A SZITAKÖTŐ gyerekfolyóirat alkotói pályázatot hirdet LÉGVÁR címmel.
“légvár a mi várunk, / ezt rakjuk az égig, kemény szeretetből / és légi szavakból”, írta Kosztolányi Dezső. Hiú ábránd, csalóka téveszme vagy a fantázia szárnyalása a légvár építés? Miből készülhet a légvár, kik lakják és védelmezik? És kik támadhatják?
Várjuk a didaktikus stílust nagy ívben kerülő, a 8 éven felüli olvasókat megszólító verseket, meséket, prózákat és ismeretterjesztő cikkeket. Az ismeretterjesztő cikkek a természettudomány vagy a társadalomtudomány szempontjából is tárgyalhatják a témát.
Terjedelmi határok
VERS – 16 soros
MESE – 2800 leütés szóközzel együtt
CIKK – 4500 leütés szóközzel együtt
Egy pályázó több művet is beküldhet, de kérjük, hogy még publikálatlan művekkel pályázzanak. Az online megjelenést is publikációnak tekintjük.
Javasoljuk, hogy a pályázók előzetesen tájékozódjanak a Szitakötőt jellemző hangvételről és nyelvi színvonalról az alábbi linkeken:
szitakoto.com, issuu.com/liget
A műveket postai vagy elektronikus úton várjuk a szerkesztőség címére:
SZITAKÖTŐ, 1122 Budapest, Kissvábhegyi út 4-6.
palyazat@ligetmuhely.com
Kérjük, a pályázatban adják meg e-mail címüket. Elektronikus küldés esetén a szövegeket Word formátumban csatolják a kísérőlevélhez.
A beérkező műveket folyamatosan olvassuk, minden pályázónak elektronikus úton válaszolunk.
A szerkesztőség által kiválasztott művek megjelennek a Szitakötő folyóiratban, és az országos oktatási program segédanyagaként sok ezer hazai és határon túli diákhoz és pedagógushoz jutnak el.
A sikeres pályázók szerzői honoráriumot és további publikálási lehetőséget kapnak.
Beküldési határidő: 2017. február 17.
További információ
Horgas Judit
palyazat@ligetmuhely.com
info@ligetmuhely.com
Liget Műhely Alapítvány
ligetmuhely.com
http://www.liget.org, http://ligetmuhely.blog.hu
Az emberi agy amigdala nevű régiójáról szóló tanulmányokat elemezték amerikai kutatók, akik azt találták, hogy ennek a szervnek a nagysága sem különbözik számottevően a férfi és a női agyban, ezzel újabb bizonyítékát adták annak, hogy az emberi agynak nincsenek nemhez kötött különbségei.
A Rosalind Franklin Tudományegyetem (RFU) chicagói orvosi karának kutatói Lise Eliot vezetésével az emberi amigdaláról az elmúlt 30 évben készült, MRI-felvételeken alapuló tanulmányokat elemeztek statisztikai módszerekkel. Ötvennyolc olyan munkát találtak, amely egészséges férfiak és nők amigdalájának nagyságát vetették össze.
A NeuroImage című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál ismertette.
Az olajbogyó méretű, mandulaformájú amigdala mélyen az agy halántéklebenyének középső részében található, fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban, egy sor társas viselkedéssel kapcsolatos érzelem, többek között az agresszió és a szexuális izgalom létrejöttében.
Állatokon végzett kutatások és korai MRI-felvételek azt sugallták, hogy a hímek agyában aránytalanul nagyobb az amigdala, mint a nőstényekében.
A chicagói kutatók most azt találták, hogy a férfiagy amigdalája valóban mintegy 10 százalékkal nagyobb, mint a női agyé, azonban ez a különbség a férfiak nagyobb testméretéből adódik. A férfiagy egészében 11-12 százalékkal nagyobb, mint a női, ami szintén az átlagosan nagyobb test számlájára írható.
A vizsgált tanulmányokban a testmérettel arányosított amigdalaméret nemi különbségei statisztikailag nem voltak szignifikánsak, a jobb oldali amigdala 0,1 százaléknál is kevesebbel volt kisebb a női agyban, a bal 2,5 százalékkal.
A kutatócsoport 2015-ben hasonló metaanalízist végzett az agy hippokampusz nevű területéről, amely többek között az új emlékek raktározásában játszik szerepet, itt sem találtak jelentős méretbeli eltérést.
Az Ukrán Önkéntesek Napját az ország március 14-én első alkalommal fogja ünnepelni. A jelentős napot a háborúban részt vevő katonák tiszteletére vezette be az ukrán parlament.
Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban 231 parlamenti képviselő szavazott amellett, hogy március 14-ével bejegyezve megünnepeljék az országban az Ukrán Önkéntesek Napját.
Ezen a napon az ukrán állam függetlenségét és szuverenitását védő katonák bátorságát és hősiességét fogják ünnepelni. Az Ukrán Önkéntesek Napjának bevezetéséhez az ország lakosai is ragaszkodtak – írja a Vesztyi ukrán hírportál.
Utolsó sajtóértekezletét tartotta szerdán Washingtonban Barack Obama távozó amerikai elnök, aki Oroszországot okolta a hidegháborús légkör újbóli kialakulásáért, ám hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a világ érdeke a konstruktív viszony kialakítása Moszkvával.
Bevezetőjében Obama a kórházban lévő idősebb George Bush elnököt és a szerdán szintén kórházba szállított hitvesét, Barbara asszonyt méltatta, “jó embereknek” nevezve őket, majd megköszönte a jelenlévő újságíróknak a nyolc évig tartó együttműködést. Obama “korrektnek” minősítette az újságírók munkáját.
A távozó elnök a Politico című lap reggeli híradásával ellentétben nem beszédet mondott, hanem kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét.
Megvédte Chelsea Manningnak, a hadsereg volt hírszerző-elemzőjének a szabadon bocsátását, mondván, hogy Manning ugyan titkos információkat adott át a WikiLeaks alapítójának, de már sok évet letöltött 35 éves börtönbüntetéséből. “Manning kemény éveket töltött a börtönben” – fogalmazott az elnök az időközben férfiból nővé operált Manningről, végig nőneműként emlegetve őt. “A Manning-ügyben megtörtént az igazságszolgáltatás” – szögezte le, hozzátéve, hogy Manning aránytalanul nagy büntetést kapott.
Barack Obama kifejtette, hogy az Egyesült Államok és a világ érdeke az, hogy konstruktív viszonyt alakítson ki Oroszországgal, de úgy vélte, hogy amióta Vlagyimir Putyin ismét orosz elnök lett, felerősödött az Amerika-ellenes retorika Oroszországban és olyan ellenséges hangulat, szellemiség uralkodott el, amelyet korábban, a hidegháború idején tapasztaltak. “Ez megnehezíti a viszonyt” – jelentette ki.
Hozzátette: Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének megsértése miatt hozott szankciókat Oroszország ellen. Hangsúlyozta, hogy “nem kellene az Ukrajna miatt hozott szankciókat egy sor más dologgal, témával összekeverni”, de nem fejtette ki, hogy konkrétan mire gondol. Azt állította, hogy készen állt az atomfegyverek csökkentéséről tárgyalni Moszkvával, de az oroszok nem akartak.
A távozó elnök nem kívánta kommentálni utóda elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy Donald Trumpot megválasztották, tehát joga van a saját elképzelései és saját értékrendje megvalósításához. Kiemelte viszont, hogy az elnöki feladatok ellátása nem magányos tevékenység, hanem csapatmunka, s Trump állásfoglalásait nagy mértékben meghatározzák majd tanácsadói és miniszterei.
“Érdemes figyelni a szenátusi meghallgatásokra” – fogalmazott Obama, minden bizonnyal arra célozva ezzel, hogy a szenátusi meghallgatásokon a kulcspozíciók (például a külügyminiszteri vagy a védelmi miniszteri poszt) várományosai Trump nézeteivel ellentétes álláspontokat fogalmaztak meg, akár az Oroszországgal, akár a NATO-val folytatandó politikáról.
Izraelről is kérdezték az újságírók Barack Obamát. A palesztin-izraeli konfliktusról kifejtette, hogy változatlanul aggódik, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan, de a feleket csak bátorítani lehet, kötelezni őket a békekötésre lehetetlen. “Majd meglátjuk, hogy Trump megközelítése hogyan működik” – hangsúlyozta. Hozzátette: úgy látja, hogy a kétállami megoldás ideje lassan eltűnni látszik, s a jelenlegi helyzet veszélyes nemcsak Izraelre és a palesztinokra, hanem az egész világra. Sajtókonferenciája végén – belpolitikai kérdéseket elemezve – elismerte, hogy elnöksége nem volt sikeres a faji előítéletesség és megkülönböztetés visszaszorításában. “De nemcsak fekete-fehér kérdésről van szó immár, hanem spanyolajkúak és ázsiaiak ügyéről, egyenjogúsításáról” – tette hozzá. Megígérte, hogy bármikor előítéletességgel vagy az amerikai értékrend megsértésével találkozik, felemeli majd a szavát. “Hiszek ebben az országban” – hangsúlyozta Barack Obama. Egy kérdésre válaszolva “nonszensznek” nevezte, hogy tömeges csalások fordultak volna elő a választásokon.