Május 23-án életbe léptek az új adótörvény módosításai. A hatályos rendelkezés többek között előírja a járműértékesítés adójának emelését is – írja az UNIAN ukrán hírügynökség.
A №1210-es törvényjavaslat a járművek harmadik eladása során a korábbi 5%-os adót 18%-ra emeli. Ez vonatkozik a szállításra alkalmas kiegészítőkre, valamint a motorkerékpárokra és egyéb járművekre.
Kárpátalja.ma
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértéséért. A pereskedés a Beneš-dekrétumok rendelkezéseinek utólagos alkalmazása kapcsán robbant ki.
A panaszos egy Bártfa melletti erdő tulajdonosa. Az érintett ellen a szlovák állam 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis magyar nemzetiségű nagyszüleitől 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt (akkor erre eljárási hibák miatt nem került sor). Az állam ugyan első- és másodfokon is elveszítette a pert, a főügyészség viszont 2014-ben rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel (mimoriadne dovolanie) élt. Ennek következtében a Legfelső Bíróság 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek voltak, a 104/1945-ös dekrétum alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell a föld elkobzását. A strasbourgi bíróság megállapította az igazságos eljáráshoz való jog megsértését. Az ügynek további következménye lehet, amennyiben az állam utólag valóban elkobozza az erdőt a dekrétumokra hivatkozva.
A Beneš-dekrétumok rendezésének ügye érzékeny kérdés, ugyanakkor, ahogy a fenti eset is mutatja, a földelkobzások ügye időről időre felmerül és mérgezi a szlovák–magyar kapcsolatokat is. Történik mindez annak ellenére, hogy a dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos szlovák álláspont három érve közül kettőt is cáfol a strasbourgi bíróság: míg az állam szerint a dekrétumok már nem fejtenek ki joghatást és a jogfosztásokra nem a kollektív bűnösség elve alapján került sor, a mai döntés egy jelenleg is tartó eljárást vitat, amelyben a panaszostól egyedül a felmenői magyar nemzetisége miatt kobozzák el a vagyonát. A mai döntés egyben jelzi, szembe kéne nézni a harmadik érvvel is: a dekrétumok eltörlése valóban megkérdőjelezné a második világháborús rendezést?
Az eset mutatja, maguk a szlovák állami hatóságok és bíróságok tesznek azért, hogy a dekrétumok ügye ne váljon a múlt részévé, ehelyett újabb és újabb jogfosztásokhoz vezet. Emellett a dekrétumok aláássák Szlovákia nemzetközi megítélését. A kérdés rendezése ezért nemcsak magyar ügy: minden szlovák állampolgár közös érdeke is. Szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a dekrétumok eltörlésének módjáról és a jogorvoslati lehetőségekről, hogy megnyugtatóan rendeződjön a károsultak helyzete és megerősödjön a földek tulajdonosainak jogbiztonsága. Ezt a szakmai párbeszédet a szlovák hatóságok aktív bevonásával kell lefolytatni.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértéséért. A pereskedés a Beneš-dekrétumok rendelkezéseinek utólagos alkalmazása kapcsán robbant ki.
A panaszos egy Bártfa melletti erdő tulajdonosa. Az érintett ellen a szlovák állam 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis magyar nemzetiségű nagyszüleitől 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt (akkor erre eljárási hibák miatt nem került sor). Az állam ugyan első- és másodfokon is elveszítette a pert, a főügyészség viszont 2014-ben rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel (mimoriadne dovolanie) élt. Ennek következtében a Legfelső Bíróság 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek voltak, a 104/1945-ös dekrétum alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell a föld elkobzását. A strasbourgi bíróság megállapította az igazságos eljáráshoz való jog megsértését. Az ügynek további következménye lehet, amennyiben az állam utólag valóban elkobozza az erdőt a dekrétumokra hivatkozva.
A Beneš-dekrétumok rendezésének ügye érzékeny kérdés, ugyanakkor, ahogy a fenti eset is mutatja, a földelkobzások ügye időről időre felmerül és mérgezi a szlovák–magyar kapcsolatokat is. Történik mindez annak ellenére, hogy a dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos szlovák álláspont három érve közül kettőt is cáfol a strasbourgi bíróság: míg az állam szerint a dekrétumok már nem fejtenek ki joghatást és a jogfosztásokra nem a kollektív bűnösség elve alapján került sor, a mai döntés egy jelenleg is tartó eljárást vitat, amelyben a panaszostól egyedül a felmenői magyar nemzetisége miatt kobozzák el a vagyonát. A mai döntés egyben jelzi, szembe kéne nézni a harmadik érvvel is: a dekrétumok eltörlése valóban megkérdőjelezné a második világháborús rendezést?
Az eset mutatja, maguk a szlovák állami hatóságok és bíróságok tesznek azért, hogy a dekrétumok ügye ne váljon a múlt részévé, ehelyett újabb és újabb jogfosztásokhoz vezet. Emellett a dekrétumok aláássák Szlovákia nemzetközi megítélését. A kérdés rendezése ezért nemcsak magyar ügy: minden szlovák állampolgár közös érdeke is. Szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a dekrétumok eltörlésének módjáról és a jogorvoslati lehetőségekről, hogy megnyugtatóan rendeződjön a károsultak helyzete és megerősödjön a földek tulajdonosainak jogbiztonsága. Ezt a szakmai párbeszédet a szlovák hatóságok aktív bevonásával kell lefolytatni.
Mit tehet krízis idején egy felelős állampolgár, aki egyben önkénteskedni is készül? Az Önkéntes Központok és Szervezetek Platformja a besztercebányai Önkéntes Központ nonprofit szervezettel együttműködve összegezte a legfontosabb tanácsokat, a magyar fordítás Bazár György (Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség) munkája.
Íme az alapvető jogaid és kötelezettségeid, ha önkénteskedni készülsz:
Az önkéntes alapvető jogai:
Az önkéntes alapvető kötelességei:
Kidolgozta az Önkéntes Központok és Szervezetek Platformja a besztercebányai Önkéntes Központ nonprofit szervezettel együttműködve. Magyarra fordítás: Bazár György, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – Zväz skautov maďarskej národnosti
Spracovala Platforma dobrovoľníckych centier a organizácií v spolupráci s Centrom dobrovoľníctva, n.o. v Banskej Bystrici. Preklad do maďarčiny: Juraj Bazár, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – Zväz skautov maďarskej národnosti
Nem lehetséges felajánlani a személyi jövedelemadó két százalékát a civil szervezetek részére, ha valaki elhalasztja az adóbevallása leadását – mutatott rá a Pro Bono ügyvédi kezdeményezés és a Pontis Alapítvány elemzése. A kormány egyik válságkezelő intézkedése lehetővé teszi az adóbevallás elhalasztását 2020 június 30-ig, viszont a felajánlható két százalékos adórészre vonatkozó szabályozást nem igazították az intézkedéshez.
A Pontis Alapítvány ezért arra kéri az adózó állampolgárokat, hogy amennyiben élni kívánnak az felajánlással, az eredeti időpontig fizessék be a rájuk vonatkozó személyi jövedelemadó-részt, vagy ugyaneddig az időpontig kérjék a befizetés elhalasztását és kövessék a helyzet alakulását. A jogi elemzés rámutat, hogy a kormány által foganatosított változások ugyan elengedik a késői befizetés után járó szankciókat, de a törvényes határidő átlépése miatt az adórész felajánlásának lehetősége is megszűnik. Az alkalmazottak, akiknek az adóbevallását a munkáltatója készíti el, hasonló problémákkal nézhetnek szembe – a két százalékról április 30-ig nyilatkozhatnak, de akkor, ha a munkáltató március végéig elszámolja utánuk az adót. A vonatkozó jogi állásfoglalást teljes terjedelmében a linkre kattintva lehet elolvasni.
A jogi környezet gyorsan változik és elképzelhető, hogy a későbbiekben megnyílik a lehetőség az utólagos nyilatkozatok megtételére, a Pontis Alapítvány azonban azt ajánlja az érintetteknek, hogy ne várjanak a törvényi, hivatalosan senki által nem garantált kiigazításra.
Nem lehetséges felajánlani a személyi jövedelemadó két százalékát a civil szervezetek részére, ha valaki elhalasztja az adóbevallása leadását – mutatott rá a Pro Bono ügyvédi kezdeményezés és a Pontis Alapítvány elemzése. A kormány egyik válságkezelő intézkedése lehetővé teszi az adóbevallás elhalasztását 2020 június 30-ig, viszont a felajánlható két százalékos adórészre vonatkozó szabályozást nem igazították az intézkedéshez.
A Pontis Alapítvány ezért arra kéri az adózó állampolgárokat, hogy amennyiben élni kívánnak az felajánlással, az eredeti időpontig fizessék be a rájuk vonatkozó személyi jövedelemadó-részt, vagy ugyaneddig az időpontig kérjék a befizetés elhalasztását és kövessék a helyzet alakulását. A jogi elemzés rámutat, hogy a kormány által foganatosított változások ugyan elengedik a késői befizetés után járó szankciókat, de a törvényes határidő átlépése miatt az adórész felajánlásának lehetősége is megszűnik. Az alkalmazottak, akiknek az adóbevallását a munkáltatója készíti el, hasonló problémákkal nézhetnek szembe – a két százalékról április 30-ig nyilatkozhatnak, de akkor, ha a munkáltató március végéig elszámolja utánuk az adót. A vonatkozó jogi állásfoglalást teljes terjedelmében a linkre kattintva lehet elolvasni.
A jogi környezet gyorsan változik és elképzelhető, hogy a későbbiekben megnyílik a lehetőség az utólagos nyilatkozatok megtételére, a Pontis Alapítvány azonban azt ajánlja az érintetteknek, hogy ne várjanak a törvényi, hivatalosan senki által nem garantált kiigazításra.
Kapcsolódó letölthető dokumentumok, rövid szórólapok:
Szakértői ajánlások a koronavírus kapcsán (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Odporucania_pre_ludi_prich_HU_SZG
A népegészségügyi intézet ajánlásai (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Koronavirus_biely_A5_HU_SZG
Fertőzéscsökkentési lehetőségek (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Koronavirus_modry_A5_HU_SZG
Ajánlás piktogramokkal (szlovák verzió, forrás: Halász Béla) – BELA KORONA sk
Ajánlás piktogramokkal (magyar verzió, forrás: Halász Béla) – BELA KORONA HU