta a klímamegállapodást. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.
A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a
klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.

Az Európai Parlament elnöke szerint a “helyzet aggasztó”, az EU-ban szükség van a hatáskörök világos megosztására és egy “alapvető reformra”, akár az uniós szerződés módosításával.

Aggasztónak nevezte az Európai Unió jelenlegi állapotát Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Bécsben egy kerekasztal beszélgetésen.

Az Európa jövőjéről folytatott beszélgetésen Schulz mellett részt vett az Európai Bizottság elnöke és az az osztrák kancellár. Az Európai Parlament elnöke szerint a “helyzet aggasztó”, az EU-ban szükség van a hatáskörök világos megosztására és egy “alapvető reformra”, akár az uniós szerződés módosításával. Ehhez azonban nincs meg a kellő bátorság – értékelte

“Centrifugális erők hatnak az EU-ban” – jelentette ki Schulz. Szerinte az elképzelés, hogy államok és nemzetek egyenrangú felekként határokon átnyúlóan együttműködjenek “ma már megkérdőjelezhetőnek, sőt régimódinak számít”. Ez veszélyezteti Európát, amely éppen egy globalizált korszakban fúj visszavonulót “ahelyett, hogy szembesülne a kihívásokkal”. Az alapvető gond azonban az, hogy nem csak európai jelenségről van szó: “az emberek nem bíznak többé az intézményekben”. A bizalmat azonban a hatáskörök jobb elosztásával vissza lehet nyerni – mutatott rá.

Christian Kern osztrák kancellár csatlakozott Schulz helyzetértékeléséhez. Szerinte az unió állapota kétségtelenül elmélkedésre késztet. Ugyanakkor szerinte gyakran elfeledkeznek arról, hogy az EU továbbra is a világ legerősebb gazdasági térsége.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU helyzetét nehéz körülírni. “Az igazság az, hogy számos dolog jól működik, és erről nem beszél senki” – mutatott rá. Számos dolog azonban nem működik, illetve több mindent magától értetődőnek tekintenek az emberek – tette hozzá.

Emellett pedig sokan figyelmen kívül hagyják a háború és béke kérdését, de a “háború már elérte határainkat” – figyelmeztetett a bizottsági elnök utalva a szíriai és ukrajnai konfliktusokra. ”Folyton azt gondoljuk, mi vagyunk a világ urai”, de Európa a legkisebb kontinens, és a jövőben világgazdasági szerepe is csökkenni fog. Ezért nem szabadna most abbahagyni az európai integráció folyamatát. “Ha nem lennék luxemburgi, óva intenék a kisállamiságtól” – fogalmazott Juncker.

 

Magyarok a Kárpát-medencében – képzések, vállalkozások, munkaerőpiac címmel tart szakmai hétvégét és továbbképzést külhoni magyar főiskolai és egyetemi hallgatók számára péntektől vasárnapig Simontornyán a nemzetpolitikai államtitkárság.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban azt írták: a munkaerőpiaci igények változása nagyban befolyásolja az oktatás rendszerét, nőtt az igény a jól képzett szakemberek iránt, és a fiataloknak korszerű tudást kell kapniuk. Az oktatási és a gazdasági rendszer közötti igények egymáshoz közelítése mellett olyan kezdeményezésekre is szükség van, amelyek segítik a megszerzett kompetenciák gyakorlatban történő hasznosítását.

A szakmai hétvége a továbbképzés mellett a határon túli magyar közösségek megmaradását is szolgálja, találkozásuk elősegíti a fiatalok közti együttműködést, a magyar-magyar kapcsolatok erősítését.
A résztvevőket beküldött önéletrajz és motivációs levél alapján, előzetes pályáztatás útján választották ki, így a konferenciára 80 külhoni magyar főiskolai és egyetemi hallgató érkezik: Erdélyből 40, a Vajdaságból 18, Kárpátaljáról 12, a Felvidékről 9, Horvátországból 1 diák. A hallgatók érdeklődési körüket és felsőfokú tanulmányaikat tekintve vegyes összetételűek: orvos-, jogász-, közgazdász- és politológusjelölt is van a résztvevők között.

A háromnapos konferencia keretében, a szakmai program nyitányaként péntek este vitaestet tartanak, amelyen a hallgatók kifejthetik véleményüket a brexit – az EU-ból való kilépés és a budapesti olimpia témákban. Felszólal Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Szombaton a résztvevők megismerhetik a Budapest 2024-es olimpiai pályázatot, a meghívott előadók között szerepel Kovács Zoltán kormányszóvivő. Szombaton előadást tart Gulyás Gergely, az Országgyűlés és a Fidesz alelnöke. Szombat délután bemutatkozik Valentínyi Katalin, a Példakép Alapítvány elnöke és a külhoni magyar Példaképek.

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a fiatal kárpátaljai magyar kutatók konferenciáját november 3-án Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

A konferencián a doktori cím megszerzése előtt álló fiatal kutatóknak adnak teret, akik az adott tudományág szakértői és a nyilvánosság előtt mutathatják be eredményeiket.
A résztvevőket elsőként Gara Katalin, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntötte.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöntőbeszédében örömét fejezte ki aziránt, hogy immár tizenharmadik alkalommal biztosíthatnak lehetőséget azoknak a fiatal kutatóknak, akik igényt tartanak arra, hogy megosszák kutatásaik eredményét a tudományok művelőivel.
A fiatal kutatóknak Ady Endre szavaival kívánt kitartást és erőt a munkájuk során felmerülő harcokhoz: „Bár zord a harc, megéri a világ, ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.”
Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója kifejtette, hogy a konferenciával a magyar tudomány napját is méltatják. A magyar tudomány ünnepét hivatalosan 2003 óta ünnepeljük november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság létrehozására, ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.

A konferencia résztvevői három: természettudományi, történelemtudományi és bölcsészettudományi szekcióba jelentkezhettek. A 18 fiatal szakember húsz percben számolhatott be kutatási eredményeiről. Az előadásokat szekciónként szakmai zsűri értékelte, majd hasznos tanácsokkal és építő kritikával látták el az előadókat.
A rendezvény az elhangzottak értékelésével és oklevélátadással zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Moszul ostroma megpecsételte a jordániai Ammanba száműzött moszuli keresztény közösség sorsát: bár életük végéig figyelemmel követik szülővárosuk viszontagságait, jól tudják, hogy a koalíciós erők győzelme után soha többé nem térhetnek haza.

A moszuli ostrom látványa nem vált ki mindenkiből diadalittas ujjongást. A Jordániába menekült iraki keresztény közösséget például minden nap arra emlékezteti, hogy otthonuk egyre közelebb kerül a megsemmisüléshez; miközben ők tehetetlenül várakoznak egy idegen országban, és megpróbálnak új életet kezdeni – derült ki az al-Dzsaszíra riportjából, melyet egy olyan ammani menekültszálláson készítettek, ahova Moszul eleste óta szüntelenül érkeznek a száműzött iraki keresztények.

A túlélés és a felejtés kettőssége mindenkiből más érzéseket vált ki. A legtöbb család végignézte, ahogy a 2003-as amerikai invázió káoszba döntötte az országukat. Moszulban nem sokkal később már elharapózott az erőszak, naponta raboltak el embereket, és az irányítás valahogyan mindig egy lázadó militáns csoport kezébe került.

A család 2014-ben döbbent rá, hogy a tíz évnyi belharc után valóban élet-halál kérdéssé vált a város elhagyása. Az Iszlám Állam egy júliusi reggelen betört Moszulba, és 48 órát adott minden kereszténynek, hogy összepakoljanak és továbbálljanak.

Augusztusban a jordániai Caritas segélyszervezet segítségével ezer iraki kereszténnyel együtt Ammanba utaztak, és a helyi keresztény templomokba költöztek. A szervezet matracokat és sürgősségi ellátást biztosított számukra, hiszen akkor még azt hitték, hogy Jordánia csak egy pihenőállomás lesz.

Azóta eltelt két év, és szinte semmi sem változott. A Caritas időközben már több mint 12 ezer iraki menekültetnek segít átvészelni a háború utáni időszakot. A templomoknál elszállásolt családok függönyökkel elválasztott szobákban élnek, ruháik és értéktárgyaik a “szobák” sarkában állnak, a családi fotókat a térelválasztó függönyre celluxozták.

Közülük hatezren Moszulból jöttek, és minden nap rádión és tévén követik városuk ostromát. A gyerekek állítólag vissza szeretnének menni, mivel azt hallották, hogy nem sokára visszaáll a rend. De ez korántsem ilyen egyszerű.

A hírügynökség által megkérdezett iraki nő a többi szülőhöz hasonlóan fiáról mesélt:

“Október 17-e óta szinte az egész életét ebben a szobában tölti. Mióta elkezdte nézni Moszul ostromát, csak egy dolgot akar: visszamenni Irakba” – mesélte. Elmondta, hogy szinte minden napja egyformán telik. A fia elmegy iskolába, majd hazajön a templomba (még mindig itt élnek sok másik családdal együtt) és bekapcsolja a híreket és végignézi az iraki csatatérről bevágott videofelvételeket.

Mivel száműzték őket a hazájukból, a fia eldöntötte, hogy soha többé nem fog olyan országot találni, ahol otthonra lelhet.

A moszuli offenzívában résztvevő csapatok az iraki biztonsági erőkön kívül szövetségi rendőrökből, kurd harcosokból, szunnita törzsekből és síita milíciákból állnak, de a koalíció megosztottsága miatt a vallási kisebbségeket képviselő kurdok nincsenek abban a pozícióban, hogy a győzelem után ígéreteket tehessenek. A moszuli keresztények pedig egy dologban biztosak lehetnek: az iraki kormány és a szunnita fegyveresek sem fognak kopogtatni az ajtajukon, ha végre megtisztították Moszult a dzsihádistáktól.

Névnap Károly 1. – magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul; 2. – germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú. Idézet „Viszonzatlan szerelem éppúgy nincs, mint ahogy nincs gyökértelen növény. Azok a látszólag egyoldalú boldogtalan szerelmek, amelyeket az életből és a világirodalom remekeiből ismerünk, a remény kifogyhatatlan erőtartalékaiból táplálkoznak.”

Nagy Endre

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bémer László, bezdédi és kisbákai (Kisbáka, 1784. április 8. – Ungvár, 1862. november 4.). Római katolikus püspök. Diákéveinek nagy részét Ungváron töltötte. Előbb egri kanonok, a hétszemélyes tábla ülnöke, 1843-ban nagyváradi püspök. A szabadságharc idején Kossuth oldalára állt, részt vett az 1849-es országgyűlés néhány ülésén, körlevélben tudatta a függetlenségi nyilatkozatot, és a szószékről buzdította híveit a szabadságharcban való részvételre. Emiatt 1849. december 24-én elfogták, Pestre szállították az Újépületbe. 1850. február 9-én lemondott püspökségéről. A haditörvényszék március elején felségsértés miatt akasztásra, majd kegyelem útján húszévi várfogságra ítélte. A király elengedte a fogságot azzal a feltétellel, ha valamelyik ausztriai kolostorba vonul. 1850-ben Maria Enzersdorfba ment, majd öt év múlva engedélyt kapott, hogy visszatérjen hazájába. Ettől kezdve Pesten, Sátoraljaújhelyen, Perlenyiken tartózkodott. 1862-ben Ungvárra költözött unokahúgához, báró Reviczky Amáliához, aki őt haláláig gondozta. A nagyváradi székesegyházban temették el. 1911-ben azt a házat (Szobránc utca 27.), amelyben meghalt, Ungváron emléktáblával jelölte meg a Laudon család. A táblát később lemeszelték, csak 1991-ben állították ismét helyre.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Könnyezni kezdett Máriapócs egykori fatemplomában lévő Mária-ikon (1696). Lóczi Lajos (1849) földrajztudós, elsősorban Belső-Ázsiában és Nyugat-Kínában végzett geomorfológiai kutatásaival szerzett magának világhírnevet. A Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója volt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

NE LÉGY CINIKUS!

„A szeretet… Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.” (1Korinthus 13:4,7)

A szkeptikusoknak nagyon kevés emlékművet emeltek. Azért, mert ők ahelyett, hogy építettek volna másokat, inkább rombolták azokat. Dávid bátyja, Eliáb is ilyen volt. Íme, a története. Amikor Saul seregében senki nem volt hajlandó megküzdeni Góliáttal, Eliáb sem, aki pedig parancsnok volt, Dávid önként jelentkezett, hogy megküzdjön a körülmetéletlen filiszteussal (ld. 1Sámuel 17:36). A bibliai időkben a körülmetélés az Istennel való szövetség jele volt, ez a szövetség védelmet és ellátmányt biztosított Izráel népének. Dávid tudta, hogy ez a fenyegetődző ellenség nincs ilyen szerződésben Istennel, hogy csak az izraelitáknak van jogalapjuk ezekre a kiváltságokra. Emiatt Dávid biztonságban érezte magát a szövetségben, és megragadta Isten ígéretét. Eliáb szemében azonban nyilvánvalóan egész másként nézett ki a helyzet. Ő haragra gerjedt Dávid ellen, és ezt mondta: „Minek jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot a pusztában? Tudom, vakmerő vagy, és rosszban töröd a fejed. Csatát akarsz te látni, azért jöttél ide.” (1Sámuel 17:28). Érdekes, hogy Eliáb neve azt jelenti: „Isten az Atyám”, így Eliáb nem csupán a világi cinikusokat képviseli, hanem a keresztyéneket is. Igen, vannak ilyenek a gyülekezetben is! Csak egyetlen szkeptikusra van szükség, és hamarosan mind, akik gyengék a hitben, vagy teljesen hitetlenek, elkezdenek a pártjára állni, és állandósítják a negatív szemléletet. Vigyázz, a cinizmus bármely kapcsolatot és környezetet feldúlhat. Ezért mondja a Biblia: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére” (Zsoltárok 1:1). Gondold meg kétszer, mielőtt beleülnél abba a székbe. Ha túl sokáig ott maradsz, akkor talán nem leszel képes felállni belőle!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Borromeo Szent Károly püspök

Károly a tridenti zsinat megújulásának munkálója volt egyházmegyéjében. Tüzes lélekkel szolgálta Istent, élte és hirdette az Ő szeretetét. Példája nyomán merjünk mi is bátran tanúságot tenni Isten szeretetéről, hogy megerősödjön Egyházunk, és sokan hallhassák Isten Igéjének hirdetését. Neves grófi családból született 1538-ban. 22 éves korában nagybátyja, IV. Pius pápa Rómába hívta, és nagy műveltsége és mély vallásossága miatt bíboros államtitkárává és a milánói érsekség adminisztrátorává tette. 1563-ban pappá szentelték, 1565-ben pedig elfoglalta a milánói érseki széket. Bölcs szervezőerő, égő apostoli buzgóság jellemezte. Az 1567. évi pestis idején, amikor a város vezetői valamennyien elmenekültek Milánóból, ő hősies önfeláldozással állt helyt a vész sújtotta városban, és ápolta a betegeket. Minden vagyonát az ínséget szenvedőkre költötte, és ahol orvossággal már nem tudott segíteni, vigaszt öntött a lelkekbe. Papjainak gondját viselte. Hatalmas egyházmegyéjét háromszor látogatta végig. A kolostorokban és a szerzetesrendekben szerető szigorral szüntette meg a visszaéléseket. Bár az egyházi és világi vezetők barátságukkal tüntették ki, megőrizte alázatát, a szegények szerető atyja maradt. Előkelő kapcsolatait sohasem használta fel családi vagy baráti érdekek előmozdítására, csupán a lelkek és Isten Országának előmenetelére. Sokat tett a tridenti zsinat szerencsés befejezéséért, és ő volt az első, aki a zsinati határozatokat végre is hajtotta.

bacskaplebania.hu

Ukrajna elegendő földgázzal rendelkezik a fűtési szezonra, így továbbra sem szorul rá arra, hogy Oroszországtól vásároljon gázt – jelentette ki Petro Porosenko elnök csütörtökön egy új, nyugat-ukrajnai gázkút átadási ünnepségén.

Kijev 2015 novembere óta nem importál földgázt Oroszországból, amelytől 1991-es önállóvá válása óta addig állandó függőségben volt – az ukrán államfő szavai szerint – akár “egy pórázra kötött kutya”.

Porosenko az egyik prioritásnak nevezte az ország saját kitermelésének fokozását. Hangsúlyozta emellett, hogy Ukrajna az energetikai diverzifikáció jegyében továbbra is európai uniós országokból szándékozik gázt behozni. A kelet-európai ország úgynevezett reverz, azaz visszafordított irányú szállítási módszerrel importál gázt Magyarországról, valamint Lengyelországból és Szlovákiából.

A Naftohaz ukrán állami gázvállalat október 13-én közölte, hogy 14,7 milliárd köbméterre növelte a földgáz mennyiségét tárolóiban. A feltöltést azonban befejezte, és a fűtési szezon október 15-i kezdetével megkezdték a tárolókban felhalmozott gáz felhasználását.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése alapján Ukrajna legnagyobb gázkitermelő vállalata, az Ukrhazvidobuvannya részvénytársaság 2020-ra évi 20 milliárd köbméterre szeretné növelni az ukrajnai kitermelést. Egyebek között növelni kívánja a kutak számát, négy év alatt több mint 200-ra.

Az elkövetkező négy évben a vállalat mintegy 110 milliárd hrivnyát (körülbelül 1225 milliárd forintot) készül befektetni a gázkitermelés növelésébe. A kormány a jövő évi költségvetés tervezetében egy alapot különített el mintegy 3,5-4 milliárd hrivnya (39-44,5 milliárd forint) értékben a hazai gázkitermelés fejlesztésének társfinanszírozására.

Az emberek 10 ezer évvel korábban kezdtek el letelepedni Ausztrália belsejében, mint ahogyan eddig hitték. Erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik egy félreeső területen több ezer tárgyi leletet és csontot találtak egy sziklaeresznél.

Úgy hiszik, az ember mintegy 50 ezer éve érkezett meg Ausztráliába, az viszont állandó vita tárgyát képezte, mikor hódította meg a kontinens száraz belsejét, kezdte meg az eszközök használatát, és került kapcsolatba az ősi állatokkal.

A Nature folyóiratban publikált tanulmányukban a szerzők leírják, hogy a dél-ausztráliai Flinders-hegységben, a Warratyi-sziklaeresznél talált bizonyítékok alapján az emberek már 49 ezer éve jelen voltak Ausztrália sivatagos területén, vagyis mintegy 10 ezer évvel korábban, mint ahogyan eddig hitték.

Az üledékrétegekből kinyert tárgyak között az eddigi legidősebb csont- és kőeszközök (40-38 ezer évesek) is megtalálhatóak. A kutatók emellett vörös okker nyomaira is bukkantak, amelyet szertartásoknál alkalmazhattak a korai emberek, ahogyan a modern őslakosok is.

Az üledékek és tárgyak – nemcsak eszközök, hanem állatcsontok, faszén, hamu, tojáshéjak és növényi maradványok – kora feltárja, hogy az emberek több ezer éven át hellyel-közzel használták a barlangot. A kutatók szerint a rendszeres használat periódusait néha mintha a teljes elhagyatottság időszakai szakították volna meg.

Giles Hamm, a vizsgálat vezetője a Reutersnek kifejtette, a lelőhely Ausztrália legdélebbi, legidősebb helyszíne, földrajzilag pedig azért jelentős, mert feltárja, hogy az akkori emberek igen gyorsan mozgolódtak a kontinens partjai mentén és belsejében.

A vizsgálat során 4300 tárgyi leletet, valamint három kilogrammnyi okkert, csontot és növényi maradványt találtak.

Egy fellelt csonttöredéket a Diprotodon optatummal, a legnagyobb ismert erszényessel azonosítottak, míg egy tojáshéjat kihalt óriásmadárhoz kötöttek, ami azt sugallja, hogy az akkori emberek már kapcsolatba kerültek a megafauna képviselőivel.

Az államilag segélyezett vagy támogatott személyek körmére nézne az Ukrán Szociálpolitikai Minisztérium – 2017 júniusától országosan mintegy 550 fő felügyelné, jogosan kaptak-e az érintettek szociális juttatásokat. Az erről szóló törvénytervezetről a Financial club portál tájékoztatott november 2-án.

A támogatások felügyeletével megbízott hivatalnokok korábban csak a juttatások kézbesítését ellenőrizték. A tervezet elfogadása esetén figyelemmel követnék a szociális támogatások jogosságát és időszerűségét is. A kisjövedelemű családok és az egyedülálló anyák támogatására, illetve a szubvencióra és egyéb kommunális szolgáltatásokra vonatkozó kedvezmények ellenőrzése tartozna a hatáskörükbe.

A revizorok otthonukban keresik majd fel a szociális támogatásban részesülő személyeket, hogy meggyőződjenek hátrányos helyzetük mértékéről, és felfedjék az esetleges mellékes megélhetési forrásaikat, melyeket nem hoztak nyilvánosságra, de befolyásolhatják a juttatás mértékét, vagy akár teljesen megkérdőjelezhetik a támogatás jogosságát.

Kárpátalja.ma

Az első, magánbefektetők által épített koncessziós utak 2017–2018-ra épülhetnek meg az országban – számolt be az ukrán Ötös csatornának Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter november 2-án.

A koncesszió lényege, hogy az állam vagy az önkormányzat olyan engedélyt ad ki, melynek alapján egyes törvényben meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát szerződésben engedi át másnak meghatározott időre és feltételekkel.

Az útdíjas szakaszokat a már meglévő, díjmentes utak mellett, azok alternatívájaként építenék. A miniszter szerint a projekt iránt kínai és európai befektetők is érdeklődnek.

Kárpátalja.ma

2017. szeptember elsejétől megszüntetnék a felvételt a speciális (bentlakásos) iskolák előkészítő és első osztályába, helyette a tanulók a hagyományos általános iskolák speciális és befogadó osztályaiba felvételizhetnek majd.

Az erről szóló rendeletet október 26-án fogadta el az Ukrán Miniszteri Kabinet.

Az előzetes tervek szerint 2022-ig minden sajátos nevelési igényű gyermek fokozatosan átkerülne a hagyományos oktatási intézmények kötelékébe.

Ez elősegítené a különleges bánásmódot igénylő tanulók minőségi oktatását, sikeresebb képzését, fejlődését és szocializációját, emellett lehetőségük nyílna a továbbtanulásra.

A sérült gyerekek először egy speciális előkészítő osztályba kerülnek, később az általános iskolában kialakított, a sajátos igényű gyermekek számára fenntartott csoportokban folytatják a tanulást, az intézményben tanuló egészséges társaikkal párhuzamosan.

A gyermekek tanításánál olyan oktatási módszereket alkalmaznak, melyek igazodnak egyéni szükségleteikhez és fejlődési sajátosságaikhoz.

A külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen intézményeknek köszönhetően a társadalom toleránsabb és befogadóbb lesz, a speciális nevelést igénylő gyerekek tanulmányi eredményei pedig jobbak lesznek.

A gyógypedagógiai munka és a kötelező előkészítő osztály egységével a sérült tanulók elegendő óraszámban tanulhatnak ahhoz, hogy megfelelő szinten elsajátíthassák a tananyagot.

Kárpátalja.ma

Névtelen telefonáló tett bejelentést a Huszti Rendőrkapitányságon október 27-én, miszerint egy férfi kenderhez hasonló növényt vág a huszti járási Szeklence (Szokirnicja) község közelében, egy Tisza-parti elhagyatott földterületen – tudatta a Zakarpatszkij Koreszpondent hírportál.

A rendőrök a helyszínre siettek, ahol egy 36 éves szeklencei fiatalember szüretelte a tiltott növényt. A letartóztatott a kihallgatás során elmondta, hogy a kendert júliusban vetette el, gondozta azt, de a termést a rendfenntartók miatt már nem tudta betakarítani.

A rendőrök 310 tő 1,5, illetve 2 méter magas kenderszárat találtak. Ez a mennyiség a szakértők véleménye szerint 10 kilogramm marihuána elkészítésére elegendő.

A kábítószer-alapanyagot lefoglalták, és vizsgálatra küldték.

A fiatalember ellen büntetőeljárást indítottak, az ügyben tart a nyomozás.

Kárpátalja.ma