Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A napfényt használják olyan kémiai reakcióra, amellyel a szén-dioxidot alakítja át tüzelőanyaggá a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, a Janáky Csaba vezette kutatócsoport a folyamatban döntő szerepet játszó foto-elektródok működésének optimalizálásához talált új módszert – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a szegedi, manchesteri és texasi kutatók eredményeit bemutató cikk a napokban jelent meg a Journal of the American Chemical Society című folyóiratban.
A napfény mint megújuló energiaforrás fölhasználásának és a szén-dioxid hasznos termékké alakításának környezetvédelmi és gazdasági jelentősége vitathatatlan – hangsúlyozta Janáky Csaba, az SZTE adjunktusa.
Az MTA-SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoportot vezetője kutatásaikat magyarázva kifejtette, egy napelemet megvilágítva elektron-lyuk párok keletkeznek, ezeket “kiszedve” áramot termelnek. A szegedi tudósok által használt rendszerbe a napfény hatására létrejönnek ugyan az elekton-lyuk párok, de azokat nem nyerik ki elektromos áram formájában, hanem egy kémiai reakcióhoz használják föl, szén-dioxid átalakítására valamilyen hasznos termékké. A kutatás célja olyan foto-elektródokat találni, amelyek a jelenlegieknél lényegesen jobb hatásfokkal végzik el ezt a folyamatot.
A természet inspirálja Janáky Csaba kutatócsoportjának munkáját: foto-elektródjaikban elválasztották a fényelnyelés, a töltéshordozók transzportjának és magának a kémiának, azaz a katalízisnek a funkcióját. E három szakasz közül a középsőre fókuszálva arra keresték a választ, hogy miként lehet a töltéshordozókat hatékonyan elvezetni
Három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy foto-elektród hatékonyan működjön. Az egyik, hogy nyelje el a napfény jelentős részét. A második: a napfény megvilágítás eredményeképpen létrehozott töltéshordozóknak – amelyek elektronok és lyukak – a vándorlása megvalósuljon az elektródban. A harmadik feltétel, hogy miután odaért az oldat-elektród határfelületre az elektron, reagáljon a szén-dioxiddal, azaz képes legyen azt átalakítani. Ezért olyan összetett elektródokat kell előállítani, amelyekben mind a három feladatért külön-külön komponens a felelős.
Az SZTE munkatársai által kialakított rendszerben a napfénnyel való megvilágítás hatására, a réz-oxidban létrejövő töltéshordozók vándorlása, transzportja akkor javítható, ha nem a réz-oxidban kell megtenniük ezt a viszonylag hosszú utat, hanem egy jól vezető hordozón, amire egy először általuk vizsgált szén-módosulatot, a háromdimenziós szerkezetű grafénhabot találtak a legalkalmasabbnak.
A kutatók azt vizsgálták, milyen következményekkel jár, ha növelik a töltéshordozók transzportjának sebességét és ezáltal a hatásfokát. A szegedi kutatók igazi újítása az, hogy számszerűsíteni tudták ezeket a hatásokat, így arra is módszert kínálnak, hogy miként lehet racionálisan tervezni egy összetett foto-elektródot.

Két játéknap után már csak Szerednye szerepel hibátlan mérleggel a megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában, míg az ifjúságiaknál még négy csapat mondhatja el magáról, hogy 100%-os.

A 2. forduló eredményei (zárójelben az ifjúságiak eredménye): Szerednye–Irhóc 4-0 (0-2), Ungvári FC–Rahói Kárpáti 4-1 (0-2), Huszti Obolony–FC Polena 0-2 (3-1), Ilosvai Buzsora–Minaj 1-1 (0-2), Dolhai Borzsava–Nagyszőlős 1-2 (0-1).

A felnőtteknél Szerednye áll az élen 6 ponttal, míg a fiataloknál Minaj, Irhóc, Nagyszőlős, és a Huszti Obolony hibátlan.

(jéel)

Kárpátalján a rendszerváltást követően az 1990-es évektől az egyházak szabadabban tevékenykedhettek. Az addig bezárt templomok megnyíltak, engedélyezték a hittanórákat az iskolákban, a hívek megtorlás nélkül gyakorolhatták hitüket. Azonban mindez nem ment zökkenőmentesen, hiszen negyvenévnyi elnyomás után kellett talpra állniuk a keresztény közösségeknek, s visszatérni a második világháború előtti gazdag egyházi élethez, amelyhez hozzátartozott az egyházi iskolák működtetése.

A rendszerváltás után először Nagyberegen nyitotta meg kapuit egy református líceum, majd két év múlva hasonlót alapítottak Tiszapéterfalván és Nagydobronyban. A római katolikusok Munkácson hoztak létre egyházi gimnáziumot 2001-ben, a görögkatolikusok intézménye pedig 2003-tól működik Karácsfalván.

Valamennyiben keresztény szellemiségben, magas oktatási színvonalon és odaadóan nevelik a pedagógusok a rájuk bízott fiatalokat.

A 14–17 év közötti tanulók kollégiumban laknak, s többnyire kéthetente utaznak haza. A tanítási órák utáni időszakban nevelőtanárok gondoskodnak a testi-lelki-szellemi fejlődésükről. Arról, hogy ez milyen kihívások elé állítja a pedagógusokat, Tar Lászlóval, a Tiszapéterfalvi Református Líceum szervező- és nevelőtanárával beszélgettem.

 

– Hogyan kerültél kapcsolatba a líceummal?

– A Munkácsi járásban, Beregrákoson nőttem fel. Ott végeztem el a magyar tannyelvű általános iskolát, majd a Tiszapéterfalvai Református Líceumba adtam be a felvételimet. Akkor már két éve működött az iskola. A tanulók három évet tanulhattak ott, s az általános tantárgyak mellett mezőgazdasági képzésben is részesültek. Szóba került, hogy asztalos mesterséget is oktatnak majd. Engem érdekelt a szakma, ezért is választottam a péterfavi iskolát.

 

– Akkoriban mennyi időt töltöttetek egyhuzamban a kollégiumban?

– Kéthetente jártunk haza, ahogy a mostani diákjaink is. Egyedül a nyolcadik évfolyamnak van lehetősége minden héten hazautazni, de ez sem kötelező.

– Hogyan teltek a líceumi éveid?

– Jól éreztem magam az iskolában. Családias, keresztyén légkörben éltük a mindennapjainkat. Nem voltunk sokan, tizenhatan alkottuk az osztályt. A tanáraink mindenkire odafigyeltek.

 

– Mi történt az érettségit követően?

– Nagykőrösön, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán tanultam tovább. Négyéves volt a képzés, s a tanítói szak mellett hitoktatónak is tanultam.

 

– Vissza akartál jönni Kárpátaljára?

– Nagyon jó volt a Nagykőrösön eltöltött időszak, ám egyértelmű volt számomra, hogy hazajövök. Az egykori alma máterembe kerültem, ahol kollégiumi nevelői és vallástanári állást kaptam. Szeretettel fogadtak az egykori tanáraim.

 

– Azóta eltelt tizenhárom év, gondolom, a tanári karban is történt változás.

– Igen. Ma már a pedagógusaink nagy többsége egykori líceumi diák. Olyan kollégám is van, akit valaha én tanítottam.

 

– Milyen kihívásokkal jár a nevelőtanári munkád?

– Sokat profitáltam abból az időszakból, amikor még én voltam tanuló. Megismertem a péterfalvi líceum elvárásait, azonosultam az iskola lelkületével. Az akkor megtanultakat szeretném én is átadni a diákjainknak. Hetente három és fél napot töltök el velük. A mai fiúk is szeretik a diákcsínyeket, igyekszem következetesen, ugyanakkor rugalmasan kezelni őket. Nagy problémát jelent, hogy a fiatalok túl sokat használják okostelefonjukat és számítógépüket. Hiába hozunk szabályokat, azok nem mindig hozzák meg a várt eredményt.

 

– A nevelőtanári feladatok mellett szervezőmunkát is vállalsz.

– Versenyek, rendezvények szervezésével foglalkozom. Kapcsolattartó vagyok a „Határtalanul!” programban, amelynek köszönhetően anyaországi kirándulásokon vehetnek részt a tanulóink. Tavaly Pécs, Budapest és Szombathely városát ismerhettük meg.

Emellett egy kollégámmal együtt közösen vezetjük az iskola Historia Domusát. Minden eseményről, programról fényképet, írásos beszámolót készítünk. Így az iskola működésének története fennmarad.

 

– Sok időt töltesz az iskolában. Hogyan tudsz feltöltődni?

– Egyrészt az iskola lelkülete nem engedi, hogy kiégjünk, belefásuljunk a munkába. Másrészt továbbképzéseken veszek részt. Az ott szerzett ismeretek nagy segítséget jelentenek a további munkámban. Ugyanis a jövőben is ezzel a tevékenységgel szeretnék foglalkozni.

 

– Isten áldását kívánom hozzá!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A Győri Audi ETO KC nyerte meg a női kézilabda Bajnokok Ligája 2016/17-es szezonját, mivel a budapesti döntőben hosszabbítás után 31-30-ra legyőzte vasárnap a macedón Vardar Szkopjét.

Macedón góllal kezdődött a 2016/2017-es női kézilabda Bajnokok Ligája-döntő a telt házas Papp László Budapest Sportarénában. Az első percben Radicevic a szélről volt eredményes, egy perccel később Groot megkezdte a győriek gólgyártását, majd Görbicz első góljával már az ETO vezetett 2-1-re. Folyamatos gólváltás után a 7. percben kettő góllal vezetett a magyar csapat. 10-10-es állásig még tartotta magát a Vardar, ezután azonban következett egy 10 perces macedón gólcsend, amely alatt a Győr négy gólra is elhúzott ellenfelétől.

A 27. percben aztán Herrem vetett véget a Vardar gól nélküli időszakának, majd Penezic is betalált, amire Knedlikova válaszolt, az ötgólos Görbicz passzát váltotta gólra. A félidőre is maradt a 15-12-es állás, ugyanis Grimsbö bravúrral védte Penezic időn túli szabaddobását.

A BL-döntő második harminc perce Amorim-góllal indult, amire Althaus válaszolt. Egy 3-4 perces kapkodós időszak után Penezic harcolt ki hetest, amelyet a győri hálóőr, Grimsbö bravúrral védett.

Kétgólosnál nagyobbra nem nőtt a Győr előnye, ugyanis minden gólra tudott válaszolni a Vardar. A 46. percben sérülés miatt Broch helyett Elghaui jött a pályára. A beállós csak pár másodpercet töltött a pályán, ugyanis egyből kiállítást kapott. Az emberelőny jól jött a macedón együttesnek, 12 perccel a vége előtt feljött egy gólra is a Szkopje, végül az 53. percben egyenlített is a csapat.

Hihetetlenül kemény 7 perc várt a győri lányokra, egy kiállítás megkönnyíthette volna a kisalföldiek dolgát, de pár másodperccel később Nycke Grootot is leküldték a játékvezetők. 26-25-ös győri vezetésnél kicsivel több mint kettő perccel a meccs vége előtt emberelőnybe került a magyar csapat, azonban gólt szerezni Mavsar révén a Vardar tudott. 26-26. Hosszabbítás!

Nora Mörk bombája nyitotta a hosszabbítás első 5 percét, majd Groot gólja után Görbicz volt eredményes büntetőből.Pillanatokig tartott a háromgólos előny, előbb Mavsar, majd Lekic vette be Grimsbö kapuját. A ráadás második felét egy gólos vezetésről kezdte a győri csapat, Knedlikova révén már kettővel ment Ambros Martín együttese. Lacrabere hetesével egyre feljöttek a macedónok, de Nora Mörk óriási gólja megint kicsit leszakította a Vardart. Mindössze 54 másodperc volt hátra, mikor hetest kaptak a macedónok, amit az előző gól szerzője, Lacrabere bevágott.

A győri csapat története során harmadszor nyerte meg a sorozatot.

Egy olyan témával kopogtatok ezen a hétvégén, mely sajnos jó ideje aktuális, és talán az is marad még sokáig. A kérdés mindössze három szó: menni vagy maradni? A válasz már jóval nehezebb, pedig sokak életében eljön az a pont, amikor erről kell döntenie. Tapasztalatból állítom, hogy nehéz a válasz, mert jómagam is feltettem magamban ezt a kérdést egy évvel ezelőtt, és akkor úgy döntöttem, hogy megyek. Mentem, mert több pénzzel kecsegtetett a kínálkozó lehetőség, új munkával, s nem mellékesen azzal, hogy világot láthatok. Mindezzel szemben azonban ott volt a többi: a család, a barátok, a megszokott élet, az anyanyelv és még sorolhatnám.

Ukrajnában egyre kilátástalanabb az élet, ami tovább növeli azoknak a számát, akik magasabb fizetésért, jobb életkörülmények biztosítása érdekében úgy döntenek, hogy megpróbálják külföldön a munkavállalást. Persze ez a döntés, mint említettem, általában nem olyan egyszerű, sokaknak mégis menniük kell. Menni, mert az itteni fizetések mellett egyre nehezebb eltartani a családot, kifizetni a számlákat (amelyek szemlátomást, negyedévente emelkednek), rendbe szedni a lakóházat, vagy fiatalok esetében kifizetni például a lakodalommal járó költségeket. Egy működőképes országban, ahol az emberek tisztes fizetésben részesülnek, a felsoroltak nem okoznak problémát, azonban itt nem ez a helyzet.

Németország, Anglia, Hollandia, Csehország… – biztos vagyok abban, hogy szinte mindenki családjában vagy baráti körében akad valaki, aki ezen országok valamelyikében dolgozott, vagy most is dolgozik. Sokszor a legközelebbi családtagok szakadnak el így hosszú időre egymástól, hogy az apa vagy az anya meg tudja teremteni azokat a körülményeket a családja számára, melyeket hazai keresetből nem tud. Jómagam teljes családokkal találkoztam külföldön, akik hosszabb ideje kint vannak, céltudatosan gyűjtögetnek olyan dolgokra, melyekre itthoni munkahely mellett sosem spórol meg elég pénzt az ember. Persze ott a honvágy, a családtagok hiánya, a távolság és ott van az is, hogy nem az anyanyelveden beszélsz, ráadásul mindig csak „külföldi” maradsz. Ezeket mind le kell küzdeni, hogy nap mint nap újra és újra nekiláss a kitűzött célok eléréséhez. És bár többszörösét megkeresed az itteni fizetésednek, egy idő után ez akkor is kevésnek bizonyul, hiszen a legfontosabbak: a család, a barátok, a szeretteid nincsenek melletted.

A személyes életben megtapasztalt nehézségeken túl mindez közösségi, társadalmi problémákat is szül: az elvándorlás hatalmas tanárhiányt, szakmunkáshiányt stb. eredményez. Ki kell mondanunk, hogy a mi szülőföldön való boldogulásunkat, helyben maradásunkat hatékonyabban, elszántabban támogatja a szomszédos Magyarország, mint maga az ország, ahol élünk. Az anyaország nagyban segíti a kárpátaljai magyarságot gazdaságfejlesztési programjaival, ez sok családot megment attól, hogy a családfőnek külföldre kelljen utaznia.

Az elvándorlás, külföldön való munkavállalás aránya nemcsak Kárpátalján magas, egész Ukrajnára jellemző. Az elmúlt húsz év alatt Ukrajna lakossága nagymértékben csökkent. Ennek a negatív tendenciának az elhalálozás mértékének növekedése és a háborús konfliktus mellett a külföldön való szerencsepróbálás az egyik oka. Ahogy nagyon sok kárpátaljai magyar próbál szerencsét Csehországban, Németországban vagy akár Magyarországon, úgy rengeteg ukrán dolgozik ma Lengyelországban, ahol a szolgáltatóipar egyes ágazataiban kifejezetten a vendégmunkásokra építenek. Szívesen alkalmaznak vendégmunkásokat, akik több órát, olcsóbban ledolgoznak hetente, mint az adott ország állampolgárai.

Idén januárban Ukrajnában 3200 hrivnyára emelték a minimálbért, de ez így is nagyon kevés. Sok háztartásban a téli időszakban a havi rezsi jóval magasabb volt ennél az összegnél. Az átlagbér Ukrajnában hatezer hrivnya körül mozog, de vannak régiók, ahol ez a szám jóval alacsonyabb (ide tartozik Kárpátalja is). Ezek a számok híven tükrözik, miért folytatódik az országban az elvándorlás, a külföldön való szerencsepróbálás, ami ellen az ország vezetői gyakorlatilag semmit sem tesznek, pedig a lakosság száma drasztikusan fogy.

Magam is remélem – hiszen a remény hal meg utoljára –, hogy valami talán egyszer ebben az országban is változni fog, és a Kárpátalján élők is tudnak majd boldogulni szülőföldjükön, hogy ne kelljen kivándorolni a megélhetés érdekében.

Illyés István
Kárpátalja.ma

Nem engedtek be Ukrajnába két orosz újságírót és egy fotóriportert, akik akkreditálták magukat a kijevi Eurovíziós Dalfesztiválra – hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán média.

Oleh Szlobogyan, az ukrán határőrség szóvivője a Facebookon közölte, hogy reggel két orosz újságírót – akik a nemzetközi dalversenyre érkeztek – nem engedtek át a határon, és három évre megtiltották nekik a beutazást Ukrajna területére. A döntés indoka, hogy az ukrán jogszabályokat megsértve jártak korábban a Krímben, miután a félszigetet Oroszország 2014-ben önkényesen magához csatolta.

A szóvivő nem hozta nyilvánosságra az újságírók nevét, és azt sem, mely sajtóorgánumnak dolgoznak. Leszögezte: az, hogy egy újságíró rendelkezik akkreditációval a rendezvényre, még nem jelenti azt, hogy automatikusan beengedik őt Ukrajna területére.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva jelentették ukrán hírportálok vasárnap, hogy megtiltották a beutazást Ukrajnába Ramil Szitgyikovnak, a Rosszija Szevodnya (Oroszország Ma) nevű orosz hírügynökség fotóriporterének, aki szintén a dalversenyre érkezett.

Az Eurovíziós Dalfesztivál vasárnap esti megnyitója alkalmából Petro Porosenko elnök videoüzenetben üdvözölte az ukránokat. Az államfő hangsúlyozta, hogy bármely ország képviselője nyeri meg a versenyt, az egyúttal az európai értékek, az európai egység és szolidaritás győzelme lesz.

Az ünnepélyes megnyitó délután veszi kezdetét a versenyzők felvonulásával a Kijev belvárosában lévő Marijinszkij palota előtti vörös szőnyegen, amely ukrán sajtójelentések szerint az Eurovíziós Dalfesztiválok történetének eddigi leghosszabb szőnyege a maga 265 méterével. A szőnyeg egyik oldala a sajtó- és média képviselőié lesz, a másik oldala pedig a rajongóké. A versenyzők nevük szerint, ábécé-sorrendben vonulnak fel, miközben az általuk képviselt ország népzenei hangjai csendülnek fel. Ezt követően felhúzzák a résztvevő államok zászlóit.

Este díszkoncertet rendeznek, amelyen nyitóbeszédet mond Marina Porosenko, az ukrán elnök felesége, Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester és Jon Ola Sand, az Eurovíziós Dalfesztivál igazgatója.

A koncerten fellép Dzsamala, a tavalyi dalverseny győztese, Ruszlana, a 2004-es Eurovíziós Dalfesztivál ukrán nyertese, valamint Oleh Szkripka és a Druha Rika nevű ukrán együttes.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (a továbbiakban KMTG) a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, illetve az irodalmi tehetséggondozás céljából jött létre. Az intézmény a fenti célok figyelembe vételével az egész magyar nyelvterületet átfogó mesepályázatot hirdet.

A pályázat jeligés, a jeligék feloldását külön borítékban kérjük mellékelni, melyeket a zsűri döntését követően közjegyző jelenlétében bontanak fel, ezt követően hirdetik ki a nyerteseket.

Tematikus megkötés nincs, bárki pályázhat. Egy szerző egy szöveggel jelentkezhet, melynek terjedelme maximum 20.000 leütés. Olyan írásokkal lehet pályázni, amelyeket szerzőjük korábban sem nyomtatott, sem elektronikus formában, még részleteiben sem publikált.

A pályamunkákat társadalmi–szakmai zsűri bírálja el, amely pályázat útján kiválasztott irodalomtanárokból, könyvtárosokból, valamint a magyar irodalmi élet jeles alkotóiból áll.

Díjazás:

díj: 1.000.000 forint
díj: 500.000 forint
díj: 250.000 forint
(A díjösszegek bruttó összegek.)

A nyertes pályamunkák megjelennek továbbá az Előretolt Helyőrség Íróakadémia éves antológiájában.

A pályamunkák beérkezési határideje: 2017. szeptember 1.

A pályamunkákat hat példányban kinyomtatva várjuk a 1054 – Budapest, Alkotmány utca 12. 3. emelet 21. postacímre. A pályázati csomagnak tartalmaznia kell a jelige feloldását, valamint a pályázó elérhetőségeit (email, telefonszám, postacím) külön, lezárt borítékban elhelyezve. Ugyanebben a borítékban kérjük a mellékelt Adatkezelési nyilatkozatot (letölthető pdf) kitöltve és aláírva. A külső borítékra kérjük ráírni, hogy „KMTG-mesepályázat”.

További információ a palyazat@kmtg.hu email-címen kérhető.

A pályamunkák értékelésének és a nyertesek kiválasztásának határideje: 2017. november 15.

A pályázat eredményéről a pályázók 2017. november 30-ig kapnak értesítést.

Ünnepélyes díjátadó: 2017. december 15.

A zsűri fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben nem érkeznek be megfelelő minőségű pályaművek, a pályázati díjakat nem osztja ki.

A pályázatot kiíró szervezet fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett pályaművek közül az arra érdemesítetteket a kmtg.hu honlapon közzétegye.

Áradások, heves esőzések és tornádók pusztítanak Észak-Amerikában. Kanadában több száz embert kellett már kitelepíteni az árvizek miatt. Az Egyesült Államokban pedig a közlekedésben okoz fennakadásokat az időjárás. Az előrejelzések szerint jelentős javulás a következő napokban nem valószínű.

Homokzsákokkal, szivattyúkkal próbálják védeni otthonaikat a helyiek a kanadai Québec tartományban.

Mindenki szinte egész nap homokzsákokra várt, a mi házunkat is elöntötte a víz, mivel nem voltunk felkészülve – magyarázta egy férfi. A megáradt folyók villámgyorsan árasztották el Montreál nyugati részét. Sok helyen derékig érő víz borítja az utakat. Csak itt mintegy félszáz házat öntött el az ár. A hatóságok elrendelték az elárasztott területeken élők kitelepítését. A mentésben a hadsereg is részt vesz. Ahol lehet, markolókkal ásnak utat a víznek.

A folyók a már egy hete tartó heves esőzés és a hegyekben elolvadt hó miatt duzzadtak fel, az árhullám pedig már Torontót is elérte. Az előrejelzések szerint egyelőre nem javul a helyzet: hétvégére ugyanis további nagy mennyiségű csapadékot jósolnak.

Heves esőzés okozott komoly gondokat New Yorkban is: Egy iskolabusz is elakadt a vízben, a tűzoltók mentették ki az utasokat. A vihar miatt repülőjáratokat töröltek, és a tömegközlekedés is akadozott. Az ítéletidő a dél-keleti államokat sem kímélte: több helyen háztetőket rongált meg és fákat csavart ki a viharos szél.

Észak-Karolinán pedig tornádók söpörtek végig, az ítéletidő miatt sok helyen órákig nem volt áram.

Csütörtökön, május 4-én megyénk vezetői – Hennagyij Moszkal és Mihajlo Rivisz – Ungváron a repülőtéren fogadták a magyar küldöttséget Debrecen polgármesterével, Papp Lászlóval az élen.

A találkozón jelen volt Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke és Szerhij Kolesznyikov, a megyei közigazgatási hivatal elnökhelyettese, valamint magyar részről Gulyás Péter, a Debreceni Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Airport Debrecen Kft. forgalmi igazgatója, Csukás Endre, a Xanga cégcsoport igazgatója és a magyarországi reptér műszaki szakemberei.

A magyar fél szívesen együttműködne Ukrajna egyetlen stratégiai hegyi repülőterének üzemeltetésében. Hennagyij Moszkal, Mihajlo Rivisz és Barta József nemrég Debrecenben tárgyalt Papp Lászlóval a támogatási források bevonásának lehetőségeiről. A mostani találkozón többek között elhangzott, hogy a reptér a megye önkormányzati tulajdonában van és a kárpátaljaiak érdekeltek annak stabil működésében. A magyar fél kérdésére, hogy jelenleg mely útvonalak iránt lenne igény Kárpátalja megyeközpontjából, a következő választ kapták: leginkább az Ukrajna fővárosával, Kijevvel összekötő légifolyosóra lenne igény, mivel a távolság közel ezer kilométer. Ezután következik Prága és Budapest. Megyénk kormányzója megemlítette Törökországot is, ahol sok kárpátaljai nyaral.

A jelenlegi megyei vezetés sokat tesz a hazai turizmus fellendítéséért. Sajnos, a hiányos finanszírozás miatt rossz állapotban van a közúti infrastruktúra. Így gyakorlatilag nem lehet kényelmesen és biztonságosan Kárpátaljára utazni az olyan városokból, mint Harkiv, Odessza, Dnyipro, stb. Pedig épp ezekből a városokból érkeznek hozzánk nagy számban turisták, valamint a termál- és ásványvizekben gazdag szanatóriumainkban gyógyulni, üdülni vágyók. Logikus lenne járatokat indítani ezekbe a városokba.

A vendégeknek megmutatták a légiközlekedési vállalat valós állapotát, és beszámoltak a modernizálásáról. Tavaly az állami regionális fejlesztési alapból és a megyei költségvetésből több mint 12,2 millió hrivnyát fordítottak rá. A jelenlegi kifutópálya AN 12, Boeing B 737 és Airbus A 319 típusú repülőgépek fogadására alkalmas.

Megtekinthették, hogy a repülőtér a határ menti térségben fekszik, és a repülőgépek manőverezése, leszállása, felszállása Szlovákia légterén keresztül történik.

Ezután a megyei tanácsban folytatták a tárgyalást, ahol több konkrét lépést megbeszéltek.

Rehó Viktória

Szatmári Károly – ének, szaxofon, Nagy Ádám – akusztikus gitár Rozgonyi Ádám elektromos gitár, Solymos Szilárd – basszusgitár, Bodnár Attila, Baláczky Dominik – dob. Ők alkotják az Adam’s Band együttesét. A kaszonyi zenekar most bontogatja szárnyait, de már nagy sikerrel lépett fel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szervezett amatőr zenésztalálkozón. A beszélgetésen hárman képviselték a csapatot: Karesz és a két Ádám.

– Mikor alakult az együttes?

R. Ádám: Körülbelül három éve, de akkor még csak hárman voltunk: jómagam, Attila és Szilárd. Szereztünk felszerelést, és a református parókián gyakorolhattunk.

Karesz: Később én és Nagy Ádám is csatlakozott a csapathoz. Emlékszem, először a Mezőkaszonyi Művészeti Iskolában léptünk fel, gyereknapon. Nemrégiben Nagy Ádám újraszervezte a zenekart. Rozgonyi Ádám pedig arra biztatott, hogy többet gyakoroljunk, és bővítsük a repertoárt.

– Milyen műfajú zenét játszotok?

Karesz: Könnyűzenét, rockot.

– Képzett zenészek vagytok?

Karesz: Zenei képesítésem csak nekem van, fúvós szakon végeztem, és a művészeti iskolában tanítok. Úgy gondolom, hogy nemcsak megfelelő végzettséggel lehet valaki jó zenész. Erre születni kell. Ha valaki tehetséges valamiben, akkor sok mindenre képes.

R. Ádám: Én nem jártam zeneiskolába. Tízéves voltam, amikor kezembe vettem a gitárt, és az internet segítségével megtanultam rajta játszani. Többször abbahagytam, de mindig újrakezdtem.

Nagy Ádám: Én szintén az internet segítségével tanultam meg gitározni. Hozzáteszem, hogy sokszor nem is azon a hangszeren játszanak a zenészek, melyet a zeneiskolában elsajátítottak. Például, a dobosunk trombon szakon tanult, Szilárd pedig zongorán játszott, most pedig ő a basszusgitáros.

– Most hol tartotok?

Karesz: Most nem sok fellépésünk van, viszont rendszeresen próbálunk. A Rákóczi-főiskolán léptünk fel az amatőr zenészek találkozóján.

– Nem sok fellépésetek volt, van. Mi az, ami mégis motivál benneteket a gyakorlásra?

R. Ádám: Engem a zene szeretete.

Karesz: Szeretjük, amit csinálunk, és ez a lényeg. Egyébként egy magyarországi fellépés áll előttünk májusban. Erre készülünk éppen. Egyelőre még újak vagyunk, úgy érzem, még sokat kell fejlődnünk, össze kell szoknunk.

– Van-e saját szerzeményetek?

Karesz: Rozgonyi Ádámmal ketten írtuk egy dalt, melynek címe Ébredj fel. A főiskolán is előadtuk. Arról szól, hogy nem szabad feladni, bármilyen akadályt le lehet küzdeni.

– Hány dal szerepel a repertoárotokban?

Karesz: Még nem sok. Összesen tizenhét.

– Gondolkodtatok-e már videoklip forgatásán?

N. Ádám: A korábbi felállásban készült már rólunk egy klip. Most csak a főiskolai fellépésünkről készült egy felvétel. Valójában már gondolkodtunk azon, hogy készítünk videókat a próbáinkról, de eddig még nem valósult meg.

– Mi az, ami jellemez benneteket, miben különböztök egy másik zenekartól?

Karesz: Hogy miben lennénk különbek, azt nem tudom. Mi azért alakultunk zenekarrá, hogy itt Kaszonyban, ezen a környéken is legyen élő zene.

– Esküvőkön, lakodalmakban zenéltek?

Karesz: Mi így együtt még ezt nem próbáltuk, ahhoz sok begyakorolt dalra lenne szükség, viszont édesanyámmal és Kázmér Ferenc kollégámmal zenéltünk lakodalmakban. Korábban édesapámmal léptem fel, de ő tavaly meghalt. Gyerekként volt alkalmam fellépni, énekelni, de egy ilyen együttesben még eddig nem zenéltem, ez a felállás nagyon tetszik.

– Gyerekként érdekelte-e valamelyikőtöket a színpad?

R. Ádám: Engem nem nagyon. Gyerekként inkább az utcán játszottam a barátaimmal. Később, amikor testvérem zenélni kezdett, követtem őt és én is zenét hallgattam, gitározni tanultam.

– Egyébként mivel foglalkozol?

R. Ádám: Egyetemen tanulok, számítógép-hálózati szakmérnöki szakon. Ezt is szívesen csinálom.

– Nagy Ádám?

N. Ádám: Kiskoromban nem foglalkoztam zenével. Inkább szaladgáltunk a mezőn, nem ültünk a számítógép előtt. Körülbelül hat éve kezdtem el zenélni. Imponált, mert arra gondoltam, gitárral a kezemben több élményt tudok adni az embereknek. Egy keresztyén zenekarban kezdtem el játszani, melyet én szerveztem, és ma is igyekszem mindkét együttesben aktívan dolgozni.

– Neked mi a foglalkozásod?

N. Ádám: Nyíregyházi egyetemista vagyok. Emellett dolgozom egy általános iskolában és a focit sem hanyagolom. Nehéz a napjaimat beosztani, de a zenélésre mindig szakítok időt.

– Attila és Szilárd, akik jelenleg nincsenek itt, mivel foglalkoznak?

Karesz: Szilárd Magyarországon dolgozik, mint számítástechnika–matematika tanár. Egy vidám természetű ember. A próbákat sokszor az ő poénjai törik meg. Nagyon jó füle van a zenéhez. Az ő családjában jelen van a zene, a testvére zongoratanár.

N. Ádám: Attila az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett, egy évig Kaszonyban dolgozott, majd Munkácson szerzett mesteri képesítést. Most Budapesten tanul a Kőbányai Zenei Stúdióban jazz-zenei szakon.

Karesz: De azért említsük meg Baláczky Dominikot is, aki most társult hozzánk.

N. Ádám: Eddig ő volt a második dobosunk, de már az első lett, mivel Attila több magyar zenekarban is játszik, egyre kevesebb az ideje.

R. Ádám: Egy kicsit nehéz megoldani a próbákat, ugyanis Dominik Beregszászban él, ezért ritkábban tudunk zenélni, de mi azért mindent megteszünk.

– A családtagok hogyan fogadták a megalakulásotokat?

N. Ádám: Szüleim támogatnak mindenben. Apukám zenélt, trombitás volt.

R. Ádám: Az én apukám hegedülni tanult. Szüleim is örülnek a próbálkozásaimnak. Tetszik nekik.

Karesz: Anyukám támogat abban, ha úgy alakul, hogy választanom kellene, akor a zenélést részesítsem előnyben.

– Mi az, amit szívesen hallgattok?

R. Ádám: Én a keményebb zenét részesítem előnyben, a rock vonz és a metálzene. Játszhatnánk is valami ilyesmit, de a régi stílusú zenéket is szeretem.

N. Ádám: Én a rapet szeretem, de a bluesra sem mondok nemet. Hobó, Deák Bill Gyula illetve Vikidál dalait sem tudom figyelmen kívül hagyni.

R. Ádám: Kedvenceim a magyar és az ukrán dalok.

– Milyen jövőbeni terveitek vannak?

R. Ádám: Jól kijövünk egymással, nem veszekedünk, és ha mindent beleadunk, akkor jó fejek leszünk a jövőben is.

Karesz: Igyekszünk majd mindent megtenni, hogy egy jó banda legyünk.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma

Az informatikai rendszer meghibásodása miatt átmenetileg szünetel a határforgalom a Barabás–Mezőkaszony határátkelőn – jelezte több olvasó a Kárpátalja.ma hírportál felé. Valószínűleg ma már nem tudják elhárítani a problémát. 

Egy nap alatt ez a második meghibásodás a magyar–ukrán határátkelőkön. Hajnalban az asztélyi határon szünetelt több órán át az átléptetés.

Kárpátalja.ma

A Rómában élő illegális bevándorlók embertelen életkörülményeiről forgatott egy riportfilmet a Matrix stábja, mikor a tudósítás hirtelen félbeszakadt, és a riporternő sikoltozva rohant el a helyszínről. Kis idő múlva kiderült, hogy a pályaudvar aluljárójában lévő migránsok hirtelen körbevették, és megtámadták őt és a stábját is.

Az élő közvetítés miatt nem csak a talkshow vezetője és a meghívott nézők, hanem a televíziós csatornát néző összes ember láthatta, hogy menekülnek a csapat munkatársai.

Az adás megszakadt, de a műsorvezető nem volt hajlandó folytatni a műsort: addig szólongatta a riporternőt, amíg újból meg nem hallotta a hangját. A nő ekkor elmondta, hogy megtámadták őket, majd bemenekült a stáb kocsijába, és egészen addig ottmaradt, amíg meg nem érkezett a rendőrség. A bevándorlók a támadás után a stáb felszerelését is összetörték – derült ki helyszíni tudósításokból.

A levélpetrezselyem (Pet­ro­se­linum crispum) konyhánk hagyományosan használt zöldségei közé tartozik. Nem a tápértéke számottevő, hanem az ízesítőképessége. A jó húslevesnek mindenesetre fontos kelléke a petrezselyemgyökér és annak a lombja is – vagyis a petrezselyemzöld.
Már az ókori népek is fogyasztották a gyökerét és a levelét. A legtöbb országban legalább annyira kedvelt és termesztett, mint a gyökérpetrezselyem. Vad alakjai a Földközi-tenger környékén nőnek, főként a források környékén, patakok nyirkos partján, köves, kavicsos területeken.
Kétéves növény. Rövid főgyökere elágazó, sok oldalgyökeret fejleszt. Gyökerének sárgásfehér színe hasonló a gyökérpetrezselyeméhez, de a belseje nem húsos, hanem rostos. A gyökérpetrezselyemmel ellentétben a gyökerek fő funkciója nem a raktározás, hanem a rögzítés és szilárdítás.
A kissé duzzadt gyökérnyakból indulnak ki a tőlevelei. Az emberi táplálkozás szempontjából értéktelen gyökérzetével szemben dús levélzetet fejleszt. Ezek a levelek, illetve a második éves növény alsó levelei többszörösen szárnyasan összetettek, a levélkék szeldeltek. A levélszél csipkézett és fodrozott. A levélnyél hosszú és halványzöld. A levél színe tompa sötétzöld, de előfordulnak sárgászöld színű fajták is. A második évben kialakuló magszáron a levelek tagoltsága és a levélnyelek, hossza a virágzat felé fokozatosan csökken. 100–150 cm magas csupasz magszára szögletes és belül üreges, általában elágazó. Második évben, a magérés után a növény befejezi fejlődését és elhal. A szár csúcsán összetett ernyővirágzat képződik.

Környezeti igénye
A sárgarépához hasonlóan hidegtűrő, de még annál is kisebb a hőigénye. Teljesen kifejlett állapotban a -10 °C-ot is elviseli. Vethető tél alá, de ha nyár végén vetjük, akkor a fagyokig megerősödik, míg ha késő ősszel, akkor a mag telel át és kora tavasszal, már 2-3 °C-os talajhőmérsékleten csírázásnak indul. A meleget is jól bírja. A félárnyékot, gyenge fényt is elviseli, árnyéktűrő növény. Szerény fényigénye miatt kiválóan alkalmas téli hajtatásra. Felmagzásra az első évben egyáltalán nem hajlamos, ez is növeli termesztésének biztonságát.
Erősen elágazó, mélyre törő gyökere jó vízfelvevő. Apró magjainak magas olajtartalma miatt csírázása sokszor elhúzódik, különösen akkor, ha kevés a csapadék. Ezért tavasszal, amint rá lehet menni a talajra, vessük el, mert ilyenkor a talajba került téli csapadék még elegendő számára. A későbbi vetést ajánlatos öntözni. Vigyázzunk, hogy a talaj felszíne ne cserepesedjen, mert a csírázásnak indult magok befulladnak. A kelést követően 3-4 hétig lassan fejlődik, főleg, ha a talaj felső rétege kiszárad és a kis gyökerek nem tudnak elegendő vizet felvenni. Későbbi öntözést nem igényel, sőt, a túl sok csapadék károsan hat a hozamára.
A talajjal és annak kémhatásával szemben közömbös. A gyökérzöldségekkel ellentétben minden talajon jól termeszthető, de a jó tápanyagtartalmú kötött talaj a legmegfelelőbb számára. Pangó víz vagy túl magas talajvízszint esetén levélhozama csökken. Közepesen tápanyagigényes, külön szervestrágyázni nem szükséges. A gyökérpetrezselyemmel ellentétben alacsony a foszforigénye, viszont jóval nagyobb a nitrogénszükséglete.

Termesztése
Hosszú tenyészideje miatt a gyökérzöldségekhez hasonlóan szabadföldön, főnövényként termesztik. Sárgarépa után nem ajánlatos termeszteni, mert azonosak a kártevőik. Ősszel a talajt elegendő 20-25 cm mélyen lazítani, ezzel egy időben szórjuk ki a műtrágyák egy részét: 20-30 dkg szuperfoszfátot és ugyanannyi kálisót 10 m² területre. A pétisót – 10 m²-re 30-40 dkg-ot – két, esetleg három részletben a következő évben szórjuk ki.
Kora tavasszal, amilyen korán csak lehet (már márciusban), a talajegyengetés után azonnal megkezdhetjük a vetését. Meg lehet kísérelni az úgynevezett tél alá vetést is ősszel, októberben. Az apró magvak vetését követően a talajt enyhe taposással tömörítsük. A tömörebb magágy nem szárad ki gyorsan és az amúgy is lassú kelés nem húzódik el még jobban. Laza és kötött talajon egyaránt 2-3 cm mélyre szórjuk a talajba a magokat. A sorok egymástól való távolsága 20-30 cm.

Ápolási munkák és betakarítás
A gyökérpetrezselyemmel ellentétben kelés után túlzottan nem szükséges egyelni, hiszen a gyökér vastagsága nem lényeges. Az ápolási munkák közül az ágyás gyomtalanítása a legfontosabb. Öntözésre nem szorul, de a kelés utáni öntözést gyorsabb növekedéssel hálálja meg.
Gyenge kezdeti fejlődése miatt a petrezselyemmag-vetés mindig ki van téve az elgyomosodás veszélyének. Ennek ellenére ne használjunk a kiskertben gyomirtó szert! Ezek a vegyszerek ugyanis specifikus hatásúak, vagyis a gyomokat irtják, de a petrezselymet megkímélik. Igen ám, de a kiskertben egymás mellett élnek a legkülönbözőbb növények, és a leggondosabb munkával is elkerülhetetlen, hogy a gyomirtó szer, amely az egyik haszonnövényt megmenti az elgyomosodástól, a másikat ne pusztítsa el.
Amikor a növénykék elérték a galambtoll-nagyságot, ki kell egyelni őket. A kihúzkodott kis növények lombját már fel lehet a konyhában használni. A levelek szedését május második felétől kezdhetjük. A teljesen kifejlett leveleket a levélnyéllel együtt kézzel tőből tépjük ki. Egy-egy tőről egyszerre a lomb harmadánál többet ne szedjünk, hogy egyenletesen fejlődjön.
Elterjedt a hajtatása is. Késő ősszel, a többi gyökérféléhez hasonlóan, felszedik a gyökerét. A fagymentes helyen tárolt gyökereket az igények szerint bármikor levélhozásra serkenthetjük, ha 10-20°C-os hőmérsékletű helyiségben nedves talajba ültetjük. Jóval egyszerűbb módszer a helyben teleltetés. Ekkor a magokat nyáron (július-augusztusban) vetjük el, így a növények a télbe megerősödve, dús lombozattal jutnak.
Öntözéssel és folyamatos tápanyag-utánpótlással nagy zöldtömeget fejleszt, 6–8 kg/10 m² termésre számíthatunk. Az első szedés (június) után teljesen távolítsuk el a sérült, sárguló leveleket. A további szedések havonta esedékesek. Kiskertekben, ahol csak egy-két tő van, ne taroljuk le teljesen, folyamatosan szedjük, kívülről befelé haladva.
Betegségekre a gyökérpetrezselyemmel szemben kevésbé érzékeny. Ritkán előfordulhat a fuzikládiumos levélfoltosság, illetve a szeptóriás betegség. Valamivel gyakrabban okoz gondot a lisztharmat, amelynek elszaporodása értéktelenné teheti az egész állományt.
Levélpetrezselyem-fajták: Ti­tan, Ma­runka, Rial­to, Petra, Fes­ti­val, Уро­жай­ная, Ги­ган­тел­ла, Парамоунт.

Felhasználása
A lombját ételízesítőnek, díszítésre használják. A petrezselymes újburgonya egyike a legfinomabb tavaszi eledeleknek és a köretnek (például a rizsnek is) üde zamatot és étvágygerjesztő külsőt kölcsönöz.
Az összevágott lomb alufóliába csomagolva mélyhűtőben olyan friss marad, mintha most vágták volna le a tövéről. A levélzetet nyáron eredményesen lehet szárítani. Kis csomókba kötve szellős, de nem napfényes helyen egy hét alatt megszárad; az összemorzsolt leveleket jól záródó üvegben tartva egész télen lehet hasznosítani.
Kevesen tudják, hogy a petrezselyem nemcsak ételízesítő, de gyógynövény is: mind a gyökeréből, mind a lombjából veseműködést serkentő, vesekőhajtó és hólyaghurut elleni teák készíthetők. A gyökérből kipréselt lé fokozza az emésztőrendszer működését, gyógyítja a gyomor- és májbetegségeket, valamint étvágygerjesztőként is hatásos.

Balog Nóra, a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa

Informatikai probléma miatt 2017. május 7-én 5 órától szünetelt a határátléptetés a beregsurányi közúti átkelőhely Luzhanka oldalán.

Az ukrán oldalnak sikerült elhárítani a problémát, de torlódásra számíthatnak az utazók.

Köszönöm Istenem az édesanyámat !
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat !
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
- itt e földön senki sem szerethet jobban ! -
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el !

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését !
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat !

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat !!!

„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent” (Mt. 5, 1–12)

Olyan jó kimondani ezeket a szavakat: „boldogok, boldogság, boldog vagyok”. Kevés boldog embert látni mostanában. Sokan rohannak, keresik a boldogságot sok mindenben, de nem találják, mert rossz helyen keresik. Sok olyan ember is van, aki boldognak és kiegyensúlyozottnak látszik, és egyszer csak azt halljuk, hogy „válnak”, „depressziós lett”, „alkoholizál” stb.

Itt a boldogság, az igazi boldogság forrása a fenti Igében. Jézus leül, és elmondja: akkor leszel boldog, ha sírsz; ha szelíd vagy; ha éhezed az igazságot; ha üldöznek; ha tiszta a szíved. Sok ember azt hiszi, az a boldogság, ha mindene megvan, ha mindig mosolyogni látják, ha nem fáj semmije. Igen, ezt is lehet boldogságnak nevezni, de sajnos, ha megváltoznak a körülmények, amelyek ezt befolyásolták, akkor elmúlik ez a fajta boldogság. Viszont vannak olyan boldog emberek, akiknek a boldogságát nem földi dolgok határozzák meg, mert a gyász, a sírás, az üldözés között is boldogok tudnak lenni (vagy maradni). Kell hozzá a tiszta szív. Onnan tudjuk, mi a tiszta, hogy ismerjük a mocskosat, piszkosat. Nem könnyű tisztán megőrizni a szívet, de nem is boldog az, akinek nem tiszta a szíve.

Mi az, ami akadályoz a boldogságomban? A szívem tisztátalansága, mert akkor nem látom Istent, nem érzem jelenlétét a „mocskos szívemben” – ilyenkor BOLDOGTALAN vagyok. Az életem, a szavaim is a szívemhez kötődnek: „a szív teljességéből szól a száj”. Amilyen a szívem, olyan a beszédem, a gondolataim, az életem. Ha tiszta a szívem, tiszta a beszédem és a cselekedetem, s ott van benne az a szentség, tisztaság, aki maga Szent és Tiszta – Isten. Jó lenne, ha úgy telnének napjaink, hogy minden dolognál fontosabb lenne szívem őrzése, tisztasága – tehát a BOLDOGSÁGOM.

Sipos József
tiszaújlaki és tiszakeresztúri lelkipásztor

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közreműködésével Buvári Tamás filmrendező, producer a Szeretföld című háborúellenes filmjét mutatta be május 4-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán annak tanárai és hallgatói számára.

A film Iancu Laura azonos című regénye alapján készült 2015 nyara és 2016 tele között Veszprémben, közösségi finanszírozásból. A regénnyel ellentétben, melyben a cselekmény Csángóföldön játszódik az első világháború idején, Buvári Tamás filmjének képzeletbeli helyszíne egy magyarországi menekültszálló, ahol a jelenlegi ukrán konfliktus miatt szülőföldjüket elhagyni kényszerülő emberek élnek.

A cselekmény egyszerre két szálon fut a filmben. Egyrészt megismerhetjük a menekültszálló lakóinak hétköznapjait, az ott dolgozó szociális munkás Annát, másrészt belecsöppenünk az ő közösségi élet felrázása céljából írt színdarabjának világába, amely fejezetenként bontakozik ki előttünk, s mutatja be a képzeletbelit falu, Szeretföld történetét.

A település lakóit megviselte a háború, világuk összeomlott. Békére és templomra vágynak, ezért felépíteni kezdik annak régi romjait. A történet egyik kulcsszereplője, Jeremiás, a katona, akire mindenki vár, s aki még mindig fél a háborúból hazatérni a családjához Szeretföldre. Vajon mi történt vele a messzi távolban? Mi látszik az arcán? Mi ment végbe a szívében? Ezeket a kérdéseket tehetnénk fel akár most is a Kelet-Ukrajnában járt katonákat látva. Jeremiás feleségének, Magdolnának sok áldozatot kell hoznia, de kész mindezekre, mert a háború kegyetlensége sem tudta kiirtani szívéből a szeretetet és a reményt. A játékfilm Szeretföld szereplőinek életén keresztül bemutatja a háború egyénekre és a közösségre gyakorolt hatását is.

A film főszereplői között láthatjuk a rendező feleségét, Turós-Máté Kingát és kisfiukat, a forgatás ideje alatt mindössze hatéves Buvári Csegét is. Mellettük Lipták Jeanne, Nagy Zsolt, Trokán Anna, Trócsányi Gergely, Lengyel Ferenc, Kőrösi Csaba, Máté P. Gábor és Módri Györgyi alkotják a szereplőgárdát.

Buvári Tamás filmjét jelenleg alternatív forgalmazásban láthatja a közönség a gyártásért felelős SzeretFilm Stúdió által. A határon túlra elsőként Kárpátaljára került, ahol a közönség a beregszászi vetítés mellett május 5-én az ungvári Kubrick Moziteremben ismerhette meg a filmet.

Kárpátalja.ma

Névnap Gizella – 1. germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes.
2. a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.

Dalma – Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból. Idézet „A fejlődés művészete azt jelenti, hogy meg tudjuk őrizni a rendet változás közben, és változni tudunk a rend körülményei között is.”

Alfred North Whitehead

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hladonik István (1914 – 1941. május 7.). Zenetanár, karnagy, a Kárpátaljai Tudományos Társaság tagja. Görög katolikus papi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Munkácson végezte, majd az ungvári teológián tanult. Később zenei tanulmányokat folytatott a prágai konzervatóriumban, de Budapesten szerzett oklevelet. Fiatal papnövendékként lett az ungvári görög katolikus székesegyház aranyérmes énekkarának karnagya és az ungvári királyi görög katolikus líceum zenetanára. Megalapította a Verhovina férfikart, amellyel nemzetközi sikereket is elért. Ruszin népdalok gyűjtésével is foglalkozott.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

-          Berzsenyi Dániel, a felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa születése (1776). Költészetének tetőpontján a közösséghez szólva figyelmeztet a nemzetet fenyegető veszélyre.

-          A Fővárosi Nagycirkusz 1891-ben, a Városligetben megnyílt. Bérlői után Beketow- és Fényes-cirkusznak is nevezték.

-          Vajda János, költő, író, publicista (1827) születése. Életműve gazdag, sokoldalú: szerelmi, természeti és filozófiai költészete élesen eltér korának uralkodó ízlésétől.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

EGYÜTTMÜKÖDNI EGYSÉGBEN

„Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.”(1Korinthus 12:27)

Egyikünk sem tudja egyedül véghez  vinni azt, amire együtt képesek vagyunk. Pál írja: „Ti pedig Krisztus teste [az Egyház] vagytok, és egyenként annak tagjai.” De tudjuk, hogy ez a test nem mindig viselkedik rendesen. Az agy leértékeli a szívet ( a tudósok nem sokra tartják a dicsőítőket). A kezek bírálják a térdeket ( a tettek emberei bírálják az imádkozókat). A szemek nem hajlandóak együttműködni a lábakkal ( a nagyokat álmodók nem működnek együtt a kitartó munkásokkal). Ezért írja Pál: „Nem mondhatja a szem a kéznek: » Nincs rátok szükségem«, vagy a fej a lábaknak: »Nincs rátok szükségem«” (21. vers). Az óriásgyülekezetben szüksége van a kis gyülekezetre. A liberálisoknak a konzervatívokra. A pásztornak szüksége van a misszionáriusra.  Az együttműködés sokkal több egy jó ötlenél, ez szentírási parancs. „Igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével” (Efezus 4:3). A Biblia azt mondja, hogy ha egyetértésben tevékenykedünk, akkor Isten elküldi ránk áldását (Id. Zsoltárok 133:1-3). Nem arra vagyunk elhívva, hogy egymáshoz hasonlítgassuk magunkat, nem arra, hogy versengjünk, panaszkodjunk, vagy kritizáljuk egymást. Nem, a mi hivatásunk az, hogy kiegészítsük egymást! Jézus azt mondta: „Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Máté 18:19-20). Milyen káprázatos ígéret! Ha egyetértünk, azt Jézus észreveszi. Megjelenik, meghallgatja imáinkat, és válaszol azokra.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Boldog Gizella

Bajorországban, Regensburgban született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas) püspök volt. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt.

Regensburg után Gandersheimben tanult tovább. Kitűnően megtanult latinul. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német császári család jelenlétében világra szóló mennyegzőt tartottak. Gizella ezután népes kísérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba, Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva.

Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott.

István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III. Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye.

Példája: Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabbrendűt válaszd!

bacskaplebania.hu

Az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) Speciális Monitoring Missziójának (SMM) nyilvántartása szerint az elmúlt másfél évben 154 békés lakos vesztette életét vagy sebesült meg aknáktól, illetve fel nem robbant lőszerektől a Donyec-medencében – derül ki az EBESZ SMM május 3-i jelentéséből, amelyet az Ukrajinszka Pravda (UP) idéz.

A jelentés az áldozatok közé sorolta a misszió három megfigyelőjét is. Mindezért senkit nem vontak felelősségre – jegyzi meg az UP.

A portál emlékeztet, hogy április 23-án aknára futott az EBESZ SMM egyik járműve, minek következtében a misszió amerikai orvos munkatársa meghalt, két társa pedig megsebesült.

Korábban jelentették, hogy hivatalos adatok szerint a háború kezdete óta az aknák és a lőszerekkel való gondatlan bánásmód következtében 42 gyermek halt meg, s további 109 megsebesült a Donyec-medencében.

Kevesebb mint egy hét múlva már tudni fogjuk, hogyan szerepelt Pápai Joci az Eurovíziós Dalfesztivál jövő csütörtöki elődöntőjében. Addig is még háromszor gyakorolhat a Dal 2017 győztese Kijevben. Közben persze a pihenésre is odafigyel Joci és a magyar csapat.

Kijevi városnézésre indult Pápai Joci és csapata csütörtökön. Az Eurovíziós döntőre készülve egy kicsit lazíthatott a stáb, miközben megnézték a nevezetességeket.

Nagyon sok különlegesség van itt Kijevben, mindenkinek tudom ajánlani, hogy mindenképpen látogassanak el ide, ha ezt tehetik – mondta az énekes.

Nézelődés közben a produkció táncosa, Virág Alexandra kedvére válogathatott a kendők közül. És az Eurovíziós installációnál is fényképezkedtek.

Pápai Joci és a magyar delegáció már hétfőn megérkezett az ukrán fővárosba. Kedden a színpadot is kipróbálhatták. Joci elégedett volt az első próbával, de azt mondta: nagyon sok munka van még hátra.

“Elemezzük a felvételeket, próbálunk véglegesíteni mindent, nekem koncentráltabbnak kell lennem mindenféleképp. Ezen dolgozunk, úgyhogy amikor pihenés van, akkor is agyalás van. Ez egy fárasztó időszak mindenképpen” – nyilatkozta Pápai Joci.

Az énekes még háromszor próbálhatja el az Origót a verseny előtt a színpadon. A közönség május 11-én, a második elődöntőben láthatja majd először a produkciót. Pápai Joci nyolcadikként lép majd színpadra.

A két elődöntőben 36 ország énekese versenyez. Mindkét elődöntőből a 10 legjobb dal jut a fináléba. Arról, hogy ki lesz döntős a szakmai zsűri és közönség döntenek. A nézők is szavazhatnak, de a szabályok szerint saját országa dalára senki nem voksolhat. Pápai Joci dalára azonban a határontúli magyarok elküldhetik voksaikat. A dalversenyt a Duna élőben közvetíti.