Helyreállt a közlekedés vasárnapra Kárpátalja útjain az után, hogy egy nappal korábban az erős havazás és viharos szél miatt leállították a kamionforgalmat az ukrajnai megye egész területén, de továbbra is szünetel az áramszolgáltatás 16 településen.
Kárpátalja fontosabb útjain normális rendben zajlik a közlekedés és akadálytalan a gépkocsiforgalom a Kárpátok négy hágóján, közülük kettőt megnyitottak a kamionok előtt is. Azonban a hideg miatt sok út jeges, nehéz közlekedni rajtuk, ezért a megyei hatóságok arra kérik az autósokat, hogy vezessenek nagyon óvatosan, és ha tehetik, ne induljanak útnak – írta Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója Moskal.in.ua személyes honlapján.
A megyevezető arról is tájékoztatott, hogy vasárnap délelőtt négy járás nyolc településén teljesen, további nyolc esetében részben szünetelt az áramszolgáltatás. Hozzátette, az elektromos művek hibaelhárítói dolgoznak a szombati hóesés okozta károk helyreállításán, amelyet a nap végére mindenütt be kell fejezniük.
Hennagyij Moszkal közlése szerint hat magashegyi települést továbbra is hó zár el a külvilágtól a Vereckei-hágó közelében. Az úttorlaszokat lánctalpasok segítségével még vasárnap megszüntetik – írta honlapján Kárpátalja kormányzója.
Folytatni kell a magyar kormány által megkezdett diaszpóra-politikát, és minél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar fiatalok bevonására a külföldi magyar szervezetek tevékenységébe – közölte vasárnap az MTI-vel telefonon Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, miután Ausztráliában számos magyar szervezet és egyesület képviselőivel találkozott.
Potápi Árpád János a tíz napja kezdődött ausztráliai látogatásán több tucat magyar szervezetet és egyesületet keresett fel. Csütörtökön érkezett Brisbane-ből Melbourne-be, ahol az elmúlt három napon találkozott az ottani magyarok különböző szervezeteinek képviselőivel, így például a victoriai Magyar Tanács tagjaival, illetve felkereste a világ legnagyobb magyar központját, ahol a többi között magyar vasárnapi iskola is működik.
Az államtitkár vasárnap ellátogatott a melbourne-i Bocskai Központba, ahol szintén mintegy negyven magyar gyereket oktatnak a hétvégeken. Itt előadást tartott a magyar kormány diaszpóra-politikájáról, megtekintette az egyik legidősebb ausztrál templomot, amely a magyar református egyház tulajdonában van, és ahol hétről hétre találkoznak az ottani református magyarok.
Az államtitkár vasárnap találkozott a Délvidéki Demokratikus Magyarok Szövetségének képviselőivel, előző nap pedig geelongi magyarokat kereste fel.
Nagyon érdekes volt számára, hogy – mint fogalmazott – ezek “teljesen élő”, tevékeny szervezetek. Képviselői nagyon elismerően nyilatkoztak a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programról – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a szervezetek kéréseket fogalmaztak meg Budapesthez, azt szeretnék például, ha Magyarország még több tanárt és táncoktatót küldene tanítani az Ausztráliában működő magyar hétvégi iskolákba.
Pótápi Árpád János szerint folytatni kell a magyar kormány által elkezdett diaszpóra-politikát, és a hagyományos módszerek mellett minél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar fiatalok bevonására a külföldi magyar szervezetek munkájába, hogy ne veszítsék el identitásukat, és magyar iskolákba járassák gyerekeiket.
Mint minden magyar szervezetben, az ausztráliai szervezetekben is gondot jelent, hogy egyre kevesebb a magyar fiatal, egyre kevésbé tudják őket a hagyományos eszközökkel “megfogni”. Főleg azokat kellene bevonni a magyar szervezetek és egyesületek munkájába, akik nemrég vándoroltak ki Ausztráliába és van gyermekük. Budapest megpróbál ehhez segítséget nyújtani – mondta az államtitkár.
Egy fonyódi csapat videót forgatott arról, ahogy egy tőkésréce raj a Balaton jegén tevékenykedik.
Ez a változás pedig a növényeknél is megjelenik, ami viszont a mi jövőnket befolyásolja.
A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalán jelent meg egy érdekes tanulmány, amely az urbanizáció hosszú távú hatásait, legalábbis annak az evolúcióval kapcsolatos várható következményeit boncolgatja. Ebben a kutatók kifejtik, hogy a változások már most észlelhetők, a jövőben pedig komoly következményekkel kell számolnunk.
A Washington Egyetem részéről megnyilatkozó szakemberek a városiasodás hatásait 1600 esetben vizsgálták meg és vezették vissza egyértelmű módon az általunk kialakított környezetre. Ezen fenotípusos változások jóval könnyebben megragadhatók az urbanizált környékeken, illetve a nem kifejezetten városias, de az ember által módosított helyszíneken. Az örökölt jellemzők változása viszont az ökoszisztémára is visszahathat, ami idővel a mi életünket, sőt akár fennmaradásunkat is veszélyeztetheti.
Példaként említik, hogy a globális klímaváltozás miatt csak Nyugat-Európában 65 különböző vándormadár esetében korábban következik be a párzási időszak, az elektromos hálózat gerincét biztosító tornyokban felhasznált cink miatt több növény magjában megnövekedett a toleranciaszint, a vízlépcsőkön való felfelé haladást lehetővé tévő halhágcsók pedig a sebes pisztráng méretét befolyásolják, ami pedig szintén kihat a ragadozókra. Megjegyzik továbbá, hogy egy 2008-ban publikált francia anyag szerint a városias környezetben élő növények magjai nagyobbak lettek, így ugyanis megnőtt annak az esélye, hogy a szél csak nagyon rövid távolságra tudja azokat elhordani, vagyis gyakrabban landolnak a növényt körülvevő talajon, mintsem az attól szintén nem messze lévő aszfalton – a változás gyorsasága igencsak meglepte a kutatókat, akik akkor hasonló következtetéseket vontak le.
A jövőre nézve egybehangzó vélemény, hogy újra át kell majd gondolni az élelemtermelést, a fertőző betegségek terjedésének megelőzését, ahol többek között a víztisztítás, a növényi magok széthordása, valamint a teljes tápláléklánc kérdése is felmerül érintettként.
A dohányzás évi 1000 milliárd dollár kárt okoz a világgazdaságnak az egészségügyi többletköltségek és a kieső munka által, miközben a dohányáruk megadóztatásából származó bevételek mindössze 269 milliárd dollárt tettek ki 2013-2014-ben – közölte együttes jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Nemzeti Rák Intézet (NCI).
A jelentés szerint a jelenlegi évi 6 millió fővel szemben 2030-ban már évi nyolcmillióan fognak meghalni dohányzás következtében a világon, 80 százalékuk a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban.
Ebben az országcsoportban él a dohányosok 80 százaléka, és bár globálisan csökken a dohányosok aránya, abszolút értékben nő a számuk, ráadásul a dohányzás egyre inkább a szegényekre és a sebezhető csoportokra jellemző.
Minden ötödik ember dohányzik
A WHO adatai szerint a világon 1,1 milliárd ember dohányzik, vagyis minden ötödik ember a 15 éven felüli népességben.
A dohányipar olyan termékeket gyárt és értékesít, amelyek idő előtt ölik meg emberek millióit, olyan erőforrásoktól fosztják meg a háztartásokat, amelyeket élelmezésre és oktatásra lehetne fordítani, és hatalmas egészségügyi költségekkel terhelik meg a családokat, a közösségeket és az országokat.
Nem korlátozzák eléggé a dohányzást
Nem igazolják bizonyítékok a kormányok azon aggodalmát, hogy a dohányzás szigorú korlátozása visszavetné a gazdaságot – hangsúlyozza a két intézmény 70 kutató által jegyzett jelentése. A kormányok még egymilliárd dollárt sem költöttek a dohányzás visszaszorítására 2013-2014-ben.
A dokumentum szerint a kormányok nem használják ki eléggé az adóztatásban rejlő lehetőségeket, és a dohánytermékekre kivetett adóknak kevesebb mint 0,4 százalékát forgatják vissza dohányzásellenes intézkedésekre.
Ha több lenne az adó, csökkenne a dohányosok száma
Ha minden ország 0,80 dollárral emelné egy-egy csomag cigaretta adóját, a kormányok bevétele 140 milliárd dollárral emelkedne és 66 millió fővel csökkenne a dohányosok száma – mutat rá a jelentés egy 2016-os tanulmányra hivatkozva.
Aki fogyni szeretne, annak tanácsos minden étkezését reggel 8 és délután 2 óra közé tennie – állítják a legújabb kutatások. Furcsamód kevésbé leszünk éhesek estére, ha korábban abbahagyjuk az étkezést, és ezzel az éjszakai zsírégetés mértékét is fokozhatjuk.
A fogyókúrás tanácsok legtöbbjében elsősorban azok az ételek vannak kihangsúlyozva, amelyeket kerülni kell a fogyni vágyóknak: sokszor elhangzott már, hogy a túlzott cukorfogyasztás és a nehéz, zsíros fogások hogyan növesztik a derék körüli úszógumikat. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy az étkezéseket mikor, és milyen időközönként javasolt beiktatni a napirendünkbe. Eddig azt javasolták, hogy este hat óra után kerüljük el a hűtőszekrényt, a legújabb kutatások azonban inkább azt szorgalmazzák, hogy az összes étkezésünket reggel 8 és délután 14 óra között tudjuk le.
Csökkenti az étvágyat és fokozza a zsírégetést
Ha szigorúan az óránkhoz igazítjuk az étkezéseinket, az nem csak segíthet megszabadulni a plusz kilóktól, de a nassolás iránti vágyunkat is csökkenti – állapította meg Dr. Courtney Peterson, a birminghami Alabama Egyetem kutatója. A szakember szerint a titok nyitja, hogy a kalóriákat még abban a szakaszban fogyasszuk el, amikor el is égetjük.
Azt gondolnánk, hogy farkaséhesek leszünk estére, ha kettő után már semmit nem eszünk, a kutatók szerint ugyanakkor éppen ezzel szoktathatjuk le a szervezetünket a kései nassolás vágyáról. Testünk ugyanis alkalmazkodik a szigorú napirendhez, és a szénhidrát elégetésének folyamatát is a délutáni időszakra teszi, amikor már nem terheljük meg újabb adag ételekkel.
A kutatás során 11 férfi és nő táplálkozási ciklusát vizsgálta nyolc napig: négy napig a szokásos, reggel nyolc és este nyolc közötti intervallumban étkezhettek, míg a másik négy nap során a fent említett hat óra állt rendelkezésükre az összes tápanyag bevitelére. Ezt követően a zsír- és kalóriaégetést, illetve az éhségérzetet is vizsgálták, és arra jutottak: az elégetett kalória mennyiségében komolyabb változást nem hozott a korai táplálékbevitel, a kísérletben részt vevők éhségérzete azonban sokkal kevesebbszer lángolt fel, és az éjszakai zsírégetés mértéke is megnőtt a szervezetükben.