A félelmeink, szorongásaink sokszor megmagyarázhatatlanok. Magunk sem emlékszünk pontosan, mikor alakultak ki, ahogyan arra sem, mi váltotta ki őket. Csak a tüneteket észleljük, hogy remegni kezd a lábunk, a gyomrunk helyén a félelem képzeletbeli, testes szőrgolyója lapul, és szaporábban ver a szívünk az átlagosnál. Gyakorlatilag bármi kiválthatja ezt az érzést. Egy hang, egy szín, egy emlék, egy illat, egy másik élőlény, vagy akár egy tárgy is.
Erika Teoman-Brenner, Ausztria belgrádi nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa volt a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara vendége. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Slobodan Vojinović, a kamara elnöke elmondta, nem véletlenül kezdeményeztek találkozót épp Ausztria képviselőjével, hiszen egy olyan országról van szó, amellyel Szerbia tavaly 900 millió dolláros áruforgalmat bonyolított, amelynek több mint tíz százaléka, 95 millió euró az észak-bácskai régió és Ausztria között valósult meg.
A Kreml támogatja, hogy Petro Porosenko ukrán elnök “hazavigye” a Donyec-medencét, ha ebben humanitárius célok vezérlik, mint ahogyan a kegyelmet kapott Nagyija Szavcsenko katonanőt vitte haza, de nem fogadja el az Oroszországhoz tartozó Krím félszigetre vonatkozó területi igényt.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában reagált így Porosenko előző napi kijelentésére, amit akkor tett, amikor kijevi hivatalában fogadta a Rosztov-na-Donuból a saját különgépén hazaszállíttatott Szavcsenkót.
“Ahogy Kijev hazahozta Nagyija Szavcsenkót Oroszországból, úgy állítja vissza Ukrajna szuverenitását a Krím félsziget és a Donyec-medence fölött” – hangoztatta Porosenko.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kegyelmezett meg az orosz bíróság által 22 évre ítélt Szavcsenkónak, akit még aznap Kijevbe szállítottak. Ugyancsak szerdán, Porosenko elnöki amnesztiája alapján Moszkvába repült az Ukrajnában 14 évre ítélt két orosz katona, Jevgenyij Jerofejev és Alekszandr Alekszandrov.
A Nyikita Hruscsov szovjet vezető által 1954-ben Ukrajnának “ajándékozott” Krím lakossága, orosz fegyverek árnyékában ugyan, de túlnyomó többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött a 2014-es népszavazáson. A Moszkva által elcsatolt félsziget státusával kapcsolatban az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége továbbra is az állami szuverenitás és a területi sérthetetlenség elvének primátusát hirdeti – és a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekinti -, Oroszország pedig az önrendelkezés jogáét. Ebben – a Fekete-tengerbe benyúló félsziget hovatartozásának ügyében – csak Fehéroroszország, Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Szíria és Venezuela ért vele egyet.
Elutasította a pontosított vádiratban szereplő állításokat és sértőnek titulálta azokat Miroslav Mišković üzletember a belgrádi Különleges Bíróság mai tárgyalásán. A vádiratban az áll, hogy Miroslav Mišković fiának, Marko Miškovićnak adócsalás elkövetését javasolta, miközben teljesen tudatában volt annak, hogy a javasolt lépések törvénybe ütköznek.
Egy újabb jelentős beruházásról írtak alá tegnap a városháza zöld termében szerződést a szabadkai Vízművek és Csatornázási KKV és az újvidéki NS Graditelj vállalat képviselői. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által biztosított eszközökből egy 768 millió értékű beruházás valósulhat meg az egyes vízgyárban.
Громадська організація “Pro Cultura Subcarpathica” (“PCS”) та Товариство угорської культури Закарпаття (“КМКSZ”) 21-го травня провели у Варієві й Берегові пам’ятні заходи, присвячені визвольній боротьбі повстанців Ференца Ракоці ІІ.
У 1703-му році в цих в двох місцях одночасно – тут та коло Тарпи – відбулося перше розгортання прапора куруців, що стало початком тисогатського повстання у визвольній боротьбі Ракоці. Вбрані в одежу тих часів ентузіасти збереження традицій з Шаланок та студенти інституту за організаційної допомоги “КМКSZ” оживили на меморіальній церемонії історичну подію.
Гостей заходу вітали Кароль Беркі, керівник місцевого осередку “КМКSZ”, Вінної Дєвзев, депутат парламенту Угорщини та Йожеф Шін, голова Берегівської районної ради й керівник районного осередку “КМКSZ”. Виступили вихованці художньої школи з села Сенни (Угорщина), грала група “БоржаВарі”, а виступ місцевих учнів закривав культурну програму.
Після Варієва “куруци Ракоці” пройшли урочистою ходою по центральній площі Берегова, їх супроводжували учні Берегівської художньої школи. Пролунала Бережанська відозва й урочисто розгорнули військові прапори Великого князя.
Захід відкрила господарка заходу, керівник “Pro Cultura Subcarpathica” Кристина Кудлотяк, зауважуючи, що крім заглиблення в історію та збереження традицій, це свято вказує нам, що й зараз можемо діяти – адже розгорнення прапора одночасно є й символом нових можливостей.
- Ми зібрались тут для того, щоб згадати минуле, згадати про коріння закарпатського народу. Дерево може триматися і не падати за рахунок своїх коренів, а ми маємо тут спільне коріння 300-річної давнини, чіпляючись за яке ми зможемо залишитись на поверхні бурхливого моря, що огортає нашу маленьку домівку, – сказала у вітальній промові Ілдіка Орос, ректор Закарпатського угорського інституту ім.Ференца Ракоці ІІ. Керівник вищого угорськомовного навчального закладу наголошувала на ідеях культу Ракоці, і що “PCS” кожен рік організовує у цьому дусі на центральній площі Берегова церемонію розгортання прапора. Вона виразила свої сподівання на те, що знайдуться ті, хто прислухається до ініціативи організації, щоб наступного року в цей же час, вже в рамках днів Берегова, оживити спалах визвольного повстання Ракоці.
Після відкриття учасники продовжили покладанням вінка до пам’ятника ключової фігури при розгортанні прапора – Томаша Есе. На сцені грав гурт ” Kokas Banda ” з Пийтерфолва, а присутніх закликав до танцю фольклорний дитячий ансамбль “Сонячне проміння”. Після культурної програми можна було навчитися та ознайомитися з графічним прядінням, плетенням з кукурудзяного лушпиння, з таємницями рукоділля, а для найменших були малюнки на обличчі.
Свято розгортання прапора відбулося за допомоги та підтримки офісу д-ра Іштвана Грежі, уповноваженого Уряду Угорщини з питань координування співпраці між Саболч-Сатмар-Березькою областю та Закарпаттям.
Маріанна Поллогі
Kárpátalja.ma
Gazdasági és pénzpolitikai kérdések, illetve a migráció lesznek a legnagyobb kihívások a szlovák EU elnökség időszakában - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Pozsonyban, miután találkozott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Martin Schulz a júliusban kezdődő féléves szlovák EU-elnökség kapcsán látogatott Pozsonyba.
Az ukrán hatóságok őrizetbe vettek Kijevben egy donyecki illetőségű férfit, aki késsel támadt Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) vezetőjének feleségére – közölte csütörtökön a belügyminisztérium sajtóosztálya.
A befolyásos politikus felesége, Hanna Turcsinova egy kijevi felsőoktatási intézményben tanít, az incidens ott történt szerdán. A belügyi tárca közleménye szerint a támadó a folyosón várta Turcsinovát irodája előtt. Személyesen nem ismerte, így az interneten található fényképek alapján próbálta azonosítani őt. A gyér világítás miatt azonban egy másik nőt kapott el. A nyakánál ragadta meg, és a torkához szorította a kést, közben Anna Volodimirivnának szólította. A megtámadott közölte vele, hogy nem az, akinek gondolja. Hanna Turcsinova, aki a közelben állt, ekkor segítségért kiáltott. A biztonsági őr kihasználva a tettes zavarodottságát, kiütötte a férfi kezéből a kést. Turcsinova hívta ki a rendőröket, akik őrizetbe vették a férfit.
A férfiról a belügyminisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzése alatt álló Donyeckben lakó jogász. Egyebek mellett arról ismert, hogy 2014-ben keresetet nyújtott be Olekszandr Turcsinov ellen, aki akkor parlamenti elnök volt, az Oroszországba menekült Viktor Janukovics ukrán elnöknek az államfői tisztségtől történt szerinte jogtalan megfosztása miatt. Korábban bíróság előtt támadta meg a börtönbüntetésre ítélt Jurij Lucenko volt belügyminiszternek, jelenlegi főügyésznek még 2013-ban Janukovics által adott elnöki kegyelmet.