Határon túli magyar portálok összesített hírei

A zentai Elgas Közvállalat illetékesei a helyi önkormányzat ma kiadott közleményében arról értesítették a távfűtés-szolgáltatást igénybe vevő polgárokat, hogy október 10-én megkezdték a távfűtési rendszer feltöltését, és arra kérték az érintetteket, hogy nyissák meg a szelepeket az allokátoraikon, ezáltal biztosítva lehetőséget arra, hogy a víz el tudjon jutni a fűtőtestekbe.

A kenyér nem csupán élelmiszer, de szakrális jelkép is, az élet szimbóluma – fogalmazott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Hajdújáráson, a Magyarok Kenyere program záróünnepségén.

Nemcsak a lelkünknek tesz jót: egy finom masszázs fellazítja a feszes, görcsös izmokat, megszünteti a fájdalmat, és jól kiegészíti a mozgást. A krónikus mozgásszervi betegségek esetén általában a terápia része.

A masszázs elsősorban a test lágyszöveteinek kezelését jelenti, a fájdalom, a mozgásszervi panaszok és az izomgörcsök enyhítése érdekében, de fontos szerepe van a stressz leküzdésében és az általános egészségi állapot javításában.

Sokszor egy fájdalom az izmok egyoldalú terheléséből ered. A fejfájás is gyakran a hát- és nyakizmok merevsége miatt, az ülőmunka következtében alakul ki. A faridegzsába pedig szintén lehet izomeredetű, nem feltétlenül a porckorong deformitására utal. Olykor a masszázs megelőzheti a sebészeti beavatkozás szükségességét. A kéztőalagút-szindróma például, melyet gyakran sebészi úton korrigálnak, rendszeres masszázzsal kezelhető, bizonyos esetekben gyógyítható is.

Az egész testre hatással van
Csökkenti a vérnyomást, a pulzust, javítja a keringést, a nyirokáramlást, elősegíti a méreganyagok ürülését, serkenti az endorfintermelést, amely boldogsághormon és egyúttal a fájdalmat is csökkenti. A masszázs ugyanakkor önmagában általában nem képes kigyógyítani bennünket krónikus betegségekből. Viszont nagyon jó kiegészítője az aktív kezeléseknek (a gyógytornának, a mozgásterápiának). A mozgásszervi betegségek jó része a helytelen testtartás, a tartós terhelés (ülőmunka, egyenlőtlenül terhelő sport) miatt alakul ki. Egyes izmainkat túlerőltetjük, más izmok pedig alig mozognak. A túlterhelt izmok néha olyan görcsösek, hogy a gyógytorna vagy a mozgásterápia sem tud hatékony lenni, képtelenek vagyunk nyújtani ezeket. Ilyenkor a masszázs segít a leginkább!

Ma már sokféle masszázsfajta közül választhatunk. Vannak európai eredetű masszázsok, mint a legismertebb: a svédmasszázs, és keletiek, amelyek közül a thai masszázs, például, a test különböző izomcsoportjait mozgatja meg. A rendszeres masszázs javítja a teljesítményt, növeli a rugalmasságot, csökkenti az izomlázat, a regenerálódáshoz szükséges időt, javítja az izomtónust és a hajlékonyságot.

Mindezen előnyei mellett a masszázs rendkívül kellemes időtöltés, a jó közérzet megteremtésének egyik módja. Jó hatással van az idegrendszerre is. Ezen felül szépít. Elősegíti a krémek felszívódását a bőrbe, a kozmetikai kezelés nélkülözhetetlen része. Vannak azonban olyan szervi- és bőrelváltozások, amelyek állapota romolhat a masszázs hatására. Nem ajánlott masszíroztatni fertőző betegségek, láz, bőrbetegségek (vírus, herpesz, aknés bőr stb.), visszérgyulladás, trombózishajlam illetve előrehaladott terhesség esetén.

 Az egy hónappal ezelőtti 47 százalékról 25 százalékra csökkent a Tudose-kormány támogatottsága a lakosság körében – derült ki az Avangarde legfrissebb felméréséből.Mihai Tudose miniszterelnök bizalmi indexe is folyamatosan süllyed, jelenleg 27 százalékos. A lakosság a külügyminiszterben, a munkaügyminiszterben és az igazságügyi miniszterben is jobban megbízik, mint a kormányfőben. A telefonos felmérés szeptemberben készült, 700 személy megkérdezésével, a hibaküszöb 4 százalékos – írja a Maszol.

Több lehetőséget is számba vesznek az Igazságszolgáltatási Felügyelet sorsát illetően, és valószínűleg az a javaslat kerül majd be az igazságügyi törvényeket módosító tervezetbe, amely szerint a testület autonóm intézménnyé válik – nyilatkozta ma Liviu Dragnea képviselőházi elnök. A szociáldemokrata pártelnök hozzátette: arról, hogy milyen módon kerül majd a tervezet a parlamentbe, Tăriceanu csehországi látogatása után döntenek – írja az Agerpres.

A 2016-os összefogást folytatva, 2017-ben is a kárpátaljai rászorulók támogatására gyűjtött adományokat a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ).

A felajánlásokkal az Ökumenikus Segélyszervezet kárpátaljai kreatív munkáját támogatják. A nagyszabású karitatív akció részleteiről, az adományok felhasználási terveiről Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a MJVSZ elnöke és Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója együtt nyújtanak tájékoztatást október 10-ei sajtótájékoztatójukon.

Az eseményen Lévai Anikó, a Segélyszervezet jószolgálati nagykövete is részt vesz majd – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtómeghívóból.

 

Még idén ősszel elkezdődik a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítása, amelyre a magyar kormány 2 milliárd forintos támogatást biztosított. Ugyanakkor van remény arra, hogy Magyarország támogatja a Szent László-szobor felállítását is. Böcskei László megyés püspök a Reggeli Újság napilapot arról tájékoztatta, hogy Orbán Viktor biztosította: a magyar kormány és személyesen ő is minden lehető segítséget megadnak ahhoz, hogy Szent László lovasszobra mielőbb ott állhasson a nagyváradi várban – tájékoztat a Krónika.

Az augusztusi összeg 1,1 százalékkal kisebb volt az előző havinál. Viszont 13,9 százalékkal nagyobb, mint a tavaly augusztusi nettó átlagfizetés. A statisztikai hivatal ma közölte: augusztusban 2. 364 lej volt a nettó átlagbér Romániában, a bruttó átlagbér pedig 3 290 lej. A legnagyobb nettó átlagbér augusztusban az IT-szektorban volt, augusztusban, 5.930 lej, a legkisebb pedig a vendéglátó-iparban, 1 406 lej.

 A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak-atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszországgal, nem akar újabb hidegháborút – mondta rá Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára ma Bukarestben. Stoltenberg a NATO parlamenti közgyűlésében, a 63. ülésszak megnyitón beszámolt arról, hogy a védelmi szövetség megerősítette jelenlétét a Fekete-tenger térségében. Válaszul az Ukrajna elleni orosz akciókra kanadai, román, olasz és bolgár pilóták közösen járőröznek a térségben – írja az MTI.

A KMPSZ tagja minden kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézmény tanára, taglétszámunk 2754 fő, így legitim érdekképviseleti testülete a megye magyar tannyelvű iskoláinak.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tagjai aggodalmukat fejezik ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács által 2017. szeptember 5-én elfogadott Oktatási törvény 7. cikkelyének következményeivel kapcsolatban.
A törvény bevezetése esetén az ukrajnai nemzeti kisebbségek elvesztik a szabad nyelvválasztás jogát az oktatás területén, mivel a jogszabály szerint az állami és önkormányzati tanintézetekben az oktatás kizárólag államnyelven folyhat. Az anyanyelvű oktatás lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára csupán az önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények külön osztályaiban garantálják az óvodai és elemi iskolai szinten és kizárólag az államnyelv oktatása mellett. Tehát a nemzeti kisebbségek elvesztik jogukat az anyanyelvű tanuláshoz az állami és önkormányzati oktatási intézményekben minden szinten, így az általános iskolai, középiskolai szinten, a szakképzés és a felsőoktatás területén is, valamint a jogszabály veszélybe sodorja a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatási intézményeit.

A törvény 7. cikkelye számos, Ukrajna Alkotmánya által garantált jogot és szabadságjogot sért, úgymint:
• a 10. cikkely 3. és 5. pontját, melyek értelmében az ukrajnai nemzeti kisebbségek számára garantálják nyelvük szabad fejlődését, használatát és védelmét;
• a 22. cikkely 2. és 3. pontja szavatolja és garantálja, hogy a már meglévő jogok tartalma és terjedelme az új törvények elfogadása által nem szűkíthető;
• az 53. cikkely 5. pontja garantálja, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanuljanak, vagy tanulják anyanyelvüket az állami és az önkormányzati intézményekben.

A törvény 7. cikkelye nem felel meg:
• Ukrajna Nyilatkozatának a nemzetiségek jogairól (1991);
• Ukrajna törvényének „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában”;
• Ukrajna törvényének „Az állami nyelvpolitika alapjairól”.

Az elfogadott törvény több rendelkezése is ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival és nem felel meg az alábbi nemzetközi jogszabályoknak:
• Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája;
• Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól;
• Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény;
• „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak az egyetemesen elismert emberi jogok részeként való tisztelete a béke, az igazság, a stabilitás és a demokrácia alapvető tényezője…” – Az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai konferenciájának dokumentuma és az Európai Parlamenti Közgyűlés 1993-ban jóváhagyott 1201. számú ajánlása;
• Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén;
• Szerződés a jószomszédsági viszonyról és együttműködésről Ukrajna és Románia között, Egyezmény Ukrajna és a Moldávia közötti együttműködésről a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítása területén.

Ukrajna Alkotmánya 9. tc. megfelelően a Legfelsőbb Tanács által kötelező érvényűként elfogadott, hatályos nemzetközi szerződések Ukrajna nemzeti jogrendjének a részét képezik.

Az oktatási törvény 7. tc. felbontja az Ukrajna, mint állam és a nemzeti kisebbségek mint állampolgárok között kötött társadalmi szerződést. Ezt a társadalmi szerződést a Legfelsőbb Tanács által 1991. november 1-jén elfogadott Ukrajna Nyilatkozata a nemzetiségek jogairól által köttetett meg. A Nyilatkozatnak megfelelően a társadalmi szerződést megerősítették a nemzeti kisebbségek 1991. december 1-jén az Ukrajna függetlenségi szavazáson.

Az oktatási törvény 7. tc. a társadalmi szerződés következő pontjait sérti:
1. cikkely. Az ukrán állam a területén élő minden népnek, nemzetiségi csoportnak, állampolgárnak garantálja az egyenlő politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat. A nemzetiségi jegyek alapján történő megkülönböztetés tilos, és azt törvény bünteti.
2. cikkely. Az ukrán állam minden nemzetiség számára garantálja a jogot hagyományos településeik megőrzésére, biztosítja számukra a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, magára vállalja a minden nemzetiségi nyelv és kultúra fejlesztéséhez szükséges körülmények megteremtésének kötelezettségeit.
3. cikkely. Az ukrán állam minden népnek és nemzetiségi csoportnak garantálja a jogot anyanyelve használatára a társadalmi élet minden területén, azon belül az oktatás, a termelés, az információszerzés és közlés területén is.

Az új oktatási törvényt akkor fogadták el, amikor az európai országok megnyitották előttünk határaikat és Ukrajna állampolgárainak megadták a vízummentességet, amikor érvénybe lépett az EU-val kötött társulási szerződés.
Az utóbbi évtizedekben szűkült a nemzeti kisebbségek joga lakhelyükön. Csak néhány példa: az egyházi líceumok, a főiskola, a magyar sajtó és rádió, a társadalmi szervezetek nem kapnak állami támogatást. Az állami iskolák, óvodák felújítását főleg alapítványok támogatják, melyek ezáltal közvetve segítik az ukrán államot. Az ukrán állam immár teljesen kihátrál a nemzeti kisebbségi nyelvű oktatás támogatásából, hiszen az ukrán nyelvű oktatás bevezetésével már nem kellene könyveket kiadni a nemzetiségi iskoláknak. Igaz, hogy az állam eddig sem teljesítette ez irányú kötelezettségeit. A 2017–2018-as tanév elején a magyar tannyelvű iskolákban 28057 tankönyv hiányzott, ebből 3383 – ukrán nyelv- és irodalomtankönyv. 25 év alatt nem adtak ki munkafüzetet magyar nyelven az oktatott tantárgyakból, nem adtak ki ukrán–magyar/magyar–ukrán iskolai szótárakat állami pénzen. Azonban a legszomorúbb az, hogy nincs elég ábécéskönyv, melyből az első osztályosok tanulnak, így a szülőknek általában le kell fénymásolni a könyvet, mivel az állam csak négyévente ad ki annyi könyvet, amennyi gyerek az adott tárgyévben megkezdte az iskolát. Mivel négy évvel ezelőtt kevesebb iskolás volt a magyar tannyelvű osztályokban, jelenleg nincs elég tankönyv és újak vásárlására sincs lehetőség.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2006-tól, a külső független minősítés bevezetésétől több mint 40 ajánlott levelet küldött az Oktatási Minisztériumhoz, melyekben javaslatokat tett az ukrán nyelv oktatásának javítására. A javaslatainkat nem vették figyelembe, annak ellenére, hogy azokat több fórumon, konferencián hangoztattuk, kiadványokba foglaltuk. Ez egyértelmű semmibe vétele érdekeinknek, igényeinknek és a szakmai érveknek.
Az utóbbi napok eseményei megmutatták, hogyan viszonyul a hatalom a nemzeti kisebbségekhez. Az oktatási törvény elfogadása ellen több mint hatvannégyezer aláírást gyűjtöttek a kárpátaljai magyarok, kértük, hogy egyeztessenek velünk, azonban nem hallgattattunk meg. A nemzetközi tiltakozások eredményeként Ukrajna oktatási minisztere többször ígéretet tett, hogy Kárpátaljára utazik és meghallgatja a nemzeti kisebbségeket, de nem tartotta be ígéretét. Bár korábban, mint ellenzéki parlamenti képviselő, ellátogatott hozzánk. Ez azt jelenti, hogy most az ukrán hatalom nem akar egyeztetni a nemzeti kisebbségekkel, nem akarja megkötni a társadalmi szerződést, mely a hatalomgyakorlás fő eszköze, a kisebbségeket emigránsoknak tekinti. Az Oktatási Minisztérium nem akar egyeztetni a kárpátaljai magyar pedagógusok legitim képviselőivel, nem érdekli álláspontjuk, amit igazol az a tény, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nem kapott meghívást az Oktatási Minisztérium által 2017. október 4-én Kijevben tartott tanácskozásra, egyes személyeket hívtak, akik saját véleményüket oszthatták meg a jelenlévőkkel, nem képviselhették az egész közösséget.

Közgyűlésünket azért hívtuk össze, hogy megvitassuk az oktatási törvény elfogadása által keletkezett helyzetet és tájékoztassuk az Oktatási Minisztériumot és a nemzetközi szerzeteket álláspontunkról, emlékeztetve őket arra, hogy amikor rólunk hoznak döntést, akkor a mi álláspontunkat is figyelembe kell venniük.
A nemzeti kisebbségek, a bolgárok, moldovánok, oroszok, románok, szlovákok, magyarok és mások joga az anyanyelvű oktatáshoz nemcsak a hatályos törvényeken alapul, hanem a több tíz évre visszanyúló gyakorlaton is, amit más államalakulatok keretein belül is élveztek.
A külső független tesztvizsga bevezetéséig Kárpátalja minden nemzetiségi tannyelvű iskolában érettségizett diáknak joga volt az oktatás nyelvén és az oktatás nyelvéből felvételizni a kárpátaljai felsőoktatási intézményekbe. Így az ukrán iskolában érettségizők ukrán irodalomból, az orosz iskolák végzősei oroszból, a román tannyelvű iskolákban érettségizők román irodalomból, a magyar tannyelvű iskolák végzősei pedig magyar irodalomból tettek felvételit, és a többi tárgyból is az oktatás nyelvén tehettek vizsgát. Ez a felvételi eljárás garantálta a felvételizőknek az egyenlő esélyeket a felvételinél. Az oktatás nyelvének ismeretét a felvételi alkalmával elbeszélgetés útján ellenőrizték. Az, hogy a nemzetiségi tannyelű iskolák végzősei számára is bevezették a kötelező ukránvizsgát az ukrán anyanyelvűek szintjén, a korábban megszerzett nemzetiségi jogok szűkítését jelentette, mely ellenkezik a kisebbségek jogi fejlődésének alapelvével és a felsőoktatási intézményekhez való egyenlő hozzáférés biztosításának elvével, azaz a Bolognai folyamat alapelveivel.
Az ukrán nyelvből és irodalomból tett érettségi vizsga eredményei azért alacsonyak Kárpátalján, mert a nemzetiségi iskolák végzősei részére a követelmények ugyanolyanok, mint az ukrán tannyelvű iskolák végzősei számára, akiknek az ukrán nyelv az anyanyelvük, és akik minden tantárgyat ukrán nyelven tanultak. Ezért a tesztfeladatok összeállításánál a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák tanulói tudásának felmérésénél más követelményeket kell alapul venni. A hágai bizottság javaslatai szerint: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára biztosítani kell a saját nyelvű felsőoktatást, ha erre vonatkozó igényüket kinyilvánították, és ha ezt létszámuk igazolja. (17. pont). A Strasbourgban elfogadott Keretegyezmény a nemzetközi kisebbségek védőméről kimondja: „A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy előmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az esélyegyenlőséget az oktatás minden szintjén.” (12. tc. 3. pont). Ennek megfelelően javasoljuk a nemzetiségi iskolák végzősei számára megállapított állami szabványok és a külső független felmérés követelményeinek felülvizsgálatát az ukrán nyelv és irodalom tantárgyakból azok számára, akik nem ukrán nyelv és irodalom szakon kívánják folytatni tanulmányaikat, figyelembe véve, hogy az ukrán nyelv számukra nem anyanyelv. Ez lehetővé tenné az egyenlőség elvének érvényesítését. Az ukrán nyelvi készségeket az idegennyelv-ismeret felmérésének nemzetközi szabványai alapján kell végezni, ahogy azt a külső független felmérésnél az idegen nyelvek ismeretének ellenőrzésnél teszik. A differenciált megközelítés a külső független felmérésben célszerű lenne minden érettségizőre nézve, mivel Kárpátalján 2017-ben 234 ukrán tannyelvű iskola közül 108 iskolában a tanulók 30%-a nem teljesítette a független tudásfelmérés követelményeit ukrán nyelvből és irodalomból.
Annak érdekében, hogy a magyar kisebbséget integrálni lehessen az ukrán társadalomba (és nem az ukrán nemzetbe), össze kell hangolni az államnyelv oktatásának pedagógiai, társadalmi, politikai céljait és egyenlő feltételeket kell biztosítani a nemzeti kisebbségek nyelveinek fejlődéséhez. E cél elérésének egyik eleme az államnyelv-ismeret, figyelembe véve, hogy a kisebbségeknek ez egy második nyelv. A kisebbségek nyelvének megőrzése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a társadalom garantálja annak fejlődését és használatát. Tudatosítani kell azt a pedagógiai és pszichológiai tényt is, hogy minden embernek van egy első nyelve, melyen beszélni kezdett, melyen gondolkodik, melyen a családon és közvetlen környezetén belül kommunikál, és minden más nyelv számára csak második. A nyelv először is a világ megismerésének, a gondolkodásnak az eszköze, másodszor kommunikációs eszköz a társadalomban. Mi, a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák pedagógusai átéltük azt a periódust, mikor a Szovjetunióban egyes kárpátaljai magyar iskolákban bevezették a tantárgyak oktatását orosz nyelven. Ezekben az osztályokban a tárgyi tudás csökkent, mivel a tanulók nem értették a tananyagot, azt csak bemagolták. Nem fejlődött az absztrakt gondolkodásuk, nem sajátították el az önálló tanulás technikáját, mivel nem tudták önállóan elemezni a tananyagot és az elemzés alapján nem tudták a szerzett információkat magasabb szinteken szintetizálni. Mivel sok bemagolt szót nem ismertek, nem fejlődött sem az orosz nyelvtudásuk, sem az anyanyelvi ismereteik. Akkor ebben megegyezett véleményünk az ukrán tannyelvű iskolában oktató pedagógusok véleményével, mivel az tannyelvű iskolákra szintén rákényszerítették, az orosz nyelvű oktatást. Akkor közösen harcoltunk, hogy a gyerekek anyanyelvükön, vagyis első nyelvükön tanulhassanak, és lehetőséget biztosítsunk, hogy maximálisan fejlesszék készségeiket. Nagyon sajnáljuk, hogy ukrán kollégáink ezt már elfeledték.

Minden állampolgárnak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy szabadon válassza meg azt a nyelvet, melyen a valóságot fel kívánja tárni – ahogy ezt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai garantálják –, és arra, hogy az államnyelvet, mint második nyelvet tanulja. Úgy gondoljuk, hogy ebben a folyamatban figyelembe kell venni az európai országok pozitív példáit. Romániában a nemzetiségi tannyelvű iskolákban a román nyelvet második nyelvként tanítják, vagyis más módszerrel, mint a román anyanyelvűek számára. A nemzetiségi iskolák végzőseinek tudását ennek módszertana alapján ellenőrzik. Szerbiában az érettségizőket szerb nyelvből és irodalomból differenciáltan tanulják és ellenőrzik. Külön program és szabvány van érvényben azon végzősök számára, akiknek a szerb nyelv anyanyelvük, más program és standard vonatkozik azon nemzeti kisebbségek képviselőire, akik nyelve közel áll a szerb nyelvhez (pl. horvát, ruszin, ukrán), valamint teljesen más program és standard azon nemzeti kisebbségekre, amelyek nyelve strukturálisan különbözik a szerb nyelvtől, vagyis teljesen más nyelvcsaládhoz tartozik (például az albán és a magyar). Szlovákiában szintén vannak óvodák, iskolák, gimnáziumok, ahol az oktatás a kisebbségek nyelvén, vagyis magyar, német, ukrán nyelven folyik. Magyarországon állami finanszírozással működnek német, szlovák, román, horvát, bolgár, lengyel és szlovén iskolák, gimnáziumok, melyeket a nemzetiségi önkormányzatok irányítanak. Minden iskolában a magyar nyelv és irodalom kötelező (az érettségin is), azonban ezeket a tárgyakat, mint idegen nyelvet tanítják. A többi tantárgyat a 12 év folyamán a nemzeti kisebbségek nyelvén oktatják. Magyarországon nincs ukrán tannyelvű iskola azért, mert az ukránok nem élnek egy tömbben, hanem az ország területén szétszórtan, ezért nincs rá igény, mivel a magyarországi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnökének információja szerint a Budapesten nyitott ukrán első osztályba 1 gyermek iratkozott be, azonban vannak vasárnapi iskolák az ukrán nemzetiségi önkormányzat szervezésében és irányításával, melyeket teljes mértékben az állam finanszíroz.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közgyűlése a magas méltóságú személyekhez és intézményekhez fordul az alábbi kérésekkel:
1. Biztosítsanak minden állampolgárnak lehetőséget, hogy szabadon választassa meg azt a nyelvet, melyen meg akarja ismerni a világot, ahogy azt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai is garantálják, és továbbra is őrizzék meg a kisebbségi nyelveken történő oktatás és tanulás lehetőségét minden szinten.
2. Az államnyelv oktatásának kérdését differenciáltan közelítsék meg:
• külön programot és szabványokat állapítsanak meg ukrán nyelvből és irodalomból azok részére, akik számára az ukrán nyelv anyanyelv;
• külön programot és szabványt dolgozzanak ki azoknak a nemzeti kisebbségeknek, melyek nyelvéhez az ukrán közel áll;
• és teljesen más programot azoknak a nemzeti kisebbségeknek, melyek nyelvének struktúrája teljesen különbözik az ukrán nyelvtől, vagyis teljesen más nyelvcsaládhoz tartozik, mint pl. a magyar;
• a programok, standardok, módszertan és a tankönyvek kidolgozására azokat a szakembereket vonják be, akik mindkét nyelvet ismerik.
3. Biztosítsák az anyanyelven való tanulás feltételeit az oktatás minden szintjén, és tegyék lehetővé a külső független felmérést anyanyelvből is.
4. Minden, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdés megoldásába vonják be az érdekelt kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit.

Beregszász, 2017. október 7.

 Klaus Johannis államfő azt nyilatkozta ma Bukarestben a NATO parlamenti közgyűlésén tartott felszólalásában, hogy Románia továbbra is a NATO megbízható partnere marad. Hangsúlyozta, hogy  Románia jelentősen hozzájárul a térség biztonságához azáltal, hogy 2017-től legalább tíz éven keresztül a nemzeti össztermék 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja, amelyből mintegy 40 százalék a haderőfejlesztési-tervet szolgálja.A román államfő szerint, „minden korábbinál nagyobb” szükség van a NATO megerősítésére, és Románia minden tőle telhetőt megtesz ezért. A NATO Parlamenti Közgyűlése Bukarestben ülésezik és több mint ötven ország parlamenti küldöttsége vesz részt – tájékoztat az Agerpres.

Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében – közölte a család hétfőn az index.hu-val.

Aradszky László 1963-ban lett országosan ismert, amikor megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyét Még ide-oda húz a szív című dalával. Három évvel később a Made in Hungary című versenyben győzött az Isten véled, édes Piroskámmal, utóbb ez lett Magyarország első aranylemeze – a korongból azóta mintegy 300 ezer példány fogyott.

A hetvenes években alig szerepelt a nyilvánosság előtt, 1986-ban tért vissza Újra itt vagyok című albumával. Pályafutása során számos európai országban lépett fel, de koncertezett Amerikában és Ausztráliában is. Legnagyobb slágerei közé tartozott még az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem születtem grófnak vagy a Szomszédasszony, fütyülök a lányára.

Izgalmas ízkombináció hétfőre, amikor még a fű sem nő, de van még szőlő, van még… lágy puliszka. Mindezekre a korona egy marhasteakből készül. Tamás Csilla Őszi ízek receptje a Kérek még blogon is.   Riporter: Papp Levente...

Pavlo Zahrebelnij: Eupraxia ​császárné pokoljárása. Kárpáti / Európa, Budapest-Uzsgorod, 1980.

Fordította: Misley Pál, Tandori Dezső.

Bölcs Jaroszlav kijevi nagyfejedelem unokája, Eupraxia – akit a nyugati krónikák Praxedisnek neveznek –, Adelhaid néven Canossát járt IV. Henrik felesége, német császárné volt. A róla szóló történelmi regény cselekménye – Zahrebelnij előző három művéhez hasonlóan a Kijevi Nagyfejedelemség idejében játszódik.

Az Eupraxia az emberi sorsok megrázó története. És mivel az ember sorsa a maga tragikus mivoltában leginkább egy asszony példáján követhető nyomon, ezért szól az Eupraxia az asszonyról, aki mindent elveszített: szülőföldjét, szerelmét, gyermekét; csak a bátorsága, a tisztasága és az emberi méltósága maradt meg, és az segítette őt vissza az egyetlen boldogsághoz, ami még számára megmaradt – szülőföldjéhez.

 A PNL egyik alelnöke azt üzente Kelem Hunor szövetségi elnöknek, hogy ha az RMDSZ számára fontos ez az ország, nem a Szociáldemokrata Pártot, hanem a Nemzeti Liberális Pártot kell támogatnia. Florin Roman a PNL Országos Tanácsának brassópojánai ülésén úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ hagyja abba az uszítást, a gyűlöletkeltést, mindent, ami a nemzet megosztásához vezet és ha fontos számára az ország, ne támogassa a PSD-t, hanem inkább a PNL-t, hogy tudják megbuktatni a kormányt – derül ki a Maszol összeállításából.

 

Háromezer embert kellett kimenekíteni vasárnap egy moszkvai külvárosi építőanyag-áruházból.

A moszkvai közúti körgyűrű 65. kilométerénél található, Szingyika elnevezésű üzletközpontban legkevesebb 55 ezer négyzetméternyi területet borítottak el a lángok, a tetőszerkezet mintegy ezer négyzetméteren beomlott.

A festékanyagokat is forgalmazó raktáráruházból robbanások hallatszottak – feltehetően a parkolóban elhelyezett autók repültek a levegőbe -, a helyszín fölött hatalmas, fekete füst gomolygott.

Sajtóértesülések szerint a hatóságok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy gyújtogatás történt. Füstmérgezés miatt többen orvosi segítségre szorultak, de halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. A mentésben három Ka-32-es oltóhelikopter, valamint csaknem 300 tűzoltó, 20 tűzoltóautó és nyolc daru vesz részt.

A Szingyika Moszkva legnagyobb építőanyag-üzletközpontja, a 130 ezer négyzetméteres épületben 1200 üzlet működött. A piac értékét szakértők 6,5 milliárd rubelre (több mint 30 milliárd forintra) becsülték. Hírügynökségek szerint kigyulladása az egyik legjelentősebb tűzvész az orosz főváros környékén ebben az évszázadban.

Összesen négy csoport fog itt működni, lesz köztük bölcsőde is, amelyre nagy igény van a Kis-Küküllő menti településen. A magyar kormány 17 milliárd forintos forrásból Kárpát-medencei óvodaépítési és fejlesztési programot indított, ebből 2,9 milliárd forintot az Erdélyi Református Egyházkerület fektethet óvodafejlesztésbe, illetve -építésbe. 27 romániai településen épül vagy újul meg óvoda, bölcsőde jövő év végéig a program keretében. Maros megyében Segesvár, Marosludas, Szászrégen, Backamadaras, Erdőszentgyörgy és Marosvásárhely is részesül a támogatásból. Erdőszentgyörgyön hamarosan el is kezdődhet az építkezés, hiszen péntek délután ünnepélyes keretek között elhelyezték az újonnan épülő óvoda alapkövét – tájékoztat a Vásárhelyi Hírlap.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungvárra utazik, hogy személyesen is egyeztessen az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos helyzetről – tájékoztatta Menczer Tamás, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkára az MTI-t.

Mint kifejtette: Szijjártó Péter már sokszor elmondta, hogy “gyalázatosnak és elfogadhatatlannak tartja” az ukrán oktatási törvény módosítását. A miniszter minden lehetséges fórumon biztosította a kárpátaljai magyarokat arról: “harcol és harcolni fog azért, hogy a diákok a jövőben is magyarul tanulhassanak”. Az ukrán nyelv oktatását nem úgy kell megszervezni, hogy közben csonkítják a kisebbségek már meglévő jogait – szögezte le.

Szijjártó Péter folyamatosan kapcsolatban van a kárpátaljai magyarság képviselőivel. Hétfőn pedig miután Varsóban befejezi tárgyalásait a kilenc ország részvételével rendezett egyeztetésen, azonnal Ungvárra utazik, hogy beszélni tudjon a KMKSZ vezetőivel és Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával. A tanácskozáson értékelni fogják az eddig megtett lépéseket, és beszélni fognak arról, hogy a magyar kormány még milyen döntéseket hozhat a kárpátaljai magyarok érdekében.

“Ukrajnában a magyarok kisebbségben vannak, de nincsenek egyedül, a magyar kormány teljes mellszélességgel kiáll mellettük, a kisebbségi szerzett jogok elvétele elfogadhatatlan” – fogalmaztak, kiemelve: az álláspontok közötti szakadék csak úgy tüntethető el, ha Ukrajna visszaadja a kisebbségek jogait. “Ebben az esetben Ukrajna ismét számíthat Magyarország támogatására, addig azonban nem” – áll a KKM közleményében.

 A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság augusztus végén került válságos helyzetbe. Nem tudják biztosítani többek között a központjaikban élő gyermekek, fogyatékkal élők ellátását, a működésükhöz szükséges költségeket. Pénz nélkül maradtak az év hátra levő részére, a kormány őszi költségvetés-kiigazítása sem váltotta be a várt reményeket. A megyei rendszerben több mint 1100 gyermekért és közel 200 fogyatékkal élő felnőttért felel az intézmény, de a 10 ezret is meghaladja azoknak a száma, akinek különféle segítségeket nyújtanak.  A maroshévízi General Virgil Bădulescu 61-es Hegyivadász Dandár katonái élelmiszerrel, tisztálkodószerekkel, valamint 4 ezer lejjel segítették a gyermekeket, valamint vér is adományoztak és az ezért kapott ételjegyeket szintén a nehéz helyzetbe került gyermekeknek juttatták – derül ki a Maszol összeállításából.

 A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokon a London által eddig előterjesztett javaslatok után most az Európai Unióban maradó tagországokon a sor. May ma délután tájékoztatja részletesen a londoni alsóház képviselőit múlt havi firenzei beszédéről, amelyben kormányának céljait vázolta a Brexit utáni időszakra, és beszámol a beszéd óta az EU-tárgyalásokon elért haladásról.  Kifejti, hogy London “célja és ajánlata” egy új, elmélyült és különleges kapcsolatrendszer kialakítása az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. A kilépési tárgyalások haladásáról vezető EU-tisztviselők eléggé borúlátó értékeléseket adtak legutóbbi nyilatkozataikban. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brit sajtóbeszámolók szerint nemrég azt mondta: “csodának kellene történnie” ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát – írja az MTI.