Pályázatok

A „Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása” című pályázat keretében 63,13 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Palotás-Mix Gumiipari Kft.

A közel 444,5 millió forint összköltségű projekt során a cég kemeneshőgyészi székhelyének komplex technológia- és infrastruktúra fejlesztését valósította meg.

A beruházás során technológiai korszerűsítést eredményező új berendezések beszerzése történt, melyek kapacitásbővítést eredményeztek.

Az infrastrukturális és ingatlan beruházás keretében a vállalkozás egy új gyártócsarnokot épített, továbbá a fentiek működtetési feltételeit biztosító külső infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak.

Az alkalmazandó technológia bővítése, a kibocsátás bővítése szükségszerűen magában hordozta a munkavállalók létszámának a bővítését is. A projekt hatására a Palotás-Mix Kft. újabb 10 fő részére teremt munkahelyet. A társaság ilyen módon is megjelenített, növekedésre építő gazdálkodása közvetlenül segíti elő a foglalkoztatás bővülését a térségben.

A fejlesztés eredményeként a Palotás-Mix Kft. az alkalmazott technológia minőségének és termelékenységének javításával sikeresen szerepelhet a nemzetközi versenyben, valamint megszilárdíthatja piaci pozícióját a gumikeverékek gyártása során.

A GOP 2.1.3-12 „Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása” című pályázati kiíráson 63 131 822 forintos támogatást elnyert, 444 468 224 forint összköltségvetésű projekt 2013 februárjában indult és 2014 novemberében zárult.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Az Európai Bizottság február közepén elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésével elkészült mindkét magyar Operatív Programot. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) összesen több mint 2000 milliárd forint uniós támogatás nyerhető el 2014 és 2020 között.

A „Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című konstrukció keretében 95,91 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a LEMANIT Kötőipari és Kereskedelmi Kft.

A cég közel 240 millió forint összköltségű projektje során telephelyi termelési infrastruktúra kiépítése és eszközbeszerzés történt.

A Lemanit Kft. mosonmagyaróvári komplex beruházása során elkészült egy új 1720 m2–es telephely, kötöde és nyílászáró szalon funkcióval, gyártócsarnok épült, továbbá raktár, iroda és szociális helyiségeket alakítottak ki. A projekt keretében a vállalkozás a kötödei gyártási tevékenységhez szükséges eszközparkját is fejlesztette.

A beruházás nyomán várhatóan kissé nő a Társaság árbevétele, a termelési volumen és a foglalkoztatottak száma, valamint erősödik piaci helyzete. A Társaság stratégiai célja termékei piaci részarányának növelése a termelési hatékonyság és minőség megőrzése mellett, valamint a termelési feladatok magas színvonalú és rugalmas végrehajtása, nagyobb volumenű és hozzáadott értékű termelő tevékenység végzése.

Az új termelő - épület és gép - kapacitással saját tulajdonú termelési bázis jött létre, a termékportfólió diverzifikálódott, a kockázat csökkent, a termelési kapacitások bővültek, a fajlagos költségek csökkentek. Mindezek következtében a beruházással biztosítottá vált a gazdaságos és versenyképes működés.

A GOP-2.1.1-12/B „Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” elnevezésű pályázati kiírásán 95 915 828 forintos támogatást elnyert, 239 789 571 forint összköltségvetésű fejlesztés 2013. november 25-én indult és 2014. december 31-én zárult.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A Heim Pál Gyermekkórház 60 millió forint európai uniós támogatást nyert el a „Képzési programok támogatása a Heim Pál Gyermekkórház szolgáltatásfejlesztése érdekében” című projektjéhez.

A Kórházban 5 szakorvos és 10 tanuló vett részt a képzési motivációs ösztöndíj pályázatban, akiknek a képzés idejére ösztöndíjat folyósítottak.

A csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosok második szakvizsgájukat szerezték meg az endokrinológia, a gyermek-gasztroenterológia, a gyermek-tüdőgyógyászat, a gyermek és ifjúsági pszichiátria, valamint a hematológia szakterületeken, melyek hiányszakmának minősülnek az Intézményben.

Az Intézet a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola csecsemő- és gyermekápoló szakképzésében részt vevő 10 fő nappali tagozatos hallgatójával kötött tanulmányi szerződést az ösztöndíj folyósítására. A hallgatók sikeres vizsgát tettek 2014. június hónapban, majd teljes munkaidős közalkalmazottként alkalmazásra kerültek a gyermekkórházban.

A támogatás lehetővé tette a minőségi betegellátás színvonalának további emelkedését. Az új szakképesítések megszerzése, az új szakápolók alkalmazása pedig hozzájárult ahhoz, hogy a Heim Pál Gyermekkórház biztosítani tudja a szakmai fejlődés által megkövetelt elvárásokat.

A „Képzési díj és ösztöndíj támogatása az intézmények számára a Közép-magyarországi Régióban” elnevezésű pályázati kiíráson 60.000.000 forint, 100%-os támogatást elnyert fejlesztési projekt 2012. szeptember 1-jén indult és 2014. december 31-én zárult.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című konstrukciója keretében 63,97 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az ÓVÁR Építőipari Kft.

A közel 160 millió forint összköltségű projekt során egy korszerű beton vasvágó és hajlító gép beszerzése mellett, új üzemcsarnok épült Mosonmagyaróváron.

Az Óvár Építőipari Kft. tevékenységi köre magas- és mélyépítési munkák kivitelezése, lakatos és vasszerelési munkák végzése. Eddig ezen feladatok végrehajtása a vállalkozás saját telephelyén történt 40-50 éves műhelyépületekben. Ezek az épületek jelentősebb felújításon nem estek át, így technológiai színvonaluk mára elavult lett, méretben sem voltak képesek kiszolgálni a termelési folyamatot, a termelés számára korszerűtlen körülményeket biztosítottak.

E problémák megoldására egy modern üzemi csarnok épült, benne egy kétszintes szociális épülettel, melynek hármas funkciója a lakatosmunkák, a vasszerelési munkák végzése, valamint az anyag- és eszközraktározás.

A projekt keretében egy korszerű betonvasvágó és hajlítógép beszerzése is megtörtént. A beruházás több szempontból indokolt és szükségszerű volt a kapacitáshiányok megszüntetése, a szűk keresztmetszetek feloldása miatt.

A fejlesztés eredményeként lehetőség nyílt az építőipari cég tevékenységének további bővítésére, költséghatékonyságának javítására. A beruházás egyúttal energia megtakarítást tesz lehetővé, és a dolgozók szociális körülményei is lényegesen javultak.

A GOP-2.1.1-12/B „Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című pályázati kiíráson 63 970 618 forintos támogatást elnyert, 159 926 547 forint összköltségvetésű projekt 2013. november 4-én indult és 2014. december 31-én zárult.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A „Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása” elnevezésű pályázati kiíráson a TERVÁN Kft. közel 58,83 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el.

A 130,73 millió forintot meghaladó összköltségvetésű projekt során új típusú, axiális átömlésű, forgókamrás, térfogat kiszorítású szivattyú fejlesztése történt.

A cég fő tevékenysége gáz- és olajvezetékek építéséhez kapcsolódó nagytömegű földmunka végzése, tartályok tűzvédelmi csőhálózatának kiépítése, javítások elvégzése, az ehhez tartozó tervezések, havária elhárítási feladatok, diagnosztikai vizsgálatok, valamint termékforgalmazás.

A projekt célja egy új típusú, axiális átömlésű, forgókamrás, térfogat kiszorítású szivattyú fejlesztése volt a TERVÁN Kft-nél. A fejlesztés négy munkafolyamatból állt: a tervezés és specifikálás, a szivattyú prototípus kidolgozásának, a szivattyútesztelés, valamint a végleges szivattyú elkészítésének munkaszakaszából.

A térfogat kiszorításos elven működő, axiális átömlésű berendezés, mint szivattyú az elektromos energia felhasználásával növeli a közeg munkaképességét; mint generátor, a csőben áramló folyadékok és gázok kinetikai és nyomásenergiáját elektromos energiává alakítja át.

A forgórészek statikus és dinamikus kiegyensúlyozottsága nagy fordulatszámoknál is rezgésmentes üzemet biztosít, a volumetrikus elv maradéktalan érvényesítése folytán pedig fordulatszáma, illetve a forgó elemek szögsebessége az átáramló közeg mennyiségével mindenkor arányos.
 
Az új, korszerű elven működő áramlási berendezések a mezőgazdaság és ipar területén igen széles körben használhatók többféle megvalósítási formában.

Az 58 829 463 Ft támogatást elnyert, 130 732 140 Ft összköltségű fejlesztési projekt 2012. augusztus 1-én indult és 2014. július 30-án zárult.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A „Komplex technológia fejlesztés és foglalkoztatás támogatása” című konstrukció keretében több mint 182,55 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Dr. Oetker Magyarország Kft.

Az 1 milliárd forint összköltségű fejlesztés nemcsak megkétszerezte a cég gyártókapacitását, hanem a hazai élelmiszeripar további fejlődéséhez és fennmaradásához is hozzájárul.

Az FMCG szektor egyik nagy múltra visszatekintő, meghatározó szereplője, a Dr. Oetker immár 22 éve fejleszt és gyárt minőségi termékeket ismét Magyarországon. A hazai ízléshez igazított, speciálisan a magyar íz világot és hagyományokat tiszteletben tartó termékek a Dr. Oetker jánossomorjai üzemében készülnek.

A cég a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorja és régiójának egyik jelentős munkaadója, jelenleg 350 főt foglalkoztat, így több száz családnak ad biztonságos megélhetést.

A Dr. Oetker vezetősége 2012 tavaszán döntött magyarországi gyártókapacitásának bővítése mellett. Az egymilliárd forint értékű beruházás során egy teljesen új, háromszintes üzemcsarnok épült, technológiai korszerűsítés történt, valamint környezetbarát, korszerű energetikai rendszer valósult meg.

A Jánossomorjai üzem a magyar mellett további 12 európai ország piacaira szállít por alapú termékeket (sütési adalékokat, süteményporokat, desszerteket, befőzőszereket), így a korábbi kapacitás is már jelentős felvevő piaca volt a hazai élelmiszeripari szereplőknek.

A fejlesztés eredményeként a Dr. Oetker nem csupán kapacitását bővítette, hanem a technológia megújításával hozzájárult a minőségi magyar termékek és a hazai élelmiszeripar hosszú távú fennmaradásához.

A GOP 2.1.3-11 „Komplex technológia fejlesztés és foglalkoztatás támogatása” című pályázati kiíráson 182 553 377 forintos támogatást elnyert, 1 003 633 466 forint összköltségvetésű projekt 2012. augusztus 1-jén indult és 2014. július 31-én zárult.

A Gazdaságfejlesztési Programok „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című konstrukciója keretében több mint 182,25 millió forint uniós támogatást nyert el a Waberer's-Szemerey Logisztika Kft. A vállalat a 251 millió forint összköltségű projektje során adaptív raktár logisztikai operatív szintű folyamatirányítási és döntéstámogatási rendszert fejleszt.

A projekt során egy, a logisztikai piacon általánosan alkalmazható szoftver szimulációs alapú erőforrás tervező szoftver eszköz prototípusa kerül kifejlesztésre. A szimulációba integrált optimalizáló eljárások segítségével, a szimuláció célja a felhasználó szervezet rendelkezésére álló emberi erőforrások és gépek kihasználásának maximalizálása, mindeközben az egyes erőforrások által végrehajtott munkafolyamatok (workflow) futási idejének a minimalizálása.

Automatikusan elvégezhető lesz egy műszak tervezése a logisztikai egységben, mely időről időre egyrészt az automatikusan begyűjtött státusz állapotok, illetve a manuálisan megadott adatok (havária, gépleállás, stb.) alapján újratervezheti az adott műszakot és módosíthatja a következő műszak konkrét feladatait, illetve a feladathoz rendelt erőforrásokat is.

A fejlesztés keretében a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. innovatív megoldások segítségével képessé válik az információ technológiai eszközökkel történő döntéstámogatást operatív szintre levinni, és ezzel együtt az algoritmizálható folyamatok esetében az operatív szintű döntéseket támogatni.

A GOP-1.1.1-11 „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” elnevezésű pályázati kiírásán 182 252 000 forintos támogatást elnyert, 251 millió forint összköltségvetésű fejlesztés 2014. február 1-én kezdődött és várhatóan 2015. június 30-án fejeződik be.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Versenyképes üzleti környezet fejlesztése” című konstrukciója keretében több mint 19,77 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az Információmenedzsment Innovációs Klaszter Kft.

A 39,55 millió forint összköltségű projekt eredményeként javult a Klaszter tagjainak foglalkoztatási, valamint tőkevonzó képessége.

A projekt célja az volt, hogy azokon a területeken fejlessze a régió ICT szektorát, melyek eredményeképp érezhetően és hosszú távon javulhat annak foglalkoztatási-, illetve tőkevonzó képessége. Ennek érdekében kifejlesztettek egy üzleti kommunikációs platformot, illetve tanácsadásokat vettek igénybe a vállalkozások piaci megjelenésének és a piaci versenyben való eredményes részvételének erősítése érdekében elősegítve a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak értékesítését, megismertetését.

Az innovációs potenciál fejlesztése terén elsősorban a kis vállalatméretből fakadó HR kihívások leküzdésének támogatását tartották szükségesnek. Egy 5-10 fős szervezeti méretben az alapvető vállalati funkciók sem különülnek mind önálló személyre (pl. értékesítés, marketing, IPR), de 15-20 fős szervezeti méretben is jelentős humán erőforrásbeli hiányosságok mutatkoztak tagvállalataik terén, elsősorban kapacitás, illetve néhány jellemzően ad hoc jelleggel szükséges kulcskompetencia (pl. nemzetközi szabadalmaztatási terület) terén.

A foglalkoztatási-, valamint tőkevonzó képesség másik kulcseleme a már kifejlesztett technológiák nemzetközi piacra vitele. Ezen a téren jelentős hiányosságokat mutattak bővülési folyamatuk következtében elsősorban új tagjaik. Ezen a területen a korábban megkezdett és első sikereket már mutató tagvállalataikat a nemzetközi piacok irányába segítő szolgáltatásaikat kívánták folytatni, új belépő tagvállalataik számára ugyanezen lehetőségeket biztosítva.

A GOP-3.3.2-13 „Versenyképes üzleti környezet fejlesztése” című pályázati kiíráson 19 775 000 forintos támogatást elnyert, 39 550 000 forint összköltségvetésű projekt 2014. június 1-jén indult és 2014. december 31-én zárult.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című konstrukciója keretében 295,33 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Delta Bio 2000 Kft. által vezetett konzorcium.

A 369 millió forintot meghaladó összköltségű projekt során homológ rekombináció befolyásolásán alapuló célzott integrációt és tumorterápiát segítő alkalmazások kifejlesztése történt.

A kutatási projekt végső célja egy indikátor eukarióta sejtpanel és egy célzott génintegrációt elősegítő rendszer kiépítése volt, amelyre napjainkban különösen nagy igény jelentkezik mind tumorterápiás irányú gyógyszerkutatások, mind tumor szuppresszorok és onkogének kutatásával foglalkozó laboratóriumok irányából. A projekt aktualitását és világszintű újdonságtartalmát a legutóbbi alapkutatási eredmények adták, amely során sikerült a tumorterápiás szerekkel károsított DNS replikációjában szerepet játszó új molekuláris résztvevőket azonosítani. Ezen kutatási eredmények egy részét a konzorciumvezető nemzetközi szabadalommal védte, valamint vezető nemzetközi tudományos folyóiratokban publikálta az elmúlt években.

A projektet támogató eredményeik abból adódtak, hogy a Delta Bio 2000 Kft. már több éve fokozott hangsúllyal aknázza ki a homológ rekombináció mechanizmusán alapuló fejlesztési lehetőségeket. Ebbe a munkába kapcsolódott be néhány éve a Szegedi Tudományegyetem és legutóbb a VisalPus Kft., amelyek nemcsak új tudással, de a projekt kivitelezéséhez szükséges nagy áteresztő-képességű tesztrendszerekkel és jól működő géndiagnosztikai platformokkal is hozzájárultak a projekt sikeréhez.

A konzorciumi partnerek korábbi együttműködése során már jellemzésre kerültek egyes gének homológ rekombinációra kifejtett hatásai. A projekt során létrehozott riporter-rendszeren végzett nagyléptékű siRNS és fehérje túltermelő szűrések számos új, az irányított integrációt befolyásoló gént azonosítottak. Ezeknek és a már eddig feltárt genetikai elemeknek a módosítását kombinálták és párosították a cink-fingernukleáz technológiával, amely egy magas frekvenciájú irányított géncserére alkalmas rendszert eredményezett.

A projekt eredménye nem csak hazai, de világszinten is újdonságot jelent, hiszen a homológ rekombináció olyan molekuláris elemei kerültek jellemzésre, amelyeket eddig más laboratóriumok még nem vizsgáltak.

A GOP-1.1.1-11 „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázati kiíráson 295 334 600 forintos támogatást elnyert projekt 2013. január 2-án indult és 2015. január 30-án zárult.

A magyar kormány képviseletében Lázár János a következő pénzügyi időszak operatív programjainak jóváhagyásáról is egyeztetett Brüsszelben Corina Cretuval január 15-én, csütörtökön, és tudatta, hogy a Bizottság a kormány által benyújtott programok közül hatot már „de facto” elfogadott, ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása.  A miniszter elmondta, hogy a vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló programok ügye maradt még nyitva.

A tervezeteket az áprilist megelőző hónapokban elérhetőség szerint biztosítjuk Napi Pályázati Értesítő olvasóinknak.

Mintegy 2500 milliárd forint jut a mezőgazdaság fejlesztésére a 2015-2020 közötti időszakban – mondta Czerván György államtitkár Hajdúszoboszlón a növényvédelmi szakemberek számára szervezett képzés záró napján.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a közvetlen kifizetések uniós forrásból származó éves összege, mintegy 1,3 milliárd euró. Ezt az összeget két forrás adja, egyrészt az egyes pillérből származó évi 1,27 milliárd euró, másrészt a kettes pillér révén biztosított évi 74 millió euró. Ez utóbbi összegre azért van lehetőség, mert Magyarország élt a vidékfejlesztési forrás esetében biztosított maximális 15 %-os átcsoportosítási lehetőséggel.

Az AGRYA 2015. február 27-én szervezi meg hagyományos éves konferenciáját Budapesten.  Az idei esemény alcíme „Több vagy kevesebb?”, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások szintjére utal. A Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség közreműködésével szervezett rendezvénnyel az AGRYA átfogó és részletes képet kíván adni a fiatal gazdáknak az előttünk álló időszak támogatási szabályozási kereteiről, finanszírozási lehetőségeiről.

Mintegy nyolcszázzal több fiatal gazda részesül induló támogatásban a számukra 2014-ben negyedik alkalommal kiírt pályázaton, mivel ponthatárt 90-re csökkentették a korábbi 103 pontról, tekintettel a nagy érdeklődésre - közölte a Miniszterelnökség a kormányzati hírportálon.

Az Új Széchenyi Terv keretében benyújtott pályázatokkal kapcsolatban a Közreműködő Szervezetnek lehetősége van helyszíni szemle, vagy helyszíni ellenőrzés lefolytatására. Előbbire a támogatási döntést megelőzően, utóbbira a támogatás igénybevételekor, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve a lezáráskor, vagy azt követően kerülhet sor.
A projekt életciklusa alapján a helyszíni ellenőrzés/szemle más-más céllal folytatható le, ezek pedig az alábbiak:
Támogatási döntést megelőző helyszíni szemle: a pályázat tartalmi elemeinek összevetése a helyszínen tapasztaltakkal, illetve kiegészítő információk szerzése az értékeléshez. Itt fontos szempont a szabálytalanságok, és visszaélések megelőzése.
Támogatási szerződés kibocsátását megelőző helyszíni szemle: ebben az esetben fontos, hogy a szemle kiértékelését megelőzően nem bocsátható ki a támogatási szerződés. Erre általában akkor kerül sor, ha a támogató döntésben hozott feltételeket/a támogatási szerződés megkötésének a feltételeit a helyszínen szükséges ellenőrizni.
Megvalósítási időszakban elvégzett helyszíni ellenőrzés: a projekt időbeli/műszaki/pénzügyi megvalósításának vizsgálata a cél. Fontos, hogy ekkorra az engedélyek már rendelkezésre álljanak, a projektnek pedig elkülönített nyilvántartása legyen, mivel itt a pályázat kapcsán tett, a már a megvalósítási időszakban is releváns vállalások ellenőrzésre kerülnek.
Fenntartási időszakban elvégzett helyszíni ellenőrzés: a projekt fenntartásának/működtetésének vizsgálata, a pályázatban tett vállalások teljesítésének ellenőrzése zajlik le ilyenkor.
Projekt lezárását megelőző helyszíni ellenőrzés: a projekt megvalósítás támogatási szerződés szerinti teljesítésének ellenőrzése, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata.
Rendkívüli ellenőrzés: ezt abban az esetben rendelik el, ha a projekt megvalósításának nyomon követése során felmerülő információk indokolják (pl. hiánypótlást követően is hiányos dokumentáció, ellentmondásos dokumentumok, pontatlan, vagy hiányos információnyújtás, szabálytalansági gyanú felmerülése)
A helyszíni szemle/ellenőrzés során azokról jegyzőkönyv készül, melyet mind az ellenőrök, mint a pályázó cég képviselője aláír. Ezt követően lehetőség nyílik hiánypótlásra, melynek tartalmát és határidejét a jegyzőkönyvben rögzítik.
A helyszíni ellenőrzés során az alábbiakra fordítanak nagy hangsúlyt:
a projekt támogatási szerződésnek megfelelő megvalósítása
a projekt elemeinek helyszíni megtekintése (fényképfelvételekkel való dokumentálása)
a kifizetési igénylésekhez benyújtott dokumentumok, és igazolások eredeti példányának megtekintése, az egyezőség vizsgálata
a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok egyezősége a bizonylatokkal
termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangja
a tájékoztatás és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségek betartásának vizsgálata
projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás ellenőrzése
A helyszíni szemle/ellenőrzés időpontjára elsősorban az alábbi dokumentumokat szükséges előkészíteni, illetve a projekt fizikai teljesítésének vizsgálatát lehetővé tenni:
Előzetes helyszíni szemle esetén:
aktuális cégkivonat/egyéni vállalkozó esetén a nyilvántartási számra vonatkozó igazolás
aláírási címpéldány
a fő- és fejlesztendő tevékenységhez kapcsolódó jogerős engedélyek (telep- és működési engedély)
a projekt megvalósításához szükséges engedélyek
az elszámolható költségeket alátámasztó dokumentumok (pl. árajánlat)
tulajdoni lap, továbbá bérelt ingatlan esetén bérleti szerződés, hozzájáruló nyilatkozat
éves átlagos statisztikai létszámra vonatkozó dokumentumok
amennyiben a projekt a szemle időpontjában megkezdődött, minden a projekt megvalósításával kapcsolatos további dokumentum szükséges (pl. megrendelés, szerződések, számla, szállítólevél, bankszámla kivonatok a pénzügyi teljesítés igazolása)
a projekt költségek elkülönített könyvelése
Megvalósítási/fenntartási/zár helyszíni ellenőrzések esetén a fentieken túl:
üzembe helyezéssel, használatba vétellel kapcsolatos dokumentumok
a támogatási összeg beérkezésének a bankszámlakivonata
főkönyvi kartonok a támogatás elkülönített könyvelésének alátámasztására
a támogatás biztosítékának dokumentumai
a projekt forrásait igazoló dokumentumok
az esetleges közbeszerzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok
időszakos jelentéstételi kötelezettség dokumentálása
a nyilvánosságra és a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó alátámasztó dokumentáció
a projekt számszerűsíthető eredményeit alátámasztó dokumentumok

Fontos, hogy az ellenőrök a pályázattal és a támogatással összefüggően bármilyen dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, arról információt kérhetnek. A Forrás Centrum Kft. munkatársai egy esetleges ellenőrzés során segítenek a dokumentáció összeállításában, illetve szükség esetén személyesen is részt vesznek az ellenőrzéseken.

Már 2015 elejétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások, miután a magyar operatív programok többsége megkapja a szakmai jóváhagyást az Európai Bizottságtól (EB) - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek. 

Csepreghy Nándor felidézte: a brüsszeli észrevételek után a tíz operatív program közül nyolcat november 17-én benyújtott a kormány az Európai Bizottságnak. Ezek közül az elsőt, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (RSZTOP) már elfogadták, és a testület jelzése alapján várhatóan a benyújtott programok többsége napokon belül szakmai jóváhagyást kap.

Elérkezett a 2014-es év vége, mely magával hozza a pénzügyi év zárását azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek a mérlegforduló napja december 31-ére esik. A zárást igazoló beszámoló elkészülésére, és nyilvánosságra hozására a törvényben meghatározott határidő ezeknél a vállalkozásoknál az adott pénzügyi évet követő év május 31-e.
Ezt a dátumot mindenképpen be szükséges tartani, azonban amennyiben vállalkozásunk még nem rendelkezik legalább két-három lezárt üzleti évvel, abban az esetben érdemes lehet a beszámolót előbb lezárni, mivel a pályázati kiírások gyakran tartalmaznak olyan indulási feltételt, miszerint a pályázónak kettő, esetleg három lezárt üzleti évvel kell rendelkeznie.
Pályázati szempontból fontos, hogy az üzleti év zárásakor figyelembe vegyünk néhány tényezőt, melyek meghatározhatják, hogy milyen pályázatokon, és mekkora összegben pályázhatunk állami támogatásra.
A mérleg elkészítésénél a legfontosabb szempont, hogy a vállalkozás saját tőkéje az támogatási kérelem beadását megelőző utolsó, lezárt üzleti évben nem lehet negatív, és el kell, hogy érje legalább a jegyzett tőke felét. Ennek a nem teljesítésével a pályázó teljes mértékben kizárja magát a pályázatok köréből.
A másik, mérleggel kapcsolatos fontos adat a mérleg főösszeg. Nem minden pályázatnál, de egyre többnél meghatározza a maximális projekt összköltséget a pályázat beadását megelőző utolsó lezárt év mérleg főösszege, ezért érdemes ezt az adatot is a terveknek megfelelően alakítani.
A fenti megfontolásból szintén érdemes a lehetséges beruházásokra figyelemmel meghatározni az árbevétel összegét.
Számos pályázatban indulási feltétel, hogy a cég utolsó lezárt évében legalább egy alkalmazottal rendelkezzen, ezért erre is érdemes odafigyelni a beszámoló elkészítésekor.
A fentieken kívül továbbra is fontos, hogy kizáró tényezőként jelennek meg a pályázatokban a munkaügyi bírságok, illetve adótartozások, ezért ezeket folyamatosan figyelni kell, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni.

2015-ben az új, hét éves uniós költségvetési ciklus első nagy keretű pályázatai jelennek majd meg, fokozatosan az év során. Az új támogatások 60 százalékát közvetlenül a vállalkozások pályázhatják meg, 40 százalék jut infrastruktúra fejlesztésre.

A negatív gazdasági környezet ellenére számtalan kitűnő vissza nem térítendő támogatási lehetőség várható tehát a vállalkozások, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek részére. 

Előfizetőink, tagjaink már most tájékoztatást kapnak a tervezetekről, a várható konstrukciókról. Értesüljön az Új Széchenyi Terv és a Darányi-Terv folytatásának 2015-ös pályázati kiírásairól Ön is az elsők között!

Bővebben itt

A pályázatok előkészítése, beadása, és az abban foglalt projektek megvalósítása során számos feltételt, és szempontot szükséges figyelembe venni, sok mindenre kell odafigyelni. Az alábbiakban összegezzük, mi az a 10 legnagyobb, támogatott beruházások esetén elkövethető hiba, amely a kérelem elutasítását, vagy a későbbiekben a támogatási összeg visszautalását vonhatja maga után.
1.    A pályázati feltételek nem megfelelő értelmezése: a pályázati felhívás megjelenésekor az első feladat a vállalkozás minősítése az adott konstrukcióra. A gyakorlott pályázatírók számára hamar kiderül egy pályázati felhívásból, hogy abban mik a konkrét indulási feltételek, azonban az avatatlan szem sok mindent figyelmen kívül hagyhat. Ebből eredően komoly idő- és pénzráfordítással kerülhet beadásra egy olyan támogatási kérelem, mely már a bírálat első szakaszában elutasításra kerül.
2.    Túl magas projekt összköltség: habár lehetséges, hogy a pályázati felhívás alapján jogosultak vagyunk egy nagyobb méretű beruházási támogatás elnyerésére, a költségek tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Mivel általánosságban elmondható, hogy a pályázatok utófinanszírozásúak, ezért a teljes összköltség rendelkezésre kell, hogy álljon, mivel a nem megfelelő kalkuláció akár azt is jelentheti, hogy a projektet nem tudjuk megvalósítani.
3.    Az ÁFA figyelmen kívül hagyása: az ÁFA – levonási joggal rendelkező vállalkozások, és főleg a nagyobb projektek esetén súlyos hiba figyelmen kívül hagyni az ÁFA összegét. A megvalósítás során ennek finanszírozását is biztosítani kell, amelynek költsége ráadásul nem számolható el a pályázatban.
4.    A cégkivonatban lévő adatok hiányosságai: minden pályázati kiírásban alapvető feltétel, hogy a fejlesztendő tevékenységnek, és a megvalósítási helynek a beadás időpontjában már bejegyzettnek kell lennie. Ellenkező esetben a pályázat bírálatának korai szakaszában elutasíthatják a kérelmet.
5.    Használt eszközre kért árajánlat: fontos szempont, hogy a támogatott projektekben csak új eszközök beszerzésére van lehetőség, legyen az hardver, vagy akár egy munkagép. Ennek megfelelően, amennyiben bebizonyosodik, hogy a projekt keretében beszerzésre kerülő eszköz nem új, abban az esetben a támogatási kérelmet elutasíthatják, vagy a támogatás visszafizettetésére kerülhet sor.
6.    Kései pályázatbeadás: a pályázatok megjelenésekor az első megnézendő adatok között szerepel a beadási határidő. Általánosságban elmondható, hogy a beadás időtartamára egy kezdő és egy befejező dátumot is megadnak. Lényeges, hogy igyekezzünk minél előbb beadni a pályázatot, mert általában a rendelkezésre álló keretösszeg nem elég minden beadott támogatási kérelem támogatására, a bírálatnál pedig az számít, hogy melyik támogatható projektjavaslat mikor érkezett be, azok feldolgozása időrendi sorrendben történik.
7.    Határidők be nem tartása: a beadás határidején kívül figyelembe kell venni, hogy a bírálat során kért hiánypótlások, tisztázó kérdések, majd a támogatási döntést követően az elszámolások, kifizetési kérelmek, a projekt lezárása után pedig a fenntartási jelentések is meghatározott határidők betartása mellett nyújthatók be, ellenkező esetben a pályázatot elutasíthatják, a támogatási szerződéstől elállhatnak, vagy kérhetik a kifizetett támogatás kamatokkal növelt összegének visszafizetését.
8.    Idő előtti megkezdés: általánosságban elmondható a pályázatokról, hogy a beadást követő napon saját felelősségre megkezdhetők. Amennyiben a beadást megelőzően dokumentáltan megkezdett beruházásról van szó, annak támogatása nem lehetséges. Ezen kívül érdemes megfontolni, hogy a beadás és a támogatási szerződés megkötése között érdemes-e megkezdeni a projektet, hiszen ha valamilyen okból kifolyólag elutasítják a pályázatot, és még nyitva áll a konstrukció, a javított kérelem beadása a legkorábbi lehetséges kezdődátum meghatározója.
9.    Készpénzben történő teljesítés: a pályázat keretében megvalósításra kerülő beruházások esetén lényeges, hogy minden 100 000 forint feletti számla átutalás útján kerüljön kifizetésre, mivel a készpénzes teljesítés után a közreműködő szervezet nem folyósítja a támogatást.
10.    Projektdosszié hiánya: Mivel a pályázat során minden dokumentumra megőrzési kötelezettsége áll fenn a pályázónak, ezért érdemes még a beadáskor a projektre egy külön dossziét nyitni, melyben minden, a beruházással kapcsolatos dokumentum lefűzhető, amennyiben releváns, eredeti példányban. Ezzel elkerülhető, hogy egy esetleges ellenőrzés során a dokumentumokat ne találjuk meg, és ezzel esetlegesen egy szabálytalansági eljárás vegye kezdetét.

Az Új Széchenyi Terv pályázataiban általánosságban elmondható, hogy a projekt összköltség maximuma az utolsó lezárt üzleti év árbevétele, és mérlegfőösszege alapján kerül megállapításra. Ebből következik, hogy mindkét adatot érdemes terveinknek megfelelően lezárni. Minden pénzügyi év végén, mikor közeledik a beszámolók lezárásának ideje, az alábbiakban néhány tanáccsal járulunk hozzá az árbevétel és a mérlegfőösszeg növeléséhez.
Egy cég mérlegfőösszege a vállalkozás közel minden pénzügyi adatával összefügg. Ennek növelésére az alábbiakban találhatók a legnépszerűbb módszerek:
1.    Eszközvásárlás: ez a legegyszerűbb módja a mérlegfőösszeg növelésének, hiszen a megvásárolt eszköz a befektetett eszközök között kerül feltüntetésre a mérlegben.
2.    Hitelfelvétel: mivel a hitel felvétele a mérlegben eszköz oldalon a pénzeszközökben, forrás oldalon pedig a kötelezettségekben jelenik meg, ezért növeli a mérlegfőösszeget.
3.    Készletek növelése: mivel a mérleg eszköz oldalán a készletek is megjelennek, azok növelése is segítheti a mérlegfőösszeg megfelelő értékének elérését.
4.    Mérleg szerinti eredmény: ennek a tételnek a növekedése a mérleg forrás oldalán mutatkozik egyértelműen, azonban az eredmény kimutatásban kerül megállapításra. A fenti eredmény növekedésével nőnek az eszköz oldalon a pénzeszközeink, illetve maga a mérlegfőösszeg is.
5.    Tőkeemelés: a vállalkozás tagjainak utólagos befizetésével nem csak a forrás oldalon lévő saját tőke, de az eszköz oldalon lévő pénzeszközök sor is növekedni fog.
Az árbevétel csak a kibocsátott számlák alapján realizált bevételt tartalmazza, ezért annak növelése csak oly módon lehetséges, hogy valóban magasabb számú, és összegű számla kerül kibocsátásra. Ezt elérhetjük a marketing tevékenység serkentésén keresztül vásárlásösztönzéssel, például kuponok, vagy kedvezmények biztosítása útján, illetve a célcsoportunkhoz illeszkedő keresletnövelő intézkedések foganatosításával. Fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy az árbevétel növekedésével, ha költségeink nem ugyanilyen mértékben növekednek, adózás előtti eredményünk is magasabb lesz, melynek komoly adóvonzatával is számolnunk kell, mely 500 millió forintig 10, a fölött pedig 19 százaléknyi terhet jelent.