Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Alzheimer-kórban szenved az Arábiai Lawrence és a Doktor Zsivágó sztárja, a 83 esztendős Omar Sharif.

Az egyiptomi filmsztár, aki számos hollywoodi és európai filmben szerepelt, maga erősítette meg, hogy Alzeimer-kórt állapítottak meg nála az orvosok. A színész azt követően beszélt betegségéről, hogy fia egy spanyol lapban megemlítette állapotát - írta kedden a BBC News.
Tarek el-Sharif azt mondta az El Mundóban megjelent cikkben, hogy nem lehet bizonyosan megállapítani, milyen stádiumban van a betegség.
"Nyilvánvaló, hogy javulni nem fog, csak rosszabb lesz. Azt tudja még, hogy híres színész. Olyan dolgokra nem emlékszik, hogy mikor volt egy bizonyos helyen vagy kit játszott egy bizonyos filmben. Például emlékszik a Doktor Zsivágóra, de azt nem tudja, mikor készült" - mesélte apjáról.
Omar Sharif pályafutása során két Golden Globe-díjat kapott és Oscar-díjra is jelölték David Lean 1962-ben forgatott Arábiai Lawrence című filmjéért, amelyben az egyik fontos szerepet alakította.

Legalább húsz rendőrt öltek meg Kenya keleti részén az al-Shabaab szomáliai terrorcsoport harcosai - közölte kedden a kenyai rendőrség.

A támadás hétfő éjjel a szomáliai határvidéken található, Yumbis nevű faluban történt, nem messze Garissa városától, ahol a múlt hónapban közel másfélszáz diákkal végzett az al-Shabaab.
A rendőrök konvojban haladó négy gépkocsiját a támadás után felgyújtották az iszlám milicisták.
A rendfenntartók azért voltak úton, hogy segítséget nyújtsanak kollégáiknak, akik ugyancsak hétfőn autójukkal az al-Shabaab harcosai által telepített aknára futottak. A Reuters brit hírügynökség úgy tudja, hogy ebben az előbbi támadásban is legalább három rendőr életét vesztette.
"Harcosaink sikeres műveletet hajtottak végre, és több mint húsz kenyai rendőrt megöltek" - nyilatkozta kedden az Andalus rádióadónak Abdiasis Abu Mus'ab sejk, a szomáliai milícia szóvivője.
A szélsőséges csoport tagjai múlt héten be akartak hatolni Yumbisba, de a kenyai biztonsági erőknek sikerült megakadályozni őket ebben.
Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szövetséges al-Shabaab rendszeresen követ el támadásokat a szomszédos Kenyában, és ezzel azt próbálja elérni, hogy a kelet-afrikai ország vonja ki katonáit Szomáliából, akik ott a mogadishui kormányt támogató Afrikai Unió (AU) kötelékében szolgálnak.
Az április eleji garissai támadás mellett a szomáliai milícia 2013-ban megtámadott egy nairobi bevásárlóközpontot is, ahol 67 emberrel végzett. Az ismétlődő erőszakcselekmények miatt a Kenya számára létfontosságú turizmus szinte teljesen összeomlott.

Római kori temetőt tártak fel Inotánál, a sírhelyre a leletek tanúsága szerint több száz évig temetkeztek az előkelőségek – tájékoztatta az MTI-t az ásatást vezető régész.

Csirke Orsolya elmondta, hogy a tavaly feltárt halomsírok közelében sírhelyek kerültek felszínre, ahová az arisztokrácia tagjai és a hozzájuk tartozó háznép temetkezett a római kortól kezdődően.
A halmokkal egykorú, hamvasztásos rítusú sírok mellett egy-két generációval későbbi, ugyancsak hamvasztott temetkezésre utaló jelek is fellelhetőek – közölte Csirke Orsolya, hozzátéve, hogy a sírokban kerámiaedényeket - tálat, fazekat, korsót, poharat -, valamint a halottnak szánt útravalót tartalmazó edényt találtak.
Számos fémből készült tárgy is felszínre került, ruhakapocs mellett bronzzal kombinált gyöngynyakláncok, gyűrűk és pénzérmék is gazdagítják a leletanyagot – fejtette ki az ásatás vezetője.
Csirke Orsolya elmondta azt is, hogy a sírba temetett tárgyakat olykor faládába helyezték el, ennek nyomait ládavasalások és fogantyúk jelzik.
A sírok körül sok esetben találtak kör vagy szögletes alakú árkokat, amelyek sírkertszerűen vették körül a temetkezési helyet - fogalmazott a régész.
Hozzátette: előkerült egy római korból származó épített emlék is, amelynek egyelőre ismeretlen a funkciója. Az igen mélyen alapozott, festett falú épület körüli falon belül található egy másik, hamvasztásos temetkezésre használt épület, valamint egy szabályos négyzet alaprajzú, pódiumszerű építmény is.
Az ásatás a régészet napja alkalmából, szombaton előzetes bejelentkezést követően megtekinthető – fűzte hozzá.

A schwechati repülőtér védelmét ellátó magáncég hat korábbi alkalmazottját azzal gyanúsítják, hogy embercsempészetben segédkeztek és illegális bevándorlókat juttattak fel a gépekre - olvasható a Kurier című osztrák napilap keddi számában.

A lap értesülése szerint a biztonságiak személyenként hétezer és kilencezer euró (nagyjából 2,2 és 2,8 millió forint) közötti összegért engedték át az illegális bevándorlókat az ellenőrzésen. A repülőjegyet barátok és ismerősök nevére vették meg, és az utazás napján is ők jelentkeztek be az utasfelvételen. Azonban a biztonsági ellenőrző rendszeren átjutva, a repülőtér várójában az illegális bevándorlóknak adták át a jegyeiket, akik így az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába tartó járatokra jutottak fel. A Kurier szerint legalább tizenegy ilyen eset történt, túlnyomórészt Sri Lanka-iak voltak.

A G4S biztonsági cég az osztrák légitársaság (AUA) megbízásából végzett utasellenőrzést. A biztonsági cég kedden kiadott közleménye szerint az érintett munkatársaktól azonnali hatállyal megváltak, és az eset felderítésében együttműködtek a rendőrséggel. A korneuburgi ügyészség három hónapja nyomoz az ügyben.

A repülőtér szóvivője Peter Kleeman elmondta: a repülésbiztonsági szabályokat nem sértettek meg és leszögezte, hogy az érintett dolgozók nem tartoztak a bécsi repülőtér biztonsági személyzetéhez.

A nyomozók és a repülőtéren szolgálatot ellátó rendőrség szerint az Egyesült Államok bécsi nagykövetsége és az amerikai belbiztonsági minisztérium fokozottan érdeklődött a történtek és vizsgálat eredményei iránt. A rendőrség hangsúlyozta: amennyiben előfordulhat, hogy illegálisan ilyen könnyen fel lehet jutni a gép fedélzetére, akkor fennáll a kockázata, hogy ugyanez terroristáknak is sikerül.

A hat gyanúsítottból ketten előzetes letartóztatásban vannak, négyen szabad lábon védekezhetnek.

Oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok automata fegyverekkel rálőttek hétfőn az ukrán fegyveres erők egy mentőautójára Luhanszk megyében, az orosz határ közelében; egy katona életét vesztette egy másikat pedig súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba - közölte kedden a megyei kormányzói hivatal sajtóosztálya.

A mentőautó elleni támadás Sztanicja Luhanszka körzetében, a frontvonalnak az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött oldalán történt. Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó szavai szerint a mentőautóra annak ellenére lőttek rá, hogy azon jól látható jelzés volt, miszerint az egy egészségügyi jármű. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az államhatárnak ottani szakaszán gyakran szivárognak át Oroszországból diverziós, felderítő csoportok. A szakadárok aknákat telepítenek az utakon, és egyéb diverziós cselekményeket hajtanak végre. Eddig már két katonai jármű robbant fel a térségben amiatt, hogy aknára hajtott.

A kijevi hadműveleti parancsnokság közben kedden azt jelentette, hogy előző éjjel a frontvonal számos pontján tűz alá vették az ukrán katonák állásait.
Andrij Liszenko katonai szóvivő keddi kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt 24 órában összesen egy katona vesztette életét és 12 sebesült meg a kelet-ukrajnai konfliktus övezetében. A legnagyobb veszteséget az ukrán fegyveres erők a Luhanszktól nyugatra lévő Pervomajszknál szenvedték el.

Donyeck környékén az éjjel számos települést vettek tüzérségi tűz alá. Luhanszktól keletre háromszor nyitottak tüzet harckocsikkal Szize településre. A megyeszékhelytől északra fekvő Scsasztyát és környékét rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel, gránátvetőkkel és golyószórókkal lőtték.

A két megyeszékhely között fekvő Artemivszk közelében Kirove települést, délen, az Azov-tenger partján, pedig a Mariupol kikötővárostól keletre fekvő Sirokine faluban lévő ukrán katonai állásokat támadták gránátvetőkkel, golyószórókkal és kézi lőfegyverekkel a szakadárok.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tíz nappal ezelőtt közleményben jelentette be, hogy Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen 150 olyan, különböző területen kiemelkedő teljesítményű vajdasági magyar szakembert kérnek fel együttműködésre a kultúra, a művészet, a felsőoktatás, az oktatás, a közművelődés és az általános civil tevékenység területén, akikkel mérvadó módon lehet megfogalmazni a cselekvés lehetséges közös nevezőjét a megalakítandó konzultatív testületekben. Mint az kiderült, az írásos felkérések az elmúlt héten megérkeztek a címzettekhez, akiknek egy része elvállalta a majdani együttműködést, másik részük viszont különböző okokra hivatkozva nemet mondott.

Már a hivatalos végeredmény ismertetése előtt elismerte vereségét Bronisław Komorowski lengyel államfő. Az elnökválasztás vasárnapi második, döntő fordulóját ugyanis Andrzej Duda nyerte, a szavazatok 52 százalékával. A bő egy hete 43. életévét betöltő politikus születésnapi ajándékként így hamarosan átveheti (ötéves megbízatással) az elnöki tisztséget.

A fiatal politikus megismételte a május 10-ei előző fordulóban elért sikerét, de első helye (kellő szavazat híján) még nem volt elég ahhoz, hogy elfoglalja az elnöki bársonyszéket. Duda már akkor nagy meglepetést keltett, hiszen megelőzte a biztos befutónak tartott Komorowskit, akit a kormánykoalíció – immár nyolc éve – meghatározó pártja, a jobbközép Polgári Platform (PO) támogatott.

Komorowski ezúttal a nyugati régiókban tarolt, az ország keleti fele viszont Dudára voksolt. Az új elnök vitte el a pálmát Sziléziában is, amely eddig Komorowski szavazóbázisának számított. A fiatal választók nagy többsége szintén Dudát támogatta, sőt az első fordulóban harmadikként végzett (és a vasárnapi döntőből kimaradt) Paweł Kukiz választói táborának csaknem hatvan százaléka is mellé állt.

Dudát a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív, euroszkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) jelölte a tisztségre. A politikus tavaly óta az Európai Parlament tagja. Országos szinten nem is nagyon ismerik, jóllehet 2006-ban igazságügyminiszter-helyettessé nevezték ki, 2008-tól pedig államtitkár-helyettesi pozíciót töltött be a 2010-ben repülőgép szerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczyński PiS-párti elnök hivatalában. A jogász végzettségű Dudát 2011-ben parlamenti képviselővé választották. Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője a párt harmadik vonalából emelte ki, és indította az elnökségért folytatott versenyben. Ezért sokan Kaczyński bábjának tartják. A hívő katolikus Duda azonban a néhai államfő szellemi örökösének tekinti magát.

A lengyelek egy része attól tart, hogy elnökségével visszatér a Kaczyński fivérek fémjelezte időszak, amikor Lech Kaczyński államfő és ikertestvére, az akkor kormányfő Jarosław vezetésével Varsó összerúgta a port az EU-val, Moszkvával, sőt Berlinnel is.

Politikai elemzők szerint a lengyelek többsége azért állt Duda mellé, mert elégedetlenek a PO vezette kormánnyal. Elsősorban azzal, hogy csak szűk társadalmi rétegek részesülhetnek a jólétből. Bár a 38 millió lakosú ország gazdasága nem torpant meg az európai recesszió idején, a lakosság többsége nem igazán érezte a fejlődés hatásait, amiért a kormányra és embereire mutogat. Ennek pedig a PO által támogatott Komorowski itta meg elsőként a levét, de az is lehet, hogy az őszi parlamenti választás után a koalíció sem maradhat a helyén.  

Szórványban lenni küldetés, s egy nemzetet és közösséget a határain kell megvédeni, nem pedig a fővárosban, illetve magában a tömbben – tömören talán így lehetne összefoglalni a Zen klub nyolcadik, egyelőre utolsó nyitott fórumán elhangzott beszélgetésnek a lényegét. Az est vendégeit: Dulka Andor ürményházi történelemtanárt, művelődésszervezőt és Halász Dániel maradéki lelkészt Laskovity Ervin, a Press Szó szerkesztője faggatta a szórványlétben való megmaradás lehetőségeiről, a tömb- és a szórványmagyarság viszonyáról.

A vendégek a beszélgetés során kiemelték, hogy a szórványban még hatványozottabb jelentősége van a tanítói és a lelkészi hivatásnak, illetve ezek együttműködésének, valamint beszéltek a többségnek és a politikumnak a szórványhoz való viszonyulása sajátosságairól, s megjegyezték, hogy sokak csak legyintenek a szórvány megemlítésekor, azt állítván, hogy oda már nem érdemes befektetni, nem érdemes velük foglalkozni, ami teljesen rossz stratégia részükről.

Dulka Andor megjegyezte, hogy a szórvány csupán akkor érdekes, amikor jönnek a választások. Ekkor meglátogatja a szórványban élőket egy-két „titán”, s megmondja, hogy miképpen is kell csinálni, az emberek viszont nem tudnak ezzel mit kezdeni. Ehelyett azt kellene megkérdezni, hogy miben segíthetnek az itt élőkön – mondta az ürményházi művelődésszervező.

Halász Dániel szerint is a tömbmagyarságnak jobban oda kellene figyelnie a szórványban élőkre, mert hosszú távon gondolkozva ez segíti elő a tömbben élők megmaradását is – emelte ki, de hozzáfűzte, hogy ennek a tudatáig el is kellene jutni.

Többek között elhangzott: komoly gondnak számít, hogy nem jutnak el az információk a szórványmagyarságból a tömbhöz, vagy fordítva, s vannak, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy a szórványban is élnek magyarok.

Dulka szerint az egész támogatási rendszer is rosszul lett értelmezve, s annak ellenére, hogy sok pénz lejött, nem valósították meg a kitűzött célokat. Gazdasági háttér nélkül nem beszélhetünk szórványmentésről sem. Az ürményházi pedagógus megjegyezte, hogy szerinte minden faluban létezik egy olyan gazdasági vonal, amelyet érdemes lenne támogatni, és bizonyára haszon származna abból, ha a magyar vállalkozók megtalálnák egymást, így megmenthető lenne a falvakban élő közösség.

Fekete Péter rendező a békéscsabai Jókai Színház igazgatója, ezenkívül a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke. A Színiiskolák Nemzetközi Találkozóján beszélgettünk vele a vidéki színházak és azon belül a békéscsabai intézmény helyzetéről. Első kérdésünk az volt, hogy mit is takar a már említett Vidéki Színházigazgatók Egyesülete.

A Dr. Radivoj Simonović nevét viselő zombori közkórház fennállásának 90. évfordulójára emlékeztek hétfőn a Népszínházban. A rendezvényt megjelenésével mások mellett megtisztelte prof. dr. Vesna Kopitović tartományi egészségügyi, szociálpolitikai és demográfiai titkár, illetve Aleksandar Karađorđević trónörökös, mindketten szóltak az ünneplő közönséghez. Az ünnepség keretében három rövidfilmet vetítettek a kórház történetéről, illetve dokumentumanyaggal méltatták az intézmény szerepét Nyugat-Bácska egészségügyi ellátásában.

Két gyermekét hátrahagyva Szíriába utazott egy ausztrál nő, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet oldalán harcoljon - jelentette kedden egy ausztrál napilap.

A 26 éves Jasmina Milovanov május elején távozott sydneyi otthonából, és azóta nem tért vissza - olvasható a Sydney Daily Telegraphban. Öt- és hétéves gyerekére bébiszitter vigyáz. Az újság idézte az iszlámra áttért nő volt férjét, aki azt mondta, Jasmina sms-ben tudatta vele, hogy Szíriában van.

- Csak a gyerekeim járnak az eszemben. Nem tudom elhinni, hogy elhagyott két ilyen gyönyörűséges gyereket - nyilatkozta a volt férj.

Jasmina Milovanovnak a Facebookon ismerőse a Melbourne-ben élő Zehra Duman, akinek férje, Mahmoud Abdullatif az év elején halt meg az Iszlám Állam oldalán folytatott harcokban. Dumant Ausztráliában a dzsihadista menyasszonyok toborzójaként emlegetik.

Az új-dél-walesi rendőrség vizsgálatot indított Milovanov elutazása ügyében. A terrorellenes ügyekkel megbízott miniszter, a héten kinevezett Michael Keenan aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egy családanyát rá tudtak venni arra, hagyja hátra gyermekeit és menjen Szíriába.

Az Irakból és Szíriából jelentős területeket kihasító Iszlám Államhoz már több mint száz ausztráliai csatlakozott, közülük mintegy harmincan életüket vesztették a harcokban.

Tony Abbott ausztrál kormányfő kedden bejelentette, heteken belül elfogadnak egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kormány megvonja az ausztrál állampolgárságot azoktól a kettős állampolgároktól, akiket terrorizmussal gyanúsítanak, még akkor is, ha nem ítélték el őket konkrét bűncselekmény miatt. Abbott hangsúlyozta, hogy becslések szerint a Szíriában és Irakban harcoló ausztrálok fele kettős állampolgár.

Izrael és Luxemburg után Ausztráliában a legnagyobb a külföldi születésűek aránya a lakosságon belül.

Vasárnap este a zentai földműves-szövetkezet felsőhegyi részlegében 24 taggal megalakult a helyi sakk-klub. Sakkélet ugyan eddig is volt a faluban nem hivatalos formában, az iskolában pedig Bartha Áron tanár népszerűsítette a diákok körében ezt a szellemi sportot, és az alakuló ülésen őt választották meg elnöknek. A versenyek, edzések és oktatás mellett szeretnék tovább tömegesíteni a klubot, amely hetente négy alkalommal tart nyitva az érdeklődők előtt a szövetkezet épületének emeletén. A felvételen az alakuló ülés tagsága látható, jobb szélen az elnökkel.

Tegnap (újabb) rendkívüli ülést tartott a nagybecskereki városi képviselő-testület, amelyen a köztulajdonban levő építési telkek odaítélésével kapcsolatos határozatokat fogadtak el. A helyi parlament utóbbi öt ülése közül négy rendkívüli volt, ami az ellenzék szerint elfogadhatatlan. Emiatt az EBESZ szerbiai missziójához fordultak.

A kúlai Népkör a KÉK rendezvényén látta vendégül május 21-én este Kónya Sándor néprajzkutatót, dalszerzőt, előadót. A szerző Nézzünk égre! című, a Létünk Könyvek sorozat első darabjaként a Forum Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott könyvét dr. Bence Erika egyetemi tanár, a Létünk főszerkesztője méltatta. A beszélgetést Brenner János, a kötet szerkesztője vezette.

A Szabadkai Gázművek értesíti a fogyasztóit, hogy a Szerb Köztársaság Energetikai Ügynökségének jóváhagyásával Szabadkán június elsejétől 5,25 százalékkal csökken a gáz köbméterenkénti ára. Az árcsökkenés a háztartásokra és a kisipari fogyasztókra vonatkozik, eszerint a háztartások áfa nélkül 49,02 dinárt fizetnek a földgáz köbméteréért, a kisebb ipari fogyasztóknak pedig köbméterenként 46,42 dinárt számolnak el.

Tegnap elmaradtak az első tanórák a bácsszentiváni (Prigrevica) Mladost (Ifjúság) Általános Iskolában. A tanügyi dolgozók figyelmeztető sztrájknak nevezték az órák elmaradását, amivel az új igazgató kinevezése ellen tiltakoztak.

Görögországnak nincs pénze, így nem tudja törleszteni a júniusban esedékes részletet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), ha csak addig megállapodásra nem jut a nemzetközi hitelezőivel folyó tárgyalásokon – közölte Nikosz Vucisz belügyminiszter. Kormánytagtól eddig ez volt a legnyíltabb beismerése annak, hogy a tárgyalások kudarcának esetén csődbe megy az ország.

Athénnak június 5-e és 19-e között négy részletben 1,6 milliárd eurót kell átutalnia az IMF-nek, de erre képtelen lesz, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. A finanszírozás meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet. A tárgyalások lassan haladnak, amiért a felek kölcsönösen egymást hibáztatják.

Alekszisz Ciprasz kormányfő szerint a hitelprogramról folyó tárgyalások célegyenesbe jutottak. Ugyanakkor leszögezte, kormánya nem hajlandó „megalázó feltételeket” elfogadni. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter szerint hazája hatalmas lépéseket tett a megállapodás érdekében, és most a hitelezőkön a sor. „Az út háromnegyedét megtettük, nekik egynegyedet kell tenniük, hogy találkozzunk” – mondta, úgy vélve; ha Görögország elhagyná az euróövezetet, annak katasztrofális hatása lenne, mert az „a közös valutaprojekt végének kezdetét” jelentené.

Egy vasárnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint a görögök 71 százaléka az euróövezetben akar maradni; 68 százalékuk szerint a drachma újbóli bevezetése csak súlyosbítaná az ország helyzetét.

Az adai Sport- és Testnevelési Központ sikeresen pályázott a Tartományi Energetikai Titkárságnál, és ennek köszönhetően 650 000 dinárt nyert napkollektor beszerzésének társfinanszírozására. Ez a beruházás az épület teljes melegvíz-ellátását segíti, és jelentős megtakarítás az intézmény számára – mondta el Körtvélyesi Tícián, a sportközpont igazgatója.

Bilicki Zoltán polgármester a téma kapcsán kifejtette, hogy a napkollektorokkal történő vízmelegítést az önkormányzat mintegy 300 000 dinárral támogatta. Ez a berendezés ugyanis hosszú távon jelentős megtakarítással jár a sportpanzió működtetésében.

Az emlőrák korai felfedezése érdekében tartott szabadtéri rendezvényt az elmúlt hétvégén a Rákellenes Egyesület, amely során lila pólóba öltözött önkéntesek, a helyi gimnázium és a zeneiskola önkéntesei ismeretterjesztő nyomtatványokat osztogattak a járókelőknek. Az egyesületnek a város főutcáján fölállított standján egy női torzót ábrázoló szemléltető babán a közkórház onkológiai osztályának nővérei az emlő önvizsgálatának helyes módját mutatták be.

Márciusban indult Szabadkán egy félévesre tervezett hangversenyciklus abból az alkalomból, hogy ötszáz évvel ezelőtt született avilai Szent Teréz, a város legnagyobb templomának névadója, és hogy 330 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot minden idők egyik legjelentősebb zeneszerzője, Johann Sebastian Bach. A koncertek közül kettő már megvalósult: március 20-án a budapesti Pálúr János és tanítványai adtak egy nagy sikerű orgonahangversenyt, április 26-án pedig Bach János-passiójának kitűnő előadásában gyönyörködhettek a komolyzene kedvelői.