Európai Unió : hírek magyarul

Legalábbis a földközi-tengeri műveletekre. A negyvenezer menedékkérő elosztásáról még folyik a vita.

A Tanács 2015. június 19-én egy évvel, azaz 2016. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol jogtalan elcsatolására válaszul bevezetett korlátozó intézkedéseket. A szankciók alapján tilos:

• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy az európai polgárok és az uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat; 
•  a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén: így az európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;  
• a közlekedési, távközlési és energiaszektorban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. Az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is tilalom vonatkozik.

 Az Európai Tanács 2015. március 19-én ismét kijelentette, hogy nem ismeri el és továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, és változatlanul elkötelezett el nem ismerési politikájának mindenre kiterjedő végrehajtása mellett. 

A Tanács 2015. március 13-án elfogadta a (KKBP) 2015/432 tanácsi határozatot[1].

A tanácsi határozat 2015. szeptember 15-ig megújítja a hatályos intézkedéseket, módosít bizonyos személyekre vonatkozó bejegyzéseket, valamint kibővíti a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

[1] A határozatot 2015. március 14-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 70., 2015.3.14., 47. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. március 20-án elfogadta a 2011/172/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/486 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat 2016. március 22-ig megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, valamint, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal. 

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

 [1][1] A határozatot 2015. március 21-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 77., 2015.3.21., 16. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2015. március 20-án elfogadta a 2011/173/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/487 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat 2016. március 31-ig megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* , és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland és Liechtenstein, továbbá Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 

 [1] A határozatot 2015. március 21-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 77., 2015.3.21., 17. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegróés Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

További változtatásokat tart szükségesnek a magyar médiaszabályozásban a sajtószabadság javítása érdekében a Velencei Bizottság, amely pénteken fogadta el a tárgyban készült véleményét.

A Tanács elnöksége és az Európai Parlament 2015. június 17-én megállapodott az értékpapír-kölcsönzés és a repoügyletek átláthatóságának növelését célzó rendeletről.

A rendelet annak révén hivatott javítani a pénzügyi stabilitást, hogy az úgynevezett értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatokat ezentúl ténylegesen be kell jelenteni a kereskedési adattárak és a kollektív befektetési vállalkozások befektetői felé. A nagyobb átláthatóság elejét veszi annak, hogy a bankok és az egyéb pénzügyi közvetítők megkíséreljék kijátszani a rendeletet oly módon, hogy tevékenységeik egy részét áthelyezik a kevésbé szabályozott árnyékbankszektorba.

A gyakran az árnyékbankszektor által végrehajtott értékpapír-finanszírozási ügyletek során a szerződő fél birtokában levő eszközöket használják finanszírozási eszközök generálására. Ezek nagyrészt értékpapírok, illetve áruk kölcsönbe adását vagy kölcsönbe vételét, repo- vagy fordított repoügyleteket, illetőleg visszavásárlási vagy fordított visszavásárlási (buy-back/sell-back) ügyleteket jelentenek.

Intézkedéscsomag

A Bizottság 2014 januárjában nyújtotta be javaslatát, az uniós bankszektor strukturális reformjáról szóló rendelettervezettel együtt. Az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló rendelettel a Bizottság célja elsősorban az, hogy kivédje annak kockázatát, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyleteken alapuló kereskedelmi tevékenységek megfelelő felügyelet nélkül fejlődjenek tovább, például a szabályozott bankrendszer keretein kívül. Ennek érdekében az értékpapír-finanszírozási ügyletek vonatkozásában a Bizottság kötelező erejű átláthatósági és bejelentési követelményeket javasol.   

Átláthatóság

A Bizottság a rendelettervezet révén intézkedéseket vezet be az átláthatóság javítása érdekében az alábbi 3 fő területen:

• az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódóan a pénzügyi rendszerben felhalmozódó rendszerszintű kockázatok figyelemmel kísérése
• azon befektetők tájékoztatása, akiknek az eszközeit ezekben az ügyletekben felhasználják
• olyan újbóli elzálogosítási tevékenységek, amelyek során a bankok vagy a brókerek saját célra használják fel az ügyfeleik által adott biztosítékokat

A következő lépések

A megállapodás egy brüsszeli háromoldalú egyeztető ülésen jött létre. A háromoldalú egyeztetések 2015. április 28-án kezdődtek, azt követően, hogy a Tanács 2014 decemberében, a Parlament pedig 2015 márciusában megállapodott saját tárgyalási álláspontjáról.

A Tanács részéről az Állandó Képviselők Bizottsága néhány napon belül megerősíti a megállapodást. A jogász-nyelvészi vizsgálatot követően az elnökség benyújtja a rendeletet az Európai Parlamentnek, hogy első olvasatban szavazzon róla, a Tanácsnak pedig, hogy elfogadja.

A Törvényszék új eljárási szabályokat állapít meg magának

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2015. június 10-én jóváhagyta az új élelmiszerekre vonatkozó új uniós szabályokról szóló végső kompromisszumos szöveget. A szöveg, amelyben szerepelnek a Tanács számára elfogadható európai parlamenti módosítások, jelentős mértékben javítja az új élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi szabályokat. Az új élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyeket 1997 májusa előtt az EU-ban nem fogyasztottak jelentős mértékben. Ilyenek például az új gyártási eljárással készülő élelmiszerek.

Értéktöbblet

A Tanács elfogadta a Parlament azon módosításait, amelyek révén – az emberi egészség magas szintű védelmének megőrzése mellett – felgyorsulna és olcsóbbá válna az új élelmiszerek unióbeli forgalomba hozatala.

Kevesebb bürokrácia

A Tanács a kompromisszumos javaslatában központosított uniós szintű eljárást és általános érvényű engedélyezést bevezetve elősegítené az adminisztratív terhek csökkentését. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezést és az uniós jegyzékbe vételt követően bármely élelmiszer-ipari vállalkozó forgalmazhatja az adott új élelmiszert. Az általános érvényű engedélyezés révén elkerülhető lenne, hogy ugyanazokra az új élelmiszerekre vonatkozóan különböző vállalkozásoknak új kérelmet kelljen benyújtaniuk, és ez várhatóan különösen a kkv-k számára lenne kedvező. A jelenlegi szabályok értelmében az új élelmiszerek engedélyezésére tagállami szinten kerül sor, és az engedély csak a kérelmező számára érvényes.

A hagyományos élelmiszerek megjelenésének elősegítése

Az új szabályok elősegítenék továbbá a harmadik országokból származó olyan hagyományos élelmiszereknek az EU piacán való megjelenését, amelyek esetében bizonyított a múltbeli biztonságos felhasználás. Az ilyen élelmiszerek esetében a kérelmezőnek igazolnia kellene, hogy az adott harmadik országban ezeket már legalább 25 éve biztonságosan fogyasztják. 

Nanotechnológia

Az új élelmiszerekre vonatkozó szabályok hatálya kifejezetten kiterjedne a mesterséges nanoanyagokra is. A Bizottság felhatalmazást kapna, hogy a mesterséges nanoanyagok fogalmának meghatározását hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez, illetve a nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározásokhoz.  

Klónozás

Az új élelmiszerek esetében alkalmazandó szabályok hatálya kifejezetten kiterjedne a klónozott állatokból származó élelmiszerekre is az azokra vonatkozó külön szabályok hatálybalépéséig.

Következő lépések

A lett elnökség javasolni fogja a Parlamentnek, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága által jóváhagyott szöveg alapján első olvasatban szülessen megállapodás. Az Európai Parlament várhatóan a 2015. július 6-ával kezdődő héten fogja megvizsgálni a tanácsi kompromisszumos szöveget, és akkor fog szavazni is róla.

Háttérinformációk

Az EU-ban a jelenlegi szabályok értelmében engedélyezett új élelmiszerek például a „jelentős el nem szappanosítható részt tartalmazó repcemagolaj”, a „hozzáadott fitoszterint/fitosztanolt tartalmazó rozskenyérfélék”, a „hozzáadott fitoszterol-észtereket tartalmazó, tej jellegű és joghurt jellegű termékek”, a „koagulált burgonyafehérjék és hidrolizátumok” és a „tojássárgájából származó foszfolipidek”.

Általános : 2016-ban is megszervezi az EP az Európai ifjúsági rendezvényt (European Youth Event - EYE), amelynek előkészítéséhez lelkes fiatalokat és szervezeteket keresünk. Kapcsolódj rá az #EYE2016-ra, látogass el Facebook-oldalunkra a friss hírekért, és vegyél részt a jövő évi rendezvény megtervezésében! Találkozzunk 2016-ban Strasbourgban!

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze az euróövezeti országok vezetőit Donald Tusk jövő hétfőre, miután csütörtök este eredménytelenül zárult az eurózóna pénzügyminisztereinek újabb próbálkozása, hogy megállapodásra jussanak a görög adósság kezeléséről.

Közel 190 ezer fő kért menedéket első alkalommal az idei év első három hónapjában az Európai Unió tagállamaiban. A menedékkérők több mint a fele Németországban és Magyarországban nyújtott be ilyen kérelmet – húzza alá az Eurostat első negyedéves jelentése.

Ma sem született megegyezés a görög hitelprogram folytatásáról, az ország az eurózónából való kilépés küszöbén áll. Lehet, hogy a magyar kormány attól tart, Athén átengedi az összes Görögországba érkező menedékkérőt észak felé. Ezért sürgős a kerítés.

Általános : Június 18–19-én a mezőgazdasági, az energiaügyi és a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság tagjai is ellátogatnak a milánói világkiállításra, amelynek témája az élelmezés és a fenntartható élelmiszer-termelés. A képviselők a globális élelmiszerbiztonság megerősítésének és az élelmiszerpazarlás visszaszorításának a fontosságára igyekeznek felhívni a figyelmet.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

Nem tartja kielégítőnek az almásfüzitői vörösiszap-tároló biztonságos működtetésére a magyar hatóságok által eddig hozott intézkedéseket, ezért új szintre emelte a Magyarország ellen korábban indított eljárást az Európai Bizottság.

Miért fontos az adatok áramlása az EU gazdasága szempontjából és hogyan kapcsolódik mindez az adatvédelemhez? Ezek a kérdések is felmerültek az állampolgári jogi és a nemzetközi kereskedelmi szakbizottságok által szervezett keddi meghallgatáson, ahol EP-képviselők, az európai adatvédelmi biztos, az Európai Bizottság képviselői és szakértők vitatták meg a témát az adatvédelmi reform kapcsán.
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A második szakaszba lépett csütörtökön a színlelt szerződéseket megszüntető magyar törvény miatt 2014 októberében indult kötelezettségszegési eljárás. Brüsszelnek továbbra is az a véleménye, hogy a tavaly májusban életbe lépett magyar szabályozás megsérti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokat és a tulajdonhoz való jogot is, ami az EU alapvető jogi chartában van rögzítve.

2015. június 16-án az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége, a Tanács Főtitkársága és a kezdeményezés sikerén munkálkodó „ECI Campaign” elnevezésű szervezet „Az európai polgári kezdeményezések és a részvételi demokrácia ígérete” címmel közös konferenciát szervezett, amelyen az érintettek mellett a szélesebb nyilvánosság is részt vett. A konferencia célja az volt, hogy számba vegye az európai polgári kezdeményezés létrehozása óta eltelt három év eredményeit, és lendületet adjon az arról szóló vitának, hogy miként lehet az eszközt hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tenni.

Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára a konferencia megnyitóján így fogalmazott: „Az elmúlt három év bizonyította, hogy az európai polgári kezdeményezés az Unió demokratikus struktúráinak szerves része. Az érintettek tapasztalatai és a Bizottság közelmúltbeli jelentése ugyanakkor egyértelműen rámutattak arra, hogy még mindig vannak olyan problémák, amelyekkel foglalkoznunk kell, ha az európai polgári kezdeményezésre továbbra is hasznos eszközként kívánunk tekinteni”. 

„Az európai polgári kezdeményezés keretében eddig hatmillió ember adott hangot véleményének, az ő aláírásuk igazolja, hogy a kezdeményezés tényleges mozgósító és ösztönző erőként működik” – mondta Zanda Kalniņa-Lukaševica. 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Lettország nagy jelentőséget tulajdonít a részvételi demokráciának, és az országban működik Európa egyik leginnovatívabb és legsikeresebb internetes petíciós platformja, a ManaBalss.lv. 

Az európai polgári kezdeményezés a nemzetek feletti, részvételen alapuló és digitális demokrácia első eszköze a világon. Ennek ellenére a szükséges egymillió aláírást megszerzett három kezdeményezés egyikéből sem született jogalkotási javaslat, és ez számos kérdést vet fel. 

A konferencia volt az első olyan nyilvános vita, amelyet a Tanácsban rendeztek az európai polgári kezdeményezésről. A rendezvény szervezői az intézményeket, az érdekelt feleket és a szélesebb nyilvánosságot azzal a kettős céllal ültették asztalhoz, hogy vizsgálják meg, milyen szerepet tölt be a részvételi demokrácia az EU-ban, és fogalmazzanak meg közös ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne eredményesebbé tenni az eszközt. 

A konferencián zajlott megbeszélések rávilágítottak, hogy jogszabályi változások nélkül is bizonyos előrelépés érhető el olyan közvetlen intézkedések révén, amelyek felkeltik a nagyközönség érdeklődését a kezdeményezés és annak eljárásai iránt. Elhangzott egy olyan javaslat is, miszerint nagyobb támogatást kellene nyújtani a kezdeményezések szervezőinek.

Nagyobb politikai lendületre és esetleges jogszabályi változásokra is szükség van ahhoz, hogy kezelhetők legyenek az olyan strukturális problémák, mint amilyet például az aláírások összegyűjtésére rendelkezésére álló túl szoros határidők jelentenek. Emellett intézkedéseket kell hozni az aláírások összegyűjtését szolgáló eljárások egyszerűsítése vagy digitalizálása céljából. A konferencia következtetéseit június 18-án teszik közzé az „ECI Campaign” szervezet honlapján.

Az Európai Bizottságnak elvi fenntartásai vannak a kerítésépítéssel szemben, de lépéseket nem tesz ellene.

Az Európai Bizottság nem vitatja Magyarország ahhoz való jogát, hogy kerítéssel védje a határait, de nem találja szerencsésnek és nem is javasolja az ilyen és ehhez hasonló megoldásokat – közölte csütörtökön a Bizottság menekültpolitikáért felelős szóvivője.