Az első, magánbefektetők által épített koncessziós utak 2017–2018-ra épülhetnek meg az országban – számolt be az ukrán Ötös csatornának Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter november 2-án.
A koncesszió lényege, hogy az állam vagy az önkormányzat olyan engedélyt ad ki, melynek alapján egyes törvényben meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát szerződésben engedi át másnak meghatározott időre és feltételekkel.
Az útdíjas szakaszokat a már meglévő, díjmentes utak mellett, azok alternatívájaként építenék. A miniszter szerint a projekt iránt kínai és európai befektetők is érdeklődnek.
Kárpátalja.ma
2017. szeptember elsejétől megszüntetnék a felvételt a speciális (bentlakásos) iskolák előkészítő és első osztályába, helyette a tanulók a hagyományos általános iskolák speciális és befogadó osztályaiba felvételizhetnek majd.
Az erről szóló rendeletet október 26-án fogadta el az Ukrán Miniszteri Kabinet.
Az előzetes tervek szerint 2022-ig minden sajátos nevelési igényű gyermek fokozatosan átkerülne a hagyományos oktatási intézmények kötelékébe.
Ez elősegítené a különleges bánásmódot igénylő tanulók minőségi oktatását, sikeresebb képzését, fejlődését és szocializációját, emellett lehetőségük nyílna a továbbtanulásra.
A sérült gyerekek először egy speciális előkészítő osztályba kerülnek, később az általános iskolában kialakított, a sajátos igényű gyermekek számára fenntartott csoportokban folytatják a tanulást, az intézményben tanuló egészséges társaikkal párhuzamosan.
A gyermekek tanításánál olyan oktatási módszereket alkalmaznak, melyek igazodnak egyéni szükségleteikhez és fejlődési sajátosságaikhoz.
A külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen intézményeknek köszönhetően a társadalom toleránsabb és befogadóbb lesz, a speciális nevelést igénylő gyerekek tanulmányi eredményei pedig jobbak lesznek.
A gyógypedagógiai munka és a kötelező előkészítő osztály egységével a sérült tanulók elegendő óraszámban tanulhatnak ahhoz, hogy megfelelő szinten elsajátíthassák a tananyagot.
Kárpátalja.ma
Névtelen telefonáló tett bejelentést a Huszti Rendőrkapitányságon október 27-én, miszerint egy férfi kenderhez hasonló növényt vág a huszti járási Szeklence (Szokirnicja) község közelében, egy Tisza-parti elhagyatott földterületen – tudatta a Zakarpatszkij Koreszpondent hírportál.
A rendőrök a helyszínre siettek, ahol egy 36 éves szeklencei fiatalember szüretelte a tiltott növényt. A letartóztatott a kihallgatás során elmondta, hogy a kendert júliusban vetette el, gondozta azt, de a termést a rendfenntartók miatt már nem tudta betakarítani.
A rendőrök 310 tő 1,5, illetve 2 méter magas kenderszárat találtak. Ez a mennyiség a szakértők véleménye szerint 10 kilogramm marihuána elkészítésére elegendő.
A kábítószer-alapanyagot lefoglalták, és vizsgálatra küldték.
A fiatalember ellen büntetőeljárást indítottak, az ügyben tart a nyomozás.
Kárpátalja.ma
Idén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is csatlakozik az anyaországi kezdeményezéshez, és a Kárpátaljai Magyar Cserkésszövetség közreműködésével gyertyagyújtási akciót szervez Munkácson az első világháborús emlékműnél november 11-én 11 óra 11 perckor.
A gyertyagyújtási akciót azzal a céllal rendezik meg, hogy emléket állítsanak a hazájukért életüket adó katonáknak, halhatatlanná téve őket a ma élők és a jövő nemzedék emlékezetében.
1918. november 11-én Németország aláírta az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezményt, amely a harci cselekmények megszűnését eredményezte. Egyes források szerint éppen 11 óra 11 perckor történt az esemény, ezért az évek során kultikussá vált ez a számsor.
A gyertyagyújtási felhívás magyarországi szervezői azért választották ezt az időpontot, hogy felhívják a figyelmet a béke fontosságára, megőrzésére, különös tekintettel a világban ma is folyó háborúk borzalmaira.
Tavaly 600 helyszínen több mint 12 ezer résztvevővel valósult meg az akció. Kárpát-medence-szerte hetedik alkalommal, Kárpátalján először kerül sor az eseményre.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség arra kéri a kárpátaljai egyházak, civil szervezetek képviselőit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és saját településük világháborús emlékhelyén vagy más ikonikus helyszínén november 11-én 11 óra 11 perckor gyújtsanak gyertyát, és lehetőség szerint témához illő vers vagy korabeli katonanóta előadásával tegyék teljessé a rövid megemlékezést.
Kérjük, részvételi szándékukat jelezzék a root@kmksz.uzhgorod.ua e-mail címen!
Kárpátalja.ma
Hányszor kérdezik azt tőlünk, hogy ki a legkedvesebb tanárunk! Hányszor kezdünk lelkendezve mesélni volt iskolánk egy-egy pedagógusáról, aki talán már nem is él. Sokan közülük nemzedékeket tanítottak és neveltek a szó szoros értelmében életük odaadásával, és indították el tanítványaikat a társadalmi érvényesülésre. Persze annak idején rendszeresen megköszöntük munkájukat – leginkább a nyári szünet előtt –, de az igazi elismerést másokra bíztuk.
Most itt a lehetőség!
Szavazhatunk* a szívünk szerint legkedvesebb, még élő korábbi vagy éppen mostani tanárunkra, tanítónkra és óvónőnkre is. A Kiss Gyula nyugdíjas ungvári tanárember által létrehozott „Magyar Kultúráért Kárpátalján Alap” – melynek pénzösszegét a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványra bízta – kamataiból lehetőség nyílt a legtöbb szavazatot kapó tanárnak, tanítónak és óvónőnek 50-50 ezer Ft egyszeri jutalmat adni.
Arra biztatunk mindenkit, akinek kötődése van vagy volt a Kárpátalján működő magyar oktatási intézményekhez, bátran szavazzon, és segítse alapítványunkat egy valóban társadalmi szintű elismerés átadásához.
Kacsó András,
a KFMA elnöke
* További részletek a versenyről és a szavazásról ITT.
Ezt Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere jelentette be Kijevben október 28-án.
Ukrajna és Magyarország közös érdeke, hogy a Beregszászt elkerülő út és a várost Munkáccsal összekötő útszakasz megépüljön. Magyarország kész 50 millió eurós segélyhitelt nyújtani, hogy ezek a projektek megvalósuljanak – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Ukrán kollégája, Pavlo Klimkin külügyminiszter hozzátette, megvitatták a terv részleteit. Elmondása szerint nagy figyelmet fordítanak a projektre, amelynek köszönhetően nemcsak új munkahelyek jönnének létre, hanem fejlődne a közlekedési infrastruktúra is.
A kijevi találkozó részleteiről ITT olvashat.
Kárpátalja.ma
Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó közös tárlatán.
Vörösmarty Mihály 1835-ben elkezdett és egy évvel később befejezett Szózata 1837-ben jelent meg. Rövid idő alatt országszerte ismertté vált, 1846-ban bekerült a felvilágosodás és a reformkor általános iskolai tankönyvébe. A vers megzenésítésére 1843-ban írtak ki pályázatot, amelyet Egressy Béni nyert meg – idézi fel az Akadémia ajánlója.
Az irodalomtörténészek által összeállított kiállításon az érdeklődők az eddig az MTA KIK Kézirattárában őrzött eredeti dokumentum mellett a Szózat történetéről, hatásáról, a magyar nemzet kultúrájában elfoglalt helyéről is számos érdekes információt tudhatnak meg, valamint ízelítőt kaphatnak Vörösmarty Mihály főleg akadémiai működéséhez kapcsolódó, kevéssé ismert nyelvtudósi pályájának állomásairól is.
A költő ugyanis tagja volt a nyelvtudományi osztálynak, annak szinte minden munkájában részt vett, sőt döntően alakította is azt. Ő volt az, aki javasolta a magyar helyesírás főbb szabályainak rögzítését, így a Tudós Társaság 1832-ben kiadta a Révai Miklós elveit követő első magyar helyesírási szabályzatot, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai címmel. A szabályokat Vörösmarty öntötte végső formába.
Mindezeken túl a kiállítás bepillantást enged a költő Deák Ferenccel folytatott humoros levelezésébe is.
A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központjának Arany János utcai, Vasarely-termében tekinthető meg.
Svéd búvárrégészek több száz felbontatlan palackot találtak egy 19. századi elsüllyedt hajón a Balti-tenger és a Botteni-öböl határán fekvő Aland-szigetektől délre.
A 26 méter hosszú hajó szokatlanul jó állapotban őrződött meg horgonyával, orrszobrával és a felbontatlan, ismeretlen tartalmú palackokkal a rakterében.
A Balti-tengeri hajóroncsok feltárásán dolgozó Jerry Wilhelmsson és búvárrégész csoportja engedélyt kapott arra, hogy felszínre hozzon néhány palackot és megvizsgálja tartalmukat abban a reményben, hogy kiderül, honnan származik a rejtélyes hajó.
“Nagyon ritkán találni ilyen állapotú roncsot érintetlen rakománnyal” – mondta Magnus Melin búvárrégész, a csoport tagja a The Local svéd napilapnak.
Marcus Lindholm tengerrégész az Aftonbladet svéd lapnak úgy vélte, hogy a hajó felépítése alapján az 1850-1870-es évekből való. Hogy megbizonyosodjanak erről, a rakodótérben lévő több száz felbontatlan palack némelyikének tartalmát kell megvizsgálni – tette hozzá.
Svédország Balti-tengeri vizei nagyon gazdagok hajóroncsokban. Áprilisban két 1600-as években épült hajóra bukkantak Stockholm vizeiben, amikor búvárok egy csónakverseny előkészítése céljából vizsgálták át a tengerfenéket. Júliusban Öland-szigeténél a Kronan nevű királyi hajó roncsában egy 340 éves sajtdarabra bukkantak régészek.