Búcsúzunk, búcsúztatunk, visszatekintünk…
Nem csak a hetet, 2017-et zárja mai Kopogtatónk. Nem mondhatjuk, hogy nyugodt év volt: túl vagyunk örömön, bánaton, támadásokon és jogtipráson.
Év elejétől határsorban álltunk, vízummentesedtünk, majd derült égből villámcsapásként Ukrajna Achilles-sarkává avanzsáltunk.
Bár számíthattunk rá, mégis mellbe vágott bennünket, hogy elvennénk tőlünk az anyanyelvi oktatás jogát, hogy fáklyás nacionalisták masíroznak a tereken, akik kiebrudalnának a szülőföldünkről és megmásítanák a történelmünket. Még mindig meg tudunk lepődni azon, hogy szeparatistának kiáltanak ki minket, kárpátaljai magyarokat önjelölt politikusok és ezer kilométerre élő médiaszakemberek anélkül, hogy egy percet is eltöltöttek volna a környezetünkben.
Az ország elöljárói szebb jövőről, egy európaibb Ukrajnáról beszélnek, miközben tehetetlenek a keleti háborúval szemben, az egekbe szöktek a közüzemi díjak, késleltetik a fizetéseket, melyekből egyébként is kész bűvészmutatvány életben maradni, hát még eltartani egy családot…
Nemzetiségtől függetlenül kárpátaljaiak ezrei keresnek boldogulást külföldön, szinte nincs olyan hivatás, ahol ne lenne munkaerőhiány a megyében.
De fel a fejjel! Jön a nyugdíjemelés, ahogy a pedagógusok bére is magasabb lesz – ígérik országunk vezetői, akik természetesen a saját béremelésükről sem feledkeztek meg, s akik már azt is főnyereményként élik meg, ha dulakodások és szappanoperába illő jelenetek nélkül sikerül egy tervezetet egységesen jogerőre juttatniuk.
Szerencsére nem csupán negatív dolgokról számolhatunk be.
Magyarország mellett egész Európa kiállt az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekért.
Számtalan kulturális rendezvény erősítette az összetartozás élményét megye-szerte, virágkorát éli a táncházmozgalom, sikeresek az anyaországból indított gazdaságfejlesztési programok, felújított tanintézményeket adtak át, melyekben – reményeink szerint – gyermekeink, unokáink, s dédunokáink is anyanyelvükön tanulhatnak majd. S bár utópisztikus gondolatnak tűnik, de közös munkával, erőfeszítéssel és kitartással mi is hozzájárulhatunk – egy valóban európai, toleráns Ukrajnával egyetemben – ahhoz, hogy elmondhassuk, és gyermekeink elmondhassák: Kárpátalján jó élni és jó magyarnak lenni.
Viszlát, 2017! Reménnyel, hittel, vágyakkal, bizakodással köszöntünk, 2018!
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma
Az újévhez kötődő népszokások célja, hogy segítsék a következő évi bőség megteremtését, ennek megfelelően étkeztek és cselekedtek az emberek – mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia néprajztudományi intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa vasárnap az M1 hírcsatornán.
Tátrai Zsuzsanna jelezte: a lencse és a mák fogyasztása a gazdagságot segíti elő a szokások szerint, ezek az ételek a pénz bőségét jelképezik. Újévkor disznóhúst is szokás enni, mert a malac „előretúrja a szerencsét”, tilos viszont a hal, mert azzal „elúszna a szerencse”, és a szárnyas fogyasztása is.
Azt mondta: sokan korán keltek újévkor, hogy egész évben korán kelők legyenek, és nem veszekedtek, mert semmi olyat nem akartak tenni, ami egész évben ismétlődne. Hozzátette: a szemetet azért nem lehetett kivinni újévkor, mert azzal kivinnék a szerencsét a házból.
A mai petárdázáshoz, tűzijátékozáshoz hasonlóan régen ostorcsattogtatással keltettek zajt szilveszterkor, és erdélyi falvakban erre még mindig van példa. Ennek a régi szokásnak az a célja, hogy elűzzenek minden „gonosz, ártó hatalmat” – mondta Tátrai Zsuzsanna. Felhívta a figyelmet arra: újabb szokás, hogy az év utolsó estéjén az ünneplők szinte farsangi jelmezeket öltenek.
Január elsejétől hat hónapon át Bulgária tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a kelet-balkáni állam Észtországtól veszi át, majd júliusban Ausztriának adja tovább a tisztséget.
Az EU-hoz tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Bulgária most fogja először ellátni a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Szófia már véglegesítette programját és annak a prioritásait: az ország elsősorban a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió erősítésére, a nyugat-balkáni államok integrációjára, a kontinens stabilitására és biztonságára, illetve a digitalizációra, a versenyképesség fokozására kíván majd összpontosítani.
Az első területen belül kiemelték, hogy a gazdasági teljesítmény kulcsfontosságú Európa jövője szempontjából, és bár a helyzet összességében kedvező, bizonyos közös kihívásokra még megoldást kell találni, valamint vitát kell folytatni az euróövezet megreformálásáról és a következő hétéves uniós költségvetési ciklusról.
A Nyugat-Balkán kapcsán Bulgária hangsúlyozta: a térség országainak “európai perspektívára” van szükségük, és ehhez konkrét lépések, világos cselekvési tervek kellenek.
A biztonságpolitika és a migrációs politika területén a bolgár kormány szerint konszenzusra kell jutniuk az EU tagállamainak. Mint rámutattak, Szófia tisztességes és hosszú távú megoldásra törekszik a menekültügyi reform terén. Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy a krízist a gyökerénél kell kezelni, a biztonsági helyzet javításához pedig erősíteni kell a határok védelmét és az információk megosztását a tagállami hatóságok között.
Aláhúzták emellett: Európa jövőbeli szerepe közvetlenül kapcsolódik a kontinens gazdaságának versenyképességéhez, ezért ennek javítása elengedhetetlen a belső piac, az innováció, az oktatás, a digitális kompetenciák fejlesztése által.
Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 11-én Szófiába látogatnak, ahol a bolgár prioritásokról egyeztetnek.
Az Európai Unióban sokakat aggodalommal tölt el, hogy Bulgáriában a tavaszi választások nyomán az ultranacionalista, szélsőjobboldali pártszövetségnek tartott Egyesült Hazafiak is tagja lett a kormánykoalíciónak. A gyűlöletkeltő üzeneteiről ismert párt négy tagját adta a kabinetnek, és így az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács két formációját is az Egyesült Hazafiak politikusai fogják vezetni a következő fél évben. Valeri Szimeonov kormányfő-helyettes például “fékezhetetlen majmoknak” nevezte a romákat, Neno Dimov környezetvédelmi miniszter, aki a környezetvédelmi tanács üléseit fogja elnökölni, pedig tagadta a klímaváltozás jelentette veszélyeket.
A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest veszített a korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.
Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.
A német kancellár újévi köszöntőjét vasárnap este sugározza majd az ARD és a ZDF német országos közszolgálati televízió.
Angela Merkel a kancellári hivatal által előzetesen ismertetett beszédben kiemelte, hogy Németország helyzetéről élesen eltérő véleményeket hallani, és megjelent a társadalom megosztottságának érzése is. Az egyik jellemző vélemény szerint Németország „csodálatos ország”, ahol az alaptörvény értékeinek jegyében zajlik az élet, és amely erős, gazdaságilag sikeres. Olyan ország, ahol minden eddiginél több embernek van munkája, és amelynek „a világra nyitott, sokszínű társadalmában erős az összetartás”. Így nap mint nap milliók hoznak áldozatot másokért önkéntes munkával, például a sport, a betegápolás, vagy a menekültek ellátásának területén.
A másik jellemző vélemény szerint viszont sok ember nem részesül a közös sikerből. Sokan „nem tudnak lépést tartani korunk tempójával”, és azt kell megélniük, hogy gyermekeik a nagyvárosokba költöznek, magukra hagyják őket olyan vidékeken, ahol a bevásárlástól az orvosi ellátásig egyre nehezebb a mindennapi élet. És aggódnak, hogy „túl sok a bűnözés és az erőszak”, és azt kérdezik, hogy „miként tudjuk rendezni és szabályozni a bevándorlást” – fejtette ki Angela Merkel. Aláhúzta, hogy mindkét vélemény a németországi valóságot jeleníti meg, „a sikert és a bizakodást, de a félelmeket és a kétségeket is”, és őt mindkettő munkára ösztönzi, hiszen a polgárok azzal bízták meg a politikusokat, hogy gondoskodjanak a jövő kihívásainak megválaszolásáról, és ebben legyenek tekintettel minden egyes állampolgár igényeire, szükségleteire.
Stabil kormányt, méghozzá gyorsan!
Hozzátette, eleget kíván tenni a megbízatásnak azzal is, hogy törekszik egy „stabil kormány gyors megalakítására”. Mint mondta, a világ nem vár Németországra, és most kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy 10-15 év múlva is jól menjen a németek sora. Ezért a többi között tenni kell a munkahelyek megőrzéséért és új munkahelyek megteremtéséért, „a digitalizáció éllovasává kell változtatni az államot”, ösztönözni kell a kutatásfejlesztést. „Mindenekelőtt a lehető legjobb oktatással és továbbképzéssel fel kell készítenünk magunkat és gyermekeinket a digitális haladásra” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy „még több pénzt kell beruházni egy erős államba, amely megvédi együttélésünk szabályait, és gondoskodik mindannyiunk biztonságáról”.
Kiemelte, hogy Németország jövője elválaszthatatlanul összefonódik Európa jövőjével, és „a következő évek döntő kérdése” az lesz, hogy miként sikerül összetartani az Európai Unió 27 tagállamának közösségét. A következő évek arról szólnak majd, hogy „mi, európaiak a globális és digitális világban képviseljük-e értékeinket szolidárisan és öntudatosan úgy befelé, mint ahogy kifelé is, dolgozunk-e a gazdaságilag sikeres és igazságos Európáért, és fellépünk-e következetesen külső határaink védelméért és polgáraink biztonságáért”. Hangsúlyozta: Németország és Franciaország együtt kíván küzdeni azért, hogy mindez sikerüljék, ezzel járul hozzá ahhoz, hogy Európa felkészüljön a jövőre.
A kancellár aláhúzta, hogy a közösség előtti kihívások megválaszolását célzó heves vita hozzátartozik az „eleven demokráciához”. Németország „a legjobb értelembe, sokszínű társadalom”, amelyet azonban egyesítenek az alaptörvény értékei is, az ember méltóságának és szabadságjogainak tisztelete – mondta Angela Merkel. Hozzátette: 2018-ra azt kívánja, hogy a németek még jobban tudatosítsák, mi is az, ami összetartja társadalmukat, és ismét helyezzék hangsúlyosabban előtérbe mindazt, ami összeköti őket. Az új évben mindenkinek törekednie kellene arra, hogy ismét nagyobb tisztelettel forduljon másokhoz, figyeljen rájuk, hallgassa meg, és próbálja megérteni őket – mondta a német kancellár.
December 30-án az ungvári Ice Land műjégpályán lejátszották a megyei jégkorongbajnokság újabb fordulóját. 2017 utolsó mérkőzésein az Ungvári Farkasok (Uzshorodszki Vovki) a Szpartakkal, míg a Szinevér a Sahtai Párducokkal (Sahtarszki Barszi) csapott össze.
A mérkőzéseken a papírforma érvényesült – az összecsapások az esélyesek győzelmével értek véget. Az újévi-karácsonyi időszakban szünetel a bajnokság, a következő mérkőzéseket 2018. január 20–21-én játsszák.
Az első meccsen az Ungvári Farkasok 7-3-ra legyőzték a Szpartakot. Majd a Szinevér gond nélkül nyert a meggyengült játékosállományú Sahtai Párducok ellen (7-1).
A Beregszászi járáshoz tartozó Zápszonyban él a fiatal zenepedagógus házaspár, Gácsi András és Klára. Tizennégy éve házasok, és négy gyermek szülei. Klárával zápszonyi otthonukban beszélgettem a családról és annak ügyes-bajos hétköznapjairól.
Ismerjük meg a Gácsi családot!
– Honnan származtok a férjeddel?
– András egy beregszászi nagycsaládban nőtt fel, két húga van. Jómagam zápszonyi születésű vagyok, a húgommal itt nevelkedtünk, ezen a településen. Itt jártam általános iskolába is. A szüleim zeneiskolába is beírattak, ahol zongorázni és csellózni tanultam.
Johanna
– Hol folytattad a tanulmányaidat a kilencedik osztály befejezése után?
– Az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolába kerültem, ahol a cselló lett a hangszerem. Négyéves képzés után kaptam zenetanári diplomát.
– Hol álltál először munkába?
– A Mezőkaszonyi Művészeti Iskolába kerültem, ahol csellót oktattam a gyerekeknek.
– Mikor ismerkedtél meg Andrással?
– Ungváron találkoztunk. Ő is zenepedagógusnak tanult. Mindketten 2001-ben végeztünk. Két év múlva, 2003-ban kötöttünk házasságot.
Áron
– Hol telepedtetek le?
– Zápszonyba, az én szüleimhez költöztünk, azóta is velük élünk.
– Csakhogy időközben szépen bővült a család…
– Így van. Négy gyermekünk született. Mindig is nagycsaládra vágytam. A férjem is hasonlóan gondolkodott.
– Mikor született meg az első gyermeketek?
– Johanna lányunk 2007-ben jött a világra Munkácson. Kinézetében és természetében is leginkább az édesapjára hasonlít. Eleven, szókimondó gyermek. A Zápszonyi Általános Iskola ötödik osztályos tanulója. Az alsós osztályokban jó volt a tanulmányi eredménye. Számos jutalomkiránduláson is részt vehetett. A felső tagozaton már nagyobb a követelmény, hamarosan meglátjuk, hogy hogyan a teljesített az első félévben.
Eszter
– Zenét is tanul Johanna?
– Igen, első osztályos korában beírattuk a művészeti iskolába. Hegedű a hangszere. Sajnos eddig nem igazán szerette meg.
– Térjünk vissza Johanna testvéreire!
– 2009-ben született meg Áron, majd őt követte 2012-ben Eszter lányunk és 2014-ben András fiunk. Áron másodikos a helyi iskolában, valamint csellózni tanul. Egyre ügyesebben játszik rajta. Ő csendes, szófogadó gyermek. Szeret a barátaival futballozni. Eszter most abban a korban van, hogy példaképet keres, akit követhet. Leginkább Johannára akar hasonlítani. András még kicsi, nem tudom, hogy milyen lesz a természete. Kinézetre az édesapjára hasonlít.
– Nagyon szép bibliai eredetű neveket választottatok a gyermekeiteknek. Gondolom, ez nem véletlen.
– Vallásos család vagyunk. A helyi református gyülekezethez tartozunk. Még 2004-ben – miután elvégeztem a kántorképzőt Beregszászban – vállaltam el a kántori szolgálatot a templomban. Az énekek vezetése mellett orgonálok is az istentiszteleteken.
András
– A négy testvér közül ki kivel találja meg leginkább az összhangot?
– Eddig többnyire a két idősebb kereste egymás társaságát, illetve a két kisebb gyermekünk játszott egymással. Általában nincs gond a viselkedésükkel. Gyakran nálunk tartózkodnak az unokatestvéreik, így mindenki megtalálhatja a játszótársát.
– Hogyan éltétek meg a karácsony ünnepét?
– Istentiszteleten voltunk. Johanna és Áron énekelt és verset mondott a templomban. Utána megajándékoztuk egymást, és meglátogattuk a nagyszülőket.
– A férjeddel mivel foglalkoztok most?
– Mind a ketten a Mezőkaszonyi Művészeti Iskolában tanítunk. András klarinétot, szaxofont, furulyát, én csellót oktatok. Korábban egy éven át külföldön dolgozott a férjem, ám nem akartunk így élni, így András hazajött, és visszament a zeneiskolába. Az is megfordult a fejünkben, hogy elköltözzünk Magyarországra, de lakás és stabil munkahely nélkül ezt nem láttuk megvalósíthatónak.
– Mire vágytok?
– Szeretnénk magyar nyelvű iskolában taníttatni a későbbiekben is a gyermekeinket.
– Bízzunk benne, hogy lesz rá lehetőségetek! Isten áldja meg a családotokat!
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
A Csendes-óceán kellős közepén lépnek be mindig a leghamarabb az új esztendőbe az időzóna rendszer miatt. Azonban volt arra is példa, hogy az édenben elmaradt a szilveszter.
Újév az édenkertben
A Szamoa és a Kiribatihoz tartozó Kiritimati szigetének alig több mint ötezer lakosa lép be elsőként a 2018-as évbe, közép-európai idő szerint délelőtt 11 órakor. Kiribati Köztársasága az Egyenlítő mentén elhelyezkedő, harminchárom korallszigetből áll. Ebből huszonegy lakott, egyikük neve Kirimati, ami magyarul Karácsony-szigetet jelent. A sziget Hawaii és Ausztrália között található félúton.
Közép-európai idő szerint Kritimati szigete után egy órával később, délben már Tongán is ünnepelnek. De nagyvárosban először csak délután két órakor durrannak az első szilveszteri pezsgők, ekkor ünneplik az újévet Sydneyben. Nepálba este negyed nyolckor, Indiába és Sri Lankára fél nyolckor köszönt be az újév.
Sereghajtóból éllovas
Pár évvel ezelőtt Szamoa szigetállam átkerült a dátumválasztó vonal másik oldalára. Addig attól keletre éltek, így huszonhárom órával voltak Új-Zéland mögött. Szamoa így 2011. december 30-át egyszerűen átugrotta: az egész ország kereken huszonnégy órával előbbre állította óráját, így azóta nem utolsóként, hanem az elsők között üdvözölheti az új esztendőt.
A sziget 1892-ben átkérte magát a dátumvonal túloldalára, hogy Amerikával egy napon legyen. A váltást július negyedikére időzítették, amit így a naptárban egy újabb július negyedike követett. Így akkor a szigeten tartózkodó amerikaiak duplán ünnepelhették a függetlenségüket.
A 2011-es váltás szerencsére nem okozott komoly fennakadásokat, annak ellenére, hogy az ország konkrétan átugrotta december 30-át. Sőt a szamoai kormány akkor külön rendeletet hozott arról, hogy a a munkáltatók kötelesek kifizetni a munkabéreket, a szállodák viszont nem számlázhatják le a vendégeiknek a szobákat az elmaradt napra.
Itt durrannak legkésőbb a pezsgők
Mikor mi már javában az újévet tapossuk, New York városában még este kilenc van, és még javában áll az utcabál. Hasonló a helyzet az Angyalok városában, Los Angeles-ben is, amely hozzánk képest csak kilenc órával később lép be az újévbe. A legtovább Hawaii, Amerikai Szamoa és a Midway-szigetek lakói várnak 2018-ra. Náluk közép-európai idő szerint csak hétfőn délelőtt 11, illetve 12 órakor mondanak búcsút az óévnek.
A biztonság és a rendfenntartás érdekében fokozott üzemmódban dolgoznak a hatóságok az elkövetkezendő újévi és a karácsonyi ünnepek alatt.
Minden nap 300 rendőrségi munkatárs figyel majd a rendre a kárpátaljai településeken. A gyülekezési helyeken, stratégiai objektumoknál, templomoknál és szórakozóhelyeknél éjjel-nappali őrjáratot végeznek.
A biztonsági intézkedésekben részt vesz az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) is.