Szerintük hiba volt, hogy beengedtek az iskola falai közé egy vitatott társadalmi megítélésű céget. Az üggyel kapcsolatban Toró Attila sepsiszentgyörgyi környezetvédő aktivista, volt diák tett közzé nyílt levelet a Székely Mikó Kollégium vezetőségéhez címezve. Kondor Ágota, az iskola igazgatója a Transindex megkeresésére elmondta, ők csupán helyszínt biztosítottak a versenynek, amelyen 11 iskola diákjai vettek részt, nem csupán a kollégium tanulói. A kétszer 4000 lejes főnyeremény mellett a Schweighofer minden résztvevő csapatnak, akik a verseny végére kész makettet mutattak be, 500 lejt ajándékozott. A versenyfeladat az volt, hogy minden csoport fapálcikákból egy épületmakettet kellett készítsen, amely álomiskoláját testesítette meg.
Az Osasco nevű bódénegyed 120 viskójának zöme teljesen a lángok martalékává vált.
Tűzvész pusztított kedden Brazíliában Sao Paulo egy nyomortelepén, ahol zömmel fából épültek a kalyibák.
Az Osasco nevű bódénegyed 120 viskójának zöme teljesen a lángok martalékává vált. Halálos áldozatokról, sérültekről ugyanakkor nincs hír, jóllehet százaknak szó szerint a lángok elől kellett menekülniük, és sokan kétségbeesetten mentették ki viskóikból értékeiket: ágybetétüket, hűtőszekrényüket, kályhájukat.
A tűzoltók három órán át küzdöttek, míg meg tudták fékezni a tüzet. A nyomortelep mintegy ezer embernek volt az otthona.
Az egymásba olvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámok, illetve az ilyenkor keletkező hangok utáni kutatással nagyon sokan foglalkoznak a világon, de lényeges eredményt egy évvel ezelőtt sikerült elérni a széles körű nemzetközi összefogásnak köszönhetően.
Az Egyesült Államokban megépített detektorokkal tudták az űrből érkező jeleket rögzíteni. Az eredmény hatalmas nemzetközi siker volt, jelentős médiavisszhangot kapott, és nem mellesleg óriási távlatokat nyit a tudományban. A felfedezésben három magyar tudósnak is kiemelkedő szerepe volt.
Albert Einstein már 1916-ban megjósolta, hogy léteznek a gravitációs hullámok, melyek például fekete lyukak ütközése és összeolvadása során keletkeznek. Majd’ száz év kellett az elmélet igazolására, erre 2015. szeptember 14-én került sor, ekkor ugyanis magyar idő szerint 10 óra 50 perckor egy 0,2 másodperces jelet rögzített két, egymástól függetlenül működő detektor.
A fekete lyukak ütközése nyomán keletkező gravitációs hullámok 1,3 milliárd évvel az összeolvadás után érték el a Földet. A szenzációs felfedezést hivatalosan csak fél évvel később, idén februárban jelentették be. Tavaly karácsonykor sikerült ismét megfigyelni egy ilyen jelenséget.
Az egymásba olvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámok a kínai tudósok érdeklődését is felkeltették. Három olyan műholdat bocsájtanának fel 15 éven belül, melyek felismerik ezeket a jeleket.
Hasonló programot indít az Európai Űrügynökség is. A felküldendő szonda olyan méréstechnikát alkalmaz majd, mint a földi obszervatóriumok – kombinálva a világűrben rendelkezésre álló hatalmas térrel, így a mérőkarok hosszát egymillió kilométerre tervezik, szemben a földi rendszer 1600 kilométeres távolságával. Az űrantenna program műholdját húsz év múlva szeretnék fellőni.
Márka Szabolcs, a New York-i Columbia Egyetem asztrofizikus professzora, az egyik magyar kutatócsoport vezetője úgy véli, a gravitációs hullámok létének igazolása új lehetőséget nyit az univerzum vizsgálatára.
Kossuth Rádió Közelről című műsorában Márka Szabolcs és Márka Zsuzsa, a New York-i Columbia Egyetem kutatói beszéltek az elmúlt hónapokban történtekről. Beszámoltak róla, hogy az elmúlt fél évben újabb észlelések voltak, amelyek közül egy nagyon erős volt, egy másik gyengébb ugyan, de az is meggyőző sejtés.
Márka Szabolcs elmondta: hatalmas, terabájtnyi adatmennyiségeket rögzítenek, amelyeken folyamatosan komputer algoritmusokat futtatnak.
A felfedezés után az változott meg, hogy most már nem csak neutroncsillagokat keresnek, hanem céltudatosan fekete lyukakat is, amelyekből több van, mint korábban gondolták.
A gravitációs hullámok érzékeléséhez hatalmas detektorokra van szükség, ezek az úgynevezett LIGO hálózat tagjai, amelyek a világ több pontján találhatók.
Ezt a hálózatot most szeretnék tovább bővíteni, már bejelentették, hogy Indiában is lesz egy detektor. De felépítenek egy az eddigieknél tízszer hosszabb és tízszer érzékenyebb detektort is. Arról, hogy hol építik meg, még nem született döntés, de a kedvező környezeti szempontok miatt akár az is szóba jöhet, hogy egy magyarországi földalatti laborban.
„Adni azt jelenti, hogy hidat versz magányod szakadéka felett.”
Antoine de Saint-Exupéry
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Sztáray Mihály, gróf (?, 1749 – Bécs, 1798. szeptember 14.) Ugocsa megyei főispán, Sztáray Imre gróf, ungi főispán fia. 1770-ben a Tiszán inneni kerületi tábla ülnöke, majd cs. királyi kamarás tanácsos és a kassai kamara igazgatója. Szabolcs és 1782 előtt Ugocsa megye főispánja. Közismerten franciabarát és Habsburg-ellenes politikai nézetei miatt II. Lipót a főispánság alól felmentette.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Czakó Gábor író, kritikus születése (1942)
– A Sidney-i olimpián 8 aranyat nyertek a magyarok (2000)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
A SZÉPSÉG BELÜLRŐL FAKAD
„Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul arcuk.” (Zsoltárok 34:6)
Azt mondják, hogy a szépség a szemlélőn múlik, de nem érdemes éveket pazarolni arra, hogy tetszeni próbálunk a rossz szemlélőnek. A keresztyén író mondta: „A szépség vonatkozásában mindannyian hordozunk gyermekkorunkból származó terheket… én türelmetlenül teleaggattam mindenféle méretű ruhákkal a szekrényemet… hosszasan vacakoltam a sminkeléssel, miközben elég lett volna, ha egy kis naptejet felkenek, és máris kimehettem volna játszani a szabadba. Szinte semmit nem ettem, hogy kicsi mar4adjak… rengeteg időt pazaroltam és az aggodalomra, hogy nem vagyok elég csinos, amikor inkább élveznem kellett volna azokat a dolgokat, melyek érdekessé tették személyemet. A történelem folyamán a szépség fogalma sokat változott, tükrözve az adott társadalmat. Néha gömbölydednek kellett lenni hozzá, máskor deszkavékonynak, néha napbarnítottnak, máskor sápadtnak, néha hosszú hajúnak, néha rövid hajúnak… Minden energiánkat arra áldozzuk, hogy a legújabb kívánalomnak megfeleljünk, és tudod mit? Mindig lesznek más követelmények… ez egy hiábavaló és véget nem érő küzdelem. Komolyan fontolóra kell vennünk, hogy kinek a szívét próbáljuk megnyerni. Hiszen Istené az egyetlen, melynek megéri kedvébe járni.” Pál azt mondja: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róma 12:2). „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre” (2Korinthus 5:17). A belső szépség és a lelki nyugalom titkát nem fogod megtalálni, ha a címlapokon szereplő modellek retusált képeihez hasonlítod magad. Az efféle kép hosszú távon nem tartható fenn. Békességre akkor találsz, ha kéred Istent, hogy vegye le a „hályogot” a szemedről, és mutassa meg, ő milyennek lát! „Akik őrá néznek, ragyognak…” (Zsoltárok 34:5 NIV). A szépség egyetlen egészséges és időtálló definíciója Istentől ered, mert „az Úr azt nézi, ami a szívben van” (1Sámuel 16:7).
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Szent Kereszt felmagasztalása
A szent keresztet ünnepeljük ma az Egyházban.
Ha a kereszt eredetét kutatjuk vissza kell mennünk egészen az Ókorba, a perzsákhoz. A perzsáktól terjedt el a kereszt, amely kivégzési eszköz volt. Tőlük vették át többek között a rómaiak is ezt a kivégzési módot. A keresztutak szokásos ábrázolásával ellentétben az elítélt nem az egész keresztet vitte a vesztőhelyre, hanem csak a vízszintes szárát, amelyet kiterjesztett karjaira kötöttek, s amelynek súlya jó 30-40 kg-ot tett ki. A vesztőhelyen szögezték kezeit a vízszintes gerendába, majd illesztették azt a mindig a vesztőhelyen beásott függőleges oszlopba, s végül a lábát is odaszögezték az elítéltnek. Az elítéltnek rettenetes kínokat kellett kiállni, mire elérkezett a halál, s ez a haldoklás sokszor napokig is eltartott. Oly rettenetes kivégzési mód volt, hogy a Római Birodalomban ezt a római polgárokra nem volt szabad alkalmazni. Csak a gyilkosok, lázadók, rabszolgák, bűnösök kivégzési módszere volt, amint az Kr. e. 71-ben történt, amikor Crassus leverte a Spartacus féle rabszolgafelkelést és elrettentésül az egyik Rómába vezető út mellett 6000 ragszolgát feszített keresztre. Akárhogy is szépítenénk a dolgot, a kereszt végső soron eredetét tekintve egy bitófa. Olyan bitófa, kivégzőeszköz a kereszt, mint ma az akasztófa, vagy a villamosszék. S ez a rettenetes kínzószerszám csak azért maradt meg az európai kultúrában, mert Jézus Krisztus, a Megváltó, ezen szenvedett és halt meg.
Kereszt, akasztófa vagy villamosszék – egy lényeges a keresztnél: egy bitófa lett a kereszténység legfőbb szimbólumává. Mert Jézus Krisztus, az Isten Fia szenvedett és halt meg rajta. És valóban szenvedett, nem csak egy látszattestben volt, nemcsak látszólag vérzett és haldoklott, ahogyan oly sokan tévesen hitték már a kereszténység története során a kezdetektől napjainkig. Mert ha belegondolunk igazán, hogy kicsoda Jézus Krisztus, akkor még annak a gondolatától is elborzad tisztességes érzésű ember, hogy az Isten szenvedjen. Mert Jézus valóban Isten Fia volt, nem pedig egy különleges képességekkel rendelkező ember, próféta.
De szenvedhet az Isten? Muszáj volt ilyen utolsó módon megváltani a világot, a mindenható, mindentudó Istennek nem lett volna lehetősége arra, hogy másként váltsa meg az embereket? Ne ennyi szenvedés, botrány árán? Ne egy gyilkosoknak, gazembereknek fenntartott utolsó bitófán?
A megdöbbentő az, hogy Istennek lett volna más módja az emberek megváltására. De hát akkor miért ezt az utolsó, megbotránkoztató módszert választotta?
A választ hallottuk a mai evangéliumban: “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz el ne vesszen, hanem örökké éljen.” A szeretet a kulcsszó tehát ebben a keresztáldozatban. Mert tévesen benne maradt az emberek tudatában az ősidők óta meglévő vallásos jelenség az áldozattal kapcsolatban. Eszerint az áldozat azt jelenti, hogy az ember valamit leöl, feláldoz, megsemmisít, hogy kiengesztelje az isteni erőket. A pogányok állatokat, vagy némely vallások embereket áldoztak az isteneknek, hogy ezzel kedvükben járjanak. Jézus Krisztus keresztáldozatánál még véletlenül sem lehet erre gondolni, mert könnyen úgy jöhet ki a végeredmény, hogy az Atyaisten feláldozta Fiát, egy embert, egy tökéletes embert, hogy az emberiség az Isten kedvében járjon. Ez a gondolat egy tökéletesen elferdített dolog. Jézus keresztjénél nem erről van szó, nem arról, hogy a mi Istenünk ilyen véreskezű lenne. Nem, véletlenül sem. A keresztáldozatban arról van szó, hogy Isten Fia önként, saját elhatározásából belehal a szeretetbe. Nem ismeretlen számunkra a szeretetnek ez a magasfoka az emberek között, mert gondoljunk a szerelmesekre, vagy a házastársakra, vagy a gyermekéért aggódó anyára amikor art halljuk, hogy “belehalnék, ha történne valami bajod, belehalnék, ha elveszítenélek”. Ez történt a kereszten: Jézus bele is halt ebbe az aggódásba, ebbe a mindent féltő szeretetbe. Mert “Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz el ne vesszen, hanem örökké éljen.”
Szeretet – ez a szó manapság igencsak sokat cseng a fülünkbe, úton-útfélen. De a legnagyobb baj nem is az, hogy a szót rosszul értelmezik, hanem az, hogy meg sem tudják már élni az igazi önzetlen szeretetet. Mai teljesítményekre törekvő korszellemünk megfertőzte a szeretet igazi értelmét is. Az hisszük, hogy a szeretet olyasvalami, amit mennyiséggel lehet mérni, mint a pénzt: ha kiadjuk kezünkből, akkor kevesebb lesz. Emiatt nem tudnak önzetlenül, szeretetet adni sokan másoknak. Feltételeink vannak: elfogadlak, szeretlek, ha ezt meg ezt megteszed.
Kedves testvérek, a valódi szeretet nem mérhető le mennyiségben, nincs feltételhez kötve. Nem fogy el, ha adjuk, hanem éppen akkor növekszik, ha másokkal is megosztjuk, ha másokon gyakoroljuk önzetlenül, feltétel nélkül. Ezt mutatta meg Jézus a kereszten, azt az igazi, tökéletes szeretetet. Hiszen ő mondta: “nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért”. Ő életét adta, mindent kiadott magából önzetlenül. És szegényebb lett általa? Nem! Hiszen hány, meg hány millió ember szeretetét szerezte meg ezzel az önzetlenségével. Hányan voltak készek életüket is érte adni a keresztény vértanúk között. Hány millióan szeretik napjainkban is ezért az önzetlenségéért őt a keresztények.
Ez tehát a kereszt üzenete, ennek a két egymásba rakott fagerendának. S így lett az utolsó bitófából a szeretet felkiáltójele. Tekintsünk ezentúl úgy a keresztre, akár itt a templomban, vagy házaink, szobáink falán függő keresztre, mint annak jelére, hogy ennyire szeret minket az Isten. S ha ennyire szeret minket, akkor nem maradhat ez viszonzás nélkül. Életünkben, hétköznapjainkban válaszoljunk Isten szeretetére felebarátaink és Isten önzetlen, feltétel nélküli szeretetével.
bacskaplebania.hu
Korrupció miatt három év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre, valamint 1,1 millió eurós kártérítésre ítélték Podgoricában Svetozar Marovićot, az egykori Szerbia és Montenegró volt elnökét.
Az egyik kenyai rendőrőrsöt megtámadó három nő által írt levelet hoztak nyilvánosságra az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet támogatói, az angol nyelven, kézzel írott levél szerint a nők az IÁ-hoz tartoztak - közölte kedden az iszlamista honlapokat megfigyelő amerikai SITE központ.
Közel van a paksi bővítés uniós jóváhagyása, Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, azt mondta, Magyarország közel áll a paksi atomerőmű bővítésének tervével kapcsolatos minden kérdés „pozitív elrendezéséhez”.
Olaszország a nemzetközi közösség által támogatott, Tripoliban ülésező líbiai egységkormány kérelmére kész katonai kórházat nyitni az észak-afrikai országban, azt orvosi, katonai és segédszemélyzettel ellátni - közölte kedden Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter.
Ukrajna és Lengyelország megállapodott, hogy a két ország történészei közösen fogják megvizsgálni a második világháborús volinyi (volhíniai) mészárlás körülményeit, amihez a lengyel és az ukrán kormány támogatást nyújt.
Erről Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter keddi kijevi látogatása alatt született egyezség – jelentette be a megbeszélés utáni sajtóértekezleten Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője.
Waszczykowski az újságírókat tájékoztatva hangsúlyozta, hogy támogatja Kijev ez irányú kívánságát az ukrán és a lengyel nép történelmi megbékélése érdekében.
“Nem kívánunk manipulálni az ilyen nehéz és problémás kérdésekkel. Az ilyesmit a két országnak meg kell egymás között oldania, különösen, ha szomszédos államokról van szó” – hangoztatta a lengyel külügyminiszter, megjegyezve, hogy a két ország már szerzett kedvező tapasztalatot hasonlóan vitás kérdések rendezésében.
Klimkin kifejtette: annak érdekében, hogy a kijevi és a varsói kormányzat előmozdítsa a tudományos munkát, a két ország külügyminiszterei egy-egy társelnököt neveznek ki az ukrán-lengyel történészi fórum élére. Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: az a cél, hogy archív dokumentumok alapján szakértők állapítsák meg, mi és hogyan történt pontosan a tragédia idején.
Az Ukrán Nemzeti Emlékezés Intézetének tájékoztatása alapján a már korábban létrehozott, 12 fős ukrán-lengyel történészi fórum tavaly novemberben újította fel munkáját.
A második világháború idején történt volinyi tragédia az elmúlt hónapokban árnyékot vetett a két ország kapcsolatára. A lengyel szenátus július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.
Kijev több ízben kérte Varsót, hogy ne tegye aktuálpolitikai üggyé az ukrán-lengyel történelem e tragikus lapját, hanem inkább a két ország közötti, európai értékeken alapuló együttműködés erősítésére összpontosítsa erőfeszítéseit.
Az ukrán parlament szeptember 8-án elfogadott határozatában felhívta a lengyel honatyák, a teljes varsói vezetés és a lengyel társadalom figyelmét, hogy az ukránok elleni hangulatkeltés éppen olyan “érzékeny” időszakban történik, amikor Ukrajna “háborúban áll” Oroszországgal. “Az agresszor vitatott történelmi eseményeket, köztük a negyvenes években történteket is felhasználja az államunk elleni háborúban” – figyelmeztetett a kijevi törvényhozás.
Hatodik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozóját, vagyis a FELTISZA fesztivált szeptember 9–10. között.
A rendezvény célja, hogy minden évben összegyűljenek a Felső-Tisza-vidéken élő magyarok. Az idei találkozónak a Técsői járásban lévő Bustyaháza adott otthont.
A kétnapos rendezvény szórványoktatásról szóló konferenciával vette kezdetét a bustyaházi Szent Erzsébet Katolikus Óvodában.
Grezsa István kormánybiztos, a FELTISZA fesztivál fővédnöke örömét fejezte ki, hogy részt vehet az eseményen. A kormánybiztos fontos feladatnak tartja a szórványvidéken élő magyarok összefogását, hiszen ebben a térségben a legnehezebb a megmaradás. Előadásban elmondta, mindent meg kell tenni azért hogy a világban élő magyarok érezzék az anyaországhoz való kötődést. Minden külhoni közösséget meg kell erősíteni, s külön fókuszálni kell a peremvidékeken élőkre is. A magyarság megmaradásának érdekében a magyar nemzetpolitika különböző tematikus éveket dolgozott ki. Elsősorban az oktatásra fektették a hangsúlyt, majd a gazdaságfejlesztési kérdések kerültek előtérbe. Az elkövetkezendő években a gazdaságfejlesztést össze szeretnék hangolni a magyar családok megmaradásával, így tervben van a külhoni magyar családi vállalkozások éve.
A konferencia fő témaköre a szórványvidéki óvodai oktatás volt. Grezsa István beszédében kihangsúlyozta: célként kell kitűzni, hogy minél több magyar gyereket adjanak be anyanyelvi óvodákba. Erre csak akkor van esély, ha olyan magyar óvodákat hoznak létre szórványvidéken, amelyek vonzóbbak a többségi óvodáknál. Meg kell dönteni azt a tévhitet, hogy könnyebben boldogul a gyermek, ha többségi óvodába jár. A kormánybiztos felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy sokkal nagyobb esély van a boldogulásra, ha anyanyelven tanul a gyermek. 2012 volt a külhoni magyar óvodák éve, melynek célja az volt, hogy a külhoni magyarok anyanyelvi óvodát válasszanak gyermekeik számára. Ez a cél Kárpátalján megvalósulni látszik, ugyanis régiónkban jelentősen megnőtt a magyar nyelv iránti érdeklődés.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke előadásában bemutatta a kárpátaljai magyar oktatás jelenlegi helyzetét.
Elmondása szerint a szórványvidék egyik problémája, hogy a térségben a magyar média alig elérhető, holott az határozza meg a fiatalság életét. Az egyházakban és a családokon belül megtörtént a generációváltás, ami nyelvcserével járt.
A KMPSZ elnöke ismertette a magyar nyelvi oktatás lehetőségeit a Felső-Tisza-vidéken. Szórványtelepüléseken a gyerekek járhatnak magyar nyelvű vasárnapi iskolába, öt szülői kérelem esetén indíthatnak magyar óvodai csoportokat, kérelmezhetik a magyar mint második idegen nyelv oktatását az ukrán tannyelvű iskolákban, s szintén öt szülő kérése esetén a magyar nyelvet és irodalmat anyanyelvként is tanulhatják. Szórványvidéken is növekvő tendenciát mutat a magyar tannyelvű iskolaválasztás: Técsőn 6 végzős és 55 elsős kezdte meg az új tanévet, Aknaszlatinán pedig 8 tizedik osztályos diák tanul, míg elsőbe 20 gyereket írattak be.
Orosz Ildikó levonva a következtetéseket elmondta, hogy a térségben előrehaladott a nyelvcsere, a családokon belül egyre inkább ukránul beszélnek, az idősebbeknél és középkorúaknál megvan a nemzeti identitás, de a fiatalok életét a racionalitás, az önmegvalósítás és az útkeresés jellemzi.
A magyar nyelvi oktatás fejlesztése érdekében támogatni kell a már működő magyar tannyelvű iskolákat. Kulcsfontosságú, hogy minden oktatási szinten legyen magyar nyelvi továbbtanulási lehetőség, egészen az óvodától a felsőoktatásig. Amennyiben egyes településeken nem gyűl össze az öt kérelem, s erre nem nyílik lehetőség, iskolabuszokat kell indítani, hogy a magyar ajkú gyerekeket el tudják szállítani a legközelebbi magyar tannyelvű iskolába.
Az előadásokat szakmai vita követte, melynek keretében a szórványvidék gyakorló pedagógusai beszámoltak az iskolák és óvodák közötti együttműködésekről, az elért sikerekről és a felmerülő nehézségekről.
A konferencia állófogadással zárult, majd a jelenlévők részt vehettek Csuprik Etelka, Ukrajna érdemes művészének ünnepi koncertjén.
A FELTISZA fesztivál szeptember 10-én, szombaton ökumenikus istentisztelettel, a felső-Tisza-vidéki magyar táncosok és énekesek, népművészek bemutatkozásával folytatódott, s a Viski Bicskások koncertjével zárult.
Pallay Katalin
Kárpátalja.ma
A külhoni magyarok október 2-i kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételét szorgalmazta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Potápi Árpád János azt mondta, a népszavazás fő üzenete az egész magyar nemzet számára egységes éljenek tagjai bárhol a világon, a kényszerbetelepítés veszélyezteti Magyarországot és az egész magyarság jövőjét.
Kitért arra, hogy a Vajdaságban és Lendva környékén különösképp érzékelhető az ottani magyarság számára az a migrációs nyomás, amit hazánk is átélt az elmúlt évben.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a külhoni magyarok választási regisztrációja két módon lehetséges: levélben vagy online, ugyanakkor az idő rövidsége miatt, az online regisztrációt javasolta annak, aki ezt még nem tette meg és voksolni kíván.
Hozzátette: a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékbe való felvételi kérelmének a beadási határideje szeptember 17-e, míg a külhoni magyaroknak a szavazási levélcsomag leadási határideje október 1., 23 óra 59 perc.
Hangsúlyozta: a külképviseletek felkészültek a népszavazásra.
Potápi Árpád János elmondta, a választói névjegyzékbe vettek száma keddig 266 453. A Kárpát-medencéből 161 314, Romániából 116 335, Szerbiából 30 207, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig 12.579 a névjegyzékbe vettek száma.
A diaszpóra országaiból mindösszesen 7454 regisztráció érkezett. Ebből 2209 Németországból, 936 az Egyesült Államokból, 718 Kanadából, 606 Svájcból, 476 pedig Ausztráliából.