Európai Tanács hírei

1. A Tanács újólag megerősíti kötelezettségvállalását az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti politikai társulás és gazdasági integráció megerősítése mellett. Megerősíti ezenfelül, hogy valamennyi tagállam ratifikálta a társulási megállapodást.
2. A Tanács szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a Moldovai Köztársaságban. Az Európai Uniónak meggyőződése, hogy a jelenlegi nehézségeket kizárólag az országon belüli valamennyi politikai erő bevonásával folytatott olyan konstruktív párbeszéd segítségével lehet megoldani, amelynek során a felek figyelembe veszik a Moldovai Köztársaság lakosságának elvárásait. A bizalom helyreállításához kézzelfogható eredményekre van szükség a reformokat illetően.
3. Ennek érdekében a Tanács a társulási menetrend felgyorsított végrehajtására szólít fel. Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja az arra irányuló reformtörekvéseket, hogy a Moldovai Köztársaság állampolgárai élvezhessék a társulási megállapodás – és azon belül a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség – előnyeit.
4. A Moldovai Köztársaság kormányának sürgősséggel kellene kezelnie egyrészt azokat a reformokat, amelyek az állami intézmények átpolitizálásával és a rendszerszintű korrupcióval kapcsolatos kérdések megoldására irányulnak, másrészt azokat a közigazgatási reformokat, amelyek célja többek között a szabályozó testületek hatékonyságának növelése, valamint az államháztartási gazdálkodás és a szakpolitikai döntéshozatal átláthatóságának és elszámoltathatóságának a javítása.
5. A Tanács felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy erősítsék meg a pénzügyi ágazatban a vállalatirányítást, valamint a Nemzeti Banknak és a Pénzügyi Piacok Nemzeti Bizottságának a függetlenségét és felügyeleti hatáskörét. Hangsúlyozza különösen azt, hogy a Nemzeti Bank elnökét politikailag semleges, átlátható és hiteles eljárás keretében kell kinevezni.
6. A Tanács felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait annak biztosítására, hogy az ország bankrendszerét érintő 2014-es csalási ügyeket alapos és pártatlan vizsgálatnak vessék alá, többek között annak érdekében, hogy az eltulajdonított pénzeszközöket visszaszerezzék és a felelősöket bíróság elé állítsák. Felszólítja a hatóságokat, hogy az IMF-fel szorosan együttműködve végezzenek ellenőrzést a különleges felügyelet alá tartozó három banknál, megbízható jelentések és megfelelő nyomonkövetési intézkedések révén, továbbá mérlegeljék egy, a banki ágazat rendszerszintű kockázataival kapcsolatos szűrés lehetőségét. A további banki csalások kockázatának mérséklése érdekében el kell fogadni valamennyi megfelelő jogalkotási intézkedést, ideértve a pénzmosás elleni küzdelemre irányuló jogi keretnek az uniós jogszabályokkal való harmonizálását is.
7. A Tanács véleménye szerint aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző hatóságok függetlenségének hiánya. A Tanács aláhúzza az olyan reformok végrehajtásának fontosságát, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni intézmények függetlenségét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az ügyészség reformját és az igazságszolgáltatáson belüli korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket kiemelt kérdésként kell kezelni, többek között a bírák érdemeken alapuló és átlátható felvétele és előléptetése révén.
8. A Tanács arra ösztönzi a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, helyreállítsák a vonzó és stabil beruházási környezetet, és javítsák a beruházási feltételeket az energiaágazatban. A Tanács kiemeli továbbá, hogy fontos eleget tenni a társulási megállapodásból és az energiaközösségről szóló szerződésből fakadó azon kötelezettségeknek, melyek értelmében el kell fogadni a jelenleg tárgyalt vonatkozó törvénytervezeteket és biztosítani kell azok végrehajtását.
9. A Tanács újólag megerősíti, hogy az EU készen áll arra, hogy segítse a Moldovai Köztársaságot többek között technikai segítségnyújtás és projekttámogatás – például szakértői értékelések és magas szintű tanácsadók – révén. A költségvetés-támogatások újbóli folyósítására akkor kerülhet sor, ha teljesültek a politikai, pénzügyi és makrogazdasági feltételek, ideértve a költségvetési felügyelet és az átláthatósági elvek tiszteletben tartását is. A Tanács felszólítja a kormányt, hogy egyebek mellett dolgozzon ki részletes ütemtervet egy IMF-programhoz, ami a fontos biztosítékot jelent a makrogazdasági problémák kezelésére. A Tanács üdvözli, hogy a Moldovai Köztársaság kormánya felkérte az IMF-t arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül küldjön missziót az országba, hogy mielőbb hozzá lehessen látni a stabilizációra és a strukturális reformokra vonatkozó átfogó program kidolgozásához.
10. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodás keretében megvalósított és megvalósítandó reformokról – többek között a civil társadalommal és a független médiával együttműködve – folytatott hatékony stratégiai kommunikáció kulcsfontosságú eleme annak, hogy felhívjuk a Moldovai Köztársaság polgárainak figyelmét arra, hogy milyen előnyökkel jár az Európai Unióval való politikai társulás és gazdasági integráció.
11. Az Európai Unió üdvözli a Moldovai Köztársaság alkotmányos reformjáról a közelmúltban folytatott megbeszéléseket; az alkotmányos reform célja a jövőbeli politikai patthelyzetek elkerülése. Az Unió emellett arra is felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy foglalkozzanak az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásaival, különösen azokkal, amelyek a pártfinanszírozás átláthatóságára és a megválasztott jelöltek elszámoltathatóságára vonatkoznak.
12. A Tanács emlékeztet arra, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága ugyanígy alapvető fontosságú eleme a demokratikus életnek. A Tanács arra sürgeti a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy javítsa a nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy korlátozza a médiatulajdon koncentrációját és garantálja a pluralizmust.
13. A Tanács üdvözli, hogy a Moldovai Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy kulcsprioritásként kezelje a Dnyeszter-melléki konfliktus rendezését, valamint hogy kifejezte érdeklődését a tárgyalásoknak többek között az 5+2-es formátumban való újrakezdése iránt. A Tanács üdvözli továbbá, hogy állandó munkacsoport jött létre a Moldovai Köztársaság parlamentje és a Gagauz Nemzetgyűlés közötti együttműködés elősegítésére.

1. A Szomáliával foglalkozó 2013. szeptemberi brüsszeli konferencián létrejött Szomália-megállapodás nélkülözhetetlen keretet biztosít Szomália újjáépítéséhez. Lehetővé teszi a szomáliai hatóságok összehangolt támogatását az inkluzív politikai folyamat, a biztonság, a jogállamiság és a társadalmi-gazdasági fejlődés ösztönzésében. Mérföldkövet jelent Szomália és a nemzetközi közösség közötti partnerségben. Az EU hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megállapodást – annak lényegi elemeit megőrizve – 2016 után meghosszabbítsák. Az EU megerősíti elkötelezettségét Szomália fejlődésének és stabilitásának támogatása mellett.
2. Az EU folytatja szoros együttműködését a szomáliai hatóságokkal, az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), az Afrikai Unióval (AU) és a Kormányközi Fejlesztési Hatósággal (IGAD), valamint a közvetlen régióban és az azon túl lévő egyéb kulcsszereplőkkel, és várakozással tekint a Szomáliával foglalkozó magas szintű partnerségi fórum küszöbön álló isztambuli ülése elé, hogy megvizsgálják a Szomáliával fennálló partnerség keretében teendő következő lépéseket. Ezen az ülésen a politikai folyamat lezárására, Szomália biztonságára, valamint az as-Sabábtól visszafoglalt területeken az államhatalom és a közszolgáltatások helyreállítására kell helyezni a hangsúlyt.
3. Ez az év meghatározó lesz a szomáliai politikai eredmények konszolidálása, nevezetesen az átmeneti regionális hatóságok felállítása, valamint a tekintetben, hogy 2016 augusztusáig sikerre vigyék a választási folyamatot. A további tényleges előrelépés attól függ, hogy Szomália vezető szerepet vállal-e az inkluzivitáson és elszámoltathatóságon alapuló olyan politikai folyamatokban, amelyekkel biztosítani kellene a mindenkire – köztük a nőkre és a kisebbségekhez tartozó személyekre is – kiterjedő részvételt. Az EU üdvözli az államalakítási folyamatban elért eredményeket és szorgalmazza, hogy minél előbb záruljon le a hiraani és a közép-shabelle-i átmeneti regionális hatóság felállítása, és hogy határozzanak Benadir jogállásáról. A helyi szintű megbékélés, inkluzivitás és kapacitásépítés meghatározó szerepet tölt be a súrlódások megelőzésében, valamint egy szövetségi államformában működő Szomália hosszú távú biztonságának és fenntarthatóságának a biztosításában. Az EU arra ösztönzi a szomáliai szövetségi kormányt, hogy adjon új lendületet az alkotmánymódosítási folyamatnak egy olyan alkotmány elfogadása céljából, amely széles körű egyeztetés eredményeként jön létre, és támogatja a különböző regionális hatóságok közötti együttműködést és koordinációt.
4. A választási folyamat modelljéről nemrégiben született döntés fontos előrelépést jelent. Az alkotmányos határidőknek való megfelelés érdekében az EU bízik abban, hogy ezt a modellt hamarosan alkalmazni fogják, és hogy az összes érintett fél – köztük a parlament is – konstruktív hozzáállást fog tanúsítani. Az EU üdvözli, hogy a nők 30%-os kvótával rendelkeznek a parlament mindkét házában és elvárja, hogy valamennyi szomáliai vezető támogassa ezt a kötelezettséget. A választási folyamatra vonatkozó határidők betartásának biztosítása érdekében a magas szintű partnerségi fórum következő ülésén a szomáliai vezetőknek végrehajtási tervet kellene benyújtaniuk, a parlament megbízatásának meghosszabbítása nem lenne elfogadható. A 2016-os választási folyamatnak jelentős javulást kellene mutatnia a 2012-es folyamathoz képest, továbbá törvényesebbnek és inkluzívabbnak kellene lennie. Előrelépést kellene jelentenie a tekintetben is, hogy a 2020-as választásokon minden szavazó egy szavazattal rendelkezzen, és erre már most meg kell kezdeni a felkészülést. Az EU kész támogatni a folyamatot, de hangsúlyozza, hogy a szomáliai politikai vezetésnek és valamennyi érdekelt félnek teljesítenie kell a vállalt kötelezettségeket.
5. Az ország biztonsága és stabilitása továbbra is elsődleges prioritás és előfeltétel a fenntartható államépítéshez és fejlődéshez. Az EU szigorúan elítéli az as-Sabáb által elkövetett valamennyi terrorista merényletet, ideértve az Afrikai Unió szomáliai missziója (AMISOM) ellen nemrégiben elkövetett nagyszabású támadásokat, és tiszteleg az AMISOM, a szomáliai nemzeti hadsereg csapatai és a szomáliai polgári lakosság által hozott áldozatok előtt. Az EU elismeri a szomáliai nemzeti hadsereg és – felállítása óta – az AMISOM által a szomáliai béke és biztonság helyreállításában és az as-Sabáb elleni küzdelemben elért jelentős területszerzési sikereket és az átfogó eredményeket, ugyanakkor aláhúzza, hogy az átfogó biztonsági helyzet továbbra is instabil.
   Az EU az Afrikai Békekeret révén 2007. óta meghatározó szerepet tölt be az AMISOM arra irányuló erőfeszítéseinek támogatásában, hogy teljesítse az as-Sabáb legyőzésére vonatkozó megbízatását. Újabb és nagyobb lendületet kell adni a misszió operatív hatékonyságának. Ezzel összefüggésben az EU emlékeztet az AU és az ENSZ által közösen végzett – és a 2232 (2015) sz. ENSZ BT-határozatban jóváhagyott – állapotfelmérés és -értékelés eredményeire, valamint az ajánlásokra. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő koordináció mellett, az ENSZ BT által kért minőségjavítás és a hatályos nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartásával folytatódjanak az as-Sabáb elleni offenzív műveletek.
   Javítani kell a műveleti hatékonyságot különösen a vezetési és irányítási struktúrák megerősítésének, a csapatokat biztosító országok között az AU irányításával folyó szorosabb együttműködésnek, valamint a szomáliai fegyveres és rendőri erők további koordinálásának révén. Az EU ezenfelül a kampánytervezésük további áttekintésére is ösztönöz.
   Az AMISOM-nak tiszteletben kell tartania a nemzetközi emberi jogokat és humanitárius jogot, és biztosítania kell a polgári lakosság védelmét. Ezzel összefüggésben az EU üdvözli, hogy az AMISOM keretében létrejött a polgári áldozatok nyomon követésére, a vonatkozó adatok elemzésére és az e területen való fellépésre szolgáló egység, és várakozással tekint az elért eredményekről szóló első jelentésének közzététele elé. A katonai sikereknek összhangban kell lenniük a szomáliai hatóságoknak a stabilitás támogatására irányuló erőfeszítéseivel annak érdekében, hogy a felszabadított térségekben kialakítsák, illetve megerősítsék az irányítási struktúrákat, és hogy biztosítsák az olyan alapszolgáltatásokat, mint például a biztonság. Fokozni kell a nők békét elősegítő szerepét és az irányítási struktúrákban való részvételét.
6. A biztonság és a stabilizáció csak akkor válhat fenntarthatóvá, ha azt hatékony szomáliai nemzeti hadsereg és olyan integrált polgári stabilizációs törekvés – többek között a szomáliai nemzeti rendőrség – támogatja, amelyet a polgári közigazgatás gyors kiépítése követ. Az EU ennélfogva sajnálattal veszi tudomásul, hogy csekély eredmények születtek a fenntartható biztonsági ágazat szempontjából létfontosságú átfogó nemzetbiztonsági struktúra létrehozása terén. Az Unió arra ösztönzi a szomáliai hatóságokat, hogy kezeljék sürgősséggel az as-Sabáb elleni küzdelmet és összpontosítsanak a regionális erők gyors, koordinált és fenntartható integrációjára, valamint arra, hogy hogy kötelezzék el magukat ismételten a biztonsági ágazat jelentős reformjaira vonatkozó elnöki ígéret mellett és hajtsák azokat végre, és mindeközben fordítsanak kiemelt figyelmet a pénzgazdálkodási rendszerekre. A szomáliai szövetségi kormány köteles fizetést folyósítani a biztonsági erőinek, továbbá célszerű felgyorsítani azt a folyamatot is, amely a biztonsági ágazat reális költségvetésének végrehajtására, valamint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a polgári felügyelet fokozására irányul. A nem megfelelő pénzügyi elszámoltathatóság és a bérreform hiánya a jelenlegi eredmények aláásásának kockázatával jár. A Guulwade (Győzelmi) Terv gyors végrehajtása alapvető lesz az AMISOM esetleges kivonulási stratégiájához. A szomáliai nemzeti rendőrség megbízatása és modellje kialakulóban van, ezzel párhuzamosan véglegesíteni kell a Heegan (Készenléti) Tervet, biztosítani kell a politikai szintű támogatását, majd végre kell hajtani.
   Ezen az alapon lehet létrehozni országszerte a kiegyensúlyozott fejlesztés alapfeltételeit és hasznosítani a béke hozadékait. Az EU ismételten határozott és sürgős felhívásban szólítja fel az AU-t és a szomáliai hatóságokat, hogy kérjenek jelentős hozzájárulást a – különösen a közvetlen régióban található – partnereiktől az AMISOM-nak és a szomáliai biztonsági erőknek egyaránt nyújtott fenntartható és kiszámítható finanszírozáshoz.
7. Az EU üdvözli a Szomáliában és az Afrika szarván folytatott közös KBVP-missziók és -művelet hatékony munkáját. E szerepvállalás átfogó áttekintését követően a Tanács megerősíti, hogy három KBVP-misszió és -művelet megbízatását 2018 decemberéig meg kívánja hosszabbítani, azzal a céllal, hogy tovább erősítse a Szomáliával és az Afrika szarvával kapcsolatos átfogó uniós megközelítést, különösen a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot. E tekintetben az EU megerősíti, hogy mihamarabb végre kívánja hajtani „A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés” című kezdeményezését.
   Az EU ehhez kapcsolódóan különösen fontosnak tartja a szomáliai védelmi intézmények kapacitásának kiépítését, többek között a kellő kapacitás kiképzéséhez és fenntartásához szükséges felszerelés biztosítása révén. A szomáliai katonai KBVP képzési misszió (EUTM Szomália) ezért a továbbiakban is stratégiai tanácsadással szolgál az ország védelmi minisztériuma és személyzete számára, emellett pedig közvetlen képzési támogatást nyújt a szomáliai nemzeti hadsereg részére. Az EU nyugtázza továbbá azt a kiemelkedően fontos eredményt, hogy az Indiai-óceán nyugati részén sikerült a kalóztevékenységet jelentős mértékben visszaszorítani, és ezért elismerését fejezi ki a kalóztámadások elleni műveletek során végzett jelentős munkájáért többek között EU NAVFOR Atalanta műveletnek. Mindemellett azonban a parton tovább működnek a bűnszövetkezetek, ami miatt folyamatosa ott lappang a veszély, hogy a kalóztámadások ismét elharapóznak. Ezért az EU üdvözli, hogy az ATALANTA művelet továbbra is kiemelten foglalkozik a kalóztámadások elleni küzdelemmel Szomália partjainál, még ha jelenleg visszafogottabb erőráfordítással is, ugyanakkor készen arra, hogy amennyiben a kalóztámadások újraindulnak, fokozza az erre irányuló kapacitást. Az EU arra ösztönzi a szomáliai szövetségi kormányt, hogy növelje a kalóztámadások elleni küzdelemhez és a tengerhajózási biztonsághoz való hozzájárulását. Üdvözli továbbá az EUCAP Nesztór által – más szereplőkkel, így többek között az EU tengerhajózási biztonsági programjával és a kritikus tengeri útvonalakra vonatkozó programmal együtt – betöltött fontos szerepet abban, hogy megerősítsék Szomália polgári tengerhajózás-biztonsági kapacitását, többek között azáltal, hogy hozzájárulnak a kapcsolódó szomáliai jogállamisági kerethez. A misszió a jövőben új nevet és új feladatmeghatározást kap.
8. Az EU emlékeztet az Afrika szarva térségre vonatkozó, 2015 októberében elfogadott uniós cselekvési tervre (2015–2020), és megállapítja, hogy a régiókon átnyúló fenyegetések – például az emberkereskedelem és a kábítószerkereskedelem, a migránscsempészet, az illegális faszén-kereskedelem, a jogellenes halászat, valamint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése – fokozott figyelmet követelnek, különösen, ha ezek a jogellenes tevékenységek bevételi forrást jelentenek az as-Sabábnak és a folyamat más akadályozóinak is. Az EU szerint a jemeni konfliktus lehetséges továbbgyűrűző hatásai, valamint a jelenleg tapasztalható jelentős regionális ellenségeskedések aggodalomra adhatnak okot a Szomália stabilizációjára irányuló törekvések tekintetében, és minden partnerét felszólítja annak biztosítására, hogy a közreműködésük az ország sikeres átmenetét segítsék elő.
9. Az EU-t aggodalommal tölti el a nemzetközi humanitárius jog folyamatos és súlyos megsértése, valamint az emberi jogok súlyos megsértésének esetei, köztük a nők és a gyermekek elleni erőszak és az újságírók elleni támadások. Elengedhetetlen a felelősök bíróság elé állítása. Az EU ösztönzi a szövetségi kormányt, hogy a 2013 augusztusában elfogadott emberi jogi ütemtervének maradéktalan végrehajtása érdekében hozzon konkrét intézkedéseket, fokozza a gyermekekkel és a fegyveres konfliktussal kapcsolatos cselekvési terveinek végrehajtására irányuló erőfeszítéseit és alkalmazzon moratóriumot a halálbüntetéssel kapcsolatban. Az EU emellett arra ösztönzi a szomáliai hatóságokat, hogy iktassák törvénybe az emberi jogi bizottságuk működéséhez szükséges jogszabályokat.
10. Az EU sürgeti a szövetségi kormányt, hogy folytassa a pénzügyi irányítási reformok végrehajtását, így javítandó az államháztartás átláthatóságát és elszámoltathatóságát annak érdekében, hogy növekedjen a lakosság és a támogatók bizalma. Az államháztartási gazdálkodási rendszerek megerősítésére irányuló erőfeszítések fontos építőelemei az adósságelengedés folyamatának. A küszöbön álló nemzeti fejlesztési terv minden bizonnyal lehetővé teszi majd a szomáliai szerepvállalást és kapacitásfejlesztést, és elősegíti a decentralizált végrehajtást.
11. A vallettai cselekvési terv és a kartúmi folyamat összefüggésében az EU várakozással tekint az elé, hogy együttműködjön a szövetségi kormánnyal a menekültek és a belső menekültek önkéntes visszatérésének és reintegrációjának előmozdításában és megkönnyítésében – az országos helyzet alakulásának függvényében –, valamint azon szomáliaiak visszatérésében, akik nem rendelkeznek jogalappal az EU-ban maradásra. Az EU a 2015-ös brüsszeli konferencia alatt megújította azon kötelezettségvállalását, amelynek értelmében az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alapból segítséget nyújt a Kenya és Szomália kormánya, illetve az UNHCR közötti, a szomáliai menekültek Kenyából való önkéntes hazatelepüléséről szóló, 2013. évi háromoldalú megállapodás támogatásához.
12. Az EU véleménye szerint aggodalomra ad okot a szomáliai humanitárius szükségletek folyamatosan magas mértéke, amelyet az El Niño jelenleg még súlyosbít. Az EU továbbra is elkötelezett az elveken nyugvó és a szükségletekre alapuló humanitárius segítségnyújtás mellett, amelynek semleges, pártatlan és független módon kell történnie, továbbá megállapítja, hogy az EU és tagállamai 2015 óta összesen 166 millió EUR összegű humanitárius segítséget nyújtottak. Az EU tisztában van azzal, hogy tartós megoldásokat kell találni a humanitárius segítség iránti, szüntelenül jelentkező igények kiváltó okainak orvoslására. Az EU emellett azt is felismeri, hogy állandó jelleggel erősíteni kell a lakosság kiszolgáltatott rétegeinek ellenálló képességét és a veszélyhelyzeti felkészültség fokozását. 

1. A nemzetközi közösség valamennyi erőfeszítése ellenére továbbra is patthelyzet van Burindiban. Az országban rendszeresen előfordul az erőszak és az emberi jogok megsértése. Az Európai Unió (EU) határozottan elítéli az erőszaknak a burundi válság rendezését célzó bárminemű alkalmazását. A politikai megoldás perspektívájának hiánya fokozza az álláspontok szélsőségessé válásának és az erőszakos konfrontációnak a kockázatát. Fennáll annak kockázata, hogy a gazdasági instabilitás tovább súlyosbítja a helyzetet. Mindezekre tekintettel az EU újólag hangsúlyozza, hogy prioritásként kezeli a lakosság védelmét és támogatását.
2. Kizárólag egy nemzetközi közvetítés mellett zajló, az arushai megállapodást és Burundi alkotmányát tiszteletben tartó inkluzív politikai párbeszéd fogja lehetővé tenni a válság megoldását. Az EU üdvözli a Kelet-afrikai Közösség (EAC) közvetítési törekvéseit, amelyek lehetővé tették, hogy december 28-án Entebbe-ben sor kerüljön a burundi felek közötti párbeszéd első fordulójára. Valóban inkluzív keretek között és előfeltételek nélkül, sürgősen folytatni kell a burundi felek közötti párbeszédet. Az EU felszólít minden felet – és különösen a burundi hatóságokat –, hogy kövessék ezt az irányvonalat.
3. Az EU nyugtázza az Afrikai Unió (AU) Béke és Biztonsági Tanácsa által a 2016. január 29-i 571. ülésén állam-, illetve kormányfői szinten elfogadott határozatokat. Az EU üdvözli az AU azon döntését, hogy nagyon magas szintű afrikai uniós delegációt küld Burundiba annak érdekében, hogy az párbeszédet folytasson a Burundi Köztársaság legmagasabb szintű hatóságaival és az egyéb burundi érdekelt felekkel. Ez a delegáció a lehető legrövidebb időn belül elindul Burundiba annak érdekében, hogy konzultációkat kezdjen a burundi felek közötti inkluzív párbeszédről. Az EU üdvözli, hogy az összes burundi érdekelt felet felszólították arra, hogy valódi és inkluzív párbeszéd folytatása érdekében előzetes feltételek és késlekedés nélkül reagáljanak a közvetítési felhívásra. Az EU biztatónak tekinti továbbá, hogy az AU az elkövetők kilététől függetlenül határozottan elítél minden erőszakos cselekményt, valamint a büntetlenség folytatódását.
4. Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) delegációja 2016. január 21–22-én látogatást tett Burundiban, és hangsúlyozza, hogy az ENSZ BT tagjai mennyire fontosnak tartják, hogy Burundi vonatkozásában nemzetközi jelenléttel támogatott politikai megoldás szülessen. Az EU e tekintetben elismerését fejezi ki az ENSZ-főtitkár különleges tanácsadója által végzett munka iránt. Az EU támogatja az ENSZ, az AU és a Kelet-afrikai Közösség erőteljesebb szerepvállalását a közvetítési törekvésekben, és újólag hangsúlyozza a közvetítés melletti elkötelezettségét.
   Az EU – emlékeztetve a nemzetközi közösséget arra, hogy tudnia kell kezelni a helyzet rosszabbra fordulását – kiemeli az e tekintetben végzett munka folytatásának fontosságát, valamint emlékeztet arra, hogy elkötelezetten támogatja az ENSZ és az AU azt célzó intézkedéseit, hogy vészhelyzet esetére koordinált tervekkel rendelkezzenek.
5. Kedvező jelek hiányában az EU meg fogja hozni a szükségessé váló intézkedéseket. A Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti, december 8-án Brüsszelben tartott konzultációkon nem sikerült elérni, hogy véget érjen a partnerség alapvető elemeinek Burundi általi megsértése. Elengedhetetlen a burundi kormánynak a burundi felek közötti párbeszédben való tényleges részvétele, ahogyan azt az ENSZ BT és az AU Béke és Biztonsági Tanácsa is kéri. A megbékülést és a politikai nyitást célzó bármely egyéb intézkedés szintén nagyon fontos kedvező jelnek számítana. Az EU – Burundi egyik fő fejlesztési partnereként – megerősíti, hogy fejlesztési programjain keresztül továbbra is támogatni kívánja Burundi lakosságát.
6. Az EU továbbra is kész finanszírozást nyújtani a burundi lakosságot célzó humanitárius tevékenységekhez, és felkéri a burundi hatóságokat annak biztosítására, hogy az országban dolgozó humanitárius szereplők haladéktalanul, biztonságosan és akadálytalanul eljuthassanak a segítségre szorulókhoz.
7. Elfogadhatatlanok a fegyveres lázadó csoportok által az ország biztonsági erői és intézményei ellen a közelmúltban elkövetett támadások, csakúgy mint az, hogy a belbiztonsági erők megtorlásképpen aránytalan mértékű erőszakot alkalmaznak. Az EU szolidáris az erőszak valamennyi áldozatával.
8. Az EU emlékeztet arra, hogy minden olyan személynek, aki erőszakos cselekményeket, illetve az emberi jogok súlyos megsértését okozó cselekményeket – így például gyűlöletre uszítást – követett el, bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Emlékeztetve a 2015. október 1-jén elfogadott korlátozó intézkedésekre, az EU kész további korlátozó intézkedéseket hozni azokkal szemben, akiknek a cselekményei feltételezhetően erőszakot és elnyomást, illetve súlyos emberijog-sértést okoztak vagy okoznak, és/vagy akadályozzák azt, hogy az Afrikai Unió és a Kelet-afrikai Közösség által javasolt keretek között politikai megállapodás szülessen.
9. Az EU-t továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el, hogy a beszámolók szerint az országban egyre nagyobb számban követnek el emberijog-sértéseket, többek között a biztonsági erők is. Aggasztóak az ENSZ emberi jogi főbiztosának közleményei is, melyekben állítólagos tömegsírokról, szexuális erőszakról, önkényes fogva tartásról, eltűnésekről és azonnali kivégzésekről számol be; mindezek fényében elengedhetetlen, hogy egy alapos, pártatlan és hiteles vizsgálat során teljes mértékben feltárják ezeket az eseményeket.
10. Az Európai Unió mélységes aggodalmát fejezi ki az ellenzéki és civil társadalmi szereplők folytatódó megfélemlítése és zaklatása miatt is. Emlékezteti a burundi kormányt a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából fakadó kötelezettségeire, nevezetesen az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint az igazságszolgáltatást, ezen belül is a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogot illetően. Ösztönzi a burundi kormányt, hogy biztosítsa a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, lehetővé téve ezáltal a burundi és külföldi újságírók számára, hogy akadálytalanul és megfélemlítés nélkül készíthessenek tényfeltáró cikkeket és riportokat. Az ellenzéknek tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától.
11. E tekintetben az EU teljes mértékben támogatja az Afrikai Unió szakértőinek kirendelését, valamint azt, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2015. december 17-i rendkívüli ülésén elfogadott határozatnak megfelelően az ENSZ emberi jogi főbiztosa szakértői missziót küldjön az országba. Az EU felszólítja a burundi hatóságokat, hogy – tekintettel többek között arra, hogy az ország a közelmúltban az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának tagjává vált – haladéktalanul tegyék lehetővé az érintett szakértők bejutását; jelenlétük az EU álláspontja szerint hozzá fog járulni a megbékéléshez és a lakosság védelméhez.
12. A korábbi években a Nagy-tavak régiójában jelentős eredmények születtek az együttműködés és a fejődés terén. A burundi válság veszélyezteti ezeket az eredményeket. Az EU ezért felszólítja a térség összes országát, hogy felelős módon eljárva vállaljon szerepet a válság megoldásában, és semmilyen módon ne támogassa fegyveres csoportok akcióit.

2016. február 15., hétfő
Párizs
12.00 Találkozó François Hollande elnökkel
Bukarest
18.20 Találkozó Klaus Iohannis elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozat ±19.00)

2016. február 16., kedd
Athén
10.00 Találkozó Alékszisz Cíprasz miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozat ±10.45)
Prága
13.30 Találkozó Bohuslav Sobotka miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozat ±14.40)
Berlin
20.30 Találkozó Angela Merkel szövetségi kancellárral  

2016. február 17., szerda
15.00 Találkozó Māris Kučinskis lett miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
20.00 Találkozó Jean-Claude Juncker elnökkel
20.30 Munkavacsora Tihomir Orešković horvát miniszterelnökkel, Tomislav Nikolić szerb elnökkel, Gjorge Ivanovval, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnökével, Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel és Jean-Claude Juncker elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
A Justus Lipsius épületbe való belépéshez az Európai Tanács ülésére szóló akkreditáció szükséges
>  Tájékoztató a sajtó számára

2016. február 18., csütörtök
A Justus Lipsius épületbe való belépéshez az Európai Tanács ülésére szóló akkreditáció szükséges
11.00 Találkozó Tihomir Orešković horvát miniszterelnökkel
12.00 Telefonbeszélgetés Ahmet Davutoğlu török miniszterelnökkel
13.30 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Sofitel)
15.00 Találkozó David Cameron brit miniszterelnökkel
16.00 Röpnyilatkozat az Európai Tanács ülése előtt (VIP-bejárat)
16.30 Találkozó Mark Rutte holland miniszterelnökkel
17.00 Az Európai Tanács ülése

2016. február 19., péntek
10.00 Az Európai Tanács ülése

A Tanács:

1.    EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Tanács a 2015. december 17–18-i ülésén előirányozta, hogy a Tanács és a Bizottság a Tanács által november 20-án meghatározott területek mindegyikén mihamarabb további intézkedéseket hoz a terrorizmus finanszírozása ellen[1];

2.    NYUGTÁZZA azt a munkát, amelyet a Tanács, az Egyesült Nemzetek, az Europol, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF), a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma, a Dáis elleni nemzetközi koalíció és más nemzetközi szervek végeznek a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén;

3.    ÜDVÖZLI a Bizottságnak a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítéséről szóló 2016. február 2-i cselekvési tervét[2], amely figyelembe veszi a Bizottság tagállamokhoz intézett kérdéseire adott válaszokat, és amely a Szerződések rendelkezéseit maradéktalanul tiszteletben tartva végrehajtandó jogalkotási és nem jogalkotási aktusokat és kezdeményezéseket egyaránt tartalmaz;

4.    KIEMELI annak fontosságát, hogy a Bizottság által elsősorban, de nem kizárólagosan az alábbi területeken meghatározott jogalkotási aktusokat illetően mielőbb eredményeket érjünk el:

•     a virtuális pénznemek,
•     a pénzügyi információs egységek adatokba – így a bankszámla- és fizetésiszámla-adatokba – való betekintési jogának erősítése,
•     megfelelő intézkedések az előre fizetett eszközökre vonatkozóan, továbbá
•     intézkedések az illegális készpénzmozgások megakadályozása érdekében;

FELKÉRI ezért a Bizottságot, hogy mielőbb, de legkésőbb 2016. második negyedévében nyújtson be megfelelő elemzésen alapuló, célzott módosításokat a pénzmosás elleni negyedik irányelvre[3] és szükség esetén a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelvre[4] vonatkozóan, illetve legkésőbb 2016. negyedik negyedévében a készpénzellenőrzési rendeletre[5] vonatkozóan;

5.    SZORGALMAZZA, hogy a tagállamok mielőbb hajtsák végre a pénzmosás elleni jogszabálycsomagot[6], arra törekedve, hogy azt 2016 vége előtt végrehajtsák, és BELEEGYEZIK ABBA, hogy ülésein rendszeresen értékelje az elért eredményeket, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy a pénzmosás elleni negyedik irányelv célzott módosításai nem érinthetik az irányelv jelenleg zajló átültetését;

6.    KÖTELEZETTSÉGET VÁLLAL ARRA, hogy fokozottan törekszik majd a tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés és információcsere további javítására, többek között az alábbiak révén:

•     az információcserével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása azzal a céllal, hogy a pénzmosás elleni negyedik irányelv folyamatban lévő átültetése során hatékonyan és következetesen történjen az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek a végrehajtása;
•     a pénzügyi információs egységek ösztönzése a helyzet feltérképezését célzó tevékenységük felgyorsítására; ennek eredményétől függően FELKÉRI a Bizottságot, hogy mérlegelje, mely intézkedések a legmegfelelőbbek a hatékony együttműködés és információcsere előtt álló akadályok felszámolásához;

ebben az összefüggésben ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság együttműködik a pénzügyi információs egységeket tömörítő Egmont Csoporttal és a Pénzügyi Akció Munkacsoporttal;

7.    HANGSÚLYOZZA emellett annak fontosságát, hogy a Bizottság cselekvési tervében meghatározott nem jogalkotási tevékenységeket érintően is gyors eredmények szülessenek – ezek között szerepel például az ENSZ befagyasztási rendelkezéseinek gyors és hatékony végrehajtása, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén stratégiai hiányosságokkal küzdő harmadik országok azonosítása – legkésőbb 2016. május 1-jéig;

8.    FELSZÓLÍTJA az érintetteket, hogy sürgősen, de legkésőbb 2016. május 1-jéig az EKSZ/a Bizottság segítségével mindenképpen hozzanak létre egy olyan uniós platformot – lehetőség szerint a már létező infrastruktúra és információs eszközök felhasználásával –, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az olyan személyekre és szervezetekre vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információk önkéntes megosztását, akik, illetve amelyek vagyoni eszközeit valamely tagállam terrorizmushoz köthető okokból, az ENSZ BT 1373 (2001) sz. határozata nyomán hozott nemzeti jogszabálya alapján befagyasztotta;

9.    FELKÉRI a Bizottságot, hogy a pénzmosás elleni negyedik irányelv szerinti szupranacionális kockázatértékelés keretében állítsa prioritási sorrendbe az operatív szempontból relevánsnak tűnő terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények (pl. FATF) e téren végzett munkáját és a tőlük érkező információkat, és FELHÍVJA a Bizottságot, hogy 2016 szeptemberétől kezdve a 2017. június 26-i határidőig rendszeresen, de legalább hathavonta ossza meg a tagállamokkal ezen értékelés releváns előzetes megállapításait;

10.  arra ÖSZTÖNZI a tagállamokat, hogy végezzenek nemzeti kockázatértékeléseket, rendezzék prioritási sorrendbe az operatív szempontból releváns terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények (pl. FATF) e téren végzett munkáját és a tőlük érkező információkat, és az ezen a téren tett megállapításaikat 2016 vége előtt közöljék;

11.  FELKÉRI a Bizottságot, hogy értékelje, milyen korlátokat lenne szükséges és megfelelő bevezetni a bizonyos összeghatárt meghaladó készpénzfizetésekre, az Európai Központi Bankkal közösen pedig – figyelembe véve az Europol által végzett elemzést – vizsgálja meg, hogy milyen intézkedéseket kellene hozni a nagy címletű bankjegyekkel, különösen az 500 EUR címletű bankjeggyel kapcsolatban, és vizsgálatának eredményeiről legkésőbb 2016. május 1-jéig tegyen jelentést a Tanácsnak;

12.  EMLÉKEZTET arra, hogy sürgősen fokozni kell a kulturális termékek illegális kereskedelme elleni küzdelmet, és FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be erre vonatkozó jogalkotási javaslatokat;

13.  FELKÉRI a Bizottságot, hogy első ízben júniusban, majd azt követően legalább hathavonta tegyen jelentést a Tanácsnak a cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről.

[1]           28/15.

[2]           5782/16 + ADD1.

[3]           Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről.

[4]           Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról.

[5]           Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 1889/2005/EK rendelete a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről.

[6]           A pénzmosás elleni negyedik irányelv és a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Igen nagy feladat vár ránk: meg kell őriznünk az Európai Unió egységét. Megbízatásom során elsősorban erre fogok törekedni. Ebben a szellemben terjesztettem elő az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének új rendezésére irányuló javaslatot, amely a véleményen szerint valóban sokat tesz azért, hogy orvosolja a David Cameron miniszterelnök úr által felvetett problémás kérdések mindegyikét. Egy bizonyos határt azonban nem léptem át: az Európai Unió alapjait képező elveket érintetlenül hagytam.

Mély meggyőződésem, hogy érdekközösségünk sokkal erőseb a minket megosztó tényezőknél. Együtt vagy külön folytassuk? Ezt a kérdést nemcsak a brit polgároknak kell megválaszolniuk népszavazás keretében, hanem az Unió többi 27 tagjának is, mégpedig az előttünk álló két hét során.

A folyamat nehéznek bizonyult, és a kihívásokkal terhes tárgyalások sora még nem ért véget. Mindaddig semmiről nem állapodhatunk meg, amíg mindenről egyezségre nem jutunk. Meggyőződésem, hogy a javaslat megfelelő alapot jelent a kompromisszumhoz. A javaslat elkészítéséhez alapvető fontosságú volt az Európai Bizottsággal folytatott szoros és eredményes együttműködés. A Bizottság a folyamat előmozdítása érdekében politikai nyilatkozatokat is kiadott, melyek megtalálhatók az összeállított csomagban.

Kérem, engedjék meg, hogy röviden ismertessem a javaslat négy fő pontját.

A gazdasági kormányzás kérdését illetően az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők határozattervezete olyan elveket határoz meg, amelyek alkalmazása garantálja a kölcsönös tiszteletet a gazdasági és monetáris unió további elmélyítésében részt vevő és az abban részt nem vevő tagállamok között. Ezzel a lépéssel előkészíthetjük az euróövezet további integrációját, a részt nem vevő tagállamok jogait és hatásköreit is megőrizve.

Ezen elvek tiszteletben tartását egy idevágó mechanizmus segítségével fogjuk biztosítani. A határozat útján létrejövő mechanizmus – bár megfelelő biztosítékokkal szolgál az euróövezeten kívüli tagállamok aggályait illetően – nem biztosíthat vétójogot és nem késleltetheti a sürgős döntések meghozatalát. A mechanizmus igénybevételének pontos feltételei további megbeszélések tárgyát képezik.

Ami a versenyképesség területét illeti, az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők határozattervezete – egy részletesebb európai tanácsi nyilatkozattal és egy bizottsági nyilatkozattervezettel együtt – rögzíteni fogja azon vállalásunkat, hogy fokozott erőfeszítéseket teszünk a versenyképesség növelésére. A bürokrácia csökkentésének érdekében rendszeresen értékelni fogjuk a jogszabályok egyszerűsítése és a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése terén elért eredményeket.

A szuverenitást illetően az állam-, illetve kormányfők határozati javaslata megállapítja, hogy a Szerződésekben foglalt különleges helyzetére tekintettel az Egyesült Királyság nem kíván további politikai integrációban részt venni. A javaslat továbbá megerősíti a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. Azt javaslom, hogy a tagállamok hagyjanak fel a jogalkotási aktusok tervezetének vizsgálatával, ha azt a nemzeti parlamentek a szubszidiaritás elvére hivatkozva ellenzik, kivéve, ha aggályaikra sikerül megoldást találni. Ezenfelül kiemelt helyet kap benne a 21. és 22. jegyzőkönyvben foglalt kívülmaradási záradék tiszteletben tartásának fontossága és a nemzeti biztonsági felelősség kérdése is.

A szociális juttatások és a szabad mozgás kapcsán maradéktalanul be kell tartanunk a hatályos szerződésekben foglaltakat, különösen a szabad mozgás és a megkülönböztetésmentesség elvét. Ezért az Egyesült Királyság aggályaira javasolt megoldás alapja a hatályos szabályok értelmezésének pontosítása, ideértve a Bizottság nyilatkozattervezetét több olyan kérdésről, melyek a szabad mozgással való visszaélés elleni hatékonyabb küzdelemhez kapcsolódnak.

Az állam-, illetve kormányfők a határozattervezetben nyugtázzák, hogy a Bizottság szándékában áll módosításokat javasolni az uniós jogalkotásban a gyermekgondozási ellátások exportjával kapcsolatban, illetve hogy javasolni fogja egy olyan biztonsági mechanizmus létrehozását, mely a más tagállamokból érkező munkavállalók kivételesnek számító beáramlására jelent megoldást. A Bizottság nyilatkozattervezete is említést tesz e mechanizmusról. E megközelítést, illetve a mechanizmus alkalmazásának pontos időtartamát a mi szintünkön még tovább kell vizsgálnunk.

A javaslat tartalmának nagy részét az állam-, illetve kormányfők egy jogilag kötelező erejű határozata tartalmazza majd. Késznek kell lennünk annak megvitatására is, hogy a határozat hatálya alá tartozó néhány elem tartalmát a következő szerződésmódosításkor esetleg belefoglaljuk a szerződésekbe.

A serpák és az állandó képviselők e hét péntekjén találkoznak, hogy első alkalommal megvitassák a javaslatot. Konkrét célul azt tűztük ki, hogy az Európai Tanács februári ülésén mind a 28 tagállam megállapodjon a javaslatról. A siker érdekében mindnyájunknak készen kell állni a kompromisszumra. Kudarc esetén közös jövőnk kerülne veszélybe.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

2016. január 31., vasárnap
London
18.30 Találkozó David Cameron miniszterelnökkel

2016. február 2., kedd
17.00 Találkozó Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. február 4., csütörtök
London
10.00 Felszólalás a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című konferencián

A Tanács 2016. január 28-án újabb egy évre, azaz 2017. január 31-ig elrendelte 48 olyan személy vagyoni eszközeinek a befagyasztását, akik a tunéziai állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősek, illetve kapcsolatban állnak velük. 

A határozatot 2016. január 29-én hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában.

A szankciókat eredetileg 2011. január 31-én vezették be Zine El Abidine Ben Ali korábbi elnökkel, feleségével és 46 további személlyel szemben, és azóta évente felülvizsgálják azokat.

A Tanács 2016. január 16-án feloldott minden olyan uniós gazdasági és pénzügyi szankciót, amelyet a nukleáris programmal összefüggésben vezettek be Iránnal szemben. Erre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ugyanaznap elvégzett ellenőrzést követően került sor, amely megerősítette, hogy Irán végrehajtotta az átfogó közös cselekvési tervben szereplő, nukleáris vonatkozású intézkedéseket.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2015. július 14-én átfogó közös cselekvési tervet hagyott jóvá az iráni nukleáris program teljes mértékben békés jellegének biztosítására. Ebben rendelkeztek egy sor olyan intézkedésről is, melyek végrehajtása az Irán nukleáris programjához fűződő összes ENSZ BT-szankció, valamint az uniós és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók általános visszavonását eredményezi.

A Tanács 2015. október 18-án elfogadta azokat a jogi aktusokat, melyek értelmében ezen szankciókat fel kell oldani, miután a NAÜ megerősítette, hogy Irán végrehajtotta a közös cselekvési tervben foglalt kötelezettségeit.

Egyes szankciókat az EU már korábban felfüggesztett, miután az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ideiglenes megállapodásra jutott Iránnal. A 2013. november 24-i közös cselekvési tervben határozták meg azt a megközelítést, amelynek révén tartós és átfogó megoldás születhet az iráni nukleáris kérdésre. Az iráni nukleáris porgrammal kapcsolatban kivetett valamennyi uniós gazdasági és pénzügyi szankció megszüntetése a szankciók említett, korlátozott felfüggesztésének helyébe lép.

Az Európai Tanács a decemberi ülésén megvitatta az összes jelentős válságot, amellyel Európa 2015-ben szembesült. Legyen szó akár a migrációs és menekültügyi válságról, akár a GMU reformjáról vagy a brexitről, minden megbeszélés során tettünk előrelépést, de bizonyosan nem elegendőt. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a 2016-os év is e kihívások árnyékában fog telni. Közösségünk nagy erőpróbán megy keresztül. A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy ez minden lehetséges fronton egyidejűleg zajlik. Hadd mondjam el a mai napon hangosan és egyértelműen: nem nyugszom addig, amíg megoldást nem találunk mindezen kihívásokra. Az erőnk az egységünkben rejlik. Ezért 2016-ban is az európai egység fenntartása marad a fő célom.

Tisztelt Képviselők, engedjék meg, hogy a migrációs és menekültügyi válság kérdésével kezdjem, amely egzisztenciális kihívást jelent az EU számára. Amint arra Önök is emlékeznek, hónapok óta, sőt, valójában a migrációs válság kezdete óta hangsúlyozom, hogy a határok védelmének nincs igazán jó alternatívája. Ez minden hatékony migrációs politika elengedhetetlen feltétele.

Az Európai Tanács decemberi ülését követően kissé optimistábbak lehetünk. A vezetők megbeszéléseinek az állt a középpontjában, hogy miként és milyen eszközökkel lehetne megerősíteni a külső határok ellenőrzését. Minden vezető tudatában vannak annak, hogy a schengeni térség védelme nehéz döntéseket tesz szükségessé. Ezzel összefüggésben megállapodtunk arról, hogy haladéktalanul megvizsgáljuk az Unió külső határainak megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot és ennek keretében az európai határőrséggel kapcsolatos elképzelést is. Ez a holland elnökség egyik prioritása, és júniusra politikai megállapodásra kellene jutnunk a Tanácsban.

Az, hogy Görögország már decemberben beleegyezett a Frontex gyorsreagálású határvédelmi csapatának telepítésébe, azt jelenti, hogy a külső határok őrzése tekintetében megtettük az első lépéseket a megfelelő irányba.

A politikai előrelépés ellenére el kell ismernem, hogy sok területen egyértelműen hiányosak az eredmények, az uniós tranzitzónáktól és a leginkább érintett tagállamokban történő biztonsági ellenőrzésektől kezdve a más tagállamokba történő áthelyezésekig és a visszaküldésig. Noha ígéretes, még nem hozta meg a gyümölcseit az a cselekvési terv, amelyről Törökországgal állapodtunk meg.

Osztom Mark Rutte miniszterelnök álláspontját, miszerint legfeljebb két hónap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kezünkbe vegyük a helyzet feletti ellenőrzést. A karácsonyi időszak statisztikája nem túl biztató, hiszen a Frontex adatai szerint több mint 2 000 személy érkezett naponta az Európai Unió területére. Az Európai Tanács márciusi ülése lesz az utolsó alkalom arra, hogy lássuk, működik-e a stratégiánk. Ha nem, súlyos következményekkel kell szembenéznünk, például a schengeni rendszer összeomlásával. Egy ilyen alternatíva a stratégiánkkal szemben semmiképpen sem kívánatos, ezért arra kérem a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a megállapodásainkat.

Tisztelt Képviselők, engedjék meg, hogy rátérjek az Egyesült Királyság kérdésére. A vezetők decemberben érdemi és építő jellegű megbeszélést folytattak az Egyesült Királysággal kapcsolatos kérdésről. David Cameron miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, különösen a szociális juttatásokat és a szabad mozgást illetően. Elmondta, hogy miért gondolkodik egy négy éven alapuló modellben és újólag hangsúlyozta, hogy kész alternatív megoldásokat is elfogadni, feltéve, hogy azokkal is megvalósíthatók ugyanazok a célkitűzések. Az uniós vezetők hangot adtak a konkrét szempontokkal kapcsolatos aggályaiknak, ugyanakkor jelezték, hogy hajlandók a kompromisszumra. E pozitív hangvételű vita nyomán megállapodtunk arról, hogy közösen keresünk megoldást a David Cameron miniszterelnök által felvetett mind a négy kérdésre, nevezetesen az euróövezettel való kapcsolatok, a szuverenitás, a versenyképesség, valamint a szociális juttatások és a szabad mozgás kérdésére. Kemény munka folyik mind a négy területet illetően, és most is, miközben én ezt a beszámolót tartom, kollégáim a Bizottsággal együtt azon fáradoznak, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz. Még az Európai Tanács februári ülése előtt konkrét javaslatot fogok benyújtani az uniós vezetőknek az Egyesült Királysággal való egyezségre vonatkozóan. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy e tárgyalások kezdetétől fogva nagyon egyértelmű voltam: nem képezhetik kompromisszum tárgyát az olyan alapvető értékek, mint a megkülönböztetésmentesség és a szabad mozgás. Ugyanakkor minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy olyan megoldást találjunk, amely a brit fél számára is megfelelő. Jelen pillanatban a népszavazás eredménye kiszámíthatatlanabb, mint valaha. Az idő pedig rendkívüli jelentőséggel bír. Ezért minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy februárban sikerüljön egyezségre jutnunk. Nem lesz könnyű, de nem lehetetlen.

Tisztelt Képviselők, az Európai Tanács emellett megbeszélést tartott a terrorizmus elleni küzdelemről, a párizsi tragédia fényében. Az ott elkövetett vérlázító cselekmények csak megerősítették Európa eltökéltségét a terrorizmus elleni küzdelem iránt. A vezetők megállapodtak szakpolitikáink operatívvá tételéről, köztük a külföldi harcosokkal kapcsolatos információk szisztematikus megosztásáról a schengeni és az Europollal kapcsolatos együttműködés keretében, valamint a tagállamok hatóságai között. Célszerű, hogy a biztonsági szolgálatok együttes fenyegetettség-elemzéseket végezzenek, ha ezzel jövőbeli merényleteket lehet megakadályozni. Az Europol arról számolt be, hogy már eddig is jelentősen növekedett az új terrorizmusellenes központján keresztül a külföldi harcosokkal kapcsolatban folytatott információcsere mértéke, és hogy ahhoz csaknem minden tagállam hozzájárult adatokkal. Éberség és valódi együttműködés nélkül nem tudjuk legyőzni ezt a veszélyt és az újabb támadások valószínűsége nagyon magas marad. Sürgetek minden államot, hogy teljes mértékben működjenek együtt.

Az Európai Tanács alkalmat szolgáltatott a vezetők számára az energiaunió kialakításával kapcsolatos helyzet értékelésére. Jelentős előrelépés történt a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjében a gáz- és villamosenergia-piacokon, beleértve Európának azon részeit is, amelyek eddig el voltak szigetelve. Ez volt az egyik fő célom akkor, amikor Lengyelország miniszterelnökeként javasoltam az energiaunió koncepcióját.

Örömmel látom, hogy egyértelmű előrelépés történt, de még többre van szükség. Az Európai Tanács kérte az összes vonatkozó jogszabály előterjesztését, beleértve a gázpiac átláthatóságának megerősítésére vonatkozó jogszabályt is. Az energiaunió kapcsán a vezetők véleménycserét tartottak az Északi Áramlat II. elnevezésű projektről – néhányan közülük igen kritikus hangnemet ütöttek meg –, majd pedig megvitattuk azokat a feltételeket, amelyeknek az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos legfontosabb projektek esetében teljesülniük kell. Ismételten hangsúlyoztuk, hogy minden új infrastruktúrának teljes mértékben összhangban kell állnia az energiaunió célkitűzéseivel. Nem is szólva arról a nyilvánvaló kötelezettségről, hogy valamennyi projektnek meg kell felelnie az összes uniós jogszabálynak, beleértve a harmadik energiaügyi csomagot is. Mindezek teljesülése egyértelmű feltétele annak, hogy egy projekt az uniós intézmények vagy a tagállamok támogatásában részesüljön, legyen szó politikai, jogi vagy pénzügyi támogatásról. A labda most az Európai Bizottság térfelén van. De az Európai Tanács politikai üzenete egyértelmű, és az Európai Parlament által kifejezett állásponttal hasonló irányba mutat.

A vezetők méltatták François Hollande elnököt és gratuláltak neki a COP 21 konferencia sikeres megrendezéséért, valamint az első jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-változási megállapodás létrejöttéért. Felkértük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mindenre kiterjedően mérje fel, hogy a párizsi megállapodás milyen következményekkel jár saját energia- és éghajlatváltozási politikánkra nézve.

Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban, az Európai Tanács foglalkozott a gazdasági kihívásokkal.  A vezetők megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy az öt elnök által készített jelentés alapján folytatják a GMU kiteljesítését célzó munkát. Még ha Európa számára jelenleg óriási megterhelést is okoz a migrációs válság, akkor sem halogathatjuk jobb időkre a GMU tekintetében szükséges reformok bevezetését. A minisztereket ebben a szellemben felkértük arra, hogy gyorsítsák fel munkájukat számos területen, ideértve a bankuniót is.

Az Európai Tanács hangsúlyozta azt is, hogy fontos az egységes piac elmélyítése a kulcsfontosságú területeken. A digitális egységes piac megvalósítása és a tőkepiaci unió kiépítése a legfontosabb prioritásunk.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az Európa jövőjével kapcsolatos pánikkeltés. Sem a naivitás, sem pedig a túlzott pesszimizmus nem vezet azokhoz az eredményekhez, amelyekre Európának szüksége van. Európai polgárként reálisnak kell lennünk, ugyanakkor hinnünk kell értékeinkben és meggyőződésünkben. Arnold Toynbee híres gondolata jut eszembe, miszerint a civilizációkkal a saját öngyilkosságuk végez, sosem gyilkosság áldozatai. Európa erősebb, mint azt néhányan hiszik, és még mindig kellő erővel és közfelhatalmazással rendelkezünk ahhoz, hogy megtegyük a szükséges lépéseket. Köszönöm figyelmüket.

Az Európai Unió (EU) és az Örmény Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2016. január 18-án, hétfőn tartotta tizenötödik ülését. Az Együttműködési Tanácsban az EU képviseletét egyrészt Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere látta el az Európai Unió delegációjának vezetőjeként az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini nevében, másrészt pedig Johannes HAHN, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos. Az örmény delegációt Edward NALBANDIAN, az Örmény Köztársaság külügyminisztere vezette, aki idén az Együttműködési Tanács elnöki tisztét is betöltötte. 

Az Európai Unió és Örményország újból megerősítették, hogy mindketten elkötelezettek az együttműködés erősítése és elmélyítése mellett minden lehetséges területen, amennyiben ez összhangban áll Örményországnak az Eurázsiai Gazdasági Unióban való tagságából eredő új nemzetközi kötelezettségeivel.

Mindkét fél üdvözölte a tárgyalások megindítását, és további politikai iránymutatással szolgáltak, hogy előmozdítsák egy az EU és Örményország közötti jövőbeli megállapodás létrehozását, amely a jelenlegi, már elavult partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépne, és a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség tágabb keretében újraértelmezné a két fél közötti kapcsolatokat.

Az EU és Örményország áttekintette az elmúlt év során a keleti partnerséggel összefüggésben elvégzett tevékenységeket és megtartott üléseket, és hangsúlyozták, hogy ha a 2015-ben Rigában megrendezett keleti partnerségi csúcstalálkozó sikerét kamatoztatni kívánják, ahhoz eredményes közös fellépésre van szükség. Kitértek a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásához kapcsolódó kérdésekre, és egyetértettek abban, hogy az EU és Örményország közötti új megállapodás megkötését követően naprakész partnerségi prioritásokat kell meghatározni.  

Az Együttműködési Tanács áttekintette az Örményországban nemrég bevezetett politikai, gazdasági és szociális reformokat. Az EU nyugtázta a reformok végrehajtásában elért eredményeket, illetve azt, hogy Örményország továbbra is elkötelezetten folytatja e pozitív irányba mutató tevékenységét, ugyanakkor arra buzdította Örményországot, hogy gyorsítsa fel a reformok ütemét bizonyos területeken, nevezetesen a demokrácia és a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint az alkotmányos és igazságügyi reform terén. Az EU külön kiemelte, hogy a választási rendszert meg kell reformálni, az új alkotmányt megfelelően végre kell hajtani és biztosítani kell a média szabadságát; ezenfelül felhívta a figyelmet a civil társadalom fontos szerepére. 

Az EU megerősítette, hogy változatlanul támogatja Örményország reformtörekvéseit, többek között a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodás végrehajtását, továbbá arra ösztönözte Örményországot, hogy a lehető leghatékonyabban használja fel az EU ilyen irányú segítségnyújtását. Az EU a 2014 és 2017 közötti időszakban 140–170 millió eurót szán erre a célra, amelyet elsősorban a magánszektoron belüli fejlesztésekre, valamint a közigazgatás és az igazságügy reformjára kell fordítani. 

Az Együttműködési Tanács üdvözölte a mobilitási partnerség végrehajtásában elért jó eredményeket. Az EU ismételten leszögezte elkötelezettségét a polgárok biztonságos és jól irányított környezetben történő mobilitásának előmozdítása mellett, amely a keleti partnerség egyik alapcélkitűzése, továbbá elismerte, hogy Örményország nagy jelentőséget tulajdonít polgárai mobilitásának. Mindemellett a két fél üdvözölte, hogy az Együttműködési Tanács előző ülése óta összességében kedvezően halad a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodás végrehajtása. 

Az Együttműködési Tanács közös érdekű regionális szintű kérdésekkel, többek között a Hegyi-Karabahot érintő konfliktus rendezésének kilátásaival is foglalkozott. Ez utóbbi kérdést illetően az EU ismét megerősítette, hogy a status quo fenntarthatatlan, és hogy a konfliktus békés rendezése továbbra is kiemelt cél az EU számára. Az Örményország és Azerbajdzsán közötti demarkációs vonal, illetve a nemzetközi határ mentén rendkívül aggasztó a biztonsági helyzet. Az EU ismét felszólította az érintett feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és nagyobb elkötelezettséggel vegyenek részt az EBESZ által vezetett tárgyalásokon. Az EU továbbá ismét támogatásáról biztosította az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek közvetítésével zajló, a konfliktus rendezésére irányuló tárgyalásokat. Szorgalmazta az Örményország és Azerbajdzsán közötti párbeszéd folytatását – többek között elnöki szinten is –, és üdvözölte a társelnökök kezdeményezését vizsgáló, 2015. december 19-én Svájcban megrendezett csúcstalálkozót, amely fontos alkalmat teremtett a jövőbeli intézkedések irányával kapcsolatos egyeztetésre. Az EU mindemellett ismételten hangsúlyozta, hogy amennyiben békemegállapodás születik, kész támogatást nyújtani a békeépítő tevékenységekhez, valamint a konfliktus által érintett területek újjáépítéséhez és rehabilitációjához. 

1.       A Tanácsot mély aggodalommal tölti el, hogy a folytatódó erőszakhullám az elmúlt hónapokban komoly emberáldozatot követelt Izraelben és a palesztin területen. Az EU határozottan és minden körülmények között elítéli a – gyermekek halálát is okozó – terrorista támadásokat és erőszakos cselekményeket, akárki kövesse is el azokat. Az EU felszólítja a politikai vezetőket arra, hogy működjenek együtt és látható intézkedésekkel járuljanak hozzá a feszültség csillapításához és kiváltó okainak kezeléséhez. Az EU emlékeztet a szent helyek kiemelt jelentőségére, és a korábbi megállapodásokkal összhangban, valamint Jordánia különleges szerepének tiszteletben tartása mellett a Templomhegy/Haram al-Sharif tekintetében 1967 óta érvényben lévő status quo fenntartására szólít fel.

2.       Az EU minden felet arra sürget, hogy tartózkodjon valamennyi olyan cselekménytől, amely felbujtással vagy provokációval tovább rontaná a helyzetet, és a feleket felszólítja arra, hogy ítéljék el a bekövetkező támadásokat, és erőszak alkalmazása során szigorúan tartsák magukat a szükségesség és az arányosság elvéhez. Mindkét fél számára elismerését fejezi ki azért, hogy ebben a rendkívüli kihívások elé állító helyzetben sikerült fenntartani a biztonság terén folytatott koordinációt. Az EU üdvözli a Dúma faluban elkövetett támadás kivizsgálása terén elért eredményeket, és felszólítja Izraelt arra, hogy vonjon felelősségre minden olyan telepest, aki erőszakot követ el. Az EU felszólítja továbbá mindkét felet, hogy közösen és eltökélten lépjen fel a felbujtással és a gyűlöletbeszéddel szemben, például azáltal, hogy a korábbi kötelezettségvállalásaikkal összhangban kialakítanak egy mechanizmust a felbujtással kapcsolatos konzultációkra.

3.       Az EU meg van győződve arról, hogy a politikai távlatok újbóli kialakítása és a párbeszéd újrafelvétele állíthatja csak meg az erőszakot. A biztonsági intézkedések önmagukban nem elegendők az erőszakhullám megfékezéséhez. A konfliktus kiváltó okait kell kezelni. Az EU ismételten megerősíti, hogy támogatja a kvartett az iránti felhívását, hogy a bizalom helyreállítása és visszaszerzése érdekében olyan jelentős átalakító intézkedéseket kell hozni, amelyek összhangban vannak a korábbi megállapodások keretében tervezett átmenettel. Az EU arra ösztönzi mindkét felet, hogy az említett intézkedéseket lehetőség szerint minél előbb hajtsa végre. A megszállt palesztin területtel – és különösen a C. területtel – kapcsolatos izraeli politika gyökeres megváltoztatása jelentősen megnöveli majd a gazdasági lehetőségeket, növeli a palesztin intézmények szerepvállalását, továbbá mind az izraeliek, mind pedig a palesztinok esetében fokozza a stabilitást és a biztonságot.

4.       Az EU egységesen elkötelezett egy olyan – a 2014. júliusi tanácsi következtetésekben meghatározott paramétereken alapuló – kétállami megoldás megvalósítása iránt, amely kielégíti az izraeli és a palesztin biztonsági szükségleteket, valamint a palesztin államiságra és szuverenitásra irányuló törekvéseket, véget vet az 1967-ben kezdődött megszállásnak, továbbá a konfliktus lezárása érdekében rendezi az állandó jogállással kapcsolatos kérdéseket. Az EU határozottan ellenez minden olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a kétállami megoldás életképességét, és mindkét felet arra ösztönzi, hogy a bizalom helyreállítása és az érdemi tárgyalásokhoz való visszatalálás érdekében politikájukkal és intézkedéseikkel bizonyítsák, hogy valóban elkötelezettek a kétállami megoldás mellett. Az EU továbbra is szoros figyelemmel kíséri majd a helyszíni fejleményeket és azok tágabb következményeit, és fontolóra vesz majd további lépéseket a kétállami megoldás életképességének megőrzése érdekében, amelyet az újabb és újabb helyszíni események folyamatosan aláásnak.

5.       A követeléseknek véget vető, igazságos és tartós béke biztosítása közös és fokozott nemzetközi erőfeszítést kíván. Az EU, többek között a különleges képviselőjének tevékenysége révén valamennyi érdekelt féllel – így többek között a kvartettel, különösen az USA-val, a régióbeli partnerekkel és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsával – tevékenyen munkálkodni fog a békefolyamatra irányuló megújított multilaterális megközelítés kidolgozásán. A párbeszéd és az együttműködés szellemét felidézve, amely meghatározta a 25 évvel ezelőtti madridi konferenciát, akár egy nemzetközi támogató csoport létrehozása, akár egy újabb nemzetközi konferencia hozzájárulhat e cél megvalósításához. Az EU emlékeztet arra, hogy a régióbeli partnerekkel hajlandó fokozottan együttműködni az arab békekezdeményezés alapján, amely egyrészt kulcsfontosságú elemeket nyújt az arab–izraeli békekonfliktus rendezéséhez, másrészt lehetőséget ad a regionális biztonsági keretek kialakításához.

6.       Az EU emlékeztet arra, hogy a régió békéjének és biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az államok és a nem állami szereplők tiszteletben tartsák a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi normákat, és elszámoltathatók legyenek. Az EU felszólít a gyermekek védelmére, ideértve a biztonságos és védett iskolai környezetben való oktatáshoz való jognak a biztosítását is. A Tanács kiemeli annak fontosságát, hogy a civil társadalom akadálytalanul végezhesse munkáját mind Izraelben, mind a megszállt palesztin területeken, és aggodalommal tekint az ezzel kapcsolatos közelmúltbeli fejleményekre.

7.       Emlékeztetve arra, hogy a telepek létrehozása a nemzetközi jog értelmében jogellenes, akadályozza a békét és a kétállamos megoldás lehetetlenné válásával fenyeget, az EU ismételten leszögezi, hogy határozottan elutasítja Izrael telepítési politikáját és e téren végzett tevékenységét, úgymint az 1967-es határokon túli biztonsági kerítés megépítését az – uniós finanszírozású projekteket is érintő – házrombolásokat és -foglalásokat, a kitelepítéseket, az erőszakos áttelepítéseket többek között a beduinok esetében, az illegális telepeket, valamint a forgalmi és belépési korlátozásokat. Az EU arra sürgeti Izraelt, hogy korábbi kötelezettségeivel összhangban teljes mértékben szüntesse be a telepépítést, és bontsa le a 2001 márciusa óta kialakított előretolt létesítményeket. A Kelet-Jeruzsálemben folytatott telepépítés komoly mértékben veszélyezteti annak a lehetőségét, hogy Jeruzsálem a jövőben mindkét állam fővárosaként működjön.

8.      Az EU és tagállamai elkötelezettek a hatályos uniós jogszabályok és a telepekről származó termékekre alkalmazandó kétoldalú megállapodások folytatólagos, teljes körű és tényleges végrehajtása mellett. Az EU vállalja annak biztosítását, hogy a nemzetközi joggal összhangban az Izrael Állam és az EU között létrejövő valamennyi megállapodásban egyértelműen és kifejezetten szerepeljen, hogy az nem alkalmazható az Izrael által 1967-ben elfoglalt területekre. Ez nem jelent Izrael elleni bojkottot, amelyet az EU határozottan ellenez.

9.       Az EU arra ösztönzi az összes palesztin frakciót, hogy jóhiszeműen vegyenek részt a megbékélési folyamatban, amely a kétállami megoldás megvalósulásának fontos eleme.  Az EU továbbra is támogatni fogja a palesztin államiságra irányuló törekvéseket. Rendkívül fontos, hogy ne legyenek hiábavalók a múltban elért kedvező eredmények, a palesztin intézményeknek pedig tovább kell erősödniük, valamint átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá és demokratikusabbá kell válniuk. Az EU felszólítja a kormányt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy minden palesztin lakos hiteles és demokratikus választásokon vehessen részt. Egy életképes és szuverén palesztin állam létrehozásához elengedhetetlenek a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására épülő erős, inkluzív és demokratikus intézmények. Az EU ezért minden palesztin frakciót arra szólít fel, hogy jussanak közös nevezőre, és működjenek együtt a palesztin lakosság igényeinek kielégítésén.

10.     Az EU felszólítja a feleket, hogy haladéktalanul tegyenek olyan lépéseket – beleértve a blokád feloldását és a határátkelőhelyek teljes körű megnyitását –, amelyek gyökeres változást idéznek elő a Gázai övezet politikai, biztonsági és gazdasági helyzetében, egyúttal figyelembe véve Izrael jogos biztonsági igényeit. A militáns csoportok által a közelmúltban végrehajtott rakétatámadás elfogadhatatlan, és ismételten rámutat az eszkalálódás veszélyére. Minden érintettnek el kell köteleződnie az erőszakmentesség és a béke mellett. Az EU arra ösztönzi a palesztin feleket, hogy átfogó nemzeti prioritásként kezeljék a Gázai övezet újjáépítését, különösen az egészségügy, az energiaellátás és a vízhez való hozzáférés tekintetében. A Palesztin Hatóságnak teljes körűen folytatnia kell kormányzati tevékenységeit a Gázai övezetben, mivel az a jövőbeli palesztin állam szerves részét fogja képezni. Az EU üdvözli az Izrael által a Gázai övezettel szembeni bizonyos korlátozások enyhítésére tett lépéseket. Ugyanakkor az újjáépítési erőfeszítések lehetővé tétele és az alapvető szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében szükség van a személyek, a szolgáltatások és – különösen a „kettős felhasználású termékként” megjelölt – áruk szabad mozgásával szembeni korlátozások feloldására. Az EU felszólítja a feleket, az állami és a nem állami szereplőket, hogy a nemzeti, a helyi és a nemzetközi humanitárius szervezetek – többek között az uniós szervek és tagállamok – részére a nemzetközi humanitárius jogban előírtaknak megfelelően garantálják a humanitárius segítség akadálytalan eljuttatását a Gázai övezetbe. Az EU továbbra is készen áll, hogy párbeszédet folytasson a felekkel és a releváns érintettekkel a helyzet rendezése érdekében, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul teljesítse az ígéreteit.

11.     Az EU ismételten felajánlja, hogy végleges békemegállapodás megkötése esetén mindkét félnek politikai, gazdasági és biztonsági támogatást, valamint a Európai Unióval való, mindkét fél számára jelentős előnyökkel járó különleges kiemelt partnerséget biztosít. Az EU hangsúlyozza, hogy az Unió, valamint az izraeli és a palesztin partnerek közötti kapcsolatok jövőbeli alakulása attól is függ majd, hogy milyen mértékben működnek közre a kétállami megoldáson alapuló tartós béke megteremtésében.

1.       Az EU teljes mértékben támogatja a 2015. december 17-én aláírt líbiai politikai megállapodást. Üdvözli az elnöki tanács megalakulását, amelynek élén Fajez-al-Szaraj áll. Az EU emlékeztet a 2015. december 13-i római közleményre, amelyet a Biztonsági Tanács a 2015. december 23-án egyhangúlag elfogadott 2259. sz. határozatával hagyott jóvá. Az EU és tagállamai a nemzeti egységkormányt fogják támogatni mint Líbia kizárólagos törvényes kormányát, és sürgetnek minden líbiai intézményt, a pénzügyi és gazdasági intézményeket is beleértve, hogy fogadják el a nemzeti egységkormány fennhatóságát. Az EU emlékeztet arra, hogy az ENSZ BT 2259. sz. határozata felszólítja az ENSZ minden tagállamát arra, hogy szakítsa meg az olyan párhuzamos intézmények támogatását és a velük való kapcsolatokat, amelyek magukat a törvényes kormánynak tekintik, de nem azonosak a megállapodásban ilyenként meghatározott kormánnyal.

2.       Az EU kiemeli a politikai folyamatban való líbiai szerepvállalást és a további inkluzivitás fontosságát, amelynek többek között a nők, a civil társadalom, valamint a politikai és a helyi szereplők részvételével kell megvalósulnia. Az EU erőteljesen ösztönzi az összes líbiai felet, hogy éljen e lehetőséggel és hagyja jóvá a megállapodást, valamint vegyen részt a folyamatban. A politikai megállapodás végrehajtásának akadályozóit felelősségre kell vonni.

3.       Az EU elismerését fejezi ki az ENSZ líbiai támogató missziója (UNSMIL) és az ENSZ-főtitkár különleges képviselője által végzett munkáért, és ismételten teljes körű támogatásáról biztosítja őket.

4.       Az EU a 2011-es alkotmányos nyilatkozat módosításának mielőbbi elfogadására szólít fel, valamint sürgeti az elnöki tanácsot, hogy alakítsa meg a nemzeti egységkormányt, amelyet a líbiai politikai megállapodásban előírtaknak megfelelően a képviselőháznak jóvá kell hagynia. Az EU üdvözli azt a döntést, miszerint ideiglenes biztonsági bizottságot hoznak létre, melynek célja, hogy segítse a líbiai politikai megállapodásban körvonalazott biztonsági intézkedések végrehajtását; az EU minden líbiai szereplőt felszólít, hogy támogassa e bizottságot, és működjön együtt vele. Hangsúlyozza emellett a tripoli biztonsági intézkedések mielőbbi véglegesítésének fontosságát.

5.       Az EU határozottan elítéli a közelmúltban Zlitenben és a líbiai olajlétesítmények ellen elkövetett terrorista támadásokat, továbbá az ország stabilizációs folyamatának megzavarására irányuló minden kísérletet. Ezek a támadások, valamint a Dáis és az egyéb szélsőséges csoportok növekvő jelenléte egyre sürgetőbbé teszik a líbiai politikai megállapodás végrehajtását és mindenekelőtt a nemzeti egységkormány megalakítását, mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Líbia a béke, a stabilitás és a jólét felé vezető útra lépjen, továbbá hogy az ország egységét megőrizve hatékonyan fel lehessen venni a küzdelmet a Líbiát érintő fenyegetések és kihívások – többek között a terrorizmus és az emberkereskedelem – ellen. Az EU kész támogatni Líbiát az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben.

6.       Az EU és tagállamai újólag hangsúlyozzák, hogy teljes mértékben elkötelezettek aziránt, hogy támogassák Líbiát és segítsék a megállapodás maradéktalan végrehajtását, szorosan együttműködve a nemzeti egységkormánnyal, amint megalakul.  Az EU számos különböző területen felhasználható azonnali és jelentős – 100 millió eurós – támogatási csomagot tud felajánlani.  Az egyes intézkedések végrehajtását és fontossági sorrend szerinti ütemezését a líbiai hatóságokkal szoros együttműködésben kell meghatározni a főképviselő és az elnöki tanács 2016. január 8-i találkozóján elhangzottaknak megfelelően. Az EU bizonyos elvek mentén továbbra is gondoskodik támogatásról humanitárius szervezeteken keresztül, valamint közvetlenül is nyújt rövid távú segítséget a rászoruló líbiai lakosság számára, amit megkönnyítene, ha a helyszínen jobbak lennének a biztonsági körülmények.  Az EU továbbá kész fontolóra venni, hogy kérés esetén a líbiai hatóságok részére – elsősorban képzés és tanácsadás formájában – támogatást nyújtson a biztonsági ágazat reformja területén.

7.       Az EU felszólítja az összes líbiai felet, hogy a szükséget szenvedő polgári lakosság megsegítésének és védelmének elősegítése érdekében biztosítsa a humanitárius segítség akadálymentes eljuttatását és a humanitárius dolgozók biztonságát. Az EU az egyre romló humanitárius helyzet javítására irányuló további erőfeszítéseket sürget. Az EU ezzel összefüggésben üdvözli az ENSZ humanitárius segítségnyújtási tervét.

2016. január 18., hétfő
10.00 Találkozó Andrzej Duda lengyel elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtószoba ±11.20)
15.00 Találkozó Bert Koenders holland külügyminiszterrel

2016. január 19., kedd
Strasbourg
15.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2015. december 17–18-i üléséről

2016. január 21., csütörtök
11.00 Találkozó Tammam Szalám libanoni miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. január 22., péntek
20.00 Részvétel az Európai Unió Tanácsa holland elnökségének kezdete alkalmából rendezett koncerten (Bozar)

1.       ÜDVÖZLI a riasztási mechanizmus keretében készült ötödik bizottsági jelentést, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja lesz a 2016. évi európai szemeszterben;

2.       SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság horizontális elemzésével, amely a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az EU-ban és az euróövezetben való korrekciójáról szól; ÜDVÖZLI a tagállamok által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépéseket, amivel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euróövezeten belül; MEGJEGYZI, hogy a mérsékelt ütemű élénkülés és az alacsony infláció továbbra is nehezíti az egyensúlyhiányok csökkentését és hatással van a makrogazdasági kockázatokra; HANGSÚLYOZZA, hogy még mindig jelentős feladatok előtt állunk, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok kezeléséhez, különös tekintettel az eladósodottság és a munkanélküliség magas szintjére, valamint a potenciális növekedés és a termelékenység növekedése terén észlelhető romló tendenciára. Ugyanakkor egyes tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között jelentős megtakarítási és befektetési egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni; MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletpozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek; összességében EGYETÉRT abban, hogy további határozott reformintézkedésekre van szükség a beruházások előmozdításához és a növekedési potenciál felszabadításához; 

3.       TUDOMÁSUL VESZI, hogy a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben szereplő, a Bizottság által ismertetett alapvető gazdasági átvilágítás szerint 18 olyan tagállam van, amelyek esetében további, részletes vizsgálatokból álló elemzést kell végezni az egyensúlyhiány fennállásának vagy tartós fennállásának, illetve jellegének megállapítása céljából; ELISMERI, hogy tovább kell elemezni az azon 16 tagállamban a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket, amelyekben az elmúlt évben egyensúlyhiányt állapítottak meg, annak értékelése céljából, hogy az egyensúlyhiány mérséklődik, tartósan fennáll vagy súlyosbodik-e, figyelembe véve az egyensúlyhiány megszüntetése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, beleértve az európai szemeszter keretében korábban javasolt intézkedéseket is; TUDOMÁSUL VESZI, hogy két további tagállamban a Bizottság részletesebben meg fogja vizsgálni az esetleges problémákat;

4.      bár a kiigazítási programokban részt vevő országokat a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban nem értékelik, mivel azok a program szerinti megerősített felügyelet hatálya alá tartoznak, HANGSÚLYOZZA, hogy ezen országoknak a kiigazítási programjuk részeként meg kell őrizniük a megállapított egyensúlyhiány korrigálására irányuló reformok segítségével elért eredményeket; HELYESLI a Bizottság azon szándékát, hogy felmérje Ciprus helyzetét azt követően, hogy 2016 márciusában várhatóan lezárul a jelenlegi pénzügyi támogatási program, és az ország visszakerül a szokásos felügyeleti keret hatálya alá; ÚGY VÉLI, hogy ugyanezt az eljárást kellene majd követni a pénzügyi támogatási programba bevont többi ország esetében is, amint programjuk sikeresen lezárult;

5.       ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy februárban közzétegye azokat a részletes vizsgálatokat, amelyek az országjelentésekben találhatók több más, az európai szemeszterhez kapcsolódó strukturális kérdésre vonatkozó további bizottsági elemzéssel együtt; KIEMELI, hogy a kulcsfontosságú feladatok megoldására kell koncentrálni, különösen a nagyfokú eladósodottságra, az alacsony potenciális növekedésre és a nagymértékű munkanélküliségre, ugyanakkor egyértelmű különbséget kell tenni az egyes tagállamok problémái között attól függően, hogy milyen típusú és mértékű kockázatok állnak fenn, és azokat milyen sürgősséggel kell kezelni, hogy ezáltal biztosítsuk a legnagyobb kockázatok kezelésére szolgáló gyors intézkedéseket; EGYETÉRT azzal, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával;

6.       bár elismeri, hogy a szociális problémákat és a munkaerőpiac problémáit kezelni kell, AGGODALMÁNAK AD HANGOT amiatt, hogy a Bizottság három további foglalkoztatási mutatóval egészítette ki a fő eredménytáblát, ugyanis az eredménytáblára hatékony korai figyelmeztető eszközként van szükség, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásnak pedig meg kell őriznie azt a jellegét, hogy alapvetően a makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítására, megelőzésérére és kiigazítására szolgál; HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális és a munkaerőpiaci mutatók nem relevánsak a makrogazdasági pénzügyi kockázatok feltárása szempontjából, és e mutatók alakulására nem alapozhatók a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás lépései; KIEMELI, hogy folytatni kell azt a szakmai munkát, amely az eredménytábla megfelelőségének, illetve az egyensúlyhiányok kialakulásával és megszűnésével kapcsolatos fejlemények és a mögöttes okok vizsgálatára szolgáló analitikai eszközöknek és kereteknek a további javítására és fejlesztésére irányul, az elemzések és az eredmények további finomítása érdekében;

7.       ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy tovább javítsa a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtását, különösen egy olyan kiadvány révén, amely egyben tartalmazza és ismerteti az eljárás végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat, az egyensúlyhiányok kategorizálásának véglegesítésével, valamint azon kritériumok egyértelműsítésével, amelyek alapján a Bizottság megállapítja az egyensúlyhiányt, a következményeket az eljárás végrehajtására nézve, továbbá az ajánlásokat; HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatósága és kiszámíthatósága alapvetően fontos a tagállamoknak az eljárásban való szerepvállalása szempontjából, ez utóbbi pedig elengedhetetlen az eljárás eredményességéhez;

8.       ÜDVÖZLI az azon reformok terén elért eredményekről szóló megbeszéléseket, amelyeket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás részeként egyrészt Horvátország, Bulgária, Franciaország és Olaszország esetében javasoltak, ezekben az országokban ugyanis túlzott egyensúlyhiány áll fenn, másrészt pedig Szlovénia, Spanyolország és Írország esetében, ahol az egyensúlyhiány határozott beavatkozást és egyedi nyomon követést igényel; MEGÁLLAPÍTJA, hogy Portugáliában az egyedi nyomon követésre 2016 elején kerül sor; TUDOMÁSUL VESZI a feltárt egyensúlyhiányok kezelésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseket és fellépéseket;  ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy változatlanul jelentős problémákkal nézünk szembe, és további reformokra van szükség, amelyeket a reformok végrehajtásának további nyomon követésével kell kiegészíteni annak érdekében, hogy az egyensúlyhiány kiigazítása tartós legyen;

9.         végezetül FELKÉRI a tagállamokat, hogy ambiciózus és konkrét módon kezeljék a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében feltárt problémákat.

A Tanács (ECOFIN):

I.        A 2016. ÉVI EURÓPAI SZEMESZTER

1.             ÜDVÖZLI a Bizottság 2016. évi éves növekedési jelentését, amely átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az uniós és a tagállami munkahelyteremtés és növekedés tekintetében, és amely egyben a 2016. évi európai szemeszter kiindulópontja is; 

2.             NAGYRÉSZT EGYETÉRT a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetére és szakpolitikai kihívásaira vonatkozó elemzésével. Sok tagállam gazdaságában messzire ható strukturális szakpolitikai kihívásokkal kell szembenézni annak ellenére, hogy már megindult a mérsékelt fellendülés, ami várhatóan fokozatosan fel is gyorsul majd. A növekedést és a foglalkoztatást tartós makrogazdasági egyensúlyhiányok hátráltatják. Több tagállamban is magas a tartós és az ifjúsági munkanélküliség mértéke, a termelékenység lassú növekedése pedig kedvezőtlen hatást gyakorol a versenyképességre és az életszínvonalra. A magánszektorbeli eladósodottság és az államadósság magas szintje, amihez gyenge növekedési kilátások társulnak, visszafogja a beruházásokat;

3.             ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA, hogy a szakpolitikának a fellendülés megerősítésére, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére kell irányulnia. A fellendülés részben az elmúlt években végrehajtott reformok egyre fokozódó hatását tükrözi; a tagállamoknak a továbbiakban is ambiciózus reformokat kell végrehajtaniuk és felelősségteljes költségvetési politikát kell folytatniuk; HANGSÚLYOZZA, hogy egész évben fontos a teljesítménynek és a szakpolitikák – köztük az országspecifikus és az euróövezetre vonatkozó ajánlások – végrehajtásának a nyomon követése; FELKÉRI a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot és a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy a Bizottság és a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat alapul véve végezze el a fenti nyomon követést, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról folytatott megbeszélések elé, amelyekre az érintett tanácsi formációk keretében az elkövetkező hónapokban kerül majd sor;  

4.            EGYETÉRT azokkal az átfogó szakpolitikai területekkel, amelyeket a Bizottság kiemelten kezelendőként megjelölt és amelyekre a nemzeti és uniós szintű erőfeszítéseknek 2016-ban összpontosulniuk kell. Ezek a területek a következők: a beruházások újraindítása, a tagállamok gazdaságainak korszerűsítését célzó strukturális reformok folytatása, valamint felelős államháztartási gazdálkodás; ELISMERI, hogy jobban előtérbe kerültek a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény kérdései. 

5.             Bár várhatóan fokozatosan gyorsul majd a gazdasági fellendülés, jelenleg különböző átmeneti tényezők gyakorolnak rá erőteljes pozitív hatást, köztük az alacsony olajárak, a gyengébb euró és az igen megengedő monetáris politikák. A biztonsággal kapcsolatos aggodalmak és a geopolitikai feszültségek ugyanakkor felerősödtek, és a világgazdasági kilátások is egyre több problémára hívják fel a figyelmet, ezért az Unió gazdasági kilátásait érintő lefelé mutató kockázatok is fokozódtak; ezzel összefüggésben KIEMELI, hogy minden érintett szereplő szerepét maradéktalanul tiszteletben tartva olyan gazdaságpolitikát kell folytatnunk, amely még jobban elősegíti az erőteljesebb, fenntartható növekedést;

6.             ÜDVÖZLI a gazdasági kormányzásról szóló 2015. októberi csomagban rögzített, az európai szemeszter átalakítását célzó bizottsági javaslatokat;

II.        KÖLTSÉGVETÉSI ÉS MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁS

A beruházások újraindítása

7.             TUDOMÁSUL VESZI, hogy részben a válság következményeként a beruházások szintje jelentősen visszaesett. A beruházások szintje az alacsony kamatok, a pénzügyi piacokon tapasztalható bőséges likviditás, valamint a hitelállomány leépítésének folyamatában elért előrehaladás ellenére is alacsony; HANGSÚLYOZZA, hogy egyrészt sürgős szükség van a beruházások fellendítésére, és ehhez oly módon kell javítani az általános beruházási környezetet, hogy az elősegítse a gazdasági fellendülést, másrészt pedig fokozni kell a termelékenységet és a növekedési potenciált;

8.             ÜDVÖZLI az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Beruházási Bank között annak érdekében folytatott együttműködést, hogy az európai beruházási terv egy éven belül működőképessé váljon; ÜDVÖZLI a magán- és állami beruházások mobilizálása terén elért eredményeket, és MEGÁLLAPÍTJA, hogy további magánszektorbeli források mozgósításához olyan stratégiai projekteket kell kiválasztani az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) általi támogatásra, amelyek kockázat-megtérülési profilja magas; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat, hogy nemzeti szinten fokozottan hívják fel a figyelmet az ESBA tevékenységére, valamint magán- és állami beruházási projektek kidolgozására;

9.             HANGSÚLYOZZA, hogy mind nemzeti, mind pedig európai szinten jobb szabályozási környezetet kell teremteni, meg kell szüntetni a magánberuházásokat hátráltató szabályozási, adminisztratív és egyéb akadályokat, ki kell aknázni a kiszámítható szabályozásból adódó előnyöket, valamint növelni és diverzifikálni kell a finanszírozási forrásokat és meg kell erősíteni az Unión belüli egyenlő versenyfeltételeket; KIEMELI, hogy a közbeszerzések terén kellő figyelmet kell fordítani megfelelő igazgatási kapacitások kialakítására, valamint az átláthatóság, a hatékonyság és az elszámoltathatóság fokozására;

10.         EGYETÉRT a Bizottság arra vonatkozó elemzésével, hogy javítani kell a reálgazdaságba irányuló finanszírozás feltételeit, továbbá ELISMERI, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében gyors előrehaladásra van szükség a bankunió megvalósítása terén; ÜDVÖZLI a Bizottság által a tőkepiaci unió kiépítésére vonatkozóan előterjesztett cselekvési tervet, és felszólítja valamennyi érdekelt felet, hogy biztosítsák annak mielőbbi végrehajtását. 

III.     A gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása

11.         ÜDVÖZLI, hogy a tagállamok előrelépést értek el gazdaságuk korszerűsítése és a korábbi években megállapított makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetése terén; KIEMELI, hogy a tagállamok teljesítménye jelentősen eltér bizonyos olyan területeken, amelyek a termelékenység és a konvergencia szempontjából alapvető fontosságúak, és ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA az annak vizsgálatára irányuló bizottsági kezdeményezést, hogy a referenciaértékek használata és a bevált módszerek cseréje miként alkalmazható a különböző szakpolitikai területeken annak érdekében, hogy előmozdítsuk a legjobban teljesítő szereplőkhöz közelítő és az ellenállóképesebb gazdasági struktúrák irányába tartó konvergencia folyamatát, megerősítve és fenntarthatóbbá téve ezzel a termelékenység, a foglalkoztatás és a kibocsátás növekedését; HANGSÚLYOZZA, ahhoz, hogy a referenciaértékeket eredményesen lehessen alkalmazni a gazdasági kormányzás keretében, részletes egyeztetéseket kell folytatni azok megfelelőségéről, és KIEMELI, hogy az eredményes végrehajtás kulcsaként biztosítani és támogatni kell a strukturális reformok iránti nemzeti felelősségvállalást, többek között a nemzeti hatáskörbe tartozó területeken is;

12.         ELISMERI, hogy az uniós finanszírozás és technikai segítségnyújtás elősegítheti a reformok végrehajtását; NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság ezzel összefüggésben fokozni kívánja az európai strukturális és beruházási alapok igénybevételét;

13.         RÁMUTAT, hogy a szociális partnerek szerepét is tiszteletben tartva a munkaerőpiacon néhány kulcsfontosságú reformot kell előtérbe helyezni a fiatalkori és a tartós munkanélküliség felszámolása érdekében; középtávon elő kell segíteni a reálbéreknek a termelékenység változásait követő kiigazítását; korszerűsíteni kell a munkahelyvédelmi jogszabályokat és elő kell mozdítani a zökkenőmentes munkaerő-piaci átmeneteket; meg kell erősíteni a humántőke fejlesztését, valamint fokozni kell a szociális védelmi rendszerek eredményességét; ELISMERI, hogy a migránsok és a közelmúltban tömegesen érkező menekültek integrációjához és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítéséhez átfogó megközelítésre van szükség;

14.         HANGSÚLYOZZA, hogy fokozottabban kell törekedni a termékek és szolgáltatások nyitott, verseny alapú piacainak a megteremtésére, továbbá az uniós egységes piac működésének javítására;  ELISMERI, hogy az új technológiák és üzleti modellek olyan új növekedési forrást jelenthetnek, amelyek alkalmazása jelentős munkahelyteremtéshez vezethet;

IV.    Felelős költségvetési politika

15.         ÜDVÖZLI a költségvetési konszolidáció terén elért előrelépést, ugyanakkor TUDOMÁSUL VESZI, hogy az államadósság szintje a legtöbb tagállamban továbbra is magas, és hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a hiány- és adósságszintet hosszú távon ellenőrzés alatt lehessen tartani; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően kell folytatniuk költségvetési politikájuk végrehajtását, ami lehetővé teszi, hogy az automatikus stabilizátorok a jóváhagyott strukturális kiigazítási pálya mentén működjenek, a lehető legjobban kihasználva ugyanakkor a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által lehetővé tett rugalmasságot, és biztosítva az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. A Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban az egyes tagállamok tekintetében a költségvetési kiigazításokat differenciáltan kell meghatározni, figyelembe véve a stabilizációs szükségleteket, egyúttal pedig a tagállamok közötti esetleges továbbgyűrűző hatásokat is, többek között az euróövezet egészére vonatkozóan; MEGJEGYZI, hogy a Bizottság értékelése szerint a 2015. és 2016. évi költségvetési irányvonal – a rövid távú stabilizáció és a hosszú távú fenntarthatóság közötti egyensúlynak köszönhetően – mind az euróövezetet, mind az EU egészét tekintve nagyjából semleges és megfelelő; ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásai szerint figyelembe fogja venni a rendkívüli menekültválsághoz kapcsolódó kiadásnövekedés költségvetésre gyakorolt hatását; HANGSÚLYOZZA, hogy a fiskális politikákat a bizalom növelése, a szükséges költségvetési tartalékok helyreállítása, valamint a prociklikus költségvetési politikák elkerülése érdekében hatékony nemzeti kormányzási keretekben kell rögzíteni; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás biztosítása során fenn kell tartani a hitelességet és a hatékonyságot; HANGSÚLYOZZA, hogy az alacsony kamatkörnyezetből eredő többletbevételeket elsősorban az adósságráta csökkentésére vagy a rendkívül alacsony infláció adósságrátára gyakorolt hatásának ellensúlyozására kell felhasználni, különösen azokban a tagállamokban, ahol magas az államadósság szintje, ugyanakkor az adott ország költségvetési helyzetétől függően adott esetben beruházásokra vagy strukturális reformokra is fordíthatók;

16.         NYOMATÉKOSÍTJA, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a költségvetési kiigazítás minőségére és összetételére, valamint a fiskális politikának a növekedésre gyakorolt befolyására – mégpedig az állami kiadások esetében többek között a humántőke területén a kiadások hatékonyságának javításával és a termelőberuházások kiemelt kezelésével, hatékonyabb és nagyobb mértékben növekedésbarát adózási rendszer irányába való elmozdulással –, illetve az adócsalás és az adókikerülés kezelésére és az agresszív adótervezés csökkentésére; ÜDVÖZLI a 2015. júniusban előterjesztett bizottsági cselekvési tervet, amelynek célja, hogy helyreállítsa a kapcsolatot az adózás, illetve a gazdasági tevékenység és az értékteremtés helye között;

17.         ELISMERI, hogy demográfiai nehézségekkel küzdünk, amelyeket olyan körültekintő költségvetés-tervezés és felelősségteljes szakpolitikák révén kell orvosolni, amelyek biztosítják a nyugdíj-, az egészségügyi és a tartós ápolási-gondozási rendszerek fenntarthatóságát; KIEMELI, hogy a reformok iránti nemzeti felelősségvállalás biztosítása érdekében fontos a szociális partnerek és más meghatározó érdekelt felek nemzeti gyakorlatnak megfelelő szerepvállalása, és HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális védelmi rendszereknek költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük.

2016. január 14-én a Tanács 2016. január 28-ig meghosszabbította egyes Iránnal szembeni uniós korlátozó intézkedések felfüggesztését. Ezeket a korlátozó intézkedéseket a 2013. novemberi együttes cselekvési tervben rögzítették.

Annak nyomán, hogy Kína, Franciaország, Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ideiglenes megállapodást kötött Iránnal, az országgal szembeni több uniós szankció alkalmazását felfüggesztették; a 2013. november 24-i együttes cselekvési tervben határozták meg azt a megközelítést, amelynek révén tartós és átfogó megoldás születhet az iráni nukleáris kérdésre.

2015. július 14-én az említett országok átfogó közös cselekvési tervet hagytak jóvá az iráni nukleáris program teljes mértékben békés jellegének biztosítására. Ebben egyúttal rendelkeztek arról is, hogy amennyiben Irán végrehajtja az előre meghatározott intézkedések sorát, a nukleáris programjával kapcsolatos valamennyi ENSZ BT-szankció, valamint uniós és az USA által kiszabott szankció megszüntetésre kerül.

Az Iránnal szembeni egyes uniós korlátozó intézkedések jelenlegi felfüggesztésére az együttes cselekvési tervvel összhangban került sor. Ennek nyomán megkezdődhetnek az átfogó közös cselekvési terv végrehajtásának előkészületei. Amint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megerősíti, hogy Irán teljesítette az átfogó közös cselekvési terv nukleáris tevékenységekre vonatkozó előírásait, a Tanács hatályon kívül helyezi a szankciók korlátozott felfüggesztésének a mai napon jóváhagyott meghosszabbítását, és megszünteti az iráni nukleáris porgrammal kapcsolatban kivetett valamennyi uniós gazdasági és pénzügyi szankciót.

2016. január 12., kedd
11.00 Újévi fogadás a Királyi Palotában (Brüsszel)
17.00 Találkozó a Zöldek/EFA képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben (EP)
18.00 Találkozó az S&D képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben (EP)

A Tanács 2016. január 7-én Kęstutis Lančinskas litván rendőrfőtisztviselőt nevezte ki az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziójának vezetőjévé. Kęstutis Lančinskas Mizsei Kálmánt váltja ebben a tisztségben, és várhatóan 2016. február 1-jével kezdi meg tevékenységét Kijevben. 

Az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) hivatalosan 2014. december 1-jén vette kezdetét, célja pedig az, hogy támogassa az ukrán állami hatóságokat a biztonsági ágazat reformjában. A misszió fontos részét képezi annak a megerősített támogatásnak, amelyet az EU az ukrán hatóságoknak nyújt a 2013. decemberi Majdan téri felkelés óta. A misszió előzményei közé tartozik, hogy 2014-ben Ukrajna és az EU társulási megállapodást írt alá, amely egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozását is előirányozza. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség 2016. január 1-jével létrejött. 

Az EUAM Ukrajna misszió célja, hogy megerősítse és támogassa az olyan állami hatóságok reformját, mint a rendőrség, az egyéb bűnüldöző hatóságok, valamint az igazságügyi hatóságok, különös tekintettel az ügyészségre. A folyamat végső célja az, hogy helyreálljon az ukrán lakosság bizalma az ország polgári biztonsági szolgálataiban, amelyeket a vádak szerint visszaélések és korrupció jellemez.  

A mai kinevezési határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta. 

A büntetőjogból diplomázott Kęstutis Lančinskas az 1990-es években több alkalommal töltött be első titkári tisztséget Litvánia diplomáciai szolgálatánál. 1998 és 2005 között a litván belügyminisztérium nemzetközi együttműködéssel és európai integrációval foglalkozó osztályát vezette, és ennek keretében felelősségi körébe tartozott Litvániának a békefenntartó missziókban való részvétele, valamint a schengeni együttműködéshez való csatlakozása.

Kęstutis Lančinskas-t 2005-ben Litvánia országos rendőrfőkapitány-helyettesévé nevezték ki, 2009. januártól mostanáig pedig Vilnius megye rendőrfőkapitánya volt.

A Coreper (az Állandó Képviselők Bizottsága) a luxemburgi elnökség hivatali ideje alatt, 2015. december 18-án jóváhagyta az állattenyésztésről szóló rendelet tervezetének végleges kompromisszumos szövegét. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia a rendeletet.  

Az Európai Parlament és a Tanács képviselői a háromoldalú egyeztetés keretében december 16-án tartott találkozó során alakították ki a kompromisszumos szöveget.  

Az állattenyésztésről szóló rendeletet a fajtatiszta szarvasmarha, sertés, juh, kecske és ló tenyészállatoknak, a hibrid tenyészsertésnek és ezek szaporítóanyagainak az Európai Unióban való tenyésztésére, kereskedelmére és az EU-ba történő behozatalára kell alkalmazni.

Az új rendelet az eddigieknél átfogóbb, egységes jogi keretet hoz létre, amely figyelembe veszi az állattenyésztés legkorszerűbb módszereit, ugyanakkor biztosítja az értékes állati genetikai források megóvását. A rendelet elsősorban a tenyésztőszervezeteket és a hibridtenyésztő-szervezeteket érinti, amelyeknek meghatározott feltételeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok elismerjék őket és jóváhagyják tenyésztési programjaikat. 

Az új jogszabály célja a belső piac működésének és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemnek a javítása. A veszélyeztetett tenyészeteket támogató speciális szabályokat és a lótenyésztő ágazat sajátosságait figyelembe vevő rendelkezéseket is tartalmaz. 

Mivel a hatósági ellenőrzésekről szóló, jelenleg a Tanács és az Európai Parlament által tárgyalt javaslat hatálya az állattenyésztésre nem terjed ki, az új állattenyésztési rendelet az ágazat sajátosságainak megfelelő hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. 

A Coreper elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elnökének, amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által a mai napon jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.

Így az új jogszabály 2016 közepéig hatályba léphet, alkalmazása pedig a hatálybalépés után 28 hónappal megkezdődhet.