Határon túli magyar portálok összesített hírei

„Jog és valóság – mit ér a nyelv, ha magyar?” címmel szerveztek konferenciát az Európai Parlamentben (EP) április 26-án. A Brüsszelben megtartott szakmai fórumot Csáky Pál szlovákiai EP képviselő kezdeményezte, és a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatta.

Pappné Farkas Klára, az Alapítvány elnökének megnyitója után előbb a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség nyelvi helyzetéről kaphattak részletes képet a résztvevők. Menyhárt József, Őry Péter, Szabómihály Gizella, valamint Horony Ákos arról számoltak be előadásaikban, hogy a magyar nyelv miként jelenhet meg és milyen mértékben van jelen Szlovákia különböző hivatalaiban.

Salamon Boróka Emese a hivatali magyar nyelvhasználat romániai, Horváth Ferenc a szlovéniai, Szilágyi Miklós pedig a szerbiai tapasztalatairól, valamint elméleti és gyakorlati problémáiról szólt.

Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője Language Rights and their Implementation: The Hungarian Language in Ukraine (Nyelvi jogok és alkalmazásuk: a magyar nyelv Ukrajnában) címmel megtartott előadásában arról számolt be, hogyan alakultak a nyelvi jogok és gyakorlati alkalmazásuk az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában. Az előadó elmondta, hogy 2018. február 28-án Ukrajna Alkotmánybírósága négy évnyi taktikai időhúzás után végül engedett a testületre nehezedő nyomásnak, és hatályon kívül helyezte a 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt. Az előadó kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság nem tartalmi és nem jogi okokkal indokolta a döntését, hanem a törvény elfogadása körüli formai és ügyrendi mulasztásokkal, ami azt jelenti, hogy politikai motivációk állnak a nyelvtörvény eltörlése mögött. Csernicskó István azt is kiemelte, hogy mindez azt jelenti, Ukrajnának jelenleg nincs hatályos nyelvtörvénye, ezért a nyelvi jogok területén bizonytalanság uralkodik, egymásnak gyakran ellentmondó szabályozások érintik ezt a fontos kérdést.

Az előadó arról is beszámolt, hogy a kijevi parlament elé több új nyelvtörvény tervezetét is benyújtották, azonban ezek bármelyikének elfogadása jelentős visszalépést jelentene a közelmúltban eltörölt nyelvtörvényben rögzített jogokhoz képest. Sőt, a tervezetek számos vonatkozásban még az 1989-es, tehát még a Szovjetunió fennállása idején született nyelvtörvényhez képest is szűkebb jogokat biztosítanának a nyelvi kisebbségek számára. Hangsúlyozta például, hogy a Kijevben 2017. szeptember 5-én elfogadott új ukrajnai oktatási törvény már most olyan jogot von meg a nemzeti kisebbségektől, köztük az ukrajnai magyaroktól, amely a szovjet korszakban természetes volt. Az új oktatási törvény sokat bírált 7. cikkelye ugyanis a kisebbségek anyanyelvi oktatását veszélyezteti.

A kutató megállapította, hogy 2014 óta az emberi jogokról és a kisebbségi nyelvek védelméről szóló érdemi párbeszéd háttérbe szorult Ukrajnában. A nemzetbiztonsági fenyegetettség, az elhúzódó katonai konfliktus, valamint az uralkodó politikai és gazdasági válság miatt a hatalom megtartásáért vagy megszerzéséért küzdő politikusok úgy terelik el a valós társadalmi-politikai problémákról a figyelmet, hogy a legnagyobb kisebbség nyelvét, az oroszt az agresszor nyelvének kiáltották ki, és az államnyelv pozícióinak megerősítését a legfontosabb nemzeti célok közé emelték. Ebben a folyamatban azonban a kisebb közösségek, köztük a kárpátaljai magyarok nyelvi jogai is jelentősen szűkülnek. „Veszélyes folyamat, hogy az állami hatóságok a kisebbségek minden olyan törekvését, amely a nyelvi jogok megőrzésére irányul, úgy értékelik, hogy az fenyegetést jelent a nemzeti egységre és az állam területi integritására” – állapította meg a szakértő, majd hozzátette: „Aki nem ért egyet az ukránosítással, azt az állam iránti lojalitás hiányával, hazaárulással vádolják”.

Előadásának végén Csernicskó István hangsúlyozta, hogy az ukrajnai magyarok nem az ukrán nyelv és nem az ukrán államiság ellen vannak, csupán saját nyelvüket kívánják megtartani, amikor nyelvi jogaik megőrzéséért állnak ki. „A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme a többségi és a kisebbségi társadalomnak egyaránt érdeke” – tette hozzá, majd arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unióba törekvő Ukrajnának nem a kisebbségi nyelvek visszaszorítása árán kell támogatnia az államnyelv fejlődését. A többségi társadalomnak, a hatalmat birtokló politikai elitnek az ország nyelvi sokszínűségének megőrzése terén is vannak feladatai és kötelességei.

A kárpátaljai magyar kutató arra is kitért az Európai Parlamentben megtartott előadásában, hogy az ukrajnai kisebbségi nyelvek megőrzése terén az Európai Unió felelőssége is hatalmas. „Ha a nemzetközi közvélemény szó nélkül hagyja az ukránosító törekvéseket, a jogállamiság felrúgását és a kisebbségek nyelvi jogainak folyamatos erodálását, akkor hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna olyan homogén nemzetállam legyen, ahol az egyesült Európa egyik alapértéke: a nyelvi és kulturális diverzitás eltűnik” – fogalmazott.

A tanácskozás munkáját figyelemmel követte Bocskor Andrea EP képviselő, valamint Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke.

Simicska Lajos leállította a nyolcvan éve működő Magyar Nemzet napilap megjelenését. Megtehette, mivel ő az újság tulajdonosa. A lap munkatársai nem tehetnek róla, hogy Lajos gazdájuk hosszú évtizedek alatt nem tanulta meg – pedig lett volna kitől –, hogy a sikeres politizáláshoz nem elég a pénz, stratégiai cél, illetve ideológia is kell hozzá. A pénz, a gyűlölet és a hatalomvágy kevés.

Annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzet kómában fekszik, és nem tudni, életre kel-e még, úgy döntöttem, elmondom viszonyomat a ma már halott Népszabadsághoz.

Eszemben sincs, hogy szembemenjek a magyar közmondással, mely szerint halottról jót vagy semmit, a gyász­év bőven letelt, így aztán bevallom, élvezettel olvastam annak idején a Népszabadság cikkeit, főleg a szombati számot a melléklettel. Nem zavart, hogy semmiben nem értettünk egyet az újsággal, például más volt a demokráciához való viszonyunk: én a demokráciát egy tisztességes polgárasszonynak tartottam és tartom most is, az akkori Népszabadság számára Ő csak egy megvásárolható burzsoá utcalány volt, a népi demokrácia volt akkor a felkent papnő, aki még csak rokoni viszonyban sem volt az általam nagyra becsült hölggyel. A rendszerváltás után kisült a népi demokrácia származása és viselt dolgai. A Népszabadság keményen elfordult a népi demokráciától, de megint egy kétes, erőszakos matrónát: a liberális demokráciát ültette a trónra, aki ugyan oldalági rokona a demokráciának, de hiába titkolják, rokona a népi demokráciának is. Mert ugye, a sima demokrácia arról szól, hogy egy bizonyos közösség megállapodik a választási játékszabályokban, és aki megnyeri a játékot, egy bizonyos ideig az irányítja az országot. Viszont a népi demokrácia csak akkor demokrácia, ha kommunisták kezében van a hatalom, a liberális demokrácia csak akkor demokrácia, ha a liberálisok nyerik a választásokat. Mindezek ellenére kedveltem a Népszabadságot. Az elődjét, a Szabad Népet nem ismertem eléggé, állítólag nagyon színvonalas volt, hetente megénekelte a jóságos Sztálin elvtársnak és az ő prófétájának, Rákosi Mátyásnak a mennybemenetelét. Ezért tartottam méltatlannak az újság temetését, megérdemelt volna egy kommunista temetést sarlóval és kalapáccsal, vagy egy liberálisat körzővel és szögmérővel, de nem így történt, a balliberális vallás szertartása szerint rendezték az eléggé elhúzódó temetést, ami úgy zajlott le, hogy belehazudták a gyászolók szemébe, hogy gyilkosság történt, a magyar kormány megölte az újságot a sajtószabadsággal együtt. Persze, ezt nem hitte el senki: se aki mondta, se aki hallgatta. Nem is sok politikai hasznot hozott ez a balliberális oldalnak. Úgy mellesleg megjegyzem, ez a bal–jobb politikai minősítés a tizenkilencedik századból maradt ránk, mára semmi értelme, az osztályalapon szervezett pártok ideje lejárt, másutt vannak a törésvonalak a társadalomban.

A Népszabadság mindig tisztességgel kiszolgálta fenntartóit, a rendszerváltás előtt a kommunista állampártot, és mivel hűségéhez nem fért kétség, bírta a pártvezetés bizalmát, ennélfogva többet is megengedhetett magának, mint például a Magyar Nemzet. Intellektuális ködfüggönyt húzott a Kádár-rendszer gazemberségei fölé. A rendszerváltás után ugyanilyen odaadással szolgálta a balliberális oldalt.

Nagy apparátussal, drágán dolgoztak, de jó minőségben. A szocializmusban az újság finanszírozása nem volt téma a rendszerváltás után. Eleinte az új gazdák bővelkedtek a javakban, de a Horn Gyula után jövők hamar elpancsolták a vagyont, az MSZP eladta az újságot, a nemzetközi liberális pénzcsapok kezelői pedig csak vékonyan voltak hajlandók juttatni a lapnak, annál is inkább, hogy ott már hatalmas adósság torlódott fel. Nem segített a kétezertízben levezényelt létszámleépítés sem, közel félszáz embert tettek utcára, na persze három részletben, hogy ne kelljen egyeztetni a szakszervezettel, így aztán, akik a sajtószabadság végét vizionálva siratták az újságot, maguk húzták ki a falból a lélegeztetőgép zsinórját. A Népszabadság volt az utolsó nagyüzem Magyarországon, amelyet megölt a globalizáció – a cukorgyárak, a papírgyárak, az étolajgyárak sorsára jutott. Azt, hogy nem lehetett megmenteni a lapot, csak az hiszi el, aki úgy tudja, hogy van semleges újságírás. A kimúlás oka prózai: nem volt rá szükség. A kormányellenes és a nemzeti oldal elleni munkát sokkal olcsóbban elvégzik mások, igaz, hogy silány, otromba, erőszakos, hazug álhírgyártó, stílustalan munkával.

A Népszabadság ferdített, bagatellizált, elhallgatott, újramelegített, nagyított, és még sok minden egyéb rafináltságot csinált, de nem stílustalanul, és főleg nem a szakma szabályait sértve. Chamfort szerint az újság gonoszkodás nélkül olyan, mint az árbocatörött hajó, melynek még a kalózok sem tisztelegnek. Az ideológiát szem előtt tartva, de a hitelesség látszatát őrizendő rengeteg értékes, lelkiismeretesen kimunkált veretes anyagot juttatott el az olvasóihoz. Elmúlt fölötte az idő. Valahogy úgy járt, mint Antall József a kapitalizmussal: Antall kapitalizmusképe megrekedt és kimerevedett 1945-ben. Ő azt hitte, aki cukorgyárat vásárol, az cukrot akar termelni, aki papírgyárat vesz, az papírt akar gyártani, és majd aki a legsikeresebb, az marad meg a piacon tisztességes versenyben. Persze ez a multivilágban már nem így működik. Az a kapitalizmus és az a tőke, amelyik részt vállalt a humán erőforrások újratermeléseben, már nincs. Más ez a szerelem, más ez az ölelés. A nemzetek fölötti tőke, kiszabadulva az államok kontrollja alól letarolja az országokat, úgy működik, mint a moly, újabb és újabb érintetlen szövet után néz, és csak a tönkretett rostokat hagyja maga után.

Így járt a Népszabadság a liberalizmussal: az a liberális építmény, amit szabadkőművesek hoztak létre a múlt századokban, és ahol szívesen megfordultak politikusok, művészek, de még arisztokraták is, és ahol vitatkoztak, véleményt mondtak, és másokat is meghallgattak, ez mára már a múlt. Az építmény ablakait befalazták, az ajtókon a mindent tudó gőgös erőszak bűze árad ki, a tetőt átfedték cserépnek hazudott festett pléh­vel. Az épület előtt ugyan a szivárvány minden színében pompázó népség táncol fenekében egy piros taluval, hirdeti az egyneműek szexuális boldogságát. Közben liberális inkvizítorok, keretlegények torkolnak le mindenkit úton-útfélen. Akinek mindez nem tetszik, és aki ezt szóvá is meri tenni, azt ledorongolják, az homofób rasszista, idegengyűlölő náci, kár neki a levegő, nem is hagyják lélegzetet venni. Nincs itt már szükség a Népszabadság finomra hangolt manipulációira.

Az ipari forradalom óta most az információcunami hozza az emberiségre a legnagyobb változást. Az információ csapjait, szűrőit régóta kézben tartók nyakig állnak az ablakon, ajtón, tetőről, pincéből rájuk zúduló információáradatban. Elmúlt a világ, amikor ezt kézben lehetett tartani, szelektálni, manipulálni, és ez csak a kezdet, a többség még fel sem ismerte, micsoda változásban vagyunk. Mark Zuckerberg mint ministránsfiú a gyóntatója előtt állt az amerikai kongresszus előtt, sem a kérdezők, sem a válaszadó nem merték kimondani, hogy a szellem kiszabadult a palackból. Nem veszem a bátorságot, hogy kimondjam: ez jó vagy rossz – ez van. Az megállapítható, hogy a hatás a nyugati világban a legnagyobb, ott szűrve-szelektálva és finomra manipulálva kapták az információt. Most a nyakukba zúdult a nyers, hideg, fanyar valóság, ami egészen más, mint amit eddig fogyasztottak, mindenesetre a látás javul tőle, ennélfogva recseg-ropog az egész nyugati politikai építmény. „Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg?”

Mi, kelet-európaiak kommunista abrakkeverőn keresztül kaptuk az információkat, durván szelektálva, és míg a nyugati tudósítást jóléti ostyába csomagolták, addig a szocialista híreket hiteltelenítette a szegényszag. Mi megtanultuk kezelni a médiát, saját szűrőt alkalmazni, a hírek mögé, fölé és alá látni, semmit hámozatlanul nem fogyasztani, csak pergelve, áztatva, pihentetve, így aztán sok mindent megtudtunk a szocialista sajtóból a pártideológusok tálalása ellenére is.

Még a Szabad Európa sem mondta be, mi már a Pravdából értesültünk Szolzsenyicin új regényéről, miután olvastuk, hogy a donyecki szénbányászok keményen elítélték ezt az újabb burzsoá provokációt. Van azért egy dolog, amiben mi is nagyot tévedtünk: a szocialista média olyan erőszakosan, arcátlanul és nyilvánvalóan hazudott, mi pedig ezt tapasztalván nem jöttünk rá, hogy amit a nyugati világról mondott, az mind igaz, sőt…

Nekem ma sem mondanak sokat a jobboldali sajtótermékek, ezért is a most agyhalál állapotában leledző Magyar Nemzet sem jelent számomra sokat, különben példányszáma az idén már alig volt több a Kárpátalja hetilapénál. Én szeretek biztosra menni, a HVG-ből, a Népszavából, vagy a Magyar Narancsból tájékozódom, a demokráciáért, az alternatív színházakért vagy a magyar sajtószabadságért aggódó haladó értelmiség cikkeiből szűröm le, hogy a dolgok megnyugtatóan mennek Magyarországon, nem beszélve az Amerikai Népszaváról, ahol évek óta hetente figyelmeztetnek, hogy a magyar fasizmus már a spájzban van.

Szívesen olvasnám, mit írna ma a Népszabadság az ellenzék katasztrofális vereségéről. Meggyőződésem, hogy kerülné azokat a jelszavakat, amelyeket a szombaton felvonuló, a választási eredménnyel elégedetlen infantilis tömeg skandált; a felnőtt el tudja fogadni a vereséget, a gyermek nem, a Népszabadság felnőtt orgánum volt. Nyugodjon békében.

Milován Sándor

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) Biológia és Kémia Tanszéke a Fodor István Kutatóközponttal közreműködve  április 25-én második alkalommal szervezett terepgyakorlatot a Nyíregyházi Állatparkba 2. évfolyamos, biológia szakos hallgatók részére.

A Nyíregyházi Állatparkkal fennálló partneri kapcsolatunk keretében hallgatóink és oktatóink élményekben gazdag és szakmailag is igen tartalmas tematikus zoológiai-biogeográfiai gyakorlaton vehettek részt.

Megismerkedhettek napjaink modern állatkertjeinek működésével, azok szakmai és etikai háttérkörülményeivel, az állatkertek fajmegőrzési és rehabilitálási programokban játszott szerepével, az egyes földrészek állatvilágának képviselőivel, melyért köszönetünket fejezzük ki a Nyíregyházi Állatpark vezetőinek és személyzetének.

Kolozsvári István

Az állam- és a kormányfő látogatásának végleges dátuma egyelőre nem ismert, Petro Porosenko elnököt azonban május 25-26-ára várják a megyébe – jelentette a mukachevo.net.

A portál ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy május végére tervezik a beszkidi vasúti alagút ünnepélyes megnyitását, ezen az eseményen kell megjelennie az elnöknek. Nem kizárt, hogy az államfőt útjára Volodimir Hrojszman miniszterelnök is elkíséri, írja a mukachevo.net, ugyanakkor megjegyzi, Hrojszman érkezését korábban több egymástól független forrás is e hétre ígérte, ám végül törölték a kormányfő kárpátaljai látogatását.

A portál szerint az állam- és a kormányfő kárpátaljai útját paradox módon az a körülmény hátráltatja, hogy a megyében gyakorlatilag semmi nem történik, semmit nem lehet ünnepélyesen átadni, holott az ország vezetőinek vidéki látogatásait – elsősorban Porosenkóéit – rendszerint ilyen események kísérik.

A mukachevo.net emlékeztet, hogy Petro Porosenko legutóbb tavaly nyáron tett egy igen rövid látogatást Kárpátalján, ami valójában nem is megyénknek szólt, hiszen az államfő a vízummentesség megadása alkalmából kereste fel az országhatárt és találkozott szlovák kollégájával.

A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, a Ferrari német pilótája nyerte a Forma-1-es Azeri Nagydíj szombati időmérő edzését, így a vasárnapi futamot ő kezdheti az élről.

A 30 éves Vettelnek ez az idei harmadik, és pályafutása 53. pole pozíciója, ráadásul sorozatban harmadszor nem talált legyőzőre a kvalifikáción.

Vettel mellől a szintén négyszeres vb-győztes, címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája rajtolhat majd, míg a harmadik pozícióból csapattársa, a finn Valtteri Bottas startol.

Vettel márkatársa, a finn Kimi Räikkönen csak hatodik lett, miután a Red Bull mindkét versenyzője, az ausztrál Daniel Ricciardo és a holland Max Verstappen is megelőzte.

A német Nico Hülkenberg (Renault) kilencedikként zárt az időmérőn, de csak a 14. helyről indulhat, mert az autójában sebességváltót kellett cserélni, ezért öt pozícióval hátrébb sorolták a rajtrácson.

Az 51 körös Azeri Nagydíj vasárnap 14.10 órakor kezdődik.

A teljes rajtsorrend:

1. sor:
Sebastian Vettel (német, Ferrari)
Lewis Hamilton (brit, Mercedes)

2. sor:
Valtteri Bottas (finn, Mercedes)
Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull)

3. sor:
Max Verstappen (holland, Red Bull)
Kimi Räikkönen (finn, Ferrari)

4. sor:
Esteban Ocon (francia, Force India)
Sergio Perez (mexikói, Force India)

5. sor:
Carlos Sainz Jr. (spanyol, Renault)
Lance Stroll (kanadai, Williams)

6. sor:
Szergej Szirotkin (orosz, Williams)
Fernando Alonso (spanyol, McLaren)

7. sor:
Charles Leclerc (monacói, Sauber)
Nico Hülkenberg (német, Renault)

8. sor:
Kevin Magnussen (dán, Haas)
Stoffel Vandoorne (belga, McLaren)

9. sor:
Pierre Gasly (francia, Toro Rosso)
Marcus Ericsson (svéd, Sauber)

10. sor:
Brendon Hartley (új-zélandi, Toro Rosso)
Romain Grosjean (francia, Haas)

A NATO kapui továbbra is nyitva állnak a csatlakozni szándékozó országok előtt – emelte ki Jens Stoltenberg főtitkár az észak-atlanti szövetség pénteki külügyminiszteri találkozóját követően.

A katonai szervezet vezetője brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette: a nyitott kapuk politikája történelmi siker, európaiak milliói számára hozott stabilitást, békét és virágzást, ezért a NATO ajtaja továbbra is nyitva marad.
Leszögezte: az esetleges csatlakozásról kizárólag a belépni vágyó ország, valamint a NATO huszonkilenc tagállama dönt, másnak nincs ebbe beleszólása vagy vétója. Megfigyelők szerint Stoltenberg ezzel egyértelműen Oroszországra utalt.
Mike Pompeo új amerikai külügyminiszter arról számolt be, hogy Donald Trump elnök még nem döntötte el, felmondja-e az iráni nukleáris megállapodást, ha azonban nem hajtanak végre jelentős változtatásokat a szerződésben, akkor valószínűleg ezt fogja tenni.

“Egyelőre nincsen döntés, folyik a munka, de nem valószínű az egyezmény fenntartása, amennyiben nem sikerül kiküszöbölni a hibákat” – hangsúlyozta.

Sajtótájékoztatóján a tárcavezető védelmi kiadásaik növelésére szólította fel az észak-atlanti szövetség azon tagországait, amelyek nem tesznek eleget a vállalt kötelezettségeiknek. Pompeo ennek kapcsán kifejezetten kiemelte Németországot. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékára emelik katonai költségvetésüket.

Mike Pompeo külügyminiszteri jelöltségét mindössze 12 órával az ülés megnyitása előtt hagyta jóvá az amerikai szenátus Washingtonban, ezt követően a CIA korábbi vezetője azonnal elindult Európába, és megérkezésekor “felbecsülhetetlen” értékűnek nevezte a szervezetet.

Bennfentes források szerint a szövetségesek ezt kedvező jelnek tekintik, különösen annak fényében, hogy a NATO külügyminiszteri ülését tavaly tavasszal korábbra kellett hozni, mert Pompeo elődje, Rex Tillerson azt közölte, hogy az eredeti időpontban más elfoglaltsága, oroszországi látogatása miatt nem tud részt venni a találkozón.

Boris Johnson, a brit diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy a NATO-nak megfelelő választ kell adnia az Oroszország jelentette hibrid fenyegetésre.

A mostani volt a NATO utolsó miniszteri szintű ülése a szervezet régi székházában, a júniusi védelmi miniszteri tanácskozást már az új központban tartják, ahova 51 év után költözik át a szövetség.

Sportolás közben szívinfarktus kapott, majd kórházban életét vesztette a 72 éves Álvaro Arzú Irigoyen volt államfő.

Arzú 1996 és 2000 között töltötte be az elnöki tisztséget. Kormánya 1996. december 29-én békét kötött a Guatemalai Nemzeti Forradalmi Egység nevű baloldali gerillacsoporttal, véget vetve az 1960-ban kezdődött polgárháborúnak. A 36 évig tartó konfliktusban 250 ezren vesztették életüket vagy tűntek el, és több mint egymilliónyian váltak földönfutóvá.

A 2004-től Guatemalaváros polgármestereként tevékenykedő férfi a legbefolyásosabb guatemalai politikusok egyike volt. Tavaly korrupció gyanújával vizsgálatot indítottak ellene. „Guatemala egy nagyszerű emberrel lett kevesebb, aki egész életét a szolgálatnak szentelte” – írta a Twitteren Jimmy Morales jelenlegi államfő.

A néhai elnököt vasárnap temetik el szűk családi körben.

Újabb lépéseket tettek a kárpát-medencei és az erdélyi magyar tudományosság fejlesztése érdekében. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottsága, amelyet egy 2006-os döntés alapján 2007. január 1-jétől hozott létre. Ez első ilyen jellegű bizottság Magyarorsz...

A húsvét és a pünkösd közötti időszak a húsvéti ünnepkör része. Így gondolták ezt a kolozsvári Transylvania barokk együttes tagjai is akik az elmúlt vasárnap, április 22-én húsvéti koncertet tartottak a város Evangélikus-Lutheránus templomában. A Majó Zoltán, Erich Türk, Ciprian Câmpean összetételű ...

Herendi Gábor filmjét május 4-től tekintheti meg az erdélyi és a partiumi közönség.     A Valami Amerika 3. története szerint Tamás, Ákos és András, a balek testvérek minden eddiginél lehetetlenebb helyzetbe kerülnek a szélhámos Alex miatt. A körülményeket bonyolítja a rendőrség, továbbá B...

Öt erdélyi színház létrehozta a Magyar Színházi Szövetséget (MASZÍN), és nemrég Szatmárnémetiben megtartotta első fesztiválját (MAFESZT).   Párbeszéd, találkozás, közös előadások és továbbképzések, érdekvédelem, szociális segítség rászorulóknak. – a MASZÍN  tervei között állandóan felbukk...

Nemrég élő könyvtárban jártam és nagyszerű könyvet olvastam. Egy olyan fiatalember sorsa írta, akinek erejéből optimizmust meríthetünk. Április 19–20. között színes programkínálattal szervezte meg Kolozsváron a negyedik Könyvturi | élőKönyvtárt az EMKISZ, „semmiből mindent” témával. Keresztes Z...

Három különböző zenei korszak egy-egy remekművét vonultatjuk fel. A barokk, a korai klasszicizmus és a késő romantika Isten nagyságát és a földi, emberi világ egyszerre felemelő és esendő létét zenei-költői hangokba foglaló zenék hangzottak el a Füleljen 1201. kiadásában.   Kérdezett: László Ti...

A dialógus több, mint irodalmi műfaj: a kommunikáció műfajokat összekötő, műfajok fölötti formája – vallják a konferencia szervezői.   A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750) címmel zajlik tudományos konferencia május 3-a és 5-e között Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcs...

 Ezt hangsúlyozta a tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatón az EB Külügyi Bizottságának elnöke, az Európai Néppárt alelnöke. A megbeszélés egyik fő témája a Minoroty Safe Pack volt, amely kapcsán a német politikus kifejtette, hogy az Európai Néppárt mindig támogat egy olyan kezdeményezést, mely a kisebbségvédelmi rendszerről szól és amely az európai demokrácia lényegét érinti. Szerinte ez csak akkor valósulhat meg, ha a kezdeményezés a többség érdekeit is szolgálja és arra is felhívta figyelmet, hogy a kivitelezésben Románia jóváhagyására is szükség lesz. A megbeszélésen Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke és Soógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is részt vett.

A mai Korea-közi csúcstalálkozó tárgyalásainak végén Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Mun Dzsein dél-koreai elnök közös nyilatkozatot adott ki, amiből kiderült, hogy idén hivatalosan aláírnának egy békeegyezményt, amivel formálisan lezárnák az 1950 és 53 között zajló koreai háborút – írja a CNN. A konfliktust ugyanis annak idején nem békekötés, hanem csak fegyverszünet zárta. A két elnök egyet értett abban, hogy a félsziget teljes atommentesítéséért dolgozik majd.  Legutóbb tíz évvel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót a jogilag egymással még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett volna. Kim Dzsongun várhatóan néhány hét múlva találkozik Donald Trump amerikai elnökkel is.

Ezt hangsúlyozta Klaus Johannis államfő válaszként a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke által felvetett kérdésekre. A Bakó-Románia Ifjúsági Fővárosa program tegnapi zárórendezvényén Oltean Csongor a MIÉRT elnöke a fiatalok interkultúráslis szerepéről kérdezte az államfőt, valamint egy szakamai gyakorlati program létrehozását kérte az államfői hivatalban.

 Az év első három hónapjában harminc százalékkal több turista látogatott el a Kultúrpalotába, mint az előző év hasonló időszakában – közölte Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Fülöp Anna Tímea osztályvezető. A turistaszezon kezdetével, azaz május 2-tól augusztus 30-ig hosszabbított programmal, keddtől péntekig 9 és 18 óra között, hétvégén pedig 9 és 16 óra között tart nyitva a Kultúrpalota. A hivatalos munkaszüneti napokon zárva vannak.

    Az államelnök röviddel ezelőtt tett sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: Viorica Dancila bebizonyította, hogy nem tud helyt állni a kormányfői tisztségben, megszegte hivatali esküjét és inkább a pártutasításokat teljesíti....

 Az államfő megvonta a bizalmat Viorica Dăncilă kormányfőtől, aki szerinte nem tud helytállni a kormányfői tisztségben. Az elnök szerint a kormányfő megkérdőjelezte a román jegybank függetlenségét, az államfő szerepét az ország külpolitikájának kialakításában, képtelennek bizonyult az állam más intézményeivel folytatott lojális együttműködésre, és csak a pártjától kapott utasításokat hajtotta végre. A z alkotmány szerint a kormányfőt csak a parlament válthatja le, az elnöknek semmilyen eszköze nincs ennek kikényszerítésére.