A Tanács keretében tevékenykedő Állandó Képviselők Bizottsága 2015. július 9-én a luxemburgi elnökség kompromisszumos szövege alapján elfogadta a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetről kialakított álláspontját.
A Tanács prioritásaiA Tanács több kiemelt területen is támogatta a Bizottság által javasolt összegeket. E területek közé tartozik a gazdaság élénkítését szolgáló Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), a migrációs áramlások kezelését célzó intézkedések, a humanitárius segítségnyújtás és az Erasmus. A Tanács álláspontjában tükröződik az a kifizetési terv is, amelyről 2015 májusában az Európai Parlamenttel állapodott meg annak érdekében, hogy fokozatosan megszüntessék a 2007–2013-as kohéziós programokkal kapcsolatos, még teljesítetlen kifizetési követelésekből adódó kötelezettségállományt.
„Meggyőződésem, hogy a 2016. évi uniós költségvetés-tervezetről kialakított tanácsi álláspont lehetővé teszi, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a termelő beruházások megvalósításához, a növekedés és a foglalkoztatás elősegítéséhez, továbbá a politikai szempontból leginkább sürgető feladatoknak, például a migráció kezelésének a megoldásához. A jelenlegi gazdasági helyzetben elengedhetetlen, hogy a polgárok hozzájárulásai megtérüljenek, az uniós források felhasználását pedig pontosság és elszámoltathatóság jellemezze. Ezért úgy gondolom, hogy a Tanácsban elért politikai megállapodás megfelelő egyensúlyt teremt a költségvetési konszolidáció és azon stratégiai beruházások között, amelyekre Európának szüksége van ahhoz, hogy enyhüljenek a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet negatív hatásai” – jelentette ki Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács elnöke.
Mozgásteret hagyniMivel a jelenlegi politikai és gazdasági körülmények között az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie, a Tanács szerint bölcs dolog elegendő pénzügyi mozgásteret hagyni. Éppen ezért a többéves pénzügyi keret felső összeghatárai alatt megfelelő tartaléksávról gondoskodott annak érdekében, hogy az EU a váratlanul fellépő szükségletekre is reagálni tudjon. A korábbi évek költségvetéseinek végrehajtási adataira támaszkodva és a jövőbeli reális felvevőképességet felmérve a Tanács úgy véli, hogy a 153,27 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és a 142,12 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzat lehetővé teszi, hogy az EU 2016-ban meg tudja valósítani a szakpolitikai célkitűzéseit. A bizottsági javaslathoz képest ez 563,6 millió euróval kevesebb kötelezettségvállalást és 1,4 milliárd euróval kevesebb kifizetést jelent.
A külső politikára, migrációra és versenyképességre előirányzott összegek nagyarányú növeléseA tanácsi álláspont az 1–5. sz. költségvetés-módosítással módosított 2015. évi uniós költségvetéshez viszonyítva az összes kötelezettségvállalást 5,36%-kal csökkenti, az összes kifizetést pedig 0,59%-kal növeli. A 2015. évi költségvetés nemrégiben 16.5 milliárd összegű kötelezettségvállalással egészült ki azoknak az előirányzatoknak a megőrzése érdekében, amelyek a többéves pénzügyi keret bizonyos programjainak kései elfogadása miatt 2014-ben nem kerültek felhasználásra. A kifizetéseket illetően a tanácsi álláspont két számjegyű százalékos mértékben növeli a külső szakpolitikai tevékenységekre (+22,5%), valamint a biztonság és uniós polgárság fejezetével, és benne a migrációval kapcsolatos intézkedésekre (+15,4%) előirányzott összegeket. A kutatás és a versenyképesség növelését célzó egyéb intézkedések 8,6 %-os emelésben részesülnek.
Az alábbi táblázatban a tanácsi álláspont tervezetének összefoglalása látható:
Előirányzatok fejezetenkéntmilliárd EURkötelezettségvállalásokkifizetések1. Intelligens és inkluzív növekedés:
a) Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért
b) Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
69,6
18,8
50,8
65,9
17,1
48,8
2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások:
ebből: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések
62,9
42,7
55,6
42,7
3. Biztonság és uniós polgárság:2,62,24. Globális Európa:8,79,15. Igazgatási kiadások (az összes uniós intézményé): 8,9 8,9 Speciális eszközök:0,50,4Összes előirányzat153,3142,1Az EU-28-ak GNI-jének százalékában1,040,97Következő lépésekA Tanács az álláspontját várhatóan szeptember elején írásbeli eljárás keretében fogadja el hivatalosan. Az állásponttal a luxemburgi elnökség megbízást kap arra, hogy a 2016. évi uniós költségvetésről tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel.
2015. július 8-án egy újabb lépéssel közelebb került a mobiltelefonok barangolási (roaming) díjainak megszüntetése, amikor is a tagállamok az Állandó Képviselők Bizottságának keretében jóváhagyták az Európai Parlamenttel elért megállapodást. A vonatkozó új jogszabály ezen túlmenően tartalmazni fogja a nyitott internethez való hozzáférés (vagyis a hálózatsemlegesség) védelmét célzó első uniós szintű szabályokat is.
A megállapodás értelmében 2017. június 15-től megszűnnek az Európai Unióban a barangolási többletdíjak. A barangolásszolgáltatóknak azonban lehetőségük lesz az ún. „méltányos használati szabályzat” alkalmazására, ami elejét veszi a roaminghasználattal való visszaéléseknek. A visszaélésszerű barangolás többek között az időnkénti utazásoktól eltérő roaminghasználatot jelenti majd.
A méltányos használatot meghaladó mértékű roaminghasználat esetén kisebb mértékű díj felszámítására lesz lehetőség. A szóban forgó díj a szabályok értelmében nem haladhatja majd meg a szolgáltató által a többi uniós ország hálózatának használatáért fizetett legmagasabb nagykereskedelmi árat. Azt, hogy a roaminghasználat meddig tekinthető méltányos használatnak a Bizottság fogja meghatározni 2016. december 15-ig.
Ahhoz, hogy a roamingdíjak megszűnése az EU egészében fenntartható legyen, csökkenteni kell a jelenleg érvényben lévő nagykereskedelmi árakat. Az ehhez vezető első lépésként a Bizottság felül fogja vizsgálni a nagykereskedelmi roamingpiac helyzetét és 2016. június 15-ig új jogszabályjavaslattal fog előállni. Ezenkívül a szolgáltatók költségeinek megtérülését garantáló biztosítékok is beépülnek majd a rendszerbe.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, távközlési és médiáért felelős miniszter és a Tanács elnöke elmondta: „A roamingdíjak 2017 júniusáig történő megszüntetéséről szóló megállapodás kiváló példája annak, amikor az európai polgárok az Európai Unió fellépése nyomán egyértelműen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Európa képes eredményesen fellépni.”
Alacsonyabb roamingdíjak már 2016-banMár 2016. április 30-ától csökkenni fognak a roamingdíjak. Ennek megfelelően a felszámítható többletdíjak felső határát az alábbiak szerint fogják meghatározni: hívások esetén percenként 5 eurócent, sms-enként 2 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 5 eurócent. Ezek az összegek a nagykereskedelmi árak jelenlegi felső határának felelnek meg. Hívásfogadás esetén a felszámított legmagasabb többletdíj az Unióban kiszámlázható legmagasabb mobilhívás-végződtetési díjak súlyozott átlagának fog megfelelni, amelyet a Bizottság 2015 végéig fog meghatározni.
Az EU-ban jelenleg érvényes roaming kiskereskedelmi árkorlátok annak az összegnek felelnek meg, amelyet a szolgáltatók a fogyasztóknak felszámíthatnak. Ez azt jelenti, hogy ezek az árak a belföldi árat és a többletdíjat foglalják magukban. Szintén 2016. április 30-tól a belföldi ár és az esetleges többletdíjak összege nem haladhatja majd meg a jelenleg érvényben lévő kiskereskedelmi árkorlátokat (hívások esetében percenként 19 eurócent, sms-enként 6 eurócent, az adatforgalomban pedig megabájtonként 20 eurócent).
A nyitott internet védelmeEz lesz az első alkalom, amikor az uniós jogban megjelenik egy arra vonatkozó előírás, hogy a szolgáltatók az internet-hozzáférés biztosítása során kötelesek egyenlő bánásmódot biztosítani a forgalom valamennyi típusa tekintetében. A jogszabály szövege azt az elvet is rögzíti, hogy a felhasználóknak joguk van az interneten hozzáférni az általuk kiválasztott tartalomhoz, illetve az interneten ilyen tartalmakat terjeszteni.
A szolgáltatók az internetforgalom zavartalanságának megóvása érdekében ésszerű forgalomszabályozási intézkedéseket vezethetnek be. Ezeknek az intézkedéseknek nem üzleti megfontolásokon, hanem objektív műszaki követelményeken kell alapulniuk. A letiltás vagy akadályozás csak bizonyos korlátozott körülmények között lesz engedélyezett, például kibertámadások elleni védekezés céljából, vagy a kivételes vagy ideiglenes jelleggel kialakuló szűk hálózati keresztmetszetek megszüntetésére.
A szabályok lehetővé teszik majd olyan megállapodások megkötését, amelyek tárgya egy meghatározott tartalomra optimalizált szolgáltatás, amennyiben az optimalizálásra szükség van, a szolgáltatóknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatások elérjenek egy általános színvonalat. Ilyen speciális szolgáltatásnak minősül például a távsebészet és az összekapcsolt autók.
A nyitott internetre vonatkozó szabályokat 2016. április 30-tól kell alkalmazni, amely egybeesik az új rendelet alkalmazásának megkezdésére meghatározott időponttal.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök elmondta, hogy „vitathatatlanul történelmi lépésnek számít, hogy az uniós jogba bekerült a nyitott internet védelmének elve”. „Ezzel teret engedünk az innovációnak. A megállapodás a jövőbeli igényeket is képes lesz kielégíteni.”
Hogyan lesz a javaslatból jogszabály?Először is el kell végezni a megállapodás tárgyát képező szöveg technikai véglegesítését. Ezt követően azt a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia. A Tanács várhatóan 2015 őszén fogja hivatalosan elfogadni a szöveget. Erre nem feltétlenül a Távközlési Tanács keretében fog sor kerülni, a vonatkozó jogi aktust ugyanis bármelyik tanácsi formáció elfogadhatja.
A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.
Itt szinte mindenki az egység fontosságát hangsúlyozta, ám csakúgy mint az Európai Tanács ülésén, a mai vita során is megtapasztalhattuk, hogy mennyire különbözően gondolkodunk a görögországi kérdéssel kapcsolatban.
Ezért vissza kell térnünk azokhoz az egyszerű és általánosan elfogadott elvekhez, amelyek évszázadokon keresztül vezérelték az emberek életét.
Először is, ebben a válságos helyzetben is feltétel nélkül tisztelnünk kell egymást.
Másodszor, a tisztesség azt kívánja, hogy aki tartozik valakinek, az fizesse vissza a tartozását. Nem arról van szó, hogy a hitelezők rosszak és erkölcstelenek, az adós pedig vétlen áldozat.
Harmadszor, az egyszerűen nem lehetséges, hogy valaki hosszú távon többet költsön, mint amennyit keres. Ez a görög válság forrása, nem pedig a közös valuta.
Negyedszer, a barátaidhoz, és ne az ellenségeidhez fordulj segítségért, különösen akkor, ha az utóbbiak nem tudnak segíteni rajtad.
És végezetül, ha segíteni akarsz a rászoruló barátodnak, akkor ne alázd meg.
Ma egységre van szükségünk van; nem azért, mert az egység szép elgondolás, hanem azért, mert elengedhetetlen ahhoz, hogy konkrét döntéseket hozzunk. Ha nem lesz egyetértés Görögországgal kapcsolatban, akkor négy nap múlva egy teljesen más Európára ébredünk. Ez most már tényleg az utolsó figyelmeztetés Görögország számára, de számunkra is: ez az utolsó esélyünk.
Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ezt az utolsó esélyt már meg is ragadtuk: miközben ez a vita folyt, Jeroen Dijsselbloem elnök megkapta az ESM-programra vonatkozó hivatalos görög kérést.
Remélem, hogy ez jó előjel a jövőnkre nézve. Remélem. Köszönöm.
Mindenekelőtt a legjobbakat kívánom a luxemburgi elnökségnek. Kihívásokkal teli hat hónap áll előttük, és számítok arra, hogy ebben az időszakban a lehető legszorosabb együttműködés lesz közöttünk. Jól ismerem Xavier Bettel miniszterelnök urat, így biztos vagyok abban, hogy kiváló munkát fog végezni.
Olyan időszakban állok itt most Önök előtt, amely mind Európa egésze számára, mind a gazdasági és monetáris unió számára különleges és nehéz. Először az Európai Tanács júniusi ülésének főbb eredményeiről szeretnék röviden beszámolni Önöknek, azután pedig a tegnap esti euróövezeti csúcstalálkozóról.
A júniusi csúcstalálkozón az uniós vezetők megbeszélést folytattak arról, hogy hogyan támogassuk a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett, leginkább érintett országokat. Megállapodtunk arról, hogy a következő két év során át-, illetve letelepítünk 60 000 menekültet az Európai Unióban. Ez az intézkedés kiegészíti a már most is jelentős tagállami erőfeszítéseket, az Európai Unióban ugyanis évente 600 000 menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be. Nem tagadhatom, hogy az ebben a témában nehéz – időnként komoly vitákba torkolló – tárgyalást folytattunk. Emlékezetem szerint ez volt a legelső alkalom, amikor Európa vezetői ennyire őszinte véleménycserét folytattak a menekültkérdésről. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy tartjuk magunkat az áprilisi rendkívüli csúcstalálkozón kialakított önkéntes alapú megközelítéshez, mert egyensúlyt kell találnunk ebben a kérdésben a nemzeti szuverenitás és az uniós szintű fellépés között.
Sikerült olyan megállapodást kialakítanunk, amely életképes, és amelyre építhetünk. A luxemburgi elnökséghez folyamatosan érkeznek be áttelepítésre és letelepítésre vonatkozó önkéntes vállalások a tagállamoktól. Az eddigi számok alapján bízom abban, hogy el fogjuk érni az Európai Tanács ülésén elfogadott célszámokat.
A jelenlegi szükséghelyzetet figyelembe véve az uniós vezetők arról is megállapodtak, hogy az Európai Unió támogatást nyújt ahhoz, hogy a leginkább érintett országokban „első fogadási létesítményeket” alakítsanak ki az irreguláris migránsok gyors nyilvántartásba vételének biztosítása céljából. Az Unió visszaküldési politikájának megerősítése érdekében pedig a Bizottság fel fogja gyorsítani a származási és tranzitországokkal a visszafogadás témakörében folytatott tárgyalásokat. Ezek lesznek az alapjai a kapcsolódó területeken, például a fejlesztési támogatás területén alkalmazott „többért többet” elvnek.
A brit miniszterelnök megerősítette, hogy a brit kormány 2017-ig népszavazást kíván tartani az ország uniós tagságáról. Megkezdődik az Egyesült Királyság helyzetének újratárgyalása: ezzel megtettük az első lépést egy hosszú folyamatban, melyet lezárni is az Európai Tanács fog. Erre a kérdésre a decemberi ülésünkön vissza fogunk térni.
Közvetlenül azután, hogy értesültünk a Tunéziában, Kuvaitban és Franciaországban elkövetett legújabb terrorista merényletekről, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részvételével megbeszélést folytattunk az Európa biztonságát fenyegető új veszélyekről. A nemzetközi terrorizmussal és egyéb biztonsági kihívásokkal összefüggésben az uniós vezetők felkérték a főképviselőt, hogy jövő júniusra készítse el az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai stratégiáját. Megállapodtunk arról is, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt az európai védelmi iparba történő beruházásokra irányuló kollektív erőfeszítésekhez.
Végezetül gazdasági kérdéseket vitattunk meg, elsősorban a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről szóló, június 22-én közzétett jelentéssel összefüggésben. A jelentés egyértelműen leszögezi, hogy a mélyebb monetáris unió kialakításának alapját a tagállami szinten végrehajtandó reformok képezik. A legjobban úgy tudjuk orvosolni az euróövezet strukturális gyengeségeit, ha a tagállamok gazdaságaiban jelentkező problémák megoldására törekszünk.
Az uniós vezetők kiemelték továbbá a digitális egységes piac kiépítésének fontosságát, és nyugtázták a Bizottság erre vonatkozó új munkatervét. Az Európai Tanács egyértelműen kinyilvánította, hogy – tekintettel a digitális gazdaságnak a munkahelyteremtésben és a növekedésben betöltött központi szerepére – ez a terület most kiemelt fontosságú Európa számára. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú az Európai Parlamenttel folytatandó jövőbeli együttműködés.
Két héttel ezelőtt, június 22-én euróövezeti csúcstalálkozót hívtam össze annak érdekében, hogy ki tudjunk lépni a patthelyzetből a Görögországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról folytatott tárgyalásokban, és kialakítsunk egy olyan közös politikai álláspontot, amellyel minden tagállam vezetője egyetért. A csúcstalálkozót követő napokban az euróövezeti vezetők felkérték az eurócsoportot, hogy gyorsítsa fel az utolsó pillanatban benyújtott görög javaslatról folytatott tárgyalásokat. Akkor abban bíztunk, hogy megállapodásra tudunk jutni;
most, két hét elteltével versenyt futunk az idővel, hogy helyreállítsuk a bizalmat. Nem kívánom értékelni a görög népszavazás érdemeit és hibáit. Mindenkinek megvan a saját nézőpontja. Most az a fontos, hogy előrelépjünk, és ne a múlttal foglalkozzunk.
A tegnap esti euróövezeti csúcstalálkozón őszinte és nyílt eszmecserét folytattunk az előttünk álló nehéz helyzetről. Felkértük Alékszisz Cíprasz miniszterelnököt, hogy ismertesse kormányának a görögországi fenntartható fejlődés és jólét biztosításával kapcsolatos elképzeléseit. Az eurócsoport most részletesen meg fogja vizsgálni Görögországnak az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés alapján biztosítandó támogatási programra vonatkozó kérését. Az elkövetkező napokban pontosításokra lesz szükség, amelyeket Görögországnak a lehető leghamarabb meg kell adnia.
A jelenlegi helyzet kialakulásáért a tárgyalások minden résztvevője felelős. Arra kérem az összes vezetőt, hogy próbáljanak meg konszenzusra jutni: ez közös sikerünk lenne, győztesek és vesztesek nélkül. Ha viszont ez nem sikerül, az a tárgyalások végét jelenti, annak minden lehetséges következményével együtt – ideértve a legrosszabb forgatókönyvet is, amelynek esetében mindenki veszítene. Ha nem tudunk megállapodásra jutni, Görögország csődbe mehet, bankrendszere pedig fizetésképtelenné válhat. Ez értelemszerűen nagyon súlyosan érintené a görög népet. Nincs kétségem afelől, hogy ez geopolitikai értelemben is hatással lesz Európára. Naivitás azt remélni, hogy ez nem így lesz.
A rideg valóság az, hogy mindössze négy napunk van arra, hogy végső megállapodásra jussunk. Mindezidáig nem beszéltem határidőkről, de most minden kételyt kizáróan ki kell mondanom, hogy e hét végén lejár az utolsó határidő is. Mindannyian felelősek vagyunk a válságért, tehát mindannyian felelősek vagyunk annak megoldásáért is.
Plutarkhoszt idézve: hibát találni könnyű, helyrehozni annál nehezebb. Bízom abban, hogy ezt a helyzetet nem lesz olyan nehéz helyrehozni, mint ahogy valamikor Plutarkhosz gondolta. Bizonyítsuk be, hogy nem volt igaza! Köszönöm.