Kétségtelen, hogy egy-egy sósabb fogás után a legtöbben vízre vágyunk. De vajon mi áll a jelenség hátterében?
Sokat hallhattunk arról, hogy a túlzott sófogyasztás milyen betegségeket okozhat: többek között egyes szívbetegségek ésmagas vérnyomáskialakulása is a só számlájára írható. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a só mennyire fontos számunkra, hiszen olyan ásványi anyagokat tartalmaz, melyeket nagy mértékben csak így tudunk bevinni a szervezetünkbe. Így elhagyása ugyanolyan káros, mint a túlzott használata.
Miért fontos a só?
A só, azaz a nátrium-klorid hiánya izomgörcsöket, szédülést, apátiát, de akár halált is okozhat. Testünk napi 5-10 gramm sót igényel, ez a mennyiség szükséges a zökkenőmentes működéshez. Azonban az étkezéseink gyakran 20-25 gramm sót is tartalmaznak, ami már jóval több a szükségesnél. Ha megfelelő mennyiséget használunk belőle, az kiemeli ételeink ízét, de a túlzásba vitt használat inkább elnyomja az fogások természetes aromáját. Hogy melyik sót érdemes használni, arról megoszlanak a vélemények, de a benne lévő ásványi anyagok, mint a nátrium és a jód, amely a megfelelő hormontermelődésért is felelős, nagyon fontosak a szervezetünk számára.
Hogyan működik a vízháztartásunk?
Mivel a folyadékszükségletünk leginkább a sóban is lévő nátriumtól függ, ezért a sónak komoly jelentősége van a vízháztartásunk szabályozásában. A nátrium ugyanis szoros kapcsolatban áll a bennünk lévő vízzel. A nátrium és a víz a vese felé áramlik, így ha a babszem alakú szervünk nagyobb mennyiségű nátriumot ürít a szervezetünkből, az nagyobb mennyiségű víz távozását is jelenti.
Ha túlzásba visszük
Azonban hajlamosak vagyunk túlzásba esni, és túlsózni az ételeinket. Ilyenkor különböző tünetek lépnek fel, ezek közé tartozik a szomjúságérzet is. A nátrium a szervezetben magához vonzza a vízmolekulákat, ezért a szervezet a folyadéktérfogat szabályozására is ezt használja. Amikor a szervezetben kevesebb a folyadék, akkor a vese még inkább visszatartja a nátriumot, így pedig a folyadékot is. A túl sós ételek után azért érzünk fokozott szomjúságot, mert a nátrium megemeli a testnedvek – köztük a vér – oldott anyag koncentrációját, így pedig növeli a szomjúságérzetünket is.
Amennyiben növekszik az oldott anyagok koncentrációja, az agyunk fokozott folyadékfelvételre ösztönöz minket.
Les internautes burundais sont confrontés au déferlement d'intox depuis que le pays est plongé dans la crise politique. Retour sur un phénomène qui inquiète.
Cet article Burundi : au-delà des armes, la guerre des photomontages et des « fake news » est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.
Nők nélkül nincs harmónia a világban – jelentette ki a szentatya február 9-én reggel, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.
Férfi és nő nem egyforma, egyik sem feljebb való a másiknál. Ugyanakkor a nő az, és nem a férfi, aki harmóniát visz a világba, és ezáltal megszépíti azt – hangsúlyozta szentbeszédében a pápa.
A liturgiát követve ezekben a napokban a teremtésről olvashatunk, s a mai olvasmány a nő teremtését írja le. Az Úr megteremtette a föld összes állatát, de az ember nem talált magának társat, egyedül volt. Az Úr ekkor kivette egy oldalbordáját, és megteremtette a nőt, akit a férfi saját húsából valónak ismert el. Mielőtt azonban meglátta volna, megálmodta a nőt. Ahhoz, hogy megértsünk egy nőt, meg kell álmodnunk – magyarázta a pápa.
Sokszor, amikor a nőkről beszélünk, funkcionálisan szólunk róluk: a nő erre meg arra kell. A nő azonban olyan kincset hordoz, amely a férfinak nincs: harmóniát visz a teremtett világba. Amikor hiányzik a nő, nincsen harmónia. Azt szoktuk mondani, hogy ez egy erősen férfiközpontú társadalom, nem? Hiányzik a nő. „Igen, persze, a nő arra kell, hogy mosogasson, hogy ezt vagy azt csináljon…” Nem, nem: a nő azért kell, hogy harmóniát hozzon. Nő nélkül nincs harmónia. Nem egyformák, egyik sem feljebb való a másiknál, nem. Csakhogy a férfi önmagában nem hoz harmóniát: a nő igen. Ő az, aki elhozza azt a harmóniát, amely megtanít simogatni, gyöngéden szeretni, és amely a világot széppé teszi.
A pápa homíliájában három témáról beszélt: a férfi magányáról, az álomról és végül férfi és nő közös sorsáról, hogy egy test legyenek. Ezt illusztrálandó a szentatya elmesélt egy történetet. Az egyik audiencia alkalmával, miközben köszöntötte az embereket, megkérdezett egy házaspárt, akik 60. házassági évfordulójukat ünnepelték: melyikük volt türelmesebb? „Erre rám néztek, majd egymásra – soha nem felejtem el azt a tekintetet –, végül visszafordultak hozzám és egyszerre azt válaszolták: »Szerelmesek vagyunk egymásba«. Hatvan év után: ezt jelenti az egy test” – mondta a pápa.
Ezt hozza a nő: a szerelem képességét. Harmóniát a világnak – tette hozzá. Gyakran halljuk: „Szükség van a társadalomban, az adott intézményben, itt egy nőre, hogy ezt meg azt megcsinálja.” Nem, nem és nem: a nő célja nem a funkcionalitás. Igaz, hogy a nőnek meg kell tennie dolgokat, és meg is teszi – mint ahogy mindannyian. A nő célja a harmóniateremtés, és nélküle nincs harmónia a világban. Kihasználni az embereket emberiség elleni bűn, ez igaz. De egy nőt kihasználni még ennél is több: tönkretenni azt a harmóniát, amelyet Isten akart adni a világnak. Pusztítás.
Kihasználni egy nőt nemcsak bűn, hanem a harmónia elpusztítása – ismételte meg Ferenc pápa, majd utalt a napi evangéliumra (Mk 7,24–30), amelyben egy szír-föníciai asszonyról van szó. „Ez Isten nagy ajándéka: nekünk adta a nőt. Az evangéliumban hallottuk, hogy mire képes egy asszony, nem igaz? Bátor volt, ugye? És bátran ment előre. De nem, több ennél, több: a nő harmónia, költészet, szépség. Nélküle a világ nem lenne ilyen szép, nem lenne harmonikus. Szeretem azt gondolni – bár ez szubjektív –, hogy Isten azért teremtette a világot, hogy mindannyiunknak legyen édesanyánk” – zárta homíliáját a pápa.
L’année 2016 a montré que les Français continuent d’acheter des voitures, malgré un pouvoir d’achat en berne et malgré les enjeux écologiques qu’ils ne peuvent plus méconnaître. Et l’année 2017 commence bien, du point de vue du marché. Mais qui achète quoi et dans quel état d’esprit ? Huit réponses.
Ce Sénégalais sera le 1er avril le directeur pour l'énergie renouvelable et l'efficacité énergétique de la BAD. Il était depuis 2014 directeur au Fonds vert pour le climat, et auparavant chez BNP Paribas.
Cet article Ousseynou Nakoulima : BAD est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.