Potápi Árpád János államtitkár szerint véget ért a száz év magány a Kárpát-medencében. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Csíki Székely Múzeumban beszélt erről péntek este a Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály című kiállítás megnyitóján.
Potápi Árpád János kijelentette: “A magyar kormány nem mond le erről a földről”, nem mond le a magyarságról, a magyar nemzetrészekről és a magyarság történelméről. Hozzátette, ma már nem kell országhatárokat megváltoztatni a magyarság megvédéséhez.
“Véget ért a száz év magány korszaka. Gazdaságfejlesztő programokkal, tematikus évekkel, a kárpát-medencei oktatási és gazdasági tér létrehozásával mind-mind arra törekedtünk az elmúlt nyolc évben, hogy az Önök szülőföldön való boldogulását elősegítsük” – jelentette ki az államtitkár.
„Ami a születés és a halál körül játszódik, az mind misztérium.”
Jókai Anna
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Egner Sándor (Rahó 1884. nov. 24. – ?, ?). Gimnáziumi tanár, törvényszéki tolmács. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Három évig egy athéni gimnázium német-olasz tanára volt. 1907-től a máramarosszigeti gimnázium tanított. 1912-13-ban a római egyetem ösztöndíjas hallgatója. Az első világháború idején tábori törvényszéki tolmács, 1919-ben tolmácsként részt vett a trianoni béketárgyalásokon is. A háború után a szegedi állami leánygimnázium, 1936-tól a budapesti Berzsenyi gimnázium tanára volt.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Latabár Kálmán színész születése (1902). A híres Latabár dinasztia sarja, mint táncoskomikus kezdte pályáját. A „kis Latyi” monoklija, méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, egyéni humora személyének nagy népszerűséget szerzett. Honthy Hannával együtt úgyszólván jelképeivé váltak az operettnek.
Jókai Anna, Kossuth-díjas író születése (1932). Elbeszélő módszere a klasszikus hagyományokat követi, figurái jellegzetes pesti értelmiségiek, kispolgárok, magányos asszonyok.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
GYAKOROLD AZ ALÁZATOT!
„… legyetek alázatosak…” (1Péter 5:5)
A Biblia azt mondja: „… az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.” (1Péter 5:5-7). Bontsuk most ezt az igeszakaszt négy részre: 1) „az alázatosságot öltsétek fel.” Ebben a szövegrészben a felöltözni szó egy fehér kötényre utal, amit jellemzően a szolgák hordtak. Azt jelenti ez, hogy mindenkinek a kívánságát teljesítened kell? Nem. Ha ezt teszed, akkor talán mindenki más kedvelni fog, de te nem leszel jóban magaddal. Csak légy az, akinek Isten elhívott, és légy kész szolgálni mások felé, ha alkalom adódik. 2) „Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.” Az alázat nem az, hogy kevesebbre tartod magad, hanem hogy kevesebbet gondolsz magadra, és másokat helyezel előtérbe. 3) „Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.” A Szentírásban „Isten hatalmas keze” két dolgot jelent: Isten fenyítő kezét és Isten szabadító kezét – és mindkettőre szükségünk van. Tehát rendeld alá magad fegyelmező kezénk, és megtapasztalod szabadítását. 4) „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” Itt Péter az egyik legnagyobb emberi félelemről beszél: hogy ha mi nem aggódunk magunkért, akkor senki mást sem érdekelni, hogy mi van velünk. De ha igazán hisszük, hogy Istennek gondja van ránk, akkor nem kell aggódnunk magunkért. Szabadok vagyunk arra, hogy mások szükségeivel törődjünk, bízva abban, hogy Isten nem fog visszatartani semmit, amikor a mi szükségeinket kell betöltenie.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Dung-Lac Szent András és társai vértanúk
A XVII. Században, Vietnámban papok, szerzetesek és világiak adták életüket hitükért. Voltak köztük misszionáriusok és bennszülöttek. Istenért készek voltak mindent odaadni. Így váltak a vietnámi egyház magvetőivé. Én is szeretnék valami szépet tenni Isten ügyéért.
A vietnamiak hagyományos vallása a buddhizmus, keverve a taoizmus, konfucianizmus és őskultusz elemeivel. A 16. sz. kezdetén léptek először katolikus misszionáriusok Vietnam földjére. A kereszténység, mint idegen vallás, fanatikus üldözéssel találkozott. Az első két évszázad során mintegy százezerre becsülhető azok száma, akiket Krisztusba vetett hitükért megöltek, de sok történeti adat elveszett. Az első két apostoli vikariátus fölállítása 1659-ben történt.
Az a 117 szent, akiknek emléknapját november 24-én ünnepli a római kalendárium, 1625 és 1886 között szenvedett vértanúhalált Vietnam három királyságában: Tonkinban, Annamban és Kokinkínában. A 117 között 96 volt vietnami és 21 külföldi misszionárius. A vietnamiak közül 37 pap és 59 világi keresztény volt, egyikük hatgyermekes asszony. A hittérítő vértanúk közül 11 spanyol volt, 6 püspök és 5 pap, mindnyájan dominikánusok; 10 pedig francia, 2 püspök és 8 pap, a Külföldi Missziók Társulatából. 76 vértanút lefejeztek, 21-et megfojtottak, 6-ot élve megégettek, 5-öt megcsonkítottak, 9 pedig a börtönben halt meg az elszenvedett kínzások következtében. A legkorábbi vértanúk, akikről alapos dokumentáció áll rendelkezésre, Francisco Gil de Federich és Alonso Lenziana spanyol dominikánusok voltak, akik 1580 táján jöttek az országba. Gil kilenc éven keresztül gyümölcsöző apostolkodást irányított a börtönből, míg Lenziana, tizenhárom éven át állandó menekülésben, titokban hűségesen szolgálta a bennszülött hívőket. Az első indokínai bennszülött vértanú Vincent Liem lett.
A tizenkilencedik század első két évtizedében a kereszténység nagy előrehaladást tett, de ezt drámai módon szakította meg Minh-Mang (1820-40) és Tu Dúc (1847-83) annami császárok üldözése. 1832-től minden külföldi misszionárius ki volt tiltva az országból, a vietnami keresztényeket pedig arra akarták kényszeríteni, hogy megtapossák a feszületet. A templomokat lerombolták, a keresztény tanítást betiltották. Sokan szenvedtek halált vagy borzalmas kegyetlenségeket. A spanyol dominikánus püspököt, a 76 éves Inigo Delgadót ketrecbe zárták nyilvános kigúnyolás céljából, ahol az éhség és szomjúság ölte meg, mielőtt lefejezhették volna. A francia Joseph Marchand testéről vörösen izzó fogókkal tépték le a húst, Jean-Charles Cornayt ketrecekben való tartás után darabokra vagdalták, fejét három napra közszemlére tették, majd a folyóba vetették.
Dung-Lac András, akinek nevét a római naptár mint a 117 vértanú reprezentánsáét említi, bennszülött vietnami egyházmegyés pap volt. Eredeti neve Dung An Trân. 1795 körül született pogány szülőktől az észak-vietnami Bac-Ninhben. Tizenkét éves korában költözött családja Hanoiba, hogy munkát találjanak. Ott találkozott egy katekistával, tőle kapott szállást és élelmet, majd keresztény tanítást három éven keresztül; Vinh-Triben keresztelték meg, ekkor kapta az András nevet. Megtanulta a kínai és a latin nyelvet, majd ő is katekista lett. Alkalmasnak találták a teológiai tanulmányokra, és 1823. március 15-én pappá szentelték. Plébános lett Ke-Dâmban, ahol fáradhatatlanul prédikált. Sokat böjtölt, szigorú életet élt, példájára sokan megkeresztelkedtek. 1835-ben, Minh Mang, a „vietnami Nero” alatt bebörtönözték, de gyülekezete pénzzel kiváltotta a fogságból. Elváltoztatott néven (Dung helyett Lac) rejtőzködött az üldözés elől, de 1839. november 10-én ismét letartóztatták, együtt Peter Thivel, egy másik vietnami pappal, akit gyónás céljából keresett föl. Másodszor is sikerült mindkettőjüket pénzzel kiváltani. Azonban hamarosan újból börtönbe kerültek. Mindkettőjüket Hanoiba vitték és borzalmasan megkínozták. 1839. december 21-én fejezték le a két papot. Andrást már 1900. május 27-én boldoggá avatták.
Részlet Le-BaoTinh Pál leveléből, amelyet a börtönből intézett a papnövendékekhez 1843-ban: „Mindeme gyötrelmek közepette, amelyek másokat rémíteni szoktak, Isten kegyelméből öröm és vidámság tölt el, mert nem egyedül vagyok, hanem Krisztussal. Mesterünk maga viseli a kereszt teljes súlyát, reám csupán a legkisebb és utolsó részét helyezi. Nem puszta szemlélője küzdelmemnek, hanem ő vívja a harcot. Ő a győztes.”
A későbbi vértanúk közül a leghíresebb Théophane Venard, aki 1852-ben lett pap, és 1854-ben, súlyos üldözések idején ment ki Tonkinba. 1856-ban kiűzték Nam-Dinh-ből, mire Hanoiba ment, de hamarosan ott is bujkálnia kellett. Végül elfogták, bambuszketrecbe zárták, majd 1851-ben lefejezték hitéért. Levelei és életpéldája inspirálták Lisieux-i Szent Terézt, hogy jelentkezzék a hanoi Kármelbe, bár betegsége meggátolta, hogy tényleg oda kerüljön.
A keresztényeket megjelölték arcukon a ta dao (hamis vallás) szavakkal; a férjeket elszakították feleségüktől, a gyermekeket szüleiktől; a keresztény falvakat lerombolták, a keresztények tulajdonát szétosztották. Agnes Thanh Thi Le, 6 gyermek anyja, azért szenvedett vértanúhalált, mert leveleket vitt ki a hitvallóktól a börtönből.
1862-ben egy Franciaország és Amman közötti szerződés garantálta a vallásszabadságot. Ezzel kezdtek megszűnni az üldözések, amelyek számos vonása a régi római keresztényüldözéseket idézi.
A 117 vértanú boldoggá avatása négy csoportban történt: XIII. Leó által 1900. május 27-én, X. Piusz által 1906. május 20-án és 1909. május 2-án, végül XII. Piusz által 1951. április 29-én. Szenttéavatásukat II. János Pál végezte 1988. június 19-én Rómában.
A szentté avatáson nem volt jelen delegáció a kommunista Vietnamból. Azonban nyolcezer vietnami emigráns vett részt rajta, képviselve katolikus honfitársaikat, akik nem hagyhatták el az országot. Ezenkívül ott voltak a zarándokok Spanyolországból, Franciaországból és a Fülöp-szigetekről, amely országok 300 éven keresztül misszionálták Vietnamot.
bacskaplebania.hu
A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint 19 hektárnyi földterület került vissza magánszemélyek birtokából a határőrséghez – közölte a mukachevo.net hírportál november 23-án.
A szóban forgó, Mezőkaszony és Asztély közötti terület még 2014-ben – a hatályos törvényekkel ellentétesen – került magánszemélyek tulajdonába.Így a két ország közötti határvonal egy része tulajdonképpen magánjellegű lett, ami jelentősen megkönnyítette a csempészek tevékenységét. Ezen változtatott most a bíróság fenti döntése.
Kárpátalja.ma
Bár sokan állítják, hogy egy-egy könyv elolvasása megváltoztatta az életüket, mostanra tudományos bizonyítékot is sikerült találni arra, hogy a regények valódi, mérhető jótékony változást hoznak létre az agyunkban.
Az amerikai Emory Egyetem tudósai funkciós MRI vizsgálat segítségével megkeresték azokat az ideghálózatokat, amik agyunkban a történetek olvasásával összefüggésbe hozhatók, és rájöttek, hogy a változások még napokkal az után is kimutathatók az agyban, hogy elolvastuk az adott történetet.
A tudósok ezek után elhatározták, hogy rájönnek, miként hatnak a regények és más történetek az emberi agyra, és miként okoznak maradandó változásokat benne. “A regények olvasása komolyan befolyásolja az agy ‘pihenő állapotát’, akár több napon keresztül is” – írják a kutatók.
“A történetek befolyásolják az életünket, és bizonyos esetekben segíthetnek meghatározni a személyiségünket – nyilatkozta Gregory Berns, a kutatás vezetője – Szeretnénk megérteni, hogyan épülnek be agyunkba a különböző történetek, és hogyan változtatják meg az agyműködést.”
A Brain Connectivity című tudományos szaklapban publikált kutatás során a tudósok 12 diák agyát vizsgálták meg funkciós mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) 19 napon keresztül, mialatt a résztvevők mind Robert Harris Pompeii című regényét olvasták. A kutatók azért ezt a könyvet választották, mert azt szerették volna, ha erős narratív szállal rendelkező, izgalmas történetet olvasnak a résztvevők.
A vizsgálatok az olvasást követő reggeleken fokozott agyi tevékenységet mutattak ki a bal temporális kéregben (ami főként a nyelvi felfogó-képességgel hozható összefüggésbe). “Bár a résztvevők a vizsgálat idején már nem olvastak, a fokozott agyi tevékenység másnap reggel is érzékelhető volt – nyilatkozta Berns professzor – Ez egyfajta ‘árnyéktevékenység’, ami talán legjobban az izommemóriához hasonlítható.”
A kutatók ezen kívül fokozott tevékenységet mutattak ki a központi barázdában is, ami az agy elsődleges szenzoros motoros régiója. Az ebben a régióban lévő idegsejtek felelősek a testi érzetek kialakulásáért, így például ezeknek köszönhetően, ha csak rágondolunk a futásra, azok az idegsejtek is aktiválódnak, amik a valódi futás közben is aktívak.
“Az idegi változások, amik mind a fizikai érzetekre, mind a valódi mozgásra jellemzőek, arra engednek következtetni, hogy már egy regény olvasása is segíthet nem csak mentálisan, hanem fizikailag is a főhős bőrébe bújnunk. Ráadásul ezek a változások meglehetősen tartósak, hiszen még mintegy öt nappal az olvasást követően is kimutathatóak.”
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa szigorította az alkohol, kábítószer és más bódító szerek hatása alatti vezetésért járó bírságokat. A törvény a vízi közlekedésre is kiterjed – adta hírül a pravda.com.ua portál november 22-én, a javaslat megszavazásának napján.
A tudatmódosító szerek hatása alatt volánhoz ülő személy 17 ezertől 34 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírsággal sújtható, továbbá akár három évre is megvonhatják a forgalmi engedélyét.
Amennyiben az adott sofőr már másodszor követi el a szabálysértést – 51 ezer hrivnya pénzbüntetés szabható ki, valamint két-három évig eltiltják a vezetéstől.
Emellett a szabálysértés büntetőjogi felelősségre vonással is jár. Hasonlóképp rendelkezik a törvény a kisebb lopások, csalások, a kábítószerhasználat és -birtoklás, valamint a rongálások ügyében is.
A törvény 2020. január 1-én lép hatályba.
Jelenleg az ittas vezetés Ukrajnában 10 200 hrivnya pénzbüntetéssel és a jogosítvány egy évre való megvonásával sújtható. Az egy éven belüli háromszori ismételt törvényszegés esetében a bírság összege 40 200 hrivnya, és tíz évre megvonják az adott személy vezetői engedélyét.
Kárpátalja.ma
Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben három csillagból álló rendszer körüli porkígyót örökített meg. A képződményre előreláthatólag drámai pusztulás vár, a három csillagból kettő szupernóvává alakul majd át.
A három csillagból kettő úgynevezett Wolf–Rayet-csillag, amely létezése végére extrém forróvá válik. Miközben az objektumok forognak, folyamatosan megválnak külső rétegeiktől, és erős, 12 millió kilométer per órás csillagszeleket hoznak létre. A rendszert a kutatók Apóphisznek nevezték el, az ókori egyiptomi káoszisten után, amelyet kígyóként ábrázoltak.
A csillagászok jelenlegi ismeretei szerint az efféle párosok idővel szupernóvává alakulnak, és hosszú gamma-kitöréseket produkálnak. Ezek a kitörések az univerzum legerősebb robbanásai közé tartoznak.
A kutatók nem számítottak rá, hogy ilyen rendszerre bukkannak a közelünkben. A felfedezésre lehetőségként tekintenek: a két egymás mellett lévő csillag és kölcsönhatásuk tanulmányozásával olyan új ismeretekre tehetnek szert, amelyek segíthetnek jobban megérteni a Tejútrendszerünket.
A csapat az Európai Déli Obszervatóriumhoz tartozó Nagyon Nagy Teleszkóp segítségével tanulmányozta az Apóphiszt. A kutatók a távcsővel a rendszer peremén mozgó por sebességét mérték meg, és kiderült, hogy az anyag viszonylag lassan, kétmillió kilométer per órával kering.
Benjamin Pope, a New York Egyetem szakértője szerint erre egyetlen magyarázat létezik: a Wolf–Rayet-csillagok a különböző régióikban más-más sebességgel bocsátanak ki magukból anyagot. A rendszerben az egyik objektum például olyan sebességgel foroghat, hogy majdnem széttépi magát, a forgási energia hatására pedig a gáz gyakorlatilag elveszti tömegét az egyenlítőnél, és így lassan leválik.
A becslések szerint az Apóphisz 8–15 ezer fényévre helyezkedik el tőlünk. A kutatók szerint ez biztonságos távolság, a rendszer gamma-kitörése valószínűleg nem jelent majd veszélyt a Földre.
A címlapfotó illusztráció.
Az igazságügy reformja után az ország gazdaságát bírálja az Európai Bizottság. E szerint Romániában túl magas az államháztartási hiány, lassítani kellene a növekedését. A 2019-re vonatkozó ajánláscsomag és a gazdasági, illetve a szociális prioritásokat összegzi, több tagállamot is figyelmeztet az államháztartási hiány növekedésére. Az Európai Bizottság 2010-ben vezette be az európai szemesztereket, melyek arra hivatottak, hogy összehangolják az uniós tagországok gazdaságát és költségvetési terveit. A Bizottság minden évben kielemzi a mutatókat és javaslatokat tesz, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség az esetleges kiigazításokhoz.
Az igazságügy reformja után az ország gazdaságát bírálja az Európai Bizottság. E szerint Romániában túl magas az államháztartási hiány, lassítani kellene a növekedését. A 2019-re vonatkozó ajánláscsomag és a gazdasági, illetve a szociális prioritásokat összegzi, több tagállamot is figyelmeztet az államháztartási hiány növekedésére. Az Európai Bizottság 2010-ben vezette be az európai szemesztereket, melyek arra hivatottak, hogy összehangolják az uniós tagországok gazdaságát és költségvetési terveit. A Bizottság minden évben kielemzi a mutatókat és javaslatokat tesz, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség az esetleges kiigazításokhoz.
Derül ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlegének tegnap közzétett indoklásából. Az indoklás szerint a legfőbb ügyész leváltásáról szóló javaslat ellentmond úgy a nemzetközi, mint az alkotmánybíróság által megszabott joggyakorlatnak. Álláspontjukban egy alkotmánybírósági határozatra hivatkoznak, amely kifejti, hogy az ügyészek az igazságszolgáltatói hatalom részei, és tevékenységük során egyenlő távolságot kell biztosítani számukra a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól. Ugyanakkor az alkotmány értelmében az ügyészek az igazságügyi miniszter alárendeltségében, de nem ellenőrzése alatt fejtik ki tevékenységüket. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hétfőn negatívan véleményezte Tudorel Toader igazságügyi miniszter, Augustin Lazăr leváltásáról szóló jelentését. A Tanács álláspontja konzultatív jellegű, a végső döntés az államfő kezében van.
Derül ki kormányzati forrásokból. Helyére Mircea Drăghici-ot jelölte a nagyobbik kormánypárt. A politikust szerda este szólította fel lemondásra a Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága. Lucian Șova menesztéséről egyébként még hétfőn döntött a nagyobbik kormánypárt, a helyébe Lia Olguța Vasilescu munkaügyi minisztert nevesítette, az államfő azonban nem fogadta el. A PSD csúcsvezetősége szerán Paul Stănescu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter lemondását kérte. Utóbbi távozása egyébként azért lenne fontos a párt számára, hogy legyen hely a pártelnök bizalmi emberének számító Lia Olguța Vasilescunak a kabinetben.
Jelentette ki tegnap Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke az Európai Parlament Elnökeinek Értekezletével folytatott bukaresti tárgyaláson. A megbeszélésen szó volt azokról témákról, amelyek az unió napirendjén lesznek majd 2019 első félévében, amikor Románia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.