A magyar kultúrát bemutató rendezvénysorozatot, magyar napokat tartanak csütörtökön és pénteken Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban.
A kétnapos programsorozat kezdetén csütörtök délelőtt bemutatták Madách Imre Az ember tragédiája című művének azeri nyelvű fordítását. Az Azeri Nemzeti Tudományos Akadémia központi könyvtárában tartott eseményen Isa Habibbeyli, az akadémia alelnöke azt mondta: a magyar és az azeri nép hosszú múltra visszatekintő kapcsolatainak szorosabbra fűzését segíti a rendezvénysorozat. A mű világirodalmi jelentőségét méltatva kijelentette: az azeri fordítás újabb lépést jelent a kétoldalú kapcsolatok történetében.
Ezt követően a Nizami Moziközpontban bemutatták Az ember tragédiája című rajzfilmet, amelynek történetét Jankovics Marcell rendező ismertette.
Délután Sipos János, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartott előadást a magyar és az azeri népzene hasonlóságairól.
Csütörtök este Pál István “Szalonna” és zenekara adott koncertet, majd divatbemutatót és gasztronómiai bemutatót rendeztek.
Pénteken az akadémián emlékülést tartottak Bekir Csobanzade költő, turkológus, valamint Hazai György turkológus, orientalista tiszteletére. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója előadásában kifejtette: Hazai György azt vallotta, hogy “a turkológia a magyaroknak nemzeti tudomány”, és ha meg akarjuk érteni a magyar múlt rejtélyeit, a legkülönbözőbb török nyelveken kell tudnunk beszélni. Az egykori turkológus csaknem kétezer könyvét is az azeri akadémiára hagyta – idézte fel. Hóvári János hozzátette: kapcsolatunk a török népekkel “a 21. században új lehetőségekkel kecsegtet”.
Délután gobelinkiállítást nyílt a Szőnyeg Múzeumban. Megnyitó beszédében Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte: Azerbajdzsán és Magyarország a 21. század két rendkívül sikeres országa. Úgy fogalmazott: múltunk, értékes örökségünk ismerete nélkül a jövő építése sem lehetséges, és ezt az értéket át kell adni az újabb generációknak. Miközben a bakui magyar napok alkalmával “önálló kulturális arculatunkat tárjuk fel”, közösen felfedezhetjük a két nép közötti párhuzamokat, ami segíti a nyitottságot, a kölcsönös megértést, tiszteletet és barátságot – mondta. Hozzátette: örömmel várnak egy hasonló, azeri kulturális rendezvénysorozatot Budapesten.
Ezt követően Eisenhut Ferenc festő képeiből nyílik kiállítás a Heydar Aliyev Kulturális Központban, este pedig a Magyar Állami Népi Együttes gálaestjével zárul a rendezvénysorozat.
A rendezvénysorozat programjain részt vett Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége.
Csutora Zsolt keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, miniszteri biztos, korábbi bakui nagykövet az MTI-nek elmondta: most először rendeznek ilyen nagyszabású eseménysorozatot Bakuban, de a korábbi években több kulturális programot szerveztek már az azeri fővárosban. Ezúttal azonban nemcsak a magyar kultúra, hanem a tudományos élet képviselőit is meghívták – mutatott rá. Hozzátette: hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a programokat, és Azerbajdzsán hamarosan Budapesten tart hasonló rendezvényeket.
A diplomata arról is beszélt, hogy a magyar és az azeri népet szoros kapcsolat fűzi össze, amely hosszú történelemre nyúlik vissza, Magyarország és Azerbajdzsán között pedig stratégiai viszony van.
Állampolgárságot kaphat az a külföldi Ukrajnában, aki legalább 100 ezer dollárt fektet be az országban – derült ki abból a határozatból, amelyet a kijevi kormány pénteken tett közzé hivatalos honlapján.
A kabinet rendeletében meghatározta az idei bevándorlási kvótát. Eszerint csaknem 4 ezer embert kész befogadni Ukrajna 2017-ben. A kormány várakozásai szerint 2200 ember családi alapon, azaz ukrán állampolgár közvetlen családtagjaként – házastársaként vagy gyermekeként – kérhet és kaphat állampolgárságot. Ezenfelül a távolabbi rokonságban lévők közül 1100 főre számítanak, akik állampolgárságért folyamodnak, továbbá 558-an vannak, akik vélhetően ismét ukrán állampolgárrá kívánnak válni.
Kvótán felüliek ugyanakkor azok, akik az említett összegű befektetést megteszik az országban, valamint azok a magasan képzett szakemberek, továbbá a tudományos élet és a kultúra képviselői, akikre a kormány szerint nagy szüksége van Ukrajnának.
Ukrán sajtójelentések alapján 2016-ban csaknem 17 ezren kaptak ukrán állampolgárságot, közülük 809 külföldi elnöki rendelettel.
A korreszpondent.net ukrán hírportál adatai szerint az elmúlt két évben összesen 6 ezer orosz állampolgár kapott ukrán állampolgárságot.
Ukrajnában az alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot, ezért az ország állampolgárává törvényesen az válhat, aki kész korábbi állampolgárságáról lemondani.
A bécsi Dorotheum elárverezi Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné eljegyzési festményét, amelyet Sissi karácsonyra ajándékozott jegyesének, Ferenc Józsefnek.
A Karl Theodor von Piloty és Franz Adam német festők által 1853-ban készített kép több mint 150 évig volt a Habsburg-család tulajdonában.
A festmény, amely mintegy hatvan éven át Ferenc József ágya felett lógott a bécsi Hofburgban, a 15 éves bajor hercegnőt ábrázolja lovon a németországi Possenhofen-kastély előtt. Ferenc József a képet, amelynek helyén jelenleg egy másolat látható a császár hofburgi ágya fölött, lányára, Mária Valéria főhercegnőre hagyományozta.
A festmény becsült értéke 300 és 350 ezer euró (93 és 109 millió forint) között mozog, az árverést április 27-én tartják.
Hivatalosan átadta a kárpátaljai magyar szervezetek által a kisebbségek nyelvhasználati jogainak korlátozására irányuló ukrán nyelvtörvénytervezetek ellen összegyűjtött közel 65 ezer aláírást tartalmazó íveket Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja kormányzójának pénteken Ungváron.
Az íveket a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőinek és az aláírásgyűjtési akciót támogató történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében adták át a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal épületében, nagy ukrán médiaérdeklődés mellett. Brenzovics László felolvasta a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatát, amelyben a két szervezet tiltakozik a kárpátaljai magyarság és a többi nemzetiség nyelvhasználati és anyanyelvű oktatási jogainak korlátozásával fenyegető törvénytervezetek ellen. A magyar szervezetek arra kérték a megye kormányzóját, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a törvénytervezetek elfogadása ellen.
Válaszában Hennagyij Moszkal kijelentette: mind ő, mind a Kárpátalja megyei államhatalom érzékeli és osztja a magyarok aggodalmát, s kész elősegíteni, hogy a kérésük meghallgatásra találjon a legfelsőbb állami szinten. Hozzátette: jogosnak tartja a kárpátaljai magyarok aggódását és az érdekeik védelmében tett lépéseit. Hangsúlyozta, teljes mértékben egyetért a magyar szervezetek azon véleményével, hogy az ukrán parlament elé terjesztett mindhárom nyelvtörvénytervezet ellentmond az ukrán törvényeknek, sérti az alkotmányt és a Kijev által vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Kiemelte: le kell szögezni, hogy nem korlátozhatók az ukrán állampolgárok nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogai.
Hennagyij Moszkal arról biztosította a kárpátaljai magyarság képviselőit, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy az ukrán parlament jelenlegi formájában ne fogadja el a – mint fogalmazott – “dilettánsok, jogi szöveget soha nem olvasott” egyének által “összefércelt” törvénytervezetek egyikét sem. Mint mondta, hétfőn találkozik Petro Porosenko elnökkel, akinek fel fogja vetni a nyelvtörvények kérdését, átadja a magyar szervezetek nyilatkozatát és az általa vezetett hivatal által az ügyben készített dokumentumot, javasolni fogja az államfőnek a nyelvtörvénytervezetek társadalmi és szakértői vitára bocsátását, valamint megküldését a Velencei Bizottságnak véleményezés céljából.
A kormányzó azt is elmondta, hogy Kárpátalján nagy hullámokat fog vetni a kettős állampolgárságot tiltó elnöki törvénytervezet körüli vita. Ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, a mostani ukrajnai belpolitikai helyzetben nem kellene ilyen és hasonló kezdeményezésekkel előállni, amelyek szerinte az ukrán gazdaság válságáról és a lakosság egyre romló szociális helyzetéről, az utak siralmas állapotáról hivatottak elterelni a figyelmet.
Hennagyij Moszkal leszögezte: az ukrán alkotmány értelmében senki nem fosztható meg az állampolgárságától. Úgy vélte, nem kellene feszegetni az állampolgársággal kapcsolatos kérdéseket, főként az országnak azokban a régióiban, amelyek korábban más országok fennhatósága alá tartoztak, és az ott élőknek történelmileg sajátságos kötődéseik alakultak ki. Mint hangsúlyozta, szerinte békén kell hagyni azokat az egyszerű embereket, akiknek az ukrán mellett más állampolgárságuk is van, hogy jobban tudjanak boldogulni. Képletesen szólva megjegyezte: Kárpátalja kiürül, ha elfogadják a kettős állampolgárságot tiltó törvényt.
A kormányzó elítélte és visszautasította az egyes ukrán médiumok által egyre sűrűbben hangoztatott vádaskodásokat, hogy Kárpátalja szeparatista, vagy hogy engedték teljesen elmagyarosítani. Hangsúlyozta: mind neki, mind az általa irányított megyei államhatalmi szervnek lesz elegendő kitartása a nemzetiségi kérdések rendezéséhez. Arra kérte a magyar szervezetek vezetőit és az egyházak képviselőit, ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Kárpátalján továbbra se legyen szembenállás, és a problémákat sikerüljön nyugodt mederben megoldani.
A találkozót követően Brenzovics László az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nagyon örül annak, hogy Kárpátalja kormányzója pozitívan, megértéssel és segítő szándékkal viszonyul a kárpátaljai magyarság gondjaihoz. Reményét fejezte ki, hogy közös erőfeszítéssel sikerül megakadályozni a kárpátaljai magyarok jogérvényesítését fenyegető kijevi törekvéseket. Az aláírásgyűjtést nagyon sikeresnek értékelte, az egyházaknak és a másik magyar szervezetnek köszönetet mondva kifejtette: az akció bebizonyította, hogy a kárpátaljai magyarság teljes mellszélességgel kiáll szerzett jogainak a védelmében, hiszen az összegyűlt aláírások száma jelzi, a kárpátaljai magyar felnőtt lakosság több mint fele kézjegyével látta el a tiltakozást. Úgy vélte, a két magyar szervezet együttműködése töretlen marad.
Zubánics László, az UMDSZ elnöke az MTI-vel közölte: örvendetes és bizalomra ad okot, hogy Kárpátalja első embere és a megyei, valamint a beregszászi járási államhatalmi szervek támogatják a kárpátaljai magyarságot jogvédő törekvésében. Biztatónak mondta a nagyszámú aláírás összegyűlését, ami szerinte azt jelzi, hogy noha sok kárpátaljai magyar tartózkodik külföldön, sokan maradtak a szülőföldjükön is, akik készek kiállni érdekeik védelme mellett. A kárpátaljai magyar politikus köszönetet mondott az egyházak mellett azoknak az aktivistáknak, akik fáradtságot nem ismerve bonyolították le az egy hónapja kezdett aláírásgyűjtést.
Az Európai Parlament plenáris ülésszakával párhuzamosan Strasbourgban került sor az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság ötödik ülésére.
Az ülésen az EP és az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselői értékelték az Ukrajna által elért eredményeket, valamint azt, hogy az ország jelenleg hol tart a reformok végrehajtásában. Az ülés lehetőséget adott az aktuális helyzet és a megoldásra váró problémák megvitatására egyaránt.
A két napos találkozót Dariusz Rosati, lengyel néppárti EP-képviselő, az ukrán fél részéről pedig Mikola Kniazhytskzi, az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság társelnökei nyitották meg. Rosati beszédében kiemelte: Ukrajnának tovább kell haladnia a reformok útján, mivel a keleti területeken zajló konfliktust is csak egy stabil es erős társadalmi támogatottsággal rendelkező ukrán állam tudja megoldani. Az ülésen jelen volt Dirk Schuebel, az Európai Külügyi Szolgálat Keleti Partnerségének osztályvezetője és Peter Wagner, az Ukrajna Támogatói Csoport vezetője az Európai Bizottság részéről. Mariya Gabriel, bolgár néppárti EP-képviselő, az Ukrajna vízummentességéről szóló jelentés készítője vázolta a vízummentességi eljárás soron következő legfontosabb lépéseit.
A kétnapos találkozón tárgyaltak az ukrajnai biztonsági helyzetről, a Minszki Egyezmény betartásának fontosságáról, egy erősebb EU képviselet létrehozásának lehetőségéről, s a humanitárius helyzetről mind a keleti, mind a krími területeken. Az ukrajnai reformok értékelése során a bírósági reform, a korrupció elleni harc, a választási reformok, a decentralizáció és a közigazgatási reformokat értékelték a részvevők. A 2015 elejétől érvényben lévő szabadkereskedelmi egyezmény (DCFTA) pozitív eredményeiről, az energiaszektorban bekövetkezett változásokról is szó esett. A képviselők kiemelték a decentralizáció terén elért eredményeket, továbbá hangsúlyozták a reformok folytatását ezen a területen.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő az ukrajnai választójogi reform parlamenti jelentéstevője felhívta a figyelmet: „Nagy hiányosságok vannak ezen a területen, hiszen nincs egységes választójogi kódex, így a választásokat a nemzetközi standardoknak nem megfelelő hiányos törvények alapján tartják. A Központi Választási Bizottság tagjainak mandátuma 2014 júniusában lejárt, így a legutóbbi helyhatósági választások során is úgy hoztak fontos döntéseket a magyar választókerület három részbe szabdalásáról, hogy a mandátumuk nem volt érvényes”. A választási törvény hiányosságai a csalások és a szavazatvásárlások szankcionálásának hiánya nagy visszaélésekre ad lehetőséget, ezáltal hátrányba hozva a politika élet bizonyos szereplőit. A közép-európai országok mintáját követve egyenlő feltételeket kell teremteni a nemzeti kisebbségek képviselői számára és a törvény által garantálni kell képviseleti lehetőségüket minden szinten. „Biztosítani kell fix helyeket a nemzeti kisebbségek képviselőinek, vagy eltörölni számukra az 5%-os bejutási küszöböt”- hangsúlyozta a néppárti képviselő.
A Bizottság üléseivel párhuzamosan sürgőségi határozatot fogadott el az EP az Oroszországban fogva tartott ukrajnai politikai foglyok és a Krím helyzetéről.
Elfogadása esetén növelheti az ukrán társadalomban a feszültséget a Petro Porosenko államfő által előterjesztett törvénytervezet a kettős állampolgárság betiltásáról, mert azt előzőleg sem társadalmi, sem szakértői vitára nem bocsátották – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője.
A kárpátaljai magyar politikus a Mukachevo.net munkácsi hírportálon megjelent exkluzív interjújában kifejtette: a más ország állampolgárságát önszántukból felvett személyek ukrán állampolgárságtól történő megfosztását kilátásba helyező törvénytervezetet halaszthatatlan minősítéssel terjesztette az elnök a parlament elé.
“Szerintem ez megfontolatlan lépés, mivel a kérdés azon ukránok százezreinek, talán millióinak a sorsát érinti, akik a nehéz hazai helyzet miatt kénytelenek külföldön keresni a boldogulást” – tette hozzá. Mint mondta, ez vonatkozik a kanadai, magyarországi és más országokban élő ukrán diaszpórákra, mert ezek tagjai nehéz választás elé kerülnek, ami befolyással lehet a hazájukhoz fűződő kapcsolataikra. “Sajnálatos módon Ukrajna így sok állampolgárát elveszíti” – mutatott rá a kárpátaljai magyar politikus.
Brenzovics László úgy vélte, hogy a kettős állampolgárság tiltására vonatkozó elnöki törvénytervezet az ukrán társadalmon belüli feszültség növekedését idézheti elő. Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy Ukrajnának jelenleg legkevésbé a társadalmi feszültség használ. “Azon kell munkálkodnunk, hogy megteremtsük a békét és stabilitást” – hangsúlyozta a kárpátaljai magyar honatya.
Az ua-reporter.com orosz nyelvű kárpátaljai hírportálon közzétett, a Novini Zakarpattya című Kárpátalja megyei lapnak ukrán nyelven adott videointerjújában Brenzovics László a kettős állampolgárság betiltását előirányzó törvénytervezet kapcsán arra emlékeztetett: Ukrajna alkotmánya egyértelműen leszögezi, hogy senkinek sincs joga valakit megfosztani ukrán állampolgárságától. A politikus úgy vélte, a mostani zavaros időkben, amikor Ukrajnában háború van, nem időszerű az állampolgárságra vonatkozó törvények szigorítása és a kisebbségek nyelvi jogainak korlátozására vonatkozó jogszabályok elfogadása. “Azt gondolom, hogy a mostani helyzetben olyan kezdeményezésekkel kell előállni, amelyek konszolidálják a társadalmat, erősítik államunk egységét, megoldják a problémákat, és nem újabbak szülnek” – mutatott rá Brenzovics László.
A nap folyamán, főként fésülködés vagy hajmosás során több hajszál is kihullik, ám ez egy természetes folyamat mindaddig, mígnem az elvesző hajszálak száma meghaladja a százat. Ha a hullás fokozódik, s jól körülhatárolható területeken a kopaszodás is megjelenik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
A latin alopecia kifejezés magyarul hajvesztést jelent, ezen belül az alopecia areata foltos hajhullást, foltszerű kopaszodást okoz. A foltszerű kopaszodás mögött – amely korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet – sokféle probléma húzódhat meg.
A betegek többségén több-kevesebb folt jelentkezik, súlyos esetben azonban teljes kopaszsághoz is vezethet. Az alopecia areata azonban nemcsak a hajas fejbőrt érintheti, hanem kiterjedhet minden szőrzettel borított felületre – főként a szemöldökre és az arcszőrzetre, de az egész test felületére – is.
A foltos hajhullás hátterében többféle ok is állhat, de a fokozott stressz főszerepet játszik a kialakulásában, trauma hatására pedig a fejbőr vérellátása csökkenhet. Egyes esetekben vashiányos vérszegénység, illetve pajzsmirigybetegség, elszaporodó élesztőgombák, vagy hiányzó tápanyag is meghúzódhat a hajvesztés hátterében, valamint krónikus gyulladás is okozhatja. Gyermekkorban az esetek egy részében atópiás ekcémához társulhat a foltos hajhullás. Amennyiben nem találni egyértelmű okot a foltok megjelenésére, valószínűleg autoimmun betegség okozhatja. Az immunrendszer ilyenkor nem a kórokozókat, hanem a hajtüszőket támadja. A tünetek a körmökön is megjelenhetnek, amelyek betöredeznek, elvékonyodnak. A betegség nem gyógyítható véglegesen, de kezeléssel az állapotromlás enyhíthető.
A tünetek rendszerint váratlanul, egyik napról a másikra alakulnak ki, minden előzetes tünet nélkül, mindössze az érintett fejbőr felületénél enyhe viszkető vagy bizsergő érzés keletkezik. A foltos hajhullás változó ideig állhat fenn. Lefolyása sem egyenletes, bármikor megjelenhetnek újabb és újabb foltok, de a kopasz részekre a haj bármikor vissza is nőhet. Nem ritkán a visszanövő haj pigment nélküli, azaz ősz, de akár az eredeti hajszín is visszatérhet idővel.
A foltos hajhullás kivizsgálása szinte minden esetben góckutatással (mandula, fog) kezdődik, leginkább teljes vérképelemzéssel, majd nőgyógyászati, fogászati és fül-orr-gégészeti vizsgálatokra is sor kerülhet. A belgyógyászaton az ételallergia (cöliákia) és a Chron-betegség szűrése történik. Az immunológiai vizsgálaton részletes ellenanyagszűréssel próbálják kideríteni a foltos hajhullás okát.
A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, de megfigyelhető családi halmozódás, valamint további autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát. Az alopecia areata gyakran spontán gyógyul. Az esetek jelentős részében a hajhagymák gyorsan regenerálódnak, a haj visszanő a kopasz területekre. Nem érdemes azonban erre várni, mert megfelelő kezeléssel javítható a fejbőr és a hajhagymák állapota!
Ha sok cukros, zsíros ételt eszünk, és keveset, vagy egyáltalán nem mozgunk, akkor hízni fogunk, ez teljesen egyértelmű. Vannak azonban egyéb tényezők is, amik súlynövekedést okozhatnak – olyanok, amikre elsőre talán nem is gondolnánk.
Depressziósak vagyunk
Ha az orvosunk kedélyjavítót írt fel nekünk, jó, ha tudjuk, hogy sok antidepresszáns szedésének mellékhatása lehet némi testsúlynövekedés. Ha pedig nem szedünk gyógyszert, de depressziósak vagyunk, az is okozhat hízást, mivel több kutatás is bizonyítja, hogy azok az emberek, akik gyakran érzik magukat szomorúnak, magányosnak, hajlamosabbak a hízásra, mint a kiegyensúlyozottabb kedélyűek. Ennek az az oka, hogy a depressziósok gyakran esznek szénhidrátban gazdag, kényelmi ételeket, és a rosszkedvük miatt a fizikai aktivitásuk is csökken – nincs kedvük kimozdulni, és ritkábban, vagy egyáltalán nem sportolnak.
Olyan gyógyszert szedünk, aminek ez a mellékhatása
Nem csak a depresszióra felírt gyógyszerektől nőhet a súlyunk. Ha fogamzásgátlót, hormontartalmú gyógyszert, béta-blokkolót, szteroidot, refluxgyógyszert, vagy bármilyen más új gyógyszert kezdünk szedni, és hízunk, jelezzük ezt a orvosunknak, hogy javasolhasson valami más alternatívát.
Lassú az emésztésünk
Ha az anyagcserénk, emésztésünk, bélmozgásunk valamilyen okból lelassul, akkor is tapasztalhatunk testsúlynövekedést. Az a normális, ha naponta egyszer, vagy kétszer van székletünk – ha ritkábban, akkor érdemes lehet ezzel egy orvost felkeresni. Emellett pedig együnk több rostot, és fogyasszunk több folyadékot.
Bizonyos tápanyagok hiányoznak a szervezetünkből
Ha nincs a szervezetünkben elég vas, magnézium vagy D-vitamin, akkor legyengülhet az immunrendszerünk, ami többet között energiaszint-csökkenéssel is jár, emellett az anyagcserét is lassíthatja. Amellett, hogy ilyenkor hajlamosabbak vagyunk extra szénhidrátot fogyasztani, hogy pótoljuk a hiányzó energiát, kevesebb erőnk és kedvünk lesz mozogni, sportolni, ami miatt plusz kilók szaladhatnak fel ránk. Ha pedig a gyenge immunrendszerünk miatt gyakrabban leszünk betegek, szintén kevésbé leszünk fizikailag aktívak.
Öregszünk
Az öregedés egyik velejárója a lassuló anyagcsere, éppen ezért negyven éves kor fölött sokkal jobban kell figyelnünk arra, hogy többet mozogjunk és egészségesebben táplálkozzunk, ha nem szeretnénk meghízni. Sportoljunk rendszeresen, és mindenképpen végezzünk súlyzós edzéseket is, hogy megtartsuk, illetve növeljük az izomtömegünket. Ezzel nem csak a csontritkulás hatásait mérsékelhetjük, de az anyagcserénk is gyorsabb lesz.
Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön egy évre szankciókat léptetett életbe Ukrajnában működő öt orosz pénzintézet leánybankjával szemben.
Az intézkedés értelmében megtiltják az orosz bankoknak, hogy tőkét vigyenek ki az országból, illetve bármilyen más pénzügyi tevékenységet végezzenek az anyacég javára.
Ukrajnában nyolc orosz pénzintézetnek van leánybankja. A szankciók öt orosz pénzintézet, a Sberbank, a Prominvestbank, a VTB Bank, a BM-bank és a VS Bank leányait érintik. Ezek közül az első három állami tulajdonú, ötük ukrajnai piaci részesedése 8,6 százalék.
Az Ukrajnában működő orosz bankok leánycégei közül kettőnek, a VS Banknak és a Forward Banknak volt tavaly nyeresége, a többiek együttes vesztesége 29,5 milliárd hrivnya (mintegy 1,1 milliárd dollár) volt.
Az ukrán büntetőintézkedés kapcsán a Sberbank “mély csalódottságának” adott hangot, a VTB pedig azt közölte, hogy a lépés “többszáz millió dollár veszteséget okozhat”.
Jakov Szmolij, az ukrán jegybank elnökének első helyettese már szerdán beszélt a tervezett lépésről, és akkor azt mondta, hogy azt nem akadályozzák meg, ha a bankokat feltőkésítik és eladják.
A jegybank másik alelnöke, Katerina Rozskova a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy az orosz bankok “civilizált módon”, vagyis leányintézeteik eladásával, illetve az ukrajnai klienseikkel szembeni kötelezettségeik teljesítése után kivonulnak az ukrán piacról.
Hétfőn Moszkva Ukrajna-politikája ellen tiltakozó tüntetők befalazták a Sberbank kijevi központi fiókjának bejáratát. Ezzel tiltakoztak az ellen, hogy a Sberbank ukrajnai leányintézete két hete bejelentette: elfogadja az önkényesen kikiáltott két kelet-ukrajnai szakadár népköztársaság által kiállított igazolványokat is.
Donald Trump amerikai elnök személyes megismerését és a bizalomépítést szolgálja Angela Merkel német kancellár mai washingtoni látogatása magas beosztású német kormányzati tisztségviselők szerint.
Amerikai kormányforrások szerint Trump elnököt rendkívül érdeklik a német kancellár személyes tapasztalatai Putyin orosz elnökről. A látogatást eredetileg keddre tervezték, de időjárási okok miatt péntekre halasztották.
Angela Merkel Donald Trump meghívására hivatalos bemutatkozó látogatást tesz a Fehér Házban. A kancellár örül a meghívásnak, azért is, mert “mindig jobb egymással beszélni, mint egymásról” – emelték ki az idézett berlini források. Az amerikai elnök Angela Merkelnek címzett korábbi bírálataival kapcsolatban hozzátették, hogy a kancellár nem a múlttal kíván foglalkozni, hanem a jövővel, és fontosnak tartja a “közös alap” kialakítását, hiszen a következő hónapokban is a szoros német-amerikai együttműködés folytatására lesz szükség, tekintettel egyebek mellett a tavaszi olaszországi G7-csúcsra és a NATO vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozójára, illetve a G20 csoport vezetőinek júliusi hamburgi értekezletére.
A kancellár elsőként négyszemközti megbeszélést folytat vendéglátójával, majd szélesebb körben tárgyalnak további 45 percig. Ezután gazdasági vezetők bevonásával – német részről a BMW, a Siemens és a Schäffler csoport vezérigazgatójának részvételével – folytatódik a tanácskozás újabb bő egy órán keresztül. Ezt követi a kancellár és az amerikai elnök közös sajtótájékoztatója, és a találkozót záró munkaebéd.
A politikai témákkal kapcsolatban a német kormányzati források kiemelték, hogy Angela Merkel számára a legfontosabb az Európai Unió szomszédságának biztonsági helyzete – beleértve a szíriai polgárháború, a közel-keleti békefolyamat és Líbia stabilizációjának ügyét -, valamint az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás végrehajtása.
Az Amerika Hangja rádió egy neve elhallgatását kérő amerikai kormányzati tisztségviselőt idézve úgy fogalmazott: Washingtonban kifejezett érdeklődéssel várják a csúcstalálkozót, Trump elnököt rendkívül érdeklik a német kancellár személyes tapasztalatai Putyin orosz elnökről”.