Határon túli magyar portálok összesített hírei

By tklaura

Ma kezdődik Belgrádban a 15. Gazdasági találkozó diplomaták és a kormány képviselőinek részvételével. A rendezvény elsődleges témája Szerbia gazdasági előrehaladása és a jövő kihívásai.

A szervezők szerint elsősorban az elmúlt évek eredményeire kívánják helyezni a hangsúlyt, valamint elsődleges szerepet kap a munkahelyteremtés. Beszédet mond David McAllister, az Európai Parlament szerbiai A cikk folytatása …

Read more here: Pannon RTV

By K. R.

Szinte anakronisztikusnak hat a kép, ahogyan Pavlov Mirko ma is több órát tölt az udvarán üldögélve lemezek hajlításával, kalapálásával. Igaz, már csak megrendelésre készít vödröket, a megélhetéshez nem is volna elég az ebből származó bevétel, mégsem tud elszakadni a régi cigánymesterségtől, amelyet még a szüleitől tanult.

– Az édesapám foglalkozott ezzel, A cikk folytatása …

Read more here: Magyar Szó – Magyarkanizsa

By tklaura

Ma erős földrengés rázta meg Japánt. A Rihter-skála szerinti 5 egész 9 tizedes talajmozgás a szigetország északkeleti partjait érintette leginkább. A földrengés epicentruma 80 kilométer mélyen volt. Egyelőre nincs hír sem emberáldozatokról, sem pedig jelentősebb anyagi kárról. (Tanjug, Reuters)

A cikk folytatása …

Read more here: Pannon RTV

By tklaura

Az Európai Unió pénzügyi támogatással ösztönözné azokat az államokat, akik bizonytalanok az oroszországi szankciók bevezetésével kapcsolatban. Erről is tárgyaltak a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 konferencia résztvevői.

Barack Obama amerikai elnök arra szólította fel a megbeszéléssorozat résztvevőit, hogy foglaljanak állást az ukrajnai orosz agresszióval szemben. A tanácskozáson a felek emellett A cikk folytatása …

Read more here: Pannon RTV

A svájci Stan Wawrinka és a szerb világelső, Novak Đoković egyaránt pályafutása első Roland Garros-trófeájáért szállt harcba a párizsi Grand Slam vasárnapi fináléjában, amelyet nagy meglepetésre végül a világranglista 9. helyén számon tartott svájci klasszis nyert meg. Wawrinka a 2014-es Australian Open után második GS-döntőjét játszhatta, és megtartotta százszázalékos teljesítményét, hiszen négyjátszmás meccsen, 4:6, 6:4, 6:3, 6:4 arányban jobbnak bizonyult Đokovićnál, aki a 2012-es és a 2014-es fináléhoz hasonlóan harmadik párizsi döntőjében is alulmaradt, összességében maradt a korábbi 8 GS-trófea a neve mellett. A szerb nagy esélyt szalasztott el, hiszen esélyesebbnek tartották a svájcinál, és ha Párizsban diadalmaskodott volna, a teniszszakértők szerint képes lett volna idén mind a négy Grand Slam megnyerésére. Erre azonban így várnia kell még.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szombaton nem volt hajlandó fogadni Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök telefonhívását, arra hivatkozva, hogy Athén még mindig nem küldte el csütörtökre ígért reformjavaslatait – közölte az EU egyik meg nem nevezett illetékese. „Nincsenek új fejlemények, ezért nincs mit megvitatni” – mondta a brüsszeli forrás. A telefonbeszélgetést a görög miniszterelnök kérte, de ezt Juncker elutasította.

A két vezető politikus szerdán egy görög reformcsomagban állapodott meg a visszatartott EU-segélypénzek kifizetésének fejében, a reformjavaslatok azonban azóta sem érkeztek meg Brüsszelbe.

Egy görög kormánytisztviselő később cáfolta a hírt a Reutersnek. A brit hírügynökség egy kormányforrásra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Ciprasz szombaton telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel, de a beszélgetések tartalmáról nincsenek értesülései.

Victor Ponta román miniszterelnök sajtótájékoztatón is megerősítette vasárnap, hogy nem mond le hivataláról, továbbra is élvezi a koalíció támogatását, az ellene kezdeményezett bűnvádi eljárást pedig politikai indíttatásúnak minősítette.

A hétvégén a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetei és a PSD koalíciós partnerei is támogatásukról biztosították Pontát, aki ellen pénteken okirat-hamisítás, pénzmosás, adócsalásban való bűnsegédlet és összeférhetetlenség gyanújával kezdeményezett bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes, akinek a pártja, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) a mérleg nyelvét képezi a parlamentben, szombaton azt mondta: Romániának nincs szüksége a kormány menesztésével járó politikai válságra, ezért ha bizalmi voksra kerül sor, az UNPR a Ponta-kormány tisztségben maradását támogatja.

Vasárnap Victor Ponta koalíciós tanácskozást hívott össze, majd a PSD-t támogató kisebb pártok vezetőinek jelenlétében sajtóértekezleten erősítette meg – korábban csak Facebook-bejegyzésben közölt – elhatározását, miszerint nem tesz eleget Klaus Iohannis államfő felszólításának, és nem mond le a miniszterelnöki tisztségről.

Úgy vélte: a DNA ügyészét a politikai közhangulat befolyásolta abban, hogy eljárást indítson ellene. Szerinte ennek egyedüli célja a kormány megbuktatása, mert egyébként az ellene felhozott vádpontokat jogilag megalapozatlanoknak tartja.

Ponta ártatlanságát hangoztatva kifejtette: a kormányt csak választásokon vagy az ellenzék bizalmatlansági indítványának megszavazásával lehet leváltani, de ha ezt egy ügyész tenné meg, az „államcsíny” volna.

Minden idők egyik legerősebb szövetségének nevezte az Egyesült Államok és Németország kapcsolatát az amerikai elnök vasárnap egy bajorországi faluban, ahol a német kancellárral tett látogatást a világ hét legfejlettebb ipari államát összefogó G7 csoport csúcstalálkozója előtt.

Barack Obama és Angela Merkel a találkozó helyszínének közelében fekvő Krünben több száz, bajor népviseletbe öltözött helyi lakos társaságában búzasörrel, fehérkolbásszal és sörpereccel indította a napot.

A reggeli előtt mondott köszöntőbeszédében Merkel és Omaba egyaránt a két ország barátságát méltatta. Németországot és az Egyesült Államokat nemcsak a közös érdekek, hanem a közös értékek is összekötik – emelték ki.

A vasárnap délután kezdődött, zárt ajtók mögött folyó kétnapos csúcstalálkozóról szólva Barack Obama hangsúlyozta, hogy a „közös jövőről” tárgyalnak, így a világgazdaság fejlődése, a klímaváltozás  és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem mellett arra is kitérnek, hogy mit lehet kezdeni „Oroszország ukrajnai agressziójával”.

 A Hetek – a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország – állam-, illetve kormányfői másodszor tanácskoznak az orosz államfő nélkül, amióta 1998-ban Oroszország csatlakozott a G7 csoporthoz, és több mint másfél évtizedig G8 csoport néven működött. Tavaly óta ismét hét országból áll, mert Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.

A legfejlettebb ipari államok vezetőinek informális fórumát Németország legmagasabb hegycsúcsa, a bajor Alpokban fekvő Zugspitze lábánál tartják, az Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau). A találkozó biztosítása a bajor rendőrség történetének legnagyobb szabású művelete, több mint 20 ezer rendőrt mozgósítottak. A Stop G7 Elmau nevű – baloldali, környezetvédő és globalizációellenes civil szervezetek által szervezett – tüntetéssorozat résztvevőinek azonban így is sikerült rövid időre zárlat alá venni a luxushotelhez vezető egyik utat.

A szálloda térségét 3 méter magas szögesdróttal vették körül, a legközelebbi városban, Garmisch-Partenkirchenben pedig több mint 100 bíró áll készenlétben, hogy az esetleges rendbontók ellen induló eljárásokat gyorsan lefolytathassa.

A G7-elnökség programjára – amely több miniszteri szintű találkozót is magában foglal – a soros elnök Németország 359 millió euró közpénzt fordít, ebből 130 millió eurót a kétnapos csúcstalálkozóra. Ez azt jelenti, hogy a tanácskozás percenként 90 ezer euróba kerül a német adófizetőknek. A költségek miatt sok bírálat érte a kormányt. A berlini vezetés szerint azonban a személyes konzultáció lehetősége megéri a ráfordításokat. Az utóbbi évszázadok történelme megmutatta, hogy „az a legdrágább, ha egyáltalán nincs ilyen találkozó” – jegyezte meg Sigmar Gabriel alkancellár.

A várakozásoknak megfelelően a kormányon lévő, iszlamista gyökerű konzervatív kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte a Törökországban vasárnap tartott parlamenti választásokat, de a csaknem végleges eredmények szerint minden bizonnyal elveszíti több mint 12 éven át élvezett abszolút többségét.

A TASZSZ orosz hírügynökség ankarai tudósítója a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő volt pártja a szavazatok 41,5 százalékát gyűjtötte be, vagyis 261 mandátumot szerzett az 550 fős törvényhozásban. Ez azt jelenti, hogy az AKP elveszíti abszolút többségét, így - mint elemzők rámutattak - el kell állnia az elnöki rendszer bevezetésére irányuló tervétől. Ennek megvalósításához kétharmados többségre lett volna szüksége, de már a voksok háromötödének birtokában is népszavazásra bocsáthatta volna az elnöki demokrácia ügyét.

Először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP). A korábbi kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) és néhány kisebb baloldali csoport 2012-es tömörüléséből létrejött, egyre népszerűbb pártnak - első kurd pártként - sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt. A párt csaknem 12 százalékot és ezzel mintegy 80 mandátumot szerzett.

A Yani Safak című iszlamista konzervatív lap nem hivatalos részeredményekre hivatkozva korábban még azt állította, hogy az AKP hatvan százalékos többséget szerzett, a Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig nem jutott be a parlamentbe.

Megfigyelők szerint az eredmény vereséget jelent Erdogan számára, aki a választási hadjárat során élesen támadta a HDP-t, noha az alkotmány semlegességet követelt volna meg tőle.

A kurdbarát párt ugyanakkor mindenekelőtt azzal kampányolt, hogy egyedül tömörülése képes megakadályozni Erdogan tervét az elnöki rendszer bevezetésére , ami - társelnöke, Selahattin Demirtas szerint - egyet jelentett volna a "diktatúrával".

A vasárnapi választásokon második helyen a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) végzett a voksok 25,2 százalékával, ez az eredmény 129 képviselői helyre jogosítja fel, míg harmadikként a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) futott be a szavazatok 16,7 százalékának megszerzésével, ami 84 mandátumot jelent számára.

A 2011-es parlamenti választásokon az akkor még kormányfő, Recep Tayyip Erdogan által vezetett AKP a szavazatok 49,8 százalékát szerezte meg, és ezzel 327 mandátumhoz jutott

Késő esti jelentések szerint a részvételi arány rendkívül magas, 85,3 százalékos volt.

A választási eredményre reagálva a kormánypárt egyik magas rangú képviselője felvetette egy kisebbségi kormányzás, továbbá egy előre hozott választás lehetőségét.

A HDP követői és ellenfelei vasárnap kölcsönösen a választások manipulálásával vádolták egymást a közösségi oldalakon.

A délkelet-törökországi Sanliurfa városában vasárnap a különböző pártok követői között kitört összecsapásokban 15-en megsebesültek - jelentette a DHA hírügynökség. A Radikal című digitális újság jelentése szerint az IHD emberi jogi egyesület több településen is szabálytalanságokat tapasztalt a választások alatt.

A belügyminisztérium információi szerint a vasárnapi voksolás rendjére a biztonsági erők több mint 400 ezer tagja vigyázott és több tízezer megfigyelő ügyelt a voksolás tisztaságára.

A választási kampány légköre meglehetősen feszült volt, több incidens is történt, a legutóbbi éppen pénteken egy ellenzéki nagygyűlésen, a délkelet-törökországi Diyarbakirban. A HDP elleni robbantásos támadásban ketten meghaltak és több mint százan megsebesültek.

Külföldön 2,9 millió török állampolgár adhatta le szavazatát, erre május végéig volt lehetőségük a török nagykövetségeken és konzulátusokon.

A Barcelona labdarúgócsapata nyerte meg a 2014/2015-ös Bajnokok Ligáját, miután a szombati fináléban, Berlinben 3:1 arányban legyőzte a Juventust. Az előzetes várakozások szerint is a katalánok voltak a favoritok, a fogadóirodáknál toronymagas esélyes volt Luis Enrique csapata, és a torinói gárda nem is tudott rácáfolni ezekre a feltételezett erőviszonyokra. Egy-két intenzívebb olasz időszak kivételével a Barcelona irányította a mérkőzést, de nem is volt nehéz dolga, hiszen már a 4. percben megszerezte a vezetést Ivan Rakitić révén – Messi lövését még kiütötte Gianluigi Buffon, a kipattanót pofozta a hálóba a horvát –, így határozottabban, nyugodtabban játszhatott. Egészen az 55. percig kellett várni a második gólra, a jó néhány helyzetet elpuskázó katalánok majdnem ráfizettek pontatlanságukra, Álvaro Morata egyenlített. A Barca magasabb fokozatba kapcsolt, és szűk negyedóra alatt visszaszerezte az előnyt, Luis Suárez talált be. A meccs sok barcás időhúzással tarkított utolsó szakaszában Neymar előbb kezezést követően, majd szabályosan is betalált, így hiába erőlködött a Juve, nem tudott egyenrangú ellenfél lenni, alulmaradt a klubfutball legnagyobb párharcában. Mindkét csapat története nyolcadik BEK/BL-fináléját játszotta, a Barcelona 1992, 2006, 2009 és 2011 után az ötödik trófeát gyűjtötte be, a Juventus rekordot jelentő hatodik alkalommal bukott el.

Nemzetközi sajtó a találkozót követően egyértelmű katalán fölényről beszélt, de szinte mindenhol nagyra értékelték a Juventus teljesítményét is, hiszen az olasz együttestől már az is óriási tettnek számított, hogy eljutott a berlini döntőig. Ugyanígy vélekedett Massimiliano Allegri, a Juve edzője is a finálé után: „Kimagaslóan teljesítettünk a szezonban. A nagyszerű döntőben éppen akkor kaptunk elkerülhető gólt, amikor a legjobban futballoztunk. Megvoltak a lehetőségeink az egyenlítésre, de a Barca támadóhármasával szemben nem lehet eltékozolni ezeket. Nehezen találtuk meg a megfelelő ritmust. A bajnoki cím és az olasz kupa is szép siker, ráadásként pedig a BL-döntő is kiválónak mondható. Mi mást tehettünk volna még?” Nála csalódottabbnak tűnt a francia középpályás, Paul Pogba, aki szerint 1:1-nél elhitték, hogy nyerhetnek: „Amikor egyenlítettünk, azt hittük, nyerni fogunk. De a Barca betalált, mi pedig kissé összeomlottunk. A hajrában próbáltunk egyenlíteni, hiába.”

A győztes fél természetesen majdnem kiugrott a bőréről örömében, kölcsönösen egymást méltatták a játékostársak, talán az év elején Barcelonába érkező Suárez fogalmazta meg legegyszerűbben a hármas siker – bajnoki cím, kupagyőzelem és BL-trófea – kulcsát: „Elértük a célunkat, a csapatszellem és az egységesség jellemzett minket a szezon kezdetétől fogva.” Saját elmondása szerint is könnyekkel küszködött a lefújás után a másik támadó, a brazil Neymar: „Sírtam, mivel eszembe jutott az a sok minden, amin eddigi életemben keresztülmentem. Az, hogy mindig erről álmodtam, és az a sok segítség és erőfeszítés, amit a családomtól kaptam azért, hogy eljussak idáig. Nagyon boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek a történetnek.” A csatár a döntőbeli góljával beérte a BL-góllövőlista élén Messit és Cristiano Ronaldót – mindhárman tízszer voltak eredményesek ebben a kiírásban –, amivel kapcsolatban csak egy rövid megjegyzést tett: „Nem állok meg itt!” Korábban még soha nem fordult elő a BL-ben, hogy egy klub két játékosa is élen végezzen a gólszerzők rangsorában.

@k = Bajnokok Ligája-döntő

@k = Berlin: Barcelona–Juventus 3:1 (1:0)

Olimpiai Stadion, 70 442 néző, vezette: Çakιr (török). Gólszerzők: Rakitić 4., Suárez 68., Neymar 90+7., ill. Morata 55.).

Barcelona: Ter Stegen, D. Alves, Piqué, Mascherano, Alba, Rakitić (Mathieu, 91.), Busquets, Iniesta (Xavi, 78.), Messi, Suárez (Pedro, 96.), Neymar. Vezetőedző: Luis Enrique.

Juventus: Buffon, Lichtsteiner, Bonucci, Barzagli, Evra (Coman, 89.), Marchisio, Pirlo, Pogba, Vidal (Pereyra, 79.), Tévez, Morata (Llorente, 85.).Vezetőedző: Massimiliano Allegri.

A világbajnoki címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes pilótája nyerte meg a Forma-1-es Kanadai Nagydíjat vasárnap, ezzel 17 pontra növelte előnyét második helyen célba érő csapattársával, Nico Rosberggel szemben az összetettben.

A 30 éves brit versenyző az élről indulva, végig az élen haladva győzött, pályafutása 37. futamgyőzelmét aratva ezzel.

Rosberg az első pillanattól a második helyen haladt, és ugyan mindent megtett, de nem volt esélye csapattársa legyőzésére.

A harmadik helyen a Williams finn versenyzője, Valtteri Bottas ért célba, miután a sokáig előtte haladó honfitársa, a ferraris Kimi Räikkönen a verseny felénél megpördült, rengeteg időt veszített, és negyedik lett.

A 70 körös futamon a 18. helyről indult Sebastian Vettel (Ferrari) az ötödik helyre jött fel.

A rajt után az élmezőnyből mindenki megtartotta pozícióját, Hamiltont Rosberg, Räikkönen és Bottas követte. A brit pilóta gyorsan megnyugtató előnyre tett szert, Rosberg pedig a Ferrari finnjével szemben szerzett kisebb előnyt, és hosszú körökön át, tulajdonképpen egészen a 30. körre időzített kerékcserékig nem is volt változás az élen.

E közben a 18. helyről startolt Vettel és a 15-ről indult Felipe Massa (Williams) folyamatosan előzött és jutott egyre előrébb, még úgy is, hogy Vettel nagyon hamar kiment kereket cserélni.

A mezőny elején először Räikkönen váltott gumikat, ám alig ért vissza a pályára, a lassú jobb kanyarban csúnyán megpördült, és rengeteg ideje ment el, amíg megfordult és menetirányba állt. A finn hibáját Bottas használta ki, és elé került.

A Mercedesek kerékcseréi után Hamilton előnye hirtelen 2 másodperc alá csökkent, és ezt követően Rosberg sokáig próbált közel kerülni hozzá, ám egy másodpercen belülre egyszer sem tudta faragni hátrányát, így pedig nem nyithatta a hátsó szárnyát, és esélye sem volt az előzésre.

A hajrában Vettel egészen az ötödik, Massa pedig a hatodik helyig jutott előre, Räikkönen viszont nem tudta már visszaszerezni a harmadik pozíciót.

Hamilton összességében nagyon simán győzött, és szerezte meg karrierje negyedik sikerét Kanadában.

Ada község önkormányzat 40 millió dináros támogatást nyert a szennyvízelvezető hálózat kiépítésére a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóságtól. Az erre vonatkozó szerződést a napokban írta alá Inđiján Bilicki Zoltán adai polgármester, aki elmondta, hogy ebből a pénzből Adán folytatják a szennyvízhálózat kiépítését.

– A célunk az, hogy az idei évben legalább 10 kilométer szennyvízhálózatot építsünk ki. Ez az összeg körülbelül 4-5 kilométeres szakaszra elegendő, de ígéretet kaptunk a Tartományi Mezőgazdasági Titkárságtól is, hogy erre a célra jóváhagy egy nagyobb összeget. Továbbá az adai és a moholi helyi közösségekkel karöltve az önkormányzat saját forrásból is finanszírozza a munkálatokat. Az idén 80-90 millió dinárt fordítunk a szennyvízhálózat kiépítésére – magyarázta Bilicki Zoltán. – A Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság támogatásából Adán a Jugoszláv Néphadsereg utcában készül a hálózat, mégpedig a Dositej Obradović utcától a Zmaj utcáig. Továbbá a Partizán téren, a Svetozar Markovićtól az Apró Ferenc utcáig, illetve az Apró Ferenc utcában. A Sava Kovačević utcában is megindul a csatorna kiépítése a Vuk Karadžićtól a Svetozar Marković utcáig. Emellett kiépül a hálózat az Obilić utcában, illetve a Branko Radičević utcában a Pionír utcától az Apró Ferenc utcáig, valamint a Pionír, a Szeles József és a Török Mihály utcában. Ebben az évben az építkezésre szánt pénzt úgy fogjuk szétosztani, hogy Ada minden részében folyjanak munkálatok. Így a szennyvízcsatorna megépül majd a Gunaras városrészben található Szlovén utcában, valamint a Macedónia városrészben a Kiss Ernő utcában, illetve az Alvégben egy nagyobb részt fogunk kiépíteni. Az adai II. helyi közösséggel közösen rövid időn belül megkezdjük a Tobán városrészben a háztartások rákapcsolását a hálózatra, amihez szintén jelentősebb összegre lesz szükségünk. A helyi közösség azonban hajlandó nagyobb összeggel hozzájárulni a beruházáshoz, és ez nagy segítség az önkormányzat számára. A macedóniai Moša Pijade utcában a központtól számítva az utca jobb oldalán is megépül a csatorna, a bal oldalán már megvan – nyilatkozta a polgármester.

Bilicki Zoltán elmondta, hogy augusztus elseje előtt biztosan nem kezdődnek el a munkálatok, hiszen legalább két hét szükséges ahhoz, hogy az önkormányzat a tartománytól megkapja az engedélyt a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, amely ekkora összeg esetében legalább másfél hónapot vesz igénybe minden törvényes határidőt betartva.

A szélsőjobboldal vezeti a pártok népszerűségi listáját Ausztriában: jelenleg az osztrák választók 28 százaléka szavazna a bevándorlás-ellenes Osztrák Szabadságpártra (FPÖ), miközben az országos szinten kormányzó nagypártokat, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) a szavazók 23-23 százaléka támogatja – derül ki a Der Standard osztrák liberális napilap hét végi számában közzétett felméréséből.

A Market piackutató cég által jegyzett közvélemény-kutatás szerint a Zöldek egy országos szintű választáson jelenleg a voksok 15 százalékát nyernék el, míg a liberális NEOS párt hat százalékot szerezne. A Stronach Csapata (Team Stronach) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nem érné el a parlamenti bejutási küszöböt.

A felmérésből kiderül, az osztrákok 23 százaléka Reinhold Mitterlehner konzervatív pártvezért látná szívesen a kancellári székben, 18 százalékuk támogatja Werner Faymann szocialista kormányfőt, és 17 százalékuk pártolná azt, ha Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezére állna a kabinet élén. Eva Glawischniget, a Zöldek vezetőjét a szavazók 10 százaléka támogatná kancellárként.

A Der Standard megjegyezte, a kutatásból kitűnik, hogy a múlt vasárnap Stájerországban és Burgenlandban lezajlott tartományi választások újabb lendületet adtak a szélsőjobboldalnak. Győzelmük ellenére mind a szocialisták, mind a második helyen végző konzervatívok jelentősen veszítettek népszerűségükből mindkét tartományban, miközben a harmadik helyen megszerző szélsőjobboldal jelentősen megerősödött.

A négyszáz ember megkérdezésével, a Der Standard megbízásából még a hét elején készített felmérést még az előtt készítették, hogy két nappal később koalícióra lépett egymással Burgenlandban az SPÖ és a szélsőjobboldal.

A Unique osztrák közvéleménykutató intézet felmérése szerint az osztrákok 39 százaléka helyeselné, míg 53 százaléka ellenezné az FPÖ részvételét a szövetségi kormány munkájában.