Moszkva beleegyezik abba, hogy növeljék a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai ellenőreinek számát, és személyi lőfegyvert is viselhessenek, de abba nem, hogy a páneurópai szervezet rendvédelmi feladatokat lásson el a térségben.
Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki szerdán, miután megbeszélést folytatott osztrák kollégájával, Sebastian Kurzcal, aki egyben az EBESZ soros elnökségét is képviselte.
Lavrov szerint hasznos lehet a fronton kialakult helyzet csillapításában, ha növelik az ellenőrök számát, és tevékenységüket 24 órásra bővítik ki, és elősegítheti a minszki megállapodások által tiltott nehézfegyverek kivonását is az övezetből.
Az orosz és az osztrák diplomácia vezetője egyaránt hangsúlyozta annak fontosságát, hogy hajtsák végre a 2015-ben a fehérorosz fővárosban aláírt megállapodást. Az orosz külügyminiszter érvelése szerint Kijev kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja a minszki kompromisszumot, amely előírja, hogy a terület különleges státust kapjon, beleértve a biztonsági szervek létrehozását, és szükségtelenné teszi a fegyveres külföldi missziókat.
Az amerikai helyzetre kitérve – egy kérdésre válaszolva – Lavrov ismételten megalapozatlannak nevezte és rágalmazásnak minősítette azokat az állításokat, melyek szerint Oroszország beavatkozott az elnökválasztásba. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Theresa May brit miniszterelnök a kampány során egyaránt a demokrata jelölt, Hillary Clinton mellett foglalt állást. A brit és a német külügyminiszter, valamint a francia kormányfő pedig negatívan nyilatkozott a republikánus színekben végül megválasztott Donald Trumpról.
Emlékeztetett arra is, hogy Barack Obama amerikai elnök a brit népszavazást megelőzően a Brexit ellen érvelt.
Rakomány nélküli tehervonattal ütközött egy kamion Vásárosnaménynál szerda délután – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Mávinform az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a baleset az Árpád út felé vezető mellékutca vasúti átjárójában, működő fénysorompónál történt. Senki sem sérült meg, az összetört kamion viszont a sínpályán rekedt, a járművet a tűzoltók daru segítségével próbálják meg leemelni.
A vasúttársaság tudatta, a mentés és a helyszínelés idejére a Vásárosnamény és Tornyospálca közötti vágányt lezárták, ezen a szakaszon várhatóan pótlóbusz közlekedik. A Mátészalka-Záhony vonalon 30-60 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk az utazóknak.
Az ukrán kormány jóváhagyta szerdán a nyugdíjalap 2017-es költségvetését, amelyben 284 milliárd hrivnya, (3000 milliárd forint) bevétel mellett 141 milliárd hrivnya (1480 milliárd forint) hiányt tervezett be az idei évre.
A hiányt az állami költségvetésből fedezik. Andrij Reva szociálpolitikai miniszter a kormányülésen az előterjesztést ismertetve elmondta, hogy idén kis mértekben, de várhatóan emelkedni fog a nyugdíjkassza bevétele az előző évhez képest, 2016-ban ugyanis 257 milliárd hrivnya volt. Emellett az állami költségvetésből fedezett hiány pedig csökken a tavaly 145 milliárd hrivnyához képest.
Ukrajna fő hitelezője, a Nemzetközi Valutalap (IMF) a következő kölcsönrészlet folyósításának fő feltételéül szabta Kijevnek a nyugdíjrendszer reformját, hogy a nyugdíjalap évről-évre jelentkező óriási deficitje jelentősen csökkenjen, ugyanakkor emelkedjenek az igen alacsony nyugdíjak. A szociálpolitikai miniszter korábbi közlése szerint az átlagnyugdíj Ukrajnában a tavaly májusi emeléssel érte el a 1900 hrivnyát.
A nyugdíjalap hiányának csökkentése a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorításával, azaz a munkabérek “kifehérítésével”, a járulékfizetési morál növelésével, továbbá a nyugdíjkorhatár emelésével érhető el. Utóbbi rendkívül népszerűtlen lépés lenne, mint ahogy a járulék jelentős emelése is, ezért a kormány ódzkodik megtenni ezeket a lépéseket. Nemrég Pavlo Rozenko miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalásokon Ukrajna nem kötelezte el magát amellett, hogy a nyugdíjreform keretében megemeli a korhatárt, ezért ezt a kormány nem is tervezi. Ezt Volodimir Hrojszman miniszterelnök is megerősítette a héten.
A járulékfizetési morálon van mit javítani Ukrajnában. Sajtójelentések szerint jelenleg 16 millió dolgozó állampolgár közül legfeljebb 10 millió fizeti be az egységes szociális hozzájárulásnak nevezett járulékot.
A valutaalap 2015 márciusában 17,5 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajnának, amelyet négy éven át több részletben folyósít. Az elsőt – 5 milliárd dollárt – a megállapodás megkötésekor, 2015. március 13-án kapta meg Kijev, a második részletet – 1,7 milliárd dollárt – tavaly augusztus 4-én, a harmadik, 1 milliárd dolláros összeget pedig szeptember 18-án. Kijev bízott abban, hogy a következő, 1,3 milliárd dolláros részletet az IMF még decemberben folyósítja, ezt azonban a valutaalap nem tette meg főként a nyugdíjreform halogatását felróva az ukrán vezetésnek.
Erre gyanakodik két szakember, akik számítógépes szimulációkat használtak fel.
Az úgynevezett kilencedik bolygó az elmúlt években többször szóba került már, itt számos különböző elmélet van annak elhelyezkedésére és eredetére vonatkozóan. Az újonnan közzétett szimulációk viszont arra utalnak, hogy ez az égitest messziről jöhetett, a Nap tehát véletlenül kapta el.
Az American Astronomical Science találkozóján mutatták be az Új-Mexikói Állami Egyetem két kutatójának közös munkáját, amely a bolygó valószínű eredetét vette górcső alá. Tekintettel arra, hogy ezen planéta létezését eddig nem sikerült visszaigazolni, pusztán elméletekről beszélhetünk, de azt már két évvel ezelőtt megjósolták, hogy ez valóban megtalálható a Naprendszerben, bár a Naptól való távolsága igencsak nagy, hiszen ez kereken 1000 CSE lenne, tehát ezerszer távolabb helyezkedik el csillagunktól, mint a Föld. A méretet tekintve nagyjából tízszeres lehet az eltérés (az említett égitest javára), a most lefuttatott 156 különböző szimuláció azonban a valószínű eredetre koncentrált, tehát nem ezen teóriákat igyekeztek visszaigazolni vagy éppen megcáfolni.
A duó szerint nagy valószínűséggel vándorló bolygóról van szó, amely eléggé közel került a Naphoz, így az befogta, és később itt tartotta, közvetlen szomszédságunkban. Ez a szomszédság persze relatív, hiszen számunkra a Plútó is meglehetősen távolinak tűnik (lásd a New Horizons küldetést), ez a törpebolygó azonban mindössze 40 CSE-re található a Naptól, tehát mindenképpen óriási távolságokról van szó. A szimulációk sem jutottak mindig ugyanarra az eredményre, 60 százalékuk azt mutatta, hogy egy ilyen vándorbolygó egyszerűen áthaladt a Naprendszeren (esetleg magával vitt egy kisebb bolygót), az esetek 40 százalékában azonban megragadt a környéken és azóta is itt kering, nagyjából a korábban megjósolt távolságban – mérete pedig nem haladja meg a Neptunuszét.
A csillagászok bíznak abban, hogy hamarosan rábukkannak a kilencedik bolygóra, erre tehát már nem kellene sokat várnunk.
Arról, hogy egy lila félholdak által lakott tenyér,
egy reklámléghajó
és az életútvonal összetartozása milyen
irányt szab a tájékozódásnak
Higgyem el, amerre magától is elmozdul
a mondata, mindig csak arra megy
tovább, és mégse mondható rá az, hogy
összzefüggés, az, hogy értelem, csak
ez a sétamosoly, ami kitalálta őt magának,
mindig ez marad utána. Angyalűr a
dolgai között, amelyben elszenderedik,
amelyben fölébredve keresi a saját
folytatását.
Olyan papírsárkányt lássak [egy kikötött
reklámléghajót?], amely a félálomban
formálódik, de máris a szobába szabadul.
Egy súgott mondat ez a sárkány[léghajó],
a tiszta költészet formája, ami nem is
létezik talán. Ő görcsökkel szorítja –
kezében a zsinórvég – a grammatika
erejével tartja – de lucskos pizsamában
ébred.
Nézzem csak meg a tenyerét –: ez a semmit
markoló tenyér. A körömmélyedések lila
félholdját figyeljem: ez, itt, az ébredésben
eltűnő zsinór nyoma, csaknem az életútvonal
egészét eltakarja. És akkor ő felül
az ágyán, akkor ő nem tudja, mit tegyen.
Higgyem el, ő már csak azt keresi, amit
hátrahagy neki a szobában a sárkány-
[léghajó].
A stressz életünk mindennapos része, de ha túlságosan sok ér bennünket belőle, az hosszú távon komoly betegségek kialakulásához is vezethet. Éppen ezért érdemes figyelni az alábbi tünetekre – ha sokat tapasztalunk belőlük, akkor keressünk valami stresszmentesítő elfoglaltságot.
Hétvégi fejfájások
Ha a stressz-szintünk hirtelen visszaesik, az migrénszerű fejfájásokat is okozhat. Ha ilyesmit tapasztalunk, ragaszkodjunk a hét közben megszokott felkelési, lefekvési és táplálkozási rutinunkhoz, hogy minimalizáljuk a kellemetlen hatásokat.
Erős menstruációs görcsök
A súlyosan stresszes nők több, mint kétszer olyan erős menstruációs fájdalmakról számoltak be, mint azok, akik kevesebbet stresszeltek. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy stressz hatására felborulhat a hormonális egyensúly. A rendszeres sport segíthet enyhíteni a fájdalmakat.
Száj- vagy állkapocsfájdalom
Ez a stressz miatti éjszakai fogcsikorgatás tünete lehet – ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni, hogy éjszakai fogvédőt írhasson fel.
Ínyvérzés
A krónikusan magas stressz-szint növeli a szájüregi megbetegedések esélyét. A fokozott kortizoltermelés gyengíti az immunrendszert, így a fogíny is sokkal kevésbé lesz ellenálló a baktériumokkal szemben. A megfelelő mennyiségűalvásés a sport segít csökkenteni a stresszt, így erre a problémára is megoldás lehet.
Édes ételek utáni vágyakozás
Ha folyamatosan édességre vágyunk, azt ne fogjuk a hormonokra – a stressz sokkal inkább felelős érte, mert a hormonrendszert is általában a túl sok feszültség borítja fel.
A figyelmeztetés aa hegyvidékre és a dél-keleti területekre, valamint a Bánságra vonatkozik. A légmozgás erőteljes lesz az említett területeken, a szél sebessége helyenként az 50-60 kilométer per órát is meghaladhatja. Ma éjszaka rendkívül hideg lesz, főként északon, észak-keleten és Erdélyben. Akár -20 fok alá süllyedhet a hő,mérséklet. A következő napokban az ország egész területén fagyos idő várható.
Négynapos minivakáció következik a közalkalmazottaknak január 21-24. között. Sorin Grindeanu miniszterelnök a mai kormányülésen megerősítette, január 23-át is munkaszüneti nappá nyilvánítják. A román fejedelemségek, Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulója, január 24-e tavaly óta hivatalos ünnep, és munkaszüneti nap.Mivel idén ez a nap keddre esik, a hétfőt is szabadnak nyilvánították. A közszféra alkalmazottainak lesz tehát eggyel több szabadnapjuk, de várhatóan a magáncégek egy része is szabadnapot biztosít alkalmazottainak.
Az olasz néppárti politikus a szavazás negyedik fordulójában nyerte el a tisztséget 351 szavazattal, a képviselői szavazatok 55,4 százalékával. Az elnökjelöltek tegnap reggeli rövid bemutatkozását követő titkos szavazást Martin Schulz, a leköszönő elnök vezette. Az Európai Parlament elnöki tisztségére 8-an pályáztak, köztük a román Laurentiu Rebega, a Nemzetek és Szabadság Európája nevű euroszkeptikus képviselőcsoport jelöltje. Az unió parlamentjének elnöke felügyeli az Európai Parlament és szerveinek munkáját, illetve a plenáris vitákat. Ő képviseli az EP-t az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóin, ő írja alá az Európai Unió végleges költségvetését, és az Európai Tanács elnökével közösen látják el kézjegyükkel az elfogadott jogszabályokat.
Kormányzati források szerint a Grindeanu-kabinet a következő hétfő szabadnappá nyilvánítását fontolgatja. A parlament tavaly nyilvánította hivatalos munkaszüneti nappá Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulóját, január 24-ét. A Grindeanu-kabinet várható döntése csak a közalkalmazottakat érinti, de az eddigi gyakorlat szerint a magánszféra nagy részében is alkalmazzák majd.
Horváth Anna ellen befolyással való üzérkedés miatt vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, ezért nem töltheti be a tisztséget. Dan Morar, a kolozsvári tanács PSD-ALDE frakciójának vezetője tegnapi sajtóközleményében azzal érvel, az önkormányzat három hónapja egyik alpolgármester hiányában működik, ami akadályozza az intézményt feladatai ellátásában. Dan Morar szerint ugyanakkor nem tesz jót a városháza megítélésének, hogy a DNA által bíróság elé állított, hatósági felügyelet alatt álló alpolgármester töltse be ezt a tisztséget.
Ekkor jár le ugyanis a mostani szolgáltatóval kötött szerződés. A polgármesteri hivatal megrendelte már a tanulmányt, amely arról szólna, hogyan volna a legelőnyösebb a szolgáltatást biztosítani, de ez még nem készült el. A marosvásárhelyi önkormányzat közterület-rendezési osztályának vezetője a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta 1, legtöbb 2 hónap alatt rendeződik a parkolás ügye, és ismét fizetni kell majd a szolgáltatásért. Jelenleg a városközpontban és környékén óránként 2 lej a parkolási díj, hétvégén ingyenes.
Jelentős részük Magyarországon keres állást, mert a magyar nyelv ismerete előnyt jelent számukra.Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője az Agerpres hírügynökségnek azt nyilatkozta, ezek a fiatalok könnyebben találnak munkát külföldön, mert ott nem éri őket hátrányos megkülönböztetés a bőrszínük vagy amiatt, hogy árvaházban nőttek fel. Sokan háztartási gépeket, elektronikai alkatrészeket gyártó üzemekben helyezkednek el Nyugat-Magyarországon, jól keresnek, szállást biztosítanak számukra. Tavaly év végén a Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben 1.162 gyereket tartottak számon, több mint 400 kiskorúra hivatásos nevelőszülők vigyáznak.
Annak a másfél éves gyermeknek az ügyében indult a vizsgálat, aki a feltételezés szerint kanyaróban halt meg Temesváron kórházban, de az egészségügyi intézmény nem jelentette a halálesetet. A vizsgálat abból a feltételezésből indul ki, hogy sérültek az élethez, testi-lelki épséghez és az egészség védelméhez való, az Alkotmány által garantált jogok, tájékoztat a Nép Ügyvédjének közleménye. A gyermek nem kapott kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltást. A Nép Ügyvédje tavaly szeptemberben hivatalból vizsgálatot indított, miután az egészségügyi minisztérium kanyarójárványra hívta fel a figyelmet. A Nép Ügyvédje felhívással fordult a szaktárcához, hogy indokolja meg, tavaly április és október között miért nem történt előrelépés a gyerekek kötelező beoltását előíró törvénytervezettel kapcsolatban, valamint hogy reálisan mérje fel, mikor léphet érvénybe a törvény.
96 személy halt meg munkabalesetben a tavalyi év első 9 hónapjában. A munkaügyi minisztérium adatai szerint ez idő alatt több mint 3.300 munkabaleset történt Romániában, ez mintegy 7 százalékkal kevesebb, mint 2015 hasonló időszakában. A halálos balesetek száma 96 volt, ez kevesebb, mint fele az egy évvel korábban jegyzett számnak. A legtöbb baleset a kiskereskedelemmel foglalkozó cégeknél, építőtelepeken és a fuvarozó cégeknél történt.A legtöbb halálos balesetet az építkezések terén, a fuvarozóknál és az erdőkitermelésben jegyezték.Az áldozatok életkor szerinti megoszlása azt mutatja, hogy legtöbben a 40 és 50 év közötti korosztályba tartoznak, mind a balesetet szenvedettek, mind az elhunytak tekintetében, írja az Agerpres.