Határon túli magyar portálok összesített hírei

Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá szerdán a választásokba történő beavatkozások szankcionálásáról.

Egy ötvenezer éves barlangi oroszlánkölyök tökéletesen megőrzött tetemére bukkantak a szibériai Jakutföldön.

A kölyök egyhónapos lehetett, amikor elpusztult, még túl fiatal volt ahhoz, hogy kinyissa szemét – idézte Valerij Plotnyikov orosz tudóst a Siberian Times című napilap honlapja.
A kutatók a Szpartak nevet adták a barlangi oroszlánkölyöknek, amelyről feltételezik, hogy testvére lehet a tavaly megtalált hasonló leletnek, amely a Borisz nevet kapta.
Néhány héttel ez előtt a jakutföldi nyári feltárások idején bukkantak Szpartak teljes tetemére. “A lágy szövetek, a bundája és hosszú farka teljesen érintetlen. Feltételezések szerint fiú- vagy lánytestvére lehet a nagyon közeli helyszínen tavaly talált leletnek” – mondta Plotnyikov.
A jakutföldi tudósok svéd, amerikai és brit kollégáikkal folytatják a tetem vizsgálatát.
Mind Borisz, mind Szaprtak tetemét tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örökfagy. A kölykök maradványai jobb állapotban vannak, mint a térségben három éve talált két másik fiatal barlangi oroszlánok tetemei.
Amikor tavaly Borisz tetemére bukkantak, Albert Protopopov kutató úgy vélekedett, hogy a lelet növeli a reményét annak, hogy kihalt fajokat klónozással életre keltsenek.

A Madách Színház színészét, Nyerő Párosban is szereplő Sánta Lászlót egy megjegyzés miatt kezdték ütlegelni a nyílt utcán.

Hét évtizeden át több mint 3600 gyereket molesztáltak német katolikus papok – derül ki abból a jelentésből, amelyet a Német Püspöki Konferencia készített.

Nem terjesztette elő a belügyminisztérium az országos rendőrfőkapitány választásának új szabályait a szerdai kormányülésen

Az identitás lesz a központi témája a TranzitFeszt elnevezésű nemzetközi színházi fesztiválnak, amelyet a Szatmárnémeti Északi Színház román és magyar tagozata szervez közösen – közölték szerdán a szervezők.

A szeptember 28-án kezdődő tíznapos fesztivál programjában 27 színházi előadás szerepel, de lesz egy workshop Szardar Tagirovszkij rendező vezetésével, valamint könyvbemutatók, szakmai beszélgetések színesítik a programkínálatot.
Bessenyei Gedő István, a szatmárnémeti Harag György Társulat művészeti igazgatója a magyar nyelvű előadások válogatójaként elmondta: számos értékes magyar nyelvű előadást láthat a szatmári közönség, egyebek mellett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában.
A programban szerepelnek még a chicagói Trap Door Theatre és a chisinaui Eugen Ionesco Színház előadásai, illetve két olyan színházi műhely, amelyek román és magyar nyelven játsszák előadásaikat. Így az identitás fogalmát több szemszögből vizsgálják meg, külön hangsúlyt fektetve a román-magyar együttélésre – mondta a művészeti igazgató.
Ovidiu Caita, a román tagozat művészeti igazgatója is azt emelte ki, hogy a fesztiválra meghívott előadások az identitás alaptéma mellett ráközelítenek a román-magyar viszonyra, az együttélés árnyalataira.

A Szlovák Titkosszolgálat (SIS) azonnal értesítette a főbb közjogi méltóságokat Trinh Xuan Thanh elrablásáról, amint értesültek arról, hogy az ügyben a szlovák fél is érintett.

A kukkolót egy pár buktatta le, akik mindössze 20 percet tartózkodtak a lakásban.

Gazdaság, polgárok és közbiztonság, illetve infrastruktúra – ez a Híd komáromi választási programjának három alappillére, amit sajtótájékoztatón ismertetett a tizenöt fős csapat vezetője, Héder Ágnes.

A Filmtett Egyesület forgalmazza Erdélyben Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című nagyjátékfilmjét, amelynek főbb szerepeiben Keresztes Tamás, a sepsiszentgyörgyi Pálffy Tibor, valamint Gyabronka József és Trokán Nóra látható.   Lengyel Balázs rendező törekedett arra, hogy a filmbeli karak...

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szerteágazó tevékenységét mutatja be 25 év, 25 nap, 25 esemény címmel az ország több városában az NKA alapításának 25. évfordulójára meghirdetett fesztivál szeptember 23. és október 17. között.

Az NKA-ban húsz szakmai kollégium szakemberei osztják el a kulturális programtámogatásra szánt forrásokat. A jubileumi fesztiválra most mindegyik kollégium kitalált egy-egy programot, öt eseményt pedig az NKA Bizottsága hirdetett meg – mondta el a rendezvénysorozat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a kulturális alap alelnöke.

Lőrinczy György kiemelte többek között a Müpában megtartandó nyitógálát, amely éppen az NKA által támogatott műfaji sokszínűséget vonultatja fel, mások mellett Molnár Piroska, Bíró Eszter, Novák Péter, a Győri Balett vagy az Orfeo Zenekar fellépésével.

Szeptember 24-én a Jászai Mari térnél horgonyoz le a 25 éves képzőművészek kiállításának otthont adó NKA fesztiválhajó, de a Családok évéhez is számos program csatlakozik: a pécsi Zsolnay-negyedben például a hazai művészeti fesztiválok mutatkoznak be egy helyen, a Szentendrei Skanzenben pedig Szent Mihály-napi népművészeti fesztivált tartanak.

A fesztivált “közös születésnap”, azaz a 25. évüket ebben az évadban betöltő művészek gálaestje zárja a Várkert Bazárban – adott ízelítőt a programból Lőrinczy György.

Fekete György, az NKA alapító elnöke, az MMA tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy harminc évvel ezelőtt vetődött fel a Nemzeti Kulturális Alap gondolata, majd az Antall-kormány törvényjavaslata alapján indulhatott el negyedszázada az NKA.

Az alap azóta is azokat a művészeti tevékenységeket támogatja, amelyek nélkül szegényebb lenne a magyar kultúra, más mégsem finanszírozza ezeket – hangsúlyozta Fekete György, hozzátéve: megalakulása óta az NKA 170 milliárd forintot osztott szét a kulturális élet szereplői között.

Kiss János balettművész, a Győri Balett igazgatója a művészeti tematikájú kollégiumok fesztiválprogramjairól számolt be. Mint elmondta, a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Pesti Vigadóban ad koncertet, a huszonöt filmet felvonultató 5×5 fesztiválnak pedig a Puskin mozi ad otthont.

Háromórás show keretében az elmúlt huszonöt év slágereit idézi fel Papp László Budapest Sportarénában huszonöt fellépő, többek között a Brains, Caramel, az Ivan & the Parazol, Nagy Feró, Péterfy Bori és a The Biebers.

A Millenárison egész napos Táncparkot tartanak, Kecskeméten pedig ötnapos bábfesztivállal várják a közönséget – sorolta Kiss János.

Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár vezetője a nem művészeti tematikájú kollégiumok programjairól számolt be, kiemelve a Petőfi Irodalmi Múzeumba 25 a négyzeten címmel meghirdetett zenés irodalmi estet.

Kaposváron az elmúlt huszonöt év fotóművészeti értékeiből nyílik kiállítás, az Aggteleki Nemzeti Parkban pedig A föld mélyétől a csillagokig címmel tartanak minifesztivált barlangtúrával, interaktív minielőadásokkal, barlangi koncerttel.

A fesztivál részletes programja a www.nka.hu honlapon érhető el, de a rendezvénysorozathoz külön programfüzet is készült.

A közel másfél milliárd forint összköltségű projektet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatja.

A Salgglas Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a TravelSoft Online Kft. 978 millió forint uniós támogatást nyert a GINOP “K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című pályázatán az egymilliárd 417 millió forintos fejlesztéshez.

A közös fejlesztés célja a jelenleg ismert visszajelző és szórakoztató jármű kijelzők megjelenítési képességénél fejlettebb technológiájú megoldás kidolgozása, hogy biztonságosabbá, egyben produktívabbá váljon a vezetés és az utazás.

A folyamat során kifejlesztik az új rendszerhez kapcsolódó gyártástechnológiákat és tesztfolyamatokat is.

A Salgglas Zrt. több mint 120 éves üveggyártási tapasztalatot és hagyományt ápolva működik Salgótarjánban. A nyilvános cégadatok szerint az 578 embert alkalmazó vállalat értékesítésének nettó árbevétele 2016-ban 12,2, 2017-ben 10,6 milliárd forint volt. A 2016-os üzleti évet 257 millió forintos adózott eredménnyel, míg a tavalyi évet 611 millió forint veszteséggel zárták.

A zrt. éves szinten négymillió üveget gyárt Salgótarjánban, a Salgglas márkanév egyebek közt az Audi, a BMW, vagy a Mercedes márkák autóiban jelenik meg. A Salgglas európai piacvezető az úgynevezett “üveg az üvegben” speciális termékkel, másik kifejlesztett termékük az egy milliméternél vékonyabb edzett üveg, amely a BMW számára készül.

A műszaki és természettudományi területen az ország meghatározó oktató-kutató intézményének számító BME az összekapcsolt járművek terén is szerzett már komoly tapasztalatokat a VehicleICT Platform készítése közben, ami azért fontos, mert az okosszélvédő funkciói között is lesz ehhez kapcsolódó fejlesztés.

Az informatikai TravelSoft Online Kft. megoldásait több mint ötezer terminálon használják az idegenforgalomban, hardver fejlesztéseiknek köszönhetően jelen vannak az uszoda, gyógyfürdő, szállodai üzletágban. A kft. elsőként fejlesztett Közép-Európában komplex utazási megoldást mobilszolgáltatóknak, vállalati útvonaltervező, útvonaloptimalizáló, nyomkövető megoldásukat több, mint ötszáz eszközön használják.

A konzorcium tagjai 2020. december végéig dolgoznak a fejlesztésen a Széchenyi 2020 program keretében.

A minimális procedúrákat betartva, jövő héten vagy két hét múlva visszavonhatják a magyar elemi osztályosok románnyelv-oktatását hátrányosan érintő cikkelyt – nyilatkozta ma az RMDSZ elnöke, a Liviu Dragneaval folytatott megbeszélést követően. Kelemen Hunor elmondta, azt kérte a nagyobbik kormánypár...

Az első napon az ellenőrzött járművek 68 százalékánál találtak valamilyen hiányosságot azok a szakemberek, akik a jelentős tranzitforgalmat bonyolító Zala megyei útvonalakon tartanak háromnapos nemzetközi közúti ellenőrzési akciót.

Sifter Rózsa, az évek óta rendszeresen tartott ellenőrzéseket szervező Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja szerdán, az M7-es autópálya zalakomári pihenőjénél tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar szakemberek mellett nyolc ország közlekedési hatóságai vesznek részt az ellenőrzésekben.

A magyarok mellett cseh, lengyel, szlovák, német, osztrák, szlovén, horvát és ukrán kollégáik segítik az akciót, a tapasztaltcserén kívül erre azért is van szükség, mert már az első napon ellenőrzött járművek 90 százaléka külföldi volt.

A kedden a 86-os főúton, a rédicsi határátkelőnél zajlott ellenőrzések során 56 nehézteher-gépkocsinál végeztek komplex átvizsgálást. Az esetek 68 százalékában találtak problémát, elsősorban műszaki kifogások merültek fel – jelezte a kormánymegbízott.

Mint kifejtette: a második napon az M7-es autópályán, Zalakomárnál végeznek teljes kitereléses közúti ellenőrzést, amelyben a közlekedéshatóság szakemberei mellett részt vesznek a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a katasztrófavédelem, a Magyar Közút Zrt. tengelysúlymérő állomásának és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatónak a munkatársai. Elsősorban a közlekedésbiztonság erősítése a céljuk, ezért az utóbbi időben súlyos kimenetelű baleseteket okozó kisteherautók, kisbuszok és ezek vontatmányainak műszaki ellenőrzésére koncentrálnak.

Ugyancsak fokozottan ellenőrzik a nehézteher-gépjárműveket, amelyeknél a járművezetők pihenőidejét, a tachográf használatát, a veszélyes áruk szállításának szabályait és a rakományrögzítést vizsgálják, de a túlsúlyos és túlméretes járművek kiszűrésére is figyelnek. Kiemelt feladat még az illegális migráció kiszűrése, valamint az útdíjfizetés ellenőrzése.

Sifter Rózsa arra is kitért, hogy a közlekedésbiztonságra közvetlenül kockázatot jelentű műszaki hiányosság esetén a javításig visszatartják a járműveket. Enyhébb esetekben csak figyelmeztetik a járművezetőket, súlyosabb hiányosságoknál azonban eljárást indítanak a hatóságok.

Farkas Gábor, a kormányhivatal közlekedési szakügyintézője arról számolt be, hogy az első napon Rédicsen ellenőrzött járműveknél elsősorban fékhibákat, a rakomány szabálytalan rögzítését vagy az üzemanyagrendszer illegális átalakítását tárták fel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy elektronikusan kiiktatják az adalékadagoló rendszert, ezért ilyenkor az útdíjfizetéssel összefüggésben és a környezetvédelmi előírások megsértése miatt indítanak eljárást.

Az M7-esen indult szerdai akcióban is már találtak reggel olyan román kamiont, amelynek vontatmányán nem engedélyezett átalakításokat végeztek, de ebben az esetben nem indul eljárás, a hiba kijavítására azonban szervizbe kellett vontatni a kamiont.

A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint 3-4 éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.

A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.

“Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára” – mondta a projektet vezető Lydia Tabernero.

A tébécés betegeknek jelenleg egy erős antibiotikumokból álló koktélt kell szedniük 6-8 hónapon keresztül, ami gyakran kellemetlen mellékhatásokkal jár és még így is 20 százalék a kockázata, hogy a betegség kiújul.

“Annak ellenére, hogy már száz évvel ezelőtt kifejlesztették a tuberkulózis elleni védőoltást, ma mégis úgy tartják, hogy minden harmadik ember fertőzött a világon. Évente nagyjából 1,7 millióan halnak bele a betegségbe világszerte. 2018-ban 7,3 millió embert diagnosztizáltak és kezeltek tuberkulózissal, 2016-ban 6,3 milliót” – mutatott rá az egyetem szóvivője.

Hozzátette, a fertőző betegség Afrikában és Ázsiában a leggyakoribb, de Nagy-Britanniában is egyre növekszik a tébécések aránya és Londont ma már gyakran a gümőkór európai fővárosaként emlegetik.

A tíz év kutatásainak eredményeként kifejlesztett új szer a betegséget okozó mycobacterium tuberculosis védekezőképességét célozza meg, nem magát a baktériumot, valamint képes kiiktatni annak egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztens törzseit.

A baktérium védekezőképességének gyengítése növeli az esélyét, hogy a szervezet immunrendszere ellássa a feladatát és megsemmisítse a kórokozót.

A Journal of Medicinal Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány szerint ez az első olyan nem antibiotikumalapú készítmény, amellyel sikerrel kezelték a tuberkulózist állatoknál.
A Manchesteri Egyetem szakembereinek készítményét ugyanis sikerrel alkalmazták akut és krónikus tuberkulózisos tengerimalacokon az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen.

Tabernero szerint a szer nem károsítja az emberi sejteket. Hozzátette, hogy a következő lépés a további tökéletesítés lesz és számításaik szerint 3-4 éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.

Dr. Grezsa István, Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke 2018. szeptember 11-én három felújított óvodát adott át Bodrogközben és Ung-vidéken, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében. A kisgéresi, nagytárkányi és csicseri tanintézmények nagyrészt magyar állami támogatásból szépültek meg.

A kisgéresi óvoda átadási ünnepségén a Himnusz elhangzása után az intézmény vezetője, Palágyi Erzsébet köszöntötte a megjelenteket. „Nagy-nagy nap ez számunkra, hiszen ma itt állhatunk egy megújult, a kor követelményeinek megfelelő modern épület előtt, óvodánk kívül-belül megújult” – fejezte ki örömét az igazgatónő. Ezután az óvodások kultúrműsorral kedveskedtek a résztvevőknek.

A község polgármestere Furik Csaba köszönetet mondott a gyerekeknek a szép programért, ahogy az őket felkészítő óvónőknek is, és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez év szeptemberétől már felújított óvodába járhatnak a legkisebbek. Ezután üdvözölte a vendégeket és megjelenteket. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Haraszti Attila Magyarország Kassai Főkonzulja, valamint jelen volt Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alap felvidéki igazgatója is.

Egy nemzeti közösség tagjai vagyunk
Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos kifejtette: „Az óvodafejlesztési program fogadtatása rendkívül pozitív és az egész közösségeket megmozgatja”. Hozzátette, a program lehetőséget nyújt az óvodapedagógia teljes megújítására, emellett egész közösségeket mozgat meg, és már azt is látni lehet, hogy a felújítások gyermeklétszám-növekedést ugyancsak hoznak az intézmények számára. A cél az, hogy a Kárpát-medencei magyar óvodákba járó 48 ezer gyermek száma, a demográfia és az elvándorlás ellenére, 60 ezerre növekedjen”– fogalmazott Grezsa.

Grezsa István elmondta: „Elsődlegesen a helyi embereken és szervezeteken múlik, hogy az intézményeket milyen tartalommal sikerül megtölteni, és ebben számítunk a történelmi egyházak segítségére is” – fogalmazott. Hozzátette, bízik benne, hogy ez a program is segít eljuttatni a helyi közösségnek a magyar kormánynak azt az üzenetét, hogy a magyarok, éljenek az anyaországban, vagy a külhoni területeken, egy nemzeti közösség tagjai. „Számunkra természetessé vált, hogy ha nekünk több van, akkor abból részesíteni kell a határon kívül élő honfitársainkat is, hiszen a nemzet, csak így ép és egész”– mondta. Hangsúlyozta: „Magyarország felépítette a falakat, de az, hogy milyen tartalommal telik meg belül az óvodapedagógia révén, az már önökön múlik”.

Az oktatás első pillére az óvoda
Menyhárt József ünnepi beszédében leszögezte: „Az oktatás első pillére az óvoda, az anyanyelvi oktatásnak pedig ez az alapja, hiszen a gyermek ebben a korban teremti meg azt az anyanyelvi bázist, amire később ráépít” – jelentette ki az MKP elnöke az ünnepélyes átadón. Kiemelte, hogy a magyar kormányt nagy köszönet illeti az óvodák felújításához nyújtott rendkívül fontos segítségért. Kifejezte, mennyire sajnálatos, hogy ezt a szlovák állam nem tette meg, holott a szlovákiai magyar adófizetők pénzéből kötelessége lett volna.

Évről-évre emelkedik az intézménybe beíratott gyermekek száma
Furik Csaba portálunknak nyilatkozva elmondta, hogy a kisgéresi óvoda a felújításokra nagyjából 150 ezer eurót kapott a magyar államtól az Ovi 1-es program keretében.

„Kisgéresben régi, rossz energiahatékonysággal rendelkező gázkonvektorokkal fűtöttek az óvodában, melyek eléggé veszélyesek voltak az itt tartózkodókra. A programnak köszönhetően modern központi fűtésre váltottunk, a folytonos beázásokat okozó lapos tetőt nyeregtetőre cseréltük. Az épület hőszigetelése sem volt megoldott, most sikerült a külső falakat leszigetelni és színes külső burkolattal ellátni, mondhatni új köntöst kapott az épület”– fogalmazott Furik.

A polgármester azt is elmondta, hogy a nyílászárókat már korábban kicserélték, a mostani munkákhoz a szlovák államtól nem kaptak támogatást, azonban a falu saját költségvetéséből mintegy 5-6 ezer euróval hozzájárult a megújuláshoz. A régi, falon elhelyezett villanyvezetékek is ennek köszönhetően lecserélődtek és a falba építették be azokat, majd elvégezték a belső burkolást és festést, valamint a padlók burkolását.

„Hála Istennek évről-évre emelkedik az intézménybe beíratott gyermekek száma, most úgy 27 gyerekkel számolunk. Ezzel egyelőre nincs gond, nagyrészt helyiek látogatják az intézményünket” – állapította meg a polgármester.

A most felújított épületkomplexum az 50-es évektől szolgálja a helyi közösséget, habár történtek kisebb-nagyobb munkálatok az épületen, azonban a magyar állam segítsége nélkül a helyi gyerekek szeptembertől nem kezdhették volna az új tanévet ilyen gyönyörű környezetben, mondta a polgármester. „2011 óta folyamatosan bombáztuk a szlovák hatóságokat kérvényeinkkel, de nem jártunk sikerrel, olyan feltételeket szabtak, amelyeket nem tudtunk volna teljesíteni, például 10 gyerekkel kellett volna emelni a beíratottak létszámát. Szerencsére, Magyarország segítő kezet nyújtott”.

A 3 intézmény együttesen 77 millió forintot kapott a magyar kormánytól
„Kisgéresen van a mai átadók közül a legnagyobb támogatás, 47 millió 100 ezer forint, Nagytárkány kereken 21 millió forintot, míg a harmadik kedvezményezett, Csicser 8 millió 900 ezer forintot kapott” – nyilatkozta portálunknak Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alap felvidéki igazgatója.

A három intézmény felújítását együttesen mintegy 77 millió forinttal segítette a magyar kormány. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében a felújított óvodák száma a Kárpát-medencében egyelőre száz körül van, az új intézményeket többnyire 2019-ben és 2020-ban adják majd át.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program két ütemében 38,5 milliárd forintból újítják meg az óvodai és bölcsődei rendszert Kárpát-medence-szerte. A program keretében a Felvidéken csaknem 150 intézményt újítottak-újítanak fel, és 32 új intézményt építenek.

Kedden vita volt az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetéről, a szerdai plenáris ülésen pedig a képviselők a Sargentini-jelentésről szavaztak. A képviselők 448-197 ellenében elfogadták a jelentést. 48 képviselő tartózkodott.

Az Európai Parlament 448 igen szavazattal fogadta el a holland képviselőnő Magyarországot elítélő jelentését. 48 képviselő tartózkodott, ez azonban ezúttal nem számított bele az összvoksok számába, így a 448 igen elégséges volt az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséghez.

A holland zöldpárti Sargentini a voksolás előtti napon tartott vitában azt mondta, hogy a helyzet semmit nem javult a jelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta, és amennyiben a testület nem tudja „behúzni a vészféket”, akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.

Ugyanitt Orbán Viktor azt mondta: azért akarják elítélni Magyarországot, mert a magyarok úgy döntöttek, hazánk nem lesz bevándorlóország. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a déli határon épült kerítéssel több százezer migránst tartóztatott fel Magyarország védve hazánkat és Európát, az európai értékeket is.

A Sargentini-jelentés Magyarországot támadja és nem a magyar kormányt – jelentette ki a miniszterelnök, aki keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány minden európai parlamenti képviselőnek elküldte a jelentésben szereplő tévedéseket, ő maga pedig több bíráló megjegyzést is példákkal cáfolt, valamint hangsúlyozta, hogy Magyarország minden országgal kész együttműködni, amelyik megvédi Európa határait.

Magyarország nem fog engedni a zsarolásnak, és akármilyen döntést hoznak az EP-ben, Magyarország védeni fogja határait, és védeni fogja a demokrácia európai értékét – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: minden nemzetnek és tagállamnak joga, hogy eldöntse, miképpen rendezi be saját életét a saját országában. „Mi fogjuk eldönteni Magyarországon, hogy kikkel élünk együtt” – mondta.

A jelentést készítő politikus szerint Magyarországon a többi között az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával van baj, de nem tartják tiszteletben a menedékkérők jogait sem.

A vita utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) lojális tagja, s azért dolgozik, hogy megreformálják az EPP-t. Megjegyezte ugyanakkor, a migráció kérdése osztja meg az EPP-t, amely kedvére próbál tenni a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak, hogy jövőre koalíciót tudjon velük alkotni. A vitában ugyanis több néppárti képviselő is kijelentette, megszavazza a jelentést. A Fideszt is magában foglaló pártcsalád képviselőinek szavazata kulcsfontosságú lehet abban, hogy elfogadják-e a dokumentumot.

A plénum előtt több felszólaló egyértelműen kiállt a magyar kormány mellett és a Sargentini-jelentés elutasítására szólított.

A vita végén elmondott második felszólalásában Orbán Viktor kijelentette: „a saját hazájuk ellen szavazó” magyarok „jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat”.

Lengyel értelmiségi szolidaritás Magyarországgal

Lengyel értelmiségiek szolidaritásukat fejezték ki Magyarországgal a Sargentini-jelentésről szóló szerdai európai parlamenti szavazás előtt, a Wpolityce.pl konzervatív honlapon közzétett nyílt levélben hangsúlyozzák: a magyaroknak joguk van önállóan dönteni országuk politikájáról.

A mások mellett a Lengyel Újságírók Szövetsége (SDP) elnöke, Krzysztof Skowronski által jegyzett levélben az uniós joggal való visszaélésnek minősítik a Magyarországot fenyegető eljárást.

Kétharmad és abszolút többség

Az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak, a jóváhagyáshoz azonban elengedhetetlen volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatása.

Az Ukrán Állami Vasút (Ukrzaliznyica) komolyan fontolgatja a beregszászi állomás teherforgalmának megszüntetését. Elképzelésükkel levélben megkeresték Babják Zoltánt, a város polgármesterét is, aki azonban nem tartja ésszerűnek a teherforgalmi funkció eltörlését – közölte az anons-zak.com.ua hírportál szeptember 10-én.

Amennyiben a beregszászi vasút vágányait lezárják a tehervonatok előtt, több mint ezer ember marad munka nélkül.

– Ha a vasút nem tudja lebonyolítani a teherforgalmat, kamionokkal fogják pótolni a hiányt, mely a közlekedés szempontjából kedvezőtlen lenne a város számára. A beregszászi vállalatok jelentős része igénybe veszi a vasúti szállítást, ezért nem igazán gazdasági, mint politikai oka lehet a bezárás gondolatának – mondta Babják Zoltán polgármester.

Kárpátalja.ma

Az Európai Parlament röviddel ezelőtt 448 támogató szavazattal 197 ellenében elfogadta a Magyarországot elmarasztaló Sargentini-jelentést. A dokumentumot a holland zöldpárti képviselő, Judith Sargentini állította össze és terjesztette be.    ...

Oroszország még az idén hajlandó lenne békeszerződést kötni Japánnal a második világháború végleges lezárásaként, és erre Moszkva feltételek nélkül kész – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Vlagyivosztokban egy panelbeszélgetésen, amelyen Abe Sindzó japán kormányfővel együtt vett részt.

“Hetven éve tárgyalunk. Sindzó azt mondta: változtassunk a megközelítésen. Változtassunk! Nos, az gondolat ötlött fel bennem, hogy kössünk békeszerződést – nem most, hanem az év végéig – minden előzetes feltétel nélkül” – mondta Putyin a Keleti Gazdasági Fórum keretében megrendezett nyilvános eszmecserén.

Abe Sindzó japán miniszterelnök a fórumon kijelentette: egyetért Putyinnal abban, hogy “nem normális helyzet” az, hogy Tokió és Moszkva között még mindig nincs békemegállapodás.
A szerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló az orosz-japán területi vita. A két ország között a második világháború vége óta csak fegyverszünet van érvényben.

A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tartja őket.

A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.

2013 áprilisában Abe volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”.

Putyin és Abe keddi hivatalos tárgyalásai alkalmából megállapodott a gazdasági együttműködés elmélyítésében a Kuril-szigeteken.