Határon túli magyar portálok összesített hírei

Idén volt száz éve, hogy megszületett Andruskó Károly (1915. június 27. – 2008. február 26.) világhírű zentai festő- és grafikusművész. Ez alkalomból tekinthettünk meg kedd este egy tárlatot a Zentai Alkotóházban azokból a munkáiból, amelyek a helyi múzeum tulajdonában vannak. A kiállítást Balogh István író, költő, a festő egykori jó barátja nyitotta meg, valamint jelen voltak még a Zentai Művésztelep résztvevői is. A megnyitót követően vetítésre került sor, mégpedig két Andruskó-portréfilmet is végignézhettünk a Vajdasági RTV archívumából, egy 1990-est és egy 2005-öst, ez utóbbi a művész kilencvenedik születésnapja alkalmából készült. Andruskó legszívesebben olajjal és fametszettel ábrázolta kedvelt zentai témáit, az utóbbi technikával, emellett ex-libriseivel és minikönyveivel tett szert világhírnévre.

Nyögve-nyelve, de elkezdődött a nyári vadászidény. Igaz, már megszokhattuk, hogy nálunk semmi sem indul zökkenőmentesen, de... Július elején az illetékes minisztérium két évre, azaz 2017 márciusáig betiltotta a gerle vadászatát.

Ezt az intézkedést ugyanaz a hivatal terjesztette elő, amely az ősszel a rágcsálók elleni harc legjobb módszereként még azt tanácsolta a gazdáknak, hogy műtrágyaszóróval terítsék a cinkfoszfiddal átitatott gabonát a földeken. Mint ahogy akkor nem foglalkoztak a várható következményekkel, most sem érdekelte őket, hogy a gerlevadászat tilalmával keresztülhúzzák a vadgazdálkodással foglalkozók terveit. Azokat a terveket, amelyeket a vadászati hatóságok elfogadtak, jóváhagytak, a vadgazdálkodók pedig ennek alapján megkötötték a szerződéseket. Az illetékeseket nem érdekelte, hogy ezáltal mekkora kárt okoznak nemcsak a vadászoknak, hanem az államkasszának is. A vadászok érvelését nem hallgatták meg, a zöldek ünnepeltek, és kilátásba helyezték a fürj és más fajok vadászatának betiltását is.

Miután egy országgyűlési képviselő szóvá tette a parlamentben a szóban forgó rendelet ésszerűtlenségét, az illetékesek visszatáncoltak. Visszavonták az ominózus rendeletet! A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az idén – akárcsak tavaly is – vadászhatunk gerlére, fürjre, galambra és minden olyan vonuló meg itt költő madárra, amelynek a vadászata eddig is engedélyezett volt.

A tilalmi rendeletet egy hónappal ezelőtt ünneplő lobbi most vadorzásban való bűnrészességgel, állati tetemek csempészével vádolja azt a hatóságot, amelyet akkor agyondicsért. Azt, hogy a vadászokat gyilkosoknak nevezik, már megszoktuk, furcsállnánk, ha most nem tennék.

Az első világháborútól kezdve egészen 2007 februárjáig, tehát több mint 90 évig a szegedi szerb templomnak nem volt harangja, egyetlen, ajtó fölé szerelt, pici rézcsengő jelezte, ha valaki belépett a templomba.

Az olasz rendőrség őrizetbe vette Igor Markov ukrán ellenzéki politikust, a Rogyina nacionalista ukrán párt vezetőjét, akivel szemben Kijev nemzetközi körözést rendelt el és kiadatását kéri – közölte az olasz sajtó csütörtökön.

Igor Markov Moszkvából érkezett a milánói nemzetközi repülőtérre. A határrendőrség az Interpol-körözés értelmében feltartóztatta, de mivel Markov ukrán-orosz állampolgárként és diplomata-útlevéllel érkezett, továbbengedték folyamatos megfigyelés alatt tartva. Markov a francia-olasz határon levő San Remo egyik szállodájába ment tovább. A liguriai város az Itáliába érkező gazdag oroszok egyik célállomása. Markov egy estére Monte Carlóba is átment, majd visszatérve San Remóba az olasz hatóságok szerdán hajnalban őrizetbe vették. Jelenleg a San Remo közeli Valle Armea börtönében tartják fogva.

A 42 éves Igor Markov a kijevi parlament volt képviselője, az oroszbarát ukrán ellenzék egyik legismertebb vezetője. A Moszkvába menekült volt ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov emberének számít.

A kijevi hatóságok a 2007-ben Odesszában kitört zavargások miatt köröztetik Igor Markovot. A vád szerint az ukrán városban rendezett egyik tömegtüntetés alkalmával Markov a Kreml-barát nacionalista Rogyina párt híveinek élén rátámadt a tüntetőkre.

Az illetékes genovai bíróság pénteken határoz arról, hogy Igor Markov olasz börtönben marad-e vagy szabadlábra helyezik. Az ukrán hatóságoknak negyven napjuk van a megfelelő iratok benyújtására, amelynek alapján az olasz bíróság a kiadatásról dönt. Igor Markov a kiadatás megtagadását is kérheti arra hivatkozva, hogy Kijevben kínzásnak vethetik alá.

Daniel Ţecu, a Románok Európai Egyesületei Szövetségének vezetője a marosfői szabadegyetemen azt mondta, amennyiben az augusztusi rendkívüli ülésszakban nem fogad el a parlament egy erre vonatkozó jogszabályt, a törvényhozás feloszlatását fogják kérni Klaus Johannis államfőtől. Hozzátette, a nemrég elfogadott módosításcsomag nem elégséges, hiszen nagyon sok román állampolgár van, akik a szavazókörzetektől távol laknak, és órákat kell utazniuk ahhoz, hogy részt vegyenek a választásokon. Marian Muhuleț, az Állandó Választási Bizottság szóvivője a hónap elején jelentette be, a diaszpórában élő román állampolgárokat is felveszik a Választói Névjegyzékbe. Elmondta, az új szabályozás szerint kérvényt nyújthatnak be, amelyben jelzik, hol szeretnének szavazni. A kéréseket a tervek szerint online lehet majd leadni, és azokban a városokban állítanak majd fel szavazóközpontokat, ahonnan legkevesebb 100 kérést kaptak. A kérések alapján választói névjegyzéket is összeállítanak a külhoni szavazókörzetek számára, így szavazás előtt nem telik majd el sok idő azzal, hogy regisztrálják a választópolgárokat.

Igazi ritkaság ez az 1915-ben készített felvétel, melyen két kárpátaljai származású színészlegenda látható.

Gábor Andor Majd a Vica című háromfelvonásos vígjátékában együtt szerepelt a beregszászi születésű Fedák Sári és a munkácsi származású Uray Tivadar.

Fedák Sári a főszereplő Szilassy Zozó operaénekesnő gyermekkori barátnőjét, Leveles Viktóriát, azaz Vicát alakítja, akit a primadonna maga mellé vesz szobalánynak. Innentől kezdve Zozó csak annyit mond: „Majd a Vica!”, s megoldódik minden gond.

Vica rendezkedik: megnyugtatja a komponistát, megtanítja a hősszerelmest, hogyan bánjon Zozóval. A legnehezebb feladat azonban akkor vár a szobalányra, amikor azt az utasítást kapja úrnőjétől, hogy míg ő távol van, szórakoztassa az unatkozó amerikai milliárdos csemetét, Árpád Pulitzert, akit nem más alakít, mint Uray Tivadar.

Vica úgy oldja meg a problémát, hogy felveszi az operaénekesnő ruháit, s Zozónak adja ki magát. Végül jól mulatnak együtt Árpáddal, akinek annyira megtetszik a lány, hogy megkéri a kezét. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor Zozó visszatér, s meghallja, hogy az operában arról suttognak, hogy neki viszonya van egy gazdag amerikaival. Tajtékozva rohan haza, s hamarosan kiderül az igazság. Árpád elmegy, Vica szomorkodik. Néhány nap múlva azonban megjelenik az idősebb Pulitzer, aki magával viszi Vicát a fiához.

A két kárpátaljai művész mellett olyan művészek adták játékukat a darabhoz, mint Báthory Gizella, Körmendi János, Virányi Sándor, Gere Zsigmond, Z. Molnár László, Gyárfás Dezső.

A vígjátékban elhangzó dalok szövegét Gábor Andor írta, Szirmai Albert zenésítette meg. Íme, az egyik, amelyet Fedák Sári énekelt:

Elszakadt a zsá-zsá-zsá-zsá-zsák,
Kiömlött a má-má-má-má-mák.
Vica, Vica, Vica, Vica,
Rúgja meg magát a cica
Hátra megy a rá-rá-rá-rá-rák!

De kövér a pé-é-é-ék,
A szilva de ké-é-é-ék.
Vica, Vica, Vica, Vica,
Rúgja meg magát a cica
Csókolódzni ké-é-é-é-ék!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A szenttamási Gion Nándor Emlékház az idén negyedik alkalommal hirdetett szépirodalmi pályázatot február 1-jén, az író születésnapján. 2015-ben novella- és ifjúsági regénypályázatot hirdettek a szervezők. A novellák beérkezési határideje június 1-je volt, a regénypályázat határideje pedig december végén jár le.

Aszály és vízfogyatkozás mindenütt. A rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint a Tisza vízhozama Zentánál az elmúlt hét folyamán nagyjából kétszázas volt. Ez azt jelenti, hogy a szelvényen kétszáz-egynéhány köbméter víz folyt keresztül másodpercenként. A nagy vizek alkalmával mért több ezres vízhozamokhoz képest ez rendkívül kevés, de még mindig kétszerese az 1993-ban mért legalacsonyabbnak. Hegymenetben haladva a helyzet még kedvezőtlenebb, arrafelé a mindenkori legkisebbeknél is alacsonyabb vízhozamok fenyegetnek.

Szegednél a múlt héten mért vízhozam 160 és a 180 köbméter között alakult, de feljebb, Algyőnél már csak 90 és 120 között ingadozott. A különbség azért ekkora, mert Szegednél már a Maros vize is benne van a Tiszában, Algyőnél viszont még nincs. Pedig a Maros vizei is – akárcsak a nótában – nagyon csendesen folydogálnak. Nagylaknál például negatív csúcsot döntött a folyó, vízszintje csaknem egy méterrel van a mindenkori legalacsonyabb alatt, vízhozama itt 46 köbméter. Ennyi vizet néhány tartálykocsi is elszállíthat, nem kell hozzá meder. A Körösökön a duzzasztás miatt magasabb ugyan a vízszint, de vízhozamát sem a Hármas, sem a Kettes, sem a Sebes... nem rakja a kirakatba. De ha már a duzzasztásnál tartunk, gyerünk haza, és nézzünk körbe Törökbecse környékén!

Hivatalos adatok szerint a duzzasztónál a szintkülönbség a felső és az alsó medence között a minap 4,8 méter volt. Egy csónakhossznyi, vagy majd’ két emeletnyi. Egy pillanatra időzzünk el ennél az adatnál. És varázsoljuk lelki szemeink elé, mi volna, ha gát nem volna. Egyik pillanatról a másikra eltűnne.

Kialakulna egy hatalmas szökőár, amelynek vezérhulláma csaknem öt méter magas volna, farka pedig némileg ellaposodva százkilométerekkel hátrább, magasan északon kullogna. A lezúduló víztömeg méreteit pillanatnyilag hanyagoljuk el, és ne foglalkozzunk azzal a nagytakarítással sem, amelyet a folyó alsó szakaszán csinálna, hiszen az már a hollywoodi katasztrófafilmek világát idézné. Ehelyett foglalkozzunk azzal a geometriával, amely a víztömegek levonulása után alakulna ki.

Ennek forgatókönyve: a gát nincs, a víztükör kifeszült és visszaállt természetes esése. És induljunk ki abból a pillanatnyilag csaknem ötméteres szintkülönbségből, amely a gát tervezése és megépítése alapján akár hatméteres is lehet.

Az illetékes intézet adatait szerint a zentai és a törökbecsei vízmérce nullpontja közötti szintkülönbség – az érthetőség végett kissé felkerekítünk – egy méter. A két vízmérce közötti táv, kerekítve, hatvan kilométer. Tehát ezen a hatvan kilométeren természetes körülmények között a víztükör esése 1,7 centiméter folyamkilométerenként. Ha ebben a pillanatban – fájdalom- és katasztrófamentesen – helyreállna a természetes geometria, a Tisza vízszintje Zentánál métereket, csaknem négyet süllyedne, és olyan alacsony szintre állna be, mint soha korábban. És ez a jelenség végigsöpörne a Tiszavidéken, hegymenetben haladva csökkenő irányzattal.

Persze, ebből nem lesz semmi. A gát azért van ott, hogy ilyen kisvizek ne forduljanak elő.

Élettani lencsén keresztül szemlélve a Tisza kisvizek idején nem folyó, hanem állóvíz. A folyópartiak szeme láttára engedett gyökeret partjain a nád, a gyékény, a sulyom; változott állatvilága, lásd: kérészrajzás elmaradása, halállomány összetétele. Már vagy huszonöt évvel ezelőtt olyan életformák kerültek elő a tiszai iszapból (pl. a Branchiura sowerbyi névre hallgató kevéssertéjű), amelyeket korábban kizárólag állóvizekben találtak. A figyelmeztetés, mely szerint bajok máris vannak, de még több lesz belőlük, már akkor elhangzott.

Az évtizedek óta halmozódott, a zuhanó vízszint miatt hamarjában napvilágot látott lágy iszapból felszabaduló illatfelhőről ez alkalommal még távirati stílusban sem. Meg arról sem, amit az iszap tartalmaz(hat).

De másról igen, mert...! Régen elhangzott az is, hogy a lassulás következtében mederfeltöltődéssel kell számolni. Ezzel, hosszú lefolyású jelenségről lévén szó, egyelőre nem bajlódik senki. Egyrészt azért, mert a duzzasztott szakaszok megemelt vízszintje – akárcsak a nótabeli paplan – mindent eltakar. Másrészt pedig azért, mert a feltöltődéssel éppen annak lennének gondjai, aki a duzzasztást úgymond megrendelte. A folyók hajózhatóvá tételét – duzzasztással, mert hogyan máshogy? – ugyanis nemzetközi szerződések szabályozzák. Ezeket a szerződéseket – a hajózási társaságok ösztönzésére – az akkor ügyeletes garnitúra aláírta.Az ösztönzés vélt méreteiről valós dunai példával...

Egy Fekete-tengeri kikötőben folyik a berakodás; a hatuszályos kötelék napi 140 kilométeres sebességgel indul majd Bécs irányába; nagyjából két hét múlva ér oda. A kívánt merülési mélység a Duna esetében 25 deciméter, ennyire lehet megpakolni az uszályokat. A kapitány a vízállás-előrejelzés fejszámoló világbajnokaként folyamatosan kalkulál, mennyi víz lesz a hajó alatt, amikor a nehezen hajózható sekély szakaszokra ér. Kisvizek idején ugyanis a bolgár–román szakasz négyszázasain, vagy a Közép-Duna felső szakaszán olykor csak 16 deciméteres merüléssel lehet hajózni. Mármost! Mind maximálisan, mind alul terhelt kötelékkel haladva nagyjából ugyanannyi az idő is, a legénység is meg a költség is, csak éppen a szállított áru mennyisége ordítóan más. Kiszivárogtatott adatok szerint a közelmúltban egy közepes szállítókapacitásokkal rendelkező hajózási társaság nagy vizek idején, amikor lehetett pakolni, egyetlen év alatt 3000 tonna fosszilis üzemanyagot takarított meg. Nem bevétel, nem nyereség, hanem megtakarítás az üzemanyagon. Kubikosok tintaceruzájával számolva ez több mint hárommillió euró. Egy hajózási társaságnál ennyi!

A példa ugyan dunai. A hajózásra vonatkozó államközi/nemzetközi szerződések azonban a Tiszára is vonatkoznak. Azokat is valaki annak idején kikönyökölte azoknál, akik a hazai hajóforgalom érdekeivel, a csatorna szabadeséses vízfeltöltésével... érvelve aláírták. Régen volt, azóta tart. Az idén csupán jobban látszik.

Parázs vita alakult ki a német kancellár és a görög kormányfő között az új görög mentőcsomagról – írta szerdán a Bild című német lap, amely szerint Angela Merkel és Alekszisz Ciprasz „elég hangosan” beszélt egymással telefonon.

Athéni kormánykörökből származó értesülésekre hivatkozva a Bild azt írta, hogy Merkel és Ciprasz még keddre virradó éjjel beszélt telefonon, és „nyílt vita” alakult ki közöttük a formálódó harmadik görög mentőcsomag egyes pontjainak végrehajtásáról. A Die Welt című lap szerint a berlini vezetés részéről megerősítették, hogy a kancellár beszélt görög kollégájával, de részleteket nem közöltek. Az athéni kormány köreiben pedig azt mondják, Ciprasz tájékoztatta Merkelt, hogy megegyezésre jutottak a hitelezők képviselőivel a harmadik mentőcsomagról, mire a kancellár közölte, hogy nincs elég információja a végleges megállapodáshoz. Merkel egyben ismét felvetette az áthidaló hitel lehetőségét.

Athénnak erre akkor lenne szüksége, ha tovább húzódnának a tárgyalások a három évre tervezett, 85 milliárd eurós mentőcsomagról – írta online kiadásában a Die Welt.

A görög vezetés minél előbb megállapodást szeretne az új csomagról. Az idő sürget, mert Görögországnak augusztus 20-áig törlesztenie kell 3,2 milliárd eurót az Európai Központi Banknak.

Az Európai Bizottság szóvivője és Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter kedden bejelentette, hogy technikai szinten létrejött a megállapodás Görögország és hitelezői között. Az új csomagról az euróövezeti pénzügyminiszterek pénteken döntenek, ha az athéni parlament legkésőbb csütörtökig rábólint a kölcsön folyósításának feltételéül megszabott intézkedésekre. Szükséges azonban még hét euróövezeti ország parlamentje, köztük a német törvényhozás alsóházának (Bundestag) jóváhagyása is. A Bundestag a jelenlegi tervek szerint augusztus 19-én szavaz a harmadik görög mentőcsomag elfogadásáról.

Az óbecsei Kis-Bosznia és Sistak városrészekben nemrégiben befejeződött 12 utca kiaszfaltozása, amit Vuk Radojević polgármester a munkatársaival és a környék lakóival közösen ünnepélyes szalagátvágással is megpecsételt. A munkálatok több mint 40 millió dinárba kerültek, és összesen 4 km útra került aszfalt. Mivel ezek az utak nem kategorizált helyi utaknak minősülnek, a beruházást az állami tulajdonban lévő földek bérbeadásából befolyó pénzből finanszírozták, de a tartományi urbanisztikai titkárságtól is érkezett 1,5 millió dinár a projektumra.

A polgármester a megjelentek előtt arra is ígéretet tett, hogy az önkormányzat Kis-Bosznia és Sistak többi utcájának a kiaszfaltozására is előteremti majd a pénzt.

Most éleződtek ki igazán látványosan újra az amerikai társadalomban húzódó feszültségek, amelyek jórészt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséből és a társadalmi mobilitás hiányából fakadnak – mondta Ugrósdi Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, a fergusoni zavargásokról.

Az elemző úgy vélte: a feszültség egyik oka, hogy nem sikerült beváltani azt az ígéretet, ami “benne volt” Barack Obama elnök megválasztásában, nevezetesen, hogy most már “a társadalom legtetejére, az elnöki székbe is eljuthat bárki, érkezzen bármelyik kisebbségből, aki az Egyesült Államokban él”. Sőt – tette hozzá a kutató – az Egyesült Államokban a jövedelmi egyenlőtlenségek még jobban nőttek az elmúlt nyolc évben, mint korábban.
A kutatások szerint nem annyira a bőrszínnel, mint a szocioökonómiai státusszal függ össze az, hogy valaki mennyire szorul be a saját társadalmi osztályába vagy mennyire tud ebből kilépni – mondta. A mobilitás hiánya nem a bőrszíntől, hanem sokkal inkább attól függ, hogy az ember milyen családba születik, hogyan nő fel, mennyire tud iskolába járni – jelentette ki.
Ugrósdi Márton kérdésre válaszolva azt mondta: a feszültség csökkenthető lenne a társadalmi mobilitás lehetőségeinek megerősítésével, például az iskolarendszer megerősítésével vagy a hátrányos helyzetűek megsegítésével. Hozzátette: ezek a javaslatokat azonban az Egyesült Államokban “őrült szocialista összeesküvésként” fogadnák, és úgy értékelnék, hogy az állam be akar avatkozni az egyének életébe. Megjegyezte: több felmérés szerint az amerikaiak 60 százaléka úgy gondolja, hogy aki rossz helyzetben van, az maga felelős ezért és senkinek nem kellene segíteni rajta.
A Missouri állambeli Fergusonban hétfőn rendkívüli állapotot hirdettek ki, miután vasárnap éjjel ismét erőszakcselekmények történtek azt követően, hogy nap közben több százan emlékeztek meg békésen egy fegyvertelen fekete tinédzserről, akit fehér rendőr lőtt agyon egy éve.

Jerry Herman és Harvey Fierstein legendás musicaljének, Az Őrült Nők Ketrecének magyar változatát szeptember 6-án, vasárnap két alkalommal is láthatja a szegedi közönség.

Hétfőn kezdődött Szabadkán a XIX. Szabadkai Nyári Akadémia. Az idei előadásokról és a résztvevőkről kérdeztük De Negri Ibolyát, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökét:

A szabadkai Subić Anita nyerte a belgrádi Time Vision optikai eszközök forgalmazásával foglalkozó cég nyereményjátékát, amik köszönhetően szeptemberben három napot tölthet másodmagával Velencében. A szerencsés nyertes a Tóth Optikában vásárolta meg Laura Biagotti márkájú szemüvegkeretét. 

Darko Lalić, a belgrádi Time Vision igazgatója lapunknak elmondta, szemüvegkeretek behozatalával és forgalmazásával foglalkozik a cég, elsősorban az olasz márkákra, a Laura Biagotti, Byblos, Fiorucci márkákra fókuszál.

– Ez egy olyan csoport, amely a régebbi trendeket képviseli. A cél az, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a régi értékekre, azokra a gyártókra, akik számára nem a nagyméretű gyártás, hanem a tökéletes minőség a fontos. Minden terméket Olaszországban gyártanak, teljesen természetes, bioanyagokból, amelyek teljes egészében felbomlanak, így nem szennyezik a környezetet. A nyereményjáték célja is ez volt, hogy felhívjuk a figyelmet a minőségi termékekre, hogy visszacsábítsuk a vásárlókat azokhoz a termékekhez, amelyeket régebbről már ismernek. 

A Tóth Optikával már régebbre visszanyúlik az együttműködésünk, így a nyereményjátéknak is helyet adtak, és a szerencse úgy hozta, hogy a nyertes egy szabadkai hölgy legyen – magyarázta Darko Lalić.

A nyereményjáték nem ért véget, folyamatosan tart. Félévente kisorsolnak egy velencei utat két személy részére, azon kuponok alapján, amelyeket ezeknek a szemüvegeknek a vásárlásakor kapnak az ügyfelek. – Arról szeretnénk meggyőzni az embereket, hogy olyan terméket válasszanak maguknak, amely biztos, biztonságos, és amelyért mi is és a gyártó is garantálni tudunk – tette hozzá az igazgató.

Dr. Tóth Tivadar, a szabadkai Tóth Optika tulajdonosa elmondta, kiváló az együttműködésük a Time Visionnel, most már dioptriás mellett napszemüvegeket is forgalmaznak.

– Sok kiváló minőségű Laura Biagotti szemüveget adtunk el az akció időtartama alatt, a vásárlóink nagyon elégedettek. A Tóth Optika folyamatosan igyekszik a legjobb minőséget biztosítani a vásárlóiknak, a legjobb minőségű termékeket elérhető áron. Nem forgalmazunk olyan árut, amelyért nem tudunk legalább két év jótállást biztosítani. A Laura Biagottik esetében pedig fel sem merül ez a kérdés – mondta dr. Tóth Tivadar.

Subić Anita Németországban dolgozik, kérdésünkre, hogy örül-e a nyereménynek, és kivel utazik majd, e-mailben válaszolt.

-       Azon a napon, amikor megtudtam, hogy megnyertem az utazást, a barátnőm, Móricz Emília hívott fel, sírva közölte velem, hogy nyertem. Azért sírt, mert még a Tóth Optikában megbeszéltük, ha megnyerem az utat, ő fog elkísérni. Már ott álmodoztunk az útról, a barátnőmmel közösen töltöttük ki a szelvényt. Amikor közölte velem, hogy ez a kis álmunk valóra vált, hirtelen elakadt a szavam. Már régen eldöntöttem, hogy egyszer, ha tehetem, ellátogatok a romantikus, régi építésű, vízen álló csodavárosba! Szabadkán többen is a Tóth Optikát javasolták, ha már úgy alakult, hogy szemüveget kell viselnem. Optika és szemorvos egy helyen, nagyon nagy szemüvegkeret-választékkal. Megnyugtattak, hogy ott a legjobb kezekben leszek. Így is volt! Nagyon szakképzett, kedves és segítőkész orvost ismerhettem meg. Végül egy Laura Biagiotti modellre esett a választásom. A szemüveg gyönyörű, nem hittem volna, hogy egyszer ilyet mondok egy szemüvegkeretre. Stílusos kidolgozása, a színe, mintha csak személyre szabottan nekem tervezték volna – írta Subić Anita.

Júliusban az egy hónappal korábbi adatokhoz képest 0,9 százalékkal csökkent az országban a közfogyasztási cikkek ára – derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet legújabb közleményéből. Másrészt azoknak a közfogyasztási cikkeknek az ára és a szolgáltatások díja, melyek belekerülnek a havi inflációs kimutatásba, összesítésben 1 szálékos növekedést mutattak július folyamán. A múlt év decemberétől a múlt hónap végéig Szerbiában a pénzhígulás 1,1 százalékot tett ki.
A statisztikai intézet júliusi havi kimutatásai szerint az üdítőitalok és az élelmiszerek átlag 3,7 százalékkal kerültek kevesebbe, mint júniusban, továbbá a textiláru és a lábbeli 1,1 százalékkal, a víz, a villanyáram, a földgáz és a üzemanyag 0,4 százalékkal, az egészségügyi ellátás 0,3 százalékkal, a szállodák és éttermek kínálata pedig 0,2 százalékkal lett olcsóbb.

Ezzel szemben 2,2 százalékkal többe kerülnek a szeszes italok és a dohánytermékek, valamint a szállítási és telekommunikációs költségek is 0,2 százalékkal drágultak meg.

A változatosság kedvéért kedden Montrealban esett az eső, Torontóban pedig szép, napos idő volt, így a férfitorna második napjának műsora késett, míg a nők be tudták pótolna azt, amit előző nap szinte el sem tudtak kezdeni. Annak ellenére, hogy Montrealban a műsor három órát késett, egy kivétellel minden meccset lejátszottak, így, ha az időjárás megengedte, az éjjel a 2. fordulóra is pontot lehetett tenni.

A második versenynapon mindhárom szerbiai a pályán volt. Csak Novak Đoković nyert, Janko Tipsarević a megjósolt vereséget szenvedte el spanyol Roberto Bautista-Agut ellen, míg az orosz veterán Mihail Juzsnyij, nem kis meglepetésre, lelátóra küldte Viktor Troickit. Đoković a brazil Thomaz Belluccival mérkőzött, s egyetlen break révén jutott a 16 legjobb közé. A világelső még nem játszott magas szinten, de a magabiztos győzelemhez elegendőt mutatott a számára mindig kellemetlen brazillal szemben, aki ellen most 4:0-ra vezet. Novaknak ez volt a 250. győzelme az 1000-es rangú tornákon, amivel az öröklistán a negyedik helyet foglalja el Roger Federer (321), Rafael Nadal (294) és Andre Agassi (251) mögött. A legendás hírű amerikait tehát már ma befoghatja, ha a negyeddöntőért nyer a bolgár Grigor Dimitrov vagy az amerikai Jack Sock ellen, akik az éjjel játszottak. Novak 5:1-re vezet a bolgár ellen, Sockkal pedig még nem találkozott.

Nagy napja volt a 36 éves horvát Ivo Karlovićnak is, aki nemcsak a nyolcaddöntőbe jutott a kanadai Miloš Raonić feletti győzelmével, hanem a második teniszező lett több mint 10 ezer védhetetlen adogatással. Az öröklistát Goran Ivanišević vezeti 10 183 ásszal, míg Karlović most 10 004-nél tart.

A montreali férfitornáról elmondható még, hogy a francia Richard Gasquet visszalépett, és kiesett az osztrák Dominic Thiem meg a dél-afrikai Kevin Anderson.

A torontói női tornán Jelena Janković jó játékkal múlta felül a francia Caroline Garciát, és az este a 2. kiemelt román Simona Haleppel mérkőzött. E tornán visszalépett Anasztaszija Pavljucsenkova, a váratlan vesztesek listájára pedig Karolina Plíšková, Carla Suárez, Bacsinszky Tímea, Sam Stosur és Sloane Stephens neve került fel.

Filip Krajinović nagyszerű győzelemmel jutott a prágai challenger negyeddöntőjébe. A zombori a ranglistán 55. spanyol Albert Ramost győzte le a második játszmában 3:5-ről fordítva. Krajinović következő ellenfele a Fucsovics–Dutra Silva mérkőzés továbbjutója lesz.

Györe László Portorožban nem vette az első akadályt, hisz a tapasztaltabb német Peter Gojowczyktól veszített. A zentai pompásan kezdett, az első gondokkal pedig akkor szembesült, amikor 5:1-nél az első játszmáért adogatott. A játszmát ugyan valamivel később megnyerte, ám a következő kettőben a német gyorsan előnyhöz jutott, amit könnyen meg is őrzött.

Az amerikai Landisville női ITF-tornáján Vojislava Lukić feljutott a főtáblára, melyen a 25 éves és a ranglistán 194. brit Naomi Broadyval kezd. Ugyanott Ivana Jorović első ellenfele a 25 éves és a ranglistán 172. amerikai Maria Sanchez.

A nagy múltú debreceni mézeskalácsosság történetét és a vidék méhészeti hagyományait bemutató mézeskalács-fesztivált rendeznek a hétvégén a cívisvárosban.

Vajda Mária etnográfus, a fesztivál ötletgazdája a rendezvényt beharangozó szerdai sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a 2008-ban tartott első fesztivál azonnal bekerült a Guinness-rekordok közé, mivel több száz mézeskalácsot a kezében tartó résztvevő kart karba öltve alkotott élő láncot, “mézeskalács-kerítést” a Nagytemplom körül.
Az idei, nyolcadik mézeskalács-fesztiválon, augusztus 15-én és 16-án Debrecen egyik legszebb terén, a Déri múzeum előtt kapnak majd ízelítőt az érdeklődők a mézeskalácsosság történetéből és termékeiből – hangzott el a tájékoztatón.
Debrecen a magyarországi mézeskalácsosság egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek itt évszázadokon keresztül, és készítenek napjainkban is. Az egyik jellegzetes debreceni mézeskalács neve – készítsék bár Európa más országában – ma is “debreceni tányér”. A vásárok, heti piacok, búcsúk, kisebb-nagyobb kulturális rendezvények elmaradhatatlan szereplői mind a mai napig a mézeskalácsosok – magyarázta Vajda Mária.
Kántor Dezsőné Pető Ilona mézeskalácsos népi iparművész szerint a mézeskalács-készítés a legdokumentáltabb szakma: ismernek kétezer éves agyagformákat is.
Később egyházi privilégium volt a mézeskalács-készítés, akkor lett a mézeskalácsból “barátok kenyere”, majd amikor megszűnt az egyház kizárólagossága, megalakultak az első mézeskalácsos céhek – tette hozzá, megjegyezve, hogy a mézeskalács hosszú ideig nagyon népszerű volt: a színes mézeskalács volt a vásárfia, amit szinte mindenki magával vitt a vásárokból, de egy hatalmas, szívalakú mézeskalács sok esetben gyűrű helyett jegyajándék volt, amit később évtizedeken át őrizgettek.
Debrecenben a mézeskalácsos céh első írásos nyomait 1713-tól ismerjük, de bizonyos, hogy mézeskalácsosok már jóval korábban is dolgoztak a városban – mutatott rá Lakner Lajos, a Déri múzeum tudományos igazgatóhelyettese.
A hétvégi mézeskalács-fesztivál a vidék jelentős méhészeti hagyományai révén nemcsak a mézeskalácsról szól, hanem a mézről, a méz kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, fontos és előnyös élettani hatásáról, a méhészekről és a mézes csodák születéséről – fűzte hozzá.
A mézeskalács, a méz és a mézzel készült termékek vására mellett változatos színpadi produkciók szórakoztatják majd az érdeklődőket a Déri téren, ahol a kicsiket népi játszótér és kézműves foglalkozások várják.

Fölmondást kapott a Boreli cipőgyár mintegy 520 dolgozója. Ez része az úgynevezett előre elkészített átszervezési tervnek, amitől a cipőgyár megmentését várja a cég közgyűlése. A tervről három hónap múlva nyilatkoznak a hitelezők. Amennyiben elutasítják, a Boreli csődbe megy, tudtuk meg Stipan Ezgetától, a cipőgyár Önálló Szakszervezetének vezetőjétől, aki maga is bejelentkezett a munkaközvetítőre.

A törökországi Manisa tartományban, Gölmarmara város közelében lévő ókori település a szakemberek szerint a késő bronzkorban, Kr.e. 1600 és 1200 között élte fénykorát.

“A legnagyobb bronzkori településről van szó, amelyet az Égei-tengeri régióban ismerünk” – fogalmazott Sinan Ünlüsoy, az izmiri Yasar Egyetem professzora, a régészeti expedíció helyettes vezetője, aki szerint a lüdök őseinek fővárosa lehetett.

Mint elmondta, a feltárásoknak köszönhetően megismerhetik, miként élt a bronzkori népesség évszázadokkal azelőtt, hogy a lüdök “feltalálták” a pénzt, vagyis Kroiszosz (Krőzus) uralkodása előtt, aki elsőként veretett ezüst- és aranyérméket, megteremtve a valódi pénzt, amelynek súlyát és fémtartalmát pecsétjével garantálta.

A török régészprofesszor kitért arra is, hogy a térségben, a Marmara-tó környékén feltérképeztek hat ókori várat, amelyek egymástól egynapi járásra helyezkedtek el. A nemzetközi expedíció megkezdte a legnagyobb, 3500 éves erőd feltárását, amelyről a Hettita Birodalom korabeli dokumentumai is említést tesznek.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden hivatalában felkereste Lehoczki Ferenc soltvadkerti polgármestert, és közreműködő segítségét kérte a magyarittabéi Kossuth Lajos-szobor újbóli felállításában, amellyel nagy hasonlóságot mutat a helyi általános iskola előtti Kossuth-szobor. Mindkét műalkotás alkotója ugyanis Horvay János szobrászművész, és átadásukra egy év leforgása alatt, azaz 1903-ban, illetve 1904-ben került sor.