Határon túli magyar portálok összesített hírei

Pont nélkül érkezett ugyan a Bajnokok Ligája csoportkörből, de eddigi hibátlan középdöntős szereplésével a Nagybányai HCM női kézilabdacsapata is bebiztosította helyét a negyeddöntőben. 
Kategória: Sport

(A Kultúra rovatból átvett hír)Vasárnap reggel életének 77.

Az amerikai külügyminiszter bejelentette vasárnap, hogy orosz kollégájával ideiglenesen megállapodtak a szíriai tűzszünet feltételeiről, de a konfliktust illetően továbbra is vannak megoldatlan ügyek.

Jó ötletnek bizonyult, hogy a belvárosból az Expo Transilvania kiállítócsarnokába költözött az idei kolozsvári Szalonnafeszt, hisz jóval nagyobb tömeg vett rész a jó hangulatúra sikerült szakvásáron – nyilatkozta a Krónikának Molnár Attila főszervező. 
Kategória: Színes

BUDAPEST. Komoly diplomáciai játék zajlik a migránsválság és a szíriai polgárháború kapcsán, de ebben nem az összeurópai vagy világcélok dominálnak, hanem a nemzeti célok – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Az első hírek szerint heten meghaltak és hárman megsérültek.

Feltehetőleg egy ámokfutó lelőtt legalább hét embert szombat este Michigan amerikai államban különböző médiumok jelentése szerint. Egy helyi médium, a WWMT szerint a feltételezett tettest elfogták.

Az NBC tévé úgy tudja, hogy a halálos áldozatokon túl sebesültek is vannak a Kalamazoo megyei esetben.

Paul Matyas megyei seriffhelyettes azt mondta: a legrosszabb, amivel számolhatnak, hogy a tettes autóval ide-oda megy, és vaktában kiválasztva áldozatait, lő.

Egy helyi médium szerint öt embert lőttek le egy Texas Township-i étteremnél, két továbbit pedig egy autókereskedésnél. Az egyik egy nyolcéves kisfiú.

A rendőrséget először egy társasházhoz hívták ki, mert ott egy nőt több lövéssel meglőttek, majd az autókereskedéshez, ahol két embert lelőttek, egy harmadikat pedig megsebesítettek. Végül az étteremhez riasztották a rendőröket, mert ott a fegyveres egy rövid szóváltás után tüzet nyitott autójukban ülő emberekre, és megölt négyet, egyet pedig megsebesített.

A seriffhelyettes szerint úgy tűnik, nincs közös az áldozatokban, a tettes viszont ugyanaz lehet, egy ötvenes éveiben járó férfi egy sötétkék, platós kisteherautóval. Egyelőre sejtésük sincs a hatóságoknak, hogy mi lehet a gyilkos indítéka. Nagy erőkkel üldözik – mondta.

Nem sokkal később a WWMT helyi tévé közölte a honlapján, hogy a rendőrségtől származó információja szerint elfogtak valakit, aki “megalapozottan gyanúsítható” azzal, hogy ő az ámokfutó.

Az új oktatási törvénytervezet szerint tizenkét éves iskolai oktatást terveznek Ukrajnában – adta hírül a mukachevo.net hírportál február 19-én Inna Szovszunnak, az oktatási miniszter első helyettesének tájékoztatására hivatkozva.

A miniszterhelyettes elmondása szerint a tizenkét éves középiskolai oktatás ötlete sok vitát váltott ki. Ennek ellenére a minisztérium biztos abban, hogy az új törvényjavaslat jóváhagyásával közelebb kerülnek az európai normákhoz.

Kárpátalja.ma

A Gyergyói-medence legjelentősebb barlangja, a Súgó-barlang 50 évét mutatja be a Csíkszeredában látható, a hét végén nyílt fotókiállítás.
Kategória: Színes

A déli félteke egyik leghevesebb, ötös erősségű ciklonja pusztított szombaton a melanéziai Fidzsi-szigeteken, legalább öt halálos áldozatot követelt, és tetemes anyagi kárt okozott, noha a 330 szigetből álló és 900 ezer lakosú ország legtávolabbi pontjairól még vasárnap sem érkezett meg a katasztrófajelentés.

„Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,/ Pocsolyás víz, sás, káka lakják./ De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna/ Oceánig hordják a habját./ S ha rám dől a szittya magasság,/ Ha száz átok fogja a vérem,/ Ha gátat túr föl ezer vakond,/ Az Oceánt akkor is elérem./ Akarom, mert ez bús merészség,/ Akarom, mert világ csodája:/ Valaki az Értől indul el/ S befut a szent, nagy Oceánba.” Egyik legnagyobb költőnk vetette papírra e sorokat Az Értől az Oceánig c. versében. Egy poéta, aki a múlt század elején megindította költészetünk soron következő megújulását, s a Partiumban csordogáló Ér mellékén fekvő szülőfalujából, Érmindszentről elindulva – egyfelől a meg nem értések árja, másfelől a felé irányuló rokonszenv megannyi megnyilvánulása közepette – valóban eljutott a világirodalom hatalmas óceánjába. Ő volt Ady Endre…

A leendő költő 1877. no­vem­ber 22-én érkezett meg apja, a hétszilvafás nemesként kicsiny birtokán gazdálkodó Ady Lőrinc és hitvese, a református lelkész és tanító felmenőkkel rendelkező Pásztor Mária családjába. Alapfokú tanulmányait szülőfaluja református elemi iskolájában kezdte meg, de az ugyancsak helybeli katolikus népiskolában fejezte be. Ezt követően szülei beíratták a Nagykárolyi Piarista Gimnáziumba, ám az 5. osztálytól kezdve már a Zilahi Wesselényi Miklós Református Kollégiumba járt, és itt is érettségizett le. Édesapja úgy remélte elérni elszegényedett családja újra-felemelkedését, hogy jogászt faragtat idősebbik fiából, Endréből, aki apja unszolására 1896-ban a Debreceni Jogakadémia hallgatója lett. A paragrafusok világánál viszont sokkal jobban érdekelte az újságírás, így három év múltán – még diákként – az 1848 szellemiségét őrző, függetlenségi párti (tehát az Ausztriától való elszakadást igenlő) Debreczen c. folyóirat munkatársa lett, majd be sem fejezve egyetemi tanulmányait, végleg az újságírás és az irodalom mellett kötelezte el magát. A zsurnalisztai munkán kívül – 1899-ben – első verseskötetét is megjelentette Versek címmel, ám ekkor még nem találta meg saját, egyéni hangját, és költeményeivel nem aratott sikert.

Debrecent sem szerette meg, sem joghallgatóként, sem újságíróként, így 1900-ban a pezsgőbb kulturális életű Nagyvárad legtekintélyesebb lapjához, a kormánypárti Szabadsághoz szegődött. Ám mivel az ugyancsak nagyváradi Friss Újságban – Egy kis séta címmel – kritikus hangvételű cikket jelentetett meg a társadalmi igazságtalanságokról és a munkások szegénységéről, helyzete tarthatatlanná vált a kormánypárti lapnál, így hamarosan átlépett az ellenzéki Nagyváradi Napló kötelékébe. Itt ismerkedett meg a polgári radikalizmussal, melynek céljai közé tartozott a munkásság és a parasztság műveltségbeli és gazdasági felemelése, valamint szociális helyzetük javítása. Ady is magáévá tette e célokat, látó és értő szemű, kitűnő újságíróvá vált, aki tollával akarta közelebb igazítani hazáját a fejlettebb Nyugathoz. Költészete viszont még mindig nem ért be, amit Még egyszer c. második verseskötetének a sikertelensége is jelzett.

Poézisa fejlődésében kiemelkedő szerepet játszott Diósyné Brüll Adéllal való megismerkedése. A férjével rossz házasságban élő, Párizsban lakó, de nagyváradi születésű asszony egy hazalátogatása során találkozott Adyval, akivel szerelmi kapcsolatba került, majd Párizsba is meghívta a fiatal újságírót, aki Franciaországban felfedezte a kor új költészeti irányzatát, a jelképek nyelvén beszélő szimbolizmust, melyhez ő is csatlakozott, így 1906-ban megjelentetett újabb verseskötetében, az Új versekben már merőben új és itthon szokatlan költői nyelven szólalt meg. Magyarországon az idő tájt még a nép-nemzeti költészet uralkodott, mely Petőfi, Arany és Tompa idejében még líránk és epikánk forradalmi megújulását hozta magával, ám a XX. század elejére már kiüresedett, s akárcsak bő fél évszázaddal korábban, Petőfi színrelépésekor, úgy a múlt század elején is szükségessé vált, hogy új szelek, friss költői nyelvezet törjenek be a magyar költészetbe. És pontosan ez a friss költői nyelvezet jelent meg az Új versekben, majd az igazi sikert elhozó Vér és arany c. kötetben. Persze, mint minden forradalmi változásnak, úgy Ady költészeti forradalmának is szép számban akadtak meg nem értő ellenzői is, az újra nyitott, költészetünk megújulását felismerő támogatók mellett.

De mi is volt új Ady költészetében? Egyrészt nagyon gyakran használta a szimbolizmus stíluselemeit: a jelképes szóhasználatot, a látomásosságot, a meghatározhatatlanságot, a színek (piros, fehér, fekete) jelentős szereppel való felruházását. Emellett költészetére jellemzők voltak a szokatlan képzettársítások is, például a konkrét és az elvont dolgok összekapcsolása. Lírájában külön csoportokat alkotnak az Isten-keresés versei, a kuruc tematika, a magyarság létharca, sorsa, a pénz motívuma, a szerelem, a polgári fejlődést betetőző forradalom témája. Igazi egyéniség volt, aki sajátosan gondolkodott az életről és a halálról, a szerelemről, a pénzről, és különös kettősséggel viszonyult hazájához: egyrészt őszintén szerette, másrészt keményen kritizálta a fejlettebb nyugati országoktól való viszonylagos elmaradottsága miatt. Mindemellett ugyancsak jellemző volt lírájára, hogy Messiás-sorsnak érezte a magyar költő életét, aki – ha valamilyen magasztos célt akar érni – kétszer annyit kell szenvednie hazájában, mint máshol.

1914-ig évente jelentek meg kötetei, egyre nagyobb népszerűséget és sikert hozva számára. Közben 1908-ban megalapították a XX. század első felének legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát, a Nyugatot, melynek már az első számában esszéket és verseket jelentetett meg, s hamarosan a lap munkatársa, sőt 1912-től az egyik szerkesztője lett. Ám a kimondottan irodalmi lapban nem jelenhettek meg politikai cikkek, így Ady más újságokban (többek között a Népszavában vagy éppen a Világban) jelentette meg politikai írásait, melyekben éppúgy bírálta a vezető pártok nacionalizmusát, mint a szociáldemokraták antinacionalizmusát.
Közben 1912-ben szakított Brüll Adéllal, aki eleinte múzsája volt (hozzá írt verseiben Lédának nevezte), ám kapcsolatuk lassan kihűlt, s fenntarthatatlanná vált. Ez idő tájt, 1911 óta már levelezést folytatott egy irodalom iránt érdeklődő fiatal nemes lánnyal, Boncza Bertával, levelezésük egyre meghittebbé vált, 1914-től kezdődően már személyes találkozásaikra is sor került, és szerelem bontakozott ki közöttük. Új múzsáját – verseiben – Csinszkának nevezte el, akit 1915-ben feleségül is vett. Ekkor azonban már zajlott az I. világháború, melyet Ady nemzeti tragédiának tartott, s egészen 1918-ig nem is publikált írásokat. Csak 1918-ban jelent meg következő (s mint kiderült: utolsó) verseskötete, A halottak élén.

Az 1918. október 31-én kitört őszirózsás forradalom után hatalomra került népköztársasági vezetés – forradalmi versei miatt – igyekezett kisajátítani, amitől Ady igyekezett elhatárolni magát. Nemsokára szélütést kapott, és élete utolsó heteit súlyosan betegen élte le, tüdőgyulladást is kapott, és 1919. január 27-én elhunyt. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, s temetésén, január 29-én a nemzet halottjaként vettek tőle búcsút.

Lajos Mihály

Több energiát lehet kinyerni a szennyvízből egy új magyar találmánynak köszönhetően- mondta Serke Ádám, a VízTec Zrt. résztulajdonosa vasárnap reggel az M1 aktuális csatorna műsorában.

Az új technológia forgalmazója elmondta: a szennyvíztelepeken baktériumok segítségével tisztítják a vizet, így kevesebb káros anyag jut a levegőbe és több áramot képesek termelni.

A találmány lényege, hogy a tisztítási folyamat során biogáz keletkezik, amit fel lehet használni – tette hozzá. A rendszer már néhány telepen sikeresen működik – mondta Serke Ádám.

Sokaknak jó hír, hogy szinte hónapról hónapra olcsóbban juthatnak sertéshúshoz. A hazai vágóhidak a rubel értékvesztése miatt leállították a kiszállítást az orosz piacra. Szerbiában, a felhalmozódó sertéshús ára érezhetőn csökken.

Németországban a hét végén újabb incidensek történtek a menekültválsággal kapcsolatban.

176 versenyző érkezett az ungvári Junyiszty sportkomplexumban megrendezett országos ritmikus gimnasztikai kupára, melyet Valentina Zincsenko elismert edző emlékére szerveztek – közölte a zakarpattya.net.ua hírportál február 19-én.

Az eseményen részt vett Aljbina Derjuhina, az ukrán ritmikus gimnasztikai válogatott vezetőedzője, az országos gimnasztikai szövetség elnöke, Irina Derjuhina kétszeres világbajnok, valamint Hanna Bezszonova, aki 2007-ben világbajnoki címet, a 2004-es és a 2008-as olimpiai játékokon bronzérmet szerzett.

Az ungvári verseny után a nemzeti válogatott tagjai Finnországba indulnak, ahol részt vesznek a világkupán.

A február 22-ig tartó sporteseményt az Ungvári Városi Tanács is támogatta.

Kárpátalja.ma

Legkevesebb 46-an meghaltak és több mint százan megsebesültek vasárnap egy kettős pokolgépes merényletben a közép-szíriai Homsz tartományi székhelyen – közölte egy civil szervezet.

A halottak között legalább 28 civil van és sok sebesült állapota súlyos. A robbantások a városközpontban történtek – tette hozzá a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH), amelynek kiterjedt aktivistahálózata van Szíriában. Az OSDH szerint a merénylet a Homszban történtek közül a legsúlyosabbak között van az öt éve tartó szíriai polgárháborúban.

A tartományi kormányzó egyelőre 25 halálos és 29 sebesült áldozatról tud.

Homsz alapvetően a szíriai kormányerők kezén van, és gyakran pokolgépes merényletek színhelye. A kormánypárti al-Ikbaríja tévé mutatott felvételeket a merénylet után állapotokról.

Kezdetben a rendőrök nem reagáltak az eseményekre, de amikor beértek Adaševci határába, 8-10 rendőr elzárta az útjukat, és megpróbálta feltartóztatni őket.

A magyar kormány nemzetstratégiája a visegrádi együttműködés keretében is a külhoni magyarság megerősödését tartja szem előtt – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a felvidéki Révkomáromban tartott ünnepi ceremónián, amelyen Fazekas Lászlóval, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökével aláírta az egyház magyar gyülekezeteinek egymilliárd forintos támogatásáról szóló szerződést.

A magyar kormányzati támogatást, amelyet Balog Zoltán az összetartozás üzenetének, Fazekas László pedig történelmi jelentőségűnek nevezett, a felvidéki magyar gyülekezetek megerősítése mellett a lelkészi szolgálat megerősítésére, az oktatásügy fejlesztésére és különböző létesítmények kialakítására szánják.
Balog Zoltán kiemelte: amikor Magyarország együttműködik a visegrádi négyekkel, akkor soha nem felejti el azt a célt, hogy az európai ügyben kialakult jószomszédi kapcsolatokból a külhoni magyarság erősödése jöjjön ki.
“Szomszédsági kapcsolatok, a magyarság megerősítése és a visegrádi négyek szavának hallatása Európában, ezek összetartozó dolgok” – hangsúlyozta a miniszter. Felidézte, hogy az Antall-kormány egyik nyilatkozatában a magyar külpolitika három alappilléreként jelölte meg a határon túli magyarsággal való kapcsolatok erősítését, a jó szomszédságpolitikát és az Európai Unióba való törekvést. Ez a három dolog most Balog Zoltán szerint új módon kapott hangsúlyt.
“Ki gondolta volna, hogy Szlovákiával, a visegrádi négyekkel és a balkáni országokkal együtt fogunk küzdeni Brüsszelben azért, hogy értsék meg, hogy mit jelent Közép-Európa” – fogalmazott, hozzátéve: ott olyan politikusok akarnak “döntéseket lenyomni a torkunkon” akik nem vették észre, hogy már egy egységes Európa van, és nem lehet a volt kommunista felét egy leoperálható vakbélnek nyilvánítani.
Balog Zoltán kijelentette, hogy a magyar kormány nemzetstratégiája egy Kárpát-medencei térségben gondolkozik, és a közelmúltban kiegészült egy eddig példátlan gazdaságerősítő programmal is, amely a Vajdaságban valósul meg, 30 milliárd forintból.
Balog Zoltán a keresztyén egyháznak jóváhagyott magyar kormányzati támogatásról szólva úgy fogalmazott, hogy ezt az összeget lehet soknak és kevésnek is nevezni, de ebben az összegben nem a forint a lényeg, hanem “az az üzenet, ami azt jelenti, hogy összetartozunk”.
Rámutatott: a támogatás segít abban, hogy az összetartozás ne csak egy eszme, hanem valóság is legyen. Kifejtette: az összetartozás valamikor természetes volt, ma viszont sokan természetellenesnek próbálják beállítani, ezért is fontos – többféle szempontból is – csökkenteni a meglévő távolságokat.
“Nekünk ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az a távolság, amit nem kilométerben mérnek, csökkenjen” – hangsúlyozta a miniszter, rámutatva: a jó határ menti együttműködések és gazdasági fejlődés mellett a lelki, szellemi, kulturális kapcsolatok építésére is szükség van mert az előbbiek az utóbbiak nélkül nem hozzák meg a kívánt eredményt.
Balog Zoltán a támogatás célválasztásával kapcsolatban elmondta: a történelem során többször is bebizonyosodott az egyházi közösségek stabilitása és szerepe. “Ha nagy a baj, csak az egyházak maradnak (…) a politikai képviselet hol ilyen, hol olyan, bízunk benne, hogy erősödik, de amik maradnak azok az egyházi közösségek” – fogalmazott a miniszter. “Oda érdemes adni, ahol van erő hozzátenni” – mondta, rámutatva: nagyon fontos hogy egy támogatás ne lanyhulást eredményezzen, hanem olyan befektetés legyen, amely megsokszorozza önmagát.
Fazekas László püspök beszédében rámutatott az egyház nemzetmegtartó és a felvidéki magyarság körében betöltött szerepére, olyannak nevezve azt, amire lehet jelent és jövőt építeni. Kiemelte: az egyháznak ez a szerepe fokozottan jelentős a kisebbségben élők, így a felvidéki magyarság számára.
A püspök elmondta: a mindennapi küzdelmekhez a hit és kitartás mellett más eszközökre is szükség van, és ilyen eszköznek tartják ezt a támogatást is, amelyet okosan, megfontoltan és nagyon figyelmesen akarják felhasználni a nemzetmegtartás céljaira.
“Aki könyörül, azon könyörülni fognak, aki adni mer, az kapni is fog” – hangsúlyozta beszédében Fazekas, hozzátéve: a magyar kormányzati támogatás olyan befektetés lesz, amelyet Magyarország sok nap múlva megsokszorozódva talál meg a hitéletében és értékeihez való ragaszkodásában megerősödött felvidéki magyarságban.
Az egymilliárd forintos keretösszegű támogatást az egyház kérése alapján tavaly decemberben hagyta jóvá a magyar kormány, annak odaítélését Balog Zoltán jelentette be ugyancsak decemberben a felvidéki Somorján, amikor a Csallóköz legrégebbi egyházi épületének külső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt.

Az európai menekültválságról szóló Fuocoammare (Tűz a tengeren) című olasz-francia alkotás kapta a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 66. Berlin Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) szombaton.

Az olasz Gianfranco Rosi rendezése “elsöpörte” a zsűrit és képviseli mindazt, amiről a Berlinalénak 2016 februárjában szólnia kell – mondta a díjátadó gálán Meryl Streep amerikai színésznő, a nemzetközi zsűri elnöke. A Tűz a tengeren “a Berlinale szíve” – hangsúlyozta a háromszoros Oscar-díjas művész.

Gianfranco Rosi kiemelte: elfogadhatatlan, hogy “a tengerbe kell veszniük tragédiák elől menekülő embereknek”. A rendező, miután átvette az elismerést, azt mondta: “ebben a pillanatban gondolatban mindazokkal vagyok, akiknek nem sikerült eljutniuk Lampedusára, a remény szigetére”.

Gianfranco Rosi legutóbbi munkájával, a Róma körüli autópálya mellett élő emberekről szóló Sacro GRA című dokumentumfilmmel 2013-ban a velencei filmfesztiválon elnyerte a legjobb alkotásnak járó Arany Oroszlánt.

Új filmjéhez egy éven keresztül követte az Olaszországhoz tartozó, Tunézia és Szicília között nagyjából félúton fekvő sziget életét és a menekülteket mentő olasz parti őrség munkáját, amelyet az első kritikák szerint szívszorító és lélegzetelállító felvételekkel mutat be.

Az Arany Medvéért és a főbb alkotói kategóriákban kiosztandó Ezüst Medvékért 18 alkotás pályázott a 66. Berlinalén. Meryl Streep elmondta, hogy a zsűri “csodálatos és fontos” munkákat látott, és nem voltak nagy viták a testületben.

Nagydíj, legjobb színész és színész, forgatókönyv

A zsűri nagydíjával – egy Ezüst Medvével – a többi között a Senkiföldje című Oscar-díjas alkotásáról ismert bosnyák rendező, Danis Tanovic Smrt u Sarajevu (Halál Szarajevóban) című filmjét tüntették ki. A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét a francia Mia Hansen-Loeve kapta L’avenir (A jövő) című filmjéért.

A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Thomas Vinterberg dán rendező Kollektivet (A kommuna) című filmjének egyik főszereplője, Trine Dryrholm kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját az Inhebbek Hedi című tunéziai versenyfilm főszereplője, Majd Mastoura vehette át.

A legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét a Zjednoczone Stany Milosci (A szerelem egyesült állama) cím lengyel film rendező-forgatókönyvírójának, Tomasz Wasilewskinek ítélte oda a zsűri.

A fesztivál alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal egy 482 perces fekete-fehér filmet, Lav Diaz fülöp-szigeteki rendező Hele Sa Hiwagang Hapis (Altatódal a szomorú misztériumnak) című munkáját tüntették ki. Ezt az elismerést évről évre olyan filmek kapják meg, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben.

A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kosztüm vagy kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét a Chang Jiang Tu (Keresztáram) című kínai film operatőre, Mark Lee Ping-Bing kapta.

A vezető filmszemlék közül az aktuális társadalmi kérdésekre leginkább nyitott Berlinale egyik fő témája az európai menekültválság volt az idén. A Tűz a tengeren sikere mellett több más díj is ezt jelzi. Például a legjobb elsőfilm 50 ezer euróval járó különdíjával az Inhebbek Hedit – Mohamed Ben Attia rendezését – tüntették ki, amely egy kényszerházasság elől menekülő fiatalember történetét beszéli el.

Migrációs hullám – az év témája

A rövidfilmes zsűri három díjából kettőt menekültekről szóló filmek kaptak.

Az Ezüst Medvével Mahdi Fleifel A Man Returned (Egy férfi visszatér) című brit-dán-holland koprodukcióját tüntették ki, amely egy palesztin menekültről szól, a 20 ezer euróval járó Audi rövidfilm díjat – amelyet az autógyár támogatásával az idén másodszor osztottak ki – pedig Chiang Wei Liang tajvani rendező Jin zhi xia mao (Kikötni tilos)című alkotása kapta.

A rövidfilmes zsűri fődíját, a kategória legjobbjának járó Arany Medvét Leonor Teles portugál rendező Balada de um Batráquio (Batráquio balladája) című kapta.

11 nap, magyar animációval

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában.

A 11 napos szemlén 77 országból 436 filmet mutattak be, köztük két magyar alkotást, Bucsi Réka LOVE című rajzanimációs rövidfilmjét és Fliegauf Bence Liliom ösvény című munkáját. Az utolsó nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait.

Legkevesebb 25-en meghaltak és még többen megsebesültek vasárnap egy kettős pokolgépes merényletben a közép-szíriai Homsz tartományi székhelyen - közölte egy civil szervezet.

A tartományi kormány a fiatalok szülőföldön maradását és a falvak benépesítését megcélzó házvásárlási pályázatának köszönhetően a nagycsaládos helybeli Kiss Henrietta és Zsolt házat vásárolt Moholon. Ezzel a pályázat második körében nemcsak házhoz, hanem otthonhoz jutott a család. A közelmúltban 1,5 millió dinárért vásárolt ház vltelárához 950 ezer dináros tartományi támogatást kaptak, a különbözetett pedig önerőből állják.