Napi tíz adag zöldség és gyümölcs fogyasztása évente 7,8 millió ember idő előtti halálát előzhetné meg egy új brit tanulmány szerint, amelyet a BBC híroldala ismertetett.
Az Imperial College London kutatását, amelyben a tudósok megállapították azt is, mely zöldségek és gyümölcsök csökkentik a rák és a szívbetegségek kockázatát, az International Journal of Epidemiology című szaklap közölte.
Elemzésük alapján a zöldségek és gyümölcsök kis mennyisége is előnyösen hat az egészségre, de még jobb, ha többet fogyaszt belőlük az ember.
Egy adag alatt 80 gramm zöldséget vagy gyümölcsöt értenek, ennyit nyom nagyjából egy kis banán, egy körte vagy három púpozott evőkanál spenót vagy borsó.
A kalkulációkat 95 korábbi, egymástól független tanulmány eredményeire alapozták, ezekben mintegy kétmillió ember étkezési szokásait vizsgálták.
A rák alacsonyabb kockázata összefüggött a zöld és a sárga zöldségek és a káposztafélék, a szívbetegségek kisebb kockázata pedig az alma, a körte, a citrusfélék, a zöld leveles zöldségek és a káposztafélék fogyasztásával.
Kalkulációik alapján ahhoz képest, ha valaki egyáltalán nem eszik zöldséget és gyümölcsöt, napi 200 gramm fogyasztásával 13 százalékkal csökken a szív- és érrendszeri betegségek, 4 százalékkal a rák, 15 százalékkal a korai halál kockázata, napi 800 gramm zöldség és gyümölcs evése 28 százalékkal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek, 13 százalékkal a rák, 31 százalékkal a korai halál esélyét.
Azt nem tudják, hogy ha valaki ennél is több zöldséget és gyümölcsöt illeszt az étrendjébe, számolhat-e további egészségi előnyökkel, mivel erről kevés az adat.
“Kimutatták, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mérsékli a koleszterinszintet, a vérnyomást, javítja az erek és az immunrendszer működését, talán a bennük található tápanyagok révén: sok bennük többek között az antioxidáns, ami csökkentheti a DNS károsodását, ezzel a rákkockázatot is” – mondta Dagfinn Aune, a kutatás egyik résztvevője.
A brit közegészségügyi szolgálat vezető dietetikusa, Alison Tedstone szerint a kiegyensúlyozott étrend részeként napi öt adag, vagyis 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztása követhető irányelv számos betegség megelőzése érdekében.
Nagy-Britanniában azonban háromból csak egy ember eszik akár ennyi zöldséget és gyümölcsöt is.
A gyomorégés jellegzetes tünetei közé tartozik a maró, savanyú vagy keserű érzés a torokban, fájdalom a mellkasban vagy a gyomortájékon.
A gyomorégés oka általában az elfogyasztott ételekben keresendő, a panaszok gyakran jelentkeznek zsíros, nehéz, fűszeres vagy savas fogások után.
A gyomorégés arra vezethető vissza, hogy az irritált gyomorból visszaszivárog a gyomorsav a nyelőcsövön keresztül (ennek oka többek között az is, hogy a gyomor és a nyelőcső közötti izom nem zár megfelelően). A gyomorégés igen gyakori probléma, és ha krónikussá válik, akár súlyos betegségeket is okozhat.
A panaszokra számos gyógyszert lehet kapni, a savlekötőktől a protonpumpa-gátlókig, de szerencsére nagyon sok könnyen elérhető, otthoni módszer is hatékony, gyors enyhülést nyújthat.
A legismertebb házi szer a gyomorégés ellen a szódabikarbóna, mely természetes módon semlegesíti a savakat, nagyon gyorsan hat, és a felesleges gázoktól is segít megszabadulni. Keverjünk el egy teáskanál szódabikarbónát egy pohár hideg vízben, majd igyuk meg. A szódabikarbónás víznek nem túl kellemes, sós íze van, ezt egy kicsit elviselhetőbbé tehetjük, ha egy kis citromlevet teszünk a vízhez.
Az édesköményt régóta használják hasfájós babáknál (bár egyes csecsemőknek éppen az édesköménytől lesznek tüneteik), mert nagyon jól hat mindenféle gyomor- és bélpanaszra. Az édeskömény magjának rágcsálása felfrissítheti a lehelletünket és a gyomorsav termelődését is csökkenti. Az édeskömény magjából készült tea (két teáskanálnyit forrázzunk le 2 deci forró vízzel, hagyjuk 10 percig állni, majd szűrjük le) szintén enyhíti a gyomorégést és javítja az emésztésünket is.
A menta segíti az emésztést, emellett nyugtató hatással is rendelkezik, a mentatea pedig hatékonyan enyhítheti a gyomorégés tüneteit. Akinek van fűszerkertje, néhány mentalevelet is elrágcsálhat, ezzel is csökkentve a kellemetlenségeket. Azonban legyünk óvatosak, mert a menta egyeseket irritálhat, és csak tovább ronthatja a refluxos tüneteket.
Szintén évszázadok óta használják a gyomorbántalmakra a gyömbért. Nemcsak a sav mennyiségét csökkenti, de meg is nyugtatja a gyomrot, emellett pedig az emésztésre is jótékony hatással van. A gyomorégés ellen rágcsáljunk el egy kis darabka friss gyömbért vagy igyunk egy csésze gyömbérteát (melyhez egy teáskanál friss, reszelt gyömbért forrázzunk le két deci vízzel, hagyjuk 5-10 percig ázni, majd szűrjük le).
Az almaecet egy kicsit más módon hat a gyomorégésre: a hatására “lezáródhat” a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom, így a gyomorsav nem tud visszacsorogni és így nem fogja irritálni a nyelőcsövet. Egyszerűen keverjünk el két teáskanál almaecetet egy pohár vízben, majd igyuk meg még étkezés előtt.
Az év elejétől 10–30 százalékkal drágult a hús, a kenyér ára pedig 5 százalékkal emelkedett, ami több, mint tavaly egész évben – közölte a tsn.ua hírportál február 21-én.
Hivatalos adatok szerint január elsejétől az élelmiszerek átlagosan 2 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben, 15 százalékkal a zöldségek ára nőtt. A minimálbér emelkedése ellenére a legtöbb ukrán állampolgárnak nem változott a fizetése.
Az élelmiszerárak európai szintre emelkedtek, habár a munkabérek jóval alacsonyabbak a szomszédos országokban mért fizetésekhez képest. Mindemellett Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és a balti országokban sokkal kedvezőbb élelmiszerárakkal találkozhatunk, mint Ukrajnában.
Kárpátalja.ma
A Fidelitas csütörtökön 1,3 millió forintos adományt nyújtott át az árva, illetve nehéz sorsú gyermekeket támogató Sámuel Alapítványnak a Fogjunk össze Kárpátaljáért nevű tavalyi jótékonysági akciójának eredményeként.
Böröcz László, a Fidesz ifjúsági szervezetének elnöke a budapesti átadáskor tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a Fidelitas tavaly több mint 50 karitatív megmozdulást tartott, így például játszóterek és aluljárók felújítása mellett ruhával és tartós élelmiszerekkel segítettek rászoruló családoknak, továbbá kutyamenhelyeket is támogattak.
Kiemelte, megalakulásuk óta nagy figyelmet fordítanak a határon túliak segítésére, az ukrán-orosz konfliktus kezdete óta pedig kiemelten kezelik a Kárpátalján élő magyarokat.
A Fidelitas elnökének tájékoztatása alapján szervezetük az előző évben az interneten, valamint Magyarország 30 helyén szervezett gyűjtést, például süteményvásárral, almaosztással és jótékonysági eseményekkel összekötve.
Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány elnöke köszönetet mondott a segítségért a Fidelitasnak, és elmondta, beregszászi székhelyű szervezetük több mint 15 éve segíti az árva és nehéz sorsú gyerekek családba helyezését.
Az alapítvány vezetője aláhúzta, az elmúlt időszakban mintegy 80 gyereket sikerült szerető családba helyezni, sok esetben olyan helyre,a hol a szülők saját 2-3 gyerekük mellett további 5-8 gyerek nevelését is vállalják.
Orbán Csaba, a Dzsenterm Ukrajina nagyszőlősi vállalat igazgatója 700 ezer hrivnya értékű berendezést ajándékozott az intézmény sebészeti osztályának – közölte a goloskarpat.info hírportál február 20-án.
A külföldi befektetésekkel foglalkozó vállalat évek óta rendszeresen támogatja sebészeti felszerelések megvásárlásával a Nagyszőlősi Járási Kórházat.
– 2009-től tart az együttműködésünk Orbán Csaba vállalatával. A Dzsenterm által ajándékozott felszerelésekkel hatszáznál is több műtétet végeztünk. Már a szomszédos járásokból és Magyarországról is érkeznek hozzánk betegek – mondta Vaszil Beszaha, a kórház sebészeti osztályának vezetője.
Az új endoszkópos berendezés nemcsak a sebészeti beavatkozások alaposabb elvégzését segíti, de lényegesen lerövidíti a betegek műtét utáni kezelésének idejét is.
Nagyija Oniszko főorvos elmondása szerint az utóbbi hét évben az állam egyáltalán nem támogatta a szükséges felszerelések beszerzését, ezért különösen örülnek a nőgyógyászati és urológiai beavatkozások kezelési feltételeit javító berendezéseknek.
Kárpátalja.ma
Különleges, állandó szabadtéri kiállítás nyílt a második világháború végén a Szovjetunióba elhurcolt hadifoglyok és kényszermunkások emlékére a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkoron.
A helyi erdészeti iskola területén létrehozott, huszonöt, két és fél méter magas tablókból álló tárlat ünnepélyes megnyitóján Csallóközi Zoltán miniszterelnök-helyettesi főtanácsadó a Gulág-emlékév zárásával kapcsolatban hangsúlyozta, az elmúlt egy év eseményei, az erről az időszakról készült irodalmi alkotások egy “keserű és sötét” időszakot idéznek, amelyet – a háború utáni megszállók és a kiszolgáló hatalom ezzel ellenkező erőfeszítései ellenére – nem szabad elfelejteni.
A kutatók 700 ezer és 1,1 millió közé teszik azoknak a magyar állampolgároknak a számát, akiket a második világháború után a Szovjetunió javító-átnevelő táborainak nevezett intézményekbe vittek el, ahonnan az elhurcoltak fele nem érkezett haza – emlékeztetett beszédében a főtanácsadó. Megjegyezte, a mai nemzedék számára is fontos megérteni, hogy milyen szenvedéseket élt át a nagyszüleik és a dédszüleik generációja.
Szakály Sándor, a Magyarok a Szovjetunió táboraiban (1944-1956) című kiállítást létrehozó Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója beszédében úgy fogalmazott, 1944 őszétől egy egész nemzet szenvedett, de Bereg és Ung, valamint Kárpátalja lakossága különösen ki volt téve a “felszabadító” szovjet csapatok polgári lakosság elhurcolását lehetővé tevő intézkedéseinek és önkényének. Fiatal lányokat, asszonyokat korra vagy felekezetre tekintet nélkül ugyanúgy elvittek a Szovjetunióba, mint a katonaviselt férfiakat vagy politikai foglyokat, de ők valamennyien a “mieink” voltak, azaz egy nemzethez, a magyarhoz tartoztak – hangsúlyozta a főigazgató.
Az országban eddig az egyetlen ilyen témájú, szabadtéren álló kiállítás azokra a százezrekre emlékezik, akik megjárták ezt az utat, a hadifoglyokra, a málenkij robotra elhurcoltakra, akik könnyen a Gulágra kerülhettek, ahová többségében a politikai elítélteket szállították – mondta Szakály Sándor.
A fotókkal gazdagon illusztrált tablókon a látogatók időrendben, 1944 őszétől követhetik végig az elhurcoltak történetét, elolvashatják az emberek összegyűjtését elrendelő napiparancsokat, a begyűjtéseket végző NKVD lakosságnak szánt, a jóvátételi munkára felhívó “közleményeit”, a térképeken pedig végigkövethetőek a Szovjetunióba indított vonatok útvonala, illetve a magyarországi és szovjet munkatáborok pontos helye is.
A szerkesztők figyelmet szenteltek a táborokban dolgozók élet- és munkakörülményeinek bemutatására, az elhurcoltak által használt tárgyakra, személyes sorsukról pedig a hazaküldött levelek számolnak be az érdeklődőknek. Az utolsó tablókon a kevés hazatérő itthoni megpróbáltatásait mutatják be, mivel az elhurcoltak hazatérésüket követően sem beszélhettek a munkatáborokban átélt évekről.
Az esemény végén a jelenlévők megkoszorúzták a tablók mellett az elhurcoltak emlékére létrehozott emlékművet.
A vas nagyon fontos szerepet játszik egészségünk és jó közérzetünk megtartásában. Számos módon hatással lehet a testünkre, ha nincs belőle elég, így például a szervezetünk ilyenkor nem tud megfelelő mennyiségű vörösvérsejtet termelni. Éppen ezért fontos, hogy felismerjük a vashiány jeleit.
Extrém kimerültség, fáradtság
Ez a vashiány egyik legfőbb tünete, de mivel számos oka lehet még, csak ritkán kötik elsőre össze a két dolgot. A fáradtságot ilyen esetekben az eredményezi, hogy a test nem képes elegendő oxigént juttatni a sejtekhez, ami negatív hatással van az energiaszintre. A vashiányos emberek gyakran gyengének, erőtlennek érzik magukat és koncentrációs zavaraik is lehetnek.
Gyakori fertőzések
A vas azimmunrendszerműködéséhez is nagyon fontos, éppen ezért, ha nincs belőle elég, a szervezet fogékonyabb lesz a fertőzésekre, megbetegedésre. Ez szintén a vér oxigénszállító képességének csökkenésével hozható összefüggésbe.
Sápadtság
A vérben található hemoglobinnak köszönheti az arcunk a rózsás színét – ha a vörösvérsejtekben kevés a vas, kisebbek és halványabban lesznek, és ettől az arcszínünk is megváltozik. Ez különösen az alapvetően is világosabb bőrtónusú embereknél lehet igazán feltűnő.
Megduzzadt nyelv
Az oxigénhiány miatt az izmok beduzzadhatnak és fájhatnak – ez a test minden izmával megtörténik, de csak a nyelven látható szabad szemmel is. A száj sarkának berepedezése is tipikus vashiányos tünet.
Nyugtalan láb
Bizonyos emberekre a vashiány olyan hatással van, hogy állandóan mozgatják a lábukat: rugóznak, topognak, valamint gyakori lábbizsergésről is be szoktak számolni.
Hajhullás
Ha a hajhagymák nem jutnak elég oxigénhez, az hajvesztést eredményezhet. Bizonyos mértékig a napi szintű hajhullás teljesen normális, ha azonban extrém méreteket ölt és a szálak nem nőnek vissza, valószínűleg vashiányunk van.
A bolygók közül három lakható zónába esik.
Hét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel 40 fényévnyi távolságra, néhányukon élet is lehet – közölte tudósok egy nemzetközi csoportja szerdán.
A bolygócsoport a Vízöntő csillagképben található. Felfedezésüket a NASA washingtoni központjában, illetve a Nature tudományos magazinban jelentették be.
A bolygók – melyek mind a Földéhez hasonló vagy annál kisebb méretűek – szorosan egy halvány törpecsillag, a Trappist-1 körül keringenek, melynek mérete a Jupiteréhez hasonló. Három bolygó az úgynevezett lakható zónában van, ahol lehetséges a folyékony víz és így az élet jelenléte, a többi az övezet határán található. A kutatók először a bolygók légkörét fogják tanulmányozni ahhoz, hogy megállapítsák, lehet-e élet rajtuk.
A tudósok egyike, Amaury Triaud, a Cambridge-i Egyetem munkatársa döntő lépésnek nevezte a felfedezést a földön kívüli élet lehetőségének kutatásában.
2016 tavaszán a Liege-i Egyetem kutatója, Michael Gillon arról számolt be, hogy a Trappist-1 körül három bolygót találtak 2015 végén. Most, hogy ezek száma hétre emelkedett, Gillon úgy véli, több is lehet a Naprendszerhez hasonló bolygóhalmazban.
Gillon kollégáival Chilében a Trappist teleszkópot kalibrálta soktucatnyi olyan törpecsillag vizsgálatára, amely vagy nem volt elég nagy, vagy elég meleg ahhoz, hogy optikai teleszkóppal figyeljék meg.
Egy különösen ígéretes törpecsillagra bukkantak, amely a Trappist-1 nevet kapta, mérete a Nap nagyságának tizede, ám jóval hidegebb nála. A kutatók hónapokig figyelték, és észrevették, hogy az infrajele rendszeres időközönként elhalványult, ami annak bizonyítéka, hogy objektumok keringenek körülötte. A további elemzés megállapította, hogy a kérdéses égitestek exobolygók.
A Trappist-1 körül keringő bolygók hasonlóak a Naprendszer belső bolygóihoz a Spitzer Space NASA-teleszkóp adatainak elemzése alapján – mondta Brice-Olivier Demory, a Berni Egyetem űr- és lakhatóság-kutatási központjának professzora szerdán.
A törpecsillaghoz mind a hét bolygó igen közeli pályán mozog, így a Földről nézve gyakrabban haladnak el előtte, ami rengeteg lehetőséget biztosít a megfigyelésre és adatgyűjtésre. De mivel a Trappist-1 olyan kicsi és “hűvös” – feleolyan forró, mint a Nap -, legalább három bolygója a kis keringési távolság ellenére is elég hideg lehet ahhoz, hogy víz és akár élet is legyen rajta.
A felfedezés arra is utal, hogy az ultrahideg törpecsillagok jelentős részének közelében lehetnek potenciálisan lakható bolygók.
Az Antarktiszon éppen nyár van, ezért a kutatók igyekeznek minél több kísérletet elvégezni. Ebbe beletartozik a Larsen-C jégpadot átszelő, hatalmas repedés vizsgálata is. Kedden a Brit Antarktiszi Felmérés kutatói új légi felvételt tettek közzé, ezen feltárul az egyre táguló rés, amely bármely pillanatban a jégpad szétszakadásával fenyeget.
A videón jól látszik a hasadék roppant mérete: mára mintegy 175 kilométer hosszú, bizonyos helyeken 400-500 méter széles.
A várakozások szerint hamarosan borjadzásnak is indul, minek folytán óriási jéghegy születik. A kutatók becslései szerint ennek kiterjedése az 5000 négyzetkilométert is elérheti (vagyis a jégpad egészének megközelítőleg 10 százalékát teheti ki), a valaha dokumentált egyik legnagyobb jéghegy lesz. Születésekor a kutatók elsősorban azt vizsgálják majd, a törés milyen hatással van a visszamaradt self struktúrájára.
A törést vizsgáló egyik antarktiszi kutatócsoport (Project MIDAS) januárban azt írta, hogy “a széttöredezés alapjaiban változtatja majd meg az Antarktiszi-félsziget domborzatát”, és a jégpadot instabilabb állapotba hozhatja.
Ennek folytán elképzelhető, hogy a self összeomlik; így járt 1995-ben a Larsen-A, majd 2002-ben a Larsen-B is. Eme utóbbi szétesését egy hasonlóan masszív jéghegy születése váltotta ki, amelyet pedig az abnormálisan meleg levegő idézett elő a világ leggyorsabban melegedő helyszínén.
A jégpadok állapotát folyamatosan nyomon követik a kutatók, hiszen ezek a képződmények tartják vissza a kontinens hatalmas jégtárházait. Ha eltűnnek, több szárazföldi jég csúszik az óceánba, megemelve a vízszintet. A Larsen-B összeomlása óta a mögötte lévő gleccserek hatszor gyorsabban araszolnak a víz felé.
A Nyugat-Antarktisz jó néhány jégpadja igen sérülékeny a feltöredezés szempontjából, ilyen többek között a Pine Island-gleccseré. Egy 2015 júliusi, nagyobb borjadzást követően nemrégiben kisebb jéghegyet is produkált, de a műholdak arról tanúskodnak, hogy eme jégpadon is termetes törés kezd megjelenni.
Az utóbbi évtizedekben tucatnyi nagyobb jégpad esett szét, zsugorodott jelentősen össze vagy veszített sokat térfogatából, ilyen többek között a Gusztáv herceg-selfjég, a Larsen-öböl, a Larsen-A és –B, a Wordie-, a Müller-, a Jones- és a Wilkins-jégpad.
A korábbi kutatások szerint a tengerszintet legalább három méterrel megemelő, megállíthatatlan olvadás már elkezdődhetett a Nyugat-Antarktiszon, de valószínűleg évszázadokba telik, mire a folyamat befejeződik. Kiváltó okai a melegedő óceán és levegő.
Még a fagyosabb Kelet-Antarktisz is aggasztó jeleket kezdett el produkálni. Egy tavalyi vizsgálat masszív olvadékvíztavat dokumentált a Roi Baudouin-selfjég belsejében. Egy másik kutatócsapat feltárta, hogy a Totten-jégselfet a melegedő óceáni víz fogyasztja el alulról.
Az Antarktiszról leváló hatalmas jéghegyek mozgását az űrből követik. Gyakran a Déli-óceánra sodródnak ki, ahol a hajókat veszélyeztetik.
A műholdas korban dokumentált eddigi legnagyobb jéghegy a B-15. A 11 ezer négyzetkilométeres képződmény 2000-ben szakadt le a Ross-jégpadról. Hat évvel később töredékei már Új-Zéland mellett úsztak tova.
Bár az elmúlt három évben bekövetkezett változások a mindennapi életet nehezebbé tették Ukrajnában, mindenki bízik abban, hogy az ukrán kormány reformjai előbb-utóbb beérnek – mondta Anton Bendarzsevszkij, a posztszovjet térség szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, az ukrajnai forradalom harmadik évfordulóján.
A szakértő elmondta: Petro Porosenko ukrán elnök a múlt héten arról beszélt, hogy az elmúlt három évben több minden történt Ukrajnában, mint az elmúlt 25 évben, és több olyan dolgot is megváltoztattak, ami a szovjet rendszer hagyatéka volt. A szakértő példaként említette, hogy – bár az ukrán rendszer még mindig túlságosan bürokratizált – csökkentették a nyomtatványok számát, amiket a lakosságnak a mindennapi ügyeik intézéséhez használniuk kell. További példaként említette a változásokra, hogy liberalizálták az energetikai piacot.
Hozzátette: az átalakítások következtében a rezsiköltségek nőttek, és magas volt az infláció is Ukrajnában, ezért a változások a mindennapi életet “negatív irányba tolták el”, de szavai szerint mindenki bízik abban, hogy a reformok előbb-utóbb beérnek.