Határon túli magyar portálok összesített hírei

Bíróság elé állítják a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) ügyészei George Ploscarut, akit azzal vádolnak, hogy 5,2 millió euró értékű ékszereket rabolt a svájci De Grisogono ékszerészet párizsi bemutatóüzletéből.
Kategória: Színes

A teljes egyetértés hiányában 27 tagország által támogatott zárónyilatkozatot fogadtak el az EU állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójuk első tárgyalási napjának végén, miután Beata Szydlo lengyel kormányfő nem írta alá a nyilatkozatot.
Kategória: Külföld

  “Olyan kultúrában élünk, amely folyamatosan változik, bizonyos berendezkedésekre rákérdez, átírja, kimozdítja azokat. Valahogy így töredezett szét az egész. Jó kérdés, hogy egyáltalán létezett-e valaha.”   Tamás Dénes “minden egész…” című első novelláskötete...

  Kétszeresen „Kodályi” ez a 2017-es év: a zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulója apropóján egyaránt. Március 6-án, pontosan halála napján gordonka-és zongoramuzsikája szólt Kolozsváron a Zeneakadémián, de „kodálykodások” már előzőleg is voltak: a Székelyfonó állt a  Kolozsvá...

  “Ha kerámiát készítesz, tulajdonképpen egy térben létező formát kell megfestened…” – vallja Palkó Ernő keramikus, akinek “Terra Magica” című tárlata március 19-ig látogatható a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban         “Palkó Ernő...

“Küldj egy könyvet Kommandóra!” – ezzel a szlogennel indult februárban könyvgyűjtő akciónk, amellyel a januárban leégett kommandói iskola leendő könyvtárához szerettünk volna gyűjteni pár gyerek-és ifjúsági könyvet, lexikont, szótárt. Hallgatóink annyira adakozóak és önzetlenek vol...

 

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2017-ben is megrendezi a Kisebbségvédelem Európában c. nyári egyetemet. A program célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, doktoranduszokat, kezdő jogászokat vagy kezdő ügyvédeket, akik a téma iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a határon túli magyarok jog-és érdeksérelmeinek védelmével foglalkozni. Elsősorban ezekhez a kezdő vagy leendő szakemberekhez kívánunk eljutni programunkkal.

A nyári egyetem tematikájában az állampolgárság kérdéskörének nemzetközi és európajogi vetületeire, az egyes autonómia koncepciókra, a kisebbségi nyelvhasználat és az oktatási jogok kiterjesztésének kérdéskörére, illetve a kisebbségek politikai képviseletének témakörére fókuszál. Előadóként olyan jogászokat, politológusokat, szociológusokat és politikusokat kértünk fel, akik a terület elismert szakértői, széleskörű tapasztalattal, tudományos háttérrel rendelkeznek. A képzés elméleti és gyakorlati jellegű oktatási modulokat is tartalmaz, külön figyelmet fordítva a jogkiterjesztésre és a jogtudatosságra. A képzés nyelve magyar.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a nyári egyetem által egy olyan szakmai műhelyt kíván biztosítani a hallgatóknak, ahol lehetőségük nyílik az egymással, valamint az oktatókkal történő párbeszédre, tapasztalatcserére, emellett elmélyíthetik a nemzetközi, valamint európai szintű kisebbségvédelemre vonatkozó ismereteiket. Az előadásokon kívül egyéb csoportos foglalkozásokra és kerekasztalbeszélgetésekre kerül sor, valamint változatos szabadidős, kulturális tevékenységek színesítik a programot.

Többek között várható előadóink:

• Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár
• Dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, volt közigazgatási- és igazságügyi miniszter
• Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos
• Dr. Kardos Gábor, Európa Tanács, Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, Szakértői Bizottság tagja, egyetemi tanár, tudományok kandidátusa
• dr. Elek Zsófia, a bécsi nemzetközi szervezetek mellett működő állandó magyar képviselet EBESZ – ügyekért felelős helyettes képviseletvezetője

A nyári egyetem 2017. július 30. – augusztus 6. között kerül megrendezésre Gödöllőn és Budapesten. A hallgatók számára a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet ösztöndíjat biztosít, amely magában foglalja a képzést, a szállást, a napi háromszori étkezést, a rendezvény keretében megszervezésre kerülő utazások költségét, valamint a belépődíjakat. Az ösztöndíj nem tartalmazza az oda- és hazautazás költségét.

Jelentkezési határidő: 2017. május 31.

A jelentkezés feltételei:

Elsősorban joghallgatók, fiatal jogászok, ügyvédek jelentkezését várjuk, de indokolt esetben más tudományterületek hallgatóinak, képviselőinek is lehetővé tesszük a részvételt.

Csatolandó dokumentumok:

1. A http://www.kji.hu honlapján szereplő regisztrációs ív
2. Magyar nyelvű fényképes önéletrajz
3. Egy bírósági ügy bemutatása, melyben kisebbségvédelmi tárgykörben a diszkrimináció ténye megvalósul, vagy a jelentkező kisebbségvédelmi tárgyú publikációja. ( A beküldött jogesetek műhelybeszélgetések keretében megvitatásra kerülhetnek)

A beküldött esetek tartalmi követelményei: az esetet magyar nyelven kérjük benyújtani, hivatkozva az eljáró bíróság nevére és az ügy számára, nagyvonalakban ismertetve a tényállást.

A beküldött esetek formai követelményei: minimum fél oldal, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret.

A pályázathoz szükséges dokumentumokat kérjük, a jogvedo.intezet@kji.hu e-mail címre küldje.

A szervezőkről, valamint a nyári egyetemről részletesebb információk az alábbi linkeken érhetők el:  http://www.kji.hu.

http://bgazrt.hu/npki/

 

Kövessen minket a Facebookon is:

https://www.facebook.com/KisebbsegiJogvedoIntezet https://www.facebook.com/NemzetpolitikaiKutatointezet

 

További információért forduljon bizalommal a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársához, dr. Antal Eszterhez vagy a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársához, Rákóczi Krisztiánhoz.

Antal Eszter: +36 20 218 5313

Rákóczi Krisztián: krisztian.rakoczi@bgazrt.hu

Alig két hét és átadják az Y-ág első, elkészült szakaszát Szabadkánál.

Szinglik figyelem! Az alábbiakban az élet két, nélkülözhetetlen kellékéről, a mikróról és a kávéfőzőről lesz szó. Időnként a mikróra és a kávéfőzőre is kell egy kis időt fordítani, főleg, ha az első belseje már ragad a felpriccolt ételmaradéktól, a kávéfőző pedig annyira vízköves, hogy kétszer annyi...

Amit az általam ismert női lapokból hiányolok: rengeteg gyönyőrű színésznőt láttam, képzőművészt, viszont nem láttam egy fizikust, egy matematikust vagy biológust, akivel interjút készítettek volna. Van egy olyan trend, hogy az, akit bemutatnak, annak szépnek kell lennie, minimum színésznő legyen va...

Csókai, törökkanizsai és magyarkanizsai tagjai előtt tartott lakossági kampányfórumot tegnap este Magyarkanizsán a Vajdasági Magyar Szövetség.

Balogh József közösségi oldalon közölte, hogy elhibázottnak tartja a Szövetség mostani politikai irányát, emiatt lemond. A vásárhelyi hírlap értesülései szerint, a Felső-Maros mente RMDSZ-es tisztségviselői körében többen tervezik benyújtani lemondásukat a következő napokban. A hírlapnak adott interjúban Balogh József elmondta, hogy a tagságáról nem mond le, tehát nem lép ki az RMDSZ-ből, csak a vezetői tisztségeitől válik meg, mert nem tartja jónak a jelenlegi politikai irányt. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Péter Ferenc nem tudott a lemondásról, azt nyilatkozta, hogy a következő napokban egyeztetni fog Balogh Józseffel. Hozzátette, hogy a Maros megyei RMDSZ jelenleg átszervezés alatt áll, az új struktúrák kialakításán dolgoznak. Elmondta, a szervezetnek eddig – és ezután is – egyetlen ügyvezető elnöke volt Kovács Levente személyében, Balogh József a tizenhat ügyvezető alelnök egyike volt, ezek a tisztségek pedig a karcsúsításra törekedő átszervezés miatt megszűntek, mondta Péter Ferenc, megyei elnök.

A környezetvédelmi minisztérium jóváhagyta 3 szemétégetőknek a megépítését, ezek Bukarestben, Bákó, valamint Brassó megyékben épülhetnek meg. A terv szerint ezekben a létesítményekben égetnék el a környező régióban keletkezett háztartási hulladékot. A hulladékégetők megépítését annak ellenére hagyta jóvá a minisztérium, hogy máig nem készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. A Ciolos kormány tavaly nem hagyta jóvá a hulladékégetőket, mert azt állította, hogy azok nem lehetnek gazdaságosak a jelenlegi romániai hulladékgyűjtő rendszerben és az ezek egészségügyileg is problémásak. Raul Pop volt környezetvédelmi államtitkár mandátumának lejárta előtt azt hangoztatta, hogy a hulladékégetők létrehozása csak abban az esetben működnének jól Romániában, ha a termelt háztartási szemét mellett nagyobb kalóriaértékű hulladékot importálna az ország, és kizárna az égetés alól bizonyos újrahasznosítható anyagokat, mint a műanyagok, a papír, a gumi vagy a fa. A Bukarest-Ilfov körzetében esedékes 250 millió euró értékű beruházás ellen már aláírásgyűjtés is indult, a petícióban azt kérik a lakosok, hogy a hatóságok ne adják meg a projekthez szükséges engedélyeket.

A kormány memorandummal hagyta jóvá szerdai ülésén egy 15 ezer lejes pénzügyi támogatás kiutalását az oktatási minisztérium költségvetéséből Emil Constantinescu volt államfőnek „a román oktatás javára végzett nemzetközi tevékenységéért”.

Ma délelőtt, Kelemen Hunor Szövetségi elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, Horváth Anna bejelentette, hogy a soron következő tanácsülésen benyújtja lemondását az alpolgármesteri tisztségéről. Horváth Anna már öt hónapja nem gyakorolhatja hivatalát. Esetében második alkalommal is meghosszabbította a hivataltól való eltiltásról is rendelkező bírósági felügyelet a bíróság az ügyészség kérésére. Horváth Annát a DNA befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolja. Február végén az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség két esetben állapított meg összeférhetetlenséget esetében. A vád szerint, egy olyan tanácsi határozat elfogadásában vett részt, amely által több száz kolozsvári civil szervezet kulturális pályázatai is támogatást nyertek. Horváth Anna szerint nem pontos az ANI vádja, és olyan dokumentumokat mutatott fel, melyek szerint nem lehet szó összeférhetetlenségről.

A Hivatalos Közlönyben is megjelent a Legfelsőbb Bíróságnak az az ítélete, amelynek értelmében rádión kapott adatok alapján is megbírságolhatják a közlekedési rendőrök a sebességkorlátozást túllépő autósokat. Tehát gyakorlatilag bármelyik rendőr leintheti a gépkocsit, és a kollégájától kapott adatok alapján kiállíthatja a bírságolási jegyzőkönyvet. A precedens értékű ítéletet, egy megbüntetett sofőr által indított perben hozta a Legfelsőbb Bíróság január 30-án. Az illető férfi, egy 2014-ben gyorshajtásért szerzett büntetés megsemmisítését kérte a törvényszéktől. Arra hivatkozott, hogy nem az a rendőr bírságolta meg, aki az autója sebességét mérte traffipaxszal. A jegyzőkönyvet több száz méterrel a tettenérés helyszínétől, egy közlekedési járőr állította ki a radart kezelő társától rádión kapott adatok alapján. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a bírságolási jegyzőkönyvet a rádión kapott adatok alapján bármelyik közlekedési rendőr kiállíthatja.

A transindex.ro megkeresésére, Markó Attila arra reagált, hogy a Legfőbb Bíróság és Semmítőszék visszaküldte a korrupcióellenes ügyészségnek azt a dossziét, amelyben őt és további 9 személyt azzal vádolt, hogy túlértékelte a visszaszolgáltatott földterületet az ANRP tagjaként és azt állítja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy valóban bűncselekmény történt, hogy túlértékelték az ingatlanokat. Ennek kapcsán Markó Attila, aki a bizottság egyik tagja volt, úgy véli, hogy ez a döntés mindenképp jó, mert legalább többen észreveszik, hogy a korrupcióellenes küzdelem mögött milyen visszaélések vannak. A politikus azt is megjegyzi, hogy a Mikó-per kezdete óta elvesztette a bizalmát a román igazságszolgáltatásban. Ez csak akkor térhet majd vissza, ha ezekben az ügyekben győzni tud az igazság, azaz ha elismerik a Mikó-ítélet képtelenségét, a kártérítési ügyekben pedig elítélik azokat, akik valóban csúszópénzt vettek el és gúnyt űztek a reparációs folyamatból, ugyanakkor felmentik mindazokat, akik ezekhez az aljasságokhoz semmi közük nem volt – mondta Markó Attila a Transindexnek.

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a honlapján közzétett sajtóközleményben bejelentette,, hogy a pénteken tartandó székely szabadság napjára csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a résztvevők felvonulását nem, és azt sem, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak. A polgármesteri hivatal közli, hogy a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából. A hivatal közleményében azt állítja, hogy a polgármesteri hivatal jóváhagyta, hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja. A szervezők ezelőtt 2 nappal arról tájékoztattak mindenkit, hogy megkapták az engedélyt és részleges útlezárásban is megegyeztek a csendőrség és rendőrség vezetőivel. László György, a Marosszék Székely Tanácsának elnöke, a rendezvény szervezője nem érti a hivatal utólagos álláspontját. Hozzátette, hogy továbbra is úgy gondolja, hogy felvonulnak a prefektúra épülete elé és ott beadják a petíciót. A megemlékezésre 20.000-30.000 résztvevőt várnak.

A tegnap a szenátus jogi bizottsága tárgyalt a kormány tervezetéről, melynek célja a romániai börtönökben uralkodó körülmények átalakítása. A tervezetben a kormány csökkentené azoknak az elítélteknek a szabadságvesztési idejét, akik embertelen körülmények között töltik börtönbüntetésüket. A javaslat értelmében minden hónapért, amely alatt a fogvatartási feltételek nem felelnek meg a nemzetközi emberjogi normáknak, három napot vonna le a letöltendő börtönbüntetésből. Az RMDSZ szenátusi frakciója több módosító javaslatot is benyújtott a tervezethez, ebből egyet fogadott el a szenátus jogi bizottsága. Ez a mozgástér megemelésére vonatkozik. Kérték, hogy emeljék meg minimum 4 négyzetméterre a cellában kijelölt mozgásteret, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghatározott norma fogvatartottanként minimum 4 négyzetméter, nyilatkozta Császár Károly, az RMDSZ-es szenátora, a Szenátus jogi bizottság ülését követően. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője közleményben kifejti, hogy a Szövetség azt szorgalmazza, hogy emberséges körülményeket kell biztosítani a fogvatartottaknak a börtönökben. A romániai börtönök nem felelnek meg a hazai és európai rendelkezések előírásainak, ezért az országot számos esetben bírálta az Európai Emberjogi Bíróság, a problémára a Nép Ügyvédje is számtalanszor felhívta a figyelmet, és legutóbb az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése említette a rossz romániai börtönviszonyokat. Jelenleg az EEB is kompenzáló megoldásokat javasol, annak érdekében, hogy az elítéltek alapjogai ne csorbuljanak” - mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője.

Az Eurobarométer adatai szerint, a romániai lakosság 52 százaléka bízik az Unióban, annak jövőjében. Ez azt jelenti, hogy tíz év után is az uniós átlag fölötti arányban bíznak a romániaiak az EU-ban, hiszen az EU többi tagállamában mért bizalmi index 36 százalékos. Románia 2007-es uniós csatlakozásakor a lakosság 65 százaléka bízott az Európai Unióban, míg más tagállamokban ez az arány 55 százalékos volt. Az Unió jövőjében is hisznek a romániaiak. Az ország csatlakozáskor 75 százalék jósolt nagy jövőt az uniónak, most ezek aránya 67 százalékra csökkent, de ez még mindig jóval magasabb az 50 százalékos jelenlegi uniós átlagnál.Az Eurobarométer adataiból az is kiderül, hogy a lakosság nagy mértékben még mindig hisz az uniós célokban, a gazdasági politikák és a szabad közlekedés, munkavállalást, letelepedést a lakosság 77 százaléka még mindig fontosnak tekinti. Érdekesség még, hogy Romániában a megkérdezettek kétharmada vallja magát európai állampolgárnak, háromötödének pedig meggyőződése, hogy minden bizonnyal valóra válnak a 2020-ra szóló európai stratégiai célkitűzései a szabad munkaerő-foglalkoztatás terén.