“Valentin 2017. – Az év trubadúrja” szerelmes vers verseny az Irodalmi Rádió pályázata lehetőség az Irodalmi Rádió hangzó- és nyomtatott kiadványsorozataiban, rádióműsoraiban, felolvasóestjein, netköteteiben való megjelenésre, az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez való csatlakozásra is.
Tudnivalók:
1. A pályázat kiírója: Irodalmi Rádió
2. A pályázat kiírójának postacíme:
Irodalmi Rádió
3503 Miskolc, Pf: 8/P
3. A pályázat kiírójának e-mail címe: palyazat@irodalmiradio.hu
4. A pályázat címe: “Valentin 2017. – Az év trubadúrja”
5. A pályázat célja: Szerelmes versek és szerelmes történetek megörökítése és közzététele a 2017. évi Bálint-nap alkalmából.
További cél az értékes versek, rövidprózák, hangjátékok, mesék, novellák méltó rangra emelése, a tehetséges alkotók támogatása. A sikeresen szereplő szerzők részére publikálási, bemutatkozási lehetőség, műveik hangzó anyaggá való feldolgozása, CD, elektronikus és nyomtatott formátumú kiadása, a hazai irodalom színesítése, gazdagítása, az irodalmi élet megmozgatása.
6. Pályázhatnak:
bárki, aki magyar nyelven alkot, életkortól függetlenül
Kategóriák:
A) 6-18 évesek
B) 19-59 évesek
C) 60 év felettiek
7. Megjelenési lehetőségek:
a) Hanghordozón: Hangzó audio vagy mp3 CD-n, az Irodalmi Rádió előadóinak tolmácsolásában és/vagy az Irodalmi Rádió Hangtárában.
b) Nyomtatásban: A szerkesztőség egyik következő antológiájában.
c) Interneten: Az Irodalmi Rádió honlapján.
d) Rádióműsorban: a bekerült művek elhangozhatnak rádióműsorainkban is.
e) Felolvasóesten: A legjobb alkotások elhangzanak egy felolvasóest keretén belül is, a pályázat eredményhirdetésén, melynek tervezett helyszíne és időpontja: Miskolci Egyetemi Könyvtár, 2017. február 18., szombat, 13:00-16:00
8. A pályázat formai követelményei:
Egy pályázó maximum 10 művet küldhet be a pályázatra.
Egy pályázati űrlap kitöltése és beküldése kötelező
Egy mű maximális hossza vers esetében max. 4, próza esetében max. 3 gépelt oldal lehet a következő formázás szerint:
- A/4-es lap – mindegyik margó 2,5 cm – betűtípus: Times New Roman 12-es – sorköz: szimpla
A műben szereplő idegen szó vagy kifejezés esetén a kiejtést kérjük feltüntetni zárójelben!
Lehet e-mail-ben vagy postai úton pályázni.
A nyomtatott pályázat eljuttatása postán: Irodalmi Rádió, 3503 Miskolc, Pf:8/P
Az elektronikus pályázat eljuttatása e-mail-ben: palyazat@irodalmiradio.hu
A pályázat minden oldalán legyen rajta az a név, melyen a szerző szerepelni szeretne!
Csak olyan írást fogadunk el, amivel még nem pályázott az Irodalmi Rádiónál.
Pályamunkákat nem áll módunkban visszaküldeni.
9. A pályamunkák formai és tartalmi követelményei:
Formai kötöttség nincs. Olyan pályamunkákat nem tudunk elfogadni, melyeket az NMHH vagy a magyarországi jogszabályok jogsértőnek ítélhetnek nyelvezetük, tartalmuk miatt. (Értsd: obszcén szavak ill. kifejezések, becsületsértés stb.)
10. A pályázatok és pályázati díjak beérkezésének határideje: 2017. január 25.
11. Pályázati díj:
Beküldött művenként 1000 Ft (beküldött pályamunkánként ezer forint).
A rádió blogszerzőinek és MP tagjainak 50% kedvezmény (500 forint).
A blogszerzők, MP tagok listája: http://irodalmiradio.hu/wp/index.php/alkotok/
A pályázati díj tartalmazza az adminisztrációs és szervezési díjakat.
A pályázati díj eljuttatása a beérkezési határidőig:
- átutalással számlaszámunkra: OTP 11734004-29904161
- vagy rózsaszín postai utalványon postacímünkre: Irodalmi Rádió, 3503 Miskolc, Pf:8/P
- megjegyzés rovatba mindkét esetben kérjük beírni: a pályázó nevét és a pályázat címét
Pályázati díjat nem áll módunkban visszafizetni.
A pályázati díjról a számlát a pályázati űrlapon megadott névre és címre állítjuk ki.
12. További információk kérhetők:
Telefonon: 20/544-0372 vagy e-mail-ben: palyazat@irodalmiradio.hu
13. Zsűrizés:
A bekerülő művek kiválasztását és rangsorolását az Irodalmi Rádió vezetősége végzi.
14. Eredményhirdetés:
Tervezett helyszín és időpont:
Miskolci Egyetemi Könyvtár, 2017. február 18., szombat, 13:00-16:00
15. Jutalmazás:
A legjobb alkotások szerzői oklevelet és könyvjutalmat kapnak, alkotásaik megjelenési lehetőséget kapnak orgánumainkban, felvételt nyernek az Irodalmi Rádió állandó szerzőinek alkotógárdájába.
Kategóriánként első, második és harmadik helyezések is kiosztásra kerülnek.
Az első helyezettek megkapják szerkesztőségünktől “Az év trubadúrja 2017.” kitüntető címet és díjat.
A sikeresen szereplő művek szerzői közül többen különdíjban, ajándék- és könyvcsomagban részesülhetnek. A sikeresen pályázók nyertes művei felkerülhetnek hangos kiadványunkra, bekerülhetnek nyomtatott antológiánkba, lehetőséget kapnak a honlapunkon való szereplésre és elhangozhat művük felolvasóest-sorozatunk keretében, rádióműsorunkban, továbbá bekerülhetnek az Irodalmi Rádió alkotói közé, tagjainkat segítjük irodalmi pályafutásukban, lehetőségeket kínálunk számukra, megjelent könyveiket népszerűsítjük.
16. A benyújtott pályázat érvénytelen, amennyiben:
- nem érkezik be a határidő lejártáig egy db nyomtatott vagy elektronikus példány a pályamunkából
- nem érkezik be a határidő lejártáig egy db hiánytalanul kitöltött és aláírt nyomtatott vagy elektronikus példány a pályázati űrlapból
- nem érkezik be a határidő lejártáig a pályázati díj
- nem magyar nyelvű a pályamunka
- jogsértő tartalmú a pályamunka
- egy vagy több ponton nem felel meg a pályázati kiírás egyéb követelményeinek.
Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Reformáció Emlékévét Ukrajnában vasárnap, január 8-án Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban. Az emlékév mottója: „A lelki reformáción keresztül az ország megújulásáig”.
Az esemény öt kárpátaljai protestáns egyház szervezésében jött létre.
A Kárpátaljai Református Egyház képviseletében Héder János főjegyző elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy arról beszélhet, mi a reformáció, és mit adott nekünk. – Kárpátalján 500 éve létezik református vallás. A reformáció szellemi örökségünk. 1517. október 31-én Luther Márton 95 tétele közzétételével a kor reformtörekvéseinek szellemében kívánt az egyház megújulásához hozzájárulni. Mindenekelőtt az egyházi bűnbocsánat pénzért való árusításának gyakorlatával fordult szembe, támadva annak teológiai hátterét is. Luther tanításának forrásául kizárólag a Szentírást (sola Scriptura) ismerte el. Tanításának lényege, hogy egyedül a hit által (sola fide) jutunk el az üdvösségre, és kizárólag Isten kegyelméből (sola gratia). A Biblia nem Istentől függetlenül, önmagában áll, hanem Isten eszköze, mely által felfedi önmagát Krisztuson keresztül (solus Christus) a mi megváltásunk érdekében, és a dicsőség egyedül Istené (soli Deo gloria).
Előadásában szólt a reformáció hatásairól Ukrajnára. Elmondta, kevesen tudják, hogy Hrihorij Szkovoroda hét évig Sárospatakon hallgatta az igét, majd a Kijevi Mohiljai Akadémiára vitte azt. – Napjainkban sokféle hit van. Nem arra kérem az embereket, hogy változtassák meg hitüket, hanem azt kérdem, a hite hogyan változtatja meg belső énjüket és a társadalmat. Egyházunk továbbra is olyan lesz, amely a társadalomért él, nem pedig saját meggazdagodáséért – zárta gondolatait a főjegyző.
– Áldás, békesség! – köszöntötte az egybegyűlteket a reformátusok hagyományos köszönésével Magyarország Ungvári Főkonzulátusának nevében Kuti László vezető konzul. Kiemelte, arra az 500 évvel ezelőtt létrejött szellemi áramlatra emlékezünk, amely nemcsak kulturális örökségünk része, de mindennapjainké is. Reményét fejezte ki, hogy a közös ünneplés még közelebb hozza egymáshoz a Kárpátalján élő ukránokat, magyarokat, a reformátusokat és más protestánsokat, katolikusokat és pravoszlávokat. Végezetül tartalmas emlékévet kívánt.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke is megosztotta gondolatait a többségében ukrán nyelvű hallgatósággal a jelenkor reformációjával kapcsolatosan. Elmondta, hogy Kárpátalján napjainkban 108 evangélikus közösséget tartanak nyilván, amelyek tagjai abban hisznek, csakis Jézus a megmentőnk. – A teremben látva a sok embert, nem érezzük magunkat idegennek, hanem testvérként tekintünk egymásra. Ha nézem Önöket, azt, milyen sokan vagyunk itt, arra gondolok, hogy mi vagyunk az erő, de nem fizikai értelemben. Hanem együtt imádkozunk, és nem a tankokban bízunk, hanem a Teremtőnkben – mondta az egyházvezető. – Ez az ünnep azt is szolgálja, hogy összegezzük, mit adott Ukrajna függetlenségének a 25 esztendeje. Nem voltak iskoláink, templomaink, de hatalmas lehetőséget kaptunk, hogy újjáélesszünk mindent.
Végezetül azt kívánta, hogy vegyék kezükbe a Bibliát, olvassák azt, és zárják a szívükbe. – Legyen érték mindenki számára, mert örök életet akar adni mindannyiunknak – zárta szavait a püspök.
Különböző nyelveken beszélő protestáns egyházak képviseletében igei köszöntőt mondott Ivan Kondor, a baptisták megyei egyesületének elnöke, aki többek között arra a különbségre hívta fel a figyelmet, hogy mit adott Európának a reformáció 500 éve, és mit az idén 100 éves orosz forradalom. Viktor Hripta, a pünkösdisták megyei vezetője után a Hetednapi Adventista Egyház megyei vezetőhelyettese is köszöntötte a megjelenteket. Utóbbi hangsúlyozta, hogy a reformáció legnagyobb vívmánya az volt, hogy a Biblia hozzáférhetővé vált a hívek anyanyelvén. Vaszil Rajcsinec püspök, az Evangéliumi Szabadegyházak ukrajnai szövetségének vezetője a szavak és a tettek egységéről szólt. Elmondta, hogy a protestánsok mindig szavahihető emberek voltak, és a dicsőség csakis Istené, nem a párté, nem az országé, hanem Istené! Élő példákkal is alátámasztotta mondanivalóját: ideológiai alapon milyen hatalmas különbségek tapasztalhatók az élet minőségében Észak- és Dél-Korea, valamint Észak- és Dél-Amerika között.
A közel kétórás nyitóünnepségen rövidfilmet mutattak be a reformáció történetéről, illetve a megye evangélikus-protestáns egyházainak összevont énekkara Olekszij Bokocs karmester irányításával egyházi énekeket adott elő ukrán és orosz nyelven.
Rehó Viktória
Kárpátalja.ma
Egy friss kutatás eredményei szerint az ember valószínűleg már a 13 ezer -7400 évvel ezelőtti tartományban állandó otthont épített a Tibeti-fennsíkon.
A Science folyóiratban megjelent eredmények megkérdőjelezik a korábbi elméletet, miszerint a Tibeti-fennsíkon csak 5200 évvel ezelőtt jelent meg az ember, a gazdálkodás megjelenését követően.
A friss adatok mindamellett konzisztensek a modern Tibeti-fennsíkon élők genetikai vizsgálatával kinyertekkel, amelyek arról tanúskodnak, hogy ezek az emberek már legalább 8000 éve adaptálódtak magasan fekvő környezetükhöz genetikailag.
A nemzetközi kutatócsapat 1998-ban fellelt emberi kéz- és lábnyomok részletes elemzését végezte el. A leleteket a fennsík középső részén elterülő Chusang falu közelében, megkövesedett, melegforrás-iszapban találták meg 4200 méteren.
A régészeti lelőhely előzetes analízise azt sugallta, hogy a lenyomatok mintegy 20 ezer éve jöttek létre, de a részletesebb vizsgálat inkább a 7400-13 ezer éves tartományba sorolta őket. Mindezzel együtt a chusangi helyszín a Tibeti-fennsík legidősebb régészeti lelőhelye.
Míg korábban felvetődött, hogy az emberi jelenlét a Tibeti-fennsíkon rövid idejű, szezonális vándorlással magyarázható, a friss kutatás szerzői szerint sokkal valószínűbb, hogy a kéz- és lábnyomokat állandó lakosok hagyták hátra.
A távolság a sík vidéki élőhelyek és a chusangi lelőhely között mintegy 370 kilométer gyalog a himalájai hegyláncon át: ez az útvonal túl hosszú és csapdákkal teli a helyszín ideiglenes használatához, emellett a távolság jóval nagyobb annál, mint amelyet a legtöbb vadászó-gyűjtögető csoportnál dokumentáltak.
A jelek szerint a Tibeti-fennsík korai lakosainak már legalább 7400 éve sikerült életben maradniuk a nagy magasságban, jóval a gazdálkodásnak az 5200-3600 közötti tartományban kifejlődése előtt.
A friss kutatás segíthet feltárni azt is, hogyan kolonizálta az ember az ilyen nagy magasságban elhelyezkedő környezeteket.