Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter 9 alapító taggal kezdte meg működését, ezt követő dinamikus fejlődésnek köszönhetően, mely mind tagok számának bővülésében, mind a közös K+F tevékenységek intenzitásának növekedésében megmutatkozott. 2009.12.07-én a klaszter irányításának megalapozásaként létrejött az Információmenedzsment Innovációs Klaszter Kft, mint klasztermenedzsment szervezet.
Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter 2008.10.27-én 9 alapító taggal kezdte meg működését. Ezek:
Az alapító tagok célul tűzték ki, hogy a tagságot jelentős mértékben bővítsék, a régió informatikai szereplőinek bevonásával teljes informatikai vertikumot lefedve. A következő bővítési irányok kerültek meghatározásra:
A hosszú távú céljaink meghatározása során kiemelt fontosságú, hogy a klaszter és klaszter tagok fogalakoztatásban betöltött szerepe növekedjen. Mivel a közös projektek és együttműködési tevékenységek emberi erőforrás igényével nagyobb számú munkavállaló számára tudunk munkahelyet biztosítani, melyet a folyamatos fejlesztési tevékenység szükségessé tesz. Információmenedzsment Innovációs Klaszter Kft, mint klasztermenedzsment szervezet alapítására 2009. 12.07-én került sor. A klaszter működésének szélesebb körbe való kiterjesztésére, illetve középtávon közös beruházások végrehajtására igénybe kívánunk venni állami támogatásokat is.
A tagság – organikus bővülési folyamat eredményeképp – a következő ütemben növekedett:
2009
2009-ben a régió jelentősebb hozzáadott értéket képviselő informatikai vállalkozásainak szinte mindegyike tagja lett klaszterünknek. Ezen eredmények lehetővé tették a továbbfejlődést, valamint számos termékfejlesztési célú innovációs projekt megindítását.
2010
2010 elsősorban belső fejlődést hozott, így taglétszámunk minimálisan bővült.
2011
2011-ben az akkreditáció megszerzésének köszönhetően több új belépővel gazdagodott tagságunk.
2012
2012-ben tudatosan visszafogtuk a tagságra aspiráló vállalatokat, egy átgondoltabb, tervezettebb bővítést előkészítve.
2013
2013-ban DDOP-s pályázati vállalást teljesítve egy több mint egy éves tervezési folyamat lezárásaként jelentősen bővült tagságunk. Több prominens új tagvállalatunk mellett bővült a kockázati tőke által finanszírozott start-up, illetve a szolgáltatási fókuszú ICT vállalatról levált spin-off vállalkozás is.
Kijelenthetjük, hogy 2013-ra olyan – jelentős innovációs potenciállal bíró – vállalkozások léptek a tagok közé, melyek nagy mértékben fokozzák az exportpotenciálját klaszterünknek.
2014
2014-ben a klaszter akkreditációs cím biztos megtartása érdekében – a limitált tagvállalati fluktuáció miatt – a tagok felvételi folyamatát lassítottuk. Ezen prudens megközelítés hivatott biztosítani, hogy még vis major esetekben is megőrizhető legyen a klaszter akkreditáció, így csupán egy régóta tagságra pályázó mikrovállalkozás lett klaszterünk tagja. Belépő:
2015
2015-ben a korábban jelentkező vállalatok közül egészen kiváló, régóta stabilan működő vállalkozásokkal bővülhetett tagságunk.
2016
2016-ban a klaszter lejáró akkreditációs cím biztos megtartása érdekében – a limitált tagvállalati fluktuáció miatt – a tagok felvételi folyamatát lassítottuk. Ezen prudens megközelítés hivatott biztosítani, hogy még vis major esetekben is megőrizhető legyen a klaszter akkreditáció, így klaszterünk nem bővült taggal.
A foglalkoztatás tekintetében a klaszter esetében a korábbi extenzív növekedés helyett az intenzív növekedés irányába tolódik el a hangsúly. Egyre több kooperációs K+F projekt ért piacraviteli fázisba, a kifejlesztett termékek, illetve szolgáltatások piaci bevezetésével a beruházott erőforrások hosszú távú megtérülési folyamata indult el: a fejlesztő gárdák egy része új fejlesztéseken, míg másik részük a meglévő termékek/szolgáltatások támogatásán, illetve piaci bevezetésén tovább tevékenykedve növeli a régió IT szektorában foglalkoztatottak számát.
A megjelent felhívás a magyar IT alkalmazás szolgáltatók azon szegmenseit célozza elsősorban, amelyek felhőalapú megoldásaikkal olyan ágazatokat kívánnak kiszolgálni, amelyekben jelenleg informatikai ellátottság tekintetében hiány mutatkozik, de nemzetgazdaságilag fontos szektorok. A támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4,5 milliárd Ft, amelyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege: 2 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege: 2,5 milliárd Ft. A vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 17,5 millió Ft, maximum 175 millió Ft lehet. A vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség maximum 35%-a lehet. A kölcsön összege: minimum 20 millió Ft, maximum 300 millió Ft lehet. A támogatási kérelmek benyújtására 2017. február 8-tól lesz lehetőség, az első értékelési határnap 2017. március 30.
A kiemelten kedvező feltételek miatt már most rendkívül nagy a pályázat iránt érdeklődők száma, ezért érdemes mielőbb megkezdeni a pályázat benyújtásához szükséges előkészületeket, melyben nagy segítséget jelenthet az ingyenes előminősítés, melyre alább jelentkezhetnek.
Megjelent a régóta várt vállalkozásoknak szóló GINOP pályázati felhívás, mely keretében lehetőség nyílik új eszközök, gépek beszerzésére, információs technológia-fejlesztésre, új informatikai eszközök és szoftverek beszerzésére (gyártási licenc, know-how beszerzésére) és ingatlan beruházásokra.
A felhívás keretében legalább 10%-os saját forrással, egyszerűsített eljárással, egyablakos rendszerben igényelhető akár 50 M Ft vissza nem térítendő támogatás valamint maximum 145 M Ft kölcsön. A vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön egyidejű igénybevétele kötelező.
A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 31-től lehetséges.
Ingyenes előminősítési szolgáltatásunkra a cikk alján található űrlap kitöltésével lehet jelentkezni!
Megjelent az egyik legnépszerűbb vállalkozásoknak szóló pályázati felhívás. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege 5 és 50 millió Ft közötti, a kedvező kamatozású kölcsön 10 és 145 millió Ft közötti lehet. Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét. A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 30%-a lehet, illetve minimum 10% önerő biztosítása szükséges. A pályázat országos kerete kiemelten nagynak mondható: 112,5 milliárd forint, amire 2500-5000 db pályázatot várnak. 2017. január 31-től lehet pályázni forráskimerülésig.
Ingyenes előminősítési szolgáltatásunkra a cikk alján található űrlap kitöltésével lehet jelentkezni!
A Magyar Hírlapnak nyilatkozva Viski József, az MVH elnöke elmondta: jól áll a hivatal átalakítása, integrálása. Az MVH október derekán került át a földművelésügyi tárcától a Miniszterelnökséghez. A december végén megszűnő MVH központi szervezete a Magyar Államkincstárba tagozódik, a megyei kirendeltségek pedig a megyei kormányhivatalokba. Létszámleépítés nem lesz. A szükséges jogszabályi előkészületeket megtették a december elsejei céldátumig.
Az államkincstár látja majd el a kifizető ügynökségi feladatokat. A végleges akkreditáció megszerzése jövő októberben várható, ám a feltételes akkreditációval januártól már zökkenőmentesen működhetnek. Az uniós előírások szerinti folyamatot a KPMG ellenőrzi akkreditációs szervként, az akkreditációt a Miniszterelnökség adja ki. Az MVH elnöke bízik abban, hogy az integrációból semmit sem éreznek meg a gazdák, ugyanúgy felkereshetik ugyanis az ügyfélszolgálatokat, mint eddig, a szakemberek ezután is segítik a munkájukat.
Forrás: Magyar Hírlap
A Portfolio cikke alapján novemberben nagyon felpörgött a kormány EU-pénzes kifizetési számlálója, hiszen az októberi 84 milliárdos növekedést 241 milliárd forintos ugrás követte, így idén már átlépték a 2014-2020-as kifizetések a bűvös 1000 milliárdos határt is. A nagy hajrá ellenére is teljesíthetetlen a kormány által egész évre kitűzött cél, de azt a számot jó eséllyel meg lehet "csípni", amit az utóbbi hetekben elkezdtek kommunikálni.
Közel ezer ingatlan tulajdonosa több mint 1,8 milliárd forint összértékben nyert vissza nem térítendő támogatást a családi házak korszerűsítésére irányuló alprogram első körben benyújtott pályázatairól megszületett döntés értelmében. „A Támogatói Okiratokat a pályázatkezelő NFSI Kft. legkésőbb ezen a héten elküldi az érintetteknek. Az elbírálás folyamatos, így hamarosan újabb pályázatok részesülhetnek támogatásban.” - közölte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. A döntési lista elérhető a pályázatkezelő honlapján.
Emelte a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési keretét a kormány; a következő negyedévben meghirdethető keretösszeg 177 milliárd forinttal nőtt, így már közel 1220 milliárd forint fejlesztési forrás lesz elérhető a megyék és megyei jogú városok számára pályázatokon keresztül - jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.